Román-magyar felsőoktatási fórumot Kolozsváron
Román-magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsváron a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken. A tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek. Ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről.
A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést.
Paprika Rádió
Erdély.ma

Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Román–magyar oktatási fórum
Román–magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsvárott a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken, a tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek – közölték tegnap a szervezők.
Mint rámutattak, ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről.
A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra.
A rendezvényen előadást tart Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Ecaterina Andronescu, a Román Rektori Konferencia elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, valamint több magyarországi és romániai egyetem vezetője.
A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. Pénteken – szintén első alkalommal a szervezet történetében – az MRK plénuma Magyarország határain túl, Kolozsvárott tartja plenáris ülését, ahol megválasztja a szervezet új vezető tisztségviselőit.
Krónika (Kolozsvár)

Kétnyelvű tájékoztatás Hargita megyében a középiskolába készülőknek
Kétnyelvű, magyar-román felvételi tájékoztatót jelentetett meg a Hargita Megyei Tanfelügyelőség azoknak a megyei nyolcadikosoknak, akik még nem döntötték el, hol folytatják tanulmányaikat.
Az információs füzet tartalma az interneten is elérhető.
A tájékozódni vágyók a székelyföldi Hargita Megyei Tanfelügyelőség honlapján, a www.isjhr.eduhr.ro weboldalon az újdonságok között találják a középiskolákról szóló információkat. A tájékoztatón nem csak a következő tanévtől induló osztályokra vonatkozó adatok érhetők el, de követhető az oktatási rendszer átalakítása, a szakoktatás rendszere, és vázlatosan áttekinthetőek a felvételi szempontrendszerek is.
A tanfelügyelőség összesítette a térségben működő líceumok legfontosabb adatait az induló osztályok létszámától az iskolák elérhetőségén át, a meghirdetett szakok kódjáig.
A kiadvány tartalmazza a felvételihez szükséges űrlapokat is - írja internetes oldalán az Új Magyar Szó című bukaresti napilap. MTI

Fontos lépés a Bolyai Egyetem felé?
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának önállósulásában újabb lépés, hogy az egyetem alapszakai és mesterszakai immár külön szerepelnek a román jogszabályokban – állapította meg Magyari Tivadar, az intézmény rektorhelyettese.
A BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes erről csütörtökön beszélt kolozsvári sajtótájékoztatóján, ahol kifejtette: az intézmény történetében először fordul elő, hogy a magyar szakokat külön területnek ismeri el a román oktatási minisztérium a BBTE keretében, így ezeket a szakokat már nem csak az egyetem szabályzata, hanem törvény is szentesíti.
A 72 magyar nyelvű alapszak és 31 mesterszak a román szakoktól különállóan, saját akkreditációt nyert azáltal, hogy immár külön szerepelnek a bukaresti oktatási minisztérium egyetemi szakokat tartalmazó jegyzékében.
A magyar tannyelvű szakok tanrendje így eltérhet ugyanazon román szak tanrendjétől, ami a magyar tagozatnak az eddiginél nagyobb mértékű oktatásszervezési önállóságot biztosít. A magyar tagozat így sajátos oktatási célokat követhet, például tekintettel lehet a magyar közösség sajátos munkaerőpiaci érdekeire, jobban felhasználhatja a romániai magyar oktatók és a magyarországi vendégtanárok felkészültségét, a különböző karokon működő magyar szakok pedig összehangoltabban egyeztethetik közös foglalkozásaikat, aminek köszönhetően hatékonyabbá tehető a képzés – magyarázta Magyari.
A BBTE-n hat évvel ezelőtt szenvedélyes viták zajlottak a magyar és a román oktatók között a magyar tagozat önállósodási törekvései kapcsán. Magyar részről Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók magyar karok alapítását szorgalmazták – amelyek a magyar nyelvű szakok összevonásából jöttek volna létre -, s az 1959-ben felszámolt önálló magyar állami Bolyai Egyetem visszaállítását is követelték.
A magyar oktatók jelentős része egyetértett a magyar karok alapításával, az önálló egyetem újraalapításának az időszerűségét azonban sokan megkérdőjelezték. Az egyetem vezetősége kizárta az oktatói karból a két magyar egyetemi tanárt, a sorozatos viták miatt távozott rektorhelyettesi tisztségéből Salat Levente.
Ezt követően került a magyar oktatók nagy többségének a támogatásával a rektorhelyettesi posztra Magyari Tivadar, aki céljának tekinti az egyetem magyar tagozatának önállósodását a jelenlegi intézmény keretei között. A rektorhelyettes nyomatékosította a sajtótájékoztatón, hogy a magyar szakok úgymond még nem érték el a maximális törvényes biztosítékok felé vezető út végét.
MTI
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) üdvözöl minden olyan lépést, amely elősegíti a BBTE magyar tagozatának önállósulását. Bár ez ideig sok beharangozott könnyítés csak tervek szintjén maradt, és még az egyetem Chartájában sem maradt nyomuk, a BKB bízik benne, hogy a most tervbe vett lépések megvalósulnak. (BKB-információ)
Erdély.ma

Külön akkreditálták a BBTE magyar tagozatának összes szakát
Egy óra különbséggel két, a kolozsvári felsőoktatás helyzetére vonatkozó sajtótájékoztatóra került sor tegnap: először Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatásért felelős rektorhelyettese, majd Andrei Marga, a fentebbi felsőoktatási intézmény rektora tájékoztatta a sajtót az egyetemmel kapcsolatos időszerű kérdésekről. Magyari Tivadar bejelentette: a BBTE magyar tagozatának összes szakát külön akkreditálták, ami fontos lépés a tagozat önállósága felé. Andrei Marga rektor beszámolt a beiratkozási keretszámokról, a közeljövőben befejezendő infrastrukturális beruházásokról, majd bírálta és felelőssé tette a kormányt és a szaktárcát a pedagógusok 25 százalékos bércsökkentése miatt. Marga szerint a rendszerváltást követő húsz éven belül a kormány mostani intézkedése csorbítja leginkább a felsőoktatási intézmények autonómiáját, ezért a jelenről a Ceauşescu-korszak jut eszébe. [Kommentálható]
Újabb lépés történt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának önállósága felé – jelentette be Magyari Tivadar rektorhelyettes tegnapi sajtótájékoztatóján. Magyari szerint ugyanis 2008 márciusától 71 alapszakot és 31 mesterszakot akkreditáltak külön magyar nyelven is. A rektorhelyettes úgy vélte: kedvezett a magyar szakok akkreditációjának, hogy a legtöbb szaknak tavaly járt le az ötéves akkreditációs időszaka, amit így meg kellett újítani.
A magyar szakok önálló akkreditációja értelmében ezek a szakok külön törvényes biztonságot kapnak: felkerülnek a kormányrendelet formájában összeállított szakjegyzékbe – azaz jogszabály rendelkezik róluk. A külön akkreditált magyar szakok másik előnye, hogy tanrendjük eltérhet például ugyanazon szak román változatától. Ez a BBTE magyar tagozatának nagyobb mértékű oktatásszervezési önállóságát jelenti. Ez azért fontos, mert a magyar szaknak nem kell tükröznie a román szak tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, jobban felhasználhatja a magyar oktatók sajátos, egyéni felkészültségét, eredményesebben alkalmazhatja a magyarországi vendégtanárok tudását, illetve a különböző karon működő magyar tannyelvű szakok könnyebben egyeztethetik közös foglalkozásaikat.
A rektorhelyettes szerint az alap- és mesterszakok oktatásszervezési önállósága nagy előrelépés a magyar tagozat számára, hiszen a magyar tannyelvű szakoknak jelenleg ugyanolyan státusza van, mint a román tannyelvűeknek. Hozzátette: a tanrendi önállóság a legtöbb, amit egy közös egyetemen el tudnak érni. – Amellett, hogy a magyar tagozat érdekeit képviseljük, meg kell felelni az országos felsőoktatási rendszer követelményeinek – magyarázta Magyari.
Kifejtette: már korábban létezett tanrendi különbözőség a magyar és román tagozat esetében, de most a külön akkreditáció segítségével törvényes keretek között önállóan tervezhetik tanrendjüket.
Nem nő a tandíj a BBTE-n
„Akár holnap is megszervezhetjük a felvételit, mivel már lezárultak az azt előkészítő munkálatok” – kezdte beszédét sajtótájékoztatóján Andrei Marga, a BBTE rektora, majd arról tájékoztatta a sajtót, hogy a 2010/2011-es tanévre 4772 ingyenes és 11 000 fizetéses helyet biztosítanak a hároméves alapképzésre; a távoktatáson 4520 hely várja az érdeklődőket, a magiszteri fokon pedig 3260 ingyenes és 7000 tandíjas helyet hirdetnek meg. A doktori képzésen 340 ösztöndíjas és 396 fizetéses hely lesz. „A jó hír az, hogy szeptembertől nem nő sem a beiratkozási-, sem a tandíj. A diákok képviseletével közösen keressük a megoldást arra is, hogy senkinek se kelljen abbahagynia a tanulmányait pénzhiány miatt” – magyarázta a rektor.
Ceauşescu-korszakbeli viszonyok
„A kormány és a szaktárca tehetetlensége okolható a pedagógusbérek csökkenéséért. A kormány a költségvetésben dolgozók bérének 25 százalékos csökkentésével megszegi mind a pénzügyi, mind a munkaügyi törvényt és az ország alkotmányát is. Az 1989-es rendszerváltozás óta még soha nem történt meg az, ami most, hogy a kormány beleavatkozik a felsőoktatási intézmények saját jövedelmének felhasználásába. Csak Ceauşescu próbálkozott hasonló intézkedésekkel valamikor 1985-ben és 1987-ben. Romániában az egyetemi autonómia fokozatos csorbításának lehetünk tanúi. Autonómia nélkül egyetlen egyetem sem működhet jól” – hangsúlyozta a rektor.
Szó esett a testnevelési kar hallgatóinak szánt Sport XXI. és a földrajz kar hallgatóinak szánt Geografia II. bentlakás közeljövőbeli átadásáról. A matematika kar új épületének felépítéséhez még különböző jóváhagyások szükségesek.
A rektor kitért még a kínai és a dél-koreai felsőfokú tanintézményekkel való eredményes kapcsolatra is, de azt is megtudtuk, hogy dél-amerikai kulturális központot avatnak az Economica I-es bentlakás földszintjén, valamint oroszt a kémia kar épületében.
D. I., N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)

BBTE: önállósult magyar szakok
A napokban befejeződött a magyar szakok akkreditációs folyamata az alapszakok és a mesterképzés esetében is, így önállóbbá vált a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Magyari Tivadar, az egyetem rektorhelyettese.
„Ez az önállóság jogbiztonságot jelent, hiszen a külön is akkreditált magyar szakok létezését most már a törvény garantálja” – értékelte a Krónikának a kétéves akkreditációs folyamat végeredményét Magyari Tivadar. A rektorhelyettes elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román nyelvű szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is.
A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi induló magyar nyelvű szak rendelkezik önálló akkreditációval. Magyari kifejtette: ez rendkívül fontos eredmény a magyar felsőoktatás önálló szerveződése szempontjából, hiszen a magyar szakok tanrendje a jövőben eltérhet ugyanazon szakok román változatától. „Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, azaz áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire”– jelentette ki Magyari Tivadar.
Az oktatási szakember az előnyök közé sorolta többek közt azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben tudják majd egyeztetni a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát – részletezte a rektorhelyettes. Magyari Tivadar ugyanakkor lapunknak elmondta, a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem változtak az előző évhez képest.
Bár számítottak rá, a kormány nem csökkentette, hanem jóváhagyta a tavalyi létszámkeretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nőni fog a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít. A 2010–2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon először indul humán erőforrás szak. Andrei Marga, a BBTE rektora ugyanakkor elmondta, az egyetem egészét tekintve nem indítanak újabb szakokat, sőt néhány szakot meg is szüntetnek, de amint azt Magyai Tivadartól megtudtuk, ez az intézkedés a magyar tagozatot nem érinti.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Kólicka mentén, Hajnalhegy alatt
Az otthonomat élénkítő festmények, grafikák, szobrok mellett családi gyűjteményünk egyik büszkesége a jeles debreceni fotóművész, Hapák József nagyméretűre módolt színes felvétele. A fotográfia apró falusi templomot ábrázol, hófehér falakkal, a falfelületeket támpillérek tagolják, a cinterem bejáratának két oldalán csúcsíves, halhólyagos mérművekkel díszített ablakokkal. Bár a felvételen nem látható, de „tudomásom van róla”, hogy a későgótikus istenháza szentélye mellett fiatornyos fatorony, krinolinos ereszű harangláb ékeskedik. A fotográfiával korán elhalálozott barátunk, Alexandru Săşianu váradi művészettörténész ajándékozott meg másfél évtizede, azzal a meghagyással, hogy alkalom adtán feltétlenül zarándokoljak el Magyarkecelre, ahol a rusztikus gótika eme kis ékszere fellelhető.
Rövidítés a Rézen. Dicsérhetjük az eszünket: a Margitta előtt, majd Berettyószéplakon áthaladó, sztrádaépítők roncsolta megyeközi út helyett Élesden kanyarodunk északra, hogy Sólyomkőváron keresztül csatlakozzunk rá Szilágynagyfaluban a Somlyónak tartó útszakaszra. Megspóroltunk vagy harminc kilométert meg legalább háromszáz kátyút. A Réz-hegység égeres-bükkös-gyertyános, legelőkkel övezett, szállásokkal tarkított hátságain átvágva a sűrű eső, a fel-felgomolygó köd ellenére még gyönyörködhetnékünk is támad. „Kistótország” Biharból Szilágyba átcsorgott részén csupán két, szlovákok által is megült településen: Halmosdon és Detrehemen kell áthaladnunk Nagyfaluig. Talán ez a kistáj is megérne egy portyát – mondom magamnak, s a Báthoryak ősi fészkén, majd Perecsenyen és Varsolcon is túlhaladva, Krasznán is megállhatnékom volna – Kraszna vármegye hajdani székhelyének fiatornyos, gótikus temploma láttán. A városias település közepén áthaladva kerüljük meg az azonos nevet viselő folyó táplálta gyűjtőtó víztükrét. Bő fertályóra elteltével hívogatólag integet felénk Magyakecel zsindelypendelyes haranglábja, mellette a fotográfiáról ismert templommal.
Helynévfejtési bonyodalmak. Portyánk színteréhez, a vegyes lakosságú községközponthoz, (régebbi román neve: Căţelul Unguresc) még három település tartozik: az ugyancsak románok és magyarok lakta Egrespatak (Aghireş), a színromán Gurzófalva (Fetindia), illetve Románkecel (régente: Căţelul Românesc) Miért, miért nem, annak idején az elvtársurak nem voltak megelégedve a két Kecel sok évszázada használatos megkülönböztetésével, s 1964-ben az előbbit Meseşeniul de Jos, az utóbbit Meseşeniul de Sus névre keresztelték. Egy a közelmúltból eredő legendárium szerint a vegyes lakosságú központ a Căţălul, a színromán település a Căţăluşa nevet viselte, s emiatt vált nevetség tárgyává a falupáros megyeszerte. Átkeresztelték mindkettőt annak ellenére, hogy a „ki telepedett ide korábban?” vitában román részről éppen a Kecel = Căţel névfejtés tűnt perdöntőnek. Az egyik helynévkutató nem kis elégtétellel jegyezte meg: „Nem érdektelen, hogy ez a latin eredetű román szó, még ha magyarosított formában is, de megőrződött egy jelentős magyar lakossággal bíró falu elnevezésében.” Nos, vettem magamnak a fáradságot, és utánabúvárkodva ellenérveket is találtam. A Gesta Hungarorum szerint a kun (?) vagy besenyő (?) Kecel vagy Ketel vezér, Alaptolma apja még 884-ben csatlakozott Kiev alatt Álmos hadaihoz, és a honfoglalás egyik fontos szereplője lett. A 'Kecel' török eredetű személynév, jelentése: 'puszta', 'kopasz', a 'Ketel' pedig 'vezető vagy vezetékló'. Persze, Anonymus előszeretettel vetített vissza helyneveket személynevekké, emiatt fenntartással fogadhatjuk az általa krónikába foglalt történelmi személyiségek hitelességének többségét. Az viszont már vitathatatlan adat, hogy egy Kecel nevű település első írásos említése 1198-ból való, ez a kisváros a Kiskunságban található a mai napig. A mi vita tárgyát képező, Zilah melletti Keceleink egyike először 1213-ban bukkan fel az oklevelekben, Kechel, Kezel, majd Kecel formában. Nehéz volna elképzelni, hogy a Dunához közeli, ennél korábban említett Kecelt első Árpád kori megülői Căţel-nek, Kutyuskának nevezték volna… De hagyjam el hamarvást a toponímia ingoványos talaját, elvégre ripoterségem nem a múlt búvárlására, hanem a jelen feltárására vállalkozott a Terbetéről eredő Kólicka-patak völgyében. A község négy falujának összlakossága az utolsó, 2002-es népszámláláskor 3078 fő volt, ebből 67,2 százalék román, 30,66 százalék magyar és 2,12 százalék roma nemzetiségű. A folyamatos népösszeírások kezdete, 1850 óta magán Magyarkecelen szinte változatlan arányban a lakosok 44 százalékát képezte a románság, a magyarság 56 százalékával szemben. Jelentős változás az 1977-1992 közötti időszakban következett be, ekkorára – a községközpont lakosságának általános, 220 fős apadása mellett – a románok lélekszámának aránya 36 százalékra csökkent.
Szíveslátás a parókián. A papilak kapujában várakozik ránk Vicsai Ferenc lelkipásztor. A riporterségemmel majdnem egyívású tiszteleteshez – mondhatni – családi szálak fűznek: egy Szilágycseh vonzáskörzetébe tartozó tövisháti falu, Bősháza szülötte. 1964-ben jóapámat – a duna-deltai kényszermunka-táborok poklából szabadulva – ebbe az isten háta mögötti helységbe dugták el egyházi elöljárói, s Ferenc öcsémuram az ő szolgálatain felbuzdulva választotta életcéljául a papi hivatást. A párja is bősházai, immár 36 esztendeje tevékenykednek Kecelen. A tiszteletes asszony pillanatok alatt terített asztalt varázsol, s falatozás közben jóízű beszélgetés esik, együtt idézzük fel szülőfalujukbeli közös ismerőseinket, családjuk dolgait. Két gyermekük van, fiuk is, lányuk is orvosi diplomát szerzett. Bizonyára a távolra került Vicsai-ivadékok, főleg az itt vakáciozó unokák számára nyaranta valóságos földi paradicsom ez a gyümölcsfák koszorúzta, selymes füvű, szénaillatú porta a templomdomb tövében.
Ferenc ide-oda telefonálgat az ügyünkben. Kiderül, hogy – előzetes egyeztetésünk ellenére – a község alpolgármesterével elmarad a találkozónk, ugyanis Seres Árpádnak a megyeközpontba támadt halaszthatatlan dolga, az édesanyját vitte kisebb balesettel a zilahi kórházba. A helybeli iskolát se érdemes felkeresnünk, hiszen a magyar tagozat négy, összevont osztályának tanulói zsibói kirándulásra mentek. Házigazdánk ajánlja, hogy szomszédoljunk, látogassuk meg a közeli egrespataki iskolát és parókiát. Az ott lakó lelkész-házaspár mellett egy tanítónénit is „tartogat számunkra”, akit érdemes lesz kifaggatnom.
Egrespataki trófeák. Ha nem bizonygatná, kinézetének köszönhetően el se hinném, hogy Hari Tünde Hajnalka már tizennégy éve végzett a zilahi képzőben, s azóta tanít betűvetést a faluban. Körbepillantva az udvaron látjuk, van mivel büszkélkednie a helybeli tantestületnek, hiszen kibővített, felújított iskolájukat akár egy nagyváros is megirígyelketné. Első, kedvező benyomásomat nyomban közlöm Otilia Dovleac tanárnővel, az iskola igazgatójával is. Otilia elmondása szerint a kétnyelvű óvodába, a kétnyelvű alsó tagozatra, illetve a román nyelvű felső tagozatra összesen 140 gyermek jár. A kisebbekkel egy-egy óvónő, illetve két-két tanítónő foglalkozik. Az épületet tavaly újították fel, az osztályok létszáma – a románoké is – épp hogy „súrolja” a törvényszabta minimumot, ennek ellenére tizenöt, jobbára szakképzett pedagógus tevékenykedik itt. A felső, román tagozatra összesen nyolc magyar tanuló iratkozott be, inkább a szegényebb sorsú, szociálisan hátrányos helyzetűek közül, a többiek a krasznai vagy valamelyik zilahi magyar iskolába járnak, de a négy órányi anyanyelvi oktatást és a vallásórákat itt is biztosítják. Ibolya tanítónéni az első és a harmadik, Tünde pedig a második és a negyedik osztályt tanítja. Tizennégy-tizennégy gyermeket oktatnak. A két alsó osztályba öt-öt, a két felsőbe kilenc-kilenc gyermek jár. Benyitunk Ibolya osztálytermébe, ahol a kicsiknek magyar, a nagyobbaknak természetismereti órájuk van. Bevallásuk szerint az angollal van inkább gondjuk, mert a tanárnő nem tud magyarul, s az ő román tudásuk még nem elegendő ahhoz, hogy a „közvetítő nyelven” könnyedén vegyék az angol nyelv akadályait. Máskülönben nem győzőm kapkodni a fejemet, kiderül, hogy ezek az ügyes gyermekek egyre-másra sikeresen vesznek részt a különböző vetélkedőkön és tantárgyversenyeken. Almási Tamara például versmondásban jeleskedett, a szavalóverseny megyei szakaszán, Zsibón, majd az országos döntőn, Szatmárnémetiben is Szilágyi Domokos Medvelakodalom című versével szerepelt. Kulcsár Zsolt és Kui Henrik Gedeon matekversenyen jutott tovább, Szeredai Boldizsár Ferenc pedig a számtan mellett román versmondó-vetélkedőn jeleskedett. Az apróbbak közül Ferenc Efraim a Kenguru-számtanversenyre nevezett be.
Tünde tanítónéni tanítványai se adják alább: legutóbb az Aranytoll-versenyen néhány előre megadott kulcsszó alapján kellett mesét fogalmazniuk. A folyosó tele van tapétázva a magyar tagozatosok trófeáival: hirtelen vagy harminc oklevelet számolok össze a falakon. Tünde bevallja, hogy fájó szívvel válik meg a néhány hét múlva kirepülő negyedikeseitől, hiszen ők kilencen gyűjtötték be a legtöbb diplomát. Talán arra a legbüszkébb, hogy egyik tanítványa első, másik a második lett megyei szinten a számtanolimpián. Legutóbb egy negyedikes legényke Zilahon vett részt népdalversenyen, ahol egyetlen magyar résztvevőként szerzett elismerést. Belépünk a másodikosok és negyedikesek termébe, ahol Szilágyi Zoltán tart vallásórát. A lelkész nem csak a református, hanem a baptista és a pünkösdista szülők gyermekeit is oktatja, most éppen pünkösd ünnepének jelentőségéről beszélgetnek.
Szóra, pontosabban énekszóra bírjuk a negyedikes Seres Rudolf Györgyöt, aki a népdalvetélkedőn szerepelt sikeresen: „Udvaromon hármat fordul a kocsi, / Édesanyám, kofferemet hozza ki, / Hozza ki a behívó levelemet, / Már Sámsonban felejtsék a nevemet.”
Látogatóban Szilágyiéknál. Zoltán tiszteletes átkísér bennünket a parókiára, mely a Szilágyi lelkészházaspár otthona. Éva tiszteletes asszony nyolc éve szolgál Egrespatakon. Éppen az esti istentiszteletre készül, számomra, régivágású papivadék számára szokatlan módon: egy laptop segítségével. Zoltánnak nehezebb a dolga, ő a Tövishát két távolabbi, apró gyülekezetét, a 85 lelket számláló Nagymont és a 150 lelkes Szilágyszentkirályt pásztorolja. Templom is – előbbi településen gótikus templom –, parókia is van mindkét színmagyar helységben, csakhogy egyen-egyenként képtelenek volnának egy-egy lelkipásztort eltartani. Mindkettőnek testvéregyházi státusa van, egyik se fíliája a másiknak – így egészségesebb a két kisközösség kapcsolata – véli Zoltán. Az egrespataki református gyülekezet lélekszáma 390, a baptista és a pünkösdista magyaroké körülbelül 200, együtt a falu lakosságának mintegy 40 százalékát képezik. A kálvinista jelenlét nem sokat változott az utóbbi évtizedekben, ez részint a kereszteléseknek a temetésekkel csaknem azonos számának, részint az innen városra származottak folyamatos visszaköltözésének köszönhető. Vegyesházasságok elvétve fordulnak elő, azok is csupán más-más felekezetű magyarok között köttetnek. A reformátusok inkább egykéznek, a neoprotestáns családok viszont három-négy, akár öt-hat gyermeket is vállalnak.
A 6,5 hektárnyi egyházi földeket visszakapták, két hektár erdőt is. A templomot építésének száz esztendős jubileumán, 2001-ben újították fel. Miért, miért nem, az istensztiteleti hely nincs telekkönyvileg bejegyezve, emiatt számos adminisztratív akadályba ütköznek. A hajdani templom 1961-ben épült, a jelenlegi 1901-ben. A régi épület néhány maradványa, a bejárat fölötti latin nyelvű kőtábla, a szószék legalsó lépcsőfoka előtt beépített ugyancsak feliratos kőlap és egy hajdani birtokos: gróf Teleki Mária címere tanúskodik a múltról. Egy máiglan élő legenda szerint a történelem számos viharát túlélő település lakói a a török-tatár dúlások elől menekülve egy egész éjszakát töltöttek templom mögötti dombon lábon állva, azóta kapta a Láb nevet. A gyülekezeti ház az egyház tulajdona volt, egy ideig művelődási házként működött. 2006-ban kapták vissza, nagyon lerobbant állapotban. Azóta felújították, kibővítették, ellátták konyhával, és az emeleti részen vendégszobákat is kialakítottak, panzióként szeretnék működtetni, a faluturizmus fellendülése reményében. A férfiak jelentős része építkezéseken dolgozik, négy nagyobb csapat van, Magyaroszágon is vállalnak munkát, de többnyire az országot járják. A gyülekezeti ház újjáépítésekor mindegyik csapat kalákában dolgozott egy-egy épületrész renoválásán. A földek nagy része parlagon marad, néhány család kezdett nagyobb vállalkozásba az agráriumban. Mivel számos életerős család visszaköltözött a faluba, Egrespatakot nem jellemzi az elöregedés. Rövidesen infrastruktúra – úthálózat – szempontjából jelentős változás várható. Szilágyi tiszteletesék nem örvendenek igazán a fejlődésnek, hiszen már jó út visz a megyeközpontig, s a zilahi körgyűrű, egy gyorsforgalmi út, és az autósztrádához való csatlakozás mind szinte karnyújtásnyira, a templom, a parókia és a gyülekezeti ház fölötti magas parton fog elhaladni. Attól tartanak, hogy a megsokszorozódó forgalom felbolygatja a falu idilli nyugalmát, és veszélyeztetni fogja az egyházi épületeket.
Vissza Magyarkecelre. Tünde tanítónéni Kecelen lakik, velünk tér vissza az otthonába, s út közben a községközpont dolgairól faggatom. Magyarkecelen mindkét tagozaton csupán négyosztályos iskolára futja. Ez részint azzal magyarázható, hogy kevesebben, mintegy négszáz lélekkel kevesebben lakják, mint Egrespatakot, másrészt a keceliek inkább egykéznek, mint a szomszédos falu lakói. Egy tanítónő oktat a román, egy a magyar tagozaton. A magyar kisiskolások 13-an vannak, az első, a második és a harmadik osztályban, negyedikesük nincs. Mivel az idén három elsőst irattak be, őszire tizenhat tanítványa lesz a helybeli tanítónéninek. Tünde bevallása szerint mindkét magyarok lakta falut a magáénak tekinti. Egrespatakon tanít, de Kecelen több kulturális tevékenység kötődik a nevéhez. „A tiszteletes úrral együttműködve számos dolgot kezdeményeztünk. Először a vallásórák keretében segédkeztem egyházi énekek betanításában, s azok mellett népdalokat – főleg szilágyságiakat – is tanultunk. Aztán kézimunkáztunk, népi játékokat is becsempésztünk a foglalkozásokba. Két tánccsoportunk is van, egy a kicsiké, egy az ifjaké. 2005 őszén tartottuk meg az első hagyományőrző napokat, a szüreti sokadalmat. A stafirungos ládákból előkerültek a régi öltözékek. A csoport apraja-nagyja felöltözött, szekerekre ültünk, nótázgattunk, hívogattuk a falusiakat az ünnepségre, ahol a fiatalok táncokat mutattak be, színdarabot adtak elő, aztán következett a szüreti bál.” „Voltaképpen az egész ünnepség egyházi keretekben zajlott le, előbb istentiszteleten adtunk hálát a termésért, de ahhoz, hogy a rendezvény megvalósuljon, nagyon kellett egy ilyen kultúrmindenes, mint a mi Tündénk – bizonygatja a lelkipásztor. 2006-ban és 2007-ben aratás és kenyérünnepet tartottunk. Miután a templomban összegyűltünk, és hálát adtunk az Úristennek az azévi termésért. Egyébként a mi falunk hagyományőrzőbb, mint a Zilah melletti Egrespatak.” „A hálaadás után összegyűltünk a tiszteletes úrék kertjében, a pap kertjében – veszi vissza a szót Tünde –, ugyanis ott volt egy kisebb tábla búzavetés, és ott kaszákkal arattunk. Az idősebb emberek megmutatták a fiataloknak, akik falusi létükre már nem vettek részt kézi aratáson, hogy hogyan is volt régen, hogyan szedték a markot, hogyan kötötték kévébe, rakták keresztbe. Mi énekszóval buzdítottuk az idősebbrendűeket a munkára. Csodálatos felvételeink vannak. A szívünk tele volt örömmel, hogy nemzedékről nemzedékre tovább adhattuk a hagyományokat. Megvolt az aratás, a sereg elindult, élen egy búzakoszorút hordó legénykével. Elrejtőzött falusfeleink – szokás szerint – vízzel locsolják ilyenkor a menetet. A szomszédos házakban kemencében frissen sült kenyérrel és lángossal fogadtak bennünket. Többszázan vettünk részt ezen az egész falut felölelő rendezvényen. Bár ünnepségünk első sorban a magyarságot érintette, a románság sem zárkózott el tőlünk, velünk együtt ünnepeltek, és irigyelték is kissé, hogy mi mire vagyunk képesek. Mindkét alkalommal este néptánccal, színdarabbal léptek fel a fiatalok. Legutóbb Tamási Áron Énekes madarát adtuk elő. Három éves korúaktól a huszonévesekig mindenki vállalt valamilyen szerepet. Mind a két falut a magaménak érzem, mindkét falu szolgája vagyok. Egrespatakon például a kolleganőmmel tanítjuk be a gyermekeknek az anyáknapi, a karácsonyi műsorokat, s mivel ott nemcsak református templomban, hanem a baptista és a pünkösdista imaházban is bemutatjuk az ünnepi programunkat. Itt, Magyarkecelen pedig a tiszteletes úrral karöltve mutatkozunk meg a gyülekezet színe előtt. Nem várunk hálát, de ha megcsillan a könny a szülők szemében, vagy mosolyt fakasztunk, már megérte. A farsangot is megtartjuk a gyerekekkel. Egrespatakon olyankor kürtöskalácsot sütnek. Vakációban Hídalmáson vagy Sólyomkőváron táborozunk, ott bonyolítjuk le a szünidei bibliaheteket, sportvetélkedőket tartunk, szabadtéri játékokat szervezünk, tábortűz mellett énekelünk.” A község és a közösség dolgairól. Riporteri előjogom alapján kissé felborítom tapasztalatgyűjtésünk időrendjét. A szívemhez nőtt, lelkembe lelkedzett templom és harangláb leírását riportom végére tartogatom. A lelkipásztor és a tanítónő kíséretében rövid sétát teszünk a falu kacskaringós utcáin. Tünde tanító néninek köszönhetően jegyzem fel Magyarkecel hangulatos utcaneveit: Alszeg, Híd-, Malom-, Szénakert-, Külszeg-, Erdő-, Kraszna- és Posta-utca. Helynévgyűjtői szenvedélyemet is kiélhetem. Határrészek: Magdolna, Rét, Mogyorós, Szőlőalj, Bartáé, Hosszú, Tölgyes, Lándzsabikk, Asztaltartás, Kecskehát, Puszta, Tér, Szénakert, Vágottberek, Gyertyános. Erdők: Katrics, Előbikk, Kosztabikk, Csúpos. Szőlőhegyek: Nagy-hegy, Kis-hegy, Morgó és Hajnalhegy. Pótlólagosan legalább telefonon keresztül mégis sikerül kapcsolatba lépnem az alpolgármesterrel. Seres Árpád RMDSZ-színekben jutott tisztségbe, egyébként Seres Dénes volt szenátor, jelenlegi képviselő testvére, s a törvényhozó természetesen a szívén viseli szülőföldje ügyeit. A „vice” nem rejti véka alá, hogy Magyarkecelen hatékonyan fungál a magasabb szinteken nem létező PSD-RMDSZ koalíció. A szociáldemokrata polgármesterrel együttműködve számos eredménnyel dicsekedhetnek a településfejlesztés, a négy falu infrastruktúrájának korszerűsítése terén. Már az előcsatlakozási időszakban „megtanultak pályázni”, Románia uniós csatlakozását követően sikerült újabb pénzeket lehívniuk, s mindennek köszönhetően aszfaltozták le a helységek útjait, járdáit, renováltak művelődési házakat, iskolákat, s amire talán a legbüszkébb: az 1907-ben épült községházát teljes egészében felújították és korszerűsítették, és két parkot varázsoltak a községközpontba. Magyarkecel vízhálózata 80 százalékban készült el, a szennyvízhálózat kiépítése is következik, ha lesz rá pénz. A települések ivóvízellátását két, a Meszes hegységben eredő patak befogásával igyekeznek megoldani, egyebekben kisrégiós összefogással, más községekkel karöltve törekednek – például – az uniós szabványok szerinti szelektív szemétgyűjtést, tárolást, és szállítást megvalósítani. Az alpolgármester ismételten kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy nem sikerült összefutnunk, hiszen – mint mondja – a személyes találkozás hangulatát semi se pótolhatja. Megegyezünk abban, hogy alkalmasint pótoljuk az elmaradt beszélgetést. Egyébként úgy érzem, jártunkban-keltünkben – kísérőinknek köszönhetően – sikerül megragadnom Magyarkecel „fílingjét”. Ferenc tiszteletes és Tünde tanítónéni bőséges információkkal szolgál. Elsétálunk a gyülekezeti házig. A multifunkcionális épület télvíz idején istentiszteleti helyként is szolgál a fűtetlen templom helyett. Jókora, fűthető termében templomnyi gyülekezet is elfér. Vendégül látó papunk már kiteregette az anyakönyveket, a családkönyvet, amelynek alapján minden família családfájának elágazásai nyomon követhetőek. A bejegyzések alapján kiderül, hogy az utóbbi években a hívek száma szinte állandósult, általában a keresztelések száma megyezik a temetésekével, viszont az utóbbi húsz évben hatvan lélekkel apadtak, s ez egy ilyen kis közösség számára jelentős veszteség. Magyarkecel egyháza csupán 1747-ben lett anyaszentegyházzá, addig Krasznahorvát leányegyháza volt, bár a helybeliek 1567-ben tértek át a református vallásra. Klenódiumaik viszont az eklézsia gazdag múltjáról tanúskodnak. Szép mívű ezüst pohara 1626-ból való. A legrégibb úrasztali abrosza 1713-ból, négyzet formájú, mintával díszített, Székely Ilona adománya. A legértékesebb az úrasztali terítők közül egy török eredetű kéztörlő, laposhímzéssel a 17. század elejéről.
Isten malma. A parókia portájáról gyümölcsfák, dús füvek zöld tobozódásában kapaszkodunk fölfelé a templomdombon. Előbb a templom mellett magasodó harangláb mutatkozik elibénk teljes pompájával. Magas gerendaküszöbét átlépve első pillantásra, a kesze-kuszának tűnő belső gerendaváz láttán emlékeimből egy régi malom képe idéződik fel bennem. „Isten malma” – hajtogatom kísérőimnek megigézve a látványtól. A templomtól különálló fatorony a 16-17. századfordulóján épülhetett. A harangláb tetejét többször átalakították, egyik gerendájának felirata szerint 1775-ben készült. A harangláb szakállszárítója igen szép mintájú tulipánfaragásban végződik. A közepén kettéosztott tornác és a krinolin szerű eresz elegáns megjelenést kölcsönöz, mindenképpen Kalotaszeg hatására enged következtetni. A templom mellett magasodó haranglábnak építésekor még nem volt fiatornya. Előtanulmányaim alapján tudom, hogy egészen a 19. század utolsó negyedében egyre-másra épülő kőtemplomtornyok divatjáig, néprajzi tájaink közül épp a Szilágyságban volt legtöbb tölgyfa harangtorony, felülmúlva gyakoriasságában a haranglábairól nevezetes Kalotaszeget, vagy Küküllő mentét is. Kós Károly nem kevesebb mint 27 egykori harangláb jegyzékét adja, s nem tartja kizártnak annak a lehetőségét sem, hogy épp Szilágyság vidéke lehetett a fő fókusza Erdély és Partium református tájai elterjedt harangtorony építésének. A szilágysági népi monumentális építészet kimagasló értékeit képviselik a menyői, magyarkeceli, ardói, magyarrécsei és lelei haranglábak. Építési idejük a fatorony építészet virágkorának időszakára, a 17-18. századra esik. Legrégibb közülük a menyői református templom haranglába. Építésének idejét 1619-re teszik. A maga 22 méterével a vidék népi monumentális emlékei közül a legmagasabbnak számít. A magyarkeceli harangláb egyik ereszgerendáján az 1775-ös évszám olvasható, de mivel ezen, és a többi gerendákon is sok olyan illesztés és lapolás nyomai láthatók, melyek az ezt megelőző időkből származnak, ezt az évszámot inkább egy nagyobb szabású felújítás dátumának tartjuk. Talán közelebb visz az igazsághoz, ha építési idejét az 1747-es évhez kötjük, amikor Magyarkecel református egyháza híveinek gyarapodásával, az addig filiálából anyaegyházi rangot kapott. „A toronyban lakozó harangok közül 1766-ból való a nagyharang, az ugyanabból a korból származó kisebbiket az első világháború idején elvitték, ágyút öntöttek belőle, helyette 1923-ban öntetett újat az eklézsia – kapunk magyarázatot Vicsai Ferenctől –. A faépítmény az 1950-es években kezdett imbolyogni, akkor végeztek elég komoly munkálatot, megerősítették. A legutóbbi nagyjavítás 1984-ben volt, akkor teljesen újrazsindelyeztük.”
Fotográfusként tüsténkedő főszerkesztőm nem tud ellenállni a kísértésnek: nyaktörő mutatványt produkálva kapaszkodik fel az „Isten malma” gerendázatán átvetett létrán. Megszállottan örökíti meg az építmény izgalmas belső struktúráját, s legfelülre jutva madártávlatból készít felvételeket az alant kibontakozó tájról, a templomkert szépségeiről. Az istenházát körülölelő, szorgalmas gazdára valló gyümölcsös és szántó egy tagban hét hektárra terjeszkedik. Az országút melletti közel nyolc hektárnyi egyházi birtok sem marad megdolgozatlanul. Minőségi termőföldjéből tíz-húsz árnyi területet bérelnek családonként a hívek.
Kőbe vésett krónika. Magyarkecel református temploma eredetileg katolikus templom volt, az érett gótika korában, a 15. század végén épült. Alapítója Geréb László római katolikus püspök. A nagyműveltségű reneszánsz főpapnak tulajdonítják a templom építését, akinek itt birtoka volt. Petri Mór Szilágy vármegyéről írt monográfiája a 15. század végére teszi. Entz Géza egy 1944-ben megjelent tanulmányában 1498-ra jelöli meg a templom építésének kezdetét. 1502-ben lett befejezve. Mind a két bejárati ajtó kőkeretei megmaradtak eredeti formájukban. A szentély ötszögzáródású, csillagszerű boltozattal, két ívzáró kővel rendelkezik, a hajótól a csúcsíves diadalív választja el, ablakai kőrácsosak. Megmaradt a szentély kifejlett hálóboltozata is. A templom-átalakítás után fennmaradt és még ma is látható a szószék felőli oldalon a befalazott sekrestyeajtó és a szentségtartó. A templomhajó nyolc méter hosszú, 6,5 méter széles és 6 méter magas. Itt és a szentélyrészben 182 ülőhely van a padokban. A templomot kívül nyolc támpillér tagolja, köztük kőrácsos/halhólyagos/ ablakokkal. A nyugati templomfalrészt két, a keleti részt hat pillér támasztja.
A diadalíven az alábbi felirat olvasható: „E kőlábnak külső része jobbján Faggyas István teste nyugszik, délre. Világélete volt 68 esztendő, 42 esztendőt papságban tölte el” Kint, két külső támpilléren is van felirat. A nyugatin: „Itt nyugszik Vizsnyai János, ki itt pap volt 1764-ig, mikor Faggyas István lett itt pappá, mint esperes.” Egy másik támpilléren, az északi oldalon pedig a következő rigmusokba foglalt krónika: „Faggyas István holtát Végh András követte, / mindkét öreg testét e két sír temette. / Mint atyját és ipját őket az táplálta, / a papi ház mennybe míglen beszámlálta. / Engedjétek, kérlek, itten nyugodniok, / balról-jobbra, míglen fel kell támadniok.” Ferenc barátunk, miután kisilabizálja számunkra a kőtáblákba vésett szövegeket, elködösült szemmel bólogat: „A drága elődeim nagy része itt van eltemetve a templom körül. Sokáig, sokáig itt volt a temető.
A szószék és hangvető is több száz éves, pontosan nem lehet tudni, mikor épültek. Az orgona 1832-ból való, Johannes Kramer mester műhelyéből. A nagyhajó mennyezete kazettás volt. Ahogy a helybéliek magyarázzák: nagy bánatában, 1920-ban, Trianon évében szakadt be. Sajnos, valóban el volt hanyagolva, anyagi források híján évekig beázott. A tetőszerkezetet a tavalyi esztendőben újították fel.
A templom épületét fennállásának 500 évfordulója alkalmából, 2002-ben igyekeztek felújítani. Kívül teljesen leverték a vakolatot, ami már omladozott, a műemlékvédelmi előírások szerinti, szakszerű renováláshoz cementet egyáltalán nem használtak, csak oltott mésszel és poronddal, homokkal dolgoztak a mesterek. Bent nem kellett teljesen leverni a vakolatot. Azért, hogy óvják a vizesedéstől, a salétromtól, körbe árkot ástak, és tört kővel töltötték be a vájatokat. A félévezredes jubileum alkalmából a bútorzatot is felújították.
Két karzatának mellvédjét virágmotívumok díszítik. A legénykarzat mellvédjén a virágmotívumos táblaképek között középen két emléktábla áll, az 1914-1918 és az 1940-1944 között elesettek emlékére. A második veszteséglistán egy zsidó falusfelük, Rozenberg Jakab neve is olvasható az áldozatok között. Ugyanennek az izraelita családnak egy nőtagját a kecelieknek az utolsó pillanatban sikerült kimenteniük a halálvonatról.
A padokat hervadozó virágok díszítik. Arról árulkodnak, hogy a pünkösd ünnepe előtti vasárnapon zajlott le a konfirmáció. Régóta volt ennyi konfirmandus Magyarkecelen. Tizenhárman adták bizonyságát hitüknek a gyülekezet színe előtt, s váltak fogadalomtételük után az egyházközség tagjává. A tizenéves ifjak mellett egy felnőtt férfi is, egy messzire, Temes megyébe eltévelyedett bárány, aki visszaköltözött a szülőfalujában, és érett fejjel fogadta a lelkipásztori áldást. A gyerekek kérték a tiszteletes urat, hogy legalább a hét első felében őrizhessék meg a templomban ünnepi fogadalomtételük virágdíszeit…
Szilágyi Aladár
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Közös gondok, közös megoldások (Kolozsvári magyar felsőoktatási fórum)
A romániai és a magyarországi felsőoktatás ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzd, mindkét rendszer irányítói tartalmi, szerkezeti és anyagi nehézségekkel szembesülnek — fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki tegnap Kolozsváron román—magyar felsőoktatási fórumon vett részt. Jelent volt Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke is, és képviseltette magát a román rektori konferencia vezetősége.
Az MRK és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. A fórum fő célja a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeinek megalapozása volt, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. Dávid László, az EMTE rektora üdvözölte, hogy a rangos fórummal újabb nyitási folyamat indult el a román és a magyar felsőoktatás között, ami a következő években remélhetőleg kiteljesedik.
Tőkés László európai parlamenti képviselő — egyben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke — előadásában kiemelte, hogy a PKE és az EMTE fejlesztésében szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Versenyképes felsőoktatás: az itthon maradás biztosítéka
Nekünk, magyar politikusoknak, magyar felsőoktatási vezetőknek, oktatóknak két fontos célt kell megfogalmaznunk, amikor a magyar nyelvű felsőoktatásról gondolkodunk: a magyar nyelvű oktatási lehetőségek bővítését és az együttműködést – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök- helyettes pénteken, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által szervezett román-magyar felsőoktatási fórumon, Kolozsváron.
Előadásában az oktatási kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a bolognai rendszer bevezetése és annak elfogadtatása azt a célt szolgálta, hogy versenyképesek és csereképesek legyünk bárhol Európában.
"Csereképes kell legyen Erdély és Románia, csereképesek, versenyképesek kell legyenek a felsőoktatási intézményeink, hiszen, paradox módon, az itthon maradást is így szolgáljuk legjobban" – hangsúlyozta a szövetség elnöke, aki rámutatott arra is, hogy az új egyetemi rendszerek a minőségi felsőoktatás biztosítása érdekében az országokon belüli és a határokon átívelő együttműködést szorgalmazzák.
Beszédében Markó Béla kitért a hazai magyar felsőoktatás dinamikájára is. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a 2006-2007-es tanévben Romániában megközelítőleg 9 ezer fiatal tanult magyarul az egyetemeken, a 2009-2010-es tanévben már közel 13 ezren indultak. "Dinamikusan fejlődünk, és ez minden bizonnyal köszönhető a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek, az egyre nagyobb súllyal bíró Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, a Partiumi Egyetemnek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek. A dolgunk az, hogy ezt a számot bővítsük és stabilizáljuk, hogy a törvényben a magánegyetemeknek is esélyt adjunk a reális, valós és méltányos továbblépésre és fejlődésre" – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki prioritásként jelölte meg a Sapientia akkreditációját, az ehhez szükséges törvénytervezet kidolgozását és ennek a parlamenttel való elfogadtatását.
Az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatás bővítéséért továbbra is felelősséget kell vállalnia az RMDSZ-nek és emellett mindazoknak, akik a közéletben lehetőségekkel rendelkeznek. "Egy közösségen belül akkor van egészséges közélet, ha sikerül a munkát, a feladatot és a felelősséget megosztani" – mondta Markó, kiemelve azok szerepét, akik vállalták, hogy politikai eszközökkel próbálnak változtatni a hazai oktatás és ezen belül a felsőoktatás helyzetén. "Kulcspillanatban vagyunk, mert az elkövetkező napokban még mindig van mód az új oktatási törvény szövegén változtatni, és még mindig van mód azoknak a módosításoknak a beiktatására, amelyek valóban koherenssé tehetik azt az oktatási reformot, amelyre ennek az országnak óhatatlanul szüksége van. Természetesen, a mi esetünkben van egy sajátos megközelítése az oktatási törvénynek, éspedig a teljes körű anyanyelvű oktatás kereteinek biztosítása". Úgy vélekedett, ilyen szempontból a jogszabály jó úton halad, hiszen eddig a pillanatig, minden vita és időnként minden ellenkezés dacára, sikerült kiiktatni az előző oktatási törvényből megmaradt diszkriminatív intézkedéseket, mint például azt, hogy bizonyos tantárgyakat nem lehet anyanyelven tanítani. Markó Béla szerint jelenleg és a közeljövőben a kérdés nem csupán az, hogy lehet-e minden tantárgyat magyarul tanítani, hanem az, hogy rendelkeznek-e döntési lehetőségekkel és eszközökkel a magyar oktatók. Véleménye szerint ezt a célt szolgálja az új oktatási törvényben megfogalmazott decentralizáció, amely közösség-, gyerek-, szülő- és pedagógusközelibbé teszi az iskolát. "Tagadhatatlan, hogy ez pozitívan hat ki a felsőoktatásra is, hiszen nem mindegy, hogy milyen minőségű oktatást követően kerülnek a felsőoktatási intézményekbe a diákok. Annak, hogy egy közösségen belül hoznak meg döntéseket, van egy más jelentősége is: másképp lehet tervezni, kidolgozni a szakok, iskolák profiljával kapcsolatos helyi, regionális, megyei stratégiákat, és mindez arra fogja kötelezni az önkormányzatokat, hogy közelebb hozzák az egyetemeket a konzultációk során" – összegzett az RMDSZ elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)

Hasonló kihívásokkal küzd a román és magyar felsőoktatás
A romániai és a magyarországi felsőoktatás ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzd, mindkét rendszer irányítói tartalmi, szerkezeti és anyagi nehézségekkel szembesülnek - fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki pénteken Kolozsváron román-magyar felsőoktatási fórumon vett részt.
Szabó Gábor elmondta: nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a romániai magyar felsőfokú képzés európai minőségű, s hogy Kárpát-medencei felsőoktatási térség kezd kialakulni.
Az MRK és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet.
A fórum fő célja az volt, hogy megalapozzák a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A román-magyar felsőoktatási fórumon számos romániai egyetem vezetője is jelen volt, részt vett Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, de képviseltette magát a román rektori konferencia vezetősége is. Dávid László, az EMTE rektora üdvözölte, hogy a rangos fórummal újabb nyitási folyamat indult el a román és a magyar felsőoktatás között, ami a következő években remélhetőleg kiteljesedik.
A kolozsvári felsőoktatási fórumon felszólalt Tőkés László európai parlamenti képviselő is, aki egyben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke. Előadásában kiemelte, hogy a PKE és az azt integráló EMTE fejlesztése nem lehet csak a nagyváradi akadémiai közösség felelőssége, ebben szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is.
Markó Béla RMDSZ elnöke beszédében a romániai magyar felsőoktatás dinamikus fejlődését vázolta. Emlékeztetett arra, hogy a 2006-2007-es tanévben megközelítőleg 9 ezer fiatal tanult magyarul a romániai egyetemeken, az idei tanévben viszont számuk már közel 13 ezerre nőtt.
Krónika (Kolozsvár)

Román–magyar egyezmény az erdélyi magyar hallgatókról
A tehetséggondozásra fektették a hangsúlyt a kolozsvári felsőoktatási fórumon
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) román–magyar felsőoktatási fórumot szervezett június 11-én Kolozsváron, többek között Markó Béla és Tőkés László részvételével. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban vitatták meg a magyarországi és a romániai felsőoktatás helyzetét, különös hangsúlyt helyezve a romániai magyar felsőoktatásra, a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztésére és az együttműködés lehetőségeire. Ez alkalommal aláírták azt a szerződést, amely a Romániában magyar nyelven tanuló hallgatók tehetséggondozását kívánja támogatni, vagyis megteremtették azt az intézményes keretet, amely lehetőséget nyújt az erdélyi magyar hallgatóknak, hogy szervezettebb és népesebb számban vegyenek rész a Magyarországon zajló tudományos diákköri tevékenységben, amely jövőre ünnepli meg három évtizedes tevékenységét.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyújtott otthont a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) által megszervezett Kolozsvári Felsőoktatási Fórumnak. Az ülésszak első felében felszólalt többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Tőkés László, mint a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke. Ecaterina Andronescu, volt szociáldemokrata oktatási miniszter, a Román Rektori Konferencia (RRK) elnöke a román tanügyi törvény vitája miatt nem lehetett jelen, a testületet Constantin Ciuce, az RRK alelnöke képviselte.
Az ülésszak második részében a Bologna-folyamatról, a magyarországi és a romániai felsőoktatás stratégiai céljairól, a romániai egyházi felsőoktatásról, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól szólt a vita, majd aláírták a romániai felsőoktatásban tanuló magyar diákok tehetséggondozását segítő dokumentumot. Az iratot kézjegyével látta el Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, Soós Anna, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke és Ravai Levente, a romániai Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnökhelyettese.
Ezáltal a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók számára megteremtődött az az intézményes keret, amely lehetővé veszi, hogy szervezett formában vegyenek részt az OTDK ülésszakain. Ez leghamarabb 2011-ben konkretizálódik, amikor az OTDK megünnepli létesítésének harmincadik évfordulóját.
„A kolozsvári ülésszak első tanulsága az volt számomra, hogy Magyarországon, Romániában és Erdélyben ugyanazokkal a gondokkal és kihívásokkal kell szembenéznie a felsőoktatásnak. A gond mindenhol a finanszírozás. A gazdasági recesszió közepette túl sok jót nem várhatunk” – nyilatkozta az ülésszak utáni sajtótájékoztatón Szabó Gábor, az MRK leköszönő elnöke, akitől Sándorné Kriszt Éva, az MRK eddigi alelnöke veszi át a vezetést. „Egységes Kárpát-medencei felsőoktatásban kell gondolkodnunk. Az erdélyi felsőoktatás része a Sapientia EMTE is, amely minőségi képzést nyújt hallgatóinak. A Sapientia EMTE érettségét az is bizonyítja, hogy ilyen rendezvények aktív szereplőjévé vált, és ezt folytatni kívánjuk a jövőben is” – magyarázta ugyanakkor Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, míg Szendrő Péter, az OTDT elnöke úgy vélte: „Nemzedékek, országok és egyetemek közötti hídépítésnek nevezhető az, hogy a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók ezentúl intézményes formában vehetnek részt a magyarországi tudományos diákkonferenciákon”.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Azonos gondok – Magyar-román felsőoktatási fórumot tartottak Kolozsváron
Aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést.
Mind Románia, mind Magyarország vagy Európa bármely országa ugyanazokkal a problémákkal küszködik a felsőoktatás esetében - vonták le a következtetést a Magyar Rektori Konferencia és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében rendezett Kolozsvári Felsőoktatási Fórumon jelenlevő előadók.
"Sorolhatnám a problémákat: az egyetem eltömegesedése, a mennyiségre való koncentrálást a minőség rovására – vezette fel a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól tartott előadását Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja. Kiderült, jelen pillanatban mintegy 12 ezer magyar hallgató tanul magyar és román egyetemeken Romániában, számuk alulreprezentáltságra utal a román ajkú egyetemisták arányához képest: a 2002-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 6,66%-át magyar anyanyelvűek teszik ki, a magyar hallgatók azonban az egyetemisták arányának alig az 5%-át képezik.
A magyarországi számadatokhoz képest ez az arány még rosszabb: 4,6-szor kevesebben folytatják tanulmányaikat a középiskola elvégzése után. 1,5 millió romániai magyar lakosból 12 ezer, míg a szomszéd ország 10 millió lakosából 370 ezer egyetemi hallgató – mutatott rá Tonk. Az egyetemek kommunikációjával kapcsolatosan elmondta, a romániai magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények hajlamosabbak nyitni a magyarországi egyetemek felé, ugyanakkor nem jut eszükbe kapcsolatokat teremteni a 30 méterrel odébb levő román tannyelvű egyetemmel.
Az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását nem érzi korszerűnek, szerinte a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem betöltötte azt az űrt, amelyet az önálló magyar, államilag is finanszírozott egyetem hiánya jelentett a romániai magyarság számára. Emellett a politikai akarat is hiányzik, továbbá a BBTE magyar oktatói soha sem jutottak konszenzusra a kérdésben: egyesek támogatják, mások ellenzik az elképzelést.
"Kulcspillanatban szervezték meg a felsőoktatási konferenciát, mivel az új oktatási törvény éppen elfogadás előtt áll a szenátusnál. Bár a szenátusi vitát nem tervezték hosszúra, még van mód a változtatásra – jegyezte meg előadásában Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, aki jónak és koherensnek értékelte a jogszabályt.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy míg az alsó és középszintű oktatásra vonatkozó rész megfelelően kidolgozott, a felsőoktatásra vonatkozó részben meg kell nézni, hogy maradt-e ellentmondás és ha igen, ezeket fel kell oldani. Elmondta, olyan gondokon sikerült túllépni, mint például egyes tantárgyak magyar nyelven való tanítása, vagy az anyanyelvű felsőoktatás biztosítása, hiszen ezt az új törvény már szavatolja. „Ebben a pillanatban és a közeljövőben a széleskörű minőségi oktatásért és a döntési eszközök megteremtéséért kell küzdeni” – fogalmazott Markó. A decentralizáció jótékony hatásairól szólva megemlítette, ennek az intézkedésnek a legfontosabb hozadéka, hogy helyi közösség-, pedagógus-, szülő- és gyermek-közelivé teszi az oktatást, a vezető tanácsok, vagyis a pedagógusokból, önkormányzati képviselőkből, szülőkből álló iskolaszékek kezébe kerül a döntés.
„Azt gondolom, hogy ebben a pillanatban a magyar politikusokat és magyar felsőoktatási vezetőket két fontos cél kell vezérelje: az együttműködés megvalósítása, illetve a magyar nyelvű oktatási lehetőségek bővítése” – hangsúlyozta. A bolognai rendszerről elmondta, figyelni kell arra, hogy ebben a rendszerben tanulók ne csak papíron, hanem a valóságban is legyenek csereképesek.
Hudecz Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora a magyar oktatás stratégiai céljait ismertette. Elmondta, a legfontosabb alapelv a magas színvonalú és versenyképes tudás elérhetővé tétele az egyének számára.
A felsőoktatási tevékenység során az oktatás-centrikusságáról a kutatás javára kellene lemondani. „A harmadik generációs egyetemnek a szolgáltató szerepét kell betöltenie: az oktatást és a kutatást kell kiszolgálnia. A kormánynak meg kell határoznia, hogy egy korosztály hány százaléka számára tart fenn felsőoktatási kapacitást: például Afrikában ez az arány 5, míg Finnországban 70%-os. A leszakadás megakadályozása érdekében pozitív diszkriminációt kell alkalmazni azokban a régiókban, ahol a diákok számára problémát jelent a standard érettségi” – hangoztatta.
Elmondta, a magyarországi felső szintű oktatásnak az idegennyelv-tanításra kellene hangsúlyt fektetnie. Problémát jelent ugyanakkor az a tény is, hogy a közel 400 ezer hallgatót kiszolgáló felsőoktatási rendszerben dolgozók sokszor másod- vagy harmad állást vállalnak az egyetem mellett, ez pedig az oktatás rovására megy.
Ugyanakkor a kormánynak arra is figyelnie kell, hogy a kutatásra szánt állami támogatásokból egyenlő mértékben részesüljenek mind a humán, mind a műszaki, a természettudományi illetve a technikai szakterületek. Kiemelte: a teljesítmény és a minőség ösztönzése kell előtérbe kerüljön, ugyanakkor létre kell hozni egy kapcsolatrendszert a magyarországi és a külföldi hallgatók között, akik majd az egyetem elvégeztével is együtt tudnak dolgozni, kutatni.
A fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri (TDK) tevékenységet. Cél továbbá, hogy e tapasztalatokat a romániai magyar nyelvű felsőoktatás szereplői saját hagyományaiknak megfelelően, a romániai felsőoktatási tehetséggondozás meglévő szervezeti kereteinek erősítésére, illetve – amely területeken szükséges – e szervezeti keretek megteremtésére felhasználhassák.
Transindex.ro

Jubileumi ballagás
Szatmár megye – A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett Közigazgatási karán június 12-én hetvenen ballagtak a tizedik évfolyam végzőseként.
A kerek évfordulós ballagás frappánsra sikeredett, mind a tanárok, mind a diákok röviden és tömören fogalmazták meg gondolataikat. A végzős diákok üzenete a közigazgatási intézmények vezetői felé az volt, hogy ők megállnák a helyüket a közigazgatásban, ha lehetőséget kapnának erre.
erdon.ro

A liberálisok nem támogatják Tőkés Lászlót
Tőkés László európai parlamenti alelnökké választása ellen szavaznak a liberálisok — jelentette be Crin Antonescu pártelnök, aki azt is hozzáfűzte, aki másképp cselekszik, annak nincs amit keresnie pártjában. Antonescu szerint azért nem támogatják Tőkést, mert „Románia határait támadó nyilatkozatai és akciói" voltak és vannak, felkérte Traian Băsescut és a DLP-t, hogy kövesse példájukat.
Antonescu kifejtette, nagy liberális pártelnökök harcoltak Nagy-Románia létrejöttéért, Ion I. C. Brătianu tárgyalt és írta alá a trianoni szerződést, „ő szentesítette a sérthetetlen határokkal és felépítéssel rendelkező modern román állam létrejöttét", tehát nekik követniük kell példáját, és Tőkés ellen kell voksolniuk. „Nincs amit keresnie az NLP-ben annak, aki olyan emberre szavaz, aki megkérdőjelezi Románia Trianonban megállapított határait." Antonescu bírálta a DLP-t azért is, amiért támogatja, hogy a kisebbségek anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát. „Sem Traian Băsescu, sem Emil Boc nem áldozhatja fel a román nyelvet csak azért, mert az RMDSZ-szel kormányoz" — fejtette ki a liberális pártelnök.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

400 éves a makfalvi oktatás
Az eseményt kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a szellemnek, kultúrának mindig odaadással áldozó, hagyományőrző Kis-Küküllő menti községben. Szombat délelőtt a megemlékezésre, a helybeli oktatás négyévszázadát és a Wesselényi-féle iskola 175 esztendejét felidéző előadásokra, emlékbeszédekre, könyvbemutatókra, kiállításokra összpontosítottak a jubileum szervezői, az estébe nyúló délutánt és a vasárnapot főként a fiatalok műsorai, sportmegnyilvánulásai uralták.
Sok szép gondolat elhangzott, a makfalvi iskola jelen levő egykori és mai oktatói, tanulói bőven találhattak okot az örömre, nosztalgikus elérzékenyülésre, az ünnepi alkalomra közelebbről, távolabbról érkezett vendégeik, rokonok, barátok és jeles hivatalosságok szintén ráhangolódtak az emelkedettségében is családias hangulatú eseménysorra. Több helyen zajlott az ünnepség, a Gáll-kerti iskolánál, Wesselényi Miklós szobránál, a református templomban, a kultúrotthonban, mindenről még távirati stílusban sem tudósíthatunk. Azt azonban jeleznünk kell, hogy a falu tanítói, tanárai emlékére állított kopjafánál az egész napos műsorvezetést is magára vállaló Péterfi György igazgató kezdte a tisztelgést, a helyi önkormányzat nevében Vas Imre alpolgármester beszélt, és ugyanott, az iskolaudvaron, ahol a mai diákok felolvasták az egykorvolt több mint kétszáz oktató névsorát, Kiss Károly református lelkész áldását hallgathatták meg a jubilálók. Majd koszorúk is kerültek a kopjafára. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke és Kerekes Károly, a körzet parlamenti képviselője, illetve Zsigmond Vencel polgármester is koszorúzott.
Hasonló főhajtás zajlott az iskolaalapító Wesselényi főtéri mellszobránál is, Makfalva szobrász szülötte, Suba László alkotásánál. Ott részlet is elhangzott a nagy reformer makfalviakhoz írt, 1835-ös keltezésű leveléből, amelyben a nekik szánt népiskola jövendőformáló, joggal remélt jótéteményeit is felsorolta. Érdemes idéznünk a levélből: "Légyen temérdek hálámnak még csak parányi adója az, hogy ezen szép ajándékot a dicső székely nemzet hasznára, dicsőségére szentelje. Alapuljon s emelkedjék ezen tulajdon, ezen hazafiság szentelt helyen, a székely ifjúság számára, egy nevelő, Tanító Intézet. Terjedjen ezen tudományok műhelyéből világosság. Folyjék innen férfias erő honfiaink lelkökbe, sugározzék innen értelmesség az észre, s hazafiúi melegség a szívekre." Amit már az elődök több mint négy évszázada elkezdtek a községben, határozottabban, jobb körülmények között és magasabb szinten folytatódott az új intézményben, amely megannyi megpróbáltatás, olykor hatalmi tiltások közepette is igyekezett betölteni hivatását, hűséggel szolgálni az alapító nemes szándékait. Töretlen hit, pallérozott szellem és erkölcsös, tiszta lélek segítette a helybelieket ebben. Erről az istentiszteleten is szólt az igehirdető Kiss Károly. A lelkész arra emlékeztette az ünnepszentelésre egybegyűlteket, milyen nélkülözhetetlen életünkben az Isten nevében és Isten nevével végzett nevelés. A templomi emlékezés külön színfoltja volt az iskolazászló felszentelése. Bandi Kati textilművész pár hónapos munkával készítette el a tanintézet eltűnt, talán megsemmisült eredeti zászlajának pompás hasonmását. Orbán Balázs leírását követte, a zászlómotívumok átköltésébe a Bolyai–Református Kollégium címeréből is ihletődött – vallotta az alkotó.
A kultúrotthon nagytermében jellegzetes makfalvi életképek fogadták a közönséget. Az iskola fiatal tanára, Péterfi Levente által összegyűjtött közel száz felnagyított, régi fotó érdekesen vezette be a maiakat a község múltjába. Ezt teszi A makfalvi oktatás története 1610-2010 című, alaposan dokumentált, vaskos kötet, Péterfi György és Péterfi Levente erre a napra megjelentetett könyve is. Mielőtt szerzői, beajánlói erről szóltak volna, Zsigmond Vencel polgármester köszöntötte a megjelenteket, és vázolta, mi minden érdemes kiemelt figyelemre Makfalva jelenében. A megyei tanács elnök asszonya, Lokodi Edit Emőke a helyi iskola négyszáz évét méltatta, és mindazt, ami ennek eredményeként gazdagította a községet és lakóit. Köszöntőjében – bizonyára nem feledve a falu jelenlegi zaklatott állapotát – a radikalizálódástól óvta, békére, harmóniára biztatta a makfalviakat. Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő az oktatók, általában a zászlóvivők nemzetépítő szerepének fontosságát hangsúlyozta. Wesselényi példája azt üzeni a maiaknak, hogy a megkezdett reformot folytatni kell, mondotta. Köszöntővel érkezett Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ vezetője is. Gondolatait konkrét segítséggel tetézte, az évforduló alkalmából taneszköz-adományt ajánlott fel a helybeli iskolának 800 euró értékben.
Összefogás, közadakozás nyomán tudott megjelenni a már említett jelentős kötet is. Apa és fia kezdeményezéséről Fülöp Irén nyugalmazott tanárnő beszélt, visszatekintve az iskola és a falu múltjára is. Az egyik szerző, Péterfi György az emlékkönyv indítékait részletezte. A hiánypótló dokumentumnak is tekinthető kötet emlék a régieknek, remény a maiaknak, biztatás az ezután jövőknek, hangsúlyozta. A kiadványt Kiss Károly is méltatta.
Egy másik könyv is napvilágot látott a jubileumra. A művészeti berkekben is nagyra becsült Makfalva Tordán élő fia, Suba László Makfalvától Tordáig című kötete átfogó önvallomás és visszapillantás a gyermek- és ifjúkorra, arra a szellemi hagyatékra, amivel a község feltarisznyálta, művészi pályájának forrásvidékére. A szobrász, keramikus, néprajzi szerző életművéről született írásokat is közlő kötetet Nagy Miklós Kund méltatta. Suba László újabb műveivel is megajándékozta szülőfaluját. A központi parkban Dózsa György szobormása és a Lány gyümölccsel köztéri alkotás közelében két méretes cserefa faragványa közvetíti a művész jelképes üzenetét.
Lelkes öregdiákok is szót kértek. Dr. Mátyus András nyugalmazott főorvos iskoláskori emlékeit idézte fel és a nagy elődök emléke előtt tisztelgett. Simon Katalin verset írt erre az alkalomra. Bernád Ilona az iskolától és a falutól kapott kincseket sorolta, amelyek gazdag gyógyító tevékenységben és könyves termésben kamatoztak. Suba Mária a makfalvi népművészet gazdagságát dicsérte, különös tekintettel a szőttesekre, varrottasokra, amelyekből ilyenkor, de máskor is bármikor szép kiállítás hozható össze.
Az ünnep eltelt. A folytonosság nem szakadhat meg. Nap mint nap gondolni kell a következő évszázadokra.
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely)

Szórványügynököket a szórványba!
A szórványban olyan régiónkénti „szórványügynököket” kellene alkalmazni, akik ismerik a térségben élő magyar kisebbség településenkénti problémáját és ezeket folyamatosan feltárnák az érdekképviseleti fórumok előtt – hangzott el a hétvégén a Beszterce-Naszód megyei Felőr községben szervezett szórványkonferencián, melyen Fehér, Kolozs és Beszterce-Naszód megyei pedagógusok vettek részt.
A résztvevők zöme arról számolt be, hogy a helyi tanácsoknak nem érdeke négy gyerekkel kisebbségi osztályt működtetni, teljes oktatói állást fizetni, így veszélyben a magyar oktatás. Décsei Attila Besztrece-Naszód megyei RMDSZ-elnök lapunknak elmondta: meg kell győzni a szülőket, hogy a helyi iskolák is képesek gyerekeket felkészíteni az egyetemi beiratkozásra. „Így megmaradhatna számtalan szórványiskola és nem kellene a tanároknak más megyéből keresni diákokat” – számolt be a konferencia tanulságairól Décsei.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Marad vagy bukik a kormány?
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, az alakulat honatyái kiállnak a költségvetési megszorítások mellett, a kormány megbuktatását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítvány megszavazását kérik a szövetség képviselőitől, szenátoraitól tegnapi nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökei.
„Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért. Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!” – fogalmaz Gergely Balázs közép-erdélyi, László János székelyföldi, valamint Orbán Mihály partiumi régióelnök. Szerintük az RMDSZ-nek nem szabadna megszavaznia egy olyan törvényt, „amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, a lét peremére szorít több százezer embert”.
Az RMDSZ szolidáris a kormánnyal
Bár korábban a szakszervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is hasonló kéréssel fordult az RMDSZ-hez, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a honatyák nemmel fognak voksolni a bizalmi szavazáson. Ülésezett ugyanis tegnap a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT), ahol az a döntés született, miszerint az ellenzéki indítvány ellen fognak szavazni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően leszögezte, támogatják a kormány által kidolgozott megszorító intézkedéseket, azonban ezzel párhuzamosan szerintük a közigazgatás újjászervezését is célzó reformokra van mielőbbi szükség. „Ha megszavaznánk a bizalmatlansági indítványt, ki kellene lépnünk a kormányból. Ebben a pillanatban nem merül fel, hogy ne legyünk szolidárisak a kormánykoalícióval” – fogalmazott a szövetségi elnök. A SZÁT után kiadott politikai nyilatkozat is a megszorító intézkedések és a reformok fontossága mellett foglal állást.
„A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségvetés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, a vártnál kedvezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányával” – mutatnak rá a dokumentumban.
Folytatódik a sztrájkhullám
A szakszervezetek korábbi bejelentése értelmében ma hatalmas tüntetés várható Bukarestben, amelyen legalább 20–30 ezer személy részvételére számítanak. A tiltakozók egy része a tervek szerint élőláncot is alkot majd a parlament épülete körül, így próbálva meg jobb belátásra bírni a politikumot a megszorító intézkedések kapcsán. Eközben a Kovászna megyei egészségügyi alkalmazottak tegnap bejelentették, szintén mától sztrájkba kezdenek a kormány által tervezett intézkedések ellen, a munkát azonban nem szüntetik be.
„Az egészségügyi dolgozók 80 százaléka írta alá a sztrájk kirobbantásához szükséges nyilatkozatot. 1500 alkalmazottról van szó, akik a hat kórházban, a megyei vérátömlesztő központban, illetve a mentőszolgálatnál dolgoznak. A munkabeszüntetés nélküli sztrájk mellett döntöttünk, mivel azok a közalkalmazottak, akik beszüntethetnék a munkát, feladták a harcot, s inkább alszanak, vagy elmentek szabadságra” – közölte Cătălin Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei vezetője. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Háromszékről mintegy száz szakszervezetis utazik ma Bukarestbe, hogy csatlakozzon a parlament körüli élőlánchoz.
„Ha nem megy át a bizalmatlansági indítvány, akkor eldöntjük, hogy a továbbiakban milyen tiltakozási formákat választunk” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, aki szerint az általa képviselt alkalmazottak körében teljes az elégedetlenség, s semmiképp nem fognak belenyugodni a béreik 25 százalékos csökkentését is célzó megszorító intézkedések életbelépésébe.
Mint hozzáteszik, mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik.
„A SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását” – szögezik le az állandó tanácsi tagok, akik a decentralizáció felgyorsítása és kiterjesztése mellett foglalnak állást. Ennek keretében a már elindított egészségügyi decentralizációt említik, továbbá a központi közigazgatás mélyreható átszervezését sürgetik, amelynek keretében megszüntetnék a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerűbb költséghatárokat alkalmaznának.
Még kellenek voksok
A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokraták eközben folyamatosan számolgatják, hány támogató szavazatot kell még szerezniük, hogy megbuktassák a Boc-kabinetet. Viorel Hrebenciuc, a párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a liberálisokkal közösen 212 szavazatuk van. Ehhez adódik hozzá a Demokrata-Liberális Pártból tegnap kizárt Daniel Oajdea képviselő voksa. (Oajdeától azt követően vonta meg pártja a bizalmat, hogy bejelentette, támogatja a bizalmatlansági indítványt.) Hrebenciuc számításai szerint ugyanakkor amennyiben a 20 RMDSZ-es képviselőnek, illetve 10 szenátornak a 60 százaléka a kormány ellen voksolna, átmenne az indítvány.
Krónika (Kolozsvár)

Borbély: Románia az utolsó az uniós alapok lehívásában
Az európai tagállamok között elsők vagyunk az infrastrukturális alapokra megkötött finanszírozási szerződések tekintetében, de utolsók az alapok lehívásában. Ez azt jelenti, hogy még nem tanultuk meg a pályázatok lebonyolításának menedzselését – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter Szilágy megyei látogatásán.
A miniszter vasárnap délelőtt Zilahon találkozott a megye és a városok, illetve a minisztérium megyei intézményeinek vezetőivel. Ez alkalommal elemezte a Szilágy és Kolozs megye közös víz- és csatornázási, illetve a hasonló falusi pályázatok helyzetét. Jelenleg még válsághelyzetben is Szilágy megyében 43 helységben folynak a munkálatok. Ez azt jelenti, hogy a megye országos szinten az élen jár, ennek ellenére akadozik a munkálatok véglegesítése, ezért nem lehet elszámolni és kifizettetni azokat. Negatív példaként említette Szilágysomlyót, ahol a szivattyúállomást még nem vette át a város, ezért elmaradt a kifizetése is. Kérte a polgármestereket, sürgessék meg a vállalkozókat, hogy mielőbb fejezzék be a munkát, másképpen az EU nem fizeti ki a leszerződött pénzalapokat.
A miniszter jelezte, hogy törvénymódosítás készül a közbeszerzési pályázatok megóvásával kapcsolatban, hogy kiszűrjék a „hivatásos fellebbezőket”, akik szándékosan akadályozzák a munkálatok megkezdését.
A környezet állapotára hivatkozva Borbély László szigorú vizsgálatokat ígért a törvénytelenül működő kavicsbányák esetében. Sok helyen engedély nélkül dolgoznak, vagy az engedélyben megszabott mennyiségnél jóval többet termelnek ki, és nagy károkat okoznak a folyók, patakok medrében – ez árvízvédelmi szempontból is káros.
Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megye: magyarországi diákok szakmai gyakorlaton
Közel 40 magyarországi fiatal végzi kötelező szakmai gyakorlatát Kovászna megyei cégeknél. Az Eger város önkormányzata által működtetett Térségi Integrált Szakképző Központ a szakiskolák tevékenységét koordinálja, tavaly az ASIMCOV vállalkozói szövetséggel kötöttek együttműködési szerződést és pályáztak az Európai Unió Leonardo Mobilitás programja keretében, amely a diákok külföldi gyakorlatozását támogatja.
A 38 tanonc – kertész, cukrász, szakács, pincér, könyvkötő és szerkesztő, autószerelő, egészségügyi asszisztens, közgazdász – tegnap kezdte el négyhetes gyakorlatát, nyolc cégnél és a sepsiszentgyörgyi kórházban tanulják hivatásukat. Délután és hétvégeken szabadidős programokat, kirándulásokat szerveznek számukra.
Az ASIMCOV 27 ezer eurós uniós támogatást kap a program lebonyolítására. Bagoly Miklós, a vállalkozói szövetség elnöke szerint abban bíznak, hogy a fiatalok elviszik a háromszéki vállalkozások hírét, és ennek köszönhetően üzleti kapcsolatok alakulnak ki. Kiss Zoltán Heves megyei tanár a Krónika kérdésére, hogy milyen hasznuk származik a fiataloknak a romániai gyakorlatból, elmondta: elsősorban a látókörük bővül, de fejlődik a kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képességük is.
Emellett megtudják, hogy az EU tagországaiban különböző módon kezelik a helyzeteket, más-más technológiát használnak. Kiss Zoltán is abban bízik, hogy a négyhetes gyakorlat során baráti kapcsolatok születnek, amelyekre később üzleti együttműködést lehet építeni.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László az EP alelnöke
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának javaslatára múlt héten a néppárti frakció közfelkiáltással elfogadta Tőkés László jelölését az Európai Parlament alelnöki tisztségére, a jelölést a román néppárti delegáció is testületileg támogatta.
A román szociáldemokraták és liberálisok viszont a jelölés kapcsán – a szélsőségeseket megszégyenítő retorikával – vehemensen reagáltak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelölésének hírére, a felfokozott belpolitikai helyzetnek köszönhetően rajta keresztül is a jelenlegi román kormánypártokat támadták.
Az EP mai strasbourgi plenáris ülésén került sor a szavazásra. Az ülést Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke vezette, aki ismertette az előzményeket, majd közölte, hogy a szabályzat értelmében az alelnök megválasztásához az EP-képviselők minősített többségének voksaira van szükség. Ezután közölte: Schmitt Pál megüresedett helyére – akit a nemzeti parlamentjének házelnökévé választottak – egyedül Tőkés László EP-képviselőt jelölték.
Az ülésen jelenlévő képviselők közül egyedül Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti képviselő jelezte ellenvetését, és kisebb botrány kerekedett, amikor a szokott stílusában támadni kezdte az erdélyi képviselőt. A parlament elnöke megvonta a függetlenként tevékenykedő szélsőséges román képviselőtől a szót.
Tőkés László is felszólalt, megválasztatása kapcsán a plénumon a következőket nyilatkozta:
„Különleges megtiszteltetés számomra, hogy az Európai Néppárt Politikai Csoportjának támogatásával az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelöltek.
Hasonló megtiszteltetésben legutóbb akkor volt részem, amikor tavaly decemberben, a romániai kommunista diktatúra bukásának 20. évfordulóján a legmagasabb állami elismerésben, a Románia Csillaga kitüntetésben részesítettek.
Húsz évvel ezelőtt Temesvár sok nemzetiségű és sok vallású népe teljes egyetértéssel és kockázatvállaló bátorsággal lázadt fel a Ceauşescu-diktatúra ellen. Miként ott és akkor − azóta is az emberi, a vallási és a kisebbségi jogok és szabadság iránti kiállás, az európai és a keresztény értékek iránti elkötelezettség szellemében igyekszem képviselni országom érdekeit, a volt kommunista országok és nemzetek − a kelet- és közép európai térség − európai felzárkózását, nem utolsó sorban pedig a romániai magyar kisebbségi közösséget, melynek néppárti képviselője vagyok.
Öröm számomra, hogy éppen a Lisszaboni Szerződés elfogadásának időszakában lehetek az Európai Parlament tagja, mely minden bizonnyal új korszak kezdetét jelenti az Egyesült Európa történetében.”
Az elektronikus és titkos szavazás viszont nem bizonyult egyszerű feladatnak a jelenlévő EP-képviselők számára, Jerzy Buzek több ízben is gyorstalpalót tartott kollégáinak, elmagyarázva a szavazás szabályait. A gondot az okozhatta, hívták fel a figyelmet, hogy – eltérően a máskor szokásos név szerinti szavazásnál –, az EP-alelnökök megválasztása ciklus elején és közepén történik „csomagban”, és hogy ebben az esetben az igenek száma a fontos, a tartózkodók és nemmel szavazók voksa gyakorlatilag ugyanazzal a súllyal esik latba.
Több percnyi huzavona után Tőkés László képviselőt alelnökké választották, hirdette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. A szavazások végén az ülésvezető alelnök tisztázta a valószítnűsíthetően az elektronikus szavazórendszer által okozott félreértést, és leszögezte a hivatalos eredményt: összesen 621 képviselő szavazott, ebből 334 Tőkés László mellett, és 287-en tartózkodtak, illetve ellene voksoltak. Erdélyi képviselőnk a 334 szavazatával az EP 11. alelnöke lett.
Az ENP EP-frakciójának vezetője, Joseph Daul külön közleményben gratulált Tőkés László EP-alelnökké választásához.
Strasbourg, 2010. június 15.
Tőkés László
EP-képviselő sajtóirodája
Erdély.ma

Pécsi különdíj a 20/20-nak
A június 3-12. között lezajlott X. Pécsi Országos Színházi Találkozón a 20/20 elnyerte a szakmai zsűri különdíját, valamint a Thália Színház Rivalda- díját!
Tizenkét társulat tizennégy produkciója kapott lehetőséget, hogy fellépjen az évad legjobb magyar előadásait felvonultató tizedik, jubileumi POSZT versenyprogramjában, melynek Fáy Miklós újságíró, zenekritikus volt a válogatója. A budapesti Örkény Színház vagy a debreceni Csokonai Színház mellett a marosvásárhelyi független színházként működő Yorick Stúdió először vehetett részt a pécsi megmérettetésen Gianina Carbunariu előadásával. A 20/20 egyszersmind az első marosvásárhelyi előadás a POSZT történetében.
"Nehéz szabadulni tőle, pedig nem dráma. Alig dráma. A színészek interjúkat készítettek a 20 évvel ezelőtti marosvásárhelyi verekedés résztvevőivel vagy szemtanúival, és ezeket az interjúkat vitték színre. Amolyan ősszínház, a történtek feldolgozása színpadon, magyarul, románul, néha angolul, feliratozva, alig használnak eszközöket, néhány szék, pohár. De erősek a szövegek, ijesztőek, vadak, néha meg mintha csiklandoznák az embert. Kitűnő színészek, főleg a férfiak" – írta a fesztivál beharangozójában a válogató az előadásról.
A Yorick Stúdió a versenyprogramban utolsóként, 11-én este két alkalommal adta elő a Pécsi Nemzeti Színház Kamaratermében a 20/20-t, amelyet a korábbi budapesti és debreceni vendégjátékoknak, illetve témájának köszönhetően nagy várakozással fogadott mind a fesztiválra összesereglett szakmai, mind a helyi közönség. A szakmai zsűri – Moór Marianna színésznő, Göttinger Pál rendező, Upor László dramaturg, Kentaur díszlettervező, Stuber Andrea kritikus és Sultz Sándor drámaíró – különdíjjal értékelte az előadást, amely a budapesti Thália Színház Rivalda-díját is megkapta – utóbbi egy szeptemberi budapesti meghívást jelent.
A pécsi fesztiválszereplést megelőzően az előadás a nagybányai 18. Atelier (Műhely) Nemzetközi Színházfesztiválon járt, ahol a zsűri legjobb mellékszereplő díjára jelölte Korpos Andrást.
A 20/20 legközelebb Kisvárdán látható, június 19-én délután 6 órától a Művészetek Háza színpadán, a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválján.
Népújság (Marosvásárhely)

Pályázatot nyertek a magyar diákok
Új, korszerűen felszerelt multifunkcionális termet rendeztek be a Mihai Eminescu Főgimnázium magyar tagozatos diákjai. A terem családias hangulatú ünnepélyes felavatására tegnap délben került sor. Mint Bíró Árpádtól, a gimnázium diáktanácsának titkárától megtudtuk, tanáraik segítségével pályázták meg az összeget az Eurotrans Alapítványtól. A pályázat megírásában két tanárnő, Kéry Hajnal és Samarjai Enikő segítették a fiatalokat, akik háromezer lejt nyertek a multifunkcionális terem létrehozására. Ebből a pénzből televíziót, számítógépeket és nyomtatót vásároltak. A tervek szerint olvasókört, számítógépes foglalkozásokat, diáktanácsi üléseket tartanak majd az újonnan berendezett helyiségben, sőt itt lesz a szerkesztősége ezentúl a gimnázium magyar nyelvű diáklapjának, a Szösszenetnek is. A tegnapi teremavatón a tanárok gratuláltak a fiataloknak. Az egyik tanuló, Darvas Szintia elszavalt egy szép Dutka Ákos-verset is, majd vidám beszélgetés következett üdítővel és süteménnyel édesítve.
Sz. M.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Közművelődési tavasz a Gaudeamus Alapítványnál
A segesvári Gaudeamus Alapítvány gazdag művelődési programot állított össze a 2010. évre. A művelődési rendezvények döntő többségére a Gaudeamus Ház (Oktatási és Művelődési Szórványközpont) dísztermében kerül sor.
Az év elején az RMDSZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendeztünk ünnepséget, református lelkigondozó-képzést (február 13.), unitárius fiatalok konferenciáját tartottuk február 18-19-20-án, Beder Tibor Apadó fájdalom c. könyvének bemutatójára került sor február 11-én.
Március 2-6. között a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatával közösen rendezvénysorozatot szerveztünk a segesvári magyar középfokú oktatás alapításának 50. évfordulója alkalmából. Szavalóversenyekre került sor, amelyeken öt iskola és a magyarországi testvériskolák diákjai vettek részt. Nagy sikert aratott annak a DVD-nek a bemutatása, amelyet egy négytagú csapat: Dudás László, Voith Katalin, Győrfi Edit (az iskola volt diákjai) és Győrfi László (az iskola volt tanára) készített közel ötéves munkával, s amely interjúkat tartalmazott az iskola volt és jelenlegi tanáraival, illetve diákjaival. Ugyanakkor került sor az évforduló alkalmából készült tartalmas Emlékkönyv bemutatására is.
A zárónapon elismerő oklevelek átadására került sor, ezután következett az elhunyt tanárok és diákok emlékére állított kopjafa felavatása. A segesvári és környékbeli magyar oktatás jövőjéről szervezett kerekasztal-megbeszélésen neves oktatási szakemberek vettek részt az RMDSZ, az RMPSZ és az Oktatási Minisztérium, valamint a megyei tanfelügyelőség részéről.
Jelentős esemény volt az Erdélyi Műszaki Társaság által szervezett Öveges József–Vermes Miklós Fizikusverseny erdélyi döntője is, amelyen több mint 60 diák és tanár vett részt az ország minden részéből.
Együttműködési szerződést írtunk alá a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel (négy előadás) és a kolozsvári Transilvania társulattal (négy kamarazene-koncert).
Nagy sikert aratott Mocsári Károly magyar zongoraművész hangversenye is (május 14.).
Zsapka Attila szlovákiai művész Rejtelmek című verses-zenés előadásán neves költők megzenésített versei hangzottak el (május 20.)
Több esetben rendeztünk iskolai előadásokat. Ezek közül kiemelném a Mircea Eliade Főgimnázium Bűvkör színjátszó csoportjának és a Kikerics néptáncegyüttes (különböző korosztályok) előadásait.
A tavaszi évadot a ballagó diákok kicsengetési ünnepsége zárta 2010. június 11-én, amelyen több mint 200 személy vett részt.
A rendezvények és a működtetés költségeit a Communitas Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, illetve a segesvári Siceram Rt. támogatták, de jelentős hozzájárulást jelentett a nézők adománya is.
Köszönetet mondunk a Marosvásárhelyi Rádiónak, a Népújságnak és a segesvári Radiosonnak a rendezvények népszerűsítéséért.
Szeptemberben folytatjuk programunkat, amelyhez jelentős támogatást nyújt a helyi tanács és részben a megyei tanács.
Farkas Miklós
Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhelyen nem állíthatnak szobrot a tömeggyilkos román tábornoknak
A Maros megyei törvényszék közigazgatási tanácsa helyt adott Tőkés László európai parlamenti képviselő panaszának, és megsemmisítette a marosvásárhelyi tanács döntését, amely szerint szobrot állítanának Stefan Gusa volt tábornoknak, az 1989-es temesvári felkelés egyik vérbefojtójának - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Kincses Előd.
A marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett: Temesváron az 1989-es felkelés idején 73 ember vesztette életét, miután a román hadsereg Nicolae Ceausescu kommunista diktátor parancsára a tömegbe lövetett. A felkelés megtorlására kivezényelt legmagasabb rangú katonatiszt éppen a vezérkari főnöki tisztséget betöltő Gusa volt. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt tábornok ellen az eljárást halála után beszüntették. Gusa társait, Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokokat 15-15 év szabadságvesztésre ítélték.
A volt vezérkari főnök személye azonban tavaly szeptemberben még begyógyítatlan sebeket tépett fel. A marosvásárhelyi önkormányzat ugyanis akkor egyöntetűen megszavazta, hogy Gusának szobrot állítsanak a városban. A helyi román és magyar önkormányzati képviselők ugyanis megegyeztek, hogy Gusa tábornok mellett Sütő András írónak is szobrot állítanak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői azonban utólag belátták, hogy hiba volt megszavazni - ráadásul Sütő András személyével összekötni - a Gusa-szobor felállítását, de a tanácsi határozatot nem tudták már visszavonatni.
Emiatt Kincses Előd december 7-én Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, az egykori temesvári események legmeghatározóbb személyiségének a képviseletében megtámadta a városi tanács határozatát, annak megsemmisítését kérve.
Hosszas huzavona után most végre megszületett a kedvező döntés: a Maros megyei törvényszék közigazgatási tanácsa helyt adott a panasznak, és megsemmisítette a Gusa szobor felállítására vonatkozó tanácsi határozat - mondta az MTI-nek Kincses Előd.
Hozzáfűzte, hogy a döntés még nem jogerős, a városi tanácsnak joga van fellebbezni.
Garzó Ferenc
MTI

A szavazás tisztázása
Amint azt hírül adtuk, Tőkés László EP-alelnökké való választásakor az elektronikus szavazás alkalmával több félreértésre került sor. Ezeket tisztázandó – egyik EP-képviselő kérésére – az Európai Parlament Elnöki Hivatalától Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes 2010. június 15-én délután az összes EP-képviselőnek elküldött körlevélben tisztázta „az elektronikus szavazás végeredményének nem világos kijelzése” okozta bonyodalmakat.
Fratti főtitkárhelyettes leveléből az adatok: 621 képviselő szavazott az alenöki jelölésről ebből 334 szavazat mellette szólt és 287 szavazatot nem vettek figyelembe, úgynevezett „blank votes”-ként jegyzőkönyvezték (tehát nem „tartózkodásként” vagy „ellenző voksként”, hanem kb. üres/érvénytelen szavazatokként kezelik ezeket).
A román szélsőjobboldali, illetve szociáldemokrata, valamint a szlovák képviselőknek az Európai Parlamenthez méltatlan viselkedése miatt több magyar médium – elsőrenden a Népszabadság, „parlamenti forrásokra hivatkozva” – azt a következtetést vonta le, hogy Tőkés László „megosztó személyiség”, ezért „épphogy” sikerült alelnökké választani az erdélyi képviselőt.
Talán szerencsésebb lett volna, ha az Európai Parlament honlapját használják forrásként, ott ugyanis tételesen szerepel a ciklus elején megválasztott tizennégy EP-alelnök megválasztásakor rájuk leadott voksok száma, továbbá az is, hogy kit hányadik körben sikerült megválasztani. Érdemi következtetések levonásához is szerencsésebb a hasonló szavazások eredményeivel összevetni a tegnapelőtti eredményeket.
Az EP honlapján szereplő számok szerint Tőkés László az elnyert 334 szavazattal az alelnökök listájának előkelő, 4. helyére került: a szavazatok számát tekintve első Giovanni Pitella (olasz, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 360 szavazattal, második Rodi Kratsa-Tsagaropoulou görög néppárti képviselőasszony 355 szavazattal, harmadik Stavros Lambrinidis (görög, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 348 támogató vokssal, őket követi a tegnapelőtti szavazás eredménye szerint Tőkés László, majd Miguel Ángel Martínez Martínez következik 327 igen begyűjtésével – de ő már csak a harmadik körben sikerült alelnökké választani, míg az első négyet rögtön az első alkalommal.
Az így 14. alelnököt, Silvana Koch-Mehrint (német, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) a Jerzy Buzek EP-elnök által is emlegetett 186, a küszöbértéket jelentő szavazattal választották alelnökké a harmadik nekifutásra. Ez a szám a tegnapelőtti voksoláskor a kijelzőn is megjelent, ezt értette mindenki „nem” szavazatként.
Reméljük, a Népszabadság munkatársa nem gondolja, hogy az Európai Parlament tizennégy alelnökéből tíz „megosztó személyiség”.
erdon.ro

Megérkezett a huszárszobor
Székelyudvarhely – Szerdán, június 16-án átszállították Székelyudvarhelyre annak a tizennyolc életnagyságú huszárszobornak az egyikét, melyet a Magyar Miniszterelnöki Hivatal pályázatán nyert el a város.
A Március 15. – Közös Tavaszunk címmel szervezett esemény keretében emlékműveket avattak Budapest kilenc forgalmas pontján – huszárszobrokat állítottak ki az 1848–49-es szabadságharcban részt vevő tizennyolc huszárezrednek. A köztéri kiállítást követően a Magyar Miniszterelnöki Hivatal egy pályázatot írt ki, melyre Székelyudvarhely is jelentkezett, és elnyerte a tárlat egyik értékes részét.
Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a magyar Országgyűlés épületében rendezett ünnepélyen vette át azt az oklevelet, mely által Székelyudvarhely tulajdonába került a tizennyolc életnagyságú huszárszobor egyike – a 15. számú Mátyás huszárezred erdélyi alakulatát jelképező szobrot kapta Udvarhely. A polgármesteri hivatal kikérte a lakók véleményét, és több javaslat is érkezett. Ezeket egy szakemberekből álló bizottság vizsgálta meg, végül a Székely Támadt Vár belső udvarát találta a legmegfelelőbb helyszínnek. A huszárszobor székelyudvarhelyi ünnepi átadása pénteken, június18-án délután hat órától lesz.
(www.szekelyhon.ro)
erdon.ro

„Mozgó céltábla az EU – Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral
„Összetévesztettük az uniós csatlakozást az integrációval, és úgy viselkedünk, mint aki elvégezte a dolgát. Holott az Európai Unió eddig is egy mozgó céltábla volt, újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitika is hozzá kell, hogy járuljon” – vélekedik a lapunknak adott interjúban Niculescu Tóni külügyi államtitkár.
- Külügyi államtitkárként ön – ha nem tévedek – már a hatodik minisztert „koptatja”, Teodor Baconschi személyében. Mi újat hozott ő a román diplomáciába, és melyek a román külpolitika esetleges új irányai?
– A külügyminiszterek nem igazán hoznak újat, és ez így is van rendjén: a külpolitika akkor jó, ha előre látható, megbízható és irányadó. Ami most mégis váltásra kényszeríthet bennünket, az az alakuló Európai Külpolitikai Szolgálat. Át kell alakítanunk a minisztériumot, hogy idejében és hatékonyan tudjon válaszolni az új európai külpolitika kihívásaira. Sietek hozzáfűzni, hogy a közös uniós külpolitika, mint olyan, távolról sincs véglegesítve, még mindig dolgoznak rajta Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyaránt.
Egy másik nagyon fontos projekt, amelyre összpontosítunk, a Duna-stratégia, amit az osztrákokkal együtt kezdeményeztünk. A napokban Konstancán tartottak konferenciát erről a számos területet – gazdaságot, környezetvédelmet, szállításügyet stb. – átölelő projektről, amelyben az érdekelt szomszédos közép-európai országok vesznek részt.
- Említette a közös európai külpolitikát. Az EU-nak ugyebár most már „külügyminisztere” is van Catherine Ashton személyében. Róla viszont inkább azt lehet elmondani, hogy nem egy fajsúlyos politikus, és nem is igazán nőtt fel a feladathoz...
– Azok, akik ezt a tisztséget kitalálták, úgy érveltek, hogy erős, egy hangon szóló európai külpolitikára van szükség. Ám paradox módon, amikor odakerültek, hogy konkrét személyt is javasoljanak a posztra, megtorpantak. Az eredeti jelölt Tony Blair korábbi brit miniszterelnök volt, akit sokan bírálnak Európában, Amerika-barát politikája miatt, mások pedig attól tartottak, hogy háttérbe szorítja majd a többi európai vezetőt.
Szerintem eltart egy ideig, amíg kikristályosodik a kül- és biztonságpolitika Európában. Viszont attól tartok, hogy külső hatásra radikálisan felgyorsulnak a dolgok: nemsokára olyan komoly, mind regionális, mind globális gonddal kényszerül szembenézni az Európai Unió, hogy kénytelen lesz egy hangon megszólalni, ha nem akar lemaradni, mondta Niculescu Tóni külügyi államtitkár
- A válság összetartja, vagy inkább széthúzza Európát?
– A válság kezdetben széthúzó erőnek tűnt, később összekovácsolta Európát. Az előbb említettem, hogy középtávon súlyos problémákkal szembesülünk. Például nem lesz elég vizünk, vagy akadozni fog az energiaellátás. Ha Európa nem kapja össze magát, ha nem cselekszik egységesen, arra ébredhetünk, hogy nem tudjuk kezelni a problémáinkat.
- Mit rontott el Románia az elmúlt években külpolitikában?
– Románia minden erejét és erőforrását az EU-csatlakozásra összpontosította. Ami önmagában nem rossz, viszont közben elhanyagolta a hagyományos kapcsolatait – elsősorban kelet és dél irányában –, amelyeket most nagyon nehéz újraépíteni.
Az európai integráció és a keleti viszonyrendszer nem zárja ki egymást. Mi mégis minden energiánkat az euroatlanti csatlakozásra fordítottuk, véleményem szerint összetévesztettük a célt az eszközzel, a csatlakozást az integrációval. Megtorpantunk. 2007 januárja után céltalanok maradtunk, nincs átfogó tervünk, amely mellé az embereket, az intézményeket felsorakoztassuk.
A csatlakozást követően úgy viselkedtünk, mint aki elvégezte a feladatát. Holott az Európai Unió mindig is „mozgó céltábla” volt. Újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitikának is hozzá kell járulnia. Életképes, értékalapú külpolitikai projektet pedig akkor tudunk felvázolni, ha a belpolitikánk stabil, ha gazdaságilag erős lábakon állunk. A nemzetstratégiai program nem véletlenül tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy Romániára nem a kívülről, hanem a belülről leselkedő fenyegetés a nagyobb: a működésképtelen gazdaság, a korrupció...
- Mivel gyarapíthatná Románia az Európai Unió értékeit?
– Például a kisebbségek részvételével a politikai hatalomban, az úgynevezett minority power-sharing érvényesítésével. Brüsszeli közvetítéssel bemutathatnánk a szomszédos országoknak, hogy a participatív út is járható, két évtizeddel a marosvásárhelyi események és az azután kirobbant délszláv háborúk után. Hiszen ha tíz-tizenöt évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy 2005 után évente szervezünk román–magyar közös kormányülést, kinevettem volna.
- Apropó román–magyar közös kormányülés: az már lassan két éve nem volt. Tud róla, hogy készülőben lenne?
– Úgy tudom, hogy már tárgyalnak a következő közös kormányülés részleteiről, de konkrétummal még nem tudok szolgálni.
- A kettős állampolgárság Budapest általi megadása ön szerint mennyire terheli majd meg a kétoldalú, román–magyar kapcsolatokat?
– Azt tapasztalom – és nagyon örülök ennek –, hogy nem élünk már abban a korban, amikor ez a kérdés feszültségeket okozhat. Román szemmel a dolog a moldovai állampolgároknak adott útlevelekhez kapcsolódik, amely közösségi szempontból ráadásul problémásabb, mivel Moldova nem EU-tagállam.
- A megszorítások hogyan hatnak ki a külügyminisztérium tevékenységére és a romániai külpolitikára? A huszonöt százalékos fizetéslevonás mellett szintén huszonöt százalékos személyzetcsökkentést rebesgetnek...
– A drasztikus megszorítások sajnos külképviseletek bezárásához, valamint humán- és másfajta erőforrások átcsoportosításához vezetnek.
- Hogy állunk a magyar nemzetiségű romániai diplomatákkal?
– Ezelőtt pár hónappal még volt egy nagykövetünk Vilniusban, Tokay György személyében. Más magyar nemzetiségű diplomatáról csak elvétve tudok: Bécsben, Budapesten és Sanghajban van egy-egy.
- Miért nem lépnek erre a pályára az erdélyi magyarok?
– Ez a kérdés évek óta foglalkoztat. Próbáltam megismertetni a külképviseleti munkát és a diplomáciai alkalmazással kapcsolatos feltételeket a romániai magyar közösséggel. Be kell vallanom, nagyot csalódtam. Hiába próbáltam a sajtón keresztül meghirdetni a vizsgákat, amelyeket kiírt a külügy, hat év alatt egy százalékon aluli arányban jelentkezett magyar ajkú a bukaresti Modrogan utcában szervezett felvételire.
A belügynél egyébként ennél is rosszabb volt a helyzet; ott most elindult egy pozitív folyamat, elkülönített helyekre jelentkezhetnek magyarok, ami a külügynél nem lehetséges. Pedig biztos vagyok benne, hogy sok romániai magyar beszél idegen nyelvet, és helytállna a román diplomáciában.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Semjén Bukarestben: A magyarok nem felejtenek
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Basescu államfő. Semjén Zsolt - mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta - örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Basescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Basescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is.
A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. – Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét - elsősorban a Moldáviában élő románokra -, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra - állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Basescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében. Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést - mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről - tette hozzá. Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat - mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket - állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. "Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon" - mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
Közjogi értelem
A magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja - mondta pénteken Sepsiszentgyörgyön Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes bukaresti megbeszélései után ebben a székelyföldi városban folytatta hivatalos romániai programját. Megérkezése után a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását,
Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. – Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” - hangsúlyozta a politikus.
Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. – Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” - mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. – Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
MTI

Döntött a törvényszék: ne legyen Gusa-szobor!
A Maros Megyei Törvényszék helyt adott Tőkés László keresetének: semmissé nyilvánította a Gusa-szobor Marosvásárhelyen történő felállítására vonatkozó helyi tanácsi határozatot. A végzés nem jogerős, a tanácsfellebbezhet.
Bár eleinte június 11-ére időzítették az ítélethirdetést a Gusa-szobor perében, majd 16-ára halasztották, végül tegnap hozták nyilvánosságra a bíró döntését. Ennek értelmében a törvényszék helyt adott a Tőkés László által benyújtott keresetnek valamint a Hamar-Alpár Benjámin által benyújtott beavatkozási kérelemnek és semmissé nyilvánította a Gusa-szobor felállítására vonatkozó tanácsi határozatot. Dr. Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje a Népújság kérdésére elmondta, örömmel vette tudomásul, hogy ezúttal a Maros Megyei Törvényszék korrektül alkalmazta a törvényt és hatályon kívül helyezte a szóban forgó határozatot. "A tanácsi határozat nyomán egy olyan szobrot akartak felállítani Marosvásárhelyen, amely a város szégyenfoltja lett volna. Az ítélet nem jogerős, a tanács dönthet úgy, hogy fellebbezést nyújt be, de nem hiszem, hogy sikerrel járna, hisz az ítélet teljes mértékben megalapozott. Ha mégis megteszi, a Táblabíróság mondja ki az utolsó szót" – nyilatkozta az ügyvéd. Kincses szerint a bizonyítási eljárás során bemutatott bizonyítékok teljes mértékben igazolták, hogy Stefan Gusa közvetlenül felelős a temesvári sortüzek és az otopeni-i összecsapások áldozataiért.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)