Markó Béla RMDSZ-elnök máj. 21-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján sürgette a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Több mint 1700 elkobzott egyházi ingatlan közül eddig 314-et szolgáltattak vissza. „Kérjük, hogy a visszaszolgáltatási határozatot követő bürokratikus mozzanat a lehető leggyorsabban történjen" – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Kifejtette, a 314 visszaszolgáltatott ingatlannak csak egy része került vissza ténylegesen az egyházak tulajdonába, a dokumentumok összeállításának lassú üteme miatt. /Markó ismét az egyházi ingatlanokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Az RMDSZ döntése, miszerint a helyhatósági választásokon Ioan Rust, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron, világos, fejtette ki Markó Béla máj. 21-i kolozsvári sajtóértekezletén. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a megyei RMDSZ elnöke korábban nem értett egyet Máté András polgármesterjelölt visszaléptetésével, valamint a kormánypárti jelölt kizárólagos támogatásával. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ kiemelt céljai között szerepel Kolozsvár jelenlegi polgármesterének leváltása. Markó Béla találkozott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével is. /Köllő Katalin, Borbély Tamás: Az RMDSZ egyértelműen Ioan Rust támogatja. Markó Béla a mai polgármestertől mentes várost kíván minden kolozsvárinak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A Párbeszéd a jövőért konzultációsorozat keretében Kolozsváron máj. 21-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Kató Béla főjegyző-püspökhelyettessel tanácskozott. Pap Géza felvetették, hogy elfogadhatatlanul hosszú az illetékes kormánybizottság döntésének meghozatala, kézbesítése és az ingatlanoknak az egyház nevére történő telekkönyvezése közötti időszak. Markó Béla jogosnak ítélte a felvetést, és ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ közbelép a folyamat felgyorsításáért. /Párbeszéd a jövőért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Markó Béla nem találkozik Orbán Viktorral a FIDESZ elnökének jelenlegi erdélyi körútja során. Kijelentette, hogy örül, ha magyar politikusok Erdélybe látogatnak, „mert akkor ránk figyelnek", ugyanakkor nehezményezte, hogy „ezeknek a látogatásoknak kampányjellegük van. A Fidesz erőteljes támogatása nem hasznos, mert pártokra osztja a magyar közösséget – de ugyanakkor minden magyar politikus szívesen látott vendég Erdélyben" – mondta az RMDSZ elnöke Szovátán, a MÚRE közgyűlésének szünetében. /A FIDESZ-látogatásoknak kampányjellegük van. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Máj. 21-22-én Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), melyen tisztújításra is sor került. A MÚRE új elnöke, hároméves mandátumra Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, ügyvezetője ismét Karácsonyi Zsigmond, a Népújság újságírója lett. A sajtóetikai kérdésekben legfelsőbb döntéshozó testületnek, a Becsületbíróságnak az elnöki tisztét a Szatmári Friss Újság olvasószerkesztője, Ágopcsa Marianna tölti be egy újabb mandátum idejére. A Szatmár megyei szervezet területi felelőse és igazgatótanácsi tagja Túrós Lóránd, a Szatmári Friss Újság munkatársa. /(ba): Tisztújítás az újságíró egyesületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./ Az írott sajtóért felelős alelnök a következő három évre az elnökké választott Ambrus Attila helyett Szűcs László (Erdélyi Riport) lesz, míg az audiovizuális szakosztályt vezető alelnökké az elnöki tisztségért folyó versenyben alulmaradt Csép Sándort választották. A szakbizottságok élére Hecser Zoltán (jogi), Bálint Zsombor (gazdasági), László Edit (szociális), Rácz Éva (oktatási) és Kacsó Sándor (médiastratégia) került. A MÚRE-közgyűlésre ellátogatott Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki a politikum–sajtó-kapcsolatrendszerről kijelentette: „Az RMDSZ nem teheti meg, hogy megpróbálja lekötelezni a sajtót, mint ahogyan másoknak sem engedheti meg, hogy ezt megtegye”. /S. M. L.: Ambrus Attilát választották a MÚRE elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának elnökeként, a Látó főszerkesztőjeként, MÚRE-tagként, illetve a Communitas Alapítványban betöltött tisztsége révén szólalt föl a MÚRE Közgyűlésén, Szovátán. Hangsúlyozta: nem szabad a sajtót olyan helyzetbe hozni, hogy választásra kényszerüljön egyik, vagy másik politikai oldal mellett. Kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kötelessége ennek érdekében cselekedni és a rendelkezésére álló befolyásolási eszközöket így használnia. Elismerte azt is, „ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné, hogy minden újságíró RMDSZ-párti legyen. De olyan RMDSZ-t szeretne, amelyben mindenki megtalálja a helyét". /A sajtót nem kell választásra kényszeríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Két moldvai, csángó-magyarok által is lakott faluban állított önkormányzati képviselőjelölt-listát az RMDSZ. A szövetség tavaly év végén hozta létre a moldvai magyar falvak többségét tömörítő Bákó megyei szervezetét, amelynek jelöltjei most indulnak a júniusi romániai helyhatósági választásokon. – Áttörésnek számít a listaállítás – mondta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke -, ugyanolyan áttörésnek, mint amilyen két éve a magyar nyelvórák bevezetése volt az itteni állami iskolákban. Pusztinán és Klézsén állított jelölteket az RMDSZ a júniusi választásokra, több községi és egy megyei tanácsosi helyre. Pusztina a legnagyobb a moldvai Parjol község nyolc faluja közül, a község szavazóinak egyharmadát adja. /Moldvai falvakban is állított listát az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül az "alternatív politikai kezdeményezések" körül, az RMDSZ támogatottsága mindenütt töretlen – mondta máj. 24-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Azzal kapcsolatosan, hogy Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a hétvégén Székelyudvarhelyen szoborpark-avatás keretében állt ki az RMDSZ-szel szemben induló Szász Jenő polgármester mellett, Markó így fogalmazott: Erdélyben szívesen látott minden magyarországi politikus, jelenlétük ma már természetes a különböző rendezvényeken. Markó ugyanakkor nem örült annak, hogy e rendezvényen a Fidesz elnöke olyan helyi politikust próbált "megtámogatni", aki a romániai magyarság politikai egységének a megosztását próbáló szervezetnek volt a kezdeményezője. Markó Béla "enyhe paródiát" vélt felfedezni abban, hogy Székelyudvarhelyen tizenhárom mellszobrot avattak. Szerinte akár "szentség-törésnek" is tekinthető, hogy az aradi tizenhármak emlékművének felavatása után most ugyanezt a tizenhármas számot egy másik szoborparkba "ültetik át". Úgy vélte: aligha tekinthető művészetnek, hogy arcot próbáltak adni a székelyek legszebb legendájának, Csaba királyfinak. Markó szerint a Fidesz túlságosan belelovallta magát abba, hogy Erdélyben olyan politikai szervezetet hozzon létre, amely jóban-rosszban vele tart. E kísérlet azonban kudarcba fulladt. A Fidesz politikusai egy idő után rá fognak jönni arra, hogy a magyarországi politikai értékrendet nem lehet átvinni Erdélybe. /Markó szerint csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A Kiszabadítottuk albumot meglepetésnek szánta kiadója, az RMDSZ. Az aradi Szabadság-szobor újraállításának reggelén, ápr. 25-én vásárolhatták meg az eseményre érkező aradiak és a vendégek. Ápr. 22-én készültek el az utolsó fotók, s akkor szerkesztették a szöveget. A legnagyobb példányszámban megjelent hazai magyar könyv. Helytörténeti kutatóknak hosszú időn át ez a kiadvány jelentheti majd a leghitelesebb, legteljesebb forrásanyagot. Markó Béla az Előszóban úgy fogalmazott: “Mifelénk a szobrok sorsa éppen olyan hányatott, mint az embereké… Ha majd a történetüket egyszer valaki megírja, benne lesz abban minden, amit eleink átéltek: remény és kiábrándulás, halál és újjászületés, változás és megmaradás.” /Puskel Péter: Rekordidő alatt nívós kiadvány a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Az RMDSZ elsődleges értéknek az egységes fellépést tekinti mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 5-én, Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel szemben jelen pillanatban nincsen alternatív szervezet, a független jelöltek ellenére a szövetség politikai ellenfelei a román pártok. Az alternatív szervezetekkel kapcsolatos viták elcsitultak, az éles szembenállások megszűntek. Az RMDSZ támogatottsága 6 százalék feletti; 526 községben és városban indítottak jelölteket. A szövetségnek ma 145 polgármestere és 2.400 helyi, megyei önkormányzati képviselője, azaz tanácsosa van. Az a céljuk, hogy Kolozsvárott leváltsák a jelenlegi polgármestert, Gheorghe Funart és Marosvásárhelynek újra magyar, RMDSZ-es polgármestere legyen. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke közölte: a hivatal eddig 758 millió forint általános oktatási-nevelési támogatást utalt át Romániába, ahol az elkövetkező napokban a közvetlen érintettek megkapják a juttatást. A Szlovákiában, Felvidéken benyújtott 25 ezer pályázat esetében 570 millió forintot ítéltek oda, a HTMH ebből már 201 millió forintot elküldött. Bálint-Pataki József szerint a tanév kezdéséig körülbelül négymilliárd forint oktatási támogatást juttatnak Románián és Szlovákián kívül Kárpátaljára, a Vajdaságba, Szlovéniába és Horvátországba. /Az RMDSZ elsődleges értéke az egységes fellépés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke felkérte az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai helyhatósági választásokat megfigyelő bizottságában. Markó Bélának írt levelében Wilfried Martens beszámolt arról, hogy az EPP elnökségének dublini döntése értelmében felkérték Orbán Viktort, a pártszövetség Közép-Kelet Európáért felelős alelnökét, hozzon létre egy "kis független bizottságot", amely megfigyeli a romániai választásokat. /RMDSZ-képviselő az Orbán vezette EPP-bizottságban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Wilfried Martens, a kontinens keresztény-konzervatív politikai szervezeteit tömörítő EPP elnöke Markó Bélának, az RMDSZ elnökének írt levélben felkérte az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai helyhatósági választásokat megfigyelő néppárti bizottságban. Levelében Martens beszámolt arról, hogy az EPP elnökségének dublini döntése értelmében felkérték Orbán Viktort, a pártszövetség Kelet-Közép-Európáért felelős alelnökét, hozzon létre egy független bizottságot a romániai választások megfigyelésére. /Felkérés az RMDSZ-nek: Vegyen részt az EPP romániai vizsgáló bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Szalagvágással, leleplezéssel, alapkőletétellel kampányolnak a politikusok. Máj. 28-án Markó Béla RMDSZ-elnök és hivatalának igazgatója Szepessy László jelenlétében avatják fel Máramarosszigeten az RMDSZ új székházát. Szándékosan időzítették a kampány időszakára a nemrég tatarozott székház átadását. Markó Béla Kolozsváron Kelemen Hunorral, az Iskola Alapítvány elnökével együtt megtették az „első kapavágást” a 21 fiatal egyetemi oktatót befogadó majdani tanárlakás építőtelepén. Háromszéken átadták ünnepélyesen a nemrég önálló községgé vált Nagypatak új polgármesteri hivatalát. Az RMDSZ ünnepelt Sepsiszentgyörgyön, az Európai Információs Iroda avatóünnepségén. Kovásznán a felújított képtár avatóünnepsége illeszkedhet a sorba. Kézdivásárhelyen máj. 31-én avatják Márton Áron szobrát. A legnagyobb szabású avatóünnepséget Szász Jenő MPSZ-elnöknek sikerült a kampányra időzíteni. Több ezer ember jelenlétében avatta fel az Emlékezés Parkját, melyben a magyar történelem és kultúra 13 kiemelkedő alakjának a szobrát leplezte le. Megjelent Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, aki beszédében kijelentette, Szász Jenőt munkatársának tekinti a nemzet egyesítésében. A vele szemben induló Ladányi László Zsolt, az RMDSZ jelöltje egy fogyatékos feljárót és egy útlevélosztályt avatott. Máj. 23-án, vasárnap Szovátán Domokos Mihály Kázmér szobrát avatták fel – amint a talapzaton áll – a püspök „születésének 400. évfordulója alkalmából”. Marosvásárhelyen a jövő héten avatják a volt politikai foglyok emlékművét. Nagy Zsolt, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője, Seres Dénes a szövetség megyei elnöke, és az újabb mandátumra pályázó Pop Imre polgármester Szászvárosban gróf Kun Kocsárd és Kuun Géza 1910-ben felállított, majd a kommunizmus ideje alatt templomba menekített szobrait avatták újra. /Avatások dömpingje. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 28-án Sepsiszentgyörgyön kijelentette, hogy az SZDP és az RMDSZ között együttélési viszony van, nem szerelem, Kovászna megyében pedig a kormánypárt a szövetség legnagyobb ellenfele. "A jelenlegi kormánypártban van egy erős nacionalista szárny. Mégis, az SZDP-vel sikerült sokkal jobban együttműködni, mint az előző kormánnyal", mondta Markó. /Markó: Együttélés, nem szerelem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

- 2005 derekáig befejeződhet a magyar történelmi egyházak által visszaigényelt mintegy 1700 ingatlan visszaszolgáltatása – jelentette be Markó Béla máj. 27-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar egyházak elöljáróival folytatott találkozóján. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, az egyházaknak cselekvően részt kell vállalniuk a politikában, oly módon, hogy ezáltal hozzájáruljanak az erdélyi magyar érdekvédelmi politizálás egységéhez, megerősítéséhez. Markó bejelentette, várhatóan már a következő hetekben megkezdődnek a tárgyalások az oktatási törvény módosításáról, melynek során rendezni kívánják a felekezeti oktatás megteremtésének jogi hátterét is. /Találkozó a magyar egyházak képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Funar kampányol. Miután évekig elhanyagolta a város utcáit, a „hitvány kolozsvári bíró" – ahogyan Markó Béla elnevezte – lázas kirakattevékenységbe kezdett: a belváros számos utcáját egyszerre javíttatja. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere – Fey László szerint a hitvány udvarhelyi bíró – is kampányol. Nem elégszik meg egy szoborral, ő egy egész panoptikummal rukkol elő. A szűk nyugdíjasparkban 13 szobornak kell szorongania, az Emlékezés Parkjának nevezték el. Köztük van a legendák Csaba királyfia. Ez kell a népnek!? – kérdezte Fey László. Jó stratégiai érzékkel Orbán belátta, hogy számára kifizetődő erdélyi klientúrába befektetni, állapította meg Fey. Pénzt és fáradságot nem kímélve itt jártak (járnak) a Fidesz vezetői és propagandistái (Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László, Bayer Zsolt stb.), és toborozzák a híveket. /Fey László: Kéz kezet mos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott máj. 29-i búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet. Idén – helyi becslések szerint – 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rend tartományfőnöke köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek. Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét a csíksomlyói zarándokokhoz, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz". Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. A bíboros a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több évvel ezelőtt az alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. A búcsúra gyalogosan érkeztek a zarándokok Csíksomlyó környékéről és a távolabbi vidékekről. Jelen volt Pomogáts Béla, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Százezrek a csíksomlyói búcsún. Nyírfaággal, gyalogosan érkeztek a zarándoktömegek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Az RMDSZ támogatottsága továbbra is stabil. Úgy értékeljük, hogy az RMDSZ megfelelően felkészült a választásokra, megkétszereződött a fiatal jelöltek száma a 2000-es évi listákhoz képest – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke jún. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Markó Béla elmondta: bár az RMDSZ együttműködik a kormánypárttal, a két alakulat nem kötött országos megállapodást a választások idejére. Egyes helységekben, mint például Kolozsvár, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltjét támogatják, másutt azonban, mint például Marosvásárhelyen, vetélytársak. /Együtt, szabadon, Marosvásárhelyért és Kolozsvárért! Az RMDSZ támogatottsága továbbra is stabil. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Az egész romániai magyar nemzeti közösség számára szégyen, hogy a képviseletét totalitárius egypártrendszeri módon kisajátító RMDSZ a kommunista diktatúra bukásának 15. évében a volt kommunistákkal szövetkezik, az antidemokratikus, nacionalista erőket erősítve ezáltal – áll Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozatában. Kolozsváron például azt a Ioan Rust támogatja, akinek belügyminiszteri minőségében tanúsított magyarellenessége közismert. Ezzel szemben csúfosan ejti azt a Smaranda Enachét, akinek kipróbált demokratizmusa és magyarbarátsága másfél évtized óta közismert. Ezért botrányos Markó Béla azon kijelentése, hogy: aki Kolozsváron Smaranda Enachéra szavaz, az Funarra szavaz. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy az RMDSZ "egységének" szétverése "felér egy kis Trianonnal". /Tőkés: Utódkommunisták szövetségese az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A bukaresti nemzetközi vásáron, a TIBCO-n jún. 1-jén volt a Romániai Magyar Közösség Napja, amelyet Szép Gyula, művelődési ügyvezető alelnök nyitott meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a globalizáció időszakában az integrációra és várakozásra vonatkozó dilemma esetében a válasz egyértelmű. A romániai magyar közösség részt kíván venni a folyamatban. Az értékeit kívánja megjeleníteni, és identitásának megőrzésével párhuzamosan integrálódni az Európai Unióba. Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet beszédében hangsúlyozta, hogy lényegesek azok az értékek is, amelyeket a romániai magyar közösség az EU-nak kínál. Ez a kiállítás pedig éppen azt bizonyítja, hogy igencsak van mit kínálni az Uniónak. /Bemutatkozott a Romániai Magyar Közösség Pavilonja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Jún. 3-án Kolozsváron a Sportcsarnokban zenés-vidám bállal zárta választási kampányát a Kolozs megyei RMDSZ. Fellépett a marosvásárhelyi Gruppen Hecc politikai kabaréja is. Kónya Hamar Sándor képviselő rámutatott: azért vannak ma együtt, hogy legyen újra a magyaroké is Kolozsvár. Markó Béla országos elnök hangsúlyozta: az Együtt szabadon jelszó soha nem volt olyan időszerű, mint most. Ioan Rus köszönetet mondott a magyarságnak a jelölésért, és bevallotta: a magyarokban egy másik világot fedezett fel. „Ne várjon tőlem a magyarság szimbolikus gesztusokat, én tettekkel fogom bizonyítani, hogy komolyan gondolom: együtt újra lehet építeni ezt a várost. Ígérem, hogy senki sem fogja kisebbséginek érezni magát többet Kolozsváron, és ehhez nem lesz szükség protokollumokra” – mondta. /Pap Annamária: Nótás kedvvel zárta választási kampányát az RMDSZ. Markó: hétfőn vége szakad a kolozsvári bíró országlásának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Jún. 3-án Marosvásárhelyen több mint 15 ezren gyűltek össze az RMDSZ kampányzáró ünnepségén. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, RMDSZ-képviselők és szenátorok, az RMDSZ polgármesterjelöltjei az ország minden sarkából, a marosvásárhelyi és a Maros megyei tanácsosjelöltek. – Kelemen Attila polgármesterjelölt szolgálatra jelentkezett a marosvásárhelyiek előtt. /Mózes Edith: Országos RMDSZ- kampányzáró a Ligetben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Mi nemcsak beszéltünk az autonómiáról, hanem tettünk is érte! Tudtunk autópályatervet megváltoztatni, tudtunk kétnyelvűséget bevezetni, erdőt, földet, házat visszaszerezni, magyar egyetemi oktatást kiküzdeni, magyar iskolát létesíteni, szobrokat visszaállítani, de ismétlem, ez még mind nem elég! – mondta többek között Markó Béla.

A Magyar Polgári Szövetség jún. 3-i nagyváradi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt képviselő közölte: az utóbbi hetekben felgyorsult események, a több helyen tapasztalható megfélemlítés, a demokrácia sárba tiprása, az önrendelkezés kivívásáról való teljes megfeledkezés, a tény, hogy magyarok félemlítenek meg magyarokat, és ekként próbálják biztosítani hatalmukat, mind-mind fontos adalékok ahhoz a valósághoz, amely a 2004-es romániai viszonyokat jellemzi, és az erdélyi magyar politika újjászületésébe vetett hittel 18 nagyváradi aláíró – akik közül sokan a kezdetektől jelen voltak az RMDSZ-ben, és az évek során különböző tisztségeket töltöttek be – kilépett az RMDSZ-ből. Szilágyi Zsolt elmondta a továbbiakban, hogy az RMDSZ választási kudarca előre látható a 2004-es helyhatósági választásokon, ugyanis megfélemlítéssel, a kiszorítás jogilag biztosított eszközével, fenyegetéssel nem lehet mozgósítani a romániai magyarokat. /Kiléptek az RMDSZ-ből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./ Szilágyi elmondta: önszántából nem kíván kilépni az RMDSZ parlamenti frakciójából, továbbra is dolgozna a törvényhozó testületben a magyarság ügyéért. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: az RMDSZ parlamenti frakciójában meg fogják tárgyalni ezt a kérdést. Markó úgy látja, hogy Szilágyi Zsolt a szervezetből való kilépésével eleve elveszítette frakciótagságát is. A szövetségi elnök szerint egyébként úgy lett volna tisztességes, ha Szilágyi már akkor kilép az RMDSZ-ből, amikor nekifogott egy másik politikai szervezet megalakításának. /Kilépett az RMDSZ-ből Szilágyi Zsolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Júl. 5-én Adrian Nastase kormányfő jelenlétében nyitják meg Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelőt – jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök jún. 5-én Létavértesen, a létesítmény átadásán. Az eseményen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A két település között eddig csak kishatárforgalom volt, ez azonban Magyarország uniós csatlakozásával megszűnt. A határ román oldalán egyelőre csak egy földút vezet az átkelőtől 12 kilométerre lévő Székelyhídig. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 6., 2740 sz./

Súlyos rendellenességet követtek el a helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen, jelentette ki Markó Béla. Két választási körzetben összesen hétszáz szavazati cédulát találtak, amelyeken nem volt rajta a papírokat érvényesítő pecsét. Az ügy kapcsán a rendőrség és az ügyészség is kiszállt a helyszínre. Az RMDSZ megtette a szükséges óvásokat, mivel a szövetség feltételezései szerint a pecsét nélküli cédulákat magyar nemzetiségű személyeknek is adhatták. Markó elmondta, hogy Marosvásárhelyen több rendellenességet követtek el a kampány végén, ami a szövetség vezetőiben megerősítette a csalás lehetőségének gyanúját. Így a kampány utolsó napjaiban nyilvánosan osztogattak egy, az RMDSZ és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt közötti titkos megállapodást, amelynek értelmében egy megyei tanács alelnöki posztért a román párt támogatná az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Kelemen Atillát. Ez a hamisítvány a látszat szerint a román pártot szándékozott befeketíteni, de ennek alapján az RMDSZ-t is lehetne támadni azért mert titkos egyezséget kötött. A két párt a rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. /B. T.: Szabálytalanságok Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., (Máthé Éva): Rendőrségi feljelentések Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Marosvásárhelyen a magát Magyar Ellenállás Ifjúsági Mozgalomnak nevező szervezet „Együtt, szabadon átverünk” felkiáltással támadta az RMDSZ-t, Markó Béla képét Medgyessy Péter és Adrian Nastase közé helyezve. Marosvásárhelyen több körzetben is érvényesítő pecsét nélküli szavazócédulákat osztottak ki. A 17-es iskolában a liberális képviselő mintegy ezer ilyen cédulát fedezett fel. Vidéken szintén folyt a manipuláció. A Pro Europa Liga megfigyelője Szabédon és Mezőménesen észlelte, hogy bizonyos jelöltek kocsmában itatják a falubelieket. Ratosnyán egy bélyegző tűnt el, míg Nyárádkarácsonyban a szavazócédulák közlekedtek egyik fülkéből a másikba. Nagyernyében Győrfi József független jelölt az előző napon talált egy lepecsételt szavazólapot, melyen a bélyegző RMDSZ-es ellenjelöltje nevén volt. /Szucher Ervin: Vásárhelyen szoros az állás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

A végleges eredmények még nem ismeretesek, az első következtetések levonására kérte a lap Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Kelemen Atillát, a Maros megyei szervezet elnökét. Markó Béla szerint nagyon jól szerepelt a romániai magyarság a helyhatósági választásokon, bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A mostani adatok szerint 150 polgármester van már első fordulóból. 2000-ben első forduló után volt 110 polgármestere az RMDSZ-nek, a második után 148. Sikerült leváltani Gheorghe Funart Kolozsváron. A marosvásárhelyi eredmény viszont fájdalmas. Az RMDSZ számára minden település fontos. Székelyudvarhelyt nem tartják kulcskérdésnek. Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Brassai Zsombor mint kampányfőnök hosszú eszmefuttatásában a TKT-ülésen elhangzott bírálatokat élesen elítélte, azokat rosszindulatba torzuló lefejezési követeléseknek minősítette. Brassai szerint a marosvásárhelyi szavazó magyarság fele otthon maradt. /Brassai Zsombor: Veszíteni sem tudunk? Egy TKT-ülés margójára. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./ Markó Béla másképpen látta: szerinte Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon, állapította meg. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Markó Béla RMDSZ-elnök a helyhatósági választások első fordulóján elért eredményeket értékelve elmondta, az RMDSZ győztesen került ki a választásokból. – Nagyobb támogatást kapott a szövetség, mint négy évvel ezelőtt – jelentette ki Markó. A kolozsvári helyzetről a szövetségi elnök úgy vélekedett: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje között kötött egyezség jelenleg is érvényes. Az első fordulót követően az RMDSZ 150 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, a 2000. évi helyhatósági választásokon elnyert 110 polgármesteri mandátumhoz képest. Ugyanakkor a helyhatósági választások június 20-án sorra kerülő második fordulójában további 76 polgármesterjelöltje méretkezik meg. A helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartani az RMDSZ arányát, sőt, van, ahol növelték a magyar tanácsosok számát, így például Bihar, Szatmár és Maros megyében is. A romániai magyar választók újonnan bebizonyították, hogy az RMDSZ-t támogatják. Ilyés Gyulának Szatmárnémetiben a szavazatok 45,6%-át sikerült megszereznie. Ezen szavazatoknak több mint 10%-át a románok voksai teszik ki. Markó etikátlannak nevezte, hogy néhány RMDSZ-es tisztségviselő éppen a szavazást megelőző napokban jelentette be a szövetségből való kilépését. /Erős és hatékony önkormányzati érdekképviselet. Markó: Kolozsváron érvényes az RMDSZ és SZDP közti egyezség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Az RMDSZ teljesítette kitűzött célját, hogy a 2000-es választásokon elért eredményeit meghaladva növelje a szövetség jelenlétét az önkormányzatokban – jelentette ki Markó Béla a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) jún. 11-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla sikeresnek értékelte az RMDSZ választási szereplését, az RMDSZ 148 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, míg a 2000-ben tartott helyhatósági választásokon 110 jelölt jutott polgármesteri székhez. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, közülük is legalább 15-en győztesként kerülnek ki majd a küzdelemből. Az RMDSZ-nek a megyei tanácsokban sikerült megtartania mandátumainak korábbi arányát, a helyi tanácsokban pedig abszolút számokban is növekedett az RMDSZ jelenléte, annak dacára is, hogy az új választási törvény értelmében jelentősen csökken a helyi tanácsosok száma. A 2000-ben elért 2451 helyi mandátummal szemben a hétvégi választásokon az RMDSZ-nek 2487 mandátumot sikerült szereznie. Az RMDSZ öt megyében, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Bihar megyében a legnagyobb politikai erővé vált – mutatott rá Markó Béla. Markó javasolta a területi szervezeteknek, hogy keressék az együttműködés lehetőségét a kormánypárttal, amennyiben azonban ez nem lehetséges a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt alkotta szövetséggel is köthetők ilyen irányú megállapodások. Az RMDSZ egyedül a Nagy-Románia Párttal zár ki mindenfajta együttműködési lehetőséget. /Lehetőleg az SZDP-vel egyezkedjünk – ajánlja Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./