A rendszerváltás óta ritkán fordult elő, hogy az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) közös nevezőre jusson. Ez most megvalósult, ugyanis mindkét szervezet azt akarja, hogy a sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának lehetőségét szüntessék meg. Korábban az RMDSZ elnöke, Markó Béla bejelentette, hogy a szövetség a következő alkotmánymódosításkor javasolja majd, hogy a sürgősségi kormányrendeletek és a törvényekért való felelősségvállalás lehetőségét korlátozzák. /Közös nevezőre jutott az RMDSZ és az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Március 6-án Traian Basescu elnök találkozott a pártok vezetőivel. Az RMDSZ felkéri Traian Basescu államfőt, hogy határozottan foglaljon állást a nemzetgyűlöletre buzdítók ellen – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a megbeszélést után. Markó szerint a találkozók akkor válnak igazán hatékonyakká, ha reformról, integrációról, stratégiai kérdésekről tárgyalnak a pártok képviselői. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán Markó Béla elmondta, a koalícióban sincs konszenzus, nemhogy az ellenzék körében. A konzultáción megegyeztek abban, hogy a koalícióban sürgősen megoldást kell találni a kialakult helyzetre, annál is inkább, mert a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt nem emelt kifogást a kisebbségi törvény ellen. A Demokrata Párt azonban továbbra is elutasítja a kormányprogram részét képező, a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő törvényt. Markó Béla határozottan elítélte Corneliu Vadim Tudornak, az NRP elnökének a március 15-i ünnepség kapcsán megfogalmazott fenyegetőzését. Traian Basescu elnök kéréssel fordult a Székely Nemzeti Tanácshoz és az NRP-hez, egyiktől azt kérve, hogy ne fogadjanak el Székelyföld autonómiájáról szóló „alkotmányellenes” kiáltványt, a másiktól pedig, hogy ne szervezzenek ellentüntetést Székelyudvarhelyen. /Nincs előrelépés a kisebbségi törvénytervezet esetében. Traian Basescu a pártok vezetőivel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Traian Basescu államfő haszontalan kampánynak és sportszerűtlen politikai játéknak nevezte a megbeszélésen a hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomag kapcsán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) közötti nyilatkozatháborút a pártok képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően. Traian Basescu azt is bejelentette, továbbra is kiáll eredeti javaslata mellett, hogy a törvénycsomagot először a parlament szakbizottságai és a politikai pártok vezetői vitassák meg, és csupán ezt követően kerüljön újra a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé. Basescu a megbeszélésen minden politikai párt elnökének átadta a törvénycsomagot tartalmazó, „titkos” felirattal ellátott CD-t. A liberálisok /PNL/ kezdettől tiltakoztak a nemzetbiztonsági törvénycsomag titkosítása ellen, és az RMDSZ-szel egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a jogszabályokat közvitára kell bocsátani, a titkosszolgálatok esetleges túlkapásainak megelőzése érdekében. A Demokrata Párt az egyetlen, amely az államfő által továbbított – vélhetőleg a titkosszolgálatok által kidolgozott tervezeteket – támogatja. „Ha a törvénycsomagot a parlament elfogadja, az rendkívül nagy csapás lenne a hazai demokráciára” – nyilatkozta Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság (Apador-CH) vezetője. A tervezetek lehetővé tennék többek között, hogy a hírszerzők a bűnvádi perekben felhasználható bizonyítékokat gyűjtsenek; házkutatást tartsanak, és elkobozzanak bármilyen iratot vagy tárgyat, amely bizonyítékként szolgálhat; mi több, bizonyítéknak minősülnének a hírszerző tiszt személyes tapasztalatai is. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, a védelmi bizottság tagja szerint a hírszerzés legalizálni akarja a fedett ügynökök intézményét, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató magánjogi szerveződések létrehozását. „Erre vonatkozóan nem létezik ellenőrző mechanizmus, mint ahogyan a hírszerzés egészére sem sikerült 15 év alatt megfelelő megoldásokat találni” – mutatott rá a képviselő. /Béres Katalin, Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Rendőrállam készülőben? A nemzetbiztonság procedurális kérdéseit tisztázták, a jogsértés marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

A Székelyudvarhelyre készülő Corneliu Vadim Tudor szenátor az Új Magyar Szónak úgy fogalmazott: „aki autonómiát akar, menjen Magyarországra”. Az udvarhelyi polgármesteri hivataltól a Nagy-Románia Párt nem kért engedélyt március tizenötödikei rendezvény szervezésére, tájékoztatott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A polgármester arra reagált, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor felhívta a „hazafiakat”, vegyenek részt a március tizenötödikei székely nagygyűlés ellenrendezvényén, és „akadályozzák meg a magyar soviniszta erőket a Székelyföld területi autonómiájának kikiáltásában”, valamint az „ország feldarabolását.” A Corneliu Vadim Tudor által meghirdetett „román hazafias” tüntetéssel kapcsolatban Szász Jenő elmondta, hogy van egy jó oldala is, megmutatja Európának és a román közvéleménynek is, hogy mért van szükség autonómiára a Székelyföldön. Az ellen-tüntetésre a Nagy-Románia Párt százezer résztvevőt vár. A pártelnök az ÚMSZ-nek elmondta, „békés, de határozott” megnyilvánulást akarnak. Kifejtette: a határozott kifejezésen azt érti, hogy „egyszer és mindenkorra határozottan meg akarják értetni azokkal, akik Romániában területi autonómiát akarnak, hogy ez lehetetlen.” „Semmi bajom a magyarokkal. Romániában alig 299 székely él. Nem 299 ezer. Ez mind csalás, és a csalás mögött az RMDSZ áll. A magyarok, azaz a székelyek területi autonómiát akarnak. Azok, akik ezt akarják, menjenek Magyarországra”. Arra a kérdésre, hogy lehet-e számítani március 15-én összecsapásokra, Vadim elmondta, hogy nem szeretné, ha a tüntetés idáig fajulna és Romániában a koszovóihoz hasonló helyzet alakulna ki. Az államfő is megszólalt az ügyben, és arra figyelmeztette a „székelyek vezéreit”, hogy hiba elfogadni egy alkotmányellenes dokumentumot. „Elemezni fogjuk a helyzetet és mindenkit biztosíthatok arról, hogy a román állam meg tudja védeni az ország területi egységét, a rendelkezésre álló alkotmányos és törvényes eszközökkel.” Markó Béla RMDSZ-elnök szerint március 15-e megünneplése a romániai magyarok elnyert joga, ám, mint mondta, ezt a napot nem szabad politikai célokra használni. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vadim: kisasszony, maga magyar? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Tőkés László püspök ámulva látja, hogyan támadják az RMDSZ-t a koalíciós partnerei. Valamennyi ilyen eset után Markó Béla kijelenti, hogy nem lép ki az RMDSZ a kormányból. Elég arra gondolni, hogyan viszonyult a Babes–Bolyai Tudományegyetem román többsége a magyar karok ügyéhez, és ez után Markó Béla enyhe megrovásban részesítette a Bolyai Kezdeményező Bizottságot, mondván, a polgári engedetlenségnek nincs helye, hanem tovább kell folytatni az egyeztetéseket és a párbeszédet. Itt már sajnos behódolt politikáról van szó, hangsúlyozta a püspök. Tőkés László ezt az évet vízválasztónak tartja a romániai magyar politikában. A most következő rendezvények az érdekérvényesítés fontos alkalmai lesznek. A nemzeti oldalon álló erdélyi magyar szervezetek (EMNT, SZNT, MPSZ) között a tartós fegyverszüneti állapotot sikerült bevezetniük. Tőkés László az EMNT elnökeként erőfeszítéseket tesz a Székely Nemzeti Tanáccsal való közeledés, valamint a Magyar Polgári Szövetség szembenálló szárnyai közötti párbeszéd előmozdítására. A püspök szerint fontos lépések történtek az autonómia körüli minimum kialakítása érdekében. /Makkay József: 2006 vízválasztó az erdélyi magyarság számára. Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

Elérte célját a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozása kapcsán indított nacionalista hisztériakeltés: március 6-án a román külügyminisztérium sajtóközleményben közölte, hogy visszavonja a parlamentből az alapítvány létrehozására vonatkozó tervezetet. Niculescu Toni külügyminisztériumi államtitkár reméli, hogy a magyar fél megérti a Romániában kialakult helyzetet, ami azzal magyarázható, hogy a román pártok választási kampányban vannak. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke korábban kifejtette: a kormányközi egyezmény bukaresti elutasítása precedens értékű volna, és rendkívül negatívan befolyásolná a jól működő magyar–román kapcsolatokat. /Borbély Tamás: Meghiúsult a Gozsdu Közalapítvány. A nacionalista hisztériakeltés újabb sikere. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

„Nem vagyok megelégedve Traian Basescu március 15-ével kapcsolatos állásfoglalásával” – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az államfőnek határozottabban kellett volna fellépnie a Nagy-Románia Párt március 15-re tervezett székelyudvarhelyi ellentüntetésével és ezt megelőző fenyegetéseivel szemben. Hozzátette, nem ért egyet azokkal sem, akik az autonómia kikiáltását tervezik a magyarok nemzeti ünnepén. Szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényével az RMDSZ politikai programját igyekszik kompromittálni. Figyelmeztetett, ezek a megnyilvánulások könnyen visszavethetik a magyar közösséget a 15 évvel ezelőtti időszakra, amikor a szórványban a kokárdát sem lehetett kitűzni. Az SZNT vezetősége március 7-én biztosította a román közösséget és az államfőt, hogy a március 15-i székely nagygyűlés nem az ország területi egysége ellen intézett támadás. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke hangsúlyozta, hogy a nagygyűlésen nem Székelyföld területi autonómiáját hirdetik ki, hanem a székelyek eme jog elnyerésére vonatkozó kívánságát. Traian Basescu államfő felhívást intézett a székelyek vezéreihez és a PRM-hez, arra kérve az érintetteket, ne kövessenek el törvénysértést március 15-én. Basescu hozzátette, a román állam, a rendelkezésre álló alkotmányos és törvényes eszközökkel meg fogja védeni területi egységét. /Markó: nem vagyok elégedett Basescuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Kisebbségek szerepvállalása a közéletben – a konzultatív testületek szerepe címmel került sor nemzetközi konferenciára Brassóban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Európa Tanács Emberjogi Igazgatósága szervezésében. Philippe Boillat, az Európa Tanács Emberjogi Igazgatóságának vezetője nyitóbeszédében elmondta, hogy Európa-szerte jellemző a közösségi és egyéni jogok közötti szakadék fokozatos eltűnése. Rámutatott arra is, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezmény 15. cikkelyét az országok különböző módon, a helyi sajátosságok függvényében alkalmazzák. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes kifejtette: nem tartja elegendőnek az oktatási, nyelvi jogok biztosítását az oktatásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, véleménye szerint az identitás megőrzéséhez nagyon fontos az, hogy a kisebbségek részt vegyenek a róluk szóló döntések meghozatalában, illetve a sajátos problémáikról maguk dönthessenek. /Kisebbségek közéleti szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Magyarország saját érdekeit is szem előtt tartva, továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a hátralévő időben Románia teljesítse az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit – mondta március 12-én, vasárnap Csíkszeredában Somogyi Ferenc külügyminiszter a főkonzulátus épületének felavatásán. Mintegy ezer ember gyűlt össze az ünnepélyes megnyitóra a csíkszeredai Pál Gábor-féle ház előtt, amely mostantól a főkonzulátus hivatali helyiségeinek ad otthont. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: Romániának szüksége van Magyarországra, arra, hogy minél szorosabb viszonyban legyen e szomszédjával az elkövetkező időszakban. Markó utalt arra, hogy tizenhat esztendőt kellett várni a csíkszeredai főkonzulátus létrehozására, de – mint fogalmazott – hosszú esztendőket kellett várni a romániai magyarságnak erdői, földjei visszaszerzésére, a kolozsvári főkonzulátus megnyitására, és még dolgozni kell annak érdekében, hogy Sepsiszentgyörgyön megnyíljon a bukaresti Magyar Kulturális Intézet fiókintézménye. /Főkonzulátus-avató Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

„Összefogásra ma nagyobb szükség van, mint valaha” – áll abban a felhívásban, amelyet az idei március 15-i ünnepségekkel kapcsolatban tett közzé március 11-i marosvásárhelyi ülése után RMDSZ Operatív Tanácsa. Az autonómia különböző formáit „csakis egységesen valósíthatjuk meg”. Markó Béla RMDSZ-elnök az MPSZ által Székelyudvarhelyre meghirdetett nagygyűléssel kapcsolatban kifejtette: „mi oda nem megyünk el, mert nem mi szerveztük, ami természetesen nem azt jelenti, hogy az RMDSZ Udvarhelyen nem ünnepel”. /Bakó Zoltán, Gujtár Gabriella: Összefogásra szólít az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Nem szabad engedni, hogy március 15-e ünnepét bárki is önös politikai célokra használja fel, hiszen ez a nemzeti összefogás, a szolidaritás napja, és a romániai magyarság közösségi létének legfőbb igazsága, megtartó ereje az egység – fogalmazta meg március 11-én Marosvásárhelyen elfogadott felhívásában az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT). Sikerült elérni, hogy március 15-én, de a mindennapokban is a romániai magyarok szabadon használhassák nemzeti szimbólumaikat, himnuszukat, nemzeti lobogójukat. /OT: Nemzeti ünnepet egységes szellemben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón elmondta, a szövetség nem hívott meg magyarországi politikusokat a március 15-i rendezvényekre. Magyarországon elkezdődött a választási kampány. „Április 9-én lesz a választások első fordulója, és nem akartuk, hogy egyesek kampánycélokra használják erdélyi jelenlétüket” – mondta Markó. /Ünnep magunk között. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Szász János nagy elismeréssel és tisztelettel írt Markó Béláról, aki a rosszindulat, a gyűlölet, a sértegetések közepette megőrzi nyugalmát, ragaszkodik alapelveihez. /Szász János: Markó nyugalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ÚMSZ-nek adott interjújában úgy értékelte, hogy a székely nagygyűlést az RMDSZ elleni kezdeményezés, és határozottan érzi: egyesek a minél rosszabb, annál jobb elmélet mellett foglalnak állást. „Két szék között a pad alatt maradunk mindannyian” – vélte Markó. Az RMDSZ vezetői, az egyházi vezetők, kiemelkedő erdélyi magyar értelmiségiek vagy az RMDSZ-en kívül szerveződő kis alternatív csoportok az alapvető célokban egyetértenek. Markó szerint csak egységes fellépéssel lehet eredményt elérni. Március 15-e külön ünneplésére a rossz példát Magyarország szolgáltatta, hangsúlyozta Markó. Kiemelte, a székelyudvarhelyi nagygyűléssel nem ért egyet. „Kiáltványokkal, nyilatkozatokkal az autonómiát megvalósítani nem lehet, de azt meg lehet akadályozni, hogy az RMDSZ a maga megfontolt, viszonylag lassú, de következetes útján tovább haladjon előre.” /Gujdár Gabriella: Markó Béla RMDSZ-ellenes kezdeményezésnek érzi a székely nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Az RMDSZ a koalíció elé viszi az 1940-es években az „ellenséges vagyonokkal” kapcsolatban született törvények következményei orvoslásának ügyét. A CASBI (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice – Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Felügyelő Pénztár) néven ismert intézmény annak idején sok erdélyi magyar ember vagyonát is zár alá vonta, s ezekre a javakra az 1989-es változás után elfogadott restitúciós törvények mindmáig nem vonatkoznak. Markó Béla kormányfő-helyettes kijelentette, hogy az RMDSZ támogatja azt a tervezetet, amelyet erre vonatkozóan Puskás Zoltán szenátor dolgozott ki, s amely a szenátuson vita nélkül jutott át. Mihai Ungheanu nagy-romániás szenátor a múlt héten kifogásolta, hogy a szenátus hallgatólagosan elfogadta a jogszabályt. /Napirenden a CASBI-vagyonok sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Kiss Bence, a lap munkatársa előre megírta, hogy március 15-én a beszédek alatt lesznek füttykoncerteknek: „Markó Béla üzenetét fogják kihurrogni, ám a legnagyobb ellenszenvvel Gyurcsány üzenetét fogják végighallgatni”, az újságíró előre aggódik, hogy a miniszterelnök iránt táplált gyűlöletből még a Magyarországot képviselő diplomatáknak is kijut. És lesznek vastapsok, leginkább Orbán Viktornak, az újságíró emlékeztetett, hogy Orbán arra buzdított, faragjanak a Magyarországon élő rokonaikból Fidesz-szavazókat, ezért Kiss Bence kellemetlenül fogadja a tapsvihart. /Kiss Bence: Hozz reá víg esztendőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel március 14-én Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: Arany János mellszobrát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Megjelent Cseh Áron kolozsvári főkonzul és Markó Béla RMDSZ elnök is. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről szólt. Arany János a mi lelkünkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője – mondotta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Andrei Todea, Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából. /F. I.: Emlékezés a közös megmaradás jegyében. Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Az RMDSZ országos vezetősége az idén is megemlékezik a márciusi események áldozatairól: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Takács Csaba ügyvezető elnök március 17-én, pénteken, Marosvásárhelyen találkozik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóival, valamint a sok évi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, illetve Juhász Ilonával. A találkozó során az RMDSZ képviselői immár hagyományosan átnyújtják azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. /Találkozó a márciusi események kárvallottjaival. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A március 15-i ünnepségekről közölt román beszámolók megállapították: a fenyegetés ellenére, Székelyudvarhelyen incidensek nélkül zajlott le az esemény. Egyesek arra fektették a hangsúlyt: március 15-e alkalmából magyar magyart fütyülte ki, utalva nem csak a Székelyudvarhelyen lévő Tőkés László RMDSZ-bírálatára, illetve a Kézdivásárhelyen ünneplő Markó Bélának az „autonomistákhoz” intézett üzeneteire, hanem a Gyurcsány-beszéd kifütyülésére Erdély-szerte. Más román lapok szerint Markó néhol radikálisabbnak bizonyult Tőkéséknél. Az Evenimentul Zilei Tőkés László beszédéből a következőt emelte ki: „Ha Basescu egyet értett Koszovó autonómiájával, akkor miért ne értene egyet a Székelyföld autonómiájával?”. Markó szónoklatát meglepőnek tartják egyes román lapok, és kétszínűnek nevezik a politikust, aki vitriolos beszédet mondott, és kétségbeesetten próbál ellenőrzést gyakorolni minden magyar szavazatára, attól félve, hogy különben az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe. /Ki a radikálisabb, az SZNT vagy Markó? Román lapvisszhangok a március 15-i ünnepségekről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Székelyföld autonómiát akar! – derült ki a március 15-i ünnepségeken nemcsak Székelyudvarhelyen, de Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásár­helyen, Baróton vagy Kovásznán is. Markó Béla szövetségi elnök tőle szokatlan, radikális hangot ütött meg. Kiderült, Traian Basescu elnök lelkiismeretfurdalás nélkül hagyja cserben vélt vagy valós szövetségeseit, köt új látszatszövetséget, hogy céljait elérje. Azzal, hogy március 15-e előtt néhány nappal Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, az MPSZ elnökét fogadta, zavart és bizonytalanságot keltett az RMDSZ-ben. Vadim Tudo­rék és a sajtó megszelídítése elárulta: bizonyos politikai erők, a titkosszolgálatok egyetlen beintéssel az egekig tudják korbácsolni a magyarellenes hangulatot, majd ugyanazon kar egyetlen mozdulata le is tudja állítani őket, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, Traian Basescu azért fogadta Szász Jenőt, hogy megregulázza az RMDSZ-t és Markó Bélát. Ugyancsak az államelnök tiltotta meg Vadimnak, hogy Udvarhelyre menjen, és ő kényszerítette rá politikusait, például Emil Bocot Kolozsvárott, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken. /Simó Erzsébet: Vezet-e út az egység felé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Zavargások nélkül zajlott le március 15-én a székelyudvarhelyi ellenzéki nagygyűlés, ez azt jelenti, hogy az autonómia – amit az RMDSZ is kénytelen volt felkarolni – nemcsak néhány, radikálisnak bélyegzett helyi vezető ambíciója, hanem széleskörű támogatásnak örvend a székelység körében. Szülőföldje sorsa alakulásában a székelység nagyobb beleszólást kíván. Az autonómiaigény mögött azonban az áll, hogy helyben jobb döntések születnek, mint a Bukarestben. Markó Béla – a székelyföldi román tisztviselők magyar nyelvismeretét követelő – felszólalása is több a székelységnek tett gesztusnál. Az RMDSZ bátorodását, a másodrangú szerep elutasítását jelképezi. /Chirmiciu András: Jelzések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Nem létezik olyan jogszabály, amely kötelezővé tenné valamilyen nyelv ismeretét a Székelyföldön, jelentette ki a Mediafaxnak Ciprian Minodor Dobre, Maros megye prefektusa. A prefektus Markó Béla RMDSZ-elnöknek arra a március 15-én Kézdivásárhelyen tett nyilatkozatára reagált, miszerint a székelyföldi közintézmények alkalmazottainak beszélniük kell a magyar nyelvet is, és aki nem ismeri, annak azt el kell sajátítania. „A rendőrnek is, a postásnak is, mindenkinek, aki a mi kenyerünket eszi. Ugyanis mostantól úgy kell értelmeznünk a dolgokat, hogy aki egyszer Székelyföldön köztisztségviselő, a mi kenyerünket eszi”, mondotta Markó Béla. A kérdésre Frunda György RMDSZ-es szenátor is reagált, aki hangsúlyozta: Markó kijelentését nem kell szigorúan szó szerint értelmezni, hozzáfűzvén, hogy szerinte „a kenyérnek nincs nemzetisége”. /Vita a magyar nyelvhasználatról a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő sajtótájékoztatón kijelentette, az RMDSZ elnökének március 15-i üzenete „Uszító és baljóslatú üzenet volt az ország e térségének nyugalma vonatkozásában. Olyan együttélésről van szó, amely nem lehet vita tárgya, még a »fészkek és madarak« szempontjából sem” – mondta. A DP-képviselő szerint Adrian Nastase lemondása szolgáltatott alkalmat ahhoz, hogy Markó „zsaroló hangnemű” beszédet mondjon. Markó Béla március 15-én Kézdivásárhelyen mondott ünnepi beszédében kijelentette: „Már-már elveszítettük ezt a szülőhazát, a Székelyföldet, Erdélyt a kommunizmus évtizedeiben, már félig kicsúszott a talpunk alól a szántóföld, már verebek ültek a fecskefészekben, már más halászott a folyóinkban, más vadászott az erdeinkben, más vágta a fát a havason, mások legeltették itt a juhaikat, mások költöztek a házainkba, már magyarul is elfelejtett mindenhol a hivatal (…) Tud már ismét magyarul a hivatal, vagy ahol nem tud, ott rá kell kényszerítenünk, hogy megtanuljon. A rendőr is, a postás is, mindenki, aki a mi kenyerünket eszi. Mert ezt most már így kell felfogni: aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. /Demokrata Párti „értékelő” március 15.-ről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

„Üdvözlendő Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása, ugyanis az elmúlt hetekben számos hazugság hangzott el a két székely megyével kapcsolatban, a kezdeményezés pedig hozzájárulhat ezek megcáfolásához” – jelentette ki a sajtónak nyilatkozva Markó Béla Marosvásárhelyen. Szerinte furcsa, hogy az eddig radikális nézeteiről ismert székelyudvarhelyi polgármester, Szász Jenő az államelnökkel való találkozón említést sem tett a magyarság problémáiról, az autonómiáról. Markó ismételten leszögezte, természetesnek tekinti, hogy a székelyföldi megyékben dolgozó közhivatalnokok értsék és beszéljék az ott élő közösség nyelvét, ez érvényes mindazokra, akik a közösségek szolgálatában állnak, rendőrök, orvosok, a megyei és helyi önkormányzatokban dolgozók. Erre egyébként van törvény, de ezeket nem tartják be, vagy félreértelmezik – mutatott rá. /Üdvözlendő Basescu székelyföldi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Hogyan értelmezi Traian Basescu Szász Jenőnél tett látogatását? Egyfajta „betartás” az RMDSZ-nek? – tette fel a kérdést a lap munkatársa Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének. A román államelnökök nem látogatnak gyakran Székelyföldre, Markó helyesli, jöjjenek el Székelyudvarhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Hargita megyébe és Kovásznába is, nézzék meg a helyszínen, mi a helyzet. A látogatás alkalmával a székelyudvarhelyi polgármester nem vetett föl semmilyen fontos kérdést a magyarság helyzetével kapcsolatosan, sem az autonómiáról, sem az iskolaproblémákról. A vezető román lapok Markó március 15-i beszédét primitív, sovén, agresszív nacionalista szónoklatnak nevezték. Markó erről kifejtette, egyes füleknek szokatlanul éles hangütés lehetett, de nem különbözik attól, amit ő eddig is mondott. Aki magyar közösségben akar hivatalt ellátni, az tudjon magyarul. Komoly támadás indult az RMDSZ ellen. Az eddig a románok által legjobban elfogadott Frunda Györgyöt támadták meg minősíthetetlen módon Most Markót támadják. Sok magyarnak vágták a fejéhez, hogy milyen kenyeret eszik. A székelyudvarhelyi rendezvényt az RMDSZ meggyengítésére próbálják felhasználni. Az oszd meg és uralkodj rajta elv működik. Markó szerint a székelyudvarhelyi polgármester is beleájult az államelnök ölébe, és rettenetesen elérzékenyült. Önérzetesen hozzátette: Nekünk nem szabad meghatódni ezektől a dolgoktól. – /Mózes Edith: Markó Béla: Aki magyar közösségben akar hivatalt ellátni, az tudjon magyarul! Szász Jenő „beleájult” Traian Basescu ölébe. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események ma is arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetek közötti békés együttélés csak akkor lehetséges, ha egyenlő módon élhetünk, és ha elismerjük a másik jogát arra, hogy nyelvét, kultúráját hagyományait megőrizze – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes március 17-én Marosvásárhelyen, a márciusi események 16. évfordulóján tartott találkozón. Az RMDSZ elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök az idén is fogadta a véres események során elhunyt Gémes István és Kiss Zoltán hozzátartozóit, valamint a sok évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, illetve a súlyosan bántalmazott Juhász Ilonát. A találkozón a Szövetség vezetői átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. Beszédében Markó Béla sajnálatát fejezte ki, hogy az akkori magyar jogkövetelő megmozdulások szellemi vezére, a szintén súlyosan bántalmazott Sütő András objektív okok miatt nem lehetett jelen az eseményen. Úgy értékelte, a nemzeti közösségek együttélése csupán egymás értékeinek, jogainak tiszteletben tartásával biztosítható, ha a nemzetiségek háborítatlanul élhetnek saját elképzelésük szerint. – Ha nincs tolerancia, akkor könnyen lángba borulhat ez az együttélés. Ezt ma sem szabad elfelejtenünk, hiszen az elmúlt hetekben bebizonyosodott, bármikor feleleveníthető a szélsőséges nacionalizmus, bármikor elővehető az a beszédmód, az az intolerancia, amely csakis kárt okozhat az együttélő közösségeknek – mutatott rá a szövetségi elnök. /Megemlékeztek az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Ha március 15-én valakit bekötött szemmel odaállítanak a kézdivásárhelyi ünnepség helyszínére, s Markó beszéde után meg kell tippelje, hol volt, biztosan Székelyudvarhelyt jelöli meg. Markó Béla ugyanis egy remek píár-fogással kemény szöveggel állt elő. A magyarság ünnepein, megemlékezésein egyetlen RMDSZ-es felszólaló sem meri saját gondolatat, érzéseit elmondani, nehogy kilógjon a csapatból. Élő példa erre Markó jobb kezének, Takács Csabának Aradon, a Szabadság-szobornál elmondott szövege – volt benne balcescuzás, közös múlt meg jövő, meg unió szajkózása. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Nehéz napokat, heteket tudhat maga mögött az RMDSZ. A kisebbségi törvény ügye megfeneklett, a román társadalomban egyre inkább szertefoszlik az RMDSZ-ről kialakult kép. A román sajtó ma már nem (csak) azért szidja az RMDSZ-t, mert a magyarság érdekeiért kiáll, hanem mert segédletével akadozik a korrupció elleni harc. Markó Béla nem ült le Szász Jenővel tárgyalni, kerülte a Tőkés Lászlóval való megbeszéléseket, mert ezáltal legitimizálta volna egy másik magyar szervezet létét. Amit nem tett meg ő, megtette Traian Basescu államfő. Székely­udvarhelyi látogatása, Szász Jenővel folytatott tárgyalásai annak elismerése, hogy az erdélyi magyarságot nem csak az RMDSZ képviseli. Minden bizonnyal az oszd meg és uralkodj elv is vezette. Mi az RMDSZ válasza? Szász Jenő démonizálása. Az RMDSZ vezetői pontosan tudják, mi zajlott a zárt ajtók mögött, és árulónak titulálták az MPSZ első emberét. Az RMDSZ szerint megoldás, alternatíva nem létezik, vezetői ismerik a legjobb utat, röviden így foglalható össze mindaz, ami március 18-án az SZKT-n elhangzott. Az RMDSZ-nek a romániai magyarság sorsa miatti aggódása mögül előbukkant a hatalomféltés, írta a lap munkatársa. /Farkas Réka: Mitől fél az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

A Konzervatív Párt (KP) szervezésében mintegy 700 személy vett részt március 19-én, vasárnap Gyulafehérváron azon a tüntetésen, amelyet a szervezők a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés ellenrendezvényének szántak. A konzervatívok erdélyi szervezeteinek tagjai és országos vezetőik, írók, költők, papok és román népviseletbe öltözött gyerekek „A román nyelvről nem egyezkedünk”, „Harcolunk, harcolunk, a román nyelvet megvédjük” típusú jelszavakkal fejezték ki ellenérzésüket a magyar autonómiakövetelésekkel és Markó Béla kormányfő-helyettes múlt heti székelyföldi kijelentéseivel szemben. Mircea Chelaru tábornok, a KP alelnöke kijelentette: „a mélyen polgári jellegű rendezvény” világosan jelezte, hogy „a románok nem alszanak, a nemzeti értékek fölött éberen őrködnek”. Szerinte ilyen „szent érték” a román nyelv, a területi nemzeti egység és a román nemzeti öntudat, amelyekből tapodtat sem engednek. A tüntetés fő konklúziója Chelaru szerint az volt, hogy az egységes román nemzetállamon belül a román nyelv ismerete minden állampolgár számára kötelező kell hogy legyen. A gyűlésen határozatot fogadtak el – közölte Nicolae Popa KP-alelnök, képviselő –, amelyben azt követelik, hogy Markó Béla kérjen bocsánatot a román néptől az elmúlt napokban tett kijelentéseiért. Ugyanakkor felszólították a központi bűnüldözési intézményeket, hogy vizsgálják ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek nemzeti gyűlöletre, területi szeparatizmusra és megkülönböztetésre irányuló, utóbbi héten végrehajtott felbujtásait. Felszólították az RMDSZ-t, hogy „nyíltan, világosan és egyértelműen jelentse ki lojalitását az egységes román nemzetállammal és Románia alkotmányával szemben”, és azt követelték, hogy ha „továbbra is gyalázza Románia történelmét, az alkotmányt és az ország törvényeit”, az SZNT-t helyezzék törvényen kívül – tudatta Nicolae Popa. /Magyarellenes tüntetés Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./