Románia Magyarországtól vette át a „Romák társadalmi beilleszkedésének évtizede „elnevezésű program elnökségét. A Világbank által finanszírozott programba 9 állam – közöttük Magyarország és Románia – kormánya kapcsolódott be Közép- és Kelet-Európából, célja a gazdasági és társadalmi szakadék felszámolása a romák és a többségi nemzet között. Markó Béla miniszterelnök-helyettes az ünnepségen emlékeztette a jelenlévőket, hogy a szenátus napirendjén szerepel a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amely kimondja, hogy a kisebbségek – közöttük a roma is – államalkotó tényezői az országnak. /Románia vezeti a legnagyobb romaintegrációs programot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Huszonöt százalékkal csökkenhetnek a határon túli magyarok támogatását. A Gyurcsány-kormány 9,614 milliárd forintot irányoz elő a magyar állam jövő évi költségvetéséből a határon túli magyarok támogatására, ami mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a hasonló célra idén kiutalt 12,8 milliárd forint – áll a 2006. évi költségvetés-tervezetben. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott jövő évi keret 3,4 milliárd forint, holott erre az idén is ötmilliárd forintra érkezett igénylés, amit a magyar állam eddig nem folyósított a szétosztást lebonyolító határon túli civil szervezeteknek. A határon túli magyar felsőoktatás kerete a 2005-ös 170 millió forintról 32 millióra apad. Bizonytalanná vált, hogy megkapja-e az idei támogatásnak (1,750 milliárd forint) megfelelő keretet jövőre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű keret jövőre közel ötmilliárddal csökken: tételesen 7,248-ról 2,3 milliárdra. Kató Béla, a Sapientia-EMTE kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Szabó Vilmos államtitkár nemrég azt ígérte a kuratórium vezetőségének, hogy az egyetemnek járó támogatás nem fog csökkenni, és az intézmény jövőre is megkapja a közel 1,8 milliárd forintot. Amennyiben nem kapják meg, akkor a Sapientia léte forogna kockán. A költségvetés-tervezet megszünteti a csángómagyaroknak szánt támogatást, amelyre idén százmillió forintot folyósított a magyar kormány. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a határon túli magyarságot támogató alapítványokra 504 millió forintot szánnak az idei 700 millióhoz képest, a határon túli közoktatás fejlesztésére 147 milliót (2005-ben 200 millió), ösztöndíj és oktatói támogatásra pedig 341 milliót (idén ez a támogatás 417 millió forintra rúgott). A tervezet közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – kurtítaná a HTMH költségvetését is. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 millió forintot költhet majd a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítványának jövőre nem kíván pénzt adni a magyar állam. A Transindex című internetes újság kiszámolta: miközben a magyar kormány idén a 6582 milliárd forintos állami költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra, 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintos büdzséjéből (ami 11 százalékkal nagyobb a 2005-ösnél) a támogatásokra tervezett összegek mindössze 0,132 százalékot tesznek ki. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke felháborítónak, minősíthetetlennek nevezte a jövő évi magyar költségvetés-tervezetnek a határon túli magyarság támogatására vonatkozó sarokszámait. „Vagy súlyos hozzá nem értésről vagy az anyaországon kívüli magyarság iránti empátia teljes hiányáról árulkodnak ezek a számok – jelentette ki. A képviselő bízik benne, hogy még hasznos időben konzultációra hívják az RMDSZ-t, ahol a szövetség képviselői felhívhatják a figyelmet a hibákra és aránytalanságokra. „Legalább a 2005-ös támogatási szint fenntartását el kell érnünk, bár az idei támogatások tekintélyes részét sem folyósította a magyar állam” – nyilatkozta Kelemen Hunor. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: hallott róla, hogy csökkentek a támogatási tételek, de még nem volt ideje áttanulmányozni az adatokat. „Ha ez így van, akkor ez rendkívül aggasztó, hiszen legalább olyan mértékben kellett volna növekedniük a támogatásoknak, mint a költségvetés egésze. Ráadásul az igazság az, hogy már az idei évre előirányzott összegeket is késve folyósították, a Szülőföld Alap még nem indult be, és a különböző tárcák kifizetésével is gond volt. Az ezekből fakadó elégedetlenségünknek pedig már korábban is hangot adtunk” – tette hozzá Markó, aki szerint a támogatások csökkenése mindenképpen téma lesz a hétvégi, marosvásárhelyi „kis Máérten”. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetői, akik külön-külön levélben keresték meg egyházaik gondjaival Traian Basescu elnököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt is. A Sólyom Lászlóhoz intézett levelet kilenc erdélyi főpap – a római katolikus egyház részéről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Roos Márton temesvári püspök, illetőleg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tőkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök látta el kézjegyével. Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban „ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye”. A Traian Basescu államfőnek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kérésüket. Ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg az erdélyi magyar főpapok. /Erdélyi magyar egyházfők levelei Sólyom Lászlóhoz és Traian Basescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem vesz részt a határon túli magyar szervezetek úgynevezett kis magyar állandó értekezletének (kis Máért), a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának Marosvásárhelyre összehívott hét végi fórumán. Bugár Béla korábban kérte a fórum házigazdáját, az RMDSZ-t és telefonon annak elnökét, Markó Bélát, hogy ha lehet, ne a távoli Marosvásárhelyen, hanem valahol egy „határközelibb ponton” kerüljön sor a „kis Máért” harmadik fórumára. – A fórum házigazdája ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni. Bugár és az MKP vezetői október 7-én az esti órákig eltartó hazai rendezvényen vesznek részt: egy csallóközi faluban, Csicsón az aradi vértanúknak szentelt emlékművet avatnak. Az eseményre a csicsói önkormányzat és a Csallóköz-Csilizköz Hagyományaiért és Kultúrájáért nevű közhasznú társaság Orbán Viktort is meghívta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a meghívást elfogadta. Az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor Csicsón az MKP vezetőivel pártközi megbeszélést is folytat. – A program péntek esti befejezése után reménytelen lenne nekivágni a Marosvásárhelyre vezető hosszú, éjszakai utazásnak, tolmácsolta Bugár indoklását a szóvivő. A „kis Máért” résztvevői korábban Bécsben, előtte Szabadkán találkoztak. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén. Ágoston András, a VMDP elnöke előzőleg megkérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy egyeztessenek az értekezletről, mert a VMDP „túl általánosnak” találta a napirendet. /A „kis Máért” sem zökkenőmentes. Az MKP és a VMDP nem vesz részt a marosvásárhelyi fórumon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Több mint 1500-an vettek részt október 6-án Aradon a 13 vértanú kivégzésének 156. évfordulóján szervezett ünnepségeken. Magyarországról is több százan érkeztek, 1989 óta idén volt a legjelentősebb az anyaországi jelenlét. A vesztőhelyen lezajlott koszorúzáson az RMDSZ számos vezetője mellett részt vett Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben Hiller István, az MSZP elnöke nem vett részt az ünnepségen. Tőkés László református püspök elhatárolódott az ünnepségektől, ő azt sérelmezte, hogy az RMDSZ túl buzgóan képviseli Románia EU-integrációs érdekeit, és hogy az aradi Megbékélés Parkja is ezt a politikát képviseli. Az ünnepségen felszólaló személyiségek a megbékélést, az európai fejlődést hangsúlyozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megtanított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket. Dávid Ibolya, az MDF és a magyar parlament elnöke a sorsközösség katarzisáról beszélt, felidézve a kivégzett tábornokok példáját. A Fidesz-t képviselő Németh Zsolt alelnök, a hazafiság és a nemzeti jövő kérdésének bonyolultságát elemezte. A Magyar Ifjúsági Tanács közleményben tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ ismételten kisajátította az aradi megemlékezéseket, és hogy nem engedik szóhoz jutni Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. A MIT szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ, bár a kampányban az autonómia kivívását tűzte ki céljául, ma megfeledkezni látszik erről, a romániai magyar közösségnek nincs magyar egyeteme, van viszont magyar kormányfő-helyettese, ami a MIT szerint sokatmondó. /B. T.: Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Dávid Ibolya kifejtette: „Váteszek, sámánok, politikai közerők járják a nekünk legfontosabb világot. Mindennek ellene mondanak, ami jó szándékkal előre visz vagy összeköt minket.” Nincs felmentést és felhatalmazás arra, hogy az „idézett váteszek, sámánok és politikai közerők határokon át is érvényesítsék hatalmi vágyaikat. Kijelöljék, hogy itt melyik út merre vezet. Sok helyen megfordulnak, de az aradi vértanúk emlékművénél ma itt nagyon kevesen mutatják meg magukat.” /Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./ Az ünneplő közönségnek a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai vagy megbízottjai szórólapokat osztogattak, amelyben kérték az MSZP és SZDSZ politikusait, tartsák távol magukat Erdélytől! „Aki többször is képes volt sárba tiporni, megalázni saját nemzetének tagjait, az nem méltó arra, hogy az Erdélyhez kapcsolódó történelmi évfordulókon vagy akár más alkalommal itt megforduljon”. „Erdélyben még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem, miniszterelnök-helyettesünk viszont van” – áll a nyilatkozatban, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az „RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést, és nem engedi szóhoz jutni Tőkés László püspök urat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét”. Az ünnepségen semmiféle zavargás nem történt. /Nagyálmos Ildikó, Arad: Felhőtlen, csendes emlékezés Aradon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 7./

Az idei költségvetési támogatást sem teljesítette a magyar kormány, a jövő évi büdzsé határon túli magyaroknak szánt támogatását pedig 25 százalékkal csökkentené. Ezt az elégedetlenségi listát kiegészítik azok a nemzeti vízummal, illetve mikrocsipes speciális személyi igazolvánnyal kapcsolatos tervek, amelynek szükségessége kapcsán komoly kételyek merülnek fel határon túl. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén a résztvevők a különleges személyi irat bevezetése helyett a magyar-igazolvány mellett teszik le a garast. Kelemen Hunor parlamenti képviselő elmondta, hogy a nemzeti vízum, valamint a speciális magyar személyi igazolvány ötlete mindenképpen szerepel majd az október 8-i ülés napirendjén. A politikus közölte, hogy a személyi igazolvánnyal kapcsolatban már tájékoztatást kértek a magyar kormány részéről, hiszen nem értik, hogy az intézkedés milyen újdonságot jelent a magyarigazolványhoz képest. Erre azt a választ kapták, hogy az új személyazonossági irat mikrocsippel is rendelkezne, ami biztonságosabb felhasználást biztosítana, és nehezebbé tenné a hamisítását. Kelemen Hunor emlékeztetett: ennek az igazolványnak a használata nem jár semmilyen kedvezménnyel, ugyanakkor „többmilliárd forintot már belevertek a magyar igazolványba”. Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarokat érintő jogszabályok kidolgozásáért felelős kormánymegbízott szeptember 20-án úgy nyilatkozott, hogy az új igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények vagy utazási lehetőség. Hozzátette: a szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket. – A nemzeti vízum bevezetését csak üdvözölni tudjuk, de ez nem váltja ki a kettős állampolgárságot – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A határon túli magyarok nem utazgatni akarnak, hanem szeretnének szülőföldjükön megmaradni – hangoztatta Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a jövő évtől bevezetésre kerülő magyar nemzeti vízumról. A püspök az MTI-nek kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt. Másfelől teljes félreértésből fakad, ugyanis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni. Ehhez volt szükségünk a státustörvényre, ehhez van szükségünk a kettős állampolgárságra, a magyarigazolványra. Más szóval: nem pótolható a határon túli magyarságnak megadandó magyar állampolgárság semmilyen más megoldással, akárha mégoly tetszetős is, mint amilyen a nemzeti vízum. Természetesen a maga helyén ez is bizonyos fontossággal bírhat”. – A Gyurcsány-kormány nemzeti vízumának a bevezetése a nemzeti bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpolitikát – vélte Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnökeként felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány még a 2005-ös költségvetését sem teljesítette, az oktatási-nevelési támogatások felét még nem utalta át Kolozsvárra. Mintegy 65–70 ezer érintettet várja a támogatást. Költségvetési támogatás 1990–2006. (Jelölés Év: Központi költségvetés/(milliárd)/Határon túli összeg (millió)/Százalék) 1990: 642300/63,7/0,010%; 1991: 931700/183,4/0,020%; 1992: 1189600/709,7/0,060%; 1993: 14662001/439,7/0,098%; 1994: 1648300/1929,2/0,110%; 1995: 1945325/1486,1/0,076; 1996: 2086832/2125,2/0,102%; 1997: 2561607/2080,8/0,081; 1998: 2801855/2358,5/0,084%; 1999: 3510634/3655,5/0,104; 2000: 3788276/6642,9/0,175%; 2001: 4322441/11104,8/0,257%; 2002: 4556251/12550,3/0,275; 2003: 5310600/9723,8/0,183%; 2004: 5947400/12829,8/0,156; 2005: 6582893/12827,4/0,195 (terv); 2006: 7309100/9614,4/0,132%. /B. T.: Nem kell újabb magyarigazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A napokban Gáspárik Attilának, a Román Audiovizuális Tanács alelnökének a szervezésében Marosvásárhelyen médiatalálkozót tartottak az Erdélyben magyar nyelven sugárzó rádiók, televíziók és kábeltelevízió- szolgáltatók képviselői, valamit a magyarországi regionális médiaműhelyek képviselői. A rendezvény fő támogatója és ötletgazdája a magyar Országos Rádió és Televízió Testület volt. Markó Béla elnök köszöntő beszédében a sajtó és politikum viszonyát egymástól függő partneri kapcsolatként próbálta meghatározni. Pozitívumként említette, hogy az erdélyi sajtó megőrizte konzervatív jellegét és nem majmolta az eldurvult, bulvárosodott román médiát. A Marosvásárhelyen létrehozandó közszolgálati televízió-stúdióról elmondta, hogy ez fele-fele arányban fog román illetve magyar nyelven sugározni. /A helyi rádiók és televíziók találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Október 8-án ülésezett Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). A tizennégy érdekvédelmi szervezet vezetője egyetértett a már korábban kifejtettekben, a magyar kormány intézkedéseinek bírálatában, emellett ismét nyomatékosították a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság iránti igényét. Létrehoztak egy szakértői csoportot, amely a határon túli autonómiatörekvéseket hangolja majd össze. Mindössze az Ágoston András által vezetett Vajdasági Magyar Demokrata Párt hiányzott, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla mégis eljött Marosvásárhelyre. A szlovákiai politikus a találkozón cáfolta, hogy bojkottálni akarták volna a találkozót. A Kárpát-medencei, nyugat-európai, latin- és észak-amerikai magyar érdekvédelmi szervezetek vezető képviselői által elfogadott zárónyilatkozatban kifejtették: egyetértenek azzal, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadását. „Pozitívnak tartják a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani”, ugyanakkor „a magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a magyarigazolványt” tartják. A határon túli magyar vezetők bírálták a magyar kormányt a támogatások késlekedése és be nem indítása miatt. A zárónyilatkozatban arra kérték Budapestet, hogy „tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek”. Itt arra utaltak, hogy például az idei oktatási-nevelési támogatás összegének csak a felét utalták át a romániai Iskola Alapítványnak. – A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, azonban ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket is fel lehessen mutatni, el kell hárítani a még meglévő akadályokat – áll a dokumentumban. Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta a magyar pénzügyminisztérium által közzé tett költségvetési tervezetben a határon túli magyarok támogatására szánt 25 százalékos csökkentés kapcsán kifejtette: azért nem szerepelt erre vonatkozó utalás a zárónyilatkozatban, mert egyelőre jóhiszeműen viseltetnek a magyar kormány iránt. Ugyanakkor leszögezte: elvárják, hogy a jövő évi költségvetési támogatás ne csökkenjen. Kasza József, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a Szülőföld Program tervezésekor már kételyei voltak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek sajnos beigazolódni látszanak. A határon túli magyar politikusok „a magyar–magyar kapcsolatok legfontosabb intézményének” tekintett MÁÉRT mielőbbi összehívását szorgalmazták, és kifejtették, hogy a valódi partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát tartják elfogadhatónak. /Borbély Tamás: Határon túli magyar vezetők Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma hétpontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadott el. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ), Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alapítványt–HHRF) aláírását viseli. /A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

A román–magyar közös kormányülésről nyilatkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Számít arra, hogy lesz előrelépés, a két külügyminiszter megegyezett: nincs akadálya annak, hogy Magyarország újabb főkonzulátust nyisson Romániában. Markó azt is szeretné, hogy a Sapientia Tudományegyetem támogatása a két kormány közös ügye legyen. /Gazda Árpád: Csíkszeredai konzulátus az integrációs hátszélért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

A jövő heti közös román–magyar kormányülés néhány fontos kérdésében folytat egyeztető tárgyalásokat Bukarestben Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A tisztségviselő október 10-én többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélést. Markó Béla elmondta: jól előkészítettnek, tartalmasnak és fontosnak ígérkezik az október 20-án és 21-én rendezendő közös kormányülés. /Konkrét döntéseket ígérnek az együttes kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 11-én Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, akivel egyeztettek az október 20–21-re tervezett román–magyar kormányülés napirendjéről. Emellett szóba került a harmadik Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma, amelynek legutóbbi ülését az RMDSZ szervezte. Markó elmondta, a kormányfővel megegyeztek abban, hogy lehetőleg mielőbb hívják vissza ismét a Máért szakbizottságait, s azok, többek közt, tűzzék napirendre a tervezett alkotmánymódosítást és a nemzeti vízum ügyét. – Van esély arra, hogy a Máért ülésén jó néhány kérdésben meg tudjanak egyezni a résztvevők – jelentette ki az MTI-nek Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarok jogállásával foglalkozó magyar kormánymegbízott. Közölte: október közepén a kormány négypárti tárgyalást kezdeményez a tervezett alkotmánymódosításról. Somogyi Ferenc külügyminiszter ugyancsak a tanácskozást követően, a Máért összehívásáról szólva az MTI-nek azt mondta: „az a fontos, hogy a Máért megfeleljen eredeti küldetésének”, „az együttműködés előmozdításának”. – A Máért ülése ne a megosztottságot sugallja, hanem azt, hogy legalább a fontos kérdések egy részében egyetértés legyen – mondta a külügyminiszter. Somogyi Ferenc közölte azt is: a Szülőföld Alap idei pályázatait napokon belül meghirdetik az eredetileg meghatározott, egy milliárd forintos keretösszegben. /Összehívják a Máért szakbizottságait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Támogatja szavazatával a kisebbségi törvény elfogadását a Konzervatív Párt (PC) – állapodott meg hosszas tárgyalás után Dan Voiculescu konzervatív, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. A két pártelnök ugyanakkor úgy döntött, pártközi vegyes bizottság alakul, amelynek célja egy olyan törvénytervezet kidolgozása, melynek hatálybalépésével azokban a megyékben is lenne önkormányzati képviselete a románoknak, ahol kisebbségben vannak. A vegyes bizottságot az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter, míg a konzervatívok részéről Sergiu Anton vezeti. „Nem lehet külön jogállást biztosítani a kisebbségben élő románoknak. Őket védi az alkotmány, és minden lehetőségük megvan arra, hogy jogaikat érvényesítsék” – szögezte le Eckstein-Kovács Péter. Mint mondta, a szövetség csupán akkor hajlandó támogatni a PC jogszabálytervezetét, ha ez nem a kisebbségben levő románok jogállásáról szól, hanem a hasonló helyzetben levő különböző etnikai csoportoknak a jogairól. /B. B. E.: Konzervatív támogatás a kisebbségi törvénynek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke „bizarrnak” nevezte a Konzervatív Párt (KP) javaslatát, hogy a kisebbségi törvénytervezet térjen ki a székelyföldi román lakosság önkormányzati képviseletére is. A KP azt szeretné, ha mind a két székelyföldi megye települési önkormányzataiban a románok hivatalból helyet kapnának. Markó szerint a KP demagóg, és „hirtelen a nemzeti érdekek nagy védelmezőjévé vált”. – A törvénytervezet a romániai kisebbségekről szól, amelyek nehézségekbe ütköznek nemzeti identitásuk megőrzésében – mondta Markó, majd hozzátette: a romániai románok nemzeti identitása nincs veszélyben. Markó egyetértene a KP javaslatával, ha a kisebbségek képviseletének elvét nem csak Hargita és Kovászna megyében, hanem országos szinten alkalmaznák. /RMDSZ: bizarr a KP javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

„Nem mond le Kötő József oktatásügyi államtitkár” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök. Parlamenti források szerint Mircea Miclea oktatási miniszter is meggondolhatja magát a lemondását illetően. Október 12-én országszerte tüntettek a tanárok, követelve, hogy növeljék a költségvetésre szánt pénzeket. A válságba Traian Basescu elnök is beleszólt. Szerinte elfogadhatatlan egy olyan költségvetés, amely nem tartja be a választási ígéreteket. Kijelentette, nem fog aláírni olyan költségvetést, amely a tanügyet nem kezeli kiemelt célként. A miniszterelnök ezzel szemben arról beszélt, hogy a költségvetésbeli részesedéseket csak újabb adók kivetésével lehet kompenzálni. /Isán István Csongor: Visszavonhatja lemondását Miclea. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ „A nemzeti össztermék hat százalékát fordítsák a tanügyre” – ezt követelték többek között az oktatásban dolgozók október 12-én Kolozsváron, a prefektúra épülete előtt tartott tüntetésükön. Kifejezték Mircea Miclea oktatásügyi miniszterrel szembeni szolidaritásukat, akit visszavárnak a szaktárca élére. A tanügy decentralizációját, valamint olyan fizetési törvény kidolgozását kérik, amely lehetővé tenné, hogy 2006-ban a fizetések száz százalékosan növekedjenek. Emellett követelik, hogy ismét részesülhessenek a negyedévenkénti két százalékos prémiumban, amelyet a júliusban kibocsátott kormányrendelet szüntetett meg. A pedagógusok ebédjegyet, könyvvásárlási pótlékot, valamint a végleges kinevezéses tanári állások megtartását is kérték. /Nagy-Hintós Diana: Fegyelmezetten tüntettek a tanárok. Visszavárják Mircea Miclea oktatásügyi minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Október 12-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arról tájékoztatott, hogy a romániai magyar történelmi egyházak vezetői levelet fogalmaztak meg Traian Basescu román, Sólyom Lászlóhoz magyar elnökhöz és Markó Bélához, amelyben párbeszédet szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. Elmondta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak delegációja Brüsszelbe utazik, ahol elsősorban egyházi kérdésekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az ingatlanügyre, a felekezeti oktatásra, az egyháztörvényre, illetve az egyházak finanszírozására. Ezek után tért rá a kémbotrányra, erről közleményt adtak ki, vaskos dokumentumcsomag kíséretében. Ezek egy nagy értékű ingatlanról szólnak, amelyet 2001-ben az Orbán-kormány határozatban rendelt az erdélyi magyar történelmi egyházak használatára. Az egyházak sürgették a Svábhegyen levő, 450 millió forintért vásárolt ingatlan átadását, azután megtudták, hogy az épületet Szatmári Tibor és felesége használták és mint Tőkés mondta, itt kerül kapcsolatba a kémüggyel. Kérdés, Szatmári Tinor, Markó Béla bizalmasa mivel érdemelte ki ezt a kiváltságot, hiszen az épületnek csupán az őrző-védő szolgálata 10 millió forintba került két év alatt. „Mélyen sérti az egyházakat, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak jogait védené, részt vesz az épület eltérítésében, holott deklarált módon az egyházak támogatóinak állítja be magát”. További fejleménynek nevezte, hogy 2004 nyarán egy újabb kormányhatározattal hatálytalanították a 2001-es határozatot. Az EMNT elnöke szerint változatlanul fennáll a kérdés, mire szánják, kik használják az épületet, holott Szatmáriék már nem laknak benne. Tőkés furcsállotta, hogy mindez megtörténhetett, Kis Elemér, Kiss Péter, Szabó Vilmos, Bálint-Pataki József és mások közreműködésével. Komoly kérdéseket vet fel, hogy mivel érdemelte ki Szatmári ezt a privilegizált helyzetet a magyar kormány részéről. Hozzátette: őt nem a magyar állambiztonság, inkább „az erdélyi magyarság nemzetbiztonsága érdekli”, és ez az eset „bizonyítja, hogy egyes RMDSZ-vezetők veszélyesek a romániai magyar közösség biztonságára”, és az a kérdés, hogy Szatmári „Markó Béla tudtával végezte-e azt a tevékenységet, amit feltételeznek róla, vagy Markó tudtán kívül”. Tőkés kijelentette: élesen felvetődik az RMDSZ- elnök felelőssége ebben az ügyben, mert Szatmári Tibor amikor 2000-ben lemondott a személyi tanácsadói tisztségéről, nemcsak Tőkés Lászlót, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnökét „nem tolerálta”, de Markó Bélával szemben is kritikákat fogalmazott meg. Ennek ellenére, Markó bizalmi állásba helyezte Szatmárit. /Mózes Edith: Egyházi küldöttség készül Brüsszelbe. Tőkés László: Markó Béla felelős a kémügyért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Csigalassúsággal halad a szenátusban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. Megszavazták azt az ellenzéki indítványt, amely a „nemzeti közösség” megfogalmazást „nemzetiségi kisebbségre” változtatta. Markó Béla szövetségi elnök „veszélytelennek” nevezte a módosítást, amely nem érinti a törvény lényegét. A nemzeti kisebbség meghatározás nemzetközi szinten is elfogadott. Markó attól tart, hogy a szenátus nem tudja tartani a tervezet elfogadására kijelölt határidőt, akkor pedig a tervezet változatlan formában kerül át a képviselőházba. Ezzel kárba veszne a munka, amelynek egyik konkrét eredménye, hogy a kisebbségi törvény államalkotó tényezőként határozná meg a kisebbségeket. /Béres Katalin: Egy helyben topog a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Önálló Bolyai Egyetemet, román állami támogatást a Sapientia Egyetemnek és a Partiumi Keresztény Egyetemnek – ezekkel a célkitűzésekkel szerveznek könyves tüntetést az erdélyi magyar diákok október 17-én öt magyar egyetemi városban /Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön/. Sok fontos szakon nincs magyar nyelvű állami felsőoktatás, a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járók nem tanulhatnak magyarul. Sepsiszentgyörgyön a felvonulás 17 órakor a központi ’48-as emlékműtől indul, a Stadion utcában élő láncot alkotnak a Váradi József Általános Iskola melletti terület körül, ahol közel nyolc év ígérgetés után sem épült fel az egyetemi campus, épülethiány miatt a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás pedig halálra van ítélve. Visszafelé a prefektúrán a szervezők átadják a román kormánynak, név szerint az oktatásért felelős Markó Béla államminiszternek címzett, követeléseket tartalmazó levelet. /Farkas Réka: Tüntetés a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

,,Nincs más fegyverünk, csak a könyv és a gyertya – a tanulás és a béke szimbólumai. Ezekkel szeretnénk egy magyar ajkú, európai színvonalú oktatási rendszer kialakítását elérni” – hangzott el október 17-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar diákok tiltakozó gyűlésén. Körülbelül háromszázan gyűltek össze a 48-as emlékműnél. A tömeg felvonult a majdani sepsiszentgyörgyi campus helyszínére. Michael Ebner dél-tiroli európai parlamenti képviselő, az autonómiaharc egyik jeles támogatója levélben küldte el üdvözletét a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntetőkhöz. ,,Erdély Európa kicsiben, egység a sokféleségben, sikere és jövőt formáló képessége attól függ, tud-e békés és konstruktív együttlétet megteremteni” – idézték Ebner levelét. A szervező ifjúsági szervezetek nevében Demeter László vázolta az álmot, a magyar egyetem megvalósulását, amely ,,könnyen elképzelhető”, de távol áll a valóságtól. Zsigmond József a Kovász­na megyei középiskolások nevében szólt. Kiemelte a román nyelv oktatásának elavult rendszerét, hangsúlyozta, a magyar fiataloknak érezniük kellene, azért kell az állam nyelvét megtanulniuk, mert szükségük van rá, nem azért, mert kötelező. Gazda Zoltán a Magyar Polgári Szövetség támogató üzenetét tolmácsolta, majd a tüntetők a prefektúra elé vonultak, ahol átadták Markó Béla oktatásért felelős államminiszternek és Traian Basescu államelnöknek címzett levelüket. Markótól azt kérik: ,,vesse latba befolyását, hogy a hamarosan sorra kerülő román–magyar kormányülésen azonnali döntés szülessen a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar természettudományi, bölcsésztudományi, társadalom- és gazdaságtudományi karainak létrehozásáról”. /Farkas Réka: A magyar egyetemért tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Nem voltak sok ezren a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett utcai tüntetéseken. 1990. február 10-én százezrek vonultak utcára ugyanezért a célért könyvvel és gyertyával a kezükben. Azóta állami egyetem továbbra sincs, és az egyetempótlékként kitalált kolozsvári magyar karok létrehozása is merő ábrándnak tűnik. Az RMDSZ 1998 őszén a Petőfi-Schiller egyetem kötelébe kapaszkodott, hogy korábbi ultimátuma nehogy elúsztassa hatalmi pozícióit. Markóék az 1996-os kormányba lépés óta azt hitették el az erdélyi magyarsággal, nem érdemes küzdenie: a konfrontáció helyett a kooperáció ideje érkezett el. Eredményeket csakis a hatalom részeseként, a koalíciós partnerekkel folytatott egyezkedések által lehet elérni. Íme az eredmény: egy céltalan, fásult, jövőkép nélküli, jogfosztottságába beletörődött közösség. /Gazda Árpád: Pislákoló felismerés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

A Népszabadság értesülése szerint Bukarestben és Nagyváradon is tiltakozás várható a román–magyar együttes kormányülés, illetve Gyurcsány Ferencnek a határ menti városban tett látogatása alkalmából. A lap úgy tudja, hogy erdélyi és magyarországi szervezetek egyaránt részt vesznek a tiltakozáson. Az Erdélyi Magyar Ifjak közleményükben kifejtették, minden valóságalapot nélkülöz, hogy ők tüntetést szerveznének. Ugyanakkor felkérték a magyar kormány tagjait, kiváltképp a miniszterelnököt, „tartsák távol magukat Erdélytől, hacsak nem minősül kívánatosnak felidézni, milyen volt New Yorkban a kormány bűneit felmutató magyarok elől sunyin és megszeppenve a cselédajtón beosonni a Magyar Kulturális Központba”. Markó Béla RMDSZ-elnök áttörésnek tekinti azt, hogy a közös román–magyar kormányülés napirendjén szerepel az eddig kizárólag magyarországi forrásokból működtetett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatása is. /Tüntetések fogadják Gyurcsányékat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a bukaresti magyar–román közös kormányülés. Az első bejelentés, miszerint a két ország kormánya a történelemben először együttes ülést tart (a német-francia gyakorlatot tekintve mintának), januárban született Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök budapesti látogatása idején. Két munkacsoport (Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes vezetésével) aprólékosan előkészítette a terítékre kerülő témákat. A környezet-, a természet- és az árvízvédelem, valamint a vízügyi együttműködés terén sok feladatot tűzött maga elé a két ország. Felvetendő témaként szerepel az önálló magyar egyetem létrehozása Romániában, vagy a magyar pénzekből finanszírozott Sapientia Egyetem román költségvetésből is biztosítandó támogatása. /Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a magyar-román közös kormányülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete Markó Béla államminiszterhez, a román és magyar kormányhoz, a Communitas Alapítványhoz, a Határon Túli Magyarok Hivatalához, a Szülőföld Alap Tanácsához fordulva javasolja bárminemű médiatámogatás méltányos és átlátható elosztását. Ehhez szempontokként ajánlja, hogy vegyék figyelembe: a lap mennyire fontos hírforrása a romániai magyar közösségnek, mekkora példányszámmal jelenik meg, és mekkora olvasottsággal rendelkezik. A közpénzből származó reklámok, hirdetések elosztásakor vegyék figyelembe a lapok súlyát. A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete felajánlja szakmai tudását és segítségét mindenkinek a médiatámogatások koncepciója, stratégiája és elosztása terén. /Balló Áron elnök, Hecser Zoltán alelnök: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Nem hiszem, hogy tizenöt évvel ezelőtt valaki is előre látta volna, hogy a két ország kormánya együttes ülést tart itt, Bukarestben – mondta Markó Béla a közös kormányülés ünnepélyes megnyitóján. Hozzátehette volna: nem hittem volna, hogy a Ion Iliescu által tíz évvel ezelőtt javasolt, és az akkori erdélyi magyar közszereplők által meglehetős egyöntetűséggel elutasított francia–német megbékélési modell ma ennyire kedvelt és elfogadott példa lehet, állapította meg Bakk Miklós. Románia EU-csatlakozása és az ország számára oly fontos országjelentés vitái előtt európai márkanevet kell adni a román–magyar kapcsolatrendszernek. Román–magyar „modell” tulajdonképpen – nincs is. A kérdés csupán az: e modell megtalálásában jut-e még szerep, s mekkora az erdélyi magyarságnak? Szól-e majd az őróla, vagy marad a modell az, ami most volt: márkanév két korszak határán. /Bakk Miklós: Márkanév a határon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Különösebb incidens nélkül zajlott le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nagyváradi látogatása. A Magyar Polgári Szövetség nagyváradi és székelyuvarhelyi szervezete korábban arra buzdította tagjait: úgy fogadják a magyar miniszterelnököt, mint aki elárulta a magyarságot. Gyurcsány Ferenc a nagyváradi, immár a római katolikus egyház tulajdonában levő püspöki palotában Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt tartott rövid sajtótájékoztatót. A magyar kormányfő leszögezte: a romániai magyarok első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ. – Ez az egyik legfontosabb különbség a magyar bal és jobboldal határon túli politikájában – tette hozzá. Kifejtette: sikeres reálpolitikát akar folytatni, hogy a múlt keserűsége ne árnyékolja be a ma lehetőségeit. Ebben a politikában partnernek tekinti az RMDSZ-t, amely véleménye szerint a romániai magyarság legerősebb, legátfogóbb politikai képviselete. Gyurcsány szerint a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzási hatalomban részesedve képes képviselni a romániai magyarság érdekeit. Rámutatott: románoknak és magyaroknak szükségük van egymásra. Európának demokratikus világában politikai bátorság nem a beszédhez, hanem a cselekvéshez kell. – Van bátorságunk cselekedni, megérteni egymást, keresni mindazt, ami az együttműködés lehetősége. A bátorság ahhoz kell, hogy ne a sebekkel, hanem azok gyógyításával foglalkozzunk, hogy a politika ne az elkülönülésre, hanem partneri együttműködésre épüljön, és hogy saját nemzeti igazságaink nyitottak legyenek mások hasonló nemzeti igazságai felé – mondta Gyurcsány. Hozzátette: boldog, hogy olyan román és magyar partnereket talált Romániában, akik értik ezt. Ezzel a politikával jöhet létre a csíkszeredai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet, a Sapientia román–magyar közös finanszírozásban való részesülése, de ennek tulajdonítható, hogy Verespatak dolgában ma már nem kérdés, hogy az engedélyeztetési folyamatban a magyar szakértők véleményét is meg kell hallgatni. Elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel október 21-én reggel hosszabb négyszemközti megbeszélése volt, arról beszéltek, mi legyen a jövőre Budapesten tervezett magyar–román együttes kormányülés témája. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az együttes kormányülés kapcsán elmondta: az erdélyi magyarságnak tagadhatatlanul fontos minden politikai, gazdasági és kulturális téren Románia és Magyarország között létrejött kapcsolat, mert ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok így közelebb kerülhetnek a magyarországi magyarokhoz. Bejelentette: valószínűleg jövő év elején már beindulhat a csíkszerdai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet pedig valószínűleg már hamarabb megnyithatja kapuit. Markó megerősítette: az RMDSZ-nek továbbra is célja, hogy önálló magyar egyetem jöjjön létre, miközben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen önálló karokat kell létrehozni, nem utcai tüntetéssel, hanem politikai eszközökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a nagyváradi városháza elé érve rövid időre kiment a főtérre az emberek közé. Tüntetés nem volt a helyszínen, valaki azt kiáltotta: „Áruló!”. /B. T.: Incidensek nélkül zajlott Gyurcsány nagyváradi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Gyurcsány Ferenc a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplőivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. A magyar kormányfő és kísérete nagyváradi látogatása ellen tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „saját nemzete ellen kampányolt” a tavaly decemberi népszavazás alkalmával. /Gyurcsány Ferenc Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Október 22-én Cozmin Gusa, Lavinia Sandru és Sergiu Constantinescu részt vett a Nemzeti Kezdeményezés Pártja temesvári székházának avatóján. Cozmin Gusa országos pártelnök és fiatal kolléganője, Lavinia Sandru támadta az RMDSZ-t, sőt az egész romániai magyarságot. Lavinia Sandru szerint a magyarság olyan “veszélyben” van, hogy pozitív diszkriminációban élhet a románokkal és más kisebbségekkel szemben – ezzel a kisebbségekről szóló törvénytervezetet bírálták, ami szerintük csak plusz pénzkidobás lenne. Markó Béla Sandru szerint csak a pártelnöki mivolta miatt kapott kormányfő-helyettesi titulust, nem is foglalkozik Románia integrációjával. Gusa kijelentette, a kisebbségi törvénytervezet nemzet-, Európa- és alkotmányellenes. Egyébként a tavasszal alakult, a DP-vel szakított zsebpárt céljairól, programjáról érintőlegesen ejtettek szót, inkább csak a “magyar veszéllyel” foglalkoztak. /László Árpád: Nemcsak az RMDSZ-t, az egész magyarságot támadja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Kedvezően véleményezte a Velencei Bizottság a kisebbségi törvénytervezetet – tájékoztatott Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, akit azért hívták meg Velencébe, hogy ismertesse a román kormány és az RMDSZ álláspontját. Markó a bizottság soros ülésén kérte a testület támogatását, hogy minél európaibb jogszabály születhessen, amely alkalmas lesz arra, hogy a kisebbségi közösségek számára megfelelő jogokat, e jogok gyakorlásához pedig megfelelő intézményeket biztosítson. A román kormány nevében a román Etnikumközi Hivatal és a román külügyminisztérium küldte el véleményezésre e nemzetközi testülethez a törvénytervezetet. A Velencei Bizottság jelentéstevői pedig kidolgoztak egy jelentést, melyet egyhangúlag elfogadtak október 22-én. A Velencei Bizottság állásfoglalásában üdvözli a romániai kisebbségek törvénytervezetét, úgy értékeli, hogy ez a jogszabály lehetőséget fog teremteni Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Az állásfoglalás szerint a kulturális autonómia eszköz arra, hogy a nemzeti közösségek közvetlenül részt vegyenek minden olyan döntésben, amely saját oktatásuk, kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében jelentőséggel bír. „A kisebbségi törvénytervezetben rögzített kulturális autonómia képes arra, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek számára a tényleges döntéshozatali jogosítványokat, nem csupán egyszerű konzultációs jogot, ahogy gyakran más országokban rögzítették” – olvasható a bizottság véleményezésében. A Velencei Bizottság – hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága – független nemzetközi jogászokból álló testület. A bizottság egyetlen kifogást tett szóvá, ez a jogorvoslatra vonatkozik, a kisebbségi törvénytervezetben ugyanis nincs pontosan meghatározva, hogy jogsérelem esetén milyen szankció jár. Ismeretes, a Velencei Bizottság a romániai önkormányzati választási törvény véleményezésekor azon aggodalmának adott hangot, miszerint a jogszabály diszkriminatív előírásokat tartalmaz, hiszen nem teremt esélyegyenlőséget a parlamenti képviselettel rendelkező, illetve nem rendelkező nemzeti kisebbségi szervezeteknek a választásokon való részvételéhez. A nagy vitát kiváltott választási törvény ugyanis arra kötelezi a parlamenti képviselettel nem rendelkező szervezeteket, hogy a bejegyzéshez szigorú feltételeknek tegyenek eleget. /Velencei Bizottság: zöld út a kulturális autonómiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Azért jöttem Nagyváradra, mert ez egy csodálatos város, és itt kitűnően meg lehet tárgyalni a két országot, valamint a romániai magyarságot érintő közös ügyeket – jelentette ki október 21-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Markó Béla román kormányfő-helyettessel, RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő érkezésére idejekorán felkészültek Nagyváradon: a Kanonok soron, ahol a barokk püspöki palota áll, már reggel fél tízkor két forgalmi rendőr szólította továbbhaladásra mindazokat, akik az utcában szerettek volna leparkolni. A tüntetéseket úgy próbálták elkerülni, hogy még a sajtó képviselőivel is csak mintegy másfél órával az esemény kezdete előtt közölték, pontosan hogyan is zajlik majd a kormányfő programja. Gyurcsány Ferenc leszögezte: „Az itteni magyarok első számú képviselője ugyanis nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ, és én ebben szívesen támogatom.” Hozzátette: a magyarországi bal- és jobboldal politikája között ez a legfontosabb különbség. A romániai magyar felsőoktatás helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta, az RMDSZ a román kormánykoalíció tagjaként azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatási rendszeren belül mindenki hozzáférhessen az anyanyelvi oktatáshoz, és ezt támogatja a magyar kormány is. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ továbbra is igényli az állami magyar egyetemet Romániában, ám úgy vélte, e cél eléréséhez nem az utcai tüntetések, hanem a politikai küzdelem jelenti a legjobb eszközt. A miniszterelnöki konvoj – valószínűleg az esetleges tüntetők elkerülése miatt –a bejárati ajtó előtt állt meg. Gyurcsány Ferenc azonban az autóból kiszállva kézfogással üdvözölt egy középkorú hölgyet. A villamosmegállóból egy férfihang többször is azt kiáltotta a kormányfő felé: „Áruló!” Menj haza!”. Gyurcsány a városháza épületében megrendezett fórumon kifejtette: nem igaz, hogy az autonómia fontosabb, mint az autópálya. „A régió jövőjét nem a magyar támogatáspolitika, hanem a gazdasági fejlődés fogja meghatározni. Ehhez olyan környezet szükséges, ahol a magyar befektetőktől nem félnek, hanem üdvözlik őket” – szögezte le a kormányfő, aki a rendezvény után visszatért Budapestre. Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nagyváradi látogatása alkalmával a magyar kormány nevében tíz teljesen felszerelt Mercedes márkájú mentőautót adományozott a nagybányai gyermekkórháznak. /Balogh Levente: Nem találkozott tüntetőkkel a magyar kormányfő nagyváradi látogatása idején. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

„Történelmi” eseménynek, a román–magyar kapcsolatokban beállott „áttörésnek” nevezik a Bukarestben lezajlott kormányülést. A román–magyar kormányülés kapcsán mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a létrejöttében közreműködő Markó-klikk újból csak elárulta az erdélyi magyar autonómiát – írta Tőkés László, az EMNT elnöke. Jellemző, hogy miközben a magyarországi – határon túli magyar kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, a román–magyar államközi kapcsolatok „Kempinski” magasságokba emelkedtek. Markó Béla szerint „a két országnak a párbeszédet sikerült érvényesítenie a konfrontáció helyett”. Miközben Budapest, Bukarest és az RMDSZ kiválóan megértik egymást – ezzel szemben az erdélyi magyarság RMDSZ-en kívüli erőivel, valamint az egyházi és a civil élet képviselőivel a nevezettek még csak szóba állni sem hajlandók. A bukaresti közös kormányülés előtti napokban zajlottak az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását követelő tüntetések. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei ez időben tettek látogatást az Európai Unió brüsszeli intézményeinél, a kisebbségi és vallásszabadság kivívása, az egyházainkat sújtó diszkrimináció megszüntetése és a kommunizmus idején elkobzott közösségi javaink visszaszerzése érdekében. A román parlament ebben az időszakban szavazta le a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet, és magyarellenes gyűlöletbeszéddel fejezték ki szembenállásukat a kisebbségi törvénytervezettel szemben. Jellemző, hogy a román–magyar kormányülésnek még csak a napirendjén sem szerepelt az erdélyi magyar közösségi önrendelkezés, vagy az önálló magyar nyelvű felsőoktatás ügye. A Gyurcsány-kormány a határon túli magyaroknak juttatott támogatást minden téren megnyirbálta, és már közel egy éve nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. /Tőkés László, az EMNT elnöke: A román–magyar kormányülésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 25./