A Tineretul Liber jan. 31-i számában Ioan Gavra a legsúlyosabb vádakkal illette dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanárt, a leváltott tanügyminiszter-helyettest, szemére hányva, hogy rátért a román és magyar nyelvű oktatás szétválasztására, semmibe véve a két nép érzelmeit. Valójában Pálfalvi csak azokat ellenjegyezte, ahol az iskolai közösségek kérték a szétválást. Gavra azzal vádolja Pálfalvit, hogy kizárólagos etnikai befolyási övezeteket akar kialakítani Erdélyben. Ezt a vádaskodó hangot visszautasítja Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Mi fáj Gavra úrnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

Magyari Lajos írta a vezércikkben, hogy hat év alatt Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen a magyar hallgatók aránya 40 százalékról 8-9 százalékra csökkent. Az egyetem román rektora megjegyezte, hogy lehet engedményeket tenni, de külön magyar tagozat nem lenne helyénvaló. És egy szót sem ejtett arról, hogy ez magyar egyetem volt. /Magyari Lajos: A stallum felelőssége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Szeretettel, megbecsüléssel méltatja Tőkés László jelentőségét a Háromszék főszerkesztője. /Magyari Lajos: A Tőkés-jelenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

Kovásznán márc. 14-én megalakult a Vatra Romaneasca és még aznap meggyalázták a városban Kőrösi Csoma Sándor szobrát. /Magyari Lajos: Vissza, Sándor, Ázsiába! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

"Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a Nemzeti Megmentés Frontja lapjának első számában /Azi, ápr. 11./ megjelent dr. Ion Coja cikke miatt. A soviniszta cikk azt állítja, hogy 1944 után a kisebbségek, főként a magyarok uralták az RKP-t /Román Kommunista Pártot/. Az RKP káderei nemzeti eredetének felemlegetése azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt 45 évért nem a kommunista ideológiát kell hibáztatni, hanem a pártba befurakodott magyarokat és zsidókat. Coja szerint a magyarok 1946 után befolyásolták Petru Grozát, ily módon egyetemet, autonómiát csikartak ki maguknak. Valójában a Bolyai Egyetemet 1945-ben hozták létre, az autonómiát pedig 1952-ben. Ion Coja szerint anyanyelvi oktatás csak elemi iskolában engedhető meg, felfogása szerint a magyarok és a székelyek két külön nép, székely nyelvű iskolák mellett kardoskodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Ugyanezen szám közölte Coja cikkének szövegét is /Erdély román föld. A nemzetiségi kérdés/. Coja még azt is írta, hogy a Romániával szomszédos országokban 4,5 millió román él, "Románia a legjogosultabb arra, hogy határrevíziót kérjen." Az "erdélyi magyar lakosság kiváltképpen a XIX. és XX. századi magyar telepítési politika nyomán alakult ki. Az utolsó magyar-betelepítés Romániába közvetlenül a második világháború után történt, amikor a Petru Groza kormány beleegyezésével 200 ezer magyar telepedett le Erdélyben, olyanok, akiket a vajdasági horthysta megszállás idején elkövetett gaztetteik miatt üldöztek el Jugoszláviából." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Háromszékben Magyari Lajos is ismertette dr. Ioan Coja állásfoglalását, aki tizenhárom pontban fejtette ki nézeteit a magyar kisebbségről. Nem igaz, állította Coja, hogy a kisebbségek többet szenvedtek Ceausescu idején. A magyarok az ötvenes évekbeli helyzethez akarnak visszatérni. "Azok viszont természetellenes, érdemtelen előnyök voltak, ilyen sehol Európában egyetlen más kisebbségnek nem volt." / Magyari Lajos: Ki ön, dr. Coja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./ Coja szerint "a magyarság jogainak kérdése polgári és büntetőjogi kérdés". A székelyeket más népnek vallja: "Lényeges különbséget tenni a székelyek és a magyarok között." "...a székelyek más népfaj, mint a magyarok." A székelyeknek a székely nyelvet kell tanítani. "A székelyek az elmagyarosításnak ezer éven át, 1919-ig ellenálltak"- állította Coja. /Magyari Lajos: Beszélj székelyül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./"

"Király Károllyal készített interjút Magyari Lajos. Király Károly elmondta, hogy 1972-ben lemondott minden tisztségéről. Érezte, hogy a passzív rezisztenciánál többet kell vállalni, sorra írta beadványait az államvezetéshez, a pártvezetéshez. Ez adott erkölcsi alapot ahhoz, hogy a nemzetközi fórumokhoz forduljon, és a "világ közvéleménye elé tárjam sorsunkat, helyzetünket." Ez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény valamelyest reális képet alakítson ki az itteni állapotokról. - A diktatúra korszaka zavaros sovinizmussal fertőzte meg a lelkeket, "s hosszú-hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmat kigyógyítsuk ebből az iszonyatos betegségből." Marosvásárhely után "még erősebben fellángolt a sovén uszítás". /Magyari Lajos: Beszélgetés Király Károllyal, az RMDSZ háromszéki szenátorjelöltjével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./ "

"A Ceusescut kiszolgáló Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni. Párizsban él, a fiánál de Petre Roman miniszterelnöknek márc. 19-én írt levelében felajánlotta szolgálatait. Levelében /újabb feljelentésében/ közölte, hogy Tőkés László püspök hol fordult meg. Közölte, hogy bármikor a párizsi román nagykövetség rendelkezésére áll, hogy Tőkés László nemzetközi tevékenységét "megakadályozzuk", így írta, készen a szolgálatra. Papp László levelét Magyari Lajos adta közre. /Magyari Lajos: Egy szégyenteljes és szégyentelen levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./"

Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

"Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./"

A Háromszék napilap adott tájékoztatást a Zengő Nyíl röplapról, amelyet Kovászna megyében terjesztenek. Ez a röplap a székely szupremációt szorgalmazza, támadja az RMDSZ-t és bejelenti, hogy a Székely Demokrata Párt alakító bizottságának álláspontját tartalmazza, melyet egy eddig ismeretlen személy, G. Borbély Levente írt alá. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ Zengő Nyíl A kétoldalas röplap rovásírásos feliratot is tartalmaz, dátuma: 1991. július. A Zengő Nyíl a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottságának kiadványa, G. Borbély Levente adta ki. Megtudhatjuk belőle, hogy 1991. április 18-án alakult meg Székelyudvarhelyen a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottsága. Szinte mindenkit árulónak tartanak, Magyari Lajost, Sylvester Lajost, Fülöp Lajos múzeumigazgatót is. Az RMDSZ-t kriptokommunista szervezetnek minősítik. A zavaros szöveg végén egyetlen név szerepel, G. Borbély Leventéé.

Az egész romániai magyar sajtót a megsemmisülés réme fenyegeti, lap főszerkesztője, Magyari Lajos költő. A Háromszéket olvasói hűsége, a mintegy huszonötezres példányszám eddig megőrizte. Most viszont az újabb papíráremelés /a valamikori kilogrammonkénti hat lej helyett jelenleg százhúsz lej/, az energiaárak emelése, a szolgáltatások díjainak növelése nehéz helyzetet teremtett. Kénytelenek a lap árát emelni. /Magyari Lajos: Lapunk sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

A Csángó Újságban Magyari Lajos búcsúztatta Domokos Pál Pétert, a moldvai csángómagyarok és a székelyföldi katolikus hagyományok legkiválóbb ismerőjét. Domokos Pál Péter felkutatott mindent, ami csak a moldvai csángók életéből felderíthető volt, a Bandinus kódextől Petrás Incze János hagyatékáig, híradást hozott a magyarság e legkeletibb ágának szomorú állapotáról, a rájuk nehezedő nyomásról és ragaszkodásukról ősi nyelvük, vallásuk és nemzetük iránt. Még idős korában is felkereste a csángó falvakat, Klézsét, Forrófalvát, Bogdánfalvát, Pusztinát, Szabófalvát, Ploszkucényt, Újfalut, Tamásit, Diószínt és Halasfalvát. /Magyari Lajos: Aki hazáját, népét szolgálta? Domokos Pál Péter (1901-1992). = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), febr. /

Máj. 20- 23-a között első ízben tartották meg Kézdivásárhelyen a közeli Felsőcsernáton szülöttére, Bod Péterre /1712-1769/ emlékező napokat. A helybeli Bod Péter Líceum volt a rendező. A tudományos ülésszakon előadást tartott Dancsuly András, Kónya Ádám, Kelemen József, Cseke Péter és Magyari Lajos. Az utolsó napon pedagógiai módszertani tanácskozás zajlott le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./

"Az erdélyi magyar sajtóban eddig ismeretlen, szokatlanul durva hangon támadta Bréda Ferenc Magyari Lajos költőt: "Az erdélyi - s általában: a - kultúrának - nem kacsósándorokra s egyéb nullitásokra van szüksége, hanem minimum Platónra, s ez érvényes mind könyvkiadásunk pórias és korlátoltan népnemzetinél is szabolcskamihályosabb voltára, mind pedig egyetemi és iskolai tankönyveink - s nemkülönben a politikai élet - magyarilajosaira." Bréda Ferenc fölsorolta a "transzilván szellem" nagyjait, köztük Tamás Gáspár Miklóst, akiknek haza kellene térniük. /Korunk (Kolozsvár), 1992/9. sz./"

"Magyari Lajos költőt, a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap főszerkesztőjét szenátorrá választották. Az anyaországnak "tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását." - jelentette ki. /Mérték (Budapest), okt. 18. "

Farkas Árpádot választotta meg a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap munkatársi gárdája főszerkesztőnek, miután az eddigi főszerkesztő, Magyari Lajos az RMDSZ szenátora lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

Magyari Lajos költő, újonnan megválasztott RMDSZ-szenátor nyilatkozott a belső önrendelkezés elvéről. Még az ellenzéki lapok sem fogadták el ezt a gondolatot, sőt, az RMDSZ sok tagja sem érti a kifejezést. Magyari Lajos ezt a gondolatot járja körbe, megpróbálkozva az értelmezéssel, utalva az elfogadott nemzetközi dokumentumokra. /Brassói Lapok, 46. sz., nov. 13./

Ion Iliescu elnök fogadta a román parlament négy székelyföldi tagját, Magyari Lajos és Kozsokár Gábor szenátorokat, Hajdú Gábor, Nagy Benedek képviselőket. A küldöttség azt kérte az elnöktől, hogy magyarok legyenek a prefektusok a két székely megyében. Iliescu megértőnek mutatkozott. /Bogdán Tibor: Iliescu támogatja az RMDSZ álláspontját. = Magyar Hírlap, febr. 13./

Magyari Lajos RMDSZ-szenátor nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről. A kormánypárt diszkrimináló tervezetet készített és ez került a képviselőházi szakbizottság elé. A tervezet értelmében nem lehet szó magyar egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a tanügyminisztériumnak, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSZ képviselői - az ellenzéki képviselőkkel együtt - kidolgoztak egy másik tervezetet, amely az anyanyelvi oktatást minden fokon garantálja. Mindez előrelépést jelent, mert a Demokratikus Konvenció korábbi tervezete ugyanolyan szűkkeblű volt, mint a kormánypárti. A románságba erősen beivódott, hogy a román nemzetállam eszméje a nyelvi egyneműsítésre is alapozódik. /Tóth Erzsébet: Magyari Lajos: Az egyik legfontosabb törvény. = Magyar Nemzet, márc. 6./

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./

Ápr. 2-án Sepsiszentgyörgyön rendezett az RMDSZ tiltakozó nagygyűlést a román prefektusok kinevezése ellen. Mintegy húszezren jöttek el. Nemes Antal városi RMDSZ-elnök, Váncsa Árpád, a magyar ifjúsági szervezet, a kézdivásárhelyi RMDSZ, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői mondtak beszédet, felszólalt Movila Maria, a Román Embervédő Liga tagja is. Magyari Lajos költő-szenátor hangsúlyozta, gátat kell vetni a kisebbségellenes erők tevékenységének. Az elfogadott nyilatkozat helyszíni tárgyalásra hívta a kormányt. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, ápr. 3./

A román kormány a két döntően magyarlakta megye élére román prefektusokat nevezett ki. Casuneanu, Kovászna megye új prefektusa a Vatra Romaneasca ideológiai élharcosa. Bíró Béla szerint nem a prefektusok román nemzetiségét kellene kifogásolni, hanem azt az ideológiát elutasítani, melyet a kormánypárt és tagjai magukénak vallanak. Bíró Béla bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés jeligéjét: Magyar prefektust akarunk! Magyari Lajos a Háromszékben azt is leírta: lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle. Bíró ezzel nem ér egyet, mondván hogyan lehet majd fölsorakoztatni egy így fogalmazott követelés mögé fölsorakoztatni a román ellenzéket és a nemzetközi közvéleményt? /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Etnikai diverziók. = Beszélő (Budapest), ápr. 10./

Magyari Lajos leszögezte: Románia gazdasági kibontakozása számára alapvető feltétel az európai normákhoz való igazodás. De komoly erők munkálnak azon, hogy a parancsuralom egy kozmetikázottabb formája meghonosodjék. Az RMDSZ vezetésében kipattant bizalmi válságot sürgősen föl kell oldani. Van-e etnikai tisztogatás? A romániai magyarság súlyos számbeli apadása, kiszorítása a társadalmi és gazdasági élet különböző területeiről ? mindez a magyarság elleni összehangolt cselekvés eredménye. A két székely megyében a prefektuscserén túl a prefektúrán egy-két takarítónő kivételével nincs magyar nemzetiségű. Mindezek miatt egységesen kell fellépni, félretéve a személyes vitákat. /Magyari Lajos: Meditáció egy Nyilatkozatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.10-11./

Magyari Lajos költő, szenátor visszatért a román szenátorok Tőkés László püspökhöz írt nyílt levelére. A szerzők visszautasították azt, hogy Romániában hetven éve folyik a nemzetiségek jogfosztását célzó politika. Azt állították, hogy a két világháború között Romániában nem létezett nemzetiségi elnyomás. A valóság más képet mutat. Elég az Anghelescu-féle nyelvtörvényre, az ún. kultúrzónák tendenciózus felállítására, a magyarlakta vidékek román hivatalnokokkal feltöltésére, a hírhedt névelemzésre, a földreform preferenciális alkalmazására, a magyar egyházak vagyonának megcsonkítására, a székely közbirtok jelentős részének elvételére hivatkozni. /Magyari Lajos. Az eszmék haszna és a tények ereje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Máj 10-én a szenátusban két interpelláció is elhangzott az RMDSZ részéről. Magyari Lajos arra kért választ, mikor vesz részt a kormány a megalakult Megyei Önkormányzatok Ligája munkájában. A liga ugyanis a helyi önkormányzatok autonómiájával foglalkozik. Hajdu Gábor szenátor Vremea lapban a Románia területi integritását veszélyeztető szervezkedéssel megvádolt gyimesbükki magyarok mellett állt ki. Az Adrian Paunescu által megvádoltak nem is tartózkodtak a faluban a jelzett napon, az aláírásgyűjtés pedig nem politikai, hanem gazdasági vonatkozású, nevezetesen a helyi gáter sorsát kívánták eldönteni. /Interpellációk a parlamentben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), máj. 13./

"Az elmúlt héten ünnepelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium az iskola négyszáz éves fennállását. Az évforduló alkalmából több könyv jelent meg, köztük Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium; Emlékkönyv /Szikszai Annamária főszerkesztésében/; és a nagyobb kitekintésű tanulmánykötet: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete /Kriterion, Bukarest, 1993/. A hét végén szentmise volt a Márton Áron téren. Beszédet mondott Benczi Tibor iskolaigazgató, Kálmán Attila államtitkár a magyar közoktatási minisztérium képviseletében, dr. Szilas László római professzor, a jezsuita rend képviselője, Magyari Lajos költő, szenátor. Kovács Sándor főesperes és dr. Ferenczy Ferenc polgármester. /Oláh István: Időünnep, időutazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

Az oktatási bizottságban dolgozó RMDSZ-képviselők - Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos és Asztalos Ferenc képviselő, valamint Magyari Lajos szenátor - munkalátogatáson voltak Budapesten. Találkoztak az Országgyűlés oktatási bizottságával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az oktatási törvénytervezetről. Az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták, jól jött a magyar kormány részéről érkező anyagi, szellemi és erkölcsi támogatás az erdélyi magyar iskolarendszer talpraállítására. /Abafái R. István: Nemzetiség ? katedrán és iskolapadban. Asztalos Ferenc képviselő magyarországi útjáról. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

A tévé kettes csatornáján a Jöjjön velünk című adásban a nemzetiségi kérdés, pontosabban a magyar kérdés került terítékre. A kerekasztal-beszélgetésben Iona Coja, a Vatra Romaneasca képviselője feltette a kérdést, hogy 1905-ben vagy 1910-ben hány román képviselője volt a magyar parlamentnek? Ileana Vulpescu, a Romania Mare munkatársa azonnal válaszolt, egy sem. Egyedül Corneliu Coposu, a Parasztpát vezetője szólt közbe, hogy a románok akkor a passzivitás taktikáját, a parlament bojkottját választották. A tévévitán jelen volt magyar szenátorok /Frunda György, Magyari Lajos/ és képviselők /Tokay György, Márton Árpád, Borbély László/ nem szólaltak meg, nem mondták el, mi is történt a múltban. Németh Csaba cikkében részletesen emlékeztetet, hogyan is történt a század elején. Az 1905-ös választáson a Román Nemzeti Párt 8, az 1906-os választáson már 15 képviselője jutott be a magyar parlamentbe. /Németh Csaba: Kiegészítés egy tévévitához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./