Markó Attila helyettes államtitkár cikkében újra hitet tett az RMDSZ mellett, hangsúlyozva, 268 ezer aláírás Markó Béla jelölése mellett és 26 ezer az MPSZ mellett. Ez utóbbi aláírásokat az ügyészség vizsgálja, mert alapos gyanú merült fel néhány lista hamis voltát illetően. A büntető eljárás megindítását a Központi Választási Iroda kezdeményezte. /Markó Attila: Aláírások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

A magyar közösség jövője, az autonómia csupán egy erős, befolyásos magyar parlamenti képviselettel teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje okt. 23-án, Gyergyószentmiklóson. Egy erős parlamenti képviselet megteremtéséhez nem elég a magyarság 80 %-a: november 28-án minden magyar szavazatára szükség lesz – hangsúlyozta Markó Béla. Leszögezte, ideje és lehetősége van a párbeszédnek, de csak azokkal, akik nem a rombolást, hanem a magyarság jövőjét tartják szem előtt. Megerősítette, a napokban találkozik Tőkés Lászlóval, akivel a számos nézetkülönbség ellenére, megpróbálják megbeszélni a vitás kérdéseket. /Minden magyar szavazatra szükség van. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányának elnöke és Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke nyílt levelet intézett Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez,  kérve őket vessék latba befolyásukat Markó Béla elnök meggyőzésére, hogy a küszöbön álló Tőkés László-Markó Béla találkozó konkrét eredményekkel zárulhasson.  A Magyar Polgári Szövetség által gyűjtött aláírások által kiváltott, minden jel szerint RMDSZ-parancsra történő zaklatások még nem értek véget, de a levélírók remélik, hogy a címzettek is elítélik az aradi és szilágysági meghurcolásokat. /Nyílt levél Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

Nem jött létre párbeszéd Markó Béla, az RMDSZ és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között, annak ellenére sem, hogy mindkét politikus megbeszéléseket folytatott a közvetíteni próbáló Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Tőkés László szept. 26-án reggel Szász Jenővel ült közös asztalhoz, majd tizenegy órakor Markó Bélával kezdett tárgyalásokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A megbeszélésekből egyértelműen kiderült: Szász továbbra is közös – azaz RMDSZ és MPSZ jelölteket egyaránt tartalmazó – lista összeállítását akarja. Markó ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az RMDSZ előválasztásainak eredményeként összeállt listához már nem lehet hozzányúlni. Hozzáfűzte azonban: elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek érdekeit a szövetség listáin szereplő jelöltek közül képviselhetnék azok, akik erre vállalkoznak. Tőkés László szerint a találkozók tartalmát az EMNT elnöke által közzé tett nyilatkozat határozta meg. A dokumentumban a püspök leszögezte: a küszöbön álló országos választások ügyében kialakult válságos helyzet megoldása abszolút elsőbbséget érdemel, az erdélyi magyarság számára elsőrendűen fontos, hogy az RMDSZ és az MPSZ egyetértésre jusson egymással. Azt javasolta, hogy a két politikai szervezet az RMDSZ logója alatt közös jelöltlistát állítson a választásokra. Az összefogás és az egység megteremtésének eszközeként és feltételeként azt jelölte meg, hogy az RMDSZ emelje fel szavát az MPSZ-szel szemben foganatosított hatósági zaklatások és antidemokratikus intézkedések ellen, és ítélje el a Szász Jenő vezette szövetségnek a választási szabadságot durván megsértő "diszkvalifikálását". Emellett az RMDSZ-nek – az MPSZ-hez hasonlóan – egyértelmű támogatásban kellene részesítenie a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazást. Tőkés szerint mindezért az MPSZ-nek el kellene állnia a román pártokkal való közös választási listától. – Most is hajlandók vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, habár erkölcsileg elég nehéz feldolgozni azokat a támadásokat, amelyeket ránk zúdított az RMDSZ az elmúlt időszakban – mondta Szász Jenő. Markó Béla viszont elutasítja az MPSZ-szel való párbeszédet. Markó és Tőkés megállapodott abban, hogy folytatják egymással a párbeszédet, és két héten belül sort kerítenek egy újabb találkozóra. /Borbély Tamás: Nem jött létre párbeszéd Kolozsváron Markó Béla és Szász Jenő között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ismertették az RMDSZ államelnökjelöltjének programját. Markó Bélát Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke mutatta be, hangsúlyozva, a szövetségi elnök az az ember, aki megbízhatóságával, szavahihetőségével, következetességével helyt tud állni, és aki az RMDSZ új politikai programjának, a közösségi autonómiát is magában foglaló programnak méltó képviselője lesz. Markó Béla jelezte, olyan országot szeretnének az RMDSZ politikusai, amelyben nem elképzelhetetlen a magyar elnök sem. Az államelnökjelölt programjáról Kötő József ügyvezető alelnök, a programot ismertető füzet szerkesztője tájékoztatott. A rendezvényen bemutatták Markó Bélának A magyar dilemma /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, tanulmányokat, interjúkat, beszédeket tartalmazó kötetét. /Antal Erika: Bemutatták Markót, a jelöltet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Nem vehet részt a november végi választásokon az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), mivel az Országos Választási Iroda (BEC) elutasította a szervezet támogatóinak aláírását tartalmazó listákat. A BEC az MPSZ listáit az ügyészségre küldték át az aláírások hitelességének megvizsgálása céljából. Rendőrségi nyomozást folytatattak az ügyben. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke elmondta: a BEC nem bizonyította jogerősen, hogy az MPSZ aláírási listái hiteltelenek lennének. Hozzátette: az elmúlt napokban több tucat embert hívtak be az RMDSZ irodáiba, megfélemlítve őket. Szilágyi szerint ez esetben nem jogi, hanem politikai döntésről van szó. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök már a múlt héten tudta, hogy mi lesz a BEC döntése. Szilágyi szerint Markó egyik nyilatkozatában már akkor azt mondta, hogy az MPSZ-nek nem sikerült összegyűjtenie törvényes módon a szükséges számú aláírást. /Az Országos Választási Iroda szerint: Nem vehet részt a választásokon az MPSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Az RMDSZ-nek kiemelt célja a jelenlegi romániai régiórendszer átrajzolása és ezen belül a Székelyföldnek mint fejlesztési régiónak a létrehozása – nyilatkozta okt. 27-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke a három székely megye vezetőivel, képviselőivel a nyilvánosság kizárása mellett tartott sepsiszentgyörgyi munkatanácskozása után.  A Kovászna és Hargita megyei tanácsok vezetői, a háromszéki honatyák, Maros megyei képviselők, valamint az RMDSZ elnöke és ügyvezető elnöke részvételével zajlott megbeszélés végén állásfoglalást adtak ki arról, hogy Székelyföldnek önálló régióként kell meghatároznia magát. A résztvevők közös nyilatkozatát Markó egyben az RMDSZ álláspontjaként tálalta. Az RMDSZ programja erőteljesebben és reálisabban támaszkodik a decentralizációra, mint más pártoké, mondotta. /(sz.): Székelyföld régióért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Okt. 28-án tartotta az RMDSZ kampánynyitó rendezvényét Kézdivásárhelyen. Lovasok alkotta sorfal között vonult be a Vigadó épületébe Markó Béla, a szövetség államfőjelöltje, valamint az RMDSZ parlamenti képviselői, szenátorai, ügyvezető elnökei, önkormányzati tisztségviselői és a kézdivásárhelyi polgárok. Tamás Sándor képviselő köszöntötte az államelnök-jelöltet, valamint a közönséget. Markó Béla hangsúlyozta: nem programot kíván bemutatni, sokkal fontosabbnak tartja azokat az üzeneteket elmondani, eljuttatni a választópolgárokhoz, a magyarokhoz, amelyek meghatározó jellegűek lehetnek az elkövetkező időszakban, a közeledő választásokra való tekintettel. /Megkezdte választási kampányát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

„Együtt az autonómiáért” címmel tartják okt. 30-án Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei kampánynyitó. Biharból 37 ezer szavazatot gyűjtött az RMDSZ – közölte Lakatos Péter, Bihar megyei RMDSZ-elnök. Tőkés László püspök Nagyváradon sajtótájékoztatóján az MPSZ–RMDSZ találkozóról elmondta: az RMDSZ nem valós tárgyalásokra törekszik, hanem kész helyzet kialakítására. Hangsúlyozta, ő mindent megpróbált, hogy az erdélyi magyarság közt uralkodó patthelyzetben közvetítsen Markó Béla és Szász Jenő között. Az RMDSZ elnökének tárgyalási készsége mondott csődöt – vélte Tőkés László, aki újabb tárgyalási felhívást bocsátott közre. „Markó Béla folyton nyitottságról és párbeszédről szónokol, látványos akciót indított Párbeszéd a jövőért címmel. Ezzel szemben viszont sem nemzetünk közös jövője, sem az autonómia ügye nem volt eléggé fontos számára ahhoz, hogy szóba álljon az autonómia ügyében leginkább elkötelezett Magyar Polgári Szövetséggel.” /(Balla Tünde): Markó Béla a Bihar megyei választási kampánynyitón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Az utolsó órában című levelet juttatott el okt. 28-án Tőkés László Markó Bélának. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke még egyszer megpróbálta rávenni Markót: vegye fel az MPSZ jelöltjeit az RMDSZ parlamenti jelöltlistáira. A püspök levelében kárhoztatta az RMDSZ vezetőségét, mely „visszaél erdélyi magyar népünk és választóik, illetve jóhiszemű partnereik és nemzettársaik bizalmával”. Tőkés László elmondta, az a tény, hogy az RMDSZ leadta jelöltlistáit, nem zárja ki a megegyezés lehetőségét, ugyanis a listákon éjfélig még lehet változtatásokat eszközölni. Markó Béla a Tőkés Lászlónak küldött levele nyilvánosságra hozásával válaszolt a püspök utolsó kísérletére. Ebben kijelentette, nem tartja kudarcnak egyeztetésüket, hiszen egyetértettek például az egységes erdélyi magyar érdekképviselet fontosságában. /Gazda Árpád, Pengő Zoltán: Dilemmában az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Harang és torony nélkül nincsen otthon – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje okt. 29-án a Nyárádszeredához tartozó Nyárádandrásfalva református templomának harangszentelő ünnepségén. A nyárádandrásfalvi református egyházközség januárban látott hozzá egy új harang öntéséhez szükséges alapok gyűjtéséhez. A helyi közösség kérésére az RMDSZ vezetői idén ősszel az egyházaknak szánt támogatási alapból mintegy 300 millió lejt különítettek el erre a célra. Az egyházi méltóságok az istentisztelet során köszönetet mondtak az RMDSZ vezetőinek a nagyarányú segítségért. /Harangszentelés Nyárádandrásfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Okt. 29-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének kampánynyitó rendezvényét. Megtelt a sportcsarnok, a megjelenteket Kelemen Atilla, majd Frunda György köszöntötte az Edda-koncerten. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, mindenkinek el kell menni szavazni. Nagy István kifejtette, Markó Bélát nem kötelező szeretni, de bízni kell benne. Ugyanúgy az RMDSZ-ben is. Bemutatta az RMDSZ megyei szenátor- és képviselő-jelöltjeit. Szenátor-jelöltek: Frunda György, Szakács János, Tatár Béla, Gál Éva. Képviselő-jelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Dávid Csaba, Náznán Jenő, Orbán László, Csata Edit. /Mózes Edith: Fergeteges RMDSZ-kampánynyitó a sportcsarnokban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Okt. 31-én zsúfolásig megtelt a kolozsvári Sportcsarnok, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitó rendezvényén. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ elnök köszöntötte, aki hangsúlyozta: együtt vagyunk újra az autonómiáért, önmagunkért, a magyarságért, a szebb és jobb jövőért. Ezt követően Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje szólt a közönséghez. – Hoztam egy ajándékot, egy esernyőt, az RMDSZ esernyőjét. Ez azt jelképezi, hogy az RMDSZ esernyője ép, egyben van, és mindannyian beférünk alá. – Tegyük ismét Kolozsvárt Erdély fővárosává az elkövetkező négy évben – fejezte be beszédét Markó Béla. Ezt követően bemutatkoztak a megye szenátor- és képviselőjelöltjei. A kampánynyitó ünnepséget a Republic együttes koncertje zárta. /P. A. M.: Az RMDSZ esernyője ép és egyben van. Kampánynyitó ünnepséget tartott a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Szűknek bizonyult a kolozsvári Sportcsarnok annak a több, mint ötezer embernek a befogadására, akik okt. 31-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség államelnök-jelöltjének Kolozs megyei bemutatásán vettek részt. Elsőként Kónya Hamar Sándor szólt a tömeghez. Együtt az autonómiáért, együtt önmagunkért, megálmodható jövőt, megvalósítható álmot! – fogalmazott a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. Markó Béla államfőjelölt a Kolozs megyei RMDSZ elnökének, Kónya Hamar Sándornak az RMDSZ ernyőjét nyújtotta át. Markó emlékeztetett arra, hogy nem egészen fél évvel ezelőtt ugyanitt, Kolozsváron az RMDSZ vezetői a kincses város hírhedt polgármesterének menesztését tűzték ki célul. – Ez megvalósult, hiszen ha valamit vállalunk, minden bizonnyal teljesíteni fogjuk – erősítette meg Markó. /Legyen ismét Kolozsvár Erdély fővárosa! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Jeszenszky Géza nyílt levelet intézett Markó Bélához és az erdélyi magyar választókhoz. „Annak a kormánynak voltam a külügyminisztere, amelynek elnöke meghirdette, hogy politikájában sosem fogja szem elől téveszteni a magyar nemzet egészének, mind a 15 milliónak az érdekeit” – írta. Célszerű, ha egy nemzeti kisebbség egyetlen pártba tömörül. A nemzeti kisebbségek pártjainak ezért szervezetükön belül kell biztosítaniuk a vélemények sokszínűségét, a pluralizmust. Az RMDSZ vezetése nem állt feladata magaslatán, nem tudta sikerrel integrálni a különféle irányzatokat. Elmarasztalhatók azok is, akik a viták nyomán külön politikai szervezetet hoztak létre. Most már csak egy kiút van, ha a magyar választók bölcsebbek, mint a politikusok, és mégis elmennek választani. A magyarországi politikai erőket is komoly felelősség terheli a kialakult vészhelyzetért. /Jeszenszky Géza: Nyílt levél Markó Bélához és az erdélyi magyar választókhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Az RMDSZ teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyaroknak azt az igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a magyarországi szavazók többsége igennel voksoljon, és nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ezzel kapcsolatos álláspontjával – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek. A Fidesz sajnálattal vette tudomásul, hogy a pártelnökök a kettős állampolgárság pártok felett álló nemzeti ügyét pártkérdéssé silányítják, s közli, nem változtat álláspontján: a kettős állampolgárság ügyét nemzeti ügynek tekintik, így támogatják. Arról, hogy milyen konkrét tartalma is legyen a jövőben a kettős állampolgárságnak, a későbbiekben kellene egyeztetni a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok álláspontját – vélte Markó Béla. A magyar politikai pártok egyébként népszavazás nélkül is megoldhatták volna ezt a kérdést, ha meglett volna erre a politikai szándék – hangsúlyozta az MTI-nek Markó Béla. Egy közvélemény-kutatás szerint a határon túli magyar fiatalok közül minden negyedik kivándorolna, igen jelentős részük Magyarországra. Ebből a körből csaknem minden második ember szívesen dolgozna néhány hetet-hónapot külföldön – derül ki a Határon Túli Magyarok Hivatalának szeptemberi felméréséből Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter (aki nov. 2-án tette le hivatali esküjét): "a kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, (...) sokkal inkább arra van szüksége a határon túli magyaroknak, hogy a konkrét problémáikat orvosolni lehessen. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket – jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból – amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" – mondta. /RMDSZ-igen a kettős állampolgárságra. Markó: Népszavazás nélkül is megoldhatták volna a kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Markó Béla nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nemre buzdító álláspontjával, mivel teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyarok ama igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz. Frunda György szenátor az állampolgárság megszerzése folyamatának felgyorsítását, a jelenlegi adminisztrációs „tortúra” megszüntetését szorgalmazza, de nem ért egyet az alanyi jogon járó állampolgárság megadásával. „Veszélyesnek tartom, mert tömegesen vándorolnának el a magyarok Erdélyből, ami a szélsőséges román politika érdekeit szolgálná. Én az európai kettős állampolgárság híve vagyok” – nyilatkozta Frunda. Emlékezetes, a 2000-es választási kampányban a Frunda György államfőjelöltségét támogató aláírások mellett az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság bevezetése érdekében is aláírásokat gyűjtött Erdélyben, ezeket azonban nem terjesztették fel Budapestre. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke szerint az erdélyi magyarság számára nincs nagy jelentősége annak, hogy megkapja-e alanyi jogon a kettős állampolgárságot, mivel – Románia 2007-re remélt EU-csatlakozása miatt – ez jobbára jelképes gesztus lenne az anyaország részéről. Szerinte hasznosabb lenne, ha a december 5-i ügydöntő népszavazás hárommilliárd forintra rúgó költségeit a határon túli magyarokra fordítanák. A határon túli magyarok exodusától tartva nemrég az RMDSZ Szabadelvű Köre is ellenezte a kettős állampolgárságot. A Magyar Polgári Szövetség kategorikusan elítéli, hogy a magyarországi kormánypártok nemre buzdítanak a kettős állampolgárság ügyében rendezendő népszavazáson. „Arra kérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy igen szavazatukkal támogassák a szülőföld elhagyása nélkül megszerezhető állampolgárságról szóló népszavazást. Súlyos és távolra mutató negatív következménye lehet annak, ha megbukik a referendum, ugyanis a határon túli magyarokban azt az érzést keltheti, hogy az anyaországiaknak nincs szükségük a határon túli magyarokra” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazást szorgalmazó Magyarok Világszövetsége a külhoni magyar adóalap bevezetésével szeretné eloszlatni a pénzügyi terhekről szóló aggodalmakat. Az MVSZ szerint amúgy a decemberi referendum ügyében a magyar kormánynak kötelező feladata lenne a távolságtartás. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 2-án az Országgyűlésben a felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A Krónika úgy értesült: Gyurcsány Ferenc többek között a kettős állampolgárság ügyében született kormánypárti döntés miatt mondta le jövő hétre tervezett erdélyi látogatását. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: a kettős állampolgárság elutasítása a határon túli magyaroknál katasztrofális következményekkel járó lelki traumát fog okozni, ezért arra kéri a budapesti kormányt, gondolja újra álláspontját. Az Európai Bizottság jelezte, Brüsszel Magyarország belügyének tartja a kettős állampolgárságról tartandó népszavazást, és nem fűz hozzá kommentárt. /Kettős játszma az állampolgárság ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Az RMDSZ azt kéri, hogy az Országgyűlés állapítson meg évente egy bizonyos százalékot a magyar költségvetésből, amit a határon túli magyarok támogatására fordítana – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel találkozott Kolozsváron. Markó arra is kérte a politikust, hogy a magyar kormány fontolja meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla elégedetlenségét fejezte ki, hogy a magyar költségvetésnek mindössze ezredrészét fordítják a határon túli magyarok támogatására. Kiss Péter közölte: a 2005-ös költségvetésből összesen 12,8 milliárd forintot terveznek fordítani a határon túli magyarok támogatására. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán Markó megállapította: az RMDSZ és a magyar kormánypártok véleménye eltér egymástól. A Kárpát-medencei magyarságnak közösen kell kidolgoznia Magyarország 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervét, aminek az a tétje, hogy javítsa a Kárpát-medencei magyarság életkörülményeit – jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az RMDSZ által szervezett Új kihívások az önkormányzatok előtt című képzési sorozatának nov. 4-i rendezvényén mondott előadásában. Kiss Péter kifejtette: ez a terv új helyzetet teremt, ami új nemzetpolitika megalkotását teszi szükségessé. A magyar kormány a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) fog előállni ezzel az új nemzetpolitikával, ami a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre, valamint a magyar–magyar kapcsolatok útjában álló akadályok speciális megoldásokkal való kezelésére épít. Utóbbi azon országok esetében szükséges, amelyek még nem rendelkeznek egyértelmű európai uniós csatlakozási menetrenddel. /Borbély Tamás: Több támogatást kér az RMDSZ Budapesttől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Kiss Kálmán, a Nagy-Románia Párt képviselőjelöltje a Nagy-Románia Pártot (PRM) látja az egyetlen, a székelység gondjait felvállaló hazai politikai alakulatnak. Kiss Kálmán, a Romániai Székely Szövetség elnöke kifejtette: „mi székelyek nem kívánkozunk az RMDSZ ernyője alá. A hazai politikai porondon van még két erős román tömörülés, amely az RMDSZ cinkosa.” Szerinte a székelység nem akar ahhoz a magyar nemzethez tartozni, amelyet Markó Béla képvisel. Kiss Kálmán leszögezte, hogy legalább húszezer magyar szavazatot fognak elérni. /Szucher Ervin: PRM-re szavazó „nagyromán” székelyek? = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A Hunyad megyei magyarság nagyon fontos üzenetet mutatott fel az egész erdélyi magyarság számára: az összefogás, a magyar közösség mindennapi áldozatvállalásának üzenetét. Azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje Déván, az RMDSZ Hunyad megyei kampánynyitó rendezvényén. Markó Petrozsény után Dévára látogatott, ahol megtekintette a nemrégiben létesített Magyar Házat, és a leendő Dévai magyar líceum épületét. /(Márton Adél Evelin): Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Óvnak bennünket, hogy jön a második Trianon, amikor az anyaország lemond nemcsak a területekről, hanem azokról is, akik önhibájukon kívül megfosztattak a magyar állampolgárságtól, írta Baranyai Péter. A jobboldali magyarországi pártok a népszavazási kezdeményezés mellé álltak, a cikkíró szerint ezzel levitték az ügyet a pártpolitika iszap-szintjére. A két magyarországi kormányozó párt (az MSZP és az SZDSZ) azt kérte szavazótáborától, hogy nemmel szavazzanak a kettős állampolgárság kérdésében. Kasza József és Markó Béla fölszólították a magyarországi kormányzó pártokat, hogy vizsgálják fölül az álláspontjukat. A kormánypártok részéről ugyanolyan mocskos riogatás, mint volt a huszonhárommillió román, aki elözönli a munkaerőpiacot. /Baranyai Péter: Fölkészülés a letargiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A Temes megyei magyar önkormányzatok tartós fejlődését csupán egy erős, befolyásos parlamenti képviselet biztosíthatja – közölte nov. 5-én Újszentesen Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje, aki az RMDSZ számos helyi és országos vezetője jelenlétében felavatta a település csatorna-hálózatát. Az RMDSZ küldöttsége meglátogatta a település református és katolikus templomait is. /(Szász Attila): Folytatódott a szórványkörút. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

- Eljött az ideje annak, hogy a Fehér megyei magyarság visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ehhez azonban minden magyarnak be kell állnia az összefogás, az egység ernyője alá – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje nov. 6-i, Fehér megyei látogatása során. Markó négy napos szórványkörútjának utolsó napján Nagyenyeden, valamint Magyarlapádon találkozott a magyar közösséggel. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepélyesen átnyújtotta az iskola vezetőinek azt a kormányhatározatot, amely a kollégium épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette a közös felelősségvállalás, valamint egy, a szórvány pedagógusait támogató közös stratégia kidolgozásának szükségességét. Simon László, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte az RMDSZ vezetőségének a kollégium ingatlanainak visszaszolgáltatása érdekében kifejtett erőfeszítését. /(Csernik Attila): Az összefogás ernyője mindenkit megvéd. Markó Béla Fehér megye körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),

Nov. 8-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben fogadta Frank Nickelsent, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEV) főtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 8., 2859. sz./

Dec. 3-ig aláírásaikkal fejezhetik ki a kettős állampolgárság iránti igényüket a bihari magyarok. A helyi RMDSZ az első megyei szervezet, amely 20–30 ezer bihari magyar támogatására számítva nagyobb nyomatékot szeretne adni a határon túliak kettős állampolgárságát eldöntő decemberi anyaországi népszavazásnak. Lakatos Péter, bihari RMDSZ-elnök szerint, a magyarországi magyarokra, a magyar Országgyűlésre kell bízni a döntést, hogy megadják-e a jogot a leszakadt nemzetrészeknek. A lényeg, hogy a kormánypárti propaganda ellenére is elmenjenek szavazni a magyarországi magyarok. November 12-én e kérdést Markó Béla RMDSZ-elnök is felveti a magyar–magyar csúcson. /(Balla Tünde): Párhuzamos népszavazás a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A kettős állampolgárság ügyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet az MSZP és SZDSZ vezetőivel, és a fiatalság elvándorlásának okait kell megszüntetni. Nem elég azt mondani: az MPSZ autonómiatervezete rossz, hanem egy kivitelezhető változatot is fel kellene mutatni, írta Gábor Attila. A frissen beiktatott magyar külügyminiszter kifejtette: az EU nem támasztott feltételeket Romániával szemben autonómiakérdésben. Ezzel ezt a kérdést lezártnak tekintette. A kettős állampolgársággal kapcsolatos szocialista és szabad demokrata nyilatkozatoknak fényében kellene az RMDSZ vezetésének újragondolnia az anyaországi pártokkal való kapcsolatát. Ellentmondásos, hogy az erdélyi magyarság nagy része a jelenlegi magyarországi ellenzékkel rokonszenvez, míg az RMDSZ vezetői a kormánypártokkal tartanak fenn igen szívélyes kapcsolatot. Arra a Fideszre mutogatnak ujjal némely politikusok, amelynek képviselőivel egy frakcióban, az Európai Néppártban fognak majd együtt ülni az RMDSZ-képviselők. Kovács Miklós a Kárpátaljáról és Kasza József a Vajdaságból is értetlenül áll a magyar kormánypártok gesztusa előtt. /Gábor Attila: Mi tartjuk a rokonságot, ők a távolságot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Az SZDSZ elsőként kimondta, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot, kisvártatva hasonlóan nyilatkozott az MSZP is. A FIDESZ honlapja az újvidéki Magyar Szót idézte: “Egy akkora pofon csattant el a magyarság arcán a magyar parlamentben, hogy a hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt, áthullámzott a tengeren túlra.” A Magyar Demokrata Fórum támogatja a kettős állampolgárságot. A határon túli szervezetek vezetői, Bugár Béla, Kasza József és Markó Béla egyaránt álláspontja felülvizsgálatára kérték a kormánypártot. /B. Zs.: “Nyújts feléje védő kart!” A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 9./

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Népi Akció (AP) listáin induló, háromszéki szenátor- és képviselőjelöltek az elmúlt hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor-szobor előtt elültették az MPSZ-t jelképező fenyőfát, majd a városi művelődési házban bemutatkoztak. A kampánygyűlésen rövid időre magánemberként megjelent Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke is.  A jelenlevőket Ferencz Botond, az orbaiszéki Székely Tanács elnöke köszöntötte. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke idézetgyűjteményt olvasott fel Markó Béla és az RMDSZ autonómiával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről. Kitért azon ígéretekre is, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt az RMDSZ nem teljesített. Szilágyi Zsolt elmondta: ,,1990-ben azt gondoltuk, hogy ugyanazért küzdünk, aztán tizennégy év múlva azt láttuk, hogy vannak szenátoraink, akiknek a faexportengedély fontosabb, mint az autonómia. Aztán év elején azt láttuk, hogy a hat képviselőt, aki felvállalta a Székely Nemzeti Tanács autonómiára vonatkozó tervezetének parlament elé terjesztését – az önök sorsát, a magyar jövőt tulajdonképpen –, az RMDSZ-frakcióban Székelyföldről származó képviselők és szenátorok leszekusozták, lediverzionistázták, és politikai gyengeelméjűeknek nevezték. Most, hat-hét hónap elteltével azt látjuk, hogy a tulipános szövetség kampányjelszava az autonómia. És összefogásról beszélnek, de a testvérháborúról nem. Arról nem beszélnek, hogy az MPSZ támogatóit, aláíróit az RMDSZ az ügyészség és a rendőrség kezére adta (…). A Markó Béla támogatására gyűjtött 268 000 aláírást a Központi Választási Iroda néhány óra alatt elfogadta, a mi 26 000 aláírásunkat pedig az ügyészség és a rendőrség immár hetek óta vizsgálja. A tizennégy év alatt kialakult demokráciáról még annyit, hogy az RMDSZ segítségével nem csak Corneliu Vadim Tudort mossák tisztára, hanem a Központi Választási Irodában az RMDSZ, a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt koalíciója triumfál.” Németh Zsolt diszkriminatívnak nevezete a román választási törvényt.  /Bodor János: A közöny megöli a reményt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Nov. 10-én a Beszterce megyei kisvárosban, Bethlenben tartott kampánygyűlést az RMDSZ. Orbán László városi RMDSZ-elnök és Szilágyi János Beszterce megyei elnök köszöntötte Markó Béla államfőjelölt szövetségi elnököt, aki szót emelt a szórványmagyarság megmaradásának fontossága, az összefogás szükségessége mellett. /(F.L.I.): Markó Béla azt üzente… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Az RMDSZ-vezetők Beszerce megyei körutat tettek. Az RMDSZ küldöttségét mindenhol többszázan, RMDSZ-zászlókkal, színpompás népviseletekbe öltözött fiatalokkal fogadták. Markó Béla – immár hagyományosan – RMDSZ-ernyőket és az aradi Szabadság-szobor történetéről szóló könyvet adott át a helyi magyarság képviselőinek. Ellátogattak Tekére, Tacsra, majd Besztercére, ahol a helyi RMDSZ-székházban találkoztak a megyei szervezet vezetőivel, Szilágyi János megyei RMDSZ-elnökkel, Kocsis András és Koszorús Zoltán magyar képviselő-szenátorjelölttel is. Magyarnemegyén Szabó Attila református lelkész a helyi közösség nevében támogatatásáról biztosította az RMDSZ-t. /(Csernik Attila): Parlamenti képviseletet a besztercei magyarságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./