Július 1-jén gazdaságpolitikai, 2-án pedig turisztikai fórumot rendeztek a második alkalommal megtartott Érmellék Expón, Létavértesen. Az első napon a rendezvényen Markó Béla kormányfő-helyettes és Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök is részt vett. Medgyessy kijelentette: ez az évtized minőségi változást hoz Magyarország és Románia együttműködésében. Arra biztatta a jelenlévőket, használják ki az időt közös tervek készítésére, közös források felhasználására a saját hazában történő boldogulás érdekében, aminek jó kerete a Szülőföld-program. Markó rámutatott: az erdélyi magyarság megmaradása döntően függ a megélhetéstől. – Ma már nem elég az identitástudat, a megélhető jövő lehetőségeit kell megteremteni Romániában – hangsúlyozta. Az RMDSZ-elnök bírálta a Szülőföld-program valóra váltásában tapasztalható késlekedést. /Érmellék Expo másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Az eseményen jelen dr. Szanyi Tibor államtitkár és Gurmai Zita EP-képviselő is. /Gazdaságpolitikai fórum Létavértesen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Az RMDSZ a továbbiakban is cselekvő támogatást kíván nyújtani a történelmi magyar egyházaknak a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás megteremtése érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke július 2-án, Tempfli József római katolikus püspökkel folytatott nagyváradi megbeszélésén. Markó partiumi körútja keretében Lakatos Péter képviselővel és Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával kereste fel a püspököt, akivel a magyar egyházak helyzetéről folytatott eszmecserét. Markó Béla reményét fejezte ki, hogy fel tudják gyorsítani a nagyváradi püspöki palota visszaszolgáltatását. Markó Béla leszögezte, teljesen jogos az az igény is, hogy az egyház által működtetett szociális intézmények az állami intézményekhez hasonló támogatásban részesüljenek. /Aktív támogatás az egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Markó Béla kifejtette: „Teljesen természetesnek tartom, hogy az egyházak és az RMDSZ vezetői rendszeresebb kapcsolatot tartsanak egymással, így kötelességemnek érzem, hogy ahányszor Nagyváradon járok, Tempfli püspök úrral találkozzam.” „A püspök úr azt szeretné, teljesen jogosan, hogy az állami intézményekéhez hasonló támogatást kapjanak az egyház által működtetett szociális intézmények, öregotthonok, kórházak, árvaházak.” Markó Béla ebben is támogatásáról biztosította Tempfli József megyéspüspököt. Markó az Arad megyében tartózkodó Tőkés László püspök helyett delegált Antal János külügyi tanácsostól ugyancsak zárt ajtók mögött tájékozódott a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében, annak jogi vetületeiről. Markó Béla támogatásáról biztosította a nagyváradi felekezeti iskolát. Az iskolának szüksége van sportpályára. „Ezt a sportpályát most más célokra akarja használni az ortodox egyház, s ezt nem helyeselhetjük.” – mondta. /Lakatos Balla Tünde: Markó Béla a barokk palotáról és Lorántffy sportpályáról tárgyalt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

„Kincses Előd nem tanácskozni akart velem, hanem levelében nyilvános párbajra hívott. Nincs időm az ilyesmire, nekünk nem párbajoznunk kell, hanem segíteni egymásnak, most a szolidaritás és az együttmunkálkodás ideje van” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Kincses Előd marosvásárhelyi jogász nyílt vitára hívta ki a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. „Sajnálatosnak tartanám, ha elzárkózna a jobbító szándékú nyilvános vitától” – fogalmazott Kincses Előd Markónak címzett, levelében. „Az 1945-ös nemzetiségi statútum az anyanyelv használatáról sokkal kedvezőbben rendelkezett, mint a jelenlegi kisebbségi törvény” – nyilatkozta Kicses, aki szerint az 1945-ös kisebbségi törvényt maga az RMDSZ helyezi hatályon kívül, amikor kiegészítették a jelenlegi törvénytervezetet a 78-as szakasszal. Ez ugyanis kimondja, hogy minden, ezzel a jogszabállyal ellentétes rendelkezést hatályon kívül helyeznek. /D. Balázs Ildikó: Markó Béla nem fogadta el Kincses Előd kihívását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Nagyon fontosnak tartom, hogy a kisebbségi törvényről a magyar közösségben folytassunk vitát, hogy az érveket ütköztessük – emelte ki Kincses Előd július 5-én Marosvásárhelyen, az ügyvédi irodájában tartott sajtótájékoztatón. Markó Bélát szakmai vitára hívta ebben a témában, de a felkérésére nem érkezett válasz. – Az 1945-ös nemzetiségi statútum sokkal kedvezőbben rendelkezett a kisebbségről, mint a jelenlegi kisebbségi törvény – hangsúlyozta Kincses Előd, hozzátéve: Deák Ferenc óta tudjuk, hogy amiről önként lemond az ember, azt nem tudja visszaszerezni. /(mr): Kincses Előd a kisebbségi törvényről. Újból nyilvános vitát kezdeményez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Július 7-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette kormánya lemondását, erről tájékoztatta Traian Basescu államfőt. Tariceanu azt mondta, a mostani kormánynak be kell fejeznie küldetését, hogy beindíthassák az előre hozott választások kiírásához vezető eljárásokat. Szerinte „az alkotmánybíróságot politikailag az előző kormánypárt uralja, amely minden eszközzel megpróbálja védelmezni privilégiumait”. A miniszterelnök várhatóan a jövő hét elején nyújtja be lemondását. Ezzel automatikusan a teljes kormánynak megszűnik a mandátuma. Az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla szerint a döntést a liberálisok és a demokraták hozták meg. Az RMDSZ Operatív Tanácsa július 8-án ülésezik, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Markó elítélte az alkotmánybíróság döntését, de felrótta kormánypartnereinek, hogy nem vártak a döntéssel még néhány napot. Sürgősségi kormányrendelet révén fogadja el a kabinet a tulajdonkérdést rendező törvénycsomagot, mivel ezzel a jogszabállyal szemben az alkotmánybíróság nem adott helyt az ellenzéki kifogásoknak. /B. T.: Jövő héten lemond a kormány. Válságot eredményezett az Alkotmánybíróság döntése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Markó Béla, az RMDSZ a kisebbségvédelem jogi eszközeiről kezdett vitázni, és valótlan kijelentéseket tett, állapította meg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Markó úgy nyilatkozott, hogy „a kisebbségi törvény vitája arra is jó volt, hogy egyik-másik bírálónk gyatra szakmai színvonalával és gyarló szellemi képességeivel is megismerkedhessünk. Olvasom például egy megfáradt jogászunktól, hogy a nemzetiségi statútum jobb (mint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet – szerk. megj.) A két törvényt körülbelül úgy lehet összehasonlítani, mint ama közkeletű gyermekmondókában a két ragadozót: »Az oroszlán is egy macska, / csak egy kicsit nagyobbacska!«„ Markó Kincses Előd írására (Szabadság, 2005. április 15.) utalt. Azonban Kincses soha, sehol nem írta le azt, hogy a „nemzetiségi statútum jobb”. Kincses Előd szerint a statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédő rendelkezése van, amely az RMDSZ-vezetés mostani törvénytervezetéből hiányzik. Kincses Előd példákat idézett a statútumból: azok a hatóságok, »amelyek körzetében a lakosság 30 százaléka nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek az illető körzet 30 százalékát kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni, anélkül hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének.«. Ma viszont Romániában nincs olyan hatóság, amely magyar nyelven elfogadna bármilyen beadványt. Ezen a helyzeten az RMDSZ tervezete nem kíván változtatni. Kincses Előd kifogása arra az elvre épül, hogy a szerzett jogokat visszavonni nem szabad. Markó valamiféle titkos kézfogást feltételezett az RMDSZ-tervezet bírálói és a Nagy-Románia Párt között. Markó megfeledkezik arról, hogy hányszor árult egy gyékényen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, amikor a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetéről volt szó. Vadim Tudor legutóbb az RMDSZ-től kapta a mentőövet, mert Csendes Lászlónak, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács RMDSZ-es tagjának támogató szavazata nélkül távoznia kellett volna a közéletből. A kisebbségi törvényről nyilvános bírálatokat fogalmazott meg: Ágoston András, Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Csapó József, Smaranda Enache, Szilágyi N. Sándor, Szilágyi Zsolt, Veress László, Tőkés László, Fodor Imre és Bod Aladár, végül a cikkíró. /Izsák Balázs: Oroszlán-e a macska?Megvédi-e a szerzett jogokat az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Markó Béla az RMDSZ elnöke és Orbán Viktor a Fidesz elnöke, Magyarország volt miniszterelnöke budapesti találkozójának témája az RMDSZ és a Fidesz közötti viszony, illetve az Európai Néppárton (ENP) belüli együttműködés volt. /Markó-Orbán találkozó volt Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Pálfordulás történt a politikai életben: Traian Basescu elnök július 12-én lefújta az előrehozott választásokat. A parlament, a kormány, az Alkotmánybíróság képviselőivel és a pártok frakcióvezetőivel folytatott egyeztetés után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a megbeszélés befejezése előtt a Nemzeti Liberális Párt székházába ment, ahol újságíróknak kijelentette: nem biztos, hogy lesz előrehozott választás. Tariceanu miniszterelnök korábban szóvivője révén többször is megerősítette, hogy a kormány lemondásának döntése visszavonhatatlan, július 12-én azonban már úgy nyilatkozott, hogy nem ragaszkodik foggal-körömmel a választás megtartásához. – Az RMDSZ nem támogatja a választási küszöb csökkentését – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ nem kérte, és nem is ért egyet a parlamenti bejutás 5%-os küszöbértékének módosításával, mondta Markó. Markó rámutatott, a koalíciós partnerek nem konzultáltak az RMDSZ-szel, csupán ismertették az előrehozott választások megrendezésével kapcsolatos szándékukról. Verestóy Attila szenátor kifejtette: nem a 4 százalékos küszöb az RMDSZ legnagyobb problémája, hanem az, hogy minél nagyobb arányban haladja meg a 6 százalékot, és hogy visszaszerezze a 2004-es választásokon elvesztett 2 szenátori és 5 képviselői mandátumát. – A Magyar Polgári Szövetség vezetősége levelet intézett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, amelyben arra kérte a kormányfőt, a kabinet úgy módosítsa a választási törvényt, hogy abból kerüljenek ki a több nemzetközi szervezet által kifogásolt diszkriminatív előírás is. Mint ismeretes, az MPSZ vezetői a kisebbségi szervezetek bejegyzéséhez szükséges szigorú feltételekkel nem értenek egyet. /B. T., Sz. K.: Komolyan megkérdőjeleződött az előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Két nap alatt másodszor okozott fordulatot Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki eredeti szándékához hűen lemond, és a jelek szerint elindítják az előrehozott választásokhoz szükséges eljárást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ továbbra sem ért egyet az előrehozott választásokkal, ugyanakkor egyetért a koalíciós partnerekkel abban, hogy az európai integráció és a belső demokrácia szempontjából elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatás átfogó reformja. /B. T.: Mégis lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Az RMDSZ kettős játékot játszik a kialakult politikai válságban. Egyrészt biztosítja a koalíciós partnereket, hogy bár nem ért egyet az előrehozott választásokkal mint egyetlen megoldással, számíthatnak rá az új kormányban, másrészt Markó Béla titokban Mircea Geoanaval, az ellenzéki Szcoiáldemokrata Pát elnökével találkozott, hogy a parlament ülésén közösen lépjenek fel az előrehozott választások megakadályozása érdekében, írta a Cotidianu című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Eddig legalább 13 halálos áldozatot követelt az árvíz. A hatóságok több mint 12 ezer kitelepített személyt tartanak nyilván. Az egész román hadsereget, a felhasználható technikai eszközökkel együtt, bevetették a lakosság és az anyagi javak mentésére. Az államelnök és a kormányfő külföldi segélykérésével egyidejűleg a kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy kérje a NATO fennhatósága alá tartozó katasztrófaelhárító struktúrák, illetve a nemzetközi segély- és civilszervezetek támogatását. A kormányfő intézkedett csaknem 360 millió dollár értékű költségvetési tartalék felhasználásáról a lakosság gyors segélyezésére és az árvízkárok csökkentésére. Az ideiglenes mérleg szerint az országban víz alá került több mint 20 ezer ház és gazdasági épület, több mint 100 ezer hektár termőföld és kaszáló. Súlyos károkat okozott a természeti katasztrófa az áram- és gázellátási, valamint a távközlési hálózatban. Több helyen földgáz- és kőolaj-fővezetékeket szakított el az árhullám, a kőomlás vagy a földcsuszamlás. Több helyen elmosta, elsodorta az ár a Bukarestet Moldvával, illetőleg Temesvárral összekötő vasútvonalakat. Az árvíz elmosott, súlyosan megrongált 76 országutat és egy európai útvonalat, tönkrement 425 híd és 749 gyaloghíd. Segélyfelhívást tett közzé az RMDSZ. A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök által aláírt felhívásban az érdekvédelmi szervezet arra kér minden romániai magyart, találja meg a módját, hogy lehetőségeihez mérten segítse a bajbajutottakat. A pénzadományok fogadására az RMDSZ a következő bankszámlákat nyitott. A Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányt küld a károsultaknak. A Magyar Vöröskereszt felhívással fordul Magyarország lakosságához és a magyarországi cégekhez, hogy további segítséget nyújthasson. /Víz alatt az ország. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Basescu államfő Bukarestben találkozott Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős megbízottjával és Jonathan Scheelevel, az EB bukaresti képviseletének vezetőjével. A találkozón az államfő pénzügyi segélyt kért az EB-től. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ismét felkereste a legválságosabb helyzetbe került dél-moldvai megyéket, majd kijelentette: véleménye szerint nincs szükség arra, hogy az árvíz sújtotta megyékben sürgősségi állapotot rendeljenek el, hiszen a hatóságok már megtették az ilyenkor szükséges intézkedéseket. /Az árvízi katasztrófa leküzdéséhez Románia nemzetközi segélyt kért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: előrehozott választások esetén az RMDSZ-nek nem sikerül elérni a parlamenti küszöböt, mivel a magyarokat „már nem lehet orruknál fogva vezetni” olyan témákkal, mint az autonómia. Szerinte Markó Béla azért találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, hogy a magyarországi ellenzéki párt az Európai Néppárt tagjaként gyakoroljon nyomást a Demokrata Pártra, hogy az RMDSZ elérhesse a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. /Casunean: az RMDSZ nem jut be a parlamentbe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Július 15-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a romániai magyar lapok képviselőivel. Markó Béla tájékoztatta a jelenlevőket az árvízkárok elhárítására tett kormányzati intézkedésekről, továbbá az RMDSZ álláspontjáról a politikai helyzetről. Az árvízkárokkal kapcsolatban hangsúlyozta az összefogás, a segítségnyújtás fontosságát. Ennek ösztönzésére adott ki az RMDSZ felhívást a szervezet önkormányzati tisztségviselőihez, a magyarsághoz. Az előrehozott választások ügyében kifejtette, hogy azt az RMDSZ nem látja továbbra sem teljességgel indokoltnak. Ennek ellenére a szervezet megfelelően felkészül a választásokra, az eredményes szerepléshez kérik az erdélyi magyarság támogatását. /A romániai magyar lapok képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

A választásokon a jelenlegi „felállásban” indulnak, mert, mint Markó Béla, az RMDSZ elnöke is hangsúlyozta, „a tavaly novemberben megválasztott képviselők mandátuma négy évre szól, nem egy fél évre”, szükség van a „kontinuitásra”. A Magyar Polgári Szövetség esetleges közös választási listáiról Markó úgy nyilatkozott, hogy miután „elszédültek a választások után”, most úgy látszik, „újra felébredtek”. Mona Musca miniszter azon vádjára, miszerint blokkolni akarja a kulturális reformot, Markó kijelentette: valóban, felhasználva a funkciójából eredő lehetőséget, a kultúra érdekében, leállította a miniszter asszony kezdeményezését, aki meg akarta szüntetni a megyei művelődési igazgatóságokat. Markó kijelentette: az RMDSZ legalább 6 százalékot, vagy még többet ér majd el az őszre tervezett előre hozott választásokon. /Mózes Edith: Nem értenek egyet, de kitartanak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

- Az RMDSZ kormányzati eszközeit is latba vetve minden segítséget megad az árvíz sújtotta székelyföldi közösségek számára az áradások okozta károk mihamarabbi felszámolása érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes székelyföldi körútján, mely során Borbély László miniszterrel, a megye szenátoraival, képviselőivel, valamint a helyi és megyei önkormányzat vezetőivel több árvízkárokat szenvedett települést látogatott meg. Maroshévízen egész sor házat öntött el a víz, az utcát közel egy kilométeres szakaszon valóságos folyómederré változtatva. Az utat, a házak és a gyaloghidak helyreállításához az RMDSZ támogatását kérik. Hargita megye 26 településén 85 lakást tett tönkre az árvíz. Legtöbbet, 33-at Gyergyótölgyesen. Madéfalván a Zöld Péter Iskola került víz alá. Dánfalván két és fél kilométeres útszakaszt és két hidat vitt el a víz, mintegy 50 házat pedig elöntött. Az RMDSZ-vezetők végül a Hargita megyei önkormányzat épületében találkoztak az árvíz sújtotta települések polgármestereivel, akik i

Az RMDSZ politikája alapvetően a keresztény értékeken alapszik: az egyház és a politika elválaszthatatlan az erdélyi magyarság életében, a magyar érdekvédelmi politizálás ugyanis mindenkor az önazonosság, a nemzeti, kulturális és vallási identitásunk megőrzésére irányult – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök július 16-án a Protestánsok a politikában elnevezésű keresztényi ifjúsági tábor marosvásárhelyi megnyitóján. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

A román–magyar történelmi megbékélést célzó folyamat részeként indult tizenöt évvel ezelőtt a bálványosi találkozó. Bálványoson Horia Rusu, Gabriel Andreescu, Smaranda Enache volt Orbán Viktor és Németh Zsolt, Toró T. Tibor beszélgetőpartnere, azóta valamennyien közéleti személyiségek. A néhány sátoros tábor ma már a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb nyári táborának számít. Az időközben Tusnádfürdőre költözött, Tusványossá „folklorizálódott” egyhetes rendezvény hagyományos témái a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségvédelem és az autonómia. Az előrejelzések szerint idén több Európa parlamenti képviselő is megjelenik. – Tusványos történelmi jelentőségűvé léphet elő, ha Markó Béla és Tőkés László éppen a tusványosi sátor alatt ül le egy asztalhoz. /Csinta Samu: Tusványosi rövidnadrág. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács májusban a tavalyi, szovátafürdői konferencia mintájára megszervezte második nemzetközi konferenciáját az autonómia tárgyában, mondta el Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. Az EMNT július 16-ra tanácskozást hívott össze Marosvásárhelyre. Meghívták az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT vezetőit. A püspök kifejtette, hogy az RMDSZ megalkuvó politikát folytat. Egyfelől múlt év őszén zászlajára tűzte az autonómiát, amivel szavazatokat nyert, másfelől viszont az autonómiát felvizezte, és a kisebbségi törvénytervezetbe foglalt kulturális autonómia látszatával ki akarja játszani az önrendelkezést. Ha sikerül a párbeszédet megvalósítani Markó Béla és az EMNT között, ebben az esetben létrejöhet egy magyar–magyar megegyezés. – Az RMDSZ nemcsak a román politikum nyújtotta mozgásteret nem használja ki, hanem a magyar kormányt is visszafogja. El kellene elérni, hogy a magyar kormány támogassa a teljes körű autonómiára irányuló törekvést. Az EMNT már a hatodik számát adja ki az Erdélyi Monitornak, amelyben valósághű tájékoztatást nyújt angol nyelven, például az ingatlanok dolgában. Az EMNT részéről Antal János olyan nemzetközi szakértőcsoportban dolgozik, amely amerikai tagjaival és az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvánnyal együtt folyamatosan felülvizsgálja az ingatlanhelyzetet, és tájékoztatja az illetékes amerikai restitúciós hatóságot. Nemzetpolitikai szempontból rendkívüli fontos volna, hogy egy erős Székelyföld mellett legyen egy erős Partium. /Makkay József: Meg kell törnünk az RMDSZ egyeduralmát. Beszélgetés Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

Nem indít eljárást a bukaresti Legfőbb Ügyészség a fekete márciusként elhíresült 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom ügyében, holott az 1989. decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás esetében ez megtörtént. Ilie Botos, Románia főügyésze közölte: a nyomozóhatóság keretében hamarosan különleges ügyészcsapat alakul, amely sürgősségi eljárásban vizsgálja ki a 15 évvel ezelőtti romániai forradalom, illetve a ’90-es bányászjárások dossziéit. A Krónika napilap írásban kért választ a Legfőbb Ügyészségtől: szándékában áll-e a nyomozóhatóságnak eljárást indítania az 1990. március 20–21-i, hat halálos áldozatot és számos sebesültet követelő marosvásárhelyi fekete március kapcsán. A hatóság szűkszavú válaszából kiderül: a Legfőbb Ügyészség nem indít eljárást a másfél évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen lezajlott események ügyében. Az 1990. március 19-én kirobbant véres etnikai összecsapás kitervelőinek és felbujtóinak megnevezésével a mai napig adós a román hatalom. A pogromot követően kizárólag magyar és roma nemzetiségű személyeket hurcoltak meg, és ítéltek el. Közülük Cseresznyés Pál a rászabott tíz év börtönbüntetésből hatot leült. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes idén március 21-én elmondta: mindannyian tudjuk, kik azok az emberek, akiket behoztak Vásárhelyre vidékről, akiket husángokkal fölfegyvereztek, de ma már nem róluk kell beszélni, hiszen őket belehajtották, belerántották a konfliktusba. A felbujtókról keveset tudunk, hangsúlyozta. A 15 évvel ezelőtti események idején a Maros Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő Kincses Előd ügyvéd meggyőződése, hogy a pogromot a román belügyminisztérium 0215-ös számú speciális egysége szervezte. Kincses szerint az RMDSZ vezetősége hibát követett el, amikor 15 évvel ezelőtt leült tárgyalni a Vatra Romaneasca nacionalista szervezet képviselőivel. Kincses Előd, aki közel hatéves magyarországi emigráció után térhetett haza, miután a román hatóságok népirtásra, gyilkosságra és rongálásra való felbujtással vádolták, majd megszüntették ellene az eljárást – nemrég nyilvános vitára hívta ki Virgil Magureanut. A Román Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka azonban nem vállalta a fekete március „örökségével” való szembesítést. /Rostás Szabolcs: A Legfőbb Ügyészség nem indít kivizsgálást a marosvásárhelyi pogrom ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a Tariceanu-kabinet miniszterelnök-helyettese helyesli, hogy a miniszterelnök elállt lemondási szándékától. Viszont Traian Basescu államfő csak „tudomásul vette” Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondási szándékának visszavonását. Basescu, szerint a döntéssel „elszalasztatott egy még mindig jó pillanatot” az előrehozott választások megszervezésére és egy olyan jelentős parlamenti többség megszerzésére, amely lehetővé tehetné a kormány számára azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek elvezethetnének az állami intézmények „mélyreható reformjához”. Az RMDSZ kész támogatni a liberális-demokrata szövetség kezdeményezését a két PSD politikus, Nicolae Vacaroiu és Adrian Nastase esetleges leváltását a parlament két házának elnöki tisztségéből. /Markó Béla helyesli a kormányfő döntését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Részt vesz július 22-én a Tusnádfürdőn folyó XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik programjában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese. Martonyi Jánossal, Magyarország volt külügyminiszterével, Schöpflin György politológussal és Tőkés Lászlóval püspökkel közösen a Néppárti értékek Európában című kerek-asztal beszélgetésen tart előadást. /Markó Béla és Tőkés László a „tusványosi” asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván fenntartani egymással a jövőben a Fidesz és a RMDSZ, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – egyebek között erről beszélt egymással július 22-én Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Orbán Viktor és Markó Béla. Az RMDSZ-nek sikerült kompromisszumra jutnia a Fidesszel, Markó és Tőkés álláspontja azonban továbbra is kibékíthetetlennek látszik. Orbán hangsúlyozta, nem Budapestről kell meghatározni, milyen legyen az erdélyi magyarság érdekét legjobban képviselő politika. Nemzetpolitikai kérdésekben azonban szükség van bizonyos közös elvi alapokra. „Mi azokkal a szervezetekkel tudunk a legszorosabban együttműködni, amelyek az autonómia kérdését legfontosabb törekvésüknek tartják” – mondta. A Fidesz támogatja az RMDSZ minden olyan törekvését, amely a romániai magyarok érdekeit sokkal jobban szolgáló regionális fejlesztési rendszer kialakítását szorgalmazza. A kettős állampolgárságról kifejtette: „A magunk eszközeivel kívánjuk szolgálni ezt a nemzetegyesítő célt”. Markó Béla úgy fogalmazott: a megbeszélésekből kiderült, hogy alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértettek. Markó elmondta: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. Markó megállapította: az RMDSZ-nek nyitottan kell politizálnia, úgy, hogy mindenki beállhasson az általa képviselt közös ernyő alá. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „egyszerű RMDSZ-tagként” szólt a hallgatósághoz. Tőkés bírálta, hogy jelenleg „a romániai magyar közképviselet terén az RMDSZ monopólium helyzetben van”. A Szociáldemokrata Pártra (SZDP) utalva elmondta: az erdélyi magyarságnak meg kell akadályoznia, hogy az RMDSZ a fejlődést gátló politikai erőkhöz csatlakozzon. Az EMNT elnöke szemrehányást tett Markónak, hogy szóba áll Ion Iliescuval, Adrian Nastasével és Viorel Hrebenciuckal, de nem tárgyal Szász Jenővel és vele. A püspök bírálta azt is, hogy az RMDSZ „kirekesztő politikát” folytat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: mivel az elmúlt években nem volt jelen a táborban, a meghívás elfogadását a szervezők tekintsék „a magyar–magyar párbeszéd folytatásának”. Megítélése szerint az erdélyi magyar közéleten belül a konzervatív és ultrakonzervatív, valamint a középjobb és a radikális jobboldal közti álláspontok ütköznek. Markó élesen bírálta a magyar kormány által pár hónappal ezelőtt meghirdetett Szülőföld programot, mivel még semmi kézzel fogható eredménye nincs az elképzelésnek. A hallgatóság kérdései kapcsán éles pengeváltás alakult ki Tőkés László és Markó Béla között. Előbbi szerint „az RMDSZ tisztségviselői úgy politizálnak, mint valami magyarul beszélő román politikusok”. Válaszként Markó Béla megkérdezte: hogyan kell viselkedjen a magyar politikus? Emlékeztetett, hogy a múlt század során „a román politika győztes volt, míg a magyar vesztes”. Ugyanakkor az SZDP-vel öt évvel ezelőtt kötött kormánykoalíciós megállapodásra hivatkozva Tőkés László megjegyezte: „képtelen vagyok közösködni azokkal, akik 1989-ben a temesvári barikád másik oldalán álltak”. /Kiss Olivér: Kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván az RMDSZ és a Fidesz. Markó Béla és Tőkés László álláspontja kibékíthetetlennek tűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Orbán Viktor, Markó Béla, Tőkés László, taps és füttykoncertek – így kezdődött július 22-e Tusnádon. A Bálványosi Szabadegyetemen a tiltakozók többnyire kívülállók, nem táborlakók voltak, az indulatokat részben Szilágyi Zsolt moderátori képességeinek, részben Markó igen őszintének ható megnyilvánulásainak sikerült megfékezniük. A párbeszéd szükségességét mindketten leszögezték. „Le fogunk ülni és tárgyalni fogunk” – szögezte le Markó, és egyetértett, az erdélyi magyarságnak, képviselőinek nem egymással szemben, hanem egymás oldalán kell állniuk. Két év múlva esedékes az RMDSZ vezető szerveinek, az SZKT-nak és más fórumoknak a megújítása, olyan belső választások szervezhetőek, amelyeken nem csak egyenként, de platformokban, tömörülésekben is megmérettethetnek a különböző csoportosulások – hangsúlyozta. ,,Egyetlen megoldás van, ha megkeressük annak útját-módját, hogy együtt legyünk egy politikai szervezetben. Ez az üzenete itteni jelenlétemnek” – szögezte le Markó Béla. Tőkés László sokszor igen kemény, morális és politikai válságról szóló véleményét, a magyarság vészes fogyását felvető eszmefuttatását, az RMDSZ egyes vezetőinek korrupciós ügyeit, erkölcstelen magatartásának kritikáját Markó Béla igyekezett őszintén, nyíltan, olykor humorral megválaszolni. /Farkas Réka: Párbeszéd volt, a megegyezés elmaradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

Elsősorban a Fidesz és az RMDSZ közötti viszony normalizálódásának a jele az, hogy három év távolmaradás után Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismét részt vett a Tusnádfűrdői nyári szabadegyetem egyik előadásán. Az előrehozott választások ügye, kisebb pánikot keltett az RMDSZ-ben, valószínűleg ezért döntött a tárgyalás mellett Markó Béla. A Fidesznek és az RMDSZ-nek az Európai Néppártban kell együttműködnie, ezért is vált időszerűvé a megbékélés. Tőkés László továbbra sem mondott le arról az integráló szerepről, amit az EMNT szerinte sikeresen el tudna játszani az erdélyi magyarság összefogásáért. Markó Béla július 9-én Budapestre ment, és meglátogatta Orbán Viktort. A Fidesz és az RMDSZ viszonyának normalizálódása mindkét félnek hasznos. Markónak sikerült tisztáznia Orbánnal, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül fontos az ésszerűbb fejlesztési régiók kialakítása, a Fidesz elnöke pedig arra kényszerítette Markót, hogy kimondja: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. /Borbély Tamás: Választási érdekek sürgette megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Összetartozunk! – hangzott el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A nemzetpolitikai fórummá terebélyesedett rendezvény idén tovább erősödött, s a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos, a sorskérdések révén immár Brüsszelben is regisztrált helyszínévé nőtte ki magát. Hosszú idő óta egy asztalhoz ült és nyilvános vitán vett részt Markó Béla és Tőkés László. Új elem Orbán Viktor hosszas időzése a táborban és az egymással szemben álló felek – RMDSZ és MPSZ, EMNT, illetve SZNT – közelítési szándéka vélhetően az érintetteket bölcsebb belátásra bírja. Orbán Viktor, a volt magyar kormányfő kifejtette, a Kárpát-medencei magyarságnak nemzeti elkötelezettségű kormányra van szüksége. A Fidesz elnöke kiemelte, Magyarország jövőjét, erejét nem a tízmilliónyi ,,belmagyar” jelenti, hanem a tizenötmilliós nemzet – ,,vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogyan sem” – és a nemzetegyesítés. Orbán állást foglalt a kettős állampolgárság és az autonómia ügyében is. /Mózes László: Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Közvetlen hozadékát tekintve világos „adok-kapok” egyezséget kötött Tusnádfürdőn Markó Béla és Orbán Viktor. A Fidesz vezetője elérte, hogy a párbeszédhelyzetbe hozta a hozzá közel álló RMDSZ-ellenzéket, Tőkéséket és Szászékat, és biztosította a maga számára, hogy a 2006-os választások előtt nemzetpolitikája az RMDSZ-től diszkrét támogatást, legitimáló fellépést kap. Az RMDSZ elnöke is fontos eredményeket söpörhetett be: a magyarországi kormányváltás perspektívájában sikerült rendeznie kapcsolatát a Fidesz-MPSZ-szel. A változások adnak esélyt ahhoz, hogy a következő néhány évben az autonómia ténylegesen is elérhető legyen. /Bakk Miklós: A dialektikus tanuló. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

A kormány 50 milliárd lej gyorssegélyt különített el a Hargita megyei árvízkárok helyreállítására – jelentette Hargita megyei körútján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke tusnádfürdői megbeszéléseit követően az árvíz sújtotta Tusnádközségbe, Csíkszentsimonba, valamint Csíkszentmártonba látogatott, ahol a károk helyreállításáról tárgyalt a települések vezetőivel. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is határozottan szorgalmazni fogja Székelyföld hathatósabb költségvetési támogatását. Az árvízkárok helyreállítását célzó keretből a kormány eredetileg egyetlen lejjel sem akarta támogatni a magyar megyéket, hozzáállása csupán az RMDSZ minisztereinek kemény fellépése után változott meg. Markó hangsúlyozta, a Székelyföld fejlesztése terén máris nagy előrelépés történt, a kormány tervei szerint ugyanis még ebben az évben felújítják a Balavásár-Csíkszereda útvonalat, valamint a Székelyföld közlekedésében alapvetően fontos bucsini utat is. Korodi Attila államtitkár beszámolt róla, hogy sikerült további tízmilliárd lejes támogatást szerezni a környezetvédelmi tárca költségvetéséből a Hargita megyei gátak újjáépítésére. /Kárelhárításra, árvízvédelemre is jut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A nemzetpolitikáról szóló nyilatkozatháború bontakozott ki a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz–MPSZ) között Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde nyomán. A Fidesz elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen többek között arról beszélt, hogy a magyar baloldal, amikor erre időnként lehetőséget kapott, „rárontott saját nemzetére”. Mint például Kun Béla és Rákosiék idején, és ha nem is ilyen harcias eszközökkel, de ezt tette a december 5-i népszavazáson. Lendvai Ildikó (MSZP) felszólította Orbán Viktort, hogy vonja vissza a magyar baloldal nemzetellenességére vonatkozó állításait. A Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet: az MSZP-nek a térség többi baloldali pártjához hasonlóan nemzeti elkötelezettségű párttá kellene válnia, hogy hatékonyan lehessen fellépni a magyar érdekek képviseletéért szerte a világban. Markó Béla RMDSZ-elnök, akire az MSZP oly gyakran hivatkozik, a tusnádfürdői táborban igen keményen bírálta a Gyurcsány-kormány nemzetpolitikáját – hangoztatta Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Az MSZP-nek nem magyarázkodnia, vádaskodnia kellene, hanem valódi nemzeti fordulatot végrehajtania, hogy minden párt egységesen tudjon fellépni az igazi autonómiáért, a mindennapos diszkrimináció és az asszimilációs törekvések ellen. Gedei József /MSZP/ kijelentette: az MSZP nemzeti párt, a Fidesz viszont a határokon kívül nem nemzetpolitikát, hanem pártpolitikát csinál. /Magyar belpolitikai vihart okozott Orbán tusnádfürdői előadása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Markó Béla RMDSZ-elnök kemény bírálattal illette a magyar kormányt Tusványoson, amiért az szinte semmit nem váltott be a hangzatos Szülőföld-programból. Markó a Bálványosi Nyári Egyetemen arra utalt, hogy a december 5-i magyarországi népszavazás után a magyar kormány egy sor, jobbnál-jobbnak hangzó intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett a Kárpát-medencei magyarokat vigasztalni. Fogadkozások röpködtek a levegőben, hogy a Szülőföld Alap minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást nyújt. A korábbi kormányzat státustörvénye és Sapientia Egyeteme után a Medgyessy-kabinet megígérte az Erdélyi Magyar Televízió felállítását. Mind Medgyessy Péter, mind pedig Gyurcsány Ferenc kormánya azután elméletek egész sorával látta el a határon túliakat anyagi támogatás helyett, hogy miért kell a szülőföldön maradni. A jelenlegi magyar kormánnyal kitűnő kapcsolatokat ápoló, de a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez is a hidakat fel nem égető RMDSZ vezetőjének tusnádfürdői szerepvállalása, az, hogy évek után ismét leült nyilvánosan a tusványosi előadóasztalhoz Tőkés Lászlóval és természetesen Orbán Viktorral együtt, akár intés is lehet a magyar kormányhoz: velük is jóban tudunk lenni. /Balló Áron: Pénz követi-e a beintést? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./