Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az észak-erdélyi autópályával kapcsolatosan sincsenek már viták, a szerződés kérdését sikerült tisztázni, tovább fog épülni a sztráda. Kijelentette ki, hogy ha a Demokrata Párt az Európai Néppárt (EPP) tagja akar lenni, tudomásul kell vennie, hogy az EPP-ben nem fogadható el semmiféle szélsőséges megnyilatkozás sem nemzeti, sem más kérdésben. Markó az RMDSZ abszolút prioritásának az európai uniós csatlakozást nevezte. Az RMDSZ nem fogad el lényegi változtatást a kisebbségi törvényben, hangsúlyozta. /Markó Béla: Nem fogadunk el lényegi változtatásokat a kisebbségi törvényben! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

„Emil Boc kijelentései elhamarkodottak, mert még fiatal, és nincs tapasztalata a politikában” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikus Emil Boc azon kijelentéseire reagált, melyek szerint az RMDSZ zsarolni próbálja a Demokrata Pártot: ha nem fogadja el a kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ megvétózza a demokraták Európai Néppártba való felvételét. Markó szerint erről szó sincs, de a demokratáknak el kell fogadniuk, hogy Európában nincs helye a nacionalizmusnak. Markó a jövő év kiemelt céljaként jelölte meg az infrastruktúra fejlesztését is, sajnálatosnak nevezve, hogy a politikai viták miatt tavaly egyetlen méter sem épült az észak-erdélyi autópályából. „Ebben az évben sok pénz érkezik az országba, sok lehetőség rejlik ebben, viszont ezek csak lehetőségek. Ezért az RMDSZ legnagyobb feladata, hogy a prioritások mellé oda tudja tenni a szervezeti hátteret – fejtette ki Takács Csaba hangsúlyozva. /Bögözi Attila: Markó: Boc tapasztalatlan politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

A megyei szervezetek felvetései alapján elkészítik az RMDSZ idei, megyei szintű célkitűzéseket is magában foglaló országos cselekvési tervét. A döntést a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) a Szeben megyei Báznán tartott ülésén hozták. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, az idei teendők felleltározása mellett az RMDSZ-vezetők feltérképezték azt is, miként lehet a szövetség kormányzati és önkormányzati eszközeit az erdélyi magyarság érdekében a leghatékonyabb módon kamatoztatni. Jelentős hangsúllyal került szóba az oktatási rendszer, különösen az anyanyelvű oktatás kérdése, valamint a kisebbségi törvény, ezen belül pedig a kulturális autonómia kérdése is. /Országos cselekvési tervet készítenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

„Önerőből a község nem tudta volna megoldani az iskola felújítását, hiszen saját bevétele 2,5 millió lejre tehető” – fejtette ki Máthé Edit madéfalvi alpolgármester a falu műemlék iskolájának felújításáról. A madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola felújításának tervezése egy éve elkezdődött. Az 1885-ben épült régi iskolaépületet a tavalyi nyári árvíz során a megáradt Olt rongálta meg, a falak beáztak, így a felújítási munkákhoz sürgősen hozzá kellett kezdeni. Az árvíz utáni napokban a helyszínre látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László területrendezési miniszter, akik megígérték, hogy az iskola felújítását támogatni fogják. Végül az iskolának november folyamán kormányhatározattal 3 millió lejt utaltak ki. Az elkezdett munkálatok során megerősítik az épület alapzatát, kicserélik az iskola tetőcserepeit és részben a tetőszerkezet tartógerendáit. A Zöld Péter Általános Iskolában jelenleg 142 diák tanul. /Daczó Dénes: Műemléket mentett az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

– Nagyobb figyelmet kellene szentelni az erkölcsösségre a politikai életben – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. A miniszterelnök-helyettes úgy értékelte, hogy a parlamenti tisztség összeférhetetlen minden más tisztséggel. Rámutatott, hogy vannak olyan politikusok, akik már megfordultak két-három pártban. Egy elkötelezett politikus nem váltogathatja egyik választásról a másikra az elveit. Markó egyetért Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, miszerint le kell váltani a képviselőház elnökét. /Markó a román politika erkölcsi válságát orvosolná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A román alkotmány módosítására lesz szükség a közeljövőben – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti sajtótájékoztatóján. Az ország alaptörvényének az európai parlamenti választásokra vonatkozó cikkelye ugyanis nem felel meg az Európai Unió direktíváinak. Az európai parlamenti választásokon ugyanis az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok is részt vehetnek. Tánczos Barna, az Állami Földalap vezérigazgatója közölte, hogy a mezőgazdasági életjáradékot, mindazok a 62 éven felüli személyek igényelhetik, akik 2005. július 22. után adták el vagy bérbe legfeljebb 10 hektáros földterületüket. /Gujdár Gabriella: Alkotmány-módosítást szorgalmaz az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a közigazgatási reform egyik legfontosabb eleme – amelyről most elvi döntés született – az önkormányzatok társulási szabadságának növelése. A társulások révén az önkormányzatok olyan projekteket valósíthatnak meg, amelyek meghaladják egy-egy település, község vagy megye lehetőségeit. A reformtervezet másik fontos eleme a pénzek megyei szintű elosztásának módosítása. Elvi döntés született arról is, hogy a dekoncentrált intézmények egy része a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerüljön. /Szőcs Levente: Gyökeres reform a közigazgatásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Rendkívül aggasztónak találja Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a jelenséget, hogy nacionalista pártok politikusai kormánypártokba szivárognak át. Az utóbbi időben már amúgy is teret hódított a szövetséges pártokon belül a nacionalista retorika. A Konzervatív Pártba beolvadt egységpárt /RNEP/ 1990 első felében jelent meg, mint a Vatra Romaneasca politikai szárnya, válaszképpen az RMDSZ megalakulására. Ennek a pártnak a színeiben lett először kolozsvári polgármester Gheorghe Funar, akit 1992-ben a leköszönő Radu Ciontea helyett pártelnökké választottak. 1997-ben az alakulat belső választásán Funar nem volt hajlandó elismerni vetélytársa, Valeriu Tabara nyereségét, ezért kizárták a pártból. Ezzel kezdetét vette az RNEP mostanig tartó hanyatlása, a 2000-es általános választásokon a párt már nem érte el a parlamenti küszöböt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó szerint megrendülhet a koalíció. Aggasztó a nacionalista politikusok átigazolása a kormánypártokba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Magyarországnak is érdeke, hogy Romániában mielőbb megszülessék a kisebbségi törvény, amely a kulturális autonómiát is magába foglalja – jelentette ki január 21-én Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Hitet tett Románia mielőbbi európai integrációja mellett. Szili Katalin Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és a szervezet más vezetőivel. A református temetőben koszorút helyezett el a Bolyaiak sírjánál, utána pedig részt vett a Bolyai-ház avatóünnepségén. Január 22-én, vasárnap az egy éve ismét újra magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumban vett részt a Bolyai Farkas emlékév megnyitóján. Január 22-én Nagyváradon Szili Katalin folytatta erdélyi látogatását, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel, és az erdélyi magyar egyházvezetőkkel találkozott. Tempfli József katolikus megyéspüspök kifejtette: az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői azt kérték Szili Katalintól, hogy a magyar állam főleg a kultúrára és az oktatásra fordítson több támogatást, mert ez nagyon fontos a szülőföldön maradás szempontjából. /B. T.: Szili: Magyarországnak érdeke a kisebbségi törvény elfogadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A Magyar Kultúráért díjak átadásával zárult Nagyváradon január 22-én a Magyar Kultúra Ünnepe. Az egyhetes rendezvénysorozat része a magyar kultúra napi ünnepségnek, amelyet egész Erdélyben változatos programok kísértek. A nagyváradi színházban tartott díszelőadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Életműdíjban Implon Irén újságíró és Tolnay Tibor festőművész részesült. A Magyar Kultúráért díjakat Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, illetve Szilágyi Aladár, az Erdélyi Riport munkatársa vette át. Díszoklevelet Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke és Sztankovics Gyula hegyközcsatári kultúraszervező kapott. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete nevében Szombati Gille Ottó, a margittai Horváth János Társaság nevében Szőke Ferenc, az EKE Bihar megyei szakosztálya nevében pedig Újvárosi Tibor vette át az oklevelet. /Magyar kultúrnap „a fantázia és a megújulás földjén”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 24-én visszautasította a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökének, Mircea Geoananak nyilatkozatát, miszerint hét végi marosvásárhelyi látogatása során „nyomást gyakorolt” volna Romániára a kisebbségi törvény kapcsán. Szili Katalinnak – kiváltképpen a magyar kultúra napján – a kulturális autonómiára irányuló törekvéseket nemcsak joga, de kötelessége üdvözölni és támogatni. Szili Katalin szerint „sajnálatos, hogy az EU-csatlakozás előtt álló Romániában a volt külügyminiszter alkotmányellenesnek tartja a kulturális autonómia felvetésének, törvényi rendezésének kérdését. Ez az alapállás megnehezíti az érdemi viták konstruktív megoldását” – áll a közleményben. – Várható volt, hogy az SZDP a magyar kártya ismételt kijátszásával próbál kitörni abból a bűvös körből, amelybe a korrupció kapcsán az utóbbi hetekben beszorították – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Markó Béla felelőtlennek és éretlennek minősítette a szociáldemokrata pártvezető magatartását. „Hirtelen beleköt az RMDSZ-be, beleköt a székelyföldi magyarságba, beleköt Magyarországba is, figyelmeztetve e szomszédos országot, ne szóljon bele abba, hogy mi történik az erdélyi magyarsággal.” – mondta. A bukaresti román napilapok közül többen is azt hangsúlyozták, hogy Geoana nyilatkozatával a pártra nehezedő botrányokról próbálja elterelni a közvélemény figyelmét. /Magyar reagálás Geoana vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A történelem során elszenvedett számos vereség ellenére a magyarság mégis győztes nemzet a Kárpát-medencében. Hiszen politikusok, hadvezérek, királyok és fejedelmek hányszor veszítettek el minket, a költők, a művészek, a tudósok mindig megnyerték a nemzetet, a magyar nyelv, a magyar kultúra mindig győzött – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes január 22-én, vasárnap Nagyváradon, a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen. Emlékeztetett arra is, hogy a Partium a magyar kultúra kincsesbányája. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./

A Szociáldemokrata Párt a kisebbségi törvényt ürügyként használva, a magyar kártya ismételt kijátszásával próbálja elterelni a figyelmet belső válságáról. – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök sajtóértekezletén. A miniszterelnök-helyettes ismételten bírálta a Szociáldemokrata Pártot, amiért annak vezetői a kisebbségi törvény elutasítását, a kulturális autonómiára vonatkozó kitétel törlését szorgalmazták. /Markó: Az SZDP ultranacionalista retorikája az ország uniós csatlakozását is veszélyeztetheti. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

„Nem mindegy, hogy a kormányzatban dolgozó kollégák hogyan vannak jelen a szorosan vett munkájukon kívül az RMDSZ életében” – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a kormányképviselők közötti január 25-én tartott egyeztetésről, amelyet a képviselőházban tartottak. Ki kell alakítani a rendszeres kapcsolattartás módozatait. Markó az RMDSZ kormányképviselői által elért eredmények hatékonyabb ismertetését, illetve az Ügyvezető Elnökség, a területi szervezetek és a kormányhivatalnokok, államtitkárok, intézményvezetők közötti kapcsolattartás megerősítését kérte munkatársaitól. Az RMDSZ szerint továbbra is prioritása marad az infrastruktúra-fejlesztés, az utak javítása, az autópálya-építés. Az integráció felé tett nagy lépésnek számít a nemrég elfogadott országos fejlesztési terv is, amelyet Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkár mutatott be az RMDSZ sajtótájékoztatóján. /Gujdár Gabriella: „RMDSZ-zsinat” a képviselőházban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot fogadtak el január 26-án Kolozsváron azon az Egyeztető Autonómia-Kerekasztalon, amelyet a Tőkés László református püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett. A tanácskozáson az erdélyi magyar történelmi egyházak zöme és jelentős civil szervezetek mellett jelen volt az RMDSZ képviselője is. Tőkés László gesztusértékűnek értékelte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke elküldte a szövetség képviselőjét a tanácskozásra. Székely István, az RMDSZ szakértője elmondta: az RMDSZ részvétele a kolozsvári megbeszélésen elsősorban a kerekasztal témáját képező autonómiának szól. Megállapította, ha valóban létrejön az erdélyi magyar politikai és civil szervezeteket, illetve egyházakat tömörítő ERMÁÉRT, akkor némi átfedés keletkezik az RMDSZ döntéshozó szerveként működő Szövetségi Egyeztető Tanács és az újonnan létrejött intézmény között. Az RMDSZ képviselője nem írta alá a tanácskozás végén a résztvevők által elfogadott szándéknyilatkozatot, mert – mint mondta – ő csak egy olyan megbeszélésre érkezett, amelynek témája az autonómia. Az EMNT elnöke kifejtette: azért van szükség egy ilyen testületre, mert jelenleg nem létezik az erdélyi magyarságon belül intézményes formája a párbeszédnek. Tőkés emlékeztetett, hogy ez csak egy szándéknyilatkozat, de reményét fejezte ki, hogy a meghívottak majd pozitívan reagálnak a meghívásra. /B. T.: Az ERMÁÉRT létrehozását kezdeményezték. Az új intézmény februárban alakulna meg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ A EMNT szervezte beszélgetésre meghívták a történelmi egyházak, a civil szféra és a politikum képviselőit is. A katolikus egyházon kívül mindenki elfogadta a meghívást. A vita azonban csekély érdeklődést váltott ki, alig tíz résztvevő jelent meg. /Debreczeni Hajnal: Szükség van párbeszédre az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

A magyarországi kisebbségi törvényhez hasonló változat lenne elfogadható Románia számára is – vélekedett január 28-án Marosvásárhelyen Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel tartott közös sajtótájékoztatóján. Mindketten a hét végén, Marosvásárhelyen rendezett keresztény-demokrata konferencián vettek részt előadóként. Markó a romániai kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásának nehézségeiről tájékoztatta felvidéki kollégáját, Csáky pedig a készülő szlovák nemzeti fejlesztési tervről és az Európai Unióban szerzett tapasztalatairól számolt be. Markó a sajtóértekezleten kifejtette, hogy a romániai kisebbségi kérdés gondjainak megoldásában nem segítettek az olyan nyilatkozatok, mint amilyet például Traian Basescu tett az Európa Tanács előtt. A román államfő ugyanis azt állította, hogy Romániában az etnikumközi kérdés megoldódott, sőt szerinte Európában ez „mintapéldaként” szolgál. Markó sérelmezte, hogy a román államfő a nyilatkozat megtétele előtt nem kérdezte meg az RMDSZ-t, amely immár több mint egy évtizede a kisebbségi politika kérdésével foglalkozik. Szerinte ha megvizsgálnák a magyarországi kisebbségi törvényt, akkor kiderülne, hogy ez a jogszabály számos olyan kérdést rendezett már magyar földön, amelyre Romániában most a parlament előtt lévő kisebbségi törvénytervezetben igyekeznek megoldást találni. Csáky Pál: Európában egy ország felkészültségét nem a nyilatkozatok, hanem a valós helyzet alapján ítélik meg. Csáky az Európai Unióban a felvidéki magyarságnak kisebbségként szerzett tapasztalatairól beszámolva elmondta: hogy a csatlakozás óta nőtt a Szlovákiában magyar nyelven tanuló egyetemisták száma, ami annak tulajdonítható, hogy törölték a fejkvótarendszert, vagyis most már a magyarországi diákok is ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a szlovákiai fiatalok. Ezért sok magyarországi fiatal tanul a komáromi Selye János Egyetemen. Míg korábban az egyetemi oktatásban részt vevő magyar diákok száma az országos átlaghoz képest csak 65–70 százalék volt, most ez az érték eléri a 87–88 százalékot. Csály kitért arra, hogy a csatlakozás után nem érezhető kivándorlási tendencia. Ennek ellenére gondot jelent a munkanélküliség, ami miatt naponta 32 ezer munkavállaló kénytelenek Magyarországra ingázni. Csáky Pál az RMDSZ elnökét pozsonyi látogatásra hívta. /Markó: a magyarországi kisebbségi törvény jó példa. Szlovákiában egyelőre nem terjesztenek elő hasonló jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

A hét végén a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az RMDSZ és a Keresztelő Szent János Plébánia közös szervezésében ötödik alkalommal tartották meg Marosvásárhelyen a „Kereszténység és Közélet” tanulmányi napokat. A meghívóban az szerepel: lehet-e jövője a keresztény társadalomtanításnak. A politikai szférát Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterelnök-helyettesek, Borbély László miniszter, és Kelemen Kálmán, a Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke képviselte. A sajtó és közélet viszonyáról Peták István és Pálfy G. István értekezett. /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Jó lenne, ha az államfői hivatalban lenne valaki, aki a tények ismeretében tájékoztathatná az elnököt a kisebbségek ügyeiről – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. “Minden alkalommal javasoltuk, hogy az államfőnek legyen kisebbségi tanácsosa. Mindegyik nyitottnak mutatkozott erre, de soha sem lett belőle semmi. Jó lenne, ha a román kormány és az elnöki hivatal behatóan foglalkozna a kisebbségben élő románság helyzetével, talán akkor jobban megértenék, hogy mit akar a romániai magyarság”, mondta Markó Béla. Adrian Saftoiu elnöki szóvivő elmondta, a kisebbségi kérdésekkel az államfői hivatalban a belpolitikai főosztály foglalkozik. Az államfő ennek a főosztálynak a munkájára alapozta múlt heti strasbourgi beszédét, amelyben több tárgyi tévedés található – többek között a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek számát, illetve a környező országokban élő románok jogait illetően. Az államfői hivatal belpolitikai főosztályának élén Claudiu Saftoiu elnöki tanácsos, a szóvivő asszony férje áll. Kisebbségi osztály tehát létezik, felelőse viszont nincs. /Szőcs Levente: Kisebbségi tanácsost Basescunak! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A kisebbségi közösségek, ezen belül főként a magyar közösségnek a rendőrség intézményeiben való képviseletéről tárgyalt január 31-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Vasile Blaga belügyminiszter, valamint Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke. Markó Béla szerint rendkívül fontos a kisebbségi közösségek, a romániai magyarság képviselőinek jelenléte a rendőrség intézményében. Vasile Blaga belügyminiszter és Dan Valentin Fatuloiu rendőr-főparancsnok nyitottságukról biztosították az RMDSZ tisztségviselőit. /Magyar rendőrök toborzása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes lemondását követelte az SZDP Kovászna megyei vezetősége. Mugur Topolnitchi, a Kovászna megyei SZDP elnöke szerint összeférhetetlenek a kormányfő-helyettesi tisztséggel azok a kijelentések, amelyeket tett a Csáky Pállal, Szlovákia kormányfő-helyettesével közösen tartott sajtótájékoztatón, és amelyekben óvatosságra intette Traian Basescu államelnököt a kisebbségekről tett nyilatkozatokban. “Markó úr Románia kormányfő-helyettese, és nem vádolhatja az ország elnökét” – mondta. Markó kijelentése kapcsán, miszerint Basescunak tanulmányoznia kellene a magyarországi kisebbségi törvényt, Topolnitchi azt mondta: a kijelentés “kissé szemtelen”, Magyarországon már nincsenek kisebbségek, mivel beolvasztották őket. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) jövő hétig megállapodásra jut a kisebbségi törvény tervezete kapcsán kidolgozott észrevételekről, közölte sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Hétfőre ígérik a megállapodást a kisebbségi törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

– A magyar–román határ mindkét oldalán készülni kell az európai uniós együttlétre – fogalmazott Markó Béla február 4-én Nyíregyházán. Az RMDSZ elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetők és a hat erdélyi testvérmegye – Szatmár, Máramaros, Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód – tanácselnökeinek találkozóján vett rész. Gazda László, a vendéglátó megye közgyűlésének elnöke bejelentette, hogy az uniós felkészülési tapasztalatok átadására vállalják fiatal szakemberek két hónapos felkészítő tréningjét. /Szabolcsi segítség az erdélyi megyék uniós felkészüléséhez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Demokrata Párt kéri, hogy az RMDSZ mutassa ki lojalitását Románia iránt, és első lépésként vonja vissza Frunda Györgyöt az Európa Tanács parlamenti Közgyűlésének (ETPK) román delegációjából, vagy pedig távozzon a kormánykoalícióból, jelentette ki Emil Boc pártelnök a DP országos testületének február 6-i ülése után. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan alakulat, amely képviselettel rendelkezik Románia minden vezető szervében, sértse Románia érdekeit, és lépéseivel megkérdőjelezze az alkotmányos előírásokat. Nemcsak Funar székét, hanem retorikáját is örökölte Emil Boc – jelentette ki Markó Béla a demokrata politikus azon kijelentésére válaszolva, miszerint az RMDSZ vagy lojális a koalícióhoz, vagy lépjen ki a kormányból. Az RMDSZ-t támadók sorába beállt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az NLP elnöke is, aki úgy nyilatkozott: Románia nem tekinthető olyan országnak, amelynek további követelményeket lehetne szabni a kisebbségi jogok kapcsán. A kisebbségi jogok védelme és a szerzett jogok tekintetében Románia olyan ország, amely „szinte mérce Európában”. Markó a Mediafaxnak azt nyilatkozta, Frunda György dicséretet érdemelne, mivel ő a „legeredményesebb romániai képviselő az Európa Tanácsban”, az RMDSZ pedig a DP-vel egyenjogú partner a kormánykoalícióban, tehát nem Boc határozza meg az RMDSZ helyét és szerepét a koalícióban. /Sz. K.: Kitessékelte az RMDSZ-t a kormányból Emil Boc. Markó: egyenjogú partnerek vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ „Mindenki elsősorban a saját érdekeit képviseli, a parlamentáris demokrácia alapszabályaihoz tartozik, hogy minden képviselő a saját lelkiismeret szerint dönt” – nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban Eörsi Mátyás SZDSZ-es európa tanácsi képviselő. Elmondta azt is, hogy nyilván mindenkit befolyásolhat az, hogy milyen országból jön, de nem ez a jellemző: „nálam például többször előfordul, hogy egyetértek egy román liberálissal, mint egy magyar szocialistával, a frakcióm – a liberális frakció – álláspontjai közelebb állnak hozzám.” „Teljesen egyértelmű, hogy Frunda György szenátor elleni támadással magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatot gerjesztettek, ezt most egyre fokozzák, és sajnos ezúttal már a koalíciós partnerek is részt vesznek ebben” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: akik most Frunda György ellen hadakoznak, azok tulajdonképpen az európai eszmék ellen küzdenek. /Hátba támadta Emil Boc az RMDSZ-t, Markó nem kér kioktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Nem jutott idő a kisebbségi törvényre a koalíciós vezetők február 7-i tanácskozásán a Frunda-ügy vitája miatt. A D. A. Szövetség vezetői továbbra is a szenátor visszahívását követelik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) román küldöttségének éléről, az RMDSZ azonban hallani sem akar erről. Az ex-nagy-romániás, jelenleg konzervatív párti Ilie Calian azt követelte: a parlament vonja meg Frunda György mentelmi jogát és induljon ellene bűnügyi eljárás. A koalíciós pártok vezetői a következő napokban találkoznak Frundával, hogy a szenátor megmagyarázza kijelentéseit. A tanácskozást követően Markó Béla megismételte az RMDSZ-álláspontját, miszerint nem vonják vissza Frundát az ETPK-delegáció éléről. /Sz. K.: Nincs koalíciós egyezség sem Frundáról, sem a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó PER regionális központ által február 8-án Bukarestben tartott konferencián sem sikerült közelíteni az RMDSZ és a többi politikai párt álláspontját a nemzeti kisebbségek jogállását szabályzó törvénytervezet kapcsán. Az RMDSZ nem hajlandó lemondani a jogszabály lényegét képező kulturális autonómiáról, a koalíciós partnerek közül a Demokrata Párt (PD) és a Konzervatív Párt (PC) pedig az ellenzékkel egyöntetűen nem akarja elfogadni azt. Sergio Bartole a nemzetközi szervezet egyik romániai raportőrének üzenete szerint: “Igaz, hogy a kisebbség védelmét szolgáló eszközök között nem találunk egy általánosan elfogadott kulturális autonómiamodellt, ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában ne léteznének olyan államok, amelyekben megtaláljuk a kisebbségvédelmet szorgalmazó kulturális autonómia intézményeit”. konkrét példaként hozta föl Észtországot, Magyarországot, Horvátországot, Szlovéniát és Belgiumot. Markó Béla úgy értékelte, ez a pontosító levél minden kételyt kizár, most már csak politikai akarat szükséges a kisebbségi törvénytervezet parlament általi elfogadásához. /Gujdár Gabriella: Kisebbségek: mindenki másképp csinálja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A Demokrata Párt Európai Néppárti tagfelvételének elutasítását javasolja az RMDSZ, ha nem sikerül megegyezni a kisebbségi törvény ügyében – jelentette be Markó Béla. A szövetségi elnök arroganciával, demagógiával vádolja a demokratákat. Markó Béla úgy látja, hogy burkolt választási kampány zajlik, egy titkolt szavazatszerzési törekvés, vagy esetleg a koalíciós partnerek gyengítésének rejtett szándéka. /RMDSZ-vétó a DP néppárti tagsága ellen? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a kormányt, hogy március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá Erdélyben. Az SZNT ezzel kapcsolatban levelet küldött Markó Béla kormányfő-helyettesnek. Az SZNT vezetősége szerint az erdélyi magyaroknak joguk van „a nemzeti ünnep zavartalan megrendezéséhez”, és ahhoz is, hogy a magyarlakta településeken március 15. munkaszüneti nap legyen, ezért kérik Markó Béla kormányfő-helyettest, hogy ennek érdekében tegyen törvényes intézkedéseket. A tanács minden erdélyi tanfelügyelőséghez eljuttat egy-egy kérést, hogy március 15-én a diákok részt vehessenek az ünnepségeken. /SZNT: nyilvánítsák munkaszüneti nappá március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A szenátusi döntés csakis a kormánykoalíciót alkotó pártokon múlott. A kormányrendelet törvénnyé válásához 69 szavazatra lett volna szükség, de mindössze 47 igent kapott.  Az RMDSZ-szenátorok közül Pete István és Szabó Károly a törvénytervezet ellen voksolt, Verestóy Attila és Fekete Szabó András tartózkodott, Sógor Csaba, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Németh Csaba, Markó Béla hiányzott. Utóbbinak kormányülése volt, Frunda meg édesanyja halála miatt nem volt jelen. Ez a szavazás mutatja a szenátori székekbe évtizednél is hosszabb ideje bent maradt RMDSZ-esek választottjaink viszonyulását a nagykorrupció letörésének ügyéhez. Azok, akik saját kormánykoalíciójuk korrupcióellenes rendeletét nem szavazzák meg, maguk is nyakig ülhetnek bajban, s csak önmaguk érdekeit hajlandóak védeni, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Kibújt a szög a zsákból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

A Magyar Televízió ( MTV) felajánlja napi egyórás műsoridejét a magyar 2-es műsoron (m2), az Erdélyi Magyar Televízió beindítására, fő műsoridőben, este 7 és 8 óra között. A közszolgálati intézmény küldöttsége február 10-én felkereste a kérdésben Markó Béla RMDSZ-elnököt és miniszterelnök-helyettest Marosvásárhelyen. Bejelentették, hogy a műsoridő később két-három órára is bővülhetne mindaddig, amíg az Erdélyi Magyar Televízió önállósulni képes, és saját hullámhosszon is sugározhat. A Magyar Televízió ezt a műsoridőt ingyen adná át, és egyebek közt azt reméli tőle, hogy ezáltal több romániai kábeltévé kínálatába is bekerülne az m2-es adó. Az Erdélyi Magyar Televíziót kereskedelmi tévéadóként hoznák létre Erdélyben a Medgyesy Péter kormánya által megajánlott kezdeti 300 millió forinttal. Az MTV felajánlása a saját frekvenciával még nem rendelkező leendő adó életre hívását segítené elő. Az MTV küldöttsége szervezeti és személyi biztosítékokat kér a műszaki, szakmai és politikai minőségre – ez az utóbbi esetben a kiegyensúlyozottságot jelentené – az új műsortól, amelynek mind a román, mind a magyar vonatkozó jogszabályoknak meg kellene felelnie. A műsor a jelenleg műholdas közvetítésű m2-es teljes szórási körzetében látható lenne, tehát nemcsak a romániai magyarság, de egész Közép-Európa foghatná. A magyarországi és romániai közszolgálati műsorokat Erdélyből tudósító jelenlegi tévés műhelyek beléphetnének az új műsor munkájába. A helyi munkatársaknak az MTV szakképzést is nyújtana. Az erdélyi média rendszeres szereplője például a Magyar Televízióban futó Lapszemle és Sajtóklub műsoroknak (ez utóbbiban a Szabadság munkatársát, Köllő Katalint épp most vasárnap szerepelt az m2-n). A nemsokára összeülő Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma véleményezi majd a Magyar Televízió ajánlatát – jelentette ki a Szabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közszolgálati tévé küldöttségével folytatott megbeszélés után. /(B. T.): Erdélyi Magyar Televízió – a Magyar Televízióban. A magyar közszolgálati tévé felajánlása megoldást jelenthet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./