Markó Béla miniszterelnök-helyettes Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé haladva állt meg Csíkszentimrén, hogy a tavaszi áradások okozta károkról tájékozódjon. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere kifejtette, hogy a két éve különvált település az önállósodással járó többlettevékenység mellett kell megküzdjön minden évben a természeti csapással. Ezután az árvíz által érintett települések – Karcfalva, Madéfalva, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Tusnád, Tusnádfürdő és Kászonaltíz – polgármesterei vázolták a településeket ért károkat. Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ha nem folytatják az Olt mentén a tavaly megkezdett árvízvédelmi munkálatokat, továbbra is árvizekkel kell számolni a környéken. Markó Béla úgy értékelte, hogy az árvíz elleni védekezés a hosszú távú székelyföldi árvízvédelmi stratégia kidolgozásán múlik. /Orbán Ferenc: Markó Béla a Székelyföldön. Alcsíkon az árvízhelyzetről tájékozódott. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./

Amennyiben a Fidesz győz, Markóék készülhetnek a gyónásra. Akkor hamar kiderül, hogy a tavaly októberi bukaresti közös kormányülésből a románok öt-nullás győzelemmel kerültek ki: nincs Bolyai Egyetem, nincs kisebbségi törvény, nincs autonómia, a Gozsdu Alapítványt az ortodox egyház nyomására nem szavazták meg, az észak-erdélyi autópálya ügye nem halad. /Irházi József: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

A demokrácia fokmérőjének tekinti a magyarországi választásokon zajló, rendkívül kiegyensúlyozott küzdelmet Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Külön örül az MDF bejutásának, hiszen – mint fogalmazott – ennek a pártnak a kilencvenes évek elején nagy szerepe volt a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika kialakításában. Úgy vélekedett: a határon túli magyarság szempontjából jó, hogy a magyar Országgyűlésben több párt lesz jelen, hiszen mindegyik hozzáad valamit ahhoz az állásponthoz, amelyet a határon túli magyarsággal kapcsolatosan ki kell alakítani. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke sajnálatának adott hangot, hogy eredményesnek bizonyult „a magyarországi utódkommunista párt propagandája”, „szemfényvesztő politikája”, amelyet a hatalom minden áron való megőrzése érdekében folytatott. Tőkés szerint nagy veszélyben van a magyarság, egyfelől a kommunizmus visszahúzó öröksége, másfelől a globalizáció irányából. /Markó: fontos a kispártok szerepe – Tőkés: veszélyben a magyarság! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

„A szoros választási eredmény jó, ez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Markó Béla RMDSZ-elnök. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az ÚMSZ megkeresésére üdvözölte az MDF parlamentbe jutását. „El kell fogadnunk a magyar állampolgárok döntését, és együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal – értékelte Gajdos. Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt szeretné, ha a határon túli magyar kisebbségek számára Magyarország valóban hátországként létezne. „Azt szeretnénk, hogy a parlament összetételétől függetlenül megkapjuk a kezdeményezéseinkhez szükséges támogatást, amit sokszor a pártpolitikai elfogultság akadályoz” – nyilatkozta. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint meg kell próbálni együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal. Bugár bízik benne, hogy az MSZP és a következő magyar kormány kész lesz „tisztességesebben együttműködni” a határon túli magyarokkal. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szerint semmiféle meglepetést nem hozott az első forduló. „Örülök, hogy az MDF komoly szerephez jut majd a parlamentben. A VMSZ mind a négy politikai párttal egyformán jól együtt akar működni, hiszen a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek nem lehetnek preferenciáik” – magyarázta Kasza. A londoni Financial Times szerint éles fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ne váljék kérdésessé Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai jövője. /Gujdár Gabriella: A határon túli kisebbségi szervezetek örülnek a négypártnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Markó Béla egyik verséből vett idézetet választott ki a zilahi Wesselényi Kollégium XII. B. osztálya készülő ballagási /kicsengetési/ kártyájára, de az idézetet az iskolát fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyomására eltávolították. Egyes információk szerint az egyházkerület püspöke, Tőkés László személyes kérésére történt a változtatás. A XII. B. osztályfőnöke, Széles Beáta tagadta, hogy létezett volna olyan javaslat, hogy Markó Béla-idézet kerüljön a kártyára. – Csodálkoznék, ha igaz lenne, mert az egyházkerület nem szól bele ilyen kérdésekbe – válaszolt az ÚMSZ-nek Csűri István, az egyházkerület generális direktora. /Benedek István, Pap Melinda: Markó Béla, a költő indexen? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke április 20-án sajtótájékoztató keretében kritizálta azt, hogy „alkalmi szövetségek” születnek egy törvény vagy kezdeményezés támogatására. Sok esetben nincs a koalícióban elfogadott közös álláspont. Elfogadhatatlan, hogy egy olyan törvénykezdeményezés esetében amelyik befolyásolja a költségvetést, ne létezzen a kormányon lévő pártok részéről közös álláspont. Az RMDSZ nem fog egyetérteni a titkosszolgálatok hatáskörének bővítésével a nemzetbiztonsági törvények módosítása következtében, jelentette be sajtótájékoztatóján Markó Béla. /”Dadogó” parlament. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Az RMDSZ szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomag egyes előírásai korlátozzák a szólás- és sajtószabadságot, nyilatkozta Székely Ervin államtitkár. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes kijelentette: nem támogatja a titkos- szolgálatok hatáskörének bővítését. Az az előírás, hogy 48 órára a titkosszolgálatok lehallgathatnak vagy megfigyelhetnek személyeket bírói engedély nélkül „a polgárok szabadságának súlyos megsértését” jelenti. A törvények túlzott hatáskört adnak a titkosszolgálatok ügynökeinek. /Az RMDSZ ellenzi a titkosszolgálati hatáskörök bővítését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

MSZP-s győzelem született a magyarországi választásokon. Az ellenzékben maradó Fidesz vezetője, Orbán Viktor bejelentette: a teljes elnökség felajánlja lemondását. Hozzátette: a Fideszben nem lesz bűnbakkeresés, a kampányért minden felelősség őt terheli. Az RMDSZ-nek ezután is az lesz az érdeke, hogy minden magyarországi párttal jó kapcsolata legyen, a magyar kormánnyal pedig megpróbáljon minél termékenyebb együttműködést kiépíteni – nyilatkozta az MTI-nek a magyarországi választási eredményeket kommentálva Markó Béla. Ezzel szemben Tőkés László református püspök arra figyelmeztetett, hogy a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. /MSZP-győzelem a magyarországi választásokon. Kényelmes többsége lehet a szocialista–szabaddemokrata koalíciónak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Budapesten több helyszínen – a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Kossuth Klubban és az Illyés Gyula Archívumban – mutatták be a hét végén a Pallas Akadémia Könyvkiadónál megjelent, A lábujjhegyre állt ország – Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó című interjúkötetet, a szerző és alanya részvételével. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megjegyezte: ha az ember egy ilyen interjúsorozatban „mondja-mondja a magáét”, akkor olyasmiről is beszél olykor, amiről politikusok általában nem, például boldogságról és erkölcsről. /Guther M. Ilona: Lábujjhegytől a talpra állásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

A jó ideje lappangó, Monica Macovei igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti nézeteltérés tört felszínre. A miniszter asszony az egyik bukaresti központi napilapban adott interjúban kijelentette: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban tölti be a fék szerepét. Az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ellen szavazott az RMDSZ. Markó Béla RMDSZ-elnök bocsánatkérést vár a tárcavezetőtől. Sajnálja, hogy Macovei is átvette a magyarellenes magatartást. Hozzátette: a „korrupció megfékezésének nemes céljait” nem az állampolgári jogok korlátozásával és a magánélet megsértésével kell megvalósítani. /B. T.: Ismét feltört a Macovei–RMDSZ konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök „semmi szín alatt” nem osztja Monica Macovei igazságügyi miniszter nézetét, miszerint az RMDSZ fékezi a korrupcióellenes küzdelmet. A kormányfő erről azt követően beszélt, hogy a képviselőház úgy döntött: Macovei kérése ellenére jövő héten megkezdi a büntetőjogi perrendtartás vitáját. Akárcsak korábban Markó Béla kormányfőhelyettes, Tariceanu is elmarasztalta Monica Macoveit amiatt, hogy konzultációk nélkül, a koalíciós pártok honatyáinak megkerülésével igyekszik elfogadtatni az általa vezetett tárca törvénytervezeteit. Monica Macovei nem kívánta kommentálni sem a miniszterelnök, sem a helyettesének felvetéseit. Szóvivője révén közölte: fenntartja vádjait, és nem kíván bocsánatot kérni Markó Bélától. /Cseke Péter Tamás: Össztűzbe került Macovei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

A Konzervatív Párt a kisebbségi törvénytervezet ellen szavaz a képviselőházban, mi több, a tervezetet vitató szakbizottságokból is visszavonja politikusait. A Markó Béla RMDSZ-elnök által hidegzuhanynak nevezett bejelentés egyre kilátástalanabbá teszi a kormánykoalíció sorsát. A konzervatívok azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy noha arról biztosították őket, hogy támogatják kezdeményezésüket a kisebbségben élő románok önkormányzati képviseletére vonatkozóan, az RMDSZ-esek a tervezet ellen szavaztak. Dan Voiculescu pártja azt szeretné, ha a székelyföldi helyi és megyei tanácsokba hivatalból állíthatnának önkormányzati képviselőt azon román közösségek, amelyeknek nem sikerült tanácsost bejuttatniuk a döntéshozó testületekbe. „A konzervatívok folyamatosan népszerűségi nehézségekkel küzdenek, és a nacionalista retorikával szeretnék javítani megítélésüket a közvélemény-kutatásokban” – hangoztatta az RMDSZ-elnök. /Nem támogatják a kisebbségi törvényt a konzervatívok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Romániában mind a kisebbségi kérdés, mind az európai integráció prioritás, de nem fogadja el, hogy ,,Románia csatlakozását függővé tegyék a kisebbségi kérdéstől. Mindkettő elsőbbséget élvez, de a romániai magyaroknak érdekükben áll, hogy az EU-hoz csatlakozzanak. Ezenkívül teljesen egyetértek, hogy a kisebbségek gondjait szóvá tegyék” – mondta Markó, hozzátéve: nincs tudomása arról, hogy valaki ettől tette volna függővé a csatlakozást, de egyértelművé akarta tenni az RMDSZ álláspontját ebben a kérdésben. Elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is támogatja egy állami magyar egyetem létesítését Romániában. Hogyan kommentálja, hogy egyes fide­szes euroképviselők panaszt tettek, hogy Romániában a kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben? – erre a kérdésre Markó Béla árnyalta ezt az értelmezést, mondván: ,,egyes magyarországi euroképviselők úgy vélték, hogy a jelentés nem helyez kellő súlyt a kisebbségek gondjaira”. /Markó, a diplomata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

A kisebbségi törvény túl fontos ahhoz, hogy politikai érdekek áldozatává váljon, jelentette ki április 28-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Konzervatív Párt fenyegetőzése, miszerint a kisebbségi törvény ellen fognak szavazni a képviselőházban is, igazolja, hogy a koalíció nem működik, illetve akadozva működik. Az RMDSZ elnöke fenntartotta korábbi álláspontját Monica Macoveijel szemben, mint mondta, ha valaki, akkor a romániai magyar közösség igazán tudja, mi a jogtiprás, és azzal vádolni az RMDSZ-t, hogy akadályozza az igazságügy reformját, hogy nem akar demokratikus jogállamot, egyszerűen nevetséges. A koalíciós partnerek között egyre ritkábbá váltak a megbeszélések az utóbbi időben. Hetek óta nem találkoztak, tette hozzá Markó. Az új magyar kormánytól a határon túli magyarság támogatását illetően, Markó Béla azt várná el, hogy ezek a támogatások minél kevésbé legyenek kiszolgáltatva a költségvetés hullámzásainak vagy másfajta érdekeknek. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem enged a zsarolásnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Két évvel a választások után április 28-án az RMDSZ megyei önkormányzati konferenciát tartott Marosvásárhelyen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az elmúlt két évben, a kormánykoalícióban levő viszálykodások ellenére, az RMDSZ jól teljesített. „Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígértük” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. A kormánykoalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna, a folyton viszálykodó koalícióban az RMDSZ is kevesebbet tudott tenni – hangsúlyozta. Markó a legnagyobb eredménynek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását nevezte. Az elnök úgy vélte, az EU-ba való belépés nagy esélyt kínál számos kérdés megoldására. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy a parlament ki van téve a sajtó, az elnöki hivatal, a kormány egy részéről érkező támadásoknak. Elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszter RMDSZ ellen irányuló támadásait. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő megállapította, hogy a 630 meghívott önkormányzati tisztségviselő mindössze fele jött el. Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozva, hogy Romániában 16 éve nem fogalmaztak meg területfejlesztési koncepciót, ennek viszont ez év végéig meg kell történnie. Az önkormányzati tisztségviselők egyöntetűen a pénzhiányra panaszkodtak. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere az infrastrukturális gondokat, az orvoshiányt emlegette Szász Movila István a pályázatírás-oktatási tanfolyamok szervezését szorgalmazta. /Antalfi Imola: Számvetés félúton. Megyei RMDSZ Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Nem ért egyet az RMDSZ két legnevesebb jogászpolitikusa, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátor. A két törvényhozó véleménye a főügyészek kinevezése kapcsán különbözik egymástól: míg Frunda módosítaná az igazságügyi miniszter elképzelését, Eckstein-Kovács helyesli Monica Macovei ötletét. Monica Macovei miniszter durván általánosított, amikor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a korrupció elleni harc kerékkötője – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kijelentette: Markó Béla szövetségi elnökkel megegyeztek, mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülni. Ha a tárcavezető nem hívja meg a szövetséget a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélésekre, akkor az RMDSZ külön találkozót kér. A szenátor kijelentette: ő maga nem ért teljesen egyet azokkal, akik az igazságügy politika-semlegességére hivatkozva a Legfelső Bírói Tanácsra bíznák a főügyész kinevezését. Ezzel szemben Frunda György a parlamentben benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben módosítaná a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Hatóság főügyészének kinevezési és visszahívási eljárást. Frunda szerint ez a hatáskör nem az igazságügyi minisztert, hanem a Legfelső Bírói Tanácsot illeti meg. Eckstein-Kovács Péter tájékoztatott: az átvilágítási törvény vitája során elfogadták egy jelentős módosító indítványát, azt, hogy a jogszabály előírásai a volt Szekuritáté minden egyes munkatársára vonatkozzanak, nem csupán azokra, akik titkosrendőrségi munkát folytattak. Eckstein úgy véli: ha valaki annak idején úgy döntött, együttműködik az állam elnyomó szervével, most tartózkodjon a közéleti szerepléstől. /B. T., E.-R. F.: Nem ért egyet Eckstein-Kovács és Frunda. Monica Macovei megosztja az RMDSZ két legnevesebb jogászát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A magyarországi választási kampányban alig esett szó a határon túli magyarságról. Erre a mai kormánypártokhoz közel álló magyarországi szociológus, Tamás Pál adott egyféle magyarázatot az elmúlt héten Kolozsváron, a magyar főkonzulátus rendezvényén. A szociológus szerint nem a magyarországi pártok önmegtartóztatása vezetett oda, hogy a határon túli magyarok kérdése nem vált a választási kampány témájává, hanem sokkal inkább az számított, hogy az elszakadt régiókban élő kisebbségi magyarokat semmilyen retorzió nem fenyegeti. A liberális baloldal által hangoztatott vélemény azonban alapjaiban hibás, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, mert a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvésének elodázása, az utódállamok által történő folyamatos visszautasítása önmagában súlyos retorzió. Ha ez a téma felszínre kerül és kampánybeli nyilvánosságot kap, óriási segítséget jelenthetett volna az autonomista törekvéseknek. Az idei magyar választási kampány nemzetpolitika-mentessége káros is lehet: az utódállamoknak azt üzeni: az erdélyi magyarság ügye Románia belügye.      Markó Béla, az RMDSZ elnöke sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki az elmúlt négy évben a szocialistákkal, mint korábban a Fidesz-kormánnyal, bár a támogatások csökkentek, a MÁÉRT elmaradt. Most Markó Béla azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal minél termékenyebb együttműködést szeretnének kiépíteni. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. Ezt a véleményét osztotta többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki azt szeretné, hogy a leendő magyar kormány meghozza a nemzet egységére vonatkozó döntéseket is. Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt várja az új kormánytól, hogy érlelje ki támogatáspolitikáját, és mellőzze a „kényszerpályás lépéseket”.   Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke azt szeretné, ha a budapesti kormány a jövőben nagyobb lépéseket tenne a határon túli magyarok felé, vagyis összehívná a Magyar Állandó Értekezletet. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig azt várja, hogy az új magyar kormány átértékeli feszült viszonyát a KMKSZ-hez. Változást sürget a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Bunyik Zoltán is.   Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. /Makkay József: Hiú ábrándok? Új magyar nemzetpolitikát akar a határon túli magyarság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

A román kormány honlapján közzétett vagyonnyilatkozata szerint Markó Béla 2005-ben szerzői jogdíj címén többet keresett, mint kormányfő-helyettesként és RMDSZ-elnökként. Markó azt állította, hogy eladta versei kiadási jogát, a kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Kormányfő-helyettesi munkájából tavaly 3,3 millió forintnak megfelelő jövedelme származott. Ennél valamivel több, 3,45 millió forintnak megfelelő összegre rúgott az RMDSZ-elnöki illetménye. Szerzői jogdíjként viszont úgy könyvelt el 6,87 millió forintnak megfelelő összeget, hogy tavaly nem jelent meg kötete. Az összeg mintegy harmada annak a keretnek, melyet a román költségvetés a Communitas Alapítványon keresztül az erdélyi magyar könyvkiadásra juttatott 2005-ben. „Az összeg nem a már megjelent könyveim honoráriuma, hanem öt évre eladott verseim kiadási jogdíja” – magyarázta Markó Béla. Hozzátette: egy hazai és egy magyarországi kiadó közösen kezdi el egy sorozat kiadását, amelynek első kötete egy gyermekverskötet lesz, ez hamarosan megjelenik. Nem kívánta megnevezni a kiadókat. Markó Béla könyveit 1990 óta a Pallas Akadémia és a Mentor Kiadó jelentette meg. Markó az utóbbi időben a Pallasnak biztosított elsőbbséget. A Mentor Kiadóban ugyanis 22 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és el szerette volna kerülni azt a vádat, hogy saját kiadójával adatja ki a könyveit. A csíkszeredai Pallas Akadémia adta ki egy hónappal ezelőtt A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetet is, amelyben Ágoston Hugó kérdéseire válaszol. Itt jelent meg a 2004-es választási kampányban a politikus Markó Béla előadásait, beszédeit és néhány vele készült interjút tartalmazó Magyar dilemma, illetve korábban néhány verseskötet is. A Mentor adta ki Szétszedett világ címen Markó összegyűjtött verseit. A marosvásárhelyi kiadónál legutóbb 2002-ben jelent meg könyve Önállóságra ítélve címen. Tőzsér József, a Pallas Akadémia kiadó igazgatója elmondta, kortárs szépirodalmi köteteket általában 300-500 példányban adják ki, a verseskötetekre kisebb a kereslet. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, a kortárs erdélyi magyar szerzők közül csak Kányádi Sándort lehet nyereséggel kiadni. /Gazda Árpád: Gazdagabb a költő, mint a politikus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

„A meghívott önkormányzati tisztségviselőknek mindössze fele jött el, miközben egyesek azzal vádaskodnak, hogy nem tartunk elég sok nagygyűlést” – jelentette ki a hét végén az RMDSZ Maros megyei szervezete önkormányzati konferenciáján Kelemen Atilla megyei elnök Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, kormányfő-helyettes emlékeztetett: a választásokkor Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígérte az RMDSZ. A koalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna. Markó Béla a legnagyobb eredményeknek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását és a székelyföldi utak rehabilitációját tartja. „Az RMDSZ nyomására az elmúlt időszakban sikerült méltányos szintre növelni az erdélyi megyéknek szánt költségvetési és uniós fejlesztési pénzeket” – emelte ki Borbély László területrendezési miniszter. /Bögözi Attila: „Nincs kormány, kifogyott a benzin”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Az RMDSZ gyergyóalfalvi választmánya beadvánnyal fordult a Területi Küldöttek Tanácsához (TKT), amelyben leszögezték: elhatárolódnak a szervezettől mindaddig, amíg a „területi szervezet konkrét lépéseket nem tesz a párbeszéd, az együttgondolkodás és a hatékony közképviseleti munka érdekében”. Úgy vélik, időszerű lenne, hogy tárgyalóasztal mellé üljön Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az autonómiatervezet kidolgozója. A beadvány fogalmazói úgy gondolják, hogy a csíksomlyói zarándoklat után meg lehetne szervezni a találkozót, helyszínnek pedig a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt javasolták. /Jánossy Alíz: Párbeszédért emelnek szót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Nem írta alá a kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor-helyettese azt a nyilatkozatot, melyet az egy hónapja szervezett „Fórum a magyar egyetemért” megbeszélései után fogadtak el. „Megelégeltük, hogy a BKB diktatórikus módon rákényszeríti a saját véleményét mindenkire” – nyilatkozta Nagy László, a BBTE prorektora. Nem írják alá a nyilatkozatot, mert nem látják, hogy mi a célja ennek. A nyilatkozatot aláírta a fórum szinte minden résztvevője, többek közt Markó Béla RMDSZ-elnök, az erdélyi magyar egyházfők, az érintett egyetemek, diákszervezetek és civil szervezetek. /Debreczeni Hajnal: Nyilatkozat BBTE-támogatás nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Markó Béla jobban keres költőként, mint politikusként, a szövetségi elnök ugyanis tavaly 900 millió régi lejt kapott szerzői jogdíjként, írt a Cotidianul című bukaresti lap. Az RMDSZ elnöke a lapnak azt nyilatkozta: ez az összeg azért ekkora, mert nem csak a már megírt könyveiért járó szerzői díjról van szó, hanem a még meg nem írt versei öt évre eladott kiadási jogdíjáról is. Hogy melyik kiadóval kötötte ezt az előnyös szerződést, azt Markó nem akarta megnevezni. A lap szerint a tavalyelőtti verseskötete és a tavalyi interjúkötete szerzői jogdíja azonban alig haladhatja meg a 30 millió régi lejt. Eszerint tehát a 900 millió lejes szerzői jogdíj csak akkor igazolható, ha Markó könyvei 45 000-es példányszámban kelnének el, ami kizárt. Markó tagadta, hogy az általa meg nem nevezett kiadó a Mentor vagy a Pallas-Akadémia lenne, amely az elmúlt 15 évben a költő-politikus köteteit gondozta. A szerződést tavaly ősszel írták alá, és erre azért került sor, mert Markónak – saját bevallása szerint – „pénzre volt szüksége” – írta a bukaresti lap. /Közel egymilliárd Markónak szerzői jogdíjakra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A romániai sajtó rendkívüli izgalommal fogadta azt a hírt, mi szerint Markó Béla huszonötezer eurónak megfelelő előleget kapott meg nem nevezett könyvkiadótól műveinek exkluzív, öt évre szóló, kiadási jogáért. A Hét hetilap szerint a romániai magyar sajtó nem tette fel a következő kérdéseket: „sérti-e a szerző és a könyvkiadó üzleti érdekeit a hasonló kérdésfeltevés? (Sérti.) Hivatkozhat-e szerzői jogaira egy magas állami hivatalt ellátó közszereplő? (Problémás.) Hogyan viszonyuljunk egy miniszterelnök-helyettes gyermekvers kötetéhez? (Lazuljunk.) Miért tűnik ez az összeg elképesztően soknak? (Mert elképesztően szegények vagyunk.) Ehhez az összeghez képes miért van alultámogatva a magyar kultúra és könyvkiadás? (Ez a kérdés költői.)” Mire jó ez a téma? A Krónikának és a Cotidianulnak arra, hogy látszat-ügyekből is komoly port kavarjon. Az Új Magyar Szónak, és Staniknak arra, hogy megint, jó mélyen bizonyítsa. Ezen a „lojalitáson nagyot bukhat Markó. Kínos, buta és nagyon kompromittáló.” /P. B. [Parászka Boróka]: Markó-honor. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 3./

Traian Basescu elnök és Monica Macovei igazságügyi miniszter nem annyira a korrupció gyökereinek kiirtását szorgalmazza, hanem az úgynevezett nagy halak kifogásával szeretne dicsekedni. Ezzel a politikai ellenfeleket is le lehet járatni. A liberális Dinu Patriciu és a szociáldemokrata Adrian Nastase ellen heteken, hónapokon át folyt az ügyészségi és médiahajsza. Az ellenük felhozott vádakat nem sikerült bizonyítani, a közvélemény szemében mégis lejáratták őket. Az RMDSZ is sorra került. Főleg az Evenimentul Zileiben indult RMDSZ-ellenes médiakampány. A lapban előbb Frunda György „hazaárulása”, Verestóy Attila vagyonszerzése, majd az RMDSZ korrupcióellenes harcot „fékező” magatartása szolgáltatott témát a semmilyen terhelő adatot sem tartalmazó cikkek közlésére. Egy magyar és egy román nyelvű napilap május 2-án egyszerre hozta nyilvánosságra, hogy Markó Béla az elmúlt évben irodalmi műveinek szerzői jogdíjából 90 ezer új lejt keresett. Bár Markó világosan kifejti nekik, jövedelme abból származik, hogy egy magyarországi kiadónak öt évre eladta verseinek kiadási jogát, az RMDSZ-szel szembenálló magyar szervezetekhez, személyekhez közel álló két szerző, Gazda Árpád és Marius Cosmeanu cikke arról akarja meggyőzni az olvasót, hogy valami nincs rendben, hogy ez az összeg indokolatlanul magas. Szándékosan félrevezetik a közvéleményt, írta Stanik István. Markó Béla első könyve 1974-ben jelent meg, az azóta 23 szépirodalmi kötetet adott ki. Mérvadó irodalomkritikusok szerint jelentős költő. Életművének kiadási joga sokkal többet ér, mint a szóban forgó 6-7 millió forintnak megfelelő összeg. A két szerzőt a tények nem zavarják. „A két írás különben oly mértékben megegyezik, hogy az egyik akár fordítása lehetne a másiknak.” Lehetséges, hogy „megrendelésre készültek.” „A Krónika és a Cotidianul negatív elfogultsága közismert, ha az RMDSZ-ről van szó. Magyar-román összefogás.” Egyre több jel utal arra, hogy az EU által elvárt korrupcióellenes harc paravánja mögött „politikai leszámolás zajlik.” „Kinek használ az erős RMDSZ? A Magyar Polgári Szövetségnek és a Demokrata Pártnak bizonyára nem. Ha a célok ugyanazok, a magyar-román összefogás is könnyen létrejön.” /Stanik István: Gyanús média-összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Az RMDSZ Maros megyei vezetője, dr. Kelemen Atilla nehezményezte, hogy a 630 meghívott RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és tanácsos mindössze fele mutatott érdeklődést a múlt heti megyei önkormányzati tanácskozás iránt. Az észrevétel jogos, de a nagyobb tömeg csak nagyobb közönséget jelentett volna a szövetség politikusainak. Az önkormányzatok súlyos problémákkal küszködnek, az önkormányzati képviselőknek kevés alkalmuk van arra, hogy párbeszédet folytassanak az RMDSZ vezetőivel. A konferencián közel négy órán át beszámolók hangzottak el a kormánykoalíció helyzetéről, az Európa Tanács és az EU viszonyáról, a szenátusi munkáról, az igazságügy-miniszter asszony és Markó Béla közötti ellentétekről stb. A szót kérő polgármestereket felszólították, foglalják össze mondandójukat 3-3 percben. A tanácskozás tehát nem volt reális alkalom, hogy az önkormányzatok képviselőinek problémáit megbeszéljék. Panaszkodnak a megye polgármesterei, tanácsosai, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó pályázatai vastag dossziékban porosodnak, hogy hiába készítették el ezeket, nem kaptak rájuk pénzt. Az utak lassacskán járhatatlanokká válnak, a vízellátás, csatornázás megoldatlan, a szociális, a kulturális terület elhanyagolt, nincs pénz európai szintű öregotthonok építésére, nincs pénz az otthoni beteggondozásra, nincs pénz fesztiválok megszervezésére. /Antalfi Imola: Ez lenne az önkormányzatiság? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Katasztrofális a helyzet a háromszéki egészségügyben, jelen pillanatban két intézményt is végveszély fenyeget. A kézdivásárhelyi kórház a csőd szélére került, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház felújítását megkezdték, de elfogyott a pénz. Hiába van kormányon az RMDSZ, hiába van miniszterelnök-helyettese, államtitkára a minisztériumban, még a legégetőbb kérdéseket sem oldják meg. A kézdivá­sárhelyi kórház, mint kiderült, egy tévedés miatt került kisebb finanszírozási kategóriába. Székely Ervin egészségügyi államtitkár tehetetlennek mondja magát, Markó Béla pontosan ismeri a helyzetet, de közbenjárása nem érzékelhető. Jelen pillanatban a helyzet tragikus, egyetlen forgalmazó sem szolgálja ki a fizetésképtelen intézményt – derült ki György Ervin prefektus tájékoztatójából. /(-kas): Kórházaink végveszélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Az európai képviselők nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseknek. Bekerült az úgynevezett Moscovici-jelentésbe, elvárják Romániától, hogy fogadja el a kisebbségi törvényt, és mondja ki a kulturális autonómia intézményének a szükségességét. Ez az igény továbbra is érvényes, s ehhez kell igazodni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint az EU meg fogja oldani a problémákat. Valójában az EU országai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az etnikumközi viszonyokban milyen megoldásokat kell támogatni, a különböző országok között pedig óriási különbségek vannak. „Nem szabad tehát illúziókban ringatnunk magunkat, hanem nekünk kell valamilyen módon megoldani a problémáinkat” – hangsúlyozta Markó. Az EU-n belül jobban lehet majd orvosolni a problémákat, mint annak határain kívül. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román lobbi-tevékenység Brüsszelben kitűnő, és ez már eleve hátrányba hozza a magyarországi külpolitikát, amely amúgy sem túlságosan aktív a határon túli ügyekben. Másfelől Markó Béla és az RMDSZ a kisebbségek hátrányára asszisztál a román kormánypolitikához. Tőkés kitért arra, hogy Markó Béla két éve nem hajlandó leülni, és velük tárgyalni. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint az RMDSZ az elmúlt tizenöt évben elszalasztotta az önálló markáns külpolitika megteremtésének a lehetőségét. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélekedett, hogy a májusi országjelentésnek tartalmaznia kell a romániai magyar kisebbség, illetve a székelység jogainak védelmére vonatkozó utalásokat is. Csapó leszögezte: függetlenül a jelentés tartalmától, tovább fognak harcolni Székelyföld területi autonómiájának megteremtéséért. /P. A. M.: Európa és a kisebbségi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A román politikai élet „becalizálását” a választópolgárok elégedetlensége eredményezi, a koalíciós pártoknak pedig komolyan kell venni ezt a jelenséget – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elmondta: miután megalakul az új magyar kormány, RMDSZ-küldöttség utazik Budapestre. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára – mondta a szövetségi elnök, aki hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó fel fogja vetni a magyar miniszterelnöknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Gigi Becali pártjának napról napra nő a támogatottsága. Markó „egyáltalán” nem örvend ennek. Ez jelzés arról, hogy a választópolgárok egy része alternatívát keres, mégpedig a szélsőséges pártok körében. Markó hiányolta, hogy hetek óta nem ül össze a koalíciós egyeztető tanács. Markó szerint sikerült eredményeket elérni az infrastrukturális fejlesztés terén. Gyergyószentmiklós-Parajd, valamint a Csíkszereda–Balavásár–Marosvásárhely útszakasz felújítását említette, iskolákat, óvodákat javítottak az elmúlt időszakban. /Becalizálódó” román közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./