A SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 6-án alakult meg, akkor még az RMDSZ aktív támogatója volt. Később azonban Borbély Levente az önálló székely nemzet képviseletét hirdette meg Zengő Nyíl című, 1991-es felhívásában. Ebben már szembefordult az RMDSZ-szel, kirohant azok ellen, akiket anti-székelyeknek hívott, köztük volt Sylvester Lajos, Magyari Lajos költő és Fülöp Lajos székelykeresztúri múzeumigazgató. A SZIF tehát a káros megosztást szolgálja. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész már 1992-ben megfogalmazta véleményét, melyet a Tiszatáj (Szeged) 1992/6-os számában publikált. Megállapította, hogy a Borbély Levente, a SZIF ideológusa azt bizonygatja, hogy a székelység külön nemzet. Mindez politikai hazárdjáték. A kovásznai Fábián Ernő pedig megírta, hogy Dumitrascu konstancai szenátor, egykori kommunista párttörténész valóságos szózatot intézett a székelyekhez, hogy elégeljék meg a magyarok elnyomását és szabaduljanak meg a galád magyaroktól. /Fülöp D. Dénes: Önpusztító SZIF-ideológia. Nem magyar a székely? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 31./

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

"Molnos Lajos 1992 óta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, 1994 óta az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke, emellett költő, novellista és szerkesztő. Korondon nőtt fel, Kolozsváron végezte a magyar szakot, 1972 óta él Kolozsváron. A Securitate háromszor letartóztatta. Először még 1965-ben. Király László, Farkas Árpád és Magyari Lajos társaságában ült hét hónapot. 1982-ben Szőcs Gézával egyszerre rúgták ki az akkori Igazság napilap szerkesztőségéből, rá egy hétre lecsukták, nyilatkozta Szepesi Attilának. Az Utunk /a mai Helikon/ szerkesztője volt évekig, innen szólította el a politika. Válogatott verseit tartalmazó Néhány tudnivaló a Csendes-óceánról /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete hamarosan a boltokba kerül. Molnos lesz az RMDSZ Szövetség hetilapjának szerkesztője. /Új Magyarország, márc. 17./"

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

"Megállapítható, hogy gondosan megszervezték a sovinizmus erősítését a közvéleményben. Ion Iliescu október 5-én telefonált Radu Vasile kormányfőnek, tiltakozva Vasile részvétele ellen az aradi rendezvényeken. A kampány hamarabb kezdődött: az Antena 1 csatornáján Ion Cristoiu nekitámadt Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszternek, amiért Arad népe a magyar igazságügyminisztertől tudta meg az itteni román-magyar emlékpark tervét, és hogy újra felállítják a Szabadság-szobrot. Október 3-án a Tele 7 ABC-ben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt elnöke támadta Radu Vasile kormányfőt az aradi park terve, a Szabadság-szobor újraállítása miatt, és bejelentette, hogy pártja október 6-án ellentüntetést szervez. Október 4-én a Román Televízió, a Tele 7 ABC és az Antena 1 híradóiban Ion Cristoiu rohamosztagos lajbiban Arad népét és egyben a román nemzeti méltóságérzést védelmezte az aradi ünnepségek tervével szemben. Adrian Nastase kijelentette: mielőtt az aradi tizenhárom tábornokot "lelőtték" az osztrákok, a magyar hadsereg élén végigpusztították az erdélyi román falvakat, templomokat, kolostorokat. Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke követelte, hogy Magyarország kérjen bocsánatot Romániától, addig nem lesz béke se Aradon, se másutt. Corneliu Vadim Tudor politikai nyilatkozata a Szenátusban: magyar bűnök, gyilkosok, ártatlan román vér, tizenhárom hóhér Aradon. Este elhangzott tévényilatkozata: ha visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot, rövidesen felrobbantják. És újra Ion Cristoiu: Aradon a román nemzeti méltóságérzet ellen szerveznek merényletet. - Az újságíró, Barabás István feltette a kérdést: az Országos Audiovizuális Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Magyari Lajos próbál-e választ keresni ezekre a tendenciózus tévés szereplésekre? /Barabás István: Furcsa "véletlenek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében ápr. 25-én bemutatják az Özönvíz című antológiát, amely az 1970-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent nagy sikerű Kapuállító nemzedékének állít emléket, és Bogdán László, Czegő Zoltán, Csíki László, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Tömöry Péter, Vári Attila verseit, valamint Bortnyik György korabeli fotográfiáit tartalmazza. Az est házigazdái: Dali Sándor és Kónya Ádám, vendégeik: Bogdán László, Bortnyik György, Farkas Árpád és Kisgyörgy Tamás, a kötet kiadója. /Könyvbemutató a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Júl. 18-án Kolozsváron, a Történelmi Múzeumban megnyitották azt a tárlatot, amely az egykori Erdélyi Múzeumhoz tartozó XVII-XIX. századi európai metszeteket: portrékat, tájképeket, jeleneteket mutat be német, olasz, francia, brit, magyarországi és erdélyi szerzőktől. Az erdélyi művészetet Szabó János, Lehnhardt Sámuel, Magyari Lajos, Marastoni József, Barabás Miklós képviselik. /Ördög I. Béla: Rendkívüli metszettárlat a történelmi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Miután lejárt Magyari Lajos négyéves mandátuma az Országos Audiovizuális Tanácsban (CNA), az RMDSZ a fiatal marosvásárhelyi színészt, Gáspárik Attilát /sz. Nagyvárad, 1935/ jelölte helyére. Gáspárik Attila 1990-től a főiskola tanára is. Az ő nevéhez fűződik - Nagy István színészkollégájával együtt - a romániai magyar politikai kabaré feltámasztása, és ő kezdeményezte az Alternative nemzetközi rövidfilmfesztivál megtartását is. Új megbízatása mellett Bukarestben beiratkozott színészeti szakon doktorátusra, az improvizáció témájából. /Béres Katalin: Az Audiovizuális Tanács új tagja. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

A bukovinai székelyek gróf Hadik András, a jó emlékezetű tábornok jóvoltából, bár a madéfalvi veszedelem után menekültek, nem szóródtak szét, hanem az akkor még a Monarchiához tartozó Bukovinában egy kis "hazát”, egy kompakt közösséget teremthettek: Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts... E székely közösségek "hazaköltöztek″, kisebb részük Erdélybe, a többség Délvidékre, a mai Vajdaságba. Az erdélyiek viszonylag jobban jártak, hiszen a dévai és csernakeresztúri közösségek ma is élnek és virágoznak. A Délvidékre telepítettek viszont egész tragédiasorozaton estek át: elüldöztetés, lemészároltatás, menekülés és menekítés. Maradékaik a Dunántúlon leltek végleges hazára. - A visszajövetel, a hazajövetel gondjai a legbonyolultabbak a moldvai csángók esetében. A székelyföldi erőltetett menetű iparosítás megkezdése óta százával, sőt ezrével jöttek ők a székelyföldi városokba: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra főleg. Kenyeret, megélhetést kaptak itt, de jó szót, felkaroló megértést már annál kevesebbet, másságuk mintha irritálta volna a székelyek egy részét. Vallásukat töretlenül megőrizték. 1989 után ezért is tehetett és tesz legtöbbet értük a római katolikus egyház. Sepsiszentgyörgyön például, az állomás mellett, egy imaházból igazi templomot építettek nekik, ahol magyar és román nyelven egyaránt tartanak istentiszteletet. A hazatért csángók többsége a román nyelvű misét választja. Nem paradox helyzet. "Odahaza″, Moldovában magyar nyelvű prédikációért esdekelnek, a székely városokba költözve pedig, minden kényszerítés nélkül, a román nyelvűt választják. De közben a családban magyarul beszélgetnek. Paradox az is, hogy az ide, illetve visszahonosodott csángó családok döntő többsége román nyelvű osztályokba-iskolákba íratja-járatja gyermekeit, holott bőven jutna hely nekik a magyar nyelvű oktatási hálózatban is. Moldvában ugyancsak kétségbeesett harc folyik legalább a fakultatív magyar nyelvórák bevezetéséért. Százados félelmek és fájdalmak mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak szeretettel lehet kezelni. Különben bekövetkezhet az az észbontó abszurditás, hogy a hazatelepedett moldvai csángómagyarok elrománosodása a Székelyföldön teljesedik ki. /Magyari Lajos: Székelyföldi csángóinkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A mai magyarországi társadalom söpredéke minket, erdélyi magyarokat csak oláhnak, esetleg oláhcigánynak becézget, írta Magyari Lajos. A másik oldalon a MIÉP áll, mely millenniumi díszgyűlésén ily feliratokat mutogatott: ″István király, mi nem szeretjük az idegeneket″, meg hogy: ″Nem, nem, soha!″ - Mindenki abból kovácsol politikai tőkét, ami éppen a keze ügyébe kerül. ″A MIÉP pártelnöke, Csurka István kiváló barátom, általam igen nagyra becsült intellektuel, zseniális magyar író. Ezért szeretem. De pártjában már túl sok a "zsidózás", túl sok az idegengyűlölet, a felelőtlen hadova. Biztos, nem Csurka személyes hibája ez, de azért mégis felelős, kikkel-mikkel társul és szövetkezik.″ - Külhoni magyarok! ″Én nem érzem magam annak, belhoni vagyok, székely, ki legalább ötszáz évre visszamenőleg bizonyíthatom családom magyarságát és katonai (szegényes!) nemességét.″ - A mostani törvénykezdeményezés, ha elfogadják, biztosítaná a magyar útlevelet. A tervezet magyarnyelv-tudást, magyar származástudatot, a magyar kultúrához való kötődést, felmenő ágon valamikori magyar állampolgárság birtoklását kéri. ″Komoly föltételek. Én mégis megesküszöm, hogy Romániában legalább tízmilliónyian lesznek, kik teljesítik az elvárásokat! Anélkül, hogy most ősszel az RMDSZ-re szavaznának.″ /Magyari Lajos: Mi, ″külhoni magyarok″ = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Idén kilencedik alkalommal hirdette meg a zilahi Szilágy Társaság az egyházzeneszerzői versenyt, öt versenykategóriában, magyar nyelven megírt művekre: orgona- vagy zongorakíséretes dallal, gitárkíséretes dallal, gyermekkarokkal, egynemű karokkal és vegyes karokkal lehetett részt venni a versenyen. Idén hét mű érkezett a versenyre Erdélyből és Magyarországról. Idén - ellentétben eddigi versenyekkel - minden kategóriában születtek első díjak. Zongora-, illetve orgonakíséretes dalok kategóriában Gáspár Attila: Három zsoltár c. műve kapta az első díjat. A gitárkíséretes dalok csoportjában a budapesti Markovich Judit Új magyar Mária siralom c. Magyari Lajos versére született versenyműve lett az első. Horváth Barnabás Szegedről küldte a gyermekkarok kategóriájában első díjas művét A kis Jézus aranyalma címmel. Az egynemű karok csoportjában egy első díjas női kart küldött Csobán Gyula Endre Gyermekkori karácsonyunk címmel. A vegyes karok kategóriájában három díj született: Csobán Gyula Endre-Szabó Lőrinc Nyár című műve első díjas lett. Második díjat kapott a Pécselyi Király Imre éneke címmel Zilahról beküldött versenymű, melynek szerzője Gáspár Attila, és harmadik díjas lett a Bonyháról érkezett Én vagyok az Úr c. mű, amelynek szerzője Dénes Előd. A verseny díjait a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztiválon osztják ki október 15-én, a római katolikus templomban. /Adorján Kálmán: Zeneszerzőverseny. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

"Jan. 19-én 50. alkalommal mutatta be pódiumjátékát Illyés Kinga. Az élet kenyere című előadás ezúttal Kecskeméten aratott osztatlan sikert. A magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet életáldozatát feldolgozó művet a művésznő a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület és a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör meghívására vitte a kecskeméti közönség elé. A meghívó két kecskeméti egyesület a kiadója annak a közeljövőben megjelenő dupla CD-lemeznek is, amelyen Illyés Kinga a 20. századi erdélyi költészet - általa válogatott - gyöngyszemeit mutatja be. A Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült, közel két és fél órányi hangfelvételen Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Majtényi Erik, Hervay Gizella, Markó Béla, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár versei lesznek hallgathatók. /Tóth Tamás, Kecskemét: Kecskeméten jubilált Az élet kenyere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"

"A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította nemrég a magyar Országgyűlés február 26-át. A szocialisták mérsékelt hangnemben szóltak, egyedül Nagy Sándor parlamenti frakcióvezető adott hangot döbbenetének az ülésen elhangzott két felszólalás eszmeiségét illetően. A felszólalók - s ezt maga Nagy Sándor is elismeri - személyes fájdalmuk okán és jogán tettek "szélsőséges" kijelentéseket, de a képviselő elvárja, hogy a jelen lévő köztársasági elnök, Mádl Ferenc nyilvánosan határolja el magát a mai magyar társadalom békéjét háborító kijelentésektől. Hogy ez megtörténik-e, nem tudhatom. Thürmer Gyula, a kommunista hagyományokat nyíltan fölvállaló Munkáspárt vezetője már veszélyesnek és haszontalannak ítélte az emléknap deklarálását. Érdemes mégis továbbgondolni a történteket. Először is: miért beszélnek "diktatúrákról"? Az első fejezet 1919-re vonatkozik, amikor a Károlyi-féle fiatal demokratikus köztársaságot átjátszották Kun Béla nemzetidegen bolsevista diktatúrájának, s a Lenin-fiúk, Szamuely Tibor véreskezű komisszárjai kímélet nélkül gyilkolásztak szerte az országban, s áldozataik között volt ex-miniszterelnök, nemzethű, nemzetféltő értelmiségi, egyszerű munkás és parasztember, írta Magyari Lajos, hozzátéve, hogy nem lehet megfeledkezni az "ellentételezésről" sem, Prónay, Héjjas és Ostemburg keretlegényeinek atrocitásairól. Azokra sincs mentség. A második, a hosszú "felvonás" 1945-ben kezdődött, amikor a kommunista párt, miután kiirtotta, letaglózta politikai ellenfeleit, korábbi koalíciós partnereit, a szociáldemokratákat, a kisgazdákat, rövid úton lehetséges kommunista riválisaival is leszámolt, Rajk László, Sólyom tábornok a legismertebbek közülük. Többet pisszenés sem lehetett az országban, mert az ellenvélemény a gyűjtőfogházba, Vácra, Márianosztrára, Recskre vezetett. Vagy a bitófára. Fortélyos félelem igazgatott az országban - mint mindenütt a "béketáborban" - egészen ötvenhat őszéig, a forradalomig. Következett a megtorlás. Igenis emlékezni kell, hangsúlyozta Magyari, méltósággal, önvizsgálattal, a nemzeti megbékélés egyedül méltóságos szándékával. /Magyari Lajos: Kell-e emlékezni? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Elhunyt 66. életévében Torró Vilmos /Kovászna/ az erdélyi kisgrafika, az ex libris mestere. Néhány nap múlva a városka díszpolgárrá akarta tenni. Még falfreskókat is festett, kisebb-nagyobb méretű metszeteket készített, ha kellett, kisszobrokat is faragott, plaketteket tervezett és készített, Magyari Lajos szerint az ex libris (könyvjelző kisgrafika) legnagyobb erdélyi magyar mestere volt. Ex libriseiben a magyar kultúra valóságos panteonját alkotta meg. Ezek a munkák pedig bejárták szinte az egész világot, hiszen alig volt olyan nemzetközi kiállítás, ahol Torró Vilmos munkái ne szerepeltek volna. Tokiótól New Yorkig, Helsinkitől Athénig. S díjak sorát hódították el ezek a munkák. /Magyari Lajos: Egy művész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./"

A mai napon Szaláncfürdőn aláírják az újabb, egy esztendőre szóló SZDP-RMDSZ-protokollumot. A tavalyi protokollum végrehajtásában nem nagyon jeleskedtek Nastase ,,szocialistái", a kormánypárt nem állta a szavát. - A korábbi protokollum megkötésének pillanatában tudhattuk, hogy a balkáni mentalitás ősi logikája fog érvényesülni: ígérj minél többet, aztán adj minél kevesebbet, állapította meg Magyari Lajos. Az RMDSZ megfeledkezett azt az elemzést elvégezni, hogy mi valósult meg, mi maradt ígérgetés szintjén. Az RMDSZ vezetése mégis azzal vigasztalja magát, hogy némi eredményecskék mégis születtek. A most elkészült protokollumban az RMDSZ elvárásai-követelései ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. A háromszéki románság ,,képviselői" szerint az itteni vezetők háromnegyedének románnak kell lennie ahhoz, hogy kézben tudja tartani a 75 százalékos renitens magyar többséget. /Magyari Lajos: Az adott szó becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Botránykővé avanzsált Orbán Viktor magyar miniszterelnök brüsszeli vélekedése, miszerint Benes dekrétumai, kassai programja nem éppen a demokrácia csúcsteljesítményeit jelentenék, hiszen a kollektív megbélyegzés mindig veszélyes játék. Kérdésre válaszolt, s egyáltalán nem vitte át véleményét a napi politika színterére. Nem csitul a mesterségesen felfújt ,,botrány" megannyi utórezgése. Szlovákia esetében talán érthető a magyar miniszterelnök bármiféle vélekedésével kapcsolatos ellenérzés, hiszen a Benes-dekrétumok egyik célja a Felvidék magyartalanítása volt, mely az úgynevezett ,,reszlovakizációban" és az embertelen kitelepítésekben öltött testet. Százezres tömegekről volt szó. Ennek a megítélése és minősítése természetesen Magyarország és Szlovákia dolga, Orbán Viktor visszafogott vélekedésének cseh lereagálása szinte érthetetlen. Azaz: nagyon áttételes. Áttételes, hiszen nincs, vagy alig van közvetlen osztanivaló (ha eltekintünk attól, hogy a felvidéki magyarok egy részét cseh és morva területekre deportálták), viszont felmerül a szudétanémetek millióinak elűzetése. A magyarországi ellenzék fújja leginkább a követ, s ily szalagcímek jelennek meg a budapesti balliberális sajtóban, hogy: ,,Állítsátok meg Orbán Viktor ámokfutását!" /Magyari Lajos: Visegrád – sokadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

"Az erdélyi magyar literatúra fordulat utáni éveinek legnagyobb nyeresége az a tényirodalom, mely feltárja a közelmúlt történéseit, a hadifogság nyomorúságait, a háborút követő, a söpredék által elkövetett tömegmészárlásokat, a tömeges menekülés, a tömeges deportálás kínjait, a kollektivizálás embertelen inkvizícióját, a román sziguranca és szekuritáté ténykedését. Száz nemzedéknek elég lett volna az a szenvedés, melyen alig két-három generációnak kellett átgázolnia. Csupán a Háromszék napilapot tekintve Benkő Levente, Sylvester Lajos, Balogh László, Gocz József munkásságát kell kiemelni. Benkő Levente tette talán a legtöbbet országos vonatkozásban is. Benkő új könyve /Bűn volt a szó - dokumentumriport erdélyi pokoljárásról, Moyses Márton egyszemélyes forradalmáról (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002.)/ egy erdővidéki fiatalember életútjának, küzdelmeinek és tragikus végzetének hiteles követése. /Magyari Lajos: A múltat be kell vallani... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"

"Székelyföld "ostroma" a trianoni békediktátum szentesítése óta folyik, szögezte el Magyari Lajos. Hogy mi történt a kommunista érában, azt mindannyian tudjuk, a cél változatlan maradt, csupán az eszközök cserélődtek. Székelyföld harmadik "ostroma": 1990 márciusa. Jelei: "a hírhedett Har-Kov Jelentés, a csíkszeredai ortodox püspökség fölállítása, a román csontok újbóli keresgélése a székelyföldi temetőkben, a marosfői ortodox szuperkolostor megépítése és az ott évente tartott konferenciák, a székelyudvarhelyi Cserehát-incidensek, román megyevezetőknek a székely megyékre való oktrojálása, a földek és erdők visszamagánosításának következetes szabotálása, a már régen megcsonkított megyeterületek további "csipegetése", a gazdasági és pénzügyi kulcspozíciók mohó megszállása" ... Aztán: csendőrlaktanyák, kaszárnyák... /Magyari Lajos: Székelyföld "ostroma". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./"

"Bara Árpád sepsiszentgyörgyi amatőr művész több műfajban próbálkozott: festészetben, grafikában és szobrászatban egyaránt kipróbálja erejét. Az igazi területe a festészet marad, s abban is az arckép- és a tájfestészet. Bara Árpád tárlata a hó végéig látható. /Magyari Lajos: Bara Árpád sokszínű világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./"

"Indul az új tanév. A tanév eléggé zaklatottan kezdődik, hiszen a pedagógusok megmérettetése valósággal sokkolta a társadalmat, s főleg a szakmát. Fogy az erdélyi magyarság, elöregszik társadalma, elnéptelenedőben a templomok és az iskolák. Okos összefogásra, önzetlen szolgálatra van szükség, nincs helye semmiféle intézményi torzsalkodásnak, meddő vitának. /Magyari Lajos: Becsengetnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./ "

"Nem működik az RMDSZ és az SZDP közötti Kovászna megyei egyezmény és nem is várható, hogy működni fog. Az RMDSZ szerény kéréseit elutasítják a regnáló SZDP-s kiskirályok, állapította meg Magyari Lajos. "Tegyük félre a történelmet, bízzuk a históriát a történészekre, törődjünk a ma gondjaival!" - mondta a minap Sepsiszentgyörgyön egy "barátkozó" megbeszélésen egy jó szándékú személyiség. Hagyjuk, mondhatná a cikkíró is, azonban a megyében vitézkedő fajvédők döntő többsége " gyarmatosító küldetésű és szándékú". Ők a mohó vagyonszerzés reményében jajveszékelnek a betelepített-betelepült románság jogfosztottságáról és a helyi őshonos lakosság arroganciájáról. A zavarosban lehet igazán halászni s kezet tenni mindenre, mi csak elérhető. Ehhez kulcspozíciók kellenek. "A gyarmatosító szándék és a gyarmatosítottsági állapot között soha nem lehet tisztességes egyensúly, s a gyarmatosítottak elöljárói is legfennebb szolgák lehetnek uraik udvarában." - szögezte le Magyari. "Furcsa állapot ez: saját tulajdonaidról egyezkedni-alkudozni azokkal, akik - igaz, más formában - egyszer már elrabolták azt, s most megszabnák, mit és mennyit adnának vissza belőle, feltéve, ha jól viselkedsz!" /Magyari Lajos: Célok és eszközök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./ "

"A Tamacisza Társulat Marosvásárhely harmadik színháza? Lehet. Van már két színésze, előadóművésze (Kozsik József, Kozsik Ildikó) és egy zenésze (Maier András). Versbeszéd volt a nov. 14-i estjük. Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kányádi Sándor, Szőcs Kálmán, Kovács András Ferenc, Egyed Emese versei hangzottak el Kozsikék színpadán. Ezután Sebestyén Mihály kérdezte Egyed Emesét, KAF-ot /Kovács András Ferencet/ és Magyari Lajost a költészetről. KAF szerint erős a magyar líra, sajnálhatják, akik nem értik nyelvünket. /(lokodi): A titkos tüntetésekről. Költők asztalánál Egyed Emese, KAF, Magyari. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./"

"Dec. 3-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Lászlóffy Aladár mutatta be a Bolyai /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című kötetet, amely Székely János, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Mandics György és M. Veress Zsuzsanna a két Bolyai, apa és fiú emlékének szentelt verseit gyűjtötte össze. /Ö. I. B.: Bolyai-est, irodalommal és zenével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"

"Két antológia is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik, Az álmok szállodája az erdélyi magyar költészetet, a másik, a Lassított lónézés az erdélyi magyar elbeszélőket mutatja be. Mindkét kötet 1918-2000 közötti időszakot öleli fel, a Kalota Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A verses antológiát Balázs Imre József, a prózát Demény Péter állította össze. A két fiatal költő új szempontok szerint próbálta átrendezni az erdélyi magyar irodalmat. A kanonizálás első lépcsője mindig az antológia. Balázs Imre József válogatásába felvett néhány bánsági avantgardistát, emellett sok igazolatlanul hiányzó van a /Tompa László, Gellért Sándor, Páll Lajos, Magyari Lajos/. Demény Péter prózaantológiájában már a nagy nevek is hiányoznak, így Nyírő József, Kolozsvári Papp László, Berde Mária, Kocsis István vagy Wass Albert (!). /Bogdán László: Lassított lónézés az álmok szállodájában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.) Balázs Imre József antológiát állított össze Álmok szállodája címen, Németh Júlia úgy értékelte: "nyugodtan rábízhatjuk magunkat." A kötet bevezető tanulmánya a részleges átértékelés szempontjait is felveti, s ebben a vonatkozásában annak az avantgárd vonulatnak néhány költőjét is felvonultatja. /Németh Júlia: Álmok szállodája. Válogatás 82 év költői terméséből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Úgy látszik, átveszik a magyarországi liberális irodalmi "kanonizálást": értékes magyar alkotók kihagyása és avantgárd írók felnagyítása. "

"Marosvásárhelyen a Bernády György Művelődési Központban tartotta meg irodalmi estjét a Kozsik színész házaspár. Kozsik József és Kozsik Ildikó rendhagyó produkciót adott elő: válogatásuk Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szőcs Kálmán, Vásárhelyi Géza, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Lendvay Éva, Egyed Emese, Dán Éva és Magyari Lajos verseiből állt össze. Az esten a költemények párbeszéde folyt. A Kozsik házaspár 1997-ben hívta életre a Tamacisza nevű minitársulatot. Öt éve járják Erdély, Székelyföld városait és falvait, s gyermekműsoraik mellett eleddig József Attila, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János verseiből állítottak össze pódiumműsorokat. Kovásznán Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából tisztelgett emléke előtt a közönség, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub rendezésében. /Magyari Lajos: Versek és költők nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./ "

"Magyari Lajos is kiállt az RMDSZ mellett, de ő már óvatosabban. Szerinte a mostani sepsiszentgyörgyi fórumon nagy volt az érzelmi tényezők befolyása. Szerinte a belső választás kiterjesztése a teljesen szabad cenzus irányába, ellentmondana bármiféle logikának. /Magyari Lajos: Vélekedés a fórum kiáltványáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"A kormánypárt és az RMDSZ vezetői immár negyedik alkalommal írják alá a megállapodást. A vélemények megoszlanak. Lehet, hogy az igazság valahol középen van, mert a politizálásban állandóan a kell és a lehet kategóriáját kell ütköztetni, írta Magyari Lajos. Egyes fontos tételeket ,,átemeltek" a korábbi dokumentumokból az újabb keletűbe. Az egyik fél, a kormánypárt tehát nem tartja tiszteletben ígéreteit. Egyetlen területen sem valósult meg mindaz, amit a felek megvalósíthatónak ítéltek a szerződés megkötésekor, szögezte le Magyari. /Magyari Lajos: Egy protokollum margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./ "

"Matekovics János könyvében /Eljutni a túlsó partra, Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002./ arra vállalkozott, hogy bepillantást adjon a romániai privatizáció rejtelmeibe, főleg a székelyföldi magánvállalkozások mindennapjaiba. Matekovics éveken át, riportok tucatjaiban követte nyomon a vállalkozások sorsát. /Magyari Lajos: Mi is van azon a ,,túlsó" parton? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./ "

"Erdélyi honismereti barangolás címmel jelent meg az érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulóinak és tanárainak erdélyi barangolásairól készített úti albuma. Immáron a második, 1997-ben szerkesztették egybe az első. Az érdiek az erdélyi magyarság lelki történelmét akarják megismerni. A könyv összeállítója, Donkóné Simon Judit, a marosszéki származású fmagyartanárnő, de szövetségesként mellette állnak mások is, dr. Kubassek János geográfus, az érdi ,,múzeumőr" és Érd város egész önkormányzata. /Magyari Lajos: Érd és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./ "