Várhatóan ősztől megkezdheti működését az Erdélyi Magyar Televízió, a sugárzás feltételeinek megteremtését is segítő pályázatokat áprilisban írja ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – közölte Kovács Kálmán miniszter ápr. 1-jén Budapesten, sajtótájékoztatón. További 200 millió forintos keretösszeggel hirdetnek pályázatot az uniós csatlakozással kapcsolatos információk terjesztésére, népszerűsítésére. A miniszter hozzátette, a többi határon túli magyar terület számára is hasonló támogatási formákat terveznek. Az IHM idén 300 millió forintot, a tavalyi keretösszegnél 50 százalékkal többet fordít a határon túli magyarság informatikai támogatására. A sajtótájékoztatóra azt követően került sor, hogy a miniszter tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a televízió megalapítására létrehozták a Janovics Jenő Alapítványt. (Az 1945-ben elhunyt Janovics Jenő az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős formálója volt.) Szerinte a 300 millió forintból megfelelő eszközöket lehet vásárolni a televízió működtetéséhez. Emellett várhatóan több száz millió forintot tesznek majd ki a működtetési költségek – tette hozzá. A miniszter közlése szerint tavaly informatikai fejlesztésekre a romániai magyarságot 97 millió forinttal segítették. /Várhatóan ősztől sugároz az erdélyi magyar tv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Balázs Péter, Magyarország kijelölt EU-biztosa ápr. 3-án Nagyváradra látogatott, Markó Bélának, az RMDSZ elnökének meghívására. A Magyarországnak nyújtandó európai uniós támogatásokból jut majd a határ menti és a határon átnyúló együttműködési projektekre is, hangoztatta Balázs Péter, aki RMDSZ-politikusokkal, önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel találkozott. /Határon túli együttműködésre is jut az EU-támogatásokból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Az erdélyi magyar művelődési intézményeknek, illetve a hivatásos művészeknek és íróknak nyújtott támogatások rendszeréről folytatott megbeszélést Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Vass Lajos, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára ápr. 3-án, Marosvásárhelyen. A többnapos erdélyi körúton tartózkodó magyar politikus elmondta, a tárca a következőkben nagy hangsúlyt fektet majd az erdélyi magyar színházi élet támogatására. A megbeszélést követően a magyar politikus Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió termében magyar színházi szakemberekkel folytatott eszmecserét. /Támogatás az erdélyi magyar színháznak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

A Magyar Szocialista Párt mindig is támogatta az autonómiának azon formáit, amelyek európai módon a többség és a kisebbség megegyezésén alapulnak – áll az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának abban az állásfoglalásában, amelyet ápr. 2-án egy, a témában Jászberényben rendezett tanácskozáson fogalmaztak meg. Tabajdi Csaba, az MSZP Nemzetpolitikai Tagozatának elnöke által aláírt dokumentum leszögezte: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség és magyar nemzeti közösség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a vajdasági VMSZ is. A dokumentum szerint meg kell küzdeni a szórvány magyarság esetében a személyi, kulturális autonómiáért. A jobboldalnak Magyarországon, de Erdélyben is meg kellene értenie, hogy a kisebbségi autonómia ügye felelős, egységes stratégiát igénylő nemzetpolitikai kérdés. Elfogadhatatlan, hogy a jobboldal az autonómiát az RMDSZ ellen politikai fegyverként használja. A tanácskozáson Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette, hogy a szövetség 1993-tól síkra száll az Erdélyben élő másfél milliós magyarság autonómiájának megteremtéséért, s a kérdésben a politikai ellenfelekkel a vita csupán a megközelítés eszközei körül zajlik. Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonómiakérdés sajnálatos módon a belpolitikai csatározás részévé vált. /Az MSZP támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Jelen pillanatban a legfontosabb az összefogás, hiszen a romániai magyar közösség csak akkor szerezhet érvényt politikai és demokratikus akaratának, ha meg tudja teremteni a politikum, a civil szféra és az egyházak közötti teljes konszenzust – jelentette ki Kolozsváron Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Bírálta az RMDSZ csúcsvezetőségét, amelynek az autonómiával kapcsolatos magatartása kétértelmű: egyrészt a szovátafürdői román meghívottakat megpróbálta lebeszélni arról, hogy részt vegyenek a találkozón, másrészt Markó Béla kijelentette, hogy támogatja az autonómiát. Tőkés László elmondta: az EMNT is kapott levelet, amelyben felkérték, vegyen részt az RMDSZ választási programjának, valamint a következő négy év cselekvési programjának kialakításában. Válaszként megismételte az EMNT január eleji kezdeményezését, és négy áprilisi dátumot javasolt az RMDSZ vezetőségének, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Tőkés László közölte: a tavaly decemberi megalakulása óta másodszor ülésező EMNT-t április 24-én Marosvásárhelyre hívják össze, ahol a tanácskozást megelőzően a nemzeti tanács jogi bizottsága a romániai magyar közösség személyelvű autonómia kerettörvény-tervezetét a megfelelő statútumokkal együtt véglegesíti, majd a román parlament elé terjesztik. /B. T.: EMNT: összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumánál három személy végzi a pénz elosztásával kapcsolatos adminisztratív munkát, a Communitas Alapítvány 33 alkalmazottat foglalkoztat. A Communitas Alapítvány sajtó szaktestülete elutasította a Krónika pályázatát, melyben egy tervezett Communitas-melléklet kiadásához kért anyagi támogatást. A 2001-es, 2002-es és 2003-as Communitas-támogatások teljes listáját tartalmazó 20 újságoldalas melléklet kiadása azt követően merült fel, hogy az alapítvány irodavezetője, Farkas András február végén elutasította a listák kiadását, és levelében arra hivatkozott, hogy „a Krónika nem vállalt garanciát a teljes lista közlésére, és ezáltal nem vállalta a közvélemény maradéktalan tájékoztatását”. A Communitas sajtó szaktestülete – amely négy és fél milliárd lej elosztásáról döntött – annak ellenére utasította el a 30 millió lejes pályázatot, hogy előzőleg a Krónika a szaktestület valamennyi tagjának személyes levelet küldött, amelyben nyomatékosította: vállalja a támogatási listák maradéktalan közlését, ha az alapítvány állja a melléklet megjelentetésének nyomdai költségeit. „Úgy ítéltük meg, nem a szaktestületnek, hanem a kuratóriumnak a tiszte eldönteni, hogy mikor és milyen formában teszi közzé a támogatások listáját. Ezért utasítottuk el a Krónika erre vonatkozó pályázatát” – jelentette ki Kelemen Hunor képviselő, a sajtó szaktestület elnöke, a kuratórium tagja. Hozzátette, a szaktestület a Krónika pályázatai közül a Szempont mellékletét támogatta. Először a Communitas Alapítvány illetékesei még a kuratórium összetételét sem kívánták elárulni. A Krónika nyilvánosságra hozta, a Communitas 2002-ben 13,8 milliárd lejjel, 2003-ban 37,3 milliárd lejjel gazdálkodhatott, az idén 50 milliárd lej áll rendelkezésére. A Krónika kiszámította, a tavalyi keretnek mindössze 27 százalékát osztotta ki a Communitas nyilvános pályázaton. A Communitas tavaly többet költött saját működésére, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi pénz több mint egyharmadát saját magára, saját programjaira fordította az alapítvány. A kormányhatározat szerint a Communitas pénzalapjait nem használhatja fel az RMDSZ, amely politikai pártként kap támogatást a román költségvetésből. Az alapító okiratból kiderült, a Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, a szövetséget az alapítvánnyal kapcsolatos ügyekben Takács Csaba képviseli. Az alapszabály szerint az alapítvánnyal kapcsolatos valamennyi döntést a kuratórium hozza meg. Ennek elnöke Markó Béla, alelnöke Takács Csaba. Tagjai az alapításkor Birtalan József, Kötő József, Varga Attila, Nagy Zsolt, Székely István, Verestóy Attila és Borbély László voltak. 2003. május 30-án azonban módosult a kuratórium: Birtalan, Kötő, Varga és Székely helyét Kelemen Atilla, Kelemen Hunor, Kerekes Gábor, Nagy F. István, Szép Gyula és Winkler Gyula foglalta el. A magyar adófizetők pénzét Erdélybe juttató Illyés Közalapítvány gazdálkodásának minden adata megtalálható a világhálón, a román adófizetők pénzét elosztó Communitas Alapítvány azonban még soha nem közölte gazdálkodásának tételes adatait. /Gazda Árpád: Munkaadó Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Az RMDSZ vezetősége megegyeztetett a román kormány és a helyi hatóságok képviselőivel, hogy a Szabadság-szobor leleplezése ápr. 25-én lesz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelezte, hogy az ünnepségre a magyar és a román kormány egyaránt kapott meghívót. /Április 25-én leplezik le a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

A fiatalítási stratégia meghozta a várt eredményeket: az eddigi 50–60 bejutó helyett jelenleg több mint száz fiatal van az RMDSZ előválasztásai nyomán kialakult jelöltlistán, vagyis megkétszereződött a magyarság érdekképviseletében aktív szerepet vállaló fiatalok száma – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ ápr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy április 25-én ünnepélyes keretek között sor kerülhet az aradi Szabadság-szobor leleplezésére. Hasznosnak bizonyult a magyar és a román felek közötti együttműködés és párbeszéd. Markó kifejtette, hogy a nemrégiben kezdeményezett, Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozatra Tőkés László is meghívást kapott, mint püspök és mint az EMNT elnöke. A Kiss Kálmán által írt, Markó Béla vagyoni helyzetét firtató nyílt levéllel kapcsolatban elmondta: örül ennek a nyílt támadásnak, mert egyértelművé vált mindenki számára, hogy honnan erednek azok a napokban sajtónyilvánosságot látott támadások, amelyek a Communitas Alapítvány becsületét próbálják aláásni. – Ezt a pártocskát, amelynek Kiss Kálmán az elnöke, amely megalakulása óta minden választási évben felbukkan, és megpróbálja megbontani a szövetséget, éppen azok az emberek alapították, akiket az egykori Szekuritátéval való együttműködéssel vádolnak – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. /A fiatalítási stratégia meghozza a várt eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Az erdélyi magyar közösség jelen pillanatban a szétesettség és a többszörös kiszolgáltatottság állapotában van. Kiszolgáltatott az általánosan rossz gazdasági helyzet miatt, kiszolgáltatott a magyarellenes román hatalomnak és kiszolgáltatott a felette uralkodó komprádor-elitnek, az RMDSZ nómenklatúrának. Ezt a kiszolgáltatottságot Markóék professzionális módon tudták a maguk javára fordítani. Az RMDSZ-en belül a pénz s vele együtt a formális legitimitás nem alulról felfelé közlekedik, a szervezet nem a tagdíjakból tartja el magát, s sajnálatos módon nem a tagság választja vezetőit, hanem fordítva. A pozícióba jutott Markó-csapat egyre tökéletesebben monopolizálta a román és a magyar állam által az erdélyi magyar nemzeti közösségnek juttatott források feletti döntéskört, írta Borbély Zsolt Attila. Az Illyés Közalapítvány legtöbbször politikai alapon kiválogatott szakmai alkuratóriumainak döntését felülbírálhatja az RMDSZ csúcspolitikusaiból álló felettes alkuratórium. Az RMDSZ Communitas általi finanszírozása egyrészt törvényellenes, másrészt aligha maradhat rejtve a román államhatalom előtt, amint azt Bakk Miklós megállapította a Krónikában. Ennek ára van, a hatalom kontrollt kér a kisebbségek vezető szervezeteitől, azok társadalmával szemben. /Borbély Zsolt Attila: Kéz kezet mos. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

A másként gondolkodók Tőkés László (akkori) tiszteletbeli elnök védnöksége alatt megszervezték az Alsócsernátoni Fórumot /1998. szept. 12./, amelyre hivatalos volt Markó Béla szövetségi elnök is. Azonban az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a fórumon, ehelyett Kolozsvárra összehívták az országos választmányt, és bejelentették, hogy ha a kormány nem engedélyezi az önálló magyar Bolyai Tudományegyetemet, az RMDSZ kilép a kormányból. Markó Béla elnök a marosvásárhelyi Bernády-házba értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az RMDSZ szenátorai, képviselői, az államtitkárok, a magyar prefektusok és alprefektusok, valamint a megyei elnökök. Gaál Márton jelen volt akkor ezen a tanácskozáson, most beszámolt erről. Markó Béla feltette a kérdést, hogy kinek-kinek a területén milyen gazdasági, politikai és személyi következményekkel jár a kilépés.  Toró Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: a kilépésre vonatkozó határozatot be kell tartani. Toró beszéde alatt Verestóy Attila szenátor nevetett, végül röhögött. Utána indulatosan ezt mondta Torónak: „Gondolkodnék a szavaidon, ha embernek tartanálak, de a szememben nem vagy ember!” Durva kijelentéséért a gyűlésvezetőnek rá kellett szólnia Verestóyra. Gaál Márton hozzászólásában kifejtette a Verestóy szavaival kapcsolatos véleményét, mire Verestóy kimondta: „Vegyék tudomásul, azért jelentettük be, hogy kilépünk a kormányból, hogy benne maradhassunk.” /Gaál Márton, Marosvásárhely: párbeszéd RMDSZ módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

A szenátus ápr. 13-án elvetette a Nagy-Románia Párt (NRP) által benyújtott határozati javaslatot, amely az aradi Szabadság-emlékmű felállítását elrendelő kormányhatározat érvénytelenítését kérte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ egyedül maradt a vitában, mivel a mérsékelt ellenzéket alkotó Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a végszavazásnál az NRP mellé állt. Az SZDP és az RMDSZ együttes parlamenti többségének köszönhetően azonban az indítvány nem ment át, hetven szenátor ellene voksolt, negyvenhat mellette szavazott, ketten pedig tartózkodtak. /Leszavazták az NRP Szabadság-emlékmű elleni indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Sikeresen zajlanak az RMDSZ előválasztásai, eddig 259 romániai helységben tartottak előválasztásokat az RMDSZ szervezésében, melyek során mintegy 78 ezer ember szavazott – ismertette a sajtó képviselőivel Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ ápr. 15-én, Bukarestben megtartott heti sajtóértekezletén. A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a romániai magyar választópolgárok körében az RMDSZ támogatottsága továbbra is állandó. Markó Béla kifejtette, a szövetség által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért címet viselő konzultációra az EMNT és az SZNT is kapott meghívást, a találkozók időpontjainak egyeztetése már folyamatban van. /Markó: sikeresek voltak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Folyamatban van az RMDSZ és az újonnan alakult két magyar nemzeti tanács közötti tárgyalások körülményeinek megállapítása – jelentette ki ápr. 16-án Kolozsváron Markó Béla. Markó Béla ápr. 16-án a tagsága szempontjából legnagyobb romániai magyar civil szervezetnek tartott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) képviselőivel, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) és az RMDSZ-szel együttműködő, 230 szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIT) vezetőivel találkozott. /B. T.: Körvonalazódik az RMDSZ és a nemzeti tanácsok közötti találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke törvényesnek tartja a Communitas pénzosztási gyakorlatát és politikai indítékú feljelentésnek tekinti a Krónikának a Communitas Alapítvány pénzügyeit vizsgáló tényfeltáró írásait. Takács Csaba az alapítvány alelnöki tisztségét is betölti. Gazda Árpád újságíró közbevetette, hogy az erdélyi magyarság három éve nem kapott részletes tájékoztatást a számára kiutalt román költségvetési támogatások sorsáról. Takács erre azt mondta, hogy a Communitas Alapítvány a közösség intézményépítését segítő programokat is működtet és a támogatási összeget nem az erdélyi magyarságra, hanem erre az alapítványra bízza a jogszabály. A Communitas fizetési listáin három RMDSZ-alelnök és számos RMDSZ-szolgálatban álló személy szerepel, jelezte az újságíró. Takács szerint ők nem ügyvezető alelnökökként, hanem a Communitas Alapítvány programvezetőiként, programkoordinátoraiként szerepelnek a fizetési listán. Milyen Communitas-feladatokat hajt végre Barabási Győző, a Markó Béla közszerepléseinek a filmezésével megbízott tévés szakember? Takács válasza: Milyen jogon próbálja a Krónika megkérdőjelezni azt, hogy tisztességes, becsületes munkáért kapnak fizetést a Communitas Alapítvány munkatársai? A tavalyi Communitas-jelentésből az derül ki, hogy az alapítvány rendelkezésére álló keret 27 százalékát osztották ki nyilvános pályázati rendszeren keresztül. Mi lett a többi 73 százalékkal? Takács válasza: A pénz felhasználásáról többször is összegszerű tájékoztatást nyújtott az alapítvány. További kérdésfeltevések: a művelődési szaktestület a tavaly 2,5 milliárd lej fölött rendelkezett, a végső kimutatásban viszont több mint 7 milliárd lej szerepel a művelődési kiadások fejezetében. A sajtó szaktestület által kiosztott 2,7 milliárd helyett a kimutatásban 5,4 milliárd lej szerepel a sajtó fejezetben. Mi ennek a magyarázata? Takács szerint vannak olyan programok, amelyek további támogatást nyernek el, amit szintén pályázatok alapján ítélnek meg. Az egyes tevékenységeknél a támogatási összegek nem szerepelnek, jegyezet meg az újságíró. Takács közölte: bárki megkérdezhető, aki támogatást kapott. A személyre szóló összegszerinti támogatásokat csak a kedvezményezett hozzájárulásával közölhető. Takács szerint a Krónika állításai rosszindulatúak és azok a Communitas Alapítvány és valamennyi munkatársa megbélyegzését, lejáratását célozzák. /Gazda Árpád: Takács: nincs kettős finanszírozás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy az SZNT-nek nincs miről beszélnie Markó Béla RMDSZ-elnökkel, aki nemrég közölte, hogy Párbeszéd a jövőért címmel megbeszélés-sorozatot kezdeményez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és az SZNT-vel. Az SZNT bejelentette: két újabb autonómiatervezetet készítenek. Ferencz Csaba elmondta: Csapó József SZNT-elnök április 8-án levelet küldött Markónak, amelyben kifejtette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet képviselőházi beterjesztése kapcsán néhány RMDSZ-honatya súlyos vádakkal illette az SZNT-t. Kijelentette: nincs értelme a konzultációknak, mivel az SZNT már tárgyalt az RMDSZ összes végrehajtó szervével és a szövetség parlamenti frakcióival, és válaszokat is kapott. /Az SZNT elutasítja Markó párbeszédre vonatkozó javaslatát. Két újabb autonómiatervezetet készítenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez írt nyílt levelében emlékeztetett: az RMDSZ parlamenti csoportja febr. 25-én, a Székely Nemzeti Tanács által jóváhagyott autonómiastatútum képviselőházába való benyújtásakor közzétett nyilatkozatában súlyos vádakat fogalmazott meg, amelyek szerint az SZNT visszaél a közösségünk bizalmával, lejáratja az autonómia gondolatát. Az RMDSZ vezetői közül többen támadták az SZNT-t és autonómiatörekvését. Markó Béla »párbeszédet kezdeményez a jövőért«. Az SZNT az RMDSZ parlamenti frakcióit korábban megkereste és kérte támogatását Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatására. /Csapó József levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Lehet csodálkozni azon, hogy az összmagyar érdekképviselet ügyét zászlajára tűző RMDSZ miért nem lát legalább ugyanolyan tárgyalópartnert a Magyar Polgári Szövetségben, mint a román Szociáldemokrata Pártban. Azonban az is furcsa, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke visszautasította Markó Béla meghívását. /Lukács János: Párhuzamos párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Ápr. 21-én ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A választópolgárok nagy számban vettek részt az előválasztásokon – mondotta Takács Csaba a TEKT ülésén. Markó Béla szövetségi elnök szerint a szövetségnek sikerült megmozgatnia a közösséget, ez bizonyítja, hogy az RMDSZ a választópolgárok nagy többségének bizalmát élvezi. Markó Béla elmondta, nem áll érdekünkben negatív kampányt folytatni. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy márc. 13-án Sinaián, az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete által rendezett szemináriumon a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Népi Akció, a Román Humanista Párt és a Szociáldemokrata Romapárt közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elismerik a kisebbség és a többség békés kapcsolatának és együttélésének érdekében folyatott együttműködés szükségességét. Ígérték: a választási kampány során nem alkalmazzák a nacionalista retorikát. A szenátusban a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyben az aláírók az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó döntést tartalmazó kormányhatározat visszavonását kérték, a 13 Aradon kivégzett tábornokot pedig 40 ezer román meggyilkolásával vádolják – az elmúlt időszak egyik legkeményebb politikai vitája volt. Markó szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy az indítvány szavazása során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt az indítványt támogatta, ugyanakkor értékelte azt, hogy a kormánypárt szenátorai kiálltak az indítvány elvetése, és az RMDSZ mellett. /Sikeresnek értékelte az előválasztásokat az RMDSZ. Ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Markó Béla szerint Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők "kizárták magukat" a szövetségből azáltal, hogy aláírásokat gyűjtöttek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bejegyzése és az alakulat helyhatósági választásokon való részvétele támogatására. Az RMDSZ elnöke ápr. 22-i sajtótájékoztatóján leszögezte: azok az RMDSZ-tagok, akik egy rivális szervezet támogatására gyűjtenek aláírásokat, amint a két képviselő tette, "automatikusan megszüntetik szövetségi tagságukat". Markó szerint az MPSZ bejegyzésére támogató aláírásokat gyűjtő személyek "becsapták az aláírókat", mivel azt mondták nekik, hogy egy civil szervezet számára gyűjtik az aláírásokat, amely nem az RMDSZ ellen irányul, és amely nem vesz részt a helyhatósági választásokon. /Markó: Szilágyi és Pécsi kizárták magukat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

- Az aradi Szabadság-szobor köztérre való visszahelyezésével és ünnepélyes leleplezésével ismét bebizonyosodott, hogy az RMDSZ következetes politikája eredményes, s hogy a szemléletváltás lassan Romániában is bekövetkezik – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Fél évvel ezelőtt politikai válság alakult ki az RMDSZ és a román kormánypárt között amiatt, hogy a Szabadság-szobor visszaállításának előkészületeit leállították. A hónapokig húzódó válságot csak az idei márciusi kormányhatározat elfogadása oldotta fel. Markó szerint igazolódott, hogy az RMDSZ ma már ilyen nehéz kérdést is képes megoldani. Lassan Romániában is elérhető a szemléletváltás. „A szoborvita pontosan arról szólt, hogy ki van otthon Erdélyben, kinek a történelme lehet otthon Erdélyben, s kinek a műalkotásai lehetnek ott erdélyi köztereken. S végül is annak, hogy eljutottunk egy ilyen megbékélési park jellegű megoldáshoz, ahol ott lesz a Szabadság-szobor, de vele szemben a román történelmet megörökítő diadalív is, az az üzenete, hogy egya

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Transindex internetes újságnak nyilatkozta: „nem tudok arról, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna, hogy az Országos Választási Bizottság ne fogadja el az MPSZ aláírásait. Álláspontom a kezdetektől az volt, hogy nem nyilatkozom az aláírásgyűjtés kapcsán. Az RMDSZ nem adott ki felhívásokat, hogy az aláírók ne csatlakozzanak és annak ellenére, hogy számos jelzés érkezett hozzánk, semmilyen eszközzel nem léptünk közbe, annak ellenére, hogy nem tetszett nekünk, ami történik". Markó szerint Szász Jenő megrágalmazta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök azt nyilatkozta, hogy a történtekről nem ismer részleteket, mindössze annyit, hogy a bizottság egyhangúan utasította el a Magyar Polgári Szövetség beiktatási kérelmét. Markó szerint az, hogy a Magyar Polgári Szövetség nem indulhat a választásokon önmagában nem szül új politikai helyzetet: „az RMDSZ eddig is nyitott volt, ezután is az lesz". „Rendkívül rossz a szám íze. Hogyan mondhatták azt, hogy az RMDSZ támogatásáról van szó, vagy civil szervezet elindításáról, miközben tegnap bejelentették, hogy részt kívánnak venni a parlamenti választásokon. Nem értem azokat a képviselőtársaimat, akik felveszik a fizetésüket, használják az RMDSZ telefonjait, igénybe veszik az RMDSZ infrastruktúráját, miközben egy RMDSZ-ellenes pártot kívánnak bejegyezni” – mondta Markó. Arra a kérdésre, hogy kezdeményezni fogja-e az érintett RMDSZ-képviselők kizárását, a szövetségi elnök azt nyilatkozta: „Én most sem akarom őket kizárni, jeles RMDSZ-es kollegáim bírálnak is amiatt, hogy miért vagyok ilyen engedékeny." /Nem érvényesek az MPSZ-t támogató aláírások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

- Az európaiság győzedelmeskedett a politikai provincializmus felett azzal, hogy lehetővé vált a Szabadság-emlékmű felavatása – mondta ápr. 25-én Aradon újságírók előtt Medgyessy Péter miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A két politikus az avatási ünnepség után tárgyalt, s az ezt követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért a támogatásért, amelyet a Szabadság-emlékmű kérdésének a megoldásában nyújtott. A megbeszélésen Medgyessy Péter tájékoztatást kapott a romániai magyarság felkészüléséről a nyári helyhatósági választásokra. A felek áttekintették a határon túli magyarságot érintő támogatási rendszer működését, a különböző alapítványok, a kedvezménytörvényre alapozott oktatási támogatás kérdését. Medgyessy kedvezően fogadta azt a javaslatot, hogy a magyar kormány fontolja meg egy európai integrációs támogatási keret létrehozását. Medgyessy Péter szerint az RMDSZ jól képviseli a romániai magyarság érdekeit. Mindenki,

Május elsejétől Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangoztatta, hogy örül ennek a sikernek, amelyet Magyarország magáénak tudhat. Európai uniós tagként Magyarország az elkövetkezendőkben gazdaságilag és politikailag is többet segíthet, mint eddig. A magyar nemzet nagyobbik része bent van az Európai Unióban, a kisebbik rész van kívül, de ezzel megnövekedett az esély, hogy belátható időn belül az erdélyi magyarság is az Európai Unióban legyen és együtt legyen. Lesznek nehézségek is, Magyarországnak mostantól szigorú EU-s kritériumokat kell alkalmaznia, ami a munkavállalást meg a kapcsolattartást illeti. /Mózes Edith: Magyarország sikere a mi sikerünk is. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Az MPSZ vezetői bukaresti sajtótájékoztatójukon elmondták, felkéréssel fordulnak az Európa Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az európai emberjogi szervezetekhez, hogy kövessék figyelemmel a romániai választási folyamatot. Szilágyi Zsolt elmondta, jó ideje már formális a jelenléte az RMDSZ-ben, ugyanis a Markó Béla vezette szervezet „a Szociáldemokrata Párt (PSD) magyar tagozatává vált. Olyan oligarchikus jellegű párttá, mely nem jeleníti meg teljességében a magyar közösség akaratát” – jelentette ki a képviselő. Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa tanácsi képviselője a Rompres hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, a Fidesz tagjai által kezdeményezett, 14 ország képviselői által aláírt strasbourgi határozattervezet tulajdonképpen a Fidesz beavatkozási kísérlete a romániai magyarság belügyeibe. „Morális szempontból az lenne helyes, ha a Fidesz és a többi magyarországi párt az erdélyi magyar közösségre bízná sorsa alakítását” – jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Ma dönt a bíróság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ vezetősége nagy türelmet tanúsít a két képviselő, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc iránt, akik nem csak az RMDSZ-nek, hanem a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) is tagjai, és eddig még nem kezdeményezte kizárásukat a parlamenti frakcióból. Abban a pillanatban viszont, amikor bejegyeztetik alakulatukat, és bejelentik, hogy MPSZ-színekben indulnak a polgármesteri választásokon (Szilágyi Nagyváradon, Pécsi pedig Szatmárnémetiben), az RMDSZ tudomásul veszi döntésüket, és megteszi a szükséges lépéseket, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki sajtóértekezletén visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az RMDSZ áll az MPSZ választásokon való részvételének megakadályozása mögött. Markó Béla elmondta, országos szinten az RMDSZ nem kötött választási koalíciót egyik politikai párttal sem, egyes megyékben azonban a szövetség szervezetei együttműködnek majd a különböző politikai alakulatokkal, ha szükségesnek találják. Varga Attila képviselő ismertette, hogy a képviselők jóváhagyták a Nép Ügyvédje intézményének szervezését. A héten szavaznak a szövetkezeti törvényről, amely jelentős mértékben tükrözi az RMDSZ álláspontját. /Markó: az RMDSZ türelmes a kettős párttagságú képviselőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői ápr. 28-án bukaresti sajtóértekezletükön ismertették a Központi Választási Iroda döntései ellen emelt jogi kifogásaikat, majd beszámoltak arról, milyen visszhangot váltott ki Strasbourgban, az Európa Tanácsban, illetve Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi bizottságában a diszkriminatív román választási törvény. Szász Jenő hangsúlyozta: az MPSZ nem csak az idei helyhatósági választásokra alakult, számára elsősorban az 54 000 hozzá csatlakozó ember akarata a fontos. Az RMDSZ felszólítását kommentálva, hogy a két RMDSZ-es képviselő, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt döntse el, a szövetséget, vagy az MPSZ-t képviseli-e, Szász Jenő úgy nyilatkozott: eddig Markóék mindig leszámoltak azokkal, akik másként gondolkodnak. Szász Jenő hozzátette: az MPSZ befogadó, míg az RMDSZ kizáró szervezet. Szilágyi Zsolt úgy nyilatkozott: nem lepődne meg, ha kizárnák az RMDSZ-ből. /Sz. K.: Szilágyit és Pécsit nem lepné meg, ha kizárnák az RMDSZ-frakcióból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A romániai magyarság szempontjából történelmileg fontos pillanat Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz (EU) – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó hangsúlyozta: „Európai uniós tagként Magyarország többet segíthet, mint eddig. Megmozgathat uniós támogatási lehetőségeket Erdély és a magyarok által lakott régiók számára, politikailag pedig valószínűleg sokkal nagyobb befolyása lesz arra, hogy Románián belül milyen a mi helyzetünk.” Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke aggályainak is hangot adott az EU kisebbségvédelmi "adósságai" miatt. „Május 1-jétől, az európai határok keletre tolódásával új, mesterségesen emelkedő határvonal választja el az anyanemzettől a túloldalra szorult nemzetrészeket” – hangoztatta. Szerinte a határon túli magyarság helyzetének „valódi és tartós rendezéséhez” az egyetlen életképes út a kisebbségi nemzeti önrendelkezés, az autonómia biztosításán át vezet.” /Romániai magyar vezetők Magyarország európai uniós csatlakozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./