Pest megyében építkezik a román titkosszolgálatokkal hírbe hozott erdélyi házaspár. A Szatmári házaspár cáfolja az ellene felhozott vádakat. A Magyar Nemzet Sz. I. monogramját közölte, az Index című internetes újság írta meg, hogy Szatmári Tiborról, az RMDSZ volt magas rangú tisztségviselőjéről, valamint nejéről, Ildikóról van szó. Szatmári Tibor és felesége már évek óta Magyarországon él, egyikük sem szándékozik visszatérni Romániába. A Krónika úgy értesült, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök korábban felháborodott hangon kérte számon Verestóy Attila szenátoron: „miért nem tájékozódott időben arról, hogy Szatmári Tibor a hírszerzés embere?” Verestóy ugyanis annak a bizottságnak az RMDSZ-es tagja, amely a szenátus és a képviselőház nevében gyakorolja az ellenőrzést a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) fölött. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatója, Szatmári Tibor sajtóiroda-vezető egykori felettese elmondta, a sajtóból értesült a magyarországi kémtörténetről, a házaspár állítólagos szerepéről. Gorka Sebestyén budapesti nemzetbiztonsági elemző a Krónikának elmondta, a román titkosszolgálatok roppant aktívak a térségben, beleértve Magyarországot. Markó Béla szövetségi elnök 1999. június 15-én nevezte ki Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. Szatmári aránylag hamar, 2000. március 10-én lemondott tisztségéről, távozása okaként ellenben eltérő érveket sorolt fel a nyilvánosság, illetve Markó Béla előtt. A sajtónak szétküldött nyílt levelében azt írta: az utóbbi félév politikai történéseit figyelembe véve úgy érzi, képtelen egy olyan szervezet sajtókapcsolataiért és médiastratégiájáért felelni, amely nem ért egyet saját magával. „Nem tudom elfogadni, hogy miért állítja az RMDSZ-t az alapszabály szerint képviselő tiszteletbeli elnök, hogy kommunista és totalitarista módszerekkel vezetik a szervezetet. Nem tudom elfogadni, hogy most, a parlamenti választások előtt az RMDSZ egyik vezető testülete sem határolódott el a tiszteletbeli elnök azon kijelentésétől, hogy nem lenne nagy kár, ha a parlamentbe sem jutna be az RMDSZ.” – írta Szatmári. Markó Bélának címzett másik, bizalmas feljegyzése más magyarázatot rejt. Szatmári Tibor ebben azt írja: mivel meggyőződése, hogy jelen pillanatban (vagyis 2000 tavaszán) az RMDSZ és vezetősége a romániai magyarság érdekeit képviseli, nincs szándékában ártani a szövetségnek. „Nem fogom említeni az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában használatos titkosszolgálati és kommunista módszereket, a mindennapi megaláztatást és az alkalmazottak iránti krónikus bizalmatlanságot.” Szatmári Tibor 1992-ben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform több dokumentumának is aláírója, a neve mellett vagy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKDP), vagy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szerepel. 1994. április 18-án a Kolozs megyei szervezet ügyvezető testületének titkárává választották, 1995. júniusától szerkesztette az Ügyvezető Elnökség Sajtófigyelőjét. 1995-től az SZKT, ezen belül a Kelemen Kálmán vezette RMKDP tagja. 1996-ban aktívan részt vesz az RMDSZ választási kampányában, elsősorban a rádiós szerepléseket szervezte; 1997. október 3–4-én az RMDSZ elnökének tanácsadójaként számolt be a marosvásárhelyi kongresszuson a szövetség külpolitikai tevékenységéről. 1999. június 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé, funkciójáról 2000 márciusában lemondott. 2001. szeptember 29-én az SZKT ülésén Szatmári azt kérdezte Markó Bélától, meddig tesz még elvtelen engedményeket a szövetség egységét fenyegető Reform Tömörülésnek és Tőkés Lászlónak. Arra is rákérdezett, hogy az RMDSZ miért nem teszi szóvá a nemzetközi fórumokon a Fidesz „négyéves aknamunkáját”, mely az RMDSZ legitim vezetőségének a megdöntésére irányul. 2002. november 5-én Szatmári Tibor bekerült a kongresszusára készülő RMDSZ programmódosító bizottságába. Szatmári Ildikó (lánykori neve Bajkó) a kilencvenes évek közepén Kötő József oktatásügyi államtitkár kabinetfőnöke volt, 2002 szeptemberében a magyar Oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkárának határon túli oktatási tanácsadójává nevezték ki. 2004-ben a HTMH-hoz került, ahol az év áprilisában a hivatal főosztályvezetője lett, és az oktatásért, fejlesztésért, egyházi kapcsolatokért és művelődésért felelt. Emellett tagja az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának, amelynek alapító okirata kimondja: a testület elnökét akadályoztatása esetén Szatmári Ildikó helyettesíti, és ebben az esetben őt teljes körűen megilleti az elnök jogköre. A kuratórium mandátuma – így a Szatmári Ildikóé is – idén május 31-én lejárt, de a kormány még nem nevezte ki az újabb kuratóriumot. Szatmári Ildikó a HTMH-ban 2005. április végéig dolgozott. /Szatmáriék tagadják a kémkedést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Nehezen megy a főbb állami intézmények élén a protokollumnak megfelelő vezetés-váltás, a megyék szintjén az RMDSZ-nek sok ilyen jellegű gondja van, Arad megyében is. Markó elmondta, hogy Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével, illetve Szilágyi Zsolttal, az MPSZ egyik vezetőségi tagjával is találkozott. Úgy látja, hogy az MPSZ elbizonytalanodott. Markó az együttműködést csak a RMDSZ-en belül tartja lehetségesnek. /Balta János: Változtatni, dolgozni, csinnadratta nélkül. Exkluzív interjú Markó Bélával. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Erdély rendszerváltás utáni legnagyobb tanügyi kezdeményezése, amolyan második Bethlen kollégium: így nevezte tavaly október 23-án, a petrozsényi szórványkonferencián Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a dévai magyar iskolát. Most, három héttel tanévkezdés előtt az iskolaépület jelentős késésben van. A Geszthy Ferenc Társaság ugyanis nem kapta meg a megígért pénz. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke leszögezte, hogy az iskola megindul. Az öt dévai tanintézménybe szétszórt, tagozatos magyar nyelvű oktatás annyira a szakadék szélén áll, hogy jövőre talán már az összes beígért pénz sem lenne elegendő megmenteni. Tavaly november 3-án, a választási kampány során Déván tartózkodó RMDSZ-vezetőség előtt jelentette ki Varga Károly, hogy a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont 2005. szeptemberében megnyitja kapuit. Markó Béla és Takács Csaba akkor hangsúlyozták: az RMDSZ teljes mellszélességgel támogatja az iskolát. Támogatási ígérgetésben a magyarországi politikusok sem szűkölködtek. Később azonban a beígért pénz csak csurrant-csöppent, emiatt az építkezés jóval lassabban halad. A budapesti oktatási minisztérium 100 millió forintos támogatást ígért idénre, a Szülőföld Alapból pedig további 50 milliót. Erről azonban csak szeptemberben döntenek. Magyarország jelentősen csökkentette a határon túli magyarságnak nyújtott támogatást. Mégis megkezdődik a tanítás a dévai magyar iskolában, félkész épületben. /Chirmiciu András/Gáspár-Barra Réka: Jelentős késésben a dévai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Markó Béla RMDSZ-elnök augusztus 24-én úgy nyilatkozott, hogy még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral, a szövetség volt tanácsosával, aki kémügybe keveredett. Markó detektívregénybe illő történetnek nevezte a sajtó tényfeltárását. „Nem tudom és nem akarom kommentálni ezt az ügyet” – nyilatkozta Markó. Elmondta, hogy Szatmári Tibor az RMDSZ sajtóirodájában dolgozott 1998-1999 között, utána az MTI kolozsvári tudósítója volt. „2004-ben az RMDSZ Communitas Alapítvány alkalmazottja volt. Segített megszervezni magyarországi látogatások programjait, sajtókapcsolatokat. A tavalyi választások után megszakítottunk minden kapcsolatot. Más szóval, december végétől nem munkatársa a Communitasnak vagy az RMDSZ-nek” – mutatott rá Markó. Markó szerint nem minősülnek RMDSZ-ellenes támadásnak a volt tanácsosa ellen felhozott vádak. „Nem úgy fogtam fel a Szatmári Tiborról közölt tényfeltárásokat, mint támadást az RMDSZ ellen, mivel nem egy RMDSZ-es politikusról van szó. Szerencsére minden romániai magyarnak van vagy volt kapcsolata az RMDSZ-szel. Sok munkatársunk van” – fejtette ki Markó. /Hullámokat vet a „kémügy” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./ Detektívregénynek nevezte, és érdemben nem kívánta kommentálni a Magyarországon kirobbant állítólagos kémbotrányt Markó Béla. Eközben Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere a Duna Televíziónak elmondta: tudomása van olyan, Romániából Magyarországra áttelepült íróról, művészről, neves újságíróról, akiről bizonyított, hogy a Szekuritáté hivatásos alkalmazottja volt. „A magyarországi sajtó által megszellőztetett kémtörténet egy detektívregény forgatókönyvéhez hasonlít, ezért nem kívánom kommentálni az ügyet. Remélem, a két ország közötti viszony olyan természetű, hogy ne legyen szükségünk kémekre” – nyilatkozta bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, aki közölte, Szatmári Tiborral tavaly decemberben megszakított mindennemű kapcsolatot. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a budapesti kémbotrány arra hivatott, hogy rossz fényt vetítsen számos magyarországi intézményre, valamint az RMDSZ-re. Verestóy Attila szenátor a Transindexnek úgy nyilatkozott: nem ismeri a Szatmári-ügy részleteit, és nincs rálátása a román–magyar „kémmozgásokra”. „Egy parlamenti bizottság nem juthat személyi jellegű adatok birtokába, ezek bizalmas információk, amelyeket nem lehet kiadni” – állapította meg az internetes újságnak a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti vegyes bizottság alelnöke. Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere elmondta, a szomszédos országok titkosszolgálatai a rendszerváltás óta fokozottan figyelik Magyarországot, az információkat pedig nem egy esetben az onnan áttelepülők szolgáltatják. „Mindenki borzasztóan örült annak, hogy Magyarországon letelepednek határon túli magyarok, értelmiségiek. Voltak olyan minisztériumok, ahová gond nélkül vettek föl magyar származású román állampolgárokat minden előzetes vizsgálat nélkül, akár felelős beosztásba is. Aztán amikor egy-két ügyben felmerült az a gyanú, hogy ez a tevékenység nem feltétlenül magyarbarát, annak ellenére, hogy magyar folytatja, akkor már az állami hivatalok is bizonyos óvatosságot tanúsítottak” – jelentette ki a Duna Tévének a szakértő, aki szerint, ha valakivel kapcsolatban felmerült a gyanú vagy a bizonyosság, akkor az illető egy idő után nem kapott jelentős állást, lehetőséget, hírlapi vagy televíziós megjelenési módot. „Egészen biztos, hogy vannak olyan személyek minden határon túli magyar szervezetben is, akiknek az a feladata, hogy valamilyen szolgálat vagy szervezet számára időnként annak a magyar politikai szerveződésnek a háttérmunkájáról, belső viszonyairól szolgáltassanak adatokat” – vélekedett Gálszécsy. /Rostás Szabolcs: Markó detektívregénynek tartja Szatmáriék kémügyét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

„A parlament két házelnökének leváltása megerősítené a kormánykoalíciót” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Ugyanakkor a Marosvásárhelyen tartózkodó Adrian Nastase képviselőházi elnök kizártnak tartotta, hogy az RMDSZ „alkotmányellenes lépésre” szánja el magát. /Salamon Márton László: Markó leváltaná Nastasét és Vacaroiut. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Az augusztusi árvízkárok meghaladták a 900 millió új lejt – olvasható a belügyminisztériumi közleményben Az utolsó napok árvizei az ország 14 megyéjében okoztak számottevő kárt, 13 ember elhunyt, 46 házat, több mint 2000 hektár termőföldet öntött el az ár, 260 híd és 64 kilométernyi út megrongálódott A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében észlelték. Az augusztusi árvízkárokhoz hozzáadódik a tavaszi, amikor 1,76 milliárd régi lejre becsülték a kárt, valamint a júliusi 2,4 milliárd régi lejes kár. A kormány 1,3 millió új lejt utalt ki élelmiszerekre, üzemanyagra és ágyneműkre. Magyarország 5 millió forintos gyorssegélyt küldött Székelyföldre. Hargita megyébe látogatott Vasile Blaga belügyminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Székelyudvarhely és Segesvár között még mindig szünetel a vasúti közlekedés. Szatmár megyében 13 helységben észleltek árvízkárokat, így Avasfelsőfaluban és Tasnádon. A dombokról lezúduló kis patakok Kémeren, Szilágyfőkeresztúron, Nyirsiden és Szilágypaptelken okoztak árvizet. /H.D.–J.L.: Árvízkárok: több mint 900 millió lej. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

A kormány minden lehetséges eszközt igénybe vesz az udvarhelyszéki településeken bekövetkezett árvízkárok enyhítésére, a kabinet már a következő napokban több milliárd értékben nyújt gyorssegélyt az árvízkárosultaknak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes augusztus 25-én azt követően, hogy Vasile Blaga belügyminiszterrel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ számos kormányzati tisztségviselőjével és parlamenti képviselőjével az udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeken tartott helyszíni szemlét. A kormányzati politikusok Farkaslakán, Székelyudvarhelyen, Malomfalván, Kobátfalván, Szentléleken és Galambfalván tekintették meg a bekövetkezett károk mértékét. A kormány képviselői jelentős támogatást, gyors és összehangolt kormányzati segítséget helyeztek kilátásba. Markó bejelentette, a kormány több milliárd értékű gyorssegélyt, építőanyagokat és kárelhárítási berendezéseket küld az érintett településekre. Elégtétellel állapította meg, hogy a székelyföldi közösségekben változatlanul erős az összefogás, a szolidaritás, hiszen az említett falvakban az emberek mindenhol azonnal nekiláttak a károk helyreállításához. Vasile Blaga belügyminiszter bejelentette, az állami alapból a következő napokban jelentős mennyiségű élelmiszert küldenek a térségbe, a házukat elvesztett családok pedig kezdetben mintegy 10 millió lejes szociális gyorssegélyben részesülnek. /Miniszterek az árvíz sújtotta székely településeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

A közigazgatási jogszabály módosításakor az RMDSZ nem kezdeményezi a régiók határainak módosítását, ezt egy későbbi időpontra halasztja. Most a decentralizált intézmények megfelelő alárendeltségének a biztosítása a legsürgősebb, továbbá a különböző megyei és helyi tisztségviselők hatáskörének a pontosítása – hangoztatta kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó úgy véli: legkésőbb szeptember végéig minisztériumi szinten elkészül a jogszabály új szövege. A másik jelentős szempont, a prefektusok, alprefektusok és alpolgármesterek viszonyának a tisztázása. Az RMDSZ nem akarja, hogy egyszerű többséggel ki lehessen buktatni egy választott tisztségviselőt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Decentralizálás igen, régió-átszabás még nem. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelezte, hogy részt vesz azon a szeptember 5-i budapesti fórumon, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzeti felelősség kérdéseiről és a határon túli magyarok közjogi státusával kapcsolatos kérdésekről kíván egyeztetni a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. „Én jeleztem, hogy részt veszek” – mondta Markó, hozzáfűzve, hogy egyelőre nem kapott semmiféle írásos javaslatot vagy dokumentációt. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét javaslatokkal állna elő a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete a szeptember 5-i találkozón, Markó elmondta: „Ha már erre a beszélgetésre sor kerül, a Szülőföld program késlekedését mindenképpen föl fogjuk vetni”. /Nemzetpolitikai fórum szeptember 5- én. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

A Szatmári házaspár ügye egyre dagad, a Magyar Nemzet szerint feladatuk a Határon Túli Magyarok Hivatala belső ügyeinek a kiszimatolása volt. A HVG szerint ,,a pár csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Budapestre. Amikor az év elején lebuktak, úgy tudni, megállapodtak a leleplező magyar hatóságokkal: itt maradhatnak, ha nem beszélnek a román hatóságoknak.” A hírmagazin portálja ugyanakkor számba veszi azt a verziót is, hogy ,,román források szerint a hír vélhetően a romániai magyar kisebbség jobboldali radikális csoportjától származik, ahol nem nézik jó szemmel Markó Béla és a magyar ellenzéki Fidesz – MPSZ közeledését”. A HTMH-nál különböző nemzeti titkoshálózatok emberei dolgoznak, akik egymás konkurensei. A magyar kémelhárítás próbálja kiszűrni őket, nem túlzás azt állítani – írta a Magyar Nemzet, hogy az intézményben a hálózatok háborúja folyik. Azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú információkat gyűjtenek Magyarországról a román, ukrán, szlovák stb. titkosszolgálatok, a Magyar Nemzet újságírója azt válaszolta: a román igényekről Verestóy Attilát, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagját kellene megkérdezni. Verestóy nevét a Krónika is beveti: ,,Miért nem tájékozódott időben arról, hogy Szatmári Tibor a hírszerzés embere?” – kérte számon az ügy kapcsán Markó Béla Verestóyt. Különben az udvarhelyi szenátornak nagyon rossz az imázsa. Nem kedvez neki, hogy egyes források szerint ő volt az, aki annak idején Szatmári Tibor szolgálatait Markó Béla figyelmébe ajánlotta. Köztudott, hogy annak idején Szatmári és Verestóy cégtársak voltak. (Transindex) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Hivatalosan is felavatták a bonchidai Bánffy-kastélyban működő központot, amely azon kevesek közé tartozik, ahol gyakorlatban is elsajátíthatják az építészek, restaurátorok a szakma csínját-bínját. Neves személyiségek ünnepeltek együtt a Transylvania Trusttal: Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Virgil Nitulescu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, David Baxter, az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) európai programjának igazgatója és John Yates, az IHBC elnöke. A Transylvania Trust csapatának köszönhetően a Bánffy-kastély esete az egyértelműen pozitív példák közé tartozik. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke nyitóbeszédében elmondta: Erdély gazdag építettöröksége számos kor, stílus, kultúra jegyeit hordozza – egyik legfontosabb épület a bonchidai Bánffy-kastély, amely a Transylvania Trust és partnerei erőfeszítéseinek köszönhetően lassanként visszanyerheti egykori fényét. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kifejtette: Erdély mindig is Európa része volt, a kulturális sokszínűség e vidék sajátsága. Napjainkra feledésbe merültek az egykori mesterségek, technikák, amelyek nélkül az ország gazdag épített örökségét nem lehet eredeti állapotában helyreállítani. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállító szakképző központ Bonchidán. Magas rangú vendégek a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Minden lehetséges forrást mozgósítunk annak érdekében, hogy a székelyföldi árvíz sújtotta települések lakóin segíthessünk – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki, Markó Béla szövetségi elnök felkérésére, az árvíz sújtotta székelyföldi települések megsegítésére alakult országos operatív munkacsoport koordinálását vezeti. Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter is telefonon érdeklődött a székelyföldi helyzetről. Bejelentette, hogy jelentős szállítmány indul Magyarországról. Gyurcsány Ferenc javaslatára a magyar pénzügyminisztérium 30 millió forintot utal át arra a bankszámlára, amelyet az RMDSZ nyitott az árvízkárosultak megsegítésére. /RMDSZ operatív munkacsoport az árvízkárosultak megsegítésére. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Fölösleges az RMDSZ minden elhatárolódásra való törekvése, mivel Szatmári Tibor és felesége az RMDSZ alapemberei voltak, a szövetség juttatta őket tisztségeikbe – jelentette ki Tőkés László református püspök. Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében vett részt Szovátán a Magyar Ifjúság Tanács nyári táborában. Tőkés rámutatott: az RMDSZ elnöke szerint nem a szövetség ellen irányuló támadás a kémbotrány, mivel nem RMDSZ-es politikusról van szó. Markó pont arról a személyről nyilatkozott így, aki személyi tanácsadója volt Bukarestben, valamint a szervezet sajtóirodájának vezetői tisztségét is betöltötte. Utólag szintén ő vezette a MÁÉRT küldöttséget Brüsszelben, és az RMDSZ küldöttségét az Európai Néppártban. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral. Egyelőre nem érkezett meg Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz az az írásbeli tájékoztató, amelyet Tóth András államtitkártól kért az egyik napilap által tálalt magyarországi „kémtörténetről” – közölte augusztus 29-én a kormányszóvivő. László Boglár szóvivő határozottan cáfolta azt a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent információt, amely szerint a miniszterelnök egy háttérbeszélgetésen idén márciusban beszélt volna erről az ügyről. /Tőkés: fölösleges az RMDSZ-nek elhatárolódnia a kémbotrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közeli munkatársa, Szatmári Tibor valamint több magyar kormányzati tisztségviselővel (közöttük Hiller Istvánnal és Magyar Bálinttal) hírbe hozott felesége, Ildikó ügyével immár nemcsak a Magyar Nemzet foglalkozott, hanem többek között az Index, a Transindex, a hvg.hu, a Magyar Hírlap és a Cotidianul is. A legvalószínűbb forgatókönyv az, amit a hvg.hu fogalmazott meg, hogy a két főszereplő „csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Budapestre”. Amikor pedig lebuktak, „megállapodtak a leleplező magyar hatóságokkal: itt maradhatnak, ha nem beszélnek a román hatóságoknak”. A szóban forgó ajánlatot minden bizonnyal elfogadták, annál is inkább, hogy Szatmári Tibor mindig tudott helyezkedni. Politikai pályája kezdetén nem állt távol az EMK-tól, pár évvel később pedig az autonomistákat a legagresszívebben támadó tollnokká vált. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30.

Borbély Zsolt Attila induló rovatában a téves sztereotípiák lebontására tesz kísérletet. Aki „lúzer MPSZ-ről” beszél, azt sugallja, hogy az MPSZ, a Magyar Polgári Szövetség maga tehet sanyarú sorsáról. A Reform Tömörülés komolyan vette az 1992. október 25-én Kolozsváron, a Szent Mihály templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai által letett esküt, mely kimondja: „Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért, és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés”. Amikor Markó Béla a Nagy Benedek-ügyben nem állt az ártatlanul megtámadott Tőkés László mellé, akkor a Reform Tömörülés szakított Markóval és Kónya Hamar Sándor személyében saját elnökjelöltet indított a kongresszuson. A történet további része ismert. Markó 1995 után véget vetett az autonomista politikai vonatvezetésnek, s a Neptun lobbi élére állva kormányra vezette az RMDSZ-t. Az RMDSZ a román nemzetstratégiai érdekek kiszolgálója lett, nemzetközi síkon adta a legitimációt annak a román hatalomnak, mely semmiféle hajlandóságot nem mutatott az RMDSZ program lényege, az autonómia gondolatának elfogadására. 2003-ban az RMDSZ leszámolt eredeti céljaival, a szervezeten belül közel korlátlan hatalomra szert tevő Markó Béla pedig újabb négy évre nyert mandátumot, az autonomista szárny kénytelen volt az RMDSZ-től függetlenül megszervezni magát. Így jött létre az MPSZ is, melynek „lúzersége” abból fakad, hogy Markóék a román államhatalommal összefogva még az önálló szervezetkénti rajthoz állását is megakadályozták. Az MPSZ is követett el hibákat. Döntés született az MSZP pártkénti bejegyzéséről, a döntés megvalósítása azonban várat magára. A szervezet önsorsrontásának címszava alá tartoznak az utóbbi idők belső viszályai. Szomorú, hogy jobb sorsra érdemes nemzeti szervezetek vezetősége a belső tisztogatásban próbálja meglelni a kiutat. Az MPSZ „lúzerségének”, vereségének elsősorbani oka Markóék gátlástalansága, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Lúzer” MPSZ? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30./

Markó Béla szekusdossziéját, az 1543-as iratcsomót tanulmányozta a Cotidianul című bukaresti lap egyik újságírója, Mirela Corletean. Ehhez a munkához az engedélyt megkapta, a dossziéba is belepillantott, de két nap múlva az engedélyt visszavonták. Az iratcsomót a lap szerint Csendes László őrzi, mint egy cerberus. A Markó-dosszié felületes áttekintésekor az újságírónő azt vette észre, hogy néhány tucat oldal hiányzik az eredeti iratcsomóból. Corletean tudni véli, Ioan Grama szekustiszt 1983-ban arra kérte Markót, az Igaz Szó szerkesztőjét, hogy a környezetében tapasztalható negatív jelenségekről tájékoztassa őt. A dossziéból kiderült, hogy alig egy évvel később, 1984 júniusában a Szekuritátén hallgatták ki a költő-szerkesztőt, és kétoldalas jelentést írattak vele a Sepsiszentgyörgyön történtekről, ahol – írta a lap – egy incidens volt a magyarok és a Szekuritáté között. Ezzel kapcsolatban felkérték, ha bármi újat megtud, értesítse a Szekuritátét. (Akkor volt a Szekuritáté Vitéz Mihály szoborrobbantási provokációja, Markó épp Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, ráadásul édesanyja lakása épp a térre nyílik.) Túlzottan nem bízott a szeku Markóban, mert ekkor elrendelte telefonjának lehallgatását és személyének megfigyelését. 1988-ban Markó magyarországi útja után a szeku igen rossz véleményt fogalmazott meg a költőről, és részletesen írt első feleségével való nem épp felhőtlen kapcsolatáról is. A lap sajnálja, hogy a hiányzó részek miatt nem tud tiszta képet festeni Markó és a Szekuritáté kapcsolatáról. (Cotidianul). /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

Kémkedési botrány tört ki Budapesten. A lényeg: Románia kémeket, ügynököket plántált Magyarországra. A román hatalom meg akarja tudni, hogy mi történik a Határon Túli Magyarok Hivatalának nevezett sóhivatal berkeiben, írta Szondy Zoltán. A román hatalom kegyesen elfogadja az RMDSZ apró szívességeit, megbékélési parkokat és magyar minisztereket avat – de azért biztos, ami biztos, titkosügynököket küld a Románia semmilyen érdekét soha meg nem sértő párt soraiba. Az Európai Unióba tolakodó Románia kémkedik az Európai Unió egyik tagja ellen. Markó Béla elnök, Románia jelenlegi miniszterelnök-helyettese detektívregényt emleget, ezt rosszul teszi. Markó csapjon az asztalra és kérdezze meg, hány szekust rejtegetnek még? /Szondy Zoltán: Olvasson regényt, elnök úr! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nyílt levelet írt Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek, aki a művelődési tárcát is felügyeli, és a budapesti miniszternek, a NKÖM irányítójának, Bozóki Andrásnak. A költő Markó Béla régtől munkatársa a Korunknak, a politológus-szociológus Bozóki András tanulmányt közölt a folyóiratban. Eltűnt a cenzúra intézménye, annál erőteljesebben nyilvánul meg a gazdasági cenzúra. A folyóirat nehéz anyagi helyzetben van (februártól nem tudtak honoráriumot fizetni, a szerkesztői fizetések többsége az országos minimálbér körüli). Az NKÖM zárolta a még tavasszal megígért támogatást a József Attila-lapszámra és a teljes Korunk-anyagot (1929–2005) összefoglaló József Attila-kötetre. A kiadványok megjelentek, az adósság a nyomdánál tovább nő. Ebben a helyzetben kényszerül a szerkesztőség kiköltözni az eddig a várostól bérelt, most a román ortodox egyház tulajdonába került épületből; ugyanis a júliusig érvényes bér 54-szeresét (!!) követelik a Korunktól. Új helyiséget nem kínálnak és az RMDSZ sem segít szerezni. Kántor segítséget kér. /Kántor Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője: Az önbecsülésről és az esélyről. Nyílt levél Markó Bélának és Bozóki Andrásnak, a Korunk egykori munkatársainak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

A szerző szándékaival ellentétesre sikeredett Markó Béla szerint az a cikk, amely a Cotidianul című napilapban jelent meg róla, s amely azt sugallta, hogy az RMDSZ elnöke 1989 előtt “szívélyes viszonyt” ápolt az őt megfigyelő szekus tisztekkel. Az írás csak azt bizonyítja – mondta az MTI kérdésére válaszolva Markó –, hogy őt a Securitate 1989 előtt folyamatosan követte, lehallgatta, nem pedig azt, hogy együttműködött a Ceausescu-diktatúra titkosszolgálatával. “Azt is mondhatnám: meg kell köszönnöm, hogy közzétették ezt az anyagot, amelyet egyébként nagyon is jól ismertem, csakhogy eddig nem hivalkodtam vele. E dokumentum azt bizonyítja, hogy engem a Securitate 1989 előtt folyamatosan lehallgatott, követett, nem engedtek külföldre utazni. Úgymond a legszigorúbban a nyomomban voltak minden pillanatban. Ez a kis újságcikk megerősíti a múltamat” – mondta Markó. Arra a kérdésre, hogy kinek állhatott érdekében ilyen cikket írni, a politikus így felelt: a román politikai életben még mindig vannak, akik nem szeretik az RMDSZ-t. “Ez a cikk azonban egyebet is akart bizonyítani, mégpedig azt, hogy itt a magyarok már 1989 előtt is irredenta tevékenységet folytattak” – vélekedett Markó. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

„Tulajdonképpen nem voltam különösebben kíváncsi Markó Béla múltjára, csak feltűnt, hogy Csendes László minden eszközzel akadályozni akarja az RMDSZ-elnök szekusdossziéjának tanulmányozását” – jelentette ki a Krónikának Mirela Corlatan. A Cotidianul című napilap azt követően nyilatkozott, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) magyar tagja, Csendes László – az újságíró megfogalmazása szerint – több mint két hónapja fiókjában őrzi a Markó Béla szekusdossziéjáról kért fénymásolatokat. Az újságíró a Cotidianul augusztus 30-án számában írt minderről, és megemlítette, hogy Markó Bélát az 1980-as években a hírhedt politikai titkosrendőrség megfigyelte, emellett nyilatkozatot is kért tőle, amelyben az RMDSZ mai elnöke ígéretet tett: amennyiben bármely törvényellenes cselekedetről vagy olyan dologról szerez tudomást, amely „nem megfelelő közhangulathoz” vezetne, erről azonnal értesíteni fogja az állambiztonsági hatóságot. A cikkíró megírta, hogy 1988-ban a Szekuritáté megtagadta Markótól útlevele kiadását. Csendes László, a CNSAS magyar tagja és egyben titkára leszögezte: a Cotidianul újságírójának kutatási engedélyét nem ő, hanem a teljes bizottság egyhangú szavazással azért vonta vissza, mert a kutató nem tartotta be a szabályokat. Ráadásul Mirela Corlatan arra utalt, hogy Markó Béla jó viszonyban volt a Szekuritáté egyes embereivel. Ez ugyanis nem igaz, egyetlen dokumentumból sem derül ki, „de a jelek szerint pártérdekek megkövetelik, hogy egyes lapok újabb magyarellenes rágalomhadjáratot indítsanak” – foglalta össze Csendes László. /Benkő Levente: Csendes: magyarellenes hadjárat indult. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Tőkés László püspök reagált Parászka Borókának A Hét augusztus 11-i számában megjelent, Tőkés: a román című írására. A megsemmisítő célzatú írás szerzője az általa Tusnádfürdőn mondottak tárgyában sem tájékozott, írta Tőkés László. Ennek következtében írása mintapéldájává válik a rosszhiszemű előítéletességből fakadó félreértésnek és félremagyarázásnak. Parászka alaptalanul bélyegezte meg őt románellenes nacionalizmussal. Tőkés László valójában nem is beszélt „a románokról”, hanem kizárólag „a magyarul beszélő román politikusok” képezték beszéde tárgyát. A püspök álláspontja: a román politikusok értelemszerűen a román nemzetet és a román érdekeket képviselik. Ehhez hasonlóan: a – romániai – magyar politikusok a magyar nemzeti közösséget hivatottak képviselni. Az RMDSZ azonban akarva vagy akaratlanul a román többségi érdekeket részesíti előnyben. A tusnádfürdői vita erről szólt. Ezt szem előtt tartva, minden alapot nélkülöz az a vád, hogy Tőkés Markót „lerománozta” volna. Markó Béla felkérésére példát is mondott erre a jelenségre: a budapesti Kempinski-szállóbeli esetet vagy az RMDSZ–SZDP kormányszövetséget. Az az RMDSZ-politikus, aki Trianon gyásznapján fogadáson koccintgat, másfelől pedig azok a magyar politikusok, akik a román utódkommunista párttal cimborálnak, azok nem a magyar, hanem sokkal inkább a román politikai érdekeknek kedveznek. Becsülnivaló, hogy Boróka még akkor is a románok védelmére kel, amikor őket nem támadja senki. Önzetlen igazságérzetében erdélyi népünkre ismerek, írta Tőkés László. /Tőkés László: Parászka Boróka, „a román”. = A Hét (Marosvásárhely), szept. 1./

Csendes László, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Bizottság magyar tagja joggal bírálta a Cotidianulban megjelent, Markó Béláról szóló cikket, elfogadhatatlan hírlapi kacsának tartva azt. Csendes László a 2004. évi általános választások előtt hatalmas botrányt okozott, amiről több ízben nyilatkozott, de hitelesen felmentetni magát egy alkalommal sem sikerült. Akkor a felügyelőbizottságban az ő szavazata döntötte el, hogy Corneliu Vadim Tudor megkapja a ,,tiszta” voltát bizonyító iratot, s ne legyen akadálya a választásokon való indulásának. Akkor Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici és Mircea Dinescu a bizottság rendelkezésére álló iratai alapján igennel szavazott, vagyis arra, hogy Tudor együttműködött a szekuval, Csendes meg nemmel. Ennek a szavazatnak hála Corneliu Vadim Tudor bejutott pártjával együtt a parlamentbe, ma a szenátus alelnöke, az SZDP legmegbízhatóbb szövetségese. Az RMDSZ-ből Frunda György szenátor akkor kivizsgálást ígért, de az ügynek semmiféle következménye nem lett. Különben épp az RMDSZ-nek lenne a feladata, hogy magyar kutatócsoportok dolgozzák fel a szekus irattár magyar vonatkozásait. /Simó Erzsébet: Az RMDSZ csendes embere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

A mi Mata Harinkat Mucuskának hívják. A Szatmári házaspár Erdélyből települt át, állítólag a Román Hírszerző Szolgálatnak dolgoztak, a nő – Mucuska – több mint bizalmas kapcsolatba keveredett néhány politikai nagymenővel, a férfit Markó Béla többször is a szövetség magyarországi nagykövetének ajánlotta be a székesfővárosban, írta Oláh István. A kémhisztéria előállt, az is igaz, a történet valószínűségéhez sem fér kétség. A szekusdosszié fantomja is kísért, újabban magát Markót támadja egy bukaresti román lap, azt állítva, hogy marosvásárhelyi lapszerkesztőként jó kapcsolatai voltak azzal a szekus tiszttel, akit ráállított a hatalom. /Oláh István: Heti híres. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes heti sajtótájékoztatóján a lengyelországi eseményeket ismertette. Hét jelenlegi és volt államfő, kilenc kormányfő és még számos európai és amerikai tisztségviselő írta alá Lengyelországban, Gdanskban a Szolidaritás Európai Központja megalakulását tanúsító okiratot. Minderre a Szolidaritás Mozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek keretén belül került sor. Markó tájékoztatott az RMDSZ országos operatív munkacsoportjának megalakulásáról, amely Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével a székelyföldi árvíz sújtotta települések segítésével foglalkozik. /Markó Béla szerint: Elérkezett a házelnökök leváltásának ideje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

Szeptember 5-én a határon túli magyar szervezetek vezetőivel találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Az én véleményem egyezik az erdélyi magyarok véleményével: a kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel – nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó elképzeléseiről. „Csak a sajtóból értesültem arról, hogy a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani” – fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke közölte, várja a tájékoztatást Budapest elképzeléseiről, azonban a találkozónak nemcsak erről kellene szólnia. „Fontos lenne tárgyalni a magyar–magyar kapcsolatokról, hangsúlyosan a Szülőföld Alapról, hiszen az abból nyújtandó támogatásokra nagy szükség lenne” – szögezte le. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követően, még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség ötpontos programját. „A kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja december 5-e óta” – szögezte le Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A napokban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, továbbra is alapvető követelésnek tekinti a magyar állampolgárságot. Ugyanezen az állásponton van Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, aki szerint a határon túli magyaroknak szüksége van a kettős állampolgárságra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. A Fidesz álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhetők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a „görög-útlevéllel” – jelentette ki Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője. /Salamon Márton László: Zsákbamacska a „görög-útlevél”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

„A fiatal nemzedéknek az eddiginél jóval fontosabb szerepe van abban, hogy a romániai magyar társadalom hogyan illeszkedik be az integrálódó, globalizálódó világba” – jelentette ki szeptember 4-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) negyedik alkalommal, Fiatalság az információs társadalomban címmel megrendezett hétvégi akadémiáján, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn. Markó Béla kifejtette, Erdély az elmúlt időszakban – az infrastruktúra tekintetében – hátrányos helyzetbe került az ország többi részéhez képest. Borbély László területrendezési miniszter is hasonlóan vélekedett, kitérve arra, hogy nincs átfogó fejlesztési koncepció. Elmondta, a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok, de azok átalakítása azért is nehéz, mert a bukaresti ellenállás mellett a brüsszeli illetékesek is kitartanak mellettük. Kovács Kálmán, a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője arról beszélt, az új technológiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar közösségek a fejlődés motorjává váljanak az általuk lakott térségekben. Romániai kollégája, Nagy Zsolt a nemzeti fejlesztési terv informatikai szegmenséről beszélt, és elmondta, idén 150, jövőre pedig 200 teleházat hoznak létre országszerte. A Maros megyei Mezőbándon pedig kísérleti jelleggel bevezetik a Powerline Communication nevű technológiát, melynek lényege, hogy az internet- és telefonszolgáltatás a villamos vezetékeken keresztül történik. /Balogh Levente: Fiatalok, információk és régiófejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./ Az RMDSZ jól döntött, amikor tudatosan, programszerűen felvállalta a szervezet fiatalítását: a fiatal szakembereknek ugyanis döntő szerep jut az európai uniós csatlakozás véghezvitelében, abban, hogy az erdélyi magyarság nyertese és ne vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szeptember 3-án, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezte konferencián. A négynapos tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett a MIÉRT tagszervezeteinek mintegy nyolcvan képviselője, valamint számos szakértő, miniszter, államtitkár, parlamenti képviselő volt jelen. Markó nehezményezte, hogy a kormány nyolc hónapja alatt csupán tíz kilométer sztrádát sikerült építeni az országban. /A fiataloknak döntő szerepük van a csatlakozás véghezvitelében. Markó Béla a félixfürdői MIÉRT-konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Folyik a vita Erdélyben – írta a Népszabadság – , hogy kinek állhatott érdekében a kémbotrány kiszivárogtatása. Egyesek úgy látják, hogy az egész botrányt a budapesti kormánykoalíció egyik vagy másik pártja robbantotta ki, de talán inkább a szocialisták, és a fő célpont éppen az RMDSZ és Markó Béla elnök, aki az utóbbi hónapokban túl közeli kapcsolatba került a Fidesszel, több alkalommal is nyilvánosan és határozottan bírálva a magyar kormányt. Mások szerint az egész a Fidesznek állhatott érdekében. Bosszúként amiatt, hogy annak idején – szerintük – Szatmári Tibor segítségével szivárogtak ki Budapestről azok a dokumentumok, amelyekkel a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap a bíróság előtt is bizonyítani tudta: Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester több mint negyvenmillió forintot számolt el egy olyan – államosított, így elidegeníthetetlen – ingatlannak a vezetése alatt álló alapítvány általi megvásárlására, amelyik ingatlan a szakértők szerint legfeljebb nyolcmilliót ért. Mindenki egyetért abban, hogy a Szatmári-ügy hátterében magyar belpolitikai okok állnak. Az elmúlt napokban Bukarestben magyarellenes támadások sora indult egyes lapokban. Most kerül a plénum elé az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, amelyet a szakbizottságokban rengeteg bírálat ért. /Szalontai Sándor: Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A határon túli magyarok továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgárság megszerzéséhez, valamint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívásához – közölték az érintett szervezetek vezetői, miután szeptember 5-én Budapesten, a parlament épületében konzultációt folytattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a tanácskozáson újra kiderült, vannak fontos kérdések, melyekben egyetértenek, más fontos kérdésekben azonban nem. Utóbbira példaként a kettős állampolgárság ügyét említette, amiben, mint mondta, „világos és éles a nézetkülönbség”. Az erdélyi magyarság továbbra is egyértelműen ezt a megoldást támogatja – szögezte le. Közölte: egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy minden olyan intézkedés, ami a határon túli magyar közösségek életének megkönnyítését szolgálja, vagy valamilyen kedvezményt biztosít, fontos a számukra. A kormányfő által vázolt javaslatokat nem kívánta értékelni, mondván, megvárja az előreláthatólag két héten belül megérkező írásos dokumentumokat. Markó szerint mielőbb szükség lenne a Máért összehívására. Markó megköszönte az erdélyi árvízkárosultakkal való magyarországi szolidaritást, és külön köszönetet mondott a kormánynak a „gyors és operatív” támogatásért. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője közölte, továbbra is az állampolgárság megszerzését tekintik céljuknak. „Ez lehet ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben” – utalt a kormányfő által gyakran emlegetett „kis lépésekre”. „Nekünk a kettős állampolgárság nem utazás kérdése, nem azért kérjük, hogy Európában flangáljunk, nekünk ez a szellemi kötődést és a biztonságot jelenti” – hívta fel a figyelmet. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője közölte: uniós tagként számukra nincs jelentősége a kormányfő által bejelentett személyi úti okmánynak, de ahogy az állampolgárság kérdésében is, szolidárisak azokkal a magyarokkal, akiknek ez segítséget jelent. A Máért összehívása kapcsán megjegyezte: nem feltétlen azokban a kérdésekben kellene találkozót kezdeményezni, amikben ma nincs egyetértés. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „bejött a papírforma”, a találkozó nem okozott meglepetést számukra. „A fontosabb kérdésekben (...) nem tudtunk egyetértésre jutni, viszont ezt nagyon kedélyesen tettük, a magyar politikai kultúrának megfelelően” – jegyezte meg élesen. Közölte, a kárpátaljai magyarok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy áttelepülés nélkül juthassanak állampolgársághoz, másrészt, mint mondta, „ragaszkodunk a Máért-hez, mint olyan formához, mint aminek a keretei között a nemzeti konszenzust ki lehet munkálni”. A megkérdezett határon túli politikusok egybehangzóan azt mondták: a miniszterelnök szóbeli javaslatairól tartalmilag nem kívánnak véleményt mondani, és álláspontjukat csak a konkrét anyagok ismeretében fejtik ki. Budapesti látogatása alkalmával Markó Béla találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP, és Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Ragaszkodnak az állampolgársághoz és a Máérthoz. Határon túli magyar vezetőket fogadott Gyurcsány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Markó Béla RMDSZ-elnök azután, hogy a többi határon túli vezetővel együtt Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, elmondta, továbbra sem tud többet a magyar kormány elképzeléséről – miszerint a külhoni magyarok EU-n belüli utazását görög mintához hasonló, speciális személyi okmánnyal biztosítanák. „Higgyék el, erről semmi több nem hangzott el” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. A kettős állampolgárság ügyében „világos és éles a nézetkülönbség”. A határon túli vezetőkkel folytatott megbeszélésen Gyurcsány Ferenc a külhoni magyarságért viselt felelősség alkotmányba foglalására, a speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett javaslatot. Gyurcsány elmondta: az igazolványt polgárjogi és nem történelmi alapon lehet megadni. /Salamon Márton László: Homály maradt a konzultáció után is. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

A kémügyben lassan mindenki tényként kezeli, hogy Lorin azonos Markó Béla korábbi munkatársának feleségével, Szatmári Ildikóval. A magyar titkosszolgálati jelentésnek tűnő anyagok hitelességét ugyan nem erősítették meg hivatalos forrásból, de a magyar titkosszolgálat vizsgálja, hogy miként kerülhettek azok napvilágra, az NBH munkatársai már megjelentek az Index és a Hírszerző internetes portálok szerkesztőségében. Az ügyben szokatlan keménységgel szólalt meg a lassan kormánypárttá avanzsáló MDF is. Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese követelte, hogy Magyar Bálint valljon színt az ügyben, s aggasztónak mondta, hogy nemzetbiztonsági dokumentumokat szivárogtatnak ki a sajtónak. Almássy Kornél, a párt alelnöke arra is visszautalt, hogy Magyar Bálint szakmai és morális felelőssége már korábban is többször felmerült, elég csak a kétes közbeszerzési eljárásokra és az érettségi botrányra gondolni. /Dorozsmai Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 6./