Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. július 7.
Nem megy a tisztújítás – Az ügyvezető elnökség segítségével választ elnököt az udvarhelyi RMDSZ
Várhatóan a héten dolgozza ki az RMDSZ ügyvezető elnöksége által felállított koordináló testület a szeptember 30-án sorra kerülő székelyudvarhelyi tisztújítás menetrendjét, beleértve azt, hogy milyen feltételekkel lehet indulni a városi szervezet elnöki tisztségéért folyó versenyben.
A székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéért folytatott belső harc tavaly decemberben, a szervezet tisztújító ülésén kezdődött, és azóta sem csitult el a viszály. Ennek eredményeként szinte minden hónapra jutott egy-egy tisztújítás.
Bár a sorozatosan megszervezett elnökválasztásokat a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság szabályzatellenesnek nyilvánította, a két pártra szakadt helyi szervezet végül már egymás tudta nélkül szervezett tisztújító gyűléseket, így kerülhetett sor arra is, hogy egyazon időben ketten is magukénak tartották a tisztséget.
A felső vezetés végül megsokallta a helyzetet, és az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát küldték Székelyudvarhelyre, hogy tárgyaljon a konfliktus feloldásának lehetőségéről.
A körzeti vezetőkkel, korábbi elnökökkel folytatott tárgyalás eredményeként végül Bunta Levente széki elnököt kérték fel arra, hogy a következő tisztújításig lássa el a városi RMDSZ elnöki teendőit, és biztosítsa az ügyvitelt. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége teljes mértékben kézbe vette az ügy irányítását, és első lépésként június végén koordináló testületet nevezett ki, amelynek hatásköre a városi szervezet elnökét megválasztó küldöttgyűlés megszervezése.
A tisztújítást koordináló testületben honatyák, illetve a helyi, valamint a széki RMDSZ vezetői kaptak helyet, név szerint Antal István, Asztalos Ferenc, Bunta Levente, Grünstein Szabolcs, Fehér István, Kovács Péter ügyvezető alelnök és Verestóy Attila.
A testület július 2-án meg is tartotta első ülését, melyen megegyeztek abban, hogy a tisztújító küldöttgyűlést szeptember 30-án tartják. Ezt az elkövetkező 10 napon belül még egy ülés követi, ahol az elnöki tisztségre való jelölések menetéről dönt majd a koordináló testület, tájékoztatta lapunkat Kovács Péter ügyvezető alelnök.
„Egyébként tudatosan nem avatkozott bele eddig egyetlen felsőbb szerv sem az udvarhelyi szervezet belső ügyébe, csak amikor láttuk, hogy sokadszorra is zsákutcába kerülnek, akkor döntöttünk úgy, hogy szükséges a közbelépés. Biztos vagyok abban, hogy szeptember 30-án, a közösen felállított és betartott szabályok nyomán sikerül majd egy olyan elnököt választani, aki teljes egészében be tudja tölteni mandátumát. Az elsődleges cél nem az elnök kiléte, hanem az, hogy végre működjön a szervezet” – magyarázta Kovács.
Bunta Levente az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere lapunknak kifejtette, szerinte a lakók nem érezték meg a helyi szervezet működésképtelenségét. A rájuk tartozó feladatokat ugyanis esetenként különböző tisztségviselők látták el, így nem mutatkozott különösebb hiány semmilyen téren. „Tudni kell, hogy Székelyudvarhelyen van az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet központja, és ők rendezték az ügyes-bajos dolgokat” – összegzett Bunta.
Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)
Várhatóan a héten dolgozza ki az RMDSZ ügyvezető elnöksége által felállított koordináló testület a szeptember 30-án sorra kerülő székelyudvarhelyi tisztújítás menetrendjét, beleértve azt, hogy milyen feltételekkel lehet indulni a városi szervezet elnöki tisztségéért folyó versenyben.
A székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéért folytatott belső harc tavaly decemberben, a szervezet tisztújító ülésén kezdődött, és azóta sem csitult el a viszály. Ennek eredményeként szinte minden hónapra jutott egy-egy tisztújítás.
Bár a sorozatosan megszervezett elnökválasztásokat a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság szabályzatellenesnek nyilvánította, a két pártra szakadt helyi szervezet végül már egymás tudta nélkül szervezett tisztújító gyűléseket, így kerülhetett sor arra is, hogy egyazon időben ketten is magukénak tartották a tisztséget.
A felső vezetés végül megsokallta a helyzetet, és az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát küldték Székelyudvarhelyre, hogy tárgyaljon a konfliktus feloldásának lehetőségéről.
A körzeti vezetőkkel, korábbi elnökökkel folytatott tárgyalás eredményeként végül Bunta Levente széki elnököt kérték fel arra, hogy a következő tisztújításig lássa el a városi RMDSZ elnöki teendőit, és biztosítsa az ügyvitelt. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége teljes mértékben kézbe vette az ügy irányítását, és első lépésként június végén koordináló testületet nevezett ki, amelynek hatásköre a városi szervezet elnökét megválasztó küldöttgyűlés megszervezése.
A tisztújítást koordináló testületben honatyák, illetve a helyi, valamint a széki RMDSZ vezetői kaptak helyet, név szerint Antal István, Asztalos Ferenc, Bunta Levente, Grünstein Szabolcs, Fehér István, Kovács Péter ügyvezető alelnök és Verestóy Attila.
A testület július 2-án meg is tartotta első ülését, melyen megegyeztek abban, hogy a tisztújító küldöttgyűlést szeptember 30-án tartják. Ezt az elkövetkező 10 napon belül még egy ülés követi, ahol az elnöki tisztségre való jelölések menetéről dönt majd a koordináló testület, tájékoztatta lapunkat Kovács Péter ügyvezető alelnök.
„Egyébként tudatosan nem avatkozott bele eddig egyetlen felsőbb szerv sem az udvarhelyi szervezet belső ügyébe, csak amikor láttuk, hogy sokadszorra is zsákutcába kerülnek, akkor döntöttünk úgy, hogy szükséges a közbelépés. Biztos vagyok abban, hogy szeptember 30-án, a közösen felállított és betartott szabályok nyomán sikerül majd egy olyan elnököt választani, aki teljes egészében be tudja tölteni mandátumát. Az elsődleges cél nem az elnök kiléte, hanem az, hogy végre működjön a szervezet” – magyarázta Kovács.
Bunta Levente az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere lapunknak kifejtette, szerinte a lakók nem érezték meg a helyi szervezet működésképtelenségét. A rájuk tartozó feladatokat ugyanis esetenként különböző tisztségviselők látták el, így nem mutatkozott különösebb hiány semmilyen téren. „Tudni kell, hogy Székelyudvarhelyen van az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet központja, és ők rendezték az ügyes-bajos dolgokat” – összegzett Bunta.
Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 7.
Korrupciót sejtenek a nagyváradi Ady-központ megépítése mögött
Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).
Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel.
Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben.
A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen.
Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el.
Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte.
Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely)
Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).
Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel.
Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben.
A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen.
Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el.
Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte.
Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely)
2010. július 8.
Márton Árpád: A mit szabad és mit nem szabad vállalni dilemmája
Az RMDSZ-ben vita van a kormányzati szerepvállalásról, számoltak, számolnak azzal a negatív képpel, amelyet a mostani körülmények között ez jelent, de ugyanakkor mérlegelik azt is, milyen károkat okozna, ha kiszállnának, hisz ismét fennállna bizonyos megszerzett jogok elveszítésének kockázata, illetve annak veszélye, hogy nem tudnak egyes intézkedéseket jobb mederbe terelni — mondta el Márton Árpád képviselő.
Leszögezte, elsősorban arról szólnak a szövetségen belüli nézetkülönbségek, hogy meddig lehet elmenni ezekért, mit szabad és mit nem szabad vállalniuk. A háromszéki képviselő felidézte az elmúlt parlamenti ülésszakban elért eredményeket, beszélt a tanügyi törvény vitájáról, de arról is, milyen fontos dolgokat sikerült módosítaniuk a büntetőeljárási törvénykönyvben. A következő időszakban az önkormányzatok átszervezését szabályozó, nemrég a Hivatalos Közlönyben is megjelent sürgősségi kormányrendelet tisztázása lesz a feladat, az RMDSZ harcol a túlnépesített hivatalok ellen, de nem ért egyet a fűnyíróelv alkalmazásával, az alkalmazási normákat úgy kell kidolgozni, hogy ne veszélyeztessék a szemételtakarítást, a közszállítást vagy éppen a színházak működését, ne egy bukaresti minisztériumi irodában döntsék el, hol hányan dolgozhatnak — fejtette ki Márton Árpád, s hozzáfűzte, reméli, jövő héten megoldást találnak erre.
Vannak olyan kérdések, amelyek elutasítása koalíciós szakításhoz vezethet — hangsúlyozta, igaz, taktikai okokra hivatkozva nem árulta el, melyek ezek. Kiemelte, ha egy adott pillanatban az RMDSZ döntéshozó fórumaiban lesz egy olyan többség, amely az ellenzéki szerep mellett dönt, akkor megteszik a szükséges lépéseket.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az RMDSZ-ben vita van a kormányzati szerepvállalásról, számoltak, számolnak azzal a negatív képpel, amelyet a mostani körülmények között ez jelent, de ugyanakkor mérlegelik azt is, milyen károkat okozna, ha kiszállnának, hisz ismét fennállna bizonyos megszerzett jogok elveszítésének kockázata, illetve annak veszélye, hogy nem tudnak egyes intézkedéseket jobb mederbe terelni — mondta el Márton Árpád képviselő.
Leszögezte, elsősorban arról szólnak a szövetségen belüli nézetkülönbségek, hogy meddig lehet elmenni ezekért, mit szabad és mit nem szabad vállalniuk. A háromszéki képviselő felidézte az elmúlt parlamenti ülésszakban elért eredményeket, beszélt a tanügyi törvény vitájáról, de arról is, milyen fontos dolgokat sikerült módosítaniuk a büntetőeljárási törvénykönyvben. A következő időszakban az önkormányzatok átszervezését szabályozó, nemrég a Hivatalos Közlönyben is megjelent sürgősségi kormányrendelet tisztázása lesz a feladat, az RMDSZ harcol a túlnépesített hivatalok ellen, de nem ért egyet a fűnyíróelv alkalmazásával, az alkalmazási normákat úgy kell kidolgozni, hogy ne veszélyeztessék a szemételtakarítást, a közszállítást vagy éppen a színházak működését, ne egy bukaresti minisztériumi irodában döntsék el, hol hányan dolgozhatnak — fejtette ki Márton Árpád, s hozzáfűzte, reméli, jövő héten megoldást találnak erre.
Vannak olyan kérdések, amelyek elutasítása koalíciós szakításhoz vezethet — hangsúlyozta, igaz, taktikai okokra hivatkozva nem árulta el, melyek ezek. Kiemelte, ha egy adott pillanatban az RMDSZ döntéshozó fórumaiban lesz egy olyan többség, amely az ellenzéki szerep mellett dönt, akkor megteszik a szükséges lépéseket.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 8.
Mérlegre tették a véndiákokat a Sapientián és a PKE-n
Sokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához.
Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani.
Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök.
Büszke ex-sapientiások
Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna.
PKE: folyamatosan bizonyítani kell
Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről.
Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre.
„Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta.
Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)
Sokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához.
Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani.
Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök.
Büszke ex-sapientiások
Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna.
PKE: folyamatosan bizonyítani kell
Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről.
Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre.
„Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta.
Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 9.
Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár)
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 9.
Udvarhelyi a tizenötezredik
A Csíki Székely Múzeum július 9-én, pénteken délelőtt köszöntötte a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás tizenötezredik látogatóját.
Sarkadi Zoltán és családja Székelyudvarhelyről utaztak Csíkszeredába, hogy megtekintsék a 19. századi magyar festészet remekműveit bemutató kiállítást. Sarkadi Zoltán elismerését fejezte ki a múzeum tevékenységével kapcsolatban. Elmondása szerint rég óta tervezik a látogatást, végül mostanra sikerült időzíteni: a két kislányuk és a tanítóként dolgozó édesanya hétköznap foglaltak, a vállalkozó apuka pedig hétvégén is le van kötve.
A Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás július 25-ig látogatható, keddtől vasárnapig, naponta 9 és 18 óra között. Diákok, nyugdíjasok és csoportban érkező látogatók kedvezményes belépőjegy válthatnak, valamint szakmai tárlatvezetés is igényelhető. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
A Csíki Székely Múzeum július 9-én, pénteken délelőtt köszöntötte a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás tizenötezredik látogatóját.
Sarkadi Zoltán és családja Székelyudvarhelyről utaztak Csíkszeredába, hogy megtekintsék a 19. századi magyar festészet remekműveit bemutató kiállítást. Sarkadi Zoltán elismerését fejezte ki a múzeum tevékenységével kapcsolatban. Elmondása szerint rég óta tervezik a látogatást, végül mostanra sikerült időzíteni: a két kislányuk és a tanítóként dolgozó édesanya hétköznap foglaltak, a vállalkozó apuka pedig hétvégén is le van kötve.
A Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás július 25-ig látogatható, keddtől vasárnapig, naponta 9 és 18 óra között. Diákok, nyugdíjasok és csoportban érkező látogatók kedvezményes belépőjegy válthatnak, valamint szakmai tárlatvezetés is igényelhető. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2010. július 9.
Tőkés László EP-alelnök sajtótájékoztatója Budapesten
Tőkés László EP-alelnökké választása óta először tartott sajtótájékoztatót budapesti irodájában. Mint mondta, a teljes – ötéves – mandátum első évének lezárásaképpen az a meglepetés és elismerés érte, hogy Schmitt Pál leköszöntével megüresedett alelnöki tisztségre a Magyar Néppárti Delegáció ajánlására az Európai Néppárt őt jelölte.
Megválasztatása után tegnap, 2010. július 8-án koradélután Tőkés Lászlót hivatalában fogadta Jerzy Buzek elnök – első ízben azóta, hogy alelnökké választották. A találkozóalkalmul szolgált új megbízatásának és azzal járó feladatkörének hivatalos átadására-átvételére.
Ezt megelőzően, július 5-én Tőkés László első ízben vett részt az elnökből, a tizennégy alelnökből és az öt kvesztorból álló parlamenti Elnökség (Büro) ülésén, július 6-án , kedden találkozott az EP „szürke eminenciásának” számító Klaus Wellével, az Európai Parlament főtitkárával. A találkozó részét képezte az alelnöki feladatkör átvételének, erdélyi képviselőnk új tisztségére való felkészülésének.
Az erdélyi képviselő arról is beszámolt, hogy a csütörtöki hivatalos találkozón az EP elnöke és vezető munkatársai általános tájékoztatást és eligazítást nyújtottak az alelnökök munkájáról, feladatairól és lehetőségeiről, az Európai Parlamentben betöltött szerepükről, valamint a munkásságuk közvetlen keretéül szolgáló Elnökség – a Büro – tevékenységéről. Jerzy Buzek az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok hármasságában jelölte meg erdélyi alelnökünk „testre szabott”, püspöki hivatásával egybeillő szolgálati területét, külön is kiemelve a Lisszaboni szerződés által megjelölt vallási párbeszéd intézményes megvalósításának fontosságát. Másfelől örömét fejezte ki aziránt, hogy a Keleti Partnerség (Euronest) és Nyugat-Balkán bővítési ügyei is az új alelnök hatáskörébe tartoznak – ami természetes módon illeszkedik a Romániát is magába foglaló kelet- és közép-európai térséghez, melyet képvisel. Az elnök ennek összefüggésében külön is kitért a moldáviai kapcsolatra.
Tőkés László különösképpen „szerencsésnek” ítélte azt a körülményt, hogy romániai – erdélyi – magyarként, Temesvár szellemében, a magyar–román megbékélést szolgálhatja. Keleti-nyugati viszonylatban pedig azon szándékát fejezte ki, hogy – szintén – a volt szovjet tömb egyik országából való lengyel EP-elnökkel együtt az Európát továbbra is elválasztó„virtuális vasfüggöny” végérvényes lebontásán dolgozzanak – ha már 1989-ben, Temesváron „gyakorlatot szerzett” a falak bontogatásában, jelentette ki némileg önironikusan a püspök. (A részletekről lásd a mellékelt Közleményünket!) Az alelnöki munkakör nincs „túlszabályozva”, vázolta képviselőnk a hátteret, gyakorlatilag az elnök által delegált konkrét megbizatásokon túl mindenki maga alakíthatja ki munkaterületét. Rengeteg lehetőség rejlik egy ilyen magas tisztségben, és azon lesz, hogy ezekkel lehetősége szerint éljen.
Példaként hozta fel a szerb nagykövetasszonnyal való találkozóját. Amint arról beszámoltunk, Tőkés László 2010. július 1-én, csütörtökön Brüsszelben találkozott Roksanda Ninčić asszonnyal, Szerbia európai uniós nagykövetével, amely alkalomból – többek között – felhívta a nagykövetasszony figyelmét a súlyos börtönévekre ítélt temerini fiúk helyzetére, illetve a sajtónyelvben „magyarverésekként” jegyzett jelenségre. Ugyanakkor kérte, hogy a Timoc-völgyi románok helyzetét is kísérjék figyelemmel.
Kommunizmus – kisebbségi ügyek – kereszténység, román-magyar megbékélés: címszavakban így foglalható össze alelnöki vállalása, mondotta Tőkés László. Ideje lenne, ha végre ténylegesen is az egyesülő Európa teljes értékű részévé válnánk, nem csupánformálisan, mint ahogyan az a csatlakozáskor történt. Ez kétirányú közeledést igényel, jelezte képviselőnk, a posztszovjet tömb integrációs erőfeszítései mellett Nyugat-Európának is közelednie kell hozzánk.
Alelnökként ezen a munkahéten is feladatot kapott, számolt be Tőkés László feladatköre konkrét szeletéről, csütörtökön a három – angol, magyar és román – nyelven vezetett plenáris ülésen többek között a közös agrrápolitikáról fogadtak el határozatot az EP-ben, valamint a bankok, pénzügyi szervezetek szabályozásról vitatkoztak az EP-képviselők.Erdélyi képviselőnk jelezte, hogy a második Orbán-kormány ezirányú kormányzati politikája szellemében egészen európai úton halad, bár a kérdéskör fontosságát, összetettségét jól mutatja, hogy a plénum visszaküldte a határozati javaslatot a szakbizottsághoz.
Tőkés László újságírói kérdésre legközelebbi konkrét feladatként a vallási vezetőkkel való találozót jelölte meg. Mint mondta, Jerzy Buzek elnök csütörtökön megismételte azon felkérését, hogy az Európai Vallási Vezetők 2010. július 19-én, Brüsszelben sorra kerülő Találkozóján Tőkés László alelnökkel közösen képviseljék az Európai Parlamentet. erdon.ro
Tőkés László EP-alelnökké választása óta először tartott sajtótájékoztatót budapesti irodájában. Mint mondta, a teljes – ötéves – mandátum első évének lezárásaképpen az a meglepetés és elismerés érte, hogy Schmitt Pál leköszöntével megüresedett alelnöki tisztségre a Magyar Néppárti Delegáció ajánlására az Európai Néppárt őt jelölte.
Megválasztatása után tegnap, 2010. július 8-án koradélután Tőkés Lászlót hivatalában fogadta Jerzy Buzek elnök – első ízben azóta, hogy alelnökké választották. A találkozóalkalmul szolgált új megbízatásának és azzal járó feladatkörének hivatalos átadására-átvételére.
Ezt megelőzően, július 5-én Tőkés László első ízben vett részt az elnökből, a tizennégy alelnökből és az öt kvesztorból álló parlamenti Elnökség (Büro) ülésén, július 6-án , kedden találkozott az EP „szürke eminenciásának” számító Klaus Wellével, az Európai Parlament főtitkárával. A találkozó részét képezte az alelnöki feladatkör átvételének, erdélyi képviselőnk új tisztségére való felkészülésének.
Az erdélyi képviselő arról is beszámolt, hogy a csütörtöki hivatalos találkozón az EP elnöke és vezető munkatársai általános tájékoztatást és eligazítást nyújtottak az alelnökök munkájáról, feladatairól és lehetőségeiről, az Európai Parlamentben betöltött szerepükről, valamint a munkásságuk közvetlen keretéül szolgáló Elnökség – a Büro – tevékenységéről. Jerzy Buzek az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok hármasságában jelölte meg erdélyi alelnökünk „testre szabott”, püspöki hivatásával egybeillő szolgálati területét, külön is kiemelve a Lisszaboni szerződés által megjelölt vallási párbeszéd intézményes megvalósításának fontosságát. Másfelől örömét fejezte ki aziránt, hogy a Keleti Partnerség (Euronest) és Nyugat-Balkán bővítési ügyei is az új alelnök hatáskörébe tartoznak – ami természetes módon illeszkedik a Romániát is magába foglaló kelet- és közép-európai térséghez, melyet képvisel. Az elnök ennek összefüggésében külön is kitért a moldáviai kapcsolatra.
Tőkés László különösképpen „szerencsésnek” ítélte azt a körülményt, hogy romániai – erdélyi – magyarként, Temesvár szellemében, a magyar–román megbékélést szolgálhatja. Keleti-nyugati viszonylatban pedig azon szándékát fejezte ki, hogy – szintén – a volt szovjet tömb egyik országából való lengyel EP-elnökkel együtt az Európát továbbra is elválasztó„virtuális vasfüggöny” végérvényes lebontásán dolgozzanak – ha már 1989-ben, Temesváron „gyakorlatot szerzett” a falak bontogatásában, jelentette ki némileg önironikusan a püspök. (A részletekről lásd a mellékelt Közleményünket!) Az alelnöki munkakör nincs „túlszabályozva”, vázolta képviselőnk a hátteret, gyakorlatilag az elnök által delegált konkrét megbizatásokon túl mindenki maga alakíthatja ki munkaterületét. Rengeteg lehetőség rejlik egy ilyen magas tisztségben, és azon lesz, hogy ezekkel lehetősége szerint éljen.
Példaként hozta fel a szerb nagykövetasszonnyal való találkozóját. Amint arról beszámoltunk, Tőkés László 2010. július 1-én, csütörtökön Brüsszelben találkozott Roksanda Ninčić asszonnyal, Szerbia európai uniós nagykövetével, amely alkalomból – többek között – felhívta a nagykövetasszony figyelmét a súlyos börtönévekre ítélt temerini fiúk helyzetére, illetve a sajtónyelvben „magyarverésekként” jegyzett jelenségre. Ugyanakkor kérte, hogy a Timoc-völgyi románok helyzetét is kísérjék figyelemmel.
Kommunizmus – kisebbségi ügyek – kereszténység, román-magyar megbékélés: címszavakban így foglalható össze alelnöki vállalása, mondotta Tőkés László. Ideje lenne, ha végre ténylegesen is az egyesülő Európa teljes értékű részévé válnánk, nem csupánformálisan, mint ahogyan az a csatlakozáskor történt. Ez kétirányú közeledést igényel, jelezte képviselőnk, a posztszovjet tömb integrációs erőfeszítései mellett Nyugat-Európának is közelednie kell hozzánk.
Alelnökként ezen a munkahéten is feladatot kapott, számolt be Tőkés László feladatköre konkrét szeletéről, csütörtökön a három – angol, magyar és román – nyelven vezetett plenáris ülésen többek között a közös agrrápolitikáról fogadtak el határozatot az EP-ben, valamint a bankok, pénzügyi szervezetek szabályozásról vitatkoztak az EP-képviselők.Erdélyi képviselőnk jelezte, hogy a második Orbán-kormány ezirányú kormányzati politikája szellemében egészen európai úton halad, bár a kérdéskör fontosságát, összetettségét jól mutatja, hogy a plénum visszaküldte a határozati javaslatot a szakbizottsághoz.
Tőkés László újságírói kérdésre legközelebbi konkrét feladatként a vallási vezetőkkel való találozót jelölte meg. Mint mondta, Jerzy Buzek elnök csütörtökön megismételte azon felkérését, hogy az Európai Vallási Vezetők 2010. július 19-én, Brüsszelben sorra kerülő Találkozóján Tőkés László alelnökkel közösen képviseljék az Európai Parlamentet. erdon.ro
2010. július 9.
Kezdődik a beiratkozás a Partiumi Keresztény Egyetemen
Új szakokkal és mesteri programokkal várja a felvételizőket a Partiumi Keresztény Egyetem. Az immár akkreditált PKE az idei évben 14 alapszakra és 5 mesteri programra hirdet felvételit, összesen 652 helyre, amelyből 248 tandíjmentes!
A felvételi menete a mesteri szakokon: Filozófia és művészet a nyilvános térben; Kortárs politikai filozófia; Többnyelvűség és multikulturalitás; Európai szociálpolitikák; Társadalmi marginalitás és inklúzió.
Beiratkozás: 2010. július 1–16. Felvételi: 2010. július 17.
Filozófia és művészet a nyilvános térben: – a képzés azoknak szól, akik érdeklődnek a művészetekkel kapcsolatos elméleti és/vagy gyakorlati problémák iránt, illetve akik a kultúraszervezés területén szeretnének elhelyezkedni. A magiszteri képzésben való részvételnek elvileg nem feltétele, hogy a jelentkezők ugyanazon a tudományterületen rendelkezzenek egyetemi diplomával, mint amelyhez az illető magiszteri képzés tartozik. Bővebb információ: 0040-259-418252, e-mail: filozofia@partium.ro (5 ingyenes, 25 tandíjas hely).
Kortárs politikai filozófia: – a 4 féléves képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik egyaránt átlátják Közép-Kelet-Európa sajátos történeti és elméleti örökségét, a kisebbségi csoportok jogaival kapcsolatos politikaelméleti problémákat, valamint azokat a kihívásokat, amelyek napjaink globalizálódó politikáját meghatározzák (3 ingyenes, 27 tandíjas hely).
Többnyelvűség és multikulturalitás: – a mesteri képzést az európai kultúrák, a kultúrák közötti kommunikáció kérdéskörei, valamint az európai multikulturalitás hagyományai iránt érdeklődő jelentkezőknek ajánljuk. A magyar, valamint – a hallgatók választása szerint – német vagy angol nyelven folyó képzés célja olyan szakemberek (kulturális szakértők, tanárok, fordítók, újságírók, szerkesztők stb.) képzése, akik otthonosan mozognak a különböző kulturális folyamatok, a kultúraközi kontaktusok, az európai kultúrák múltjának és jelenének problémaköreiben. A képzés tartalma miatt különösen ajánljuk a mesteri szakot a közoktatásban tevékenykedő tanároknak (12 ingyenes, 18 tandíjas hely).
Európai szociálpolitikák: – a mesteri program célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik járatosak az európai uniós követelményeknek megfelelő szociálpolitikák tervezésében és megvalósításában, valamint a hazai és európai szociális ellátórendszerek működtetésében. Elsősorban a társadalomtudományi szakok végzettjeinek, valamint a szociális, közigazgatási és fejlesztési intézményekben dolgozó szociális munkások, szociálpolitikusok és egyéb szakemberek jelentkezésére számítunk (4 ingyenes, 26 tandíjas hely).
Társadalmi marginalitás és inklúzió: – a Társadalomtudományi Tanszék szervezésében megvalósuló négy féléves mesteri képzés célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását elősegítő programok megtervezésében és irányításában járatos, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen. A szociális munka, szociológia szakok végzettjeire, valamint a szociális, közigazgatási és fejlesztési intézményekben, nonprofit szervezetekben, egyházaknál tevékenykedő szociális szakemberek és intézményvezetők jelentkezésére számítunk (4 ingyenes, 26 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro/mesteri.
Alapszakok
A felvételi menete az alapszakokon:
Beiratkozás: 2010. július 12–21. Felvételi vizsgák időpontja: 2010. július 22–23. Eredményhirdetés: 2010. július 23. Fellebbezés: 2010. július 24-ig. Végső eredményhirdetés: 2010. július 28-ig.
Közgazdaságtudományi Kar
Menedzsment
Az akkreditált vezetőképzőnk (menedzserképzés) alapvető célja olyan, egyetemi szinten felkészített közgazdászok képzése állami- és magánintézmények illetve vállalatok számára, akik a legújabb menedzseri ismeretekkel és készségekkel biztosítják a piacgazdaság feltételei között a fenti egységek hatékony és eredményes működését. A hagyományos menedzsment tantárgyak mellett (termelésmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment stb.) a tanmenet tartalmazza azokat a modern menedzsment tantárgyakat is (projektmenedzsment, innovációmenedzsment stb.), amelyek végzett hallgatóink munkaerőpiaci versenyképességét javítják. A jelenlegi munkaerőpiaci trendek alapján elmondható, hogy a magasan képzett menedzserek iránt nagy az érdeklődés. Ennek tudható be az az örvendetes tény, hogy számos diákunk már az egyetemi évek alatt munkaajánlatot kap és dolgozik, sok esetben felelős vezetői funkciókban. Különös figyelmet fordítunk hallgatóink gyakorlati képzésére is, aminek eredményeképpen együttműködési megállapodásunk van több vállalattal is (pl. OTP Bank Románia, Sanofi-Aventis stb.), amelyeknél hallgatóink szakmai gyakorlatot, tapasztalatokat szerezhetnek és akár el is helyezkedhetnek. A felvételi jegy összetétele: 80% – négy középiskolai év tanulmányi átlaga; 20% – érettségi átlag (35 ingyenes, 40 tandíjas hely).
Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana
A szakirány célja olyan versenyképes közgazdászok képzése, akik magas szintű és korszerű ismeretekkel rendelkeznek a dinamikusan fejlődő szolgáltatóipar (turizmus, kereskedelem, bank és biztosítások stb.) különböző területein. A képzés iránti érdeklődés forrása az, hogy a fejlett országokban a szolgáltatások különböző területein dolgozók száma eléri, sőt több országban meg is haladja a foglalkoztatottak 70%-át. E tendencia hatásai érezhetőek Romániában is, ahol egyes szolgáltatóipari ágazatokban máris munkaerőhiány van, és egyre nagyobb igény tapasztalható az ilyen profilú szakot végzett közgazdászokra. Másik igen fontos vonzóerőnek számít a lendületesen fejlődő turisztikai iparág egyre növekvő közgazdász-igénye. A kis- és nagykereskedelmi áruházláncok (szuper- és hypermarketek) terjeszkedése növekvő tendenciát mutat, és ezáltal sok munkahelyet kínál a kereskedelem iránt érdeklődő hallgatóinknak. Fontos megemlítenünk, hogy a Romániában jelenleg legjobban fizetett banki, biztosítási, pénzügyi munkakörökre is a szolgáltatóipar folyamatait kiválóan ismerő közgazdászokat keresnek. Versenyképes képzésünk eredményeképpen elmondhatjuk, hogy végzőseink 2009-ben is szinte kivétel nélkül sikeresen leállamvizsgáztak és szereztek ezáltal akkreditált egyetemi oklevelet, illetve végzettségüknek megfelelően kezdhetik el karrierjük építését. A felvételi jegy összetétele: 80% – négy középiskolai év tanulmányi átlaga; 20% – érettségi átlag (35 ingyenes, 40 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro/econ.
Művészeti Kar
Zenepedagógia
A zenepedagógus-oktatás keretében lehetőség nyílik választható hangszeres, illetve énekes modul-képzésre. Ezek a kiegészítő tanulmányok a zeneirodalom, illetve az ének- és hangszerjáték magasabb szintű elsajátítását teszik lehetővé. A képzés szakmai-művészi ellenőrzése egyéni (szólóest) és csoportos (kamarazene, zenekar) nyilvános fellépések, koncertek során valósul meg. A modult alkotó tantárgycsomag a zenepedagógusi egyetemi diploma mellékleteként kiállított törzskönyvi kivonatban jelenik meg tételesen. Diákjaink opcionális tárgyként választhatják az orgona (egyházzenei) képzést, alternatívaként pedig a jazz-oktatást. A zenepedagógia szak 2001 óta folyamatosan biztosítja hallgatóinak az államvizsga lehetőségét. A Bukaresti Zeneakadémiával kialakított partnerkapcsolatunk révén valamennyi végzősünk az ország elsőszámú szakintézménye által kiállított egyetemi diplomát kap kézhez. A felvételi jegy összetétele: 50% szolfézs első látásra; 40% hangszer- vagy énekvizsga; 10% érettségi átlag (10 ingyenes, 15 tandíjas hely).
Képzőművészet
A bolognai modellhez igazodó magyar nyelvű képzőművészet-grafika szak három éves alapképzése a statikus kép hagyományai és a megélhetést biztosító reklámgrafika médiumainak tanulmányozása mellett a videoreklám kreatív alkalmazására is hangsúlyt fektet. A tanszék oktatási stratégiájába beépült minden olyan, a számítógépes hatékonyságot korszerűen alkalmazó médium, amely a gondolati szférát erősíti. Az alkalmazott grafikai oktatás kreatív egyensúlyt tart fenn a manuális tevékenységek (rajz, metszet, papírművészet) és az elektronikus látványtervezés (arculattervezés, web-design, videó, számítógépes animáció, multimédia) között. A három éves képzés időtartama alatt a hallgatók elsajátítják a grafikakompozíció nyelvezetének alapjait, betekintést nyernek a reklám vizuális kommunikációs műfajainak alkotási módszereibe, megismerkedhetnek a mozgókép grafikai alkalmazásaival, a kortárs művészet új képfajtáinak kutatási lehetőségeivel, valamint megszerzik az alkotómunkához elengedhetetlen mesterségbeli gyakorlatot.
A képzőművészet-grafika szakon szerzett képesítés a következő elhelyezkedési lehetőségeket kínálja: reklámügynökségeknél alkalmazott vagy reklámstúdió-vezető, logo- és arculattervező, könyvgrafikus, illusztrátor, operatőr, vágó, televíziónál grafikus, kirakattervező, animációs filmművész, képregénykészítő, homepage-tervező, web designer, képgrafikus, vizuális művész. A felvételi jegy összetétele: 40% kreatív gondolkodás teszt, mappa; 50% megfigyelés utáni rajz; 10% érettségi átlag (20 ingyenes, 10 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro.
Visszavárják a végzősöket is: július 16-ig lehet jelentkezni a mesteri szakokra. erdon.ro
Új szakokkal és mesteri programokkal várja a felvételizőket a Partiumi Keresztény Egyetem. Az immár akkreditált PKE az idei évben 14 alapszakra és 5 mesteri programra hirdet felvételit, összesen 652 helyre, amelyből 248 tandíjmentes!
A felvételi menete a mesteri szakokon: Filozófia és művészet a nyilvános térben; Kortárs politikai filozófia; Többnyelvűség és multikulturalitás; Európai szociálpolitikák; Társadalmi marginalitás és inklúzió.
Beiratkozás: 2010. július 1–16. Felvételi: 2010. július 17.
Filozófia és művészet a nyilvános térben: – a képzés azoknak szól, akik érdeklődnek a művészetekkel kapcsolatos elméleti és/vagy gyakorlati problémák iránt, illetve akik a kultúraszervezés területén szeretnének elhelyezkedni. A magiszteri képzésben való részvételnek elvileg nem feltétele, hogy a jelentkezők ugyanazon a tudományterületen rendelkezzenek egyetemi diplomával, mint amelyhez az illető magiszteri képzés tartozik. Bővebb információ: 0040-259-418252, e-mail: filozofia@partium.ro (5 ingyenes, 25 tandíjas hely).
Kortárs politikai filozófia: – a 4 féléves képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik egyaránt átlátják Közép-Kelet-Európa sajátos történeti és elméleti örökségét, a kisebbségi csoportok jogaival kapcsolatos politikaelméleti problémákat, valamint azokat a kihívásokat, amelyek napjaink globalizálódó politikáját meghatározzák (3 ingyenes, 27 tandíjas hely).
Többnyelvűség és multikulturalitás: – a mesteri képzést az európai kultúrák, a kultúrák közötti kommunikáció kérdéskörei, valamint az európai multikulturalitás hagyományai iránt érdeklődő jelentkezőknek ajánljuk. A magyar, valamint – a hallgatók választása szerint – német vagy angol nyelven folyó képzés célja olyan szakemberek (kulturális szakértők, tanárok, fordítók, újságírók, szerkesztők stb.) képzése, akik otthonosan mozognak a különböző kulturális folyamatok, a kultúraközi kontaktusok, az európai kultúrák múltjának és jelenének problémaköreiben. A képzés tartalma miatt különösen ajánljuk a mesteri szakot a közoktatásban tevékenykedő tanároknak (12 ingyenes, 18 tandíjas hely).
Európai szociálpolitikák: – a mesteri program célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik járatosak az európai uniós követelményeknek megfelelő szociálpolitikák tervezésében és megvalósításában, valamint a hazai és európai szociális ellátórendszerek működtetésében. Elsősorban a társadalomtudományi szakok végzettjeinek, valamint a szociális, közigazgatási és fejlesztési intézményekben dolgozó szociális munkások, szociálpolitikusok és egyéb szakemberek jelentkezésére számítunk (4 ingyenes, 26 tandíjas hely).
Társadalmi marginalitás és inklúzió: – a Társadalomtudományi Tanszék szervezésében megvalósuló négy féléves mesteri képzés célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását elősegítő programok megtervezésében és irányításában járatos, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen. A szociális munka, szociológia szakok végzettjeire, valamint a szociális, közigazgatási és fejlesztési intézményekben, nonprofit szervezetekben, egyházaknál tevékenykedő szociális szakemberek és intézményvezetők jelentkezésére számítunk (4 ingyenes, 26 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro/mesteri.
Alapszakok
A felvételi menete az alapszakokon:
Beiratkozás: 2010. július 12–21. Felvételi vizsgák időpontja: 2010. július 22–23. Eredményhirdetés: 2010. július 23. Fellebbezés: 2010. július 24-ig. Végső eredményhirdetés: 2010. július 28-ig.
Közgazdaságtudományi Kar
Menedzsment
Az akkreditált vezetőképzőnk (menedzserképzés) alapvető célja olyan, egyetemi szinten felkészített közgazdászok képzése állami- és magánintézmények illetve vállalatok számára, akik a legújabb menedzseri ismeretekkel és készségekkel biztosítják a piacgazdaság feltételei között a fenti egységek hatékony és eredményes működését. A hagyományos menedzsment tantárgyak mellett (termelésmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment stb.) a tanmenet tartalmazza azokat a modern menedzsment tantárgyakat is (projektmenedzsment, innovációmenedzsment stb.), amelyek végzett hallgatóink munkaerőpiaci versenyképességét javítják. A jelenlegi munkaerőpiaci trendek alapján elmondható, hogy a magasan képzett menedzserek iránt nagy az érdeklődés. Ennek tudható be az az örvendetes tény, hogy számos diákunk már az egyetemi évek alatt munkaajánlatot kap és dolgozik, sok esetben felelős vezetői funkciókban. Különös figyelmet fordítunk hallgatóink gyakorlati képzésére is, aminek eredményeképpen együttműködési megállapodásunk van több vállalattal is (pl. OTP Bank Románia, Sanofi-Aventis stb.), amelyeknél hallgatóink szakmai gyakorlatot, tapasztalatokat szerezhetnek és akár el is helyezkedhetnek. A felvételi jegy összetétele: 80% – négy középiskolai év tanulmányi átlaga; 20% – érettségi átlag (35 ingyenes, 40 tandíjas hely).
Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana
A szakirány célja olyan versenyképes közgazdászok képzése, akik magas szintű és korszerű ismeretekkel rendelkeznek a dinamikusan fejlődő szolgáltatóipar (turizmus, kereskedelem, bank és biztosítások stb.) különböző területein. A képzés iránti érdeklődés forrása az, hogy a fejlett országokban a szolgáltatások különböző területein dolgozók száma eléri, sőt több országban meg is haladja a foglalkoztatottak 70%-át. E tendencia hatásai érezhetőek Romániában is, ahol egyes szolgáltatóipari ágazatokban máris munkaerőhiány van, és egyre nagyobb igény tapasztalható az ilyen profilú szakot végzett közgazdászokra. Másik igen fontos vonzóerőnek számít a lendületesen fejlődő turisztikai iparág egyre növekvő közgazdász-igénye. A kis- és nagykereskedelmi áruházláncok (szuper- és hypermarketek) terjeszkedése növekvő tendenciát mutat, és ezáltal sok munkahelyet kínál a kereskedelem iránt érdeklődő hallgatóinknak. Fontos megemlítenünk, hogy a Romániában jelenleg legjobban fizetett banki, biztosítási, pénzügyi munkakörökre is a szolgáltatóipar folyamatait kiválóan ismerő közgazdászokat keresnek. Versenyképes képzésünk eredményeképpen elmondhatjuk, hogy végzőseink 2009-ben is szinte kivétel nélkül sikeresen leállamvizsgáztak és szereztek ezáltal akkreditált egyetemi oklevelet, illetve végzettségüknek megfelelően kezdhetik el karrierjük építését. A felvételi jegy összetétele: 80% – négy középiskolai év tanulmányi átlaga; 20% – érettségi átlag (35 ingyenes, 40 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro/econ.
Művészeti Kar
Zenepedagógia
A zenepedagógus-oktatás keretében lehetőség nyílik választható hangszeres, illetve énekes modul-képzésre. Ezek a kiegészítő tanulmányok a zeneirodalom, illetve az ének- és hangszerjáték magasabb szintű elsajátítását teszik lehetővé. A képzés szakmai-művészi ellenőrzése egyéni (szólóest) és csoportos (kamarazene, zenekar) nyilvános fellépések, koncertek során valósul meg. A modult alkotó tantárgycsomag a zenepedagógusi egyetemi diploma mellékleteként kiállított törzskönyvi kivonatban jelenik meg tételesen. Diákjaink opcionális tárgyként választhatják az orgona (egyházzenei) képzést, alternatívaként pedig a jazz-oktatást. A zenepedagógia szak 2001 óta folyamatosan biztosítja hallgatóinak az államvizsga lehetőségét. A Bukaresti Zeneakadémiával kialakított partnerkapcsolatunk révén valamennyi végzősünk az ország elsőszámú szakintézménye által kiállított egyetemi diplomát kap kézhez. A felvételi jegy összetétele: 50% szolfézs első látásra; 40% hangszer- vagy énekvizsga; 10% érettségi átlag (10 ingyenes, 15 tandíjas hely).
Képzőművészet
A bolognai modellhez igazodó magyar nyelvű képzőművészet-grafika szak három éves alapképzése a statikus kép hagyományai és a megélhetést biztosító reklámgrafika médiumainak tanulmányozása mellett a videoreklám kreatív alkalmazására is hangsúlyt fektet. A tanszék oktatási stratégiájába beépült minden olyan, a számítógépes hatékonyságot korszerűen alkalmazó médium, amely a gondolati szférát erősíti. Az alkalmazott grafikai oktatás kreatív egyensúlyt tart fenn a manuális tevékenységek (rajz, metszet, papírművészet) és az elektronikus látványtervezés (arculattervezés, web-design, videó, számítógépes animáció, multimédia) között. A három éves képzés időtartama alatt a hallgatók elsajátítják a grafikakompozíció nyelvezetének alapjait, betekintést nyernek a reklám vizuális kommunikációs műfajainak alkotási módszereibe, megismerkedhetnek a mozgókép grafikai alkalmazásaival, a kortárs művészet új képfajtáinak kutatási lehetőségeivel, valamint megszerzik az alkotómunkához elengedhetetlen mesterségbeli gyakorlatot.
A képzőművészet-grafika szakon szerzett képesítés a következő elhelyezkedési lehetőségeket kínálja: reklámügynökségeknél alkalmazott vagy reklámstúdió-vezető, logo- és arculattervező, könyvgrafikus, illusztrátor, operatőr, vágó, televíziónál grafikus, kirakattervező, animációs filmművész, képregénykészítő, homepage-tervező, web designer, képgrafikus, vizuális művész. A felvételi jegy összetétele: 40% kreatív gondolkodás teszt, mappa; 50% megfigyelés utáni rajz; 10% érettségi átlag (20 ingyenes, 10 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro.
Visszavárják a végzősöket is: július 16-ig lehet jelentkezni a mesteri szakokra. erdon.ro
2010. július 9.
Strasbourg: az igazság fellegvára
A román állampolgárok által elindított tulajdonperek nagy száma idén júniusban arra késztette az Európai Emberjogi Bíróságot, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse az ilyenfajta eseteket előidéző strukturális problémák megoldásához.
Azt követően, hogy Románia 1994-ben aláírta az emberi jogok védelmében megfogalmazott európai konvenciót, több ezer román állampolgár fordult panaszával a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz (ECHR). Olyan személyekről van szó, akik Romániában hiába járták végig az igazságszolgáltatás kálváriáját, igazuknak nem tudtak érvényt szerezni.
Statisztikák
De a bíróságot más országból is tömegesen keresték meg a panaszosok, tavaly a megoldásra váró ügycsomók száma megközelítette a 118 ezret. Az ügyfelek számát tekintve Románia 9750 dossziéval a negyedik helyen áll Oroszország, Törökország és Ukrajna után, a panaszosok lakossági részaránya tekintetében azonban listavezető.
Ma már több tucatra rúg azoknak az ítéleteknek a száma, amelyekben az emberjogi bíróság elmarasztalta és kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot. Az ECHR azonban nagyon szigorúan megszűri a panaszokat, azok 97 százalékát vagy megalapozatlannak, vagy nem a testület hatáskörébe tartozónak ítélte meg. Tavaly például a román állampolgárok által benyújtott 4247 panasz közül mindössze 153 esetben állapított meg jogsértést.
A román államot elmarasztaló ítéletek negyven százaléka – 91 határozat – a tulajdonjog megsértése, 36 százaléka – 72 döntés – pedig a méltányos romániai perlefolytatás hiánya miatt született meg. Jelenleg több mint ezer, Romániából érkezett tulajdonjogi dosszié vár megoldásra az emberjogi bíróságnál.
Az ECHR a román államot egyébként 1994 és 2009 között összesen 36 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte. A Bukarest által elveszített perek száma 2007 után rohamosan megnőtt, 2007-ig az államot ugyanis csupán 4,5 millió eurónyi kártalanításra ítélték Strasbourgban.
A bíróság döntései nem egy esetben gyökeresen megváltoztatták a romániai jogszabályok egy-egy kitételét, így például az előzetes letartóztatással, a telefonlehallgatással, a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezéseket.
„Történelmi perek”
Az egyik ilyen – a román igazságszolgáltatás által egyenesen történelminek tartott – pert Alexandru Pantea indította a román állam ellen. A volt kommunista ügyészt a letartóztatási mandátum lejárta után sem engedték szabadon, őrizetbe vétele után csak négy hónappal állhatott bíróság elé, fogvatartása idején a börtönőrök szeme láttára bántalmazták cellatársai – ráadásul köztörvényes elítéltek.
A strasbourgi fórum a felperesnek adott igazat és 46 ezer eurós kártérítésre ítélte a román államot, miután jogtalannak mondta ki az előzetes letartóztatást, tekintve, hogy azt az ügyész és nem a bíró rendelte el. Két héttel a per után a román hatóságok ilyen értelemben voltak kénytelenek módosítani a büntetőeljárási törvénykönyv idevágó rendelkezéseit.
Ugyancsak történelmi jelentőségűnek mondható a Dumitru Popescu-ügycsomóban hozott ítélet is: a Cigaretta II. dosszié egyik vádlottjaként Popescunak sikerült bebizonyítania, hogy a titkosszolgálatok illegálisan hallgatták le telefonját.
Az ECHR kimutatta, hogy a romániai nemzetbiztonsági törvény lehallgatást szabályozó cikkelyei nem felelnek meg az európai emberjogi konvenció normáinak, mivel lehetővé teszik, hogy az ügyész, bírói ellenőrzés nélkül rendelje el a lehallgatást, ráadásul az ügycsomóban nem tüntették fel azokat a bizonyítékokat sem, amelyek megindokolták volna az intézkedést. Ezt követően a bukaresti illetékesek változtattak a vonatkozó román törvényen, és jelenleg Romániában is csak bírói meghatalmazással lehet lehallgatást elrendelni.
Amint a román kormány ECHR mellé kirendelt ügynöke, Răzvan Horaţiu Radu fogalmazott: a strasbourgi testület kiváló partnere volt Romániának az igazságszolgáltatási reformok tekintetében.
Tulajdonjogi panaszáradat
Bukarest és az ECHR viszonya azonban korántsem volt teljesen felhőtlen. Románia és az emberjogi bíróság kapcsolatait nagymértékben beárnyékolta a legfelsőbb bíróság 1995 februárjában hozott ítélete, amellyel törvénytelennek mondta ki az alsóbb szintű igazságszolgáltatási szervek mindazon döntéseit, amelyekkel visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak az elkobzott ingatlanokat.
Az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai nyomás egyértelmű volt, hiszen Ion Iliescu államfő röviddel azelőtt kifogásolta elhíresült szatmárnémeti beszédében az államosított házak visszaadását. Nem sokkal a legfelsőbb bíróság határozata után Iliescu aláírta a bérlőket védő 112-es számú törvényt. Mindennek nyomán az érintett tulajdonosok valóságos panaszáradattal lepték el a strasbourgi testületet, a román állam pedig az évek során több millió eurót volt kénytelen fizetni a pert megnyerő károsultaknak.
A tulajdonperek hatalmas száma idén júniusban arra késztette az ECHR-t, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse a hasonló ügyeket előidéző strukturális problémák megoldásához. A bíróság több mint ötven éves történetében ez a második eset, amikor a testület irányadó eljárásra kényszerül, a módszert első ízben 2004-ben, egy lengyel állam elleni tulajdonjogi per esetében alkalmazta.
B. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
A román állampolgárok által elindított tulajdonperek nagy száma idén júniusban arra késztette az Európai Emberjogi Bíróságot, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse az ilyenfajta eseteket előidéző strukturális problémák megoldásához.
Azt követően, hogy Románia 1994-ben aláírta az emberi jogok védelmében megfogalmazott európai konvenciót, több ezer román állampolgár fordult panaszával a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz (ECHR). Olyan személyekről van szó, akik Romániában hiába járták végig az igazságszolgáltatás kálváriáját, igazuknak nem tudtak érvényt szerezni.
Statisztikák
De a bíróságot más országból is tömegesen keresték meg a panaszosok, tavaly a megoldásra váró ügycsomók száma megközelítette a 118 ezret. Az ügyfelek számát tekintve Románia 9750 dossziéval a negyedik helyen áll Oroszország, Törökország és Ukrajna után, a panaszosok lakossági részaránya tekintetében azonban listavezető.
Ma már több tucatra rúg azoknak az ítéleteknek a száma, amelyekben az emberjogi bíróság elmarasztalta és kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot. Az ECHR azonban nagyon szigorúan megszűri a panaszokat, azok 97 százalékát vagy megalapozatlannak, vagy nem a testület hatáskörébe tartozónak ítélte meg. Tavaly például a román állampolgárok által benyújtott 4247 panasz közül mindössze 153 esetben állapított meg jogsértést.
A román államot elmarasztaló ítéletek negyven százaléka – 91 határozat – a tulajdonjog megsértése, 36 százaléka – 72 döntés – pedig a méltányos romániai perlefolytatás hiánya miatt született meg. Jelenleg több mint ezer, Romániából érkezett tulajdonjogi dosszié vár megoldásra az emberjogi bíróságnál.
Az ECHR a román államot egyébként 1994 és 2009 között összesen 36 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte. A Bukarest által elveszített perek száma 2007 után rohamosan megnőtt, 2007-ig az államot ugyanis csupán 4,5 millió eurónyi kártalanításra ítélték Strasbourgban.
A bíróság döntései nem egy esetben gyökeresen megváltoztatták a romániai jogszabályok egy-egy kitételét, így például az előzetes letartóztatással, a telefonlehallgatással, a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezéseket.
„Történelmi perek”
Az egyik ilyen – a román igazságszolgáltatás által egyenesen történelminek tartott – pert Alexandru Pantea indította a román állam ellen. A volt kommunista ügyészt a letartóztatási mandátum lejárta után sem engedték szabadon, őrizetbe vétele után csak négy hónappal állhatott bíróság elé, fogvatartása idején a börtönőrök szeme láttára bántalmazták cellatársai – ráadásul köztörvényes elítéltek.
A strasbourgi fórum a felperesnek adott igazat és 46 ezer eurós kártérítésre ítélte a román államot, miután jogtalannak mondta ki az előzetes letartóztatást, tekintve, hogy azt az ügyész és nem a bíró rendelte el. Két héttel a per után a román hatóságok ilyen értelemben voltak kénytelenek módosítani a büntetőeljárási törvénykönyv idevágó rendelkezéseit.
Ugyancsak történelmi jelentőségűnek mondható a Dumitru Popescu-ügycsomóban hozott ítélet is: a Cigaretta II. dosszié egyik vádlottjaként Popescunak sikerült bebizonyítania, hogy a titkosszolgálatok illegálisan hallgatták le telefonját.
Az ECHR kimutatta, hogy a romániai nemzetbiztonsági törvény lehallgatást szabályozó cikkelyei nem felelnek meg az európai emberjogi konvenció normáinak, mivel lehetővé teszik, hogy az ügyész, bírói ellenőrzés nélkül rendelje el a lehallgatást, ráadásul az ügycsomóban nem tüntették fel azokat a bizonyítékokat sem, amelyek megindokolták volna az intézkedést. Ezt követően a bukaresti illetékesek változtattak a vonatkozó román törvényen, és jelenleg Romániában is csak bírói meghatalmazással lehet lehallgatást elrendelni.
Amint a román kormány ECHR mellé kirendelt ügynöke, Răzvan Horaţiu Radu fogalmazott: a strasbourgi testület kiváló partnere volt Romániának az igazságszolgáltatási reformok tekintetében.
Tulajdonjogi panaszáradat
Bukarest és az ECHR viszonya azonban korántsem volt teljesen felhőtlen. Románia és az emberjogi bíróság kapcsolatait nagymértékben beárnyékolta a legfelsőbb bíróság 1995 februárjában hozott ítélete, amellyel törvénytelennek mondta ki az alsóbb szintű igazságszolgáltatási szervek mindazon döntéseit, amelyekkel visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak az elkobzott ingatlanokat.
Az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai nyomás egyértelmű volt, hiszen Ion Iliescu államfő röviddel azelőtt kifogásolta elhíresült szatmárnémeti beszédében az államosított házak visszaadását. Nem sokkal a legfelsőbb bíróság határozata után Iliescu aláírta a bérlőket védő 112-es számú törvényt. Mindennek nyomán az érintett tulajdonosok valóságos panaszáradattal lepték el a strasbourgi testületet, a román állam pedig az évek során több millió eurót volt kénytelen fizetni a pert megnyerő károsultaknak.
A tulajdonperek hatalmas száma idén júniusban arra késztette az ECHR-t, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse a hasonló ügyeket előidéző strukturális problémák megoldásához. A bíróság több mint ötven éves történetében ez a második eset, amikor a testület irányadó eljárásra kényszerül, a módszert első ízben 2004-ben, egy lengyel állam elleni tulajdonjogi per esetében alkalmazta.
B. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 9.
Magyar tanárok és diákok találkozója
Anyaországi és határon túli magyar középiskolás diákok és tanáraik részvételével idén is megrendezik a Magyar Tanárok és Diákok a Magyar Kálvárián elnevezésű Kárpát-medencei nyári tábort július 9. és 15. között Sátoraljaújhelyen – közölte a Rákóczi Szövetség az MTI-vel. A táborban a diákok napközben történelmi, irodalmi, kulturális előadásokon, kirándulásokon, irodalmi vetélkedőn vesznek részt, este filmvetítés, színházi előadás, koncertek, előadások, néptáncoktatás színesíti a tábor programját. A tábort 260 magyarországi és határon túli magyar középiskolás diák és tanáraik részvételével tartják meg. Népújság (Marosvásárhely)
Anyaországi és határon túli magyar középiskolás diákok és tanáraik részvételével idén is megrendezik a Magyar Tanárok és Diákok a Magyar Kálvárián elnevezésű Kárpát-medencei nyári tábort július 9. és 15. között Sátoraljaújhelyen – közölte a Rákóczi Szövetség az MTI-vel. A táborban a diákok napközben történelmi, irodalmi, kulturális előadásokon, kirándulásokon, irodalmi vetélkedőn vesznek részt, este filmvetítés, színházi előadás, koncertek, előadások, néptáncoktatás színesíti a tábor programját. A tábort 260 magyarországi és határon túli magyar középiskolás diák és tanáraik részvételével tartják meg. Népújság (Marosvásárhely)
2010. július 9.
Tőkés, Markó, Szőcs Géka, Hobo: a szabadegyetem első hete
A szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk.
A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket.
A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is.
Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával.
A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire.
A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség.
Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest).
Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz.
Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro
A szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk.
A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket.
A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is.
Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával.
A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire.
A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség.
Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest).
Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz.
Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro
2010. július 12.
Sapientia: a titokzatos egyetem vége
Beszélgetésre hívtak meg a csíkszeredai Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi karának vezetői több közéleti személyiséget, intézményvezetőket, tehetős üzletembereket. Biró Zoltán és Lányi Szabolcs arra kértek minket, akik jelen voltunk, hogy segítsünk az egyetemnek beilleszkedni a székelyföldi társadalomba annak érdekében, hogy ténylegesen a térség hasznára tudjon válni, tudjon székelyföldi intézményként működni.
A tanácskozáson kiderült néhány olyan dolog, ami valójában addig is szinte evidencia volt azok számára, akik az egyetem sorsán elgondolkodtak. Elsősorban az, hogy jelenleg a Sapientia nem felel meg annak a szerepnek, amire szánták. Vagyis nem tudott térségi intézménnyé válni, elszakadt a társadalomtól, egyre titokzatosabbá vált, és ezért sokat veszített presztízséből, illetve hatékonyságából. Veszített annak ellenére, hogy közben az akkreditációs folyamat sikeresen haladt előre, és technikai felszereltségben sincs hiány. Ennek ellenére, a jelentkezők száma évről évre csökkent, senki sem látott bele a folyamatba, ezért a bizalom helyett a tanintézmény iránti bizalmatlanság nőtt.
A beszélgetésen arra is fény derült, hogy többen azok közül, akik részt vettek az egyetem elindításában, úgy érzik, nem olyan irányba fejlődtek a dolgok, amerre ők szerették volna, és amerre a térségi igények alapján kellett volna elmozduljanak.
A Sapientia egy térségi innovációs központként kellene működjön, ennek ellenére nem tudunk helyi vállalatokkal közös fejlesztési beruházásokról. Az egyetem tudásközpont kellene legyen, de nem érezzük a tudományos munkacsoportok tevékenységének kisugárzását, és a kritikai észrevételek sorát lehetne folytatni.
Ezenkívül az intézménybe belekódolták a menedzsmenti működésképtelenséget is akkor, amikor két dékánt neveztek ki egyetlen helyszínre. A két struktúra képtelen kezelni az adminisztrációs helyzetet, a kinevezett rektorhelyettes, Szép Sándor nem tudta helyreállítani a természetes működés rendjét, intézkedéseit és terveit folyton megkerülték, végül egészségi okokra hivatkozva lemondott.
És ez – még ha igyekeztek is az épület falai között tartani a problémákat – valamiképpen hangulat szintjén kisugárzik az egyetemről.
Ebben a helyzetben fordulópontot jelentett a múlt heti találkozó: a karok egy része elhatározta, hogy az intézményhez kapcsolódó döntések meghozatali folyamatába bevonja a térség elitjét is. Ennek első lépése, hogy a Sapientia kiterítse kártyáit – vagyis a segítségkérés mellett fel kell fedje titkait. Nyilvánosságra kell hozni a hatékonysági mutatókat, az erőforrások felhasználásának eredményeit, az egyes szakokhoz kapcsolódó tudományos műhelyek szakembergárdáját (lássuk, vajon mennyire helyi a tanári kar, illetve ide csupán óraadni járó személyekről van szó). Ha ezeket az információkat kiadja az egyetem, és akkor elkezdődhet beillesztése a társadalomba, igazi székelyföldi intézménnyé alakítása.
A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy kivétel nélkül minden meghívott hajlandó segíteni, megelőlegezve a bizalmat, illetve, hogy a Sapientia részéről is őszinte nyitási szándékról van szó. És erre lehet alapozni.
Isán István Csongor. Hargita Népe (Csíkszereda)
Beszélgetésre hívtak meg a csíkszeredai Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi karának vezetői több közéleti személyiséget, intézményvezetőket, tehetős üzletembereket. Biró Zoltán és Lányi Szabolcs arra kértek minket, akik jelen voltunk, hogy segítsünk az egyetemnek beilleszkedni a székelyföldi társadalomba annak érdekében, hogy ténylegesen a térség hasznára tudjon válni, tudjon székelyföldi intézményként működni.
A tanácskozáson kiderült néhány olyan dolog, ami valójában addig is szinte evidencia volt azok számára, akik az egyetem sorsán elgondolkodtak. Elsősorban az, hogy jelenleg a Sapientia nem felel meg annak a szerepnek, amire szánták. Vagyis nem tudott térségi intézménnyé válni, elszakadt a társadalomtól, egyre titokzatosabbá vált, és ezért sokat veszített presztízséből, illetve hatékonyságából. Veszített annak ellenére, hogy közben az akkreditációs folyamat sikeresen haladt előre, és technikai felszereltségben sincs hiány. Ennek ellenére, a jelentkezők száma évről évre csökkent, senki sem látott bele a folyamatba, ezért a bizalom helyett a tanintézmény iránti bizalmatlanság nőtt.
A beszélgetésen arra is fény derült, hogy többen azok közül, akik részt vettek az egyetem elindításában, úgy érzik, nem olyan irányba fejlődtek a dolgok, amerre ők szerették volna, és amerre a térségi igények alapján kellett volna elmozduljanak.
A Sapientia egy térségi innovációs központként kellene működjön, ennek ellenére nem tudunk helyi vállalatokkal közös fejlesztési beruházásokról. Az egyetem tudásközpont kellene legyen, de nem érezzük a tudományos munkacsoportok tevékenységének kisugárzását, és a kritikai észrevételek sorát lehetne folytatni.
Ezenkívül az intézménybe belekódolták a menedzsmenti működésképtelenséget is akkor, amikor két dékánt neveztek ki egyetlen helyszínre. A két struktúra képtelen kezelni az adminisztrációs helyzetet, a kinevezett rektorhelyettes, Szép Sándor nem tudta helyreállítani a természetes működés rendjét, intézkedéseit és terveit folyton megkerülték, végül egészségi okokra hivatkozva lemondott.
És ez – még ha igyekeztek is az épület falai között tartani a problémákat – valamiképpen hangulat szintjén kisugárzik az egyetemről.
Ebben a helyzetben fordulópontot jelentett a múlt heti találkozó: a karok egy része elhatározta, hogy az intézményhez kapcsolódó döntések meghozatali folyamatába bevonja a térség elitjét is. Ennek első lépése, hogy a Sapientia kiterítse kártyáit – vagyis a segítségkérés mellett fel kell fedje titkait. Nyilvánosságra kell hozni a hatékonysági mutatókat, az erőforrások felhasználásának eredményeit, az egyes szakokhoz kapcsolódó tudományos műhelyek szakembergárdáját (lássuk, vajon mennyire helyi a tanári kar, illetve ide csupán óraadni járó személyekről van szó). Ha ezeket az információkat kiadja az egyetem, és akkor elkezdődhet beillesztése a társadalomba, igazi székelyföldi intézménnyé alakítása.
A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy kivétel nélkül minden meghívott hajlandó segíteni, megelőlegezve a bizalmat, illetve, hogy a Sapientia részéről is őszinte nyitási szándékról van szó. És erre lehet alapozni.
Isán István Csongor. Hargita Népe (Csíkszereda)
2010. július 12.
Megfigyelés alatt (Székely Sziget Fortyogófürdőn)
Alig halkult el a motorok zaja, pénteken és szombaton máris újabb nagyszabású rendezvényre került sor Fortyogófürdőn, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezete a második Székely Sziget Fesztivál helyszínéül választott.
A kedvezőtlen időjárás, a fortyogói fesztivállal egy időben Szejkefürdőn zajló Székelyföldi Rockmaraton és a gazdasági válság miatt a vártnál sokkal kevesebben, az egész Kárpát-medencéből mintegy hatszázan vettek részt a családias hangulatú rendezvényen, melyet mindkét nap éber figyelemmel kísért a rendőrség és a titkosszolgálat, a tábor területén nem, de a kerítésen kívül folyamatosan ellenőrizték és igazoltatták a résztvevőket. A megkülönböztetett érdeklődés elsősorban a román hatóságok által 1989 után többször is kitiltott és nemkívánatos személynek nyilvánított Toroczkai László HVIM-elnöknek és a Jobbik két parlamenti képviselőjének volt köszönhető. A fesztivál résztvevőinek csupán tíz-tizenöt százaléka volt helybeli fiatal. A két nap során tizenegy rockzenekar lépett színpadra, közülük a sztáregyüttes kétségtelenül az 1980-ban alakult Moby Dick volt. A kézdiszentléleki Perkő és a zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes is fellépett, és esténként táncházat is szerveztek. Az írók, jogtörténészek, őstörténet-kutatók, irodalomtörténészek és politikusok által megtartott előadásokon kívül a fesztivál programjából a kézműves-kiállítás és -vásár, az íjászat, a gyermeksarok, a rovásírás-oktatás, a harcművészet, a jurtaállítás és a borkóstoló sem hiányzott.
Seprődi József dicsőszentmártoni borász Kis-Küküllő menti borait mutatta be. Szombaton az erdélyi HVIM- és az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek nemzeti kerekasztal-beszélgetése örvendett a legnagyobb érdeklődésnek. Az utóbbin Toroczkai László, Zagyva György Gyula és Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselői, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere, az MPP országos alelnöke volt a meghívott előadó. A sokak által várt Raffay Ernő történész objektív okok miatt nem érkezett meg. A fesztivál érdekes színfoltját a magyarországi Pécelről induló nemzetiszínű öreg Robor autóbusz jelentette. A felújított és piros-fehér-zöldre festett járgány már több alkalommal is megfordult Erdélyben, és 2008-ban 111 nap alatt 25 000 km-es utat tett meg a pekingi nyári olimpiai játékok helyszínéig és haza. A második Székely Sziget tegnap reggel rendbontás nélkül ért véget. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Alig halkult el a motorok zaja, pénteken és szombaton máris újabb nagyszabású rendezvényre került sor Fortyogófürdőn, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezete a második Székely Sziget Fesztivál helyszínéül választott.
A kedvezőtlen időjárás, a fortyogói fesztivállal egy időben Szejkefürdőn zajló Székelyföldi Rockmaraton és a gazdasági válság miatt a vártnál sokkal kevesebben, az egész Kárpát-medencéből mintegy hatszázan vettek részt a családias hangulatú rendezvényen, melyet mindkét nap éber figyelemmel kísért a rendőrség és a titkosszolgálat, a tábor területén nem, de a kerítésen kívül folyamatosan ellenőrizték és igazoltatták a résztvevőket. A megkülönböztetett érdeklődés elsősorban a román hatóságok által 1989 után többször is kitiltott és nemkívánatos személynek nyilvánított Toroczkai László HVIM-elnöknek és a Jobbik két parlamenti képviselőjének volt köszönhető. A fesztivál résztvevőinek csupán tíz-tizenöt százaléka volt helybeli fiatal. A két nap során tizenegy rockzenekar lépett színpadra, közülük a sztáregyüttes kétségtelenül az 1980-ban alakult Moby Dick volt. A kézdiszentléleki Perkő és a zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes is fellépett, és esténként táncházat is szerveztek. Az írók, jogtörténészek, őstörténet-kutatók, irodalomtörténészek és politikusok által megtartott előadásokon kívül a fesztivál programjából a kézműves-kiállítás és -vásár, az íjászat, a gyermeksarok, a rovásírás-oktatás, a harcművészet, a jurtaállítás és a borkóstoló sem hiányzott.
Seprődi József dicsőszentmártoni borász Kis-Küküllő menti borait mutatta be. Szombaton az erdélyi HVIM- és az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek nemzeti kerekasztal-beszélgetése örvendett a legnagyobb érdeklődésnek. Az utóbbin Toroczkai László, Zagyva György Gyula és Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselői, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere, az MPP országos alelnöke volt a meghívott előadó. A sokak által várt Raffay Ernő történész objektív okok miatt nem érkezett meg. A fesztivál érdekes színfoltját a magyarországi Pécelről induló nemzetiszínű öreg Robor autóbusz jelentette. A felújított és piros-fehér-zöldre festett járgány már több alkalommal is megfordult Erdélyben, és 2008-ban 111 nap alatt 25 000 km-es utat tett meg a pekingi nyári olimpiai játékok helyszínéig és haza. A második Székely Sziget tegnap reggel rendbontás nélkül ért véget. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 12.
Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 12.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke ma sajtótájékoztatót tartott a nagyváradi Központi EP-Irodában. A sajtótájékoztató kiemelt témája a Verespataki bányaügy volt Janez Potoćnik európai biztos állásfoglalásának összefüggésében. Tőkés László EP-alelnök ez ügyben kiadott Nyilatkozatát mellékeljük. A sajtótájékoztató másik témája az átvilágítási folyamat volt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyfelől a Román Parlament által elfogadott, de az Alkotmánybíróság által elkaszált átvilágítási törvénynek az erdélyi magyar kistársadalmunkra való önkéntes alkalmazását sürgette, másfelől örömmel nyugtázta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Átvilágító Bizottsága múlt héten döntött hat dosszié ügyében (három lelkipásztorról mondták ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval). Hogy az átvilágítási folyamat mennyire összetett, arra Tőkés László Balogh Béla példáján keresztül világított rá. A vonatkozó Közleményt és mellékleteit csatoljuk.
K Ö Z L E M É N Y
Egy olyan világból jövünk és egy olyan rendőrállami, titkosszolgálati, diktatórikus korszak átkos örökségével kell nap mint nap szembenéznünk, melyben maga a püspök, az Egyház „első őrállója” járt élen az elnyomó hatalommal való kollaborációban. Erről a világról kíméletlen realizmussal tanúskodik a következő, 1968-ból való Szekuritate-jelentés, néhai Papp Ladislau alias „PĂUN” vonatkozásában: „Jelentem, hogy 1959. szeptember 31-i dátumon hazafias érzelmek alapján hatóságaink által informátornak rekrutáltatott nevezett Papp Ladislau, aki 1915. május 19-én Gencs községben született, Iosif és Margareta fiaként, foglalkozása református pap, házas, 5 gyermeke van, lakóhelye Oradea, P-ța Libertății 38.... Nevezett Papp Ladislaut 1967 júniusában Oradea püspökévé, 1967. június 11-én pedig a Nagy Nemzetgyűlés (Marea Adunare Națională) képviselőjévé választották… Választott tisztségviselővé válása nyomán megszűnt vele a kapcsolat, és az iratgyűjtője átkerült a „C” Hivatalba. A kapcsolat megszűnése után fentnevezett hatóságainknál amellett inszisztált, hogy továbbra is fenntartsuk vele a kapcsolatot, mivelhogy annyira hozzánőtt hatóságainkhoz, hogy nem tudja elképzelni, hogy a jövőben is ne támogassa hatóságainkat (1968. június 4.).
Az utóbbi évek titkosszolgálati feltárásainak és leleteinek ismeretében mi sem természetesebb annál, hogy Anyaszentegyházunk szembe kíván nézni és szakítani akar visszahúzó múltjával. Dicséretes és elismerésre méltó, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az elkezdett úton következetesen tovább halad. Ennek bizonysága az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság tevékenysége, melynek első eredményeit a testület múlt héten tárta az Igazgatótanács elé.
A Püsök Csaba lelkipásztor-elnök által vezetett bizottság munkája annál is sürgetőbb, mivel a küszöbön álló egyházkerületi általános tisztújítás valamennyi jelölt átvilágítását szükségessé teszi.
A háttérben meghúzódó, volt kollaboránsok vonatkozásában említésre méltó, hogy mind a mai napig nem derült fény az Országos Átvilágító Bizottsággal (CNSAS) levelezők kivoltára, akik Tolnay István előadótanácsos nevével visszaélve tettek feljelentést Egyházkerületünk, illetve annak átvilágítást végző vezetői, sőt személy szerint Csendes László volt CNSAS-elnök ellen.
Mindezek ellenére az egyházi titkosszolgálati múlt átvilágítása vontatott módon ugyan, de tovább folytatódik. Legutóbb újabb volt ügynökök kilétére derült fény – köztük Balogh Béla alias „BODEA IOAN” volt szemlaki lelkész esetére, aki 1989 októberében, a Ceausescu-diktatúra utolsó hónapjainak legsötétebb időszakában szegődött másodszor is a hírhedt Szekuritáté szolgálatába.
A – feltételezhetően – nagy költséggel súlyos egyházromboló tevékenységet folytató volt kolozsvári lelkész a „visszaeső bűnösök” csoportjába tartozik. Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének I. kötetében ugyan még a „Megfigyelőkből megfigyeltek” fejezetében szerepel, „BEBE” álnéven, mint aki megtagadván a kollaborációt, a Szekuritáté célszemélyévé vált – mostanság megtalált beszervezési dossziéjából viszont az derül ki, hogy utóbb újból a „Megfigyelők” kategóriájába igazolt át, hogy ezáltal a kicsiny Arad megyei Szemlakról a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet főtitkári tisztségébe avanzsálhasson.
Balogh Béla /„BODEA IOAN”/ esete arra vall, hogy a fellelt iratanyag hiányossága, illetve a volt titkosszolgálat érdekköreinek manipulációja miatt még sok titok vár megfejtésre, és nem egy megfigyeltről derülhet még ki, hogy valójában ügynöki tevékenységet folytattak. Éppen ezért az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság a lehető leghelyesebben cselekedett, amikor az eddig elbírált ügyekben is a dolgok jelenlegi állásának nyitott voltát hangsúlyozta.
Balogh Béla alias „BODEA IOAN” esete drámai erővel példázza, hogy a kollaboránsok saját múltjuknak foglyai. Ez a körülmény viszont megkerülhetetlen követelményként állítja elénk a titkosszolgálati átvilágítás következetes folytatását. Ez alól a romániai – erdélyi – magyar kistársadalom sem képezhet kivételt.
Elégtétellel üdvözölhetjük a Románia Parlamentje által legutóbb elfogadott lusztrációs törvényt. Ennek jelentőségét még a kommunista múlthoz húzó Alkotmánybíróság felülbírálata sem csökkentheti.
Az erdélyi magyarság joggal várhatja el, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség magára nézve is kötelezőnek tartsa az átvilágítási törvény előírásait.
Szégyennel tölt el minden magyart az RMDSZ-nek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos elvtelen magatartása.
Az volna helyes, hogyha az RMDSZ példát venne erdélyi protestáns egyházainktól a titkosszolgálati múlt átvilágítása, illetve a magyar közélet megtisztítása dolgában. Társadalmunk erkölcsi megújulása elengedhetetlen előfeltétele a rendszerváltozás folytatásának.
Nagyvárad, 2010. július 12.
Tőkés László
az EMNT elnöke
EP-alelnök
Kötelezettség-vállalás
Alulírott BALOG BÉLA, Béla és Rozalia fia, született 1955 április 4-én, Zilahon, magyar nemzetiségű, román állampolgár, KISZ tag, családi állapota nem házas, liceumot végzett, állandó lakhelye Nagyvárad, Anatole France u. 42.
Vállalom, hogy titkos és szervezett módon együttműködök a Belügyminisztérium keretében az állambiztonsági szervekkel azzal a céllal, hogy információkat szolgáltassak nacionalista-irredentista tevékenységekról, vagy bármely, az államrend ellen irányuló tevékenységről, valamint azokról a dokumentumokról melyek a tudomásomra jutnak.
Az információkat írott jelentések formájában szolgáltatom, melyeket, valódi nevem helyett a „Bodea Ioan” fedőnéven írok alá.
1976.06.29.
Beszterce
/Balogh Béla/
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y
Egy olyan világból jövünk és egy olyan rendőrállami, titkosszolgálati, diktatórikus korszak átkos örökségével kell nap mint nap szembenéznünk, melyben maga a püspök, az Egyház „első őrállója” járt élen az elnyomó hatalommal való kollaborációban. Erről a világról kíméletlen realizmussal tanúskodik a következő, 1968-ból való Szekuritate-jelentés, néhai Papp Ladislau alias „PĂUN” vonatkozásában: „Jelentem, hogy 1959. szeptember 31-i dátumon hazafias érzelmek alapján hatóságaink által informátornak rekrutáltatott nevezett Papp Ladislau, aki 1915. május 19-én Gencs községben született, Iosif és Margareta fiaként, foglalkozása református pap, házas, 5 gyermeke van, lakóhelye Oradea, P-ța Libertății 38.... Nevezett Papp Ladislaut 1967 júniusában Oradea püspökévé, 1967. június 11-én pedig a Nagy Nemzetgyűlés (Marea Adunare Națională) képviselőjévé választották… Választott tisztségviselővé válása nyomán megszűnt vele a kapcsolat, és az iratgyűjtője átkerült a „C” Hivatalba. A kapcsolat megszűnése után fentnevezett hatóságainknál amellett inszisztált, hogy továbbra is fenntartsuk vele a kapcsolatot, mivelhogy annyira hozzánőtt hatóságainkhoz, hogy nem tudja elképzelni, hogy a jövőben is ne támogassa hatóságainkat (1968. június 4.).
Az utóbbi évek titkosszolgálati feltárásainak és leleteinek ismeretében mi sem természetesebb annál, hogy Anyaszentegyházunk szembe kíván nézni és szakítani akar visszahúzó múltjával. Dicséretes és elismerésre méltó, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az elkezdett úton következetesen tovább halad. Ennek bizonysága az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság tevékenysége, melynek első eredményeit a testület múlt héten tárta az Igazgatótanács elé.
A Püsök Csaba lelkipásztor-elnök által vezetett bizottság munkája annál is sürgetőbb, mivel a küszöbön álló egyházkerületi általános tisztújítás valamennyi jelölt átvilágítását szükségessé teszi.
A háttérben meghúzódó, volt kollaboránsok vonatkozásában említésre méltó, hogy mind a mai napig nem derült fény az Országos Átvilágító Bizottsággal (CNSAS) levelezők kivoltára, akik Tolnay István előadótanácsos nevével visszaélve tettek feljelentést Egyházkerületünk, illetve annak átvilágítást végző vezetői, sőt személy szerint Csendes László volt CNSAS-elnök ellen.
Mindezek ellenére az egyházi titkosszolgálati múlt átvilágítása vontatott módon ugyan, de tovább folytatódik. Legutóbb újabb volt ügynökök kilétére derült fény – köztük Balogh Béla alias „BODEA IOAN” volt szemlaki lelkész esetére, aki 1989 októberében, a Ceausescu-diktatúra utolsó hónapjainak legsötétebb időszakában szegődött másodszor is a hírhedt Szekuritáté szolgálatába.
A – feltételezhetően – nagy költséggel súlyos egyházromboló tevékenységet folytató volt kolozsvári lelkész a „visszaeső bűnösök” csoportjába tartozik. Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének I. kötetében ugyan még a „Megfigyelőkből megfigyeltek” fejezetében szerepel, „BEBE” álnéven, mint aki megtagadván a kollaborációt, a Szekuritáté célszemélyévé vált – mostanság megtalált beszervezési dossziéjából viszont az derül ki, hogy utóbb újból a „Megfigyelők” kategóriájába igazolt át, hogy ezáltal a kicsiny Arad megyei Szemlakról a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet főtitkári tisztségébe avanzsálhasson.
Balogh Béla /„BODEA IOAN”/ esete arra vall, hogy a fellelt iratanyag hiányossága, illetve a volt titkosszolgálat érdekköreinek manipulációja miatt még sok titok vár megfejtésre, és nem egy megfigyeltről derülhet még ki, hogy valójában ügynöki tevékenységet folytattak. Éppen ezért az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság a lehető leghelyesebben cselekedett, amikor az eddig elbírált ügyekben is a dolgok jelenlegi állásának nyitott voltát hangsúlyozta.
Balogh Béla alias „BODEA IOAN” esete drámai erővel példázza, hogy a kollaboránsok saját múltjuknak foglyai. Ez a körülmény viszont megkerülhetetlen követelményként állítja elénk a titkosszolgálati átvilágítás következetes folytatását. Ez alól a romániai – erdélyi – magyar kistársadalom sem képezhet kivételt.
Elégtétellel üdvözölhetjük a Románia Parlamentje által legutóbb elfogadott lusztrációs törvényt. Ennek jelentőségét még a kommunista múlthoz húzó Alkotmánybíróság felülbírálata sem csökkentheti.
Az erdélyi magyarság joggal várhatja el, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség magára nézve is kötelezőnek tartsa az átvilágítási törvény előírásait.
Szégyennel tölt el minden magyart az RMDSZ-nek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos elvtelen magatartása.
Az volna helyes, hogyha az RMDSZ példát venne erdélyi protestáns egyházainktól a titkosszolgálati múlt átvilágítása, illetve a magyar közélet megtisztítása dolgában. Társadalmunk erkölcsi megújulása elengedhetetlen előfeltétele a rendszerváltozás folytatásának.
Nagyvárad, 2010. július 12.
Tőkés László
az EMNT elnöke
EP-alelnök
Kötelezettség-vállalás
Alulírott BALOG BÉLA, Béla és Rozalia fia, született 1955 április 4-én, Zilahon, magyar nemzetiségű, román állampolgár, KISZ tag, családi állapota nem házas, liceumot végzett, állandó lakhelye Nagyvárad, Anatole France u. 42.
Vállalom, hogy titkos és szervezett módon együttműködök a Belügyminisztérium keretében az állambiztonsági szervekkel azzal a céllal, hogy információkat szolgáltassak nacionalista-irredentista tevékenységekról, vagy bármely, az államrend ellen irányuló tevékenységről, valamint azokról a dokumentumokról melyek a tudomásomra jutnak.
Az információkat írott jelentések formájában szolgáltatom, melyeket, valódi nevem helyett a „Bodea Ioan” fedőnéven írok alá.
1976.06.29.
Beszterce
/Balogh Béla/
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
2010. július 13.
Jókedvűek sereglése
Dalár ünnep Nyárádszeredában
A régies ’dalár’ szavunk a dalból vált főnévvé (mondatrészként a címben jelzővé), csakúgy, mint a dalárda; a dalár ünnep pedig a mai kórusfesztiválok őse volt hajdanán. A szót Arany János is "használja", önironikusan, a Vojtina ars poeticája című versében: "S mint hangjavesztett opera-dalár, Lettem éneklőből... énektanár". Nos, a nyárádszeredai "dalár ünnep" énekesei között volt ugyan sok énektanár is, de hangját senki sem "vesztette", annál nagyobb kedvvel dalolt.
Vasárnap tizedik alkalommal tartották meg meg két anyaországi – a simontornyai és az etyeki – kórusok szereplésével nemzetközinek minősíthető találkozót. A Ferencz Csaba karnagy és a Bocskai Dalkör, az önkormányzat, a megyei tanács és az önzetlen helyi és környékbeli támogatók, cégek, vállalkozók, magánszemélyek összefogásával jól megszervezett kórusfesztivál rangot vívott ki magának: az erdélyi magyar kórusmozgalom egyik jelentős eseményévé nőtte ki magát.
Idén a kétszázötven éve született dalszerző, költő, folklórgyűjtő, Pálóczi Horváth Ádám emléke előtt hajtott fejet a fellépő kórusok népes tagsága. Csokonai írta Pálócziról: "Ő az, aki magyar hangra tanította az erdőt." A Kömlődön 1760. május 11-én született, és Nagybajomban 1820. január 28-án elhunyt, református papi családból származó Horváth Ádám a debreceni kollégium diákja volt, Pápán mérnökként dolgozott, majd házassága után nejének balatonfüredi birtokán gazdálkodott. Megénekelte kies környezetét, ő nevezte elsőként magyar tengernek a Balatont. Azt írják a szakmunkák róla, hogy a köznemesség jellegzetes képviselője, aki összhangba tudta hozni a felvilágosodás eszméit a nemzeti múlt hagyományaival. 1817-ben ott van a Keszthelyi Helikon ünnepségein, egy évvel később már maga szervez hasonlót Göcsejben, ennek az alkotó írói főleg hölgyek. Hagyományőrző munkálkodásának máig becsült gyümölcse az 1813-ban összeállított Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek című kéziratos énekeskönyve: leírta a gyermekkorától hallott és ismert, feljegyzett régi dallamokat, köztük számos kuruckori éneket. Könyve "a régi magyar daltermés egy eléggé fel sem becsülhető részének legterjedelmesebb forrása." Föllelhetők benne az 1790-es, az 1800-as évek divatos, érzelmes dalszerzeményei, köztük több éppen a saját műve. Számos régi népi dallamot elsőként jegyezett fel, ekként Pálócziban a magyar zenei folklór legelső úttörőjét tisztelhetjük.
A szünetekben Nagy Eszter két Pálóczi-dalt is "megtanított" a résztvevőknek. Azért írom idézőjelbe, mert az énekesek zöme otthonosan dalolta, például a Béborula, már elmúla... címűt, amelynek a refrénje sok-sok magyarnak ismerős: "Gyere be, rózsám, gyere be, csak magam vagyok ide be, Addig a házamból ki nem mégy, míg három szál gyertya el nem ég."
(Fellapozva az Édesanyámtól 1960-ban, konfirmációmkor ajándékba kapott, 1955-ös évjelzetű Református egyházi énekeskönyvet, nem csodálkoztam azon, hogy Pálóczi Horváth Ádámtól három éneket is beválogattak a szerkesztők, a 29-es, 96-os és a 106-os számút, az viszont a kései felfedezés örömével járt, hogy szülőfalum lakóinak leggyakrabban énekelt karácsonyi dala, kedvencem, a Krisztus urunknak áldott születésén kezdetű is az Ő szerzeménye...)
A találkozó a kórusok felvonulásával kezdődött, a Bocskai tér rendezett, takaros parkja mellett seregeltek ünnepiben, majd bevonultak a művelődési házba (melynek a lépcsői előtti terét nem ártana újraaszfaltozni).
A műsort ezúttal is a kedves-mosolygós Kovács Ágnes vezette, szerre bemutatva a fellépő kórusokat. A házigazda Ferencz Csaba Bocskai Dalköre nyitott, furulyált Kovács Márta, gitáron játszott Váradi Imre. Három dalt is énekeltek Pálóczi énekes könyvéből, majd Gárdonyi Zoltán, Birtalan József és Kozma Mátyás feldolgozásaival tettek koronát a műsorukra. A Máté Imréné dirigálta simontornyai (Tolna megye) Krammer Ferenc kórus éppen tizenharmadszorra találkozott a bocskaisokkal, egyik évben ők jönnek, a másikban a szeredaiak látogatnak Simontornyára. Repertoárjuk változatos, egyházi és világi, magyar, olasz és angol dalokat egyaránt énekelnek. Zongorán kísért Dofkai Frigyes.
Újonc volt a közeli Márkod református egyházközségének asszonykórusa. Dávid István lelkész irányítja a 2006-ban alakult, egyelőre kis létszámú dalkört. Értelemszerűen vallásos énekeket adtak elő. A marosvásárhelyi Szabadság úti református gyülekezet Szabadság vegyes kara, a fiatal házasok dalárdája Dénes Előd lelkész kivételes szervezőképességének, zeneszerzői- karvezetői tehetségének, és a billenytűs és húros hangszerek világában való jártasságának is köszönheti létét. Nevükhöz méltón, felszabadultan dalolnak, az egyházi énekek sorát egy pompás Bródy János-dallal toldva meg. Etyek 4211 ezer lakosú község Fehér megyében, Budapesttől mindössze 26 kilométernyire. 1991-ben alakult női kara, ’97-ben a férfiak is csatlakoztak, de továbbra is külön él a női kar, mint a vegyes kar női részlege. Etyek az egyetlen olyan falu Magyarországon, amelynek két minősített kórusa van, mindkettő a fesztiválkórus rang birtokosa. Kezdettől fogva mindkét kórust Magdó Ildikó vezeti. A Signum kórusban énekel az olimpiai aranyérmes Rigófütty énekegyüttes legtöbb tagja is. Veretes műsorukon Karai József, Kodály-, Bárdos-művek szerepelnek. Nagy tapsot aratva előadták Kozma Mátyás Három válaszúti népdal című feldolgozását is. (Magdó Ildikó tanárnőről hadd árulom el: nem idegen tájainkon, hiszen Erdőszentgyörgyhöz kapcsolja zsenge gyerekkora. Édesapja Budapestről jött a Kis- Küküllő- parti községbe. Dr. Pethő Istvánról nemrég derült ki, hogy a maga és családja életének, biztonságának kockáztatásával nyújtott menedéket a román titkosrendőrség, a hírhedt Sziguránca elől menekülő Bözödi György történész-írónak és a szobrászművész Szervátiusz Jenőnek, mégpedig akként, hogy a rendelő-lakás (később iskolaépület) dupla padlásos terében 2x3 méteres szobácskát alakítva ki, valósággal elfalazta őket. Nem is találták meg egyikőjüket sem a pribékek. Pethő Ildikó akkor öt-hat éves lehetett, a családot aztán kitelepítették. A tanárnő ma budapesti lakos, de második otthona és a szíve csücske természetesen Etyek.)
Az 1972-ben alapított sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus Szilágyi Zsolt remekműve. Világjárt s -járó dalosok, magas művészi színvonalon szólaltatják meg színes, változatos repertoárjukat, köztük Birtalan József, Farkas Ferenc, Pászti Miklós alkotásait. Profi módon énekelnek, és ez a legkevesebb, ami elmondható róluk. Jelenlétük emelte a rendezvény színvonalát.
A marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes kara Birtalan Judit karnagy irányításával jött létre 1986-ban, jelenleg a vásárhelyi kórusfesztiválokat is szervező Kovács András "pásztorolja". A legnagyobb létszámú volt a fellépők között. Kiérlelt, tiszta csengésű harmónia, jellegéből fakadóan egyházi dallamokat mutat be, de az alkalomtól függően népdalfeldolgozásokat is.
Gyakran jutalmazta vastapssal a telt ház közönsége a dalosokat, mégis, a népszerűségi díjat, ha lett volna ilyen, a marosvásárhelyi Cantuale férfi ötösfogata vitte volna el: percekig tartott az ujjongás műsoruk végén. Nyilas Szabolcsék röpke pár esztendő alatt bebizonyították, hogy csaknem mindent képesek magas művészi szinten előadni, sajátos színárnyalatokkal, hangulatosan, kedvesen, mély beleéléssel. És van "saját" zeneszerzőjük is, Márton Zsolt Barna személyében, akinek Fenyő a fűznek című alkotását Purcell, Kodály, Weber műveinek társaságában volt szerencsénk élvezni és megtapsolni.
Záródalként ismerős szerző művét énekelte a színpad és a terem népe. Birtalan József szülőfaluja, Szilágybagos a lelőhelye a feldolgozásnak: Már Bagoson learatták az árpát.
Nem maradtak el a díszoklevelek, virágok, ajándékok sem. Ferencz Csaba nemcsak a karvezetőket jutalmazta a népviseletbe öltözött kislányok és fiúcskák segítségével, hanem a társszervezőket, így Dászkel László polgármestert, Suba Gyöngyi házigazgatót és a támogatókat is.
Jókedvűek találkozása volt, már-már családias légkörű, mégis tartásos, színvonalas, olykor emelkedett hangulatú a tizedik nyárádszeredai dalár ünnep.
Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely)
Dalár ünnep Nyárádszeredában
A régies ’dalár’ szavunk a dalból vált főnévvé (mondatrészként a címben jelzővé), csakúgy, mint a dalárda; a dalár ünnep pedig a mai kórusfesztiválok őse volt hajdanán. A szót Arany János is "használja", önironikusan, a Vojtina ars poeticája című versében: "S mint hangjavesztett opera-dalár, Lettem éneklőből... énektanár". Nos, a nyárádszeredai "dalár ünnep" énekesei között volt ugyan sok énektanár is, de hangját senki sem "vesztette", annál nagyobb kedvvel dalolt.
Vasárnap tizedik alkalommal tartották meg meg két anyaországi – a simontornyai és az etyeki – kórusok szereplésével nemzetközinek minősíthető találkozót. A Ferencz Csaba karnagy és a Bocskai Dalkör, az önkormányzat, a megyei tanács és az önzetlen helyi és környékbeli támogatók, cégek, vállalkozók, magánszemélyek összefogásával jól megszervezett kórusfesztivál rangot vívott ki magának: az erdélyi magyar kórusmozgalom egyik jelentős eseményévé nőtte ki magát.
Idén a kétszázötven éve született dalszerző, költő, folklórgyűjtő, Pálóczi Horváth Ádám emléke előtt hajtott fejet a fellépő kórusok népes tagsága. Csokonai írta Pálócziról: "Ő az, aki magyar hangra tanította az erdőt." A Kömlődön 1760. május 11-én született, és Nagybajomban 1820. január 28-án elhunyt, református papi családból származó Horváth Ádám a debreceni kollégium diákja volt, Pápán mérnökként dolgozott, majd házassága után nejének balatonfüredi birtokán gazdálkodott. Megénekelte kies környezetét, ő nevezte elsőként magyar tengernek a Balatont. Azt írják a szakmunkák róla, hogy a köznemesség jellegzetes képviselője, aki összhangba tudta hozni a felvilágosodás eszméit a nemzeti múlt hagyományaival. 1817-ben ott van a Keszthelyi Helikon ünnepségein, egy évvel később már maga szervez hasonlót Göcsejben, ennek az alkotó írói főleg hölgyek. Hagyományőrző munkálkodásának máig becsült gyümölcse az 1813-ban összeállított Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek című kéziratos énekeskönyve: leírta a gyermekkorától hallott és ismert, feljegyzett régi dallamokat, köztük számos kuruckori éneket. Könyve "a régi magyar daltermés egy eléggé fel sem becsülhető részének legterjedelmesebb forrása." Föllelhetők benne az 1790-es, az 1800-as évek divatos, érzelmes dalszerzeményei, köztük több éppen a saját műve. Számos régi népi dallamot elsőként jegyezett fel, ekként Pálócziban a magyar zenei folklór legelső úttörőjét tisztelhetjük.
A szünetekben Nagy Eszter két Pálóczi-dalt is "megtanított" a résztvevőknek. Azért írom idézőjelbe, mert az énekesek zöme otthonosan dalolta, például a Béborula, már elmúla... címűt, amelynek a refrénje sok-sok magyarnak ismerős: "Gyere be, rózsám, gyere be, csak magam vagyok ide be, Addig a házamból ki nem mégy, míg három szál gyertya el nem ég."
(Fellapozva az Édesanyámtól 1960-ban, konfirmációmkor ajándékba kapott, 1955-ös évjelzetű Református egyházi énekeskönyvet, nem csodálkoztam azon, hogy Pálóczi Horváth Ádámtól három éneket is beválogattak a szerkesztők, a 29-es, 96-os és a 106-os számút, az viszont a kései felfedezés örömével járt, hogy szülőfalum lakóinak leggyakrabban énekelt karácsonyi dala, kedvencem, a Krisztus urunknak áldott születésén kezdetű is az Ő szerzeménye...)
A találkozó a kórusok felvonulásával kezdődött, a Bocskai tér rendezett, takaros parkja mellett seregeltek ünnepiben, majd bevonultak a művelődési házba (melynek a lépcsői előtti terét nem ártana újraaszfaltozni).
A műsort ezúttal is a kedves-mosolygós Kovács Ágnes vezette, szerre bemutatva a fellépő kórusokat. A házigazda Ferencz Csaba Bocskai Dalköre nyitott, furulyált Kovács Márta, gitáron játszott Váradi Imre. Három dalt is énekeltek Pálóczi énekes könyvéből, majd Gárdonyi Zoltán, Birtalan József és Kozma Mátyás feldolgozásaival tettek koronát a műsorukra. A Máté Imréné dirigálta simontornyai (Tolna megye) Krammer Ferenc kórus éppen tizenharmadszorra találkozott a bocskaisokkal, egyik évben ők jönnek, a másikban a szeredaiak látogatnak Simontornyára. Repertoárjuk változatos, egyházi és világi, magyar, olasz és angol dalokat egyaránt énekelnek. Zongorán kísért Dofkai Frigyes.
Újonc volt a közeli Márkod református egyházközségének asszonykórusa. Dávid István lelkész irányítja a 2006-ban alakult, egyelőre kis létszámú dalkört. Értelemszerűen vallásos énekeket adtak elő. A marosvásárhelyi Szabadság úti református gyülekezet Szabadság vegyes kara, a fiatal házasok dalárdája Dénes Előd lelkész kivételes szervezőképességének, zeneszerzői- karvezetői tehetségének, és a billenytűs és húros hangszerek világában való jártasságának is köszönheti létét. Nevükhöz méltón, felszabadultan dalolnak, az egyházi énekek sorát egy pompás Bródy János-dallal toldva meg. Etyek 4211 ezer lakosú község Fehér megyében, Budapesttől mindössze 26 kilométernyire. 1991-ben alakult női kara, ’97-ben a férfiak is csatlakoztak, de továbbra is külön él a női kar, mint a vegyes kar női részlege. Etyek az egyetlen olyan falu Magyarországon, amelynek két minősített kórusa van, mindkettő a fesztiválkórus rang birtokosa. Kezdettől fogva mindkét kórust Magdó Ildikó vezeti. A Signum kórusban énekel az olimpiai aranyérmes Rigófütty énekegyüttes legtöbb tagja is. Veretes műsorukon Karai József, Kodály-, Bárdos-művek szerepelnek. Nagy tapsot aratva előadták Kozma Mátyás Három válaszúti népdal című feldolgozását is. (Magdó Ildikó tanárnőről hadd árulom el: nem idegen tájainkon, hiszen Erdőszentgyörgyhöz kapcsolja zsenge gyerekkora. Édesapja Budapestről jött a Kis- Küküllő- parti községbe. Dr. Pethő Istvánról nemrég derült ki, hogy a maga és családja életének, biztonságának kockáztatásával nyújtott menedéket a román titkosrendőrség, a hírhedt Sziguránca elől menekülő Bözödi György történész-írónak és a szobrászművész Szervátiusz Jenőnek, mégpedig akként, hogy a rendelő-lakás (később iskolaépület) dupla padlásos terében 2x3 méteres szobácskát alakítva ki, valósággal elfalazta őket. Nem is találták meg egyikőjüket sem a pribékek. Pethő Ildikó akkor öt-hat éves lehetett, a családot aztán kitelepítették. A tanárnő ma budapesti lakos, de második otthona és a szíve csücske természetesen Etyek.)
Az 1972-ben alapított sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus Szilágyi Zsolt remekműve. Világjárt s -járó dalosok, magas művészi színvonalon szólaltatják meg színes, változatos repertoárjukat, köztük Birtalan József, Farkas Ferenc, Pászti Miklós alkotásait. Profi módon énekelnek, és ez a legkevesebb, ami elmondható róluk. Jelenlétük emelte a rendezvény színvonalát.
A marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes kara Birtalan Judit karnagy irányításával jött létre 1986-ban, jelenleg a vásárhelyi kórusfesztiválokat is szervező Kovács András "pásztorolja". A legnagyobb létszámú volt a fellépők között. Kiérlelt, tiszta csengésű harmónia, jellegéből fakadóan egyházi dallamokat mutat be, de az alkalomtól függően népdalfeldolgozásokat is.
Gyakran jutalmazta vastapssal a telt ház közönsége a dalosokat, mégis, a népszerűségi díjat, ha lett volna ilyen, a marosvásárhelyi Cantuale férfi ötösfogata vitte volna el: percekig tartott az ujjongás műsoruk végén. Nyilas Szabolcsék röpke pár esztendő alatt bebizonyították, hogy csaknem mindent képesek magas művészi szinten előadni, sajátos színárnyalatokkal, hangulatosan, kedvesen, mély beleéléssel. És van "saját" zeneszerzőjük is, Márton Zsolt Barna személyében, akinek Fenyő a fűznek című alkotását Purcell, Kodály, Weber műveinek társaságában volt szerencsénk élvezni és megtapsolni.
Záródalként ismerős szerző művét énekelte a színpad és a terem népe. Birtalan József szülőfaluja, Szilágybagos a lelőhelye a feldolgozásnak: Már Bagoson learatták az árpát.
Nem maradtak el a díszoklevelek, virágok, ajándékok sem. Ferencz Csaba nemcsak a karvezetőket jutalmazta a népviseletbe öltözött kislányok és fiúcskák segítségével, hanem a társszervezőket, így Dászkel László polgármestert, Suba Gyöngyi házigazgatót és a támogatókat is.
Jókedvűek találkozása volt, már-már családias légkörű, mégis tartásos, színvonalas, olykor emelkedett hangulatú a tizedik nyárádszeredai dalár ünnep.
Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely)
2010. július 13.
"Eljött a szekularizációnak a naplementéje"
Nagyvárad – A közelmúltban az amerikai, Allentown központú Lehigh-i Presbiteriánus Egyház vendége volt Csűry István királyhágómelléki református püspök. Újraelevenítették a testvéregyházi megállapodást.
Csűry István királyhágómelléki református püspök arról számolt be az erdon.ro-nak: kihasználva a lehetőséget, hogy részt vehetett a Református Világközösség Grand Rapids-i konferenciáján, ellátogatott a Lehigh-i Presbitári Egyházhoz is, s újraelevenítette a 2002-ben megkötött testvéregyházi megállapodást. Matilde Chase moderátor- az ottani püspök- fogadta, s hosszabban tárgyaltak arról, hogy milyen jövője lehet a két egyházkerületnek. Megegyeztek abban, hogy az ottaniak elevenebb kapcsolatot építenek ki a KREK-kel, különös tekintettel az ifjúsági, a szórvány- és az egészségügyi misszióra voltak kiváncsiak. Nyolc napot vendégeskedett náluk, s alkalma volt megnézni, hogy ők hogyan kezelik a gyermekmissziót, ugyanis éppen zajlottak a vakációs heti programok. Fontosak voltak ugyanakkor a gyülekezetek lelkipásztoraival folytatott beszélgetések is.
“Többek közt szóba került, hogy miként tudják legyőzni a hatalmas távolságokat, és tudnak oda hatni, hogy azokat a szülőket, akik a szekularizált világban nem azon gondolkodnak, hogy a felekezetiségükben fejlődjenek a gyermekeik, meggyőzzék, hogy szükség van az egyházra. Egy igen lényeges kérdés merült fel az egyik alkalommal: vajon a szekularizált világ meddig szekularizálódik még? Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy igenis a szekularizációnak eljött a naplementéje. Egyre másra jelentkeznek olyan emberek, akiknek elég volt a világiak felé fordulásból, a gazdasági krízisben egyre jobban kikristályosodik az, hogy Isten nélkül nem szabad élni. Nem arról van szó, hogy hátat kell fordítani a világnak, hanem hogy a világban látni Isten jelenlétét, meg lehet tapasztalni azt, hogy miért szükséges az ember számára az, hogy az áldások Isten felől érkezzenek. Ilyen áldásnak láttam azt, hogy rengeteg gyermeket tudnak összegyűjteni. Az egyik záróalkalmon, melyen én is jelen voltam, kimondottan látszott a szülőkön, hogy bár az egyházhoz nincs nagy kötődésük, mégis szájtátva nézik végig, hogy a gyermekeik mennyit fejlődtek a bibliahét alatt. Látták azt, milyen más világ az, amit az egyház kinál fel nekik a mindennapi strapával, fáradsággal és sikertelenség szemben”, nyilatkozta a püspök.
Amerikai ételbank
Az egyházfő honlapunknak elmondta: nagyon fontos volt számára az, hogy egy olyan helyen is járt, ahol az amerikai társadalom leszakadt rétegeivel foglalkoznak. Látott egy ételbankot, amely ökumenikusmódon szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a római katolikusok, az evangélikusok meg a pünkösdisták is jelen vannak. A Lehigh-i Presbiteriánus Egyház bizonyos élelmiszerraktárakkal kötött szerződést, ezek a bevásárlóközpontok azokat az árukat gyűjtik össze, melyek közelednek a jótállási időnek a lejártához. Az utolsó tíz napban a termékeket elviszik ide, s egy számítógépes nyilvántartás alapján az ételbankhoz minden rászorult beadhatja az igényét, s havonta egyszer körülbelül 3-5 napra elegendő élelmiszert kap. Nem jöhet máskor, csak a megadott időpontban, s ezt nagyon pontosan számon is tartják. Nincs az, ami nálunk tapasztalható egy-egy segélyakció alkalmával, hogy egymást tapossák az emberek, tülekednek, mindenki többet akar elvinni, mint amire szüksége van. Az érintettek egy kényelmes, klimával felszerelt előszobában helyet foglalnak, újságot kapnak, s egy cetlire felírják, hogy mire van szükségük. Ezt odaadják a nőszövetség tagjának, aki bemegy a raktárba, előkészíti a csomagot, kb. 20 perc múlva kijön, a rászorult kezébe nyomja, aki mehet tovább.
Ifjúsági tábor
– Nagy öröm volt számomra megtekinteni a Lehigh-i Presbiteriánus Egyház ifjúsági táborát. Egy 30 hektáros gyönyörű helyet kell elképzelni, mintha Székelyföldön lenne. Egy dimbes-dombos, patak átszelte fenyveserdőnek a tisztásain különböző barakkok találhatóak, reformátorok neveivel ellátva, s ezek között ott van az együtt szórakozó gyermeksereg. Persze a feltételek messze meghaladják az itteni körülményeket, úszómedence van, autóbuszok állnak a gyermekek rendelkezésére, melyek hozzák-viszik őket. Oktatók sokassága sürgölődik a fiatalok közt, tehát a lehetőségek minden igényt kielégítenek, közölte Csűry István.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – A közelmúltban az amerikai, Allentown központú Lehigh-i Presbiteriánus Egyház vendége volt Csűry István királyhágómelléki református püspök. Újraelevenítették a testvéregyházi megállapodást.
Csűry István királyhágómelléki református püspök arról számolt be az erdon.ro-nak: kihasználva a lehetőséget, hogy részt vehetett a Református Világközösség Grand Rapids-i konferenciáján, ellátogatott a Lehigh-i Presbitári Egyházhoz is, s újraelevenítette a 2002-ben megkötött testvéregyházi megállapodást. Matilde Chase moderátor- az ottani püspök- fogadta, s hosszabban tárgyaltak arról, hogy milyen jövője lehet a két egyházkerületnek. Megegyeztek abban, hogy az ottaniak elevenebb kapcsolatot építenek ki a KREK-kel, különös tekintettel az ifjúsági, a szórvány- és az egészségügyi misszióra voltak kiváncsiak. Nyolc napot vendégeskedett náluk, s alkalma volt megnézni, hogy ők hogyan kezelik a gyermekmissziót, ugyanis éppen zajlottak a vakációs heti programok. Fontosak voltak ugyanakkor a gyülekezetek lelkipásztoraival folytatott beszélgetések is.
“Többek közt szóba került, hogy miként tudják legyőzni a hatalmas távolságokat, és tudnak oda hatni, hogy azokat a szülőket, akik a szekularizált világban nem azon gondolkodnak, hogy a felekezetiségükben fejlődjenek a gyermekeik, meggyőzzék, hogy szükség van az egyházra. Egy igen lényeges kérdés merült fel az egyik alkalommal: vajon a szekularizált világ meddig szekularizálódik még? Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy igenis a szekularizációnak eljött a naplementéje. Egyre másra jelentkeznek olyan emberek, akiknek elég volt a világiak felé fordulásból, a gazdasági krízisben egyre jobban kikristályosodik az, hogy Isten nélkül nem szabad élni. Nem arról van szó, hogy hátat kell fordítani a világnak, hanem hogy a világban látni Isten jelenlétét, meg lehet tapasztalni azt, hogy miért szükséges az ember számára az, hogy az áldások Isten felől érkezzenek. Ilyen áldásnak láttam azt, hogy rengeteg gyermeket tudnak összegyűjteni. Az egyik záróalkalmon, melyen én is jelen voltam, kimondottan látszott a szülőkön, hogy bár az egyházhoz nincs nagy kötődésük, mégis szájtátva nézik végig, hogy a gyermekeik mennyit fejlődtek a bibliahét alatt. Látták azt, milyen más világ az, amit az egyház kinál fel nekik a mindennapi strapával, fáradsággal és sikertelenség szemben”, nyilatkozta a püspök.
Amerikai ételbank
Az egyházfő honlapunknak elmondta: nagyon fontos volt számára az, hogy egy olyan helyen is járt, ahol az amerikai társadalom leszakadt rétegeivel foglalkoznak. Látott egy ételbankot, amely ökumenikusmódon szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a római katolikusok, az evangélikusok meg a pünkösdisták is jelen vannak. A Lehigh-i Presbiteriánus Egyház bizonyos élelmiszerraktárakkal kötött szerződést, ezek a bevásárlóközpontok azokat az árukat gyűjtik össze, melyek közelednek a jótállási időnek a lejártához. Az utolsó tíz napban a termékeket elviszik ide, s egy számítógépes nyilvántartás alapján az ételbankhoz minden rászorult beadhatja az igényét, s havonta egyszer körülbelül 3-5 napra elegendő élelmiszert kap. Nem jöhet máskor, csak a megadott időpontban, s ezt nagyon pontosan számon is tartják. Nincs az, ami nálunk tapasztalható egy-egy segélyakció alkalmával, hogy egymást tapossák az emberek, tülekednek, mindenki többet akar elvinni, mint amire szüksége van. Az érintettek egy kényelmes, klimával felszerelt előszobában helyet foglalnak, újságot kapnak, s egy cetlire felírják, hogy mire van szükségük. Ezt odaadják a nőszövetség tagjának, aki bemegy a raktárba, előkészíti a csomagot, kb. 20 perc múlva kijön, a rászorult kezébe nyomja, aki mehet tovább.
Ifjúsági tábor
– Nagy öröm volt számomra megtekinteni a Lehigh-i Presbiteriánus Egyház ifjúsági táborát. Egy 30 hektáros gyönyörű helyet kell elképzelni, mintha Székelyföldön lenne. Egy dimbes-dombos, patak átszelte fenyveserdőnek a tisztásain különböző barakkok találhatóak, reformátorok neveivel ellátva, s ezek között ott van az együtt szórakozó gyermeksereg. Persze a feltételek messze meghaladják az itteni körülményeket, úszómedence van, autóbuszok állnak a gyermekek rendelkezésére, melyek hozzák-viszik őket. Oktatók sokassága sürgölődik a fiatalok közt, tehát a lehetőségek minden igényt kielégítenek, közölte Csűry István.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. július 13.
Sok fóka, kevés eszkimó
„Lámpással” keresik a hazai egyetemek a diákokat: a most kezdődő beiratkozási szakaszban nagyságrendekkel kevesebb hallgatóra számítanak az intézményvezetők, mint az elmúlt években.
Hosszú ideje érvényesülő tendencia, hogy a népességfogyással egyenes arányban a továbbtanulók száma is csökken, az idén azonban a demográfiai hátrányt az elégtelen érettségi eredmények is tetézik. A középiskolát végzettek alig fele felelt meg az idei záróvizsgán: kevés frissen érettségizőből lehet válogatni az idén.
Drámai létszámhiány
A drámai helyzetet jól jelzi, hogy a bukaresti egyetem jogi karára tegnap, az első napon csupán 28 érdeklődő tévedt be, mindannyian a költségtérítéses helyek iránt érdeklődtek. „Rosszak az érettségi statisztikák, rosszak a demográfiai mutatók, de még rosszabb a gazdasági helyzet, az elmúlt évekhez képest is sokkal kevesebben engedhetik meg maguknak a tandíjfizetést” – ismertette a rendkívüli nehézségeket Flavius Baias, az egyetem dékánja.
A fővárosi egyetem matematika- és informatikai karának dékánja, Victor Tigoiu szerint a kis számú beiratkozó közül is kevesen fejezik be a tanulmányaikat. „Olyan rossz a hazai középiskolákban folyó oktatás minősége, hogy az első év után diákjaink egyszerűen megszöknek, tizenöt százalékos az egyetem-elhagyás aránya” – mutatott rá az intézményvezető. Az erdélyi magyar egyetemeken ugyanúgy érzékelhető a demográfiai és gazdasági hullámvölgy, mint a nagy romániai egyetemi központokban, ez ellen az intézmények a kínálat bővítésével és átalakításával igyekeznek küzdeni.
Elszánt optimizmus
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapunk kérdésére elmondta, több új szak is indul az idén. Stratégiai fontosságú lépés, hogy Kolozsváron magyar nyelvű jogászképzés indul. „Piacképes” lehet a Csíkszeredában frissen debütáló pénzügyi előrejelzés-szak, Marosvásárhelyen pedig egészségügyi szak is indul.
Ez utóbbi, az egyetemvezetés elképzelése szerint, kiegészíti a Marosvásárhelyen történelmi hagyományokkal rendelkező orvosképzést, mert a Sapientia végzősei mentálhigiénés feladatokat lesznek majd képesek ellátni, hozzájárulhatnak a szociális háló fenntartásához és megerősítéséhez. A betölthető helyek számát illetően az egyetemvezetés sokkal optimistább a fővárosi intézményvezetőknél: csupán a marosvásárhelyi tíz szakra 440 egyetemista jelentkezésére számítanak az idén.
A derűlátás azért is elgondolkodtató, mert még mindig nem zárult le az egyetem akkreditációjának folyamata. Ezzel kapcsolatban Dávid László elmondta, a június 24-re kitűzött ARACIS-tanácskozás elmaradt, a következő tárgyalásra július 22-én kerül sor. „A nemzetközi és a hazai szakemberek, valamint a diákok részéről szükséges véleményezés egyaránt pozitív, így reméljük, a bizottságtól is pozitív választ kapunk” – nyilatkozta a rektor.
Kínálat van, kereslet nincs
A szakindítás ellenére sem volt nagy az érdeklődés a kolozsvári Sapientián. Ottjártunkkor csupán két diák tájékozódott a helyszínen a beiratkozás módjáról, és senki sem jött a jelentkezéshez összeállított kész dossziéval, noha a hallgatókat az intézmény múlt hét vége óta tárt karokkal várja.
A fotó-film-média szakra az elmúlt napokban szintén csak két diák jelentkezett, pedig itt 12, tandíjmentes helyet biztosítanak a továbbtanulók számára, 13 helyet pedig azoknak tartanak fenn, akik a tandíjfizetést is vállalják. Várja a jelentkezőket továbbá a környezettudományi szak, összesen 25 hellyel, és a nemzetközi kapcsolatokra összpontosító szak is, ahová 42 jelentkezőt várnak. A Dávid László által beharangozott magyar nyelvű jogászképzés 40 hallgató befogadására képes.
„Legfontosabb célkitűzésünk az új szak beindításával az volt, hogy Kolozsváron háromnyelvű, azaz magyar– román–angol nyelvű jogi képzés működjön” – mondta Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE kolozsvári karának főtitkára. A fotó-film-média szakra július 18-ig, a többi fakultásra július 23-ig lehet jelentkezni, a felvételi eredményéről július 26-án tájékoztatják az érdekelteket.
„Nagyipar” a BBTE-en
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az idén is „ipari” léptékben gondolkodik: 21 karon összesen 11914 helyet hirdettek meg, több mint kétezer magyar nemzetiségű hallgatót vár az egyetemvezetés. A BBTE-n is tegnap kezdődött a beiratkozás, és július 23-ig tart.
A hallgatói létszámot illetően nem borúlátó a Partiumi Keresztény Egyetem sem: itt 14 alapszakon és 5 mesteri programmal várják a jelentkezőket: összesen 652 diák tanulhat tovább a PKE padjaiban.
Az egyetemvezetés itt is a sokirányú képzés vonzóerejében bízik, a klasszikus bölcsészképzésen, közgazdaság-tudományi kínálaton túl olyan mesteri képzésekre is lehet jelentkezni, mint a „kortárs politikai filozófia”, a „többnyelvűség és multikulturalitás”, a „társadalmi marginalitás és inklúzió”, valamint a „filozófia és művészet a nyilvános térben” szakterülete – tudtuk meg Mostis Gergőtől, a PKE közönségkapcsolati referensétől. Új Magyar Szó (Bukarest)
„Lámpással” keresik a hazai egyetemek a diákokat: a most kezdődő beiratkozási szakaszban nagyságrendekkel kevesebb hallgatóra számítanak az intézményvezetők, mint az elmúlt években.
Hosszú ideje érvényesülő tendencia, hogy a népességfogyással egyenes arányban a továbbtanulók száma is csökken, az idén azonban a demográfiai hátrányt az elégtelen érettségi eredmények is tetézik. A középiskolát végzettek alig fele felelt meg az idei záróvizsgán: kevés frissen érettségizőből lehet válogatni az idén.
Drámai létszámhiány
A drámai helyzetet jól jelzi, hogy a bukaresti egyetem jogi karára tegnap, az első napon csupán 28 érdeklődő tévedt be, mindannyian a költségtérítéses helyek iránt érdeklődtek. „Rosszak az érettségi statisztikák, rosszak a demográfiai mutatók, de még rosszabb a gazdasági helyzet, az elmúlt évekhez képest is sokkal kevesebben engedhetik meg maguknak a tandíjfizetést” – ismertette a rendkívüli nehézségeket Flavius Baias, az egyetem dékánja.
A fővárosi egyetem matematika- és informatikai karának dékánja, Victor Tigoiu szerint a kis számú beiratkozó közül is kevesen fejezik be a tanulmányaikat. „Olyan rossz a hazai középiskolákban folyó oktatás minősége, hogy az első év után diákjaink egyszerűen megszöknek, tizenöt százalékos az egyetem-elhagyás aránya” – mutatott rá az intézményvezető. Az erdélyi magyar egyetemeken ugyanúgy érzékelhető a demográfiai és gazdasági hullámvölgy, mint a nagy romániai egyetemi központokban, ez ellen az intézmények a kínálat bővítésével és átalakításával igyekeznek küzdeni.
Elszánt optimizmus
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapunk kérdésére elmondta, több új szak is indul az idén. Stratégiai fontosságú lépés, hogy Kolozsváron magyar nyelvű jogászképzés indul. „Piacképes” lehet a Csíkszeredában frissen debütáló pénzügyi előrejelzés-szak, Marosvásárhelyen pedig egészségügyi szak is indul.
Ez utóbbi, az egyetemvezetés elképzelése szerint, kiegészíti a Marosvásárhelyen történelmi hagyományokkal rendelkező orvosképzést, mert a Sapientia végzősei mentálhigiénés feladatokat lesznek majd képesek ellátni, hozzájárulhatnak a szociális háló fenntartásához és megerősítéséhez. A betölthető helyek számát illetően az egyetemvezetés sokkal optimistább a fővárosi intézményvezetőknél: csupán a marosvásárhelyi tíz szakra 440 egyetemista jelentkezésére számítanak az idén.
A derűlátás azért is elgondolkodtató, mert még mindig nem zárult le az egyetem akkreditációjának folyamata. Ezzel kapcsolatban Dávid László elmondta, a június 24-re kitűzött ARACIS-tanácskozás elmaradt, a következő tárgyalásra július 22-én kerül sor. „A nemzetközi és a hazai szakemberek, valamint a diákok részéről szükséges véleményezés egyaránt pozitív, így reméljük, a bizottságtól is pozitív választ kapunk” – nyilatkozta a rektor.
Kínálat van, kereslet nincs
A szakindítás ellenére sem volt nagy az érdeklődés a kolozsvári Sapientián. Ottjártunkkor csupán két diák tájékozódott a helyszínen a beiratkozás módjáról, és senki sem jött a jelentkezéshez összeállított kész dossziéval, noha a hallgatókat az intézmény múlt hét vége óta tárt karokkal várja.
A fotó-film-média szakra az elmúlt napokban szintén csak két diák jelentkezett, pedig itt 12, tandíjmentes helyet biztosítanak a továbbtanulók számára, 13 helyet pedig azoknak tartanak fenn, akik a tandíjfizetést is vállalják. Várja a jelentkezőket továbbá a környezettudományi szak, összesen 25 hellyel, és a nemzetközi kapcsolatokra összpontosító szak is, ahová 42 jelentkezőt várnak. A Dávid László által beharangozott magyar nyelvű jogászképzés 40 hallgató befogadására képes.
„Legfontosabb célkitűzésünk az új szak beindításával az volt, hogy Kolozsváron háromnyelvű, azaz magyar– román–angol nyelvű jogi képzés működjön” – mondta Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE kolozsvári karának főtitkára. A fotó-film-média szakra július 18-ig, a többi fakultásra július 23-ig lehet jelentkezni, a felvételi eredményéről július 26-án tájékoztatják az érdekelteket.
„Nagyipar” a BBTE-en
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az idén is „ipari” léptékben gondolkodik: 21 karon összesen 11914 helyet hirdettek meg, több mint kétezer magyar nemzetiségű hallgatót vár az egyetemvezetés. A BBTE-n is tegnap kezdődött a beiratkozás, és július 23-ig tart.
A hallgatói létszámot illetően nem borúlátó a Partiumi Keresztény Egyetem sem: itt 14 alapszakon és 5 mesteri programmal várják a jelentkezőket: összesen 652 diák tanulhat tovább a PKE padjaiban.
Az egyetemvezetés itt is a sokirányú képzés vonzóerejében bízik, a klasszikus bölcsészképzésen, közgazdaság-tudományi kínálaton túl olyan mesteri képzésekre is lehet jelentkezni, mint a „kortárs politikai filozófia”, a „többnyelvűség és multikulturalitás”, a „társadalmi marginalitás és inklúzió”, valamint a „filozófia és művészet a nyilvános térben” szakterülete – tudtuk meg Mostis Gergőtől, a PKE közönségkapcsolati referensétől. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 13.
TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro
2010. július 14.
Román lap: a romániai magyar szavazók csak a "korruptak" és "szélsőségesek" között választhatnak
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI
2010. július 15.
Jecza Péter győzelmes hazatérése
Tanuljuk meg Jecza Pétertől, hogy céltudatosaknak kell lennünk, nem kishitűeknek — mondta a tegnap esti szoboravatón Gazda József művészettörténész. Vargha Mihály képzőművész szerint szükséges, hogy lendületet kapjunk egy olyan köztéri alkotástól, amely a tiszta művészi szabadságot hirdeti. Noha Jecza Péter szobrászművész már az ezredforduló után, halála előtt felajánlotta, ingyen ad egy reprezentatív köztéri szobrot Sepsiszentgyörgynek, az előző önkormányzati ciklusban nem sikerült hazahozni alkotását — közölte lapunkkal Gazda Zoltán önkormányzati képviselő, a szoborállítás ,,ötletgazdája". (mol)
Tegnap avatták Jecza Péter szobrászművész Niké II. szobrát Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet park dísztava mellett. Niké a görög mitológiában a győzelem istennője, a rómaiaknál Victoria néven reinkarnálódott. A sepsiszentgyörgyi születésű, európai rangú művész szülővárosával, Háromszék egészével eszmélő korától kezdve, különösen az 1968-as megyésítés után bensőséges, művészi vonatkozásban folyamatos alkotó kapcsolatot ápolt. Szimbolikus alkotásának, a Niké II. szobrának sepsiszentgyörgyi felavatása ennek a kapcsolatnak az összegzése. Jecza győzelemszobra nem egy hadi esemény megörökítése, hanem az emberi gondolat világába emelt absztrakció, az elvonatkoztatott Győzelem. Az alkotásokból sugárzó szuggesztív gondolatiság megragadásának képessége Jecza Péter szobrászművészetének fő jellemzője.
E sorok íróját háromszéki baráti körével együtt a hatvanas évek végétől négy évtizedes kapcsolat szálaiból szőtt szoros szövetkezés vonzotta egymás közelségébe. Szobrának, egyben szellemiségének hazatelepedése napján eme kapcsolat révén született alkotói munka néhány mozzanatát és ennek tárgyi megjelenítését kísérelem meg.
Grafikai jelből portré
A megyésítés után, a Király Károly-éra alatt, 1969-ben kijártuk, hogy Dálnokban, Dózsa szülőházának vélt helyén emlékjelet állíthassunk. A bukaresti jóváhagyás egy román és magyar nyelvű szöveg elhelyezésére szólt. Plugor Sándorral, a helyi és a Háromszékre hazaszólított képzőművészekből alakított szövetségi fiók vezetőjével azt sütöttük ki, hogy a kétnyelvű feliratot egy hatalmas kőtömbre helyeztetjük el, hisz Dózsa szülőháza nincs meg, s a levegőbe nem tudunk szeget verni, hogy a táblát arra felfüggesszük. A példa saját tapasztalatunkból adott volt, már egy éve állt Barabás Miklós kézdimárkosfalvi szobra a hatalmas andezittömbből faragott talapzaton, mert a mikóújfalusi faragómesterek nem voltak hajlandóak kisebb kőelemekből megépíteni.
A kétnyelvű szöveget a nagy felületen valamilyen grafikai jellel szokás elválasztani. Vonalkával, ponttal, a kor politikai kívánalmai szerint ötágú csillaggal. Egyik megoldás sem tetszett, ezért a sepsiszentgyörgyi származású és szülőhelyéhez vonzódó Jecza Péterhez, a már országos hírű szobrászhoz fordultunk. Azért is hozzá, mert ahhoz már nem volt pénzünk, hogy grafikai jel helyett portrét rendeljünk, s ehhez egyébként a szükséges hatósági jóváhagyások is hiányoztak.
Ezt megelőzően, amikor egy minimálisan héttagú, képzőművészeti szövetségi tagokból álló művészcsoportot kellett az országos szétszórtságukból Háromszékre hazaszólítani, Jecza Péter is szerepelt ennek a virtuális szövetségi fióknak a tagsága között, de hamarosan be kellett látnunk, hogy az általa Temesváron teremtett alkotói feltételeket, az ország egészére szétsugárzó szellemi légkört itthon egyelőre nem tudjuk megadni, és provinciális önzés miatt megbontani sem szabad az ott megteremtett alkotói körülményeket. Jecza esetleges hazatelepedéséről tárgyaltunk, de az ott maradás érveit el kellett fogadnunk, viszont mindkét tárgyaló fél természetesnek tartotta, hogy alkotó kapcsolatokat alakítunk ki.
Ezért utaztunk Temesvárra azzal az abszurdnak tűnő ötlettel, hogy egy pontszerű grafikai jel helyett alkosson egy nagyméretű Dózsa-portrét.
Megtörtént.
Így született két, néhány mondatos szövegű emléktábla-felirat helyett egy emlékmű és ennek művészi értékeit tekintve is lényegi eleme, a dálnoki Dózsa-portré. Markáns, erőt, elszántságot, az eszme legyőzhetetlenségét sugárzó nagyméretű bronz dombormű, amely a háttérül szolgáló sziklatömb keménységéhez társulva, a bazaltoszlopok közé fogott, kiegyenesített kovácsoltvas kaszakert és a mögéje telepített göcsörtös gyertyánfasor összhatásaként hatalmas erőt és akaratot áramoltat a néző felé.
Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán
A dálnoki Dózsa-plakettet megelőzően Jecza Pétert kértük föl a Kőrösi Csoma Sándor-szoborpályázaton való részvételre. Ha a szoborállítási szándék érvényesítése közben nem alakult volna ki éles vita afölött, hogy hová, a szülőfaluba, Csomakőrösre kerüljön-e a Csoma-szobor, vagy az európai rangúra emelkedő fürdőváros központjába, Kovásznára, meggyőződésem, hogy Jecza Péter akkor is az általa képviselt alkotói iskola szellemiségéhez igazodva alkotta volna meg.
A szakmai zsűri és mindannyiunk megítélése szerint a pályázaton Jecza Péter volt a nyertes, de figyelemre méltó, végleges anyagba, bronzba-kőbe kívánkozó alkotások kerültek ki a többi pályázó műhelyéből is. (Puskás Sándor Csoma Sándor-szobra a csomakőrösi emlékkiállításon látható.)
A szobor helyének kijelölése körüli vita arra volt alkalmas, hogy Kovászna főterére egy egyenes testtartású, tisztaságot, értelmet és elhivatottságot sugárzó arcú, emberi méltóságot megjelenítő, háromnegyed alakos mellszobor szülessen, amely a tudós-kutató elkötelezettségét szuggesztív erővel közvetíti.
1969-ben avattuk, országra szóló ünnepséget szervezve köréje. Tulajdonképpen ez az alkalom volt az első olyan dobbantás, amely az ennek nyomán is kialakult, mára nemzetközi rangra emelkedett Kőrösi Csoma Sándor-kultuszt elindította, a társművészeteket is inspirálta, és az 1968-ban, az adminisztratív-területi újjászervezés nyomán született Kovászna megye egyik kulturális „védjegyévé" vált. A szobrot egyébként 1969-ben a legmagasabb szakmai minősítésre tartották érdemesnek: az Év Portrészobra volt.
És a kovásznai szoboravatással egy időben a szülőfalu, Csomakőrös is felállíttathatta az archaikus faluképhez, a faluközpont kis teréhez illő, stílusjegyeit tekintve klasszikus fogantatású Csoma Sándor-szobrát.
Patrontáskás katonaszobor
A Jecza Péterrel kiépült sokrétű kapcsolatainknak voltak „kudarcos" mozzanatai is, amelyek nem építhették köztereink esztétikai élményét, de ennek dacára a szobrász lelki építkezésében, művészi-emberi tartásában kamatozódtak.
Ilyen volt a sepsiszentgyörgyi katonaszobor története, amelyre Jecza Péter is pályázott. Eredetileg a felszabadulás élményét akartuk köztéri szoborral kifejezni, és nem valamilyen katonai haditettekre emlékeztetve, amire, köztudott, Sepsiszentgyörgyön a második világháborúban nem is került sor.
Jecza Péter a felszabadulást mint absztrakciót elvont térplasztikai alkotáshoz igazítva képzelte el. Kizsűrizték. Így került képbe szegény Balogh Péter, akinek a betegsége elhatalmasodásához — tanúja voltam — ez a szobortörténet nagymértékben járult hozzá.
Balogh Péter kiváló szobrász volt, eleve a természeti és emberi formák absztrahálásából indult ki. Ezt akarta továbbépíteni a szentgyörgyi szabadságszobor esetében is. Bennünk, úgy tapasztalta és úgy vélte, megértő és támogató partnerekre talál.
Abban az időszakban már mi is „tehetetlenek" voltunk. Tőlem — részben éppen a szobrok miatt — megvonták a bizalmat, és eltávolítottak a szobrok mellől. Balogh Péter pályamunkáját a legmagasabb szintű „szakmai" ellenőrzésnek vetették alá: aggastyánkorú tartalékos katonatisztek vegzálták a munkát, és volt, aki a maketten kézzel tapogatva is kereste a felszabadító katona patronjának a helyét, és a bronzszobor paruléja fölött vitatkoztak, hogy annak a hegyivadászokra emlékeztetőnek vagy valami másnak kell lennie.
Ez is hozzátartozik Bronz Béla születéstörténetéhez.
Jecza Péter háttérbe szorítása pedig művészi-erkölcsi értékmentésnek bizonyult, mint ahogyan magam is áldhattam a Fennvalót, hogy a katonaszobor végleges kivitelezésében nem kellett részt vennem.
Aki a hazájában is lehet próféta
Jecza Péternek Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken még számos monumentális köztéri és egyéb alkotása van. Ő készítette el a Váradi József Általános Iskola előtt álló Lázár Mihály-szobrot is.
1972-ben rendeltük meg — úgy emlékszem, ezt is pályázati kiírás révén — Bölöni Farkas Sándor szülőfalujában elhelyezendő köztéri mellszobrát. A nagy utazó a demokratikus eszméket hazaplántáló szándékkal járta Nyugat-Európát és főleg Észak-Amerikát, ami szerencsés módon egybeesett Jecza Péter abban az időben már kiállításai, munkái révén Nyugat felé és Nyugat felől közvetítő gondolkozásával. A nagy utazó hazája-népe iránti elkötelezettségét megjelenítő alkotás gipszmakettként vészelte át a diktatúra hátralevő éveit, és csak a ’89-es romániai fordulat után kerülhetett Bölön „templomnegyedének" teraszos terére.
Jecza Péter szülőföldi megbecsülésének jelzése az is, hogy ő készíthette el ugyancsak az erdővidéki nagyközség, Nagyajta számára Kriza János köztéri arcképszobrát. A tudós püspök, híres székely népdalgyűjtő portréját a 90-es évek elején avatták fel.
Ezt megelőzően, a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben felkérésre a sepsiszentgyörgyi Csíki utcai új római katolikus templom számára készítette el a Keresztút című alkotást és Szent Mihály arkangyal szobrát. A föld felett valóságos „földalatti" munkát végzett. Titokban formázott és öntött. Az oltárkép szenvedéstörténete és a művész személyes élete egybefonódott. Valóság és mítosz, reális szenvedés és transzcendens értelmi-érzelmi síkok kerülnek így egymás mellé.
Jecza Péter hatalmas tehetsége révén még éltében próféta lehetett saját hazájában. Folyamatosan csatákat nyert itthon és igen számos nyugati világvárosi kiállítása révén. Győzött.
Ennek a győzelemnek egyik stációja a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Niké-szobra.
Jecza Péter élete során folyamatosan itthon volt, és most mégis hazaérkezett.
Jecza Péter nem megtért — erre nem volt oka —, hanem hazatért.
Alkotásának avatása kapcsán együtt örvendezzünk ama szándék kivitelezésének, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Háromszék neves emberei köztéri szobrainak hazatérésre, visszatérésre alkalmat teremtsen, és örökös otthont biztosítson.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tanuljuk meg Jecza Pétertől, hogy céltudatosaknak kell lennünk, nem kishitűeknek — mondta a tegnap esti szoboravatón Gazda József művészettörténész. Vargha Mihály képzőművész szerint szükséges, hogy lendületet kapjunk egy olyan köztéri alkotástól, amely a tiszta művészi szabadságot hirdeti. Noha Jecza Péter szobrászművész már az ezredforduló után, halála előtt felajánlotta, ingyen ad egy reprezentatív köztéri szobrot Sepsiszentgyörgynek, az előző önkormányzati ciklusban nem sikerült hazahozni alkotását — közölte lapunkkal Gazda Zoltán önkormányzati képviselő, a szoborállítás ,,ötletgazdája". (mol)
Tegnap avatták Jecza Péter szobrászművész Niké II. szobrát Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet park dísztava mellett. Niké a görög mitológiában a győzelem istennője, a rómaiaknál Victoria néven reinkarnálódott. A sepsiszentgyörgyi születésű, európai rangú művész szülővárosával, Háromszék egészével eszmélő korától kezdve, különösen az 1968-as megyésítés után bensőséges, művészi vonatkozásban folyamatos alkotó kapcsolatot ápolt. Szimbolikus alkotásának, a Niké II. szobrának sepsiszentgyörgyi felavatása ennek a kapcsolatnak az összegzése. Jecza győzelemszobra nem egy hadi esemény megörökítése, hanem az emberi gondolat világába emelt absztrakció, az elvonatkoztatott Győzelem. Az alkotásokból sugárzó szuggesztív gondolatiság megragadásának képessége Jecza Péter szobrászművészetének fő jellemzője.
E sorok íróját háromszéki baráti körével együtt a hatvanas évek végétől négy évtizedes kapcsolat szálaiból szőtt szoros szövetkezés vonzotta egymás közelségébe. Szobrának, egyben szellemiségének hazatelepedése napján eme kapcsolat révén született alkotói munka néhány mozzanatát és ennek tárgyi megjelenítését kísérelem meg.
Grafikai jelből portré
A megyésítés után, a Király Károly-éra alatt, 1969-ben kijártuk, hogy Dálnokban, Dózsa szülőházának vélt helyén emlékjelet állíthassunk. A bukaresti jóváhagyás egy román és magyar nyelvű szöveg elhelyezésére szólt. Plugor Sándorral, a helyi és a Háromszékre hazaszólított képzőművészekből alakított szövetségi fiók vezetőjével azt sütöttük ki, hogy a kétnyelvű feliratot egy hatalmas kőtömbre helyeztetjük el, hisz Dózsa szülőháza nincs meg, s a levegőbe nem tudunk szeget verni, hogy a táblát arra felfüggesszük. A példa saját tapasztalatunkból adott volt, már egy éve állt Barabás Miklós kézdimárkosfalvi szobra a hatalmas andezittömbből faragott talapzaton, mert a mikóújfalusi faragómesterek nem voltak hajlandóak kisebb kőelemekből megépíteni.
A kétnyelvű szöveget a nagy felületen valamilyen grafikai jellel szokás elválasztani. Vonalkával, ponttal, a kor politikai kívánalmai szerint ötágú csillaggal. Egyik megoldás sem tetszett, ezért a sepsiszentgyörgyi származású és szülőhelyéhez vonzódó Jecza Péterhez, a már országos hírű szobrászhoz fordultunk. Azért is hozzá, mert ahhoz már nem volt pénzünk, hogy grafikai jel helyett portrét rendeljünk, s ehhez egyébként a szükséges hatósági jóváhagyások is hiányoztak.
Ezt megelőzően, amikor egy minimálisan héttagú, képzőművészeti szövetségi tagokból álló művészcsoportot kellett az országos szétszórtságukból Háromszékre hazaszólítani, Jecza Péter is szerepelt ennek a virtuális szövetségi fióknak a tagsága között, de hamarosan be kellett látnunk, hogy az általa Temesváron teremtett alkotói feltételeket, az ország egészére szétsugárzó szellemi légkört itthon egyelőre nem tudjuk megadni, és provinciális önzés miatt megbontani sem szabad az ott megteremtett alkotói körülményeket. Jecza esetleges hazatelepedéséről tárgyaltunk, de az ott maradás érveit el kellett fogadnunk, viszont mindkét tárgyaló fél természetesnek tartotta, hogy alkotó kapcsolatokat alakítunk ki.
Ezért utaztunk Temesvárra azzal az abszurdnak tűnő ötlettel, hogy egy pontszerű grafikai jel helyett alkosson egy nagyméretű Dózsa-portrét.
Megtörtént.
Így született két, néhány mondatos szövegű emléktábla-felirat helyett egy emlékmű és ennek művészi értékeit tekintve is lényegi eleme, a dálnoki Dózsa-portré. Markáns, erőt, elszántságot, az eszme legyőzhetetlenségét sugárzó nagyméretű bronz dombormű, amely a háttérül szolgáló sziklatömb keménységéhez társulva, a bazaltoszlopok közé fogott, kiegyenesített kovácsoltvas kaszakert és a mögéje telepített göcsörtös gyertyánfasor összhatásaként hatalmas erőt és akaratot áramoltat a néző felé.
Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán
A dálnoki Dózsa-plakettet megelőzően Jecza Pétert kértük föl a Kőrösi Csoma Sándor-szoborpályázaton való részvételre. Ha a szoborállítási szándék érvényesítése közben nem alakult volna ki éles vita afölött, hogy hová, a szülőfaluba, Csomakőrösre kerüljön-e a Csoma-szobor, vagy az európai rangúra emelkedő fürdőváros központjába, Kovásznára, meggyőződésem, hogy Jecza Péter akkor is az általa képviselt alkotói iskola szellemiségéhez igazodva alkotta volna meg.
A szakmai zsűri és mindannyiunk megítélése szerint a pályázaton Jecza Péter volt a nyertes, de figyelemre méltó, végleges anyagba, bronzba-kőbe kívánkozó alkotások kerültek ki a többi pályázó műhelyéből is. (Puskás Sándor Csoma Sándor-szobra a csomakőrösi emlékkiállításon látható.)
A szobor helyének kijelölése körüli vita arra volt alkalmas, hogy Kovászna főterére egy egyenes testtartású, tisztaságot, értelmet és elhivatottságot sugárzó arcú, emberi méltóságot megjelenítő, háromnegyed alakos mellszobor szülessen, amely a tudós-kutató elkötelezettségét szuggesztív erővel közvetíti.
1969-ben avattuk, országra szóló ünnepséget szervezve köréje. Tulajdonképpen ez az alkalom volt az első olyan dobbantás, amely az ennek nyomán is kialakult, mára nemzetközi rangra emelkedett Kőrösi Csoma Sándor-kultuszt elindította, a társművészeteket is inspirálta, és az 1968-ban, az adminisztratív-területi újjászervezés nyomán született Kovászna megye egyik kulturális „védjegyévé" vált. A szobrot egyébként 1969-ben a legmagasabb szakmai minősítésre tartották érdemesnek: az Év Portrészobra volt.
És a kovásznai szoboravatással egy időben a szülőfalu, Csomakőrös is felállíttathatta az archaikus faluképhez, a faluközpont kis teréhez illő, stílusjegyeit tekintve klasszikus fogantatású Csoma Sándor-szobrát.
Patrontáskás katonaszobor
A Jecza Péterrel kiépült sokrétű kapcsolatainknak voltak „kudarcos" mozzanatai is, amelyek nem építhették köztereink esztétikai élményét, de ennek dacára a szobrász lelki építkezésében, művészi-emberi tartásában kamatozódtak.
Ilyen volt a sepsiszentgyörgyi katonaszobor története, amelyre Jecza Péter is pályázott. Eredetileg a felszabadulás élményét akartuk köztéri szoborral kifejezni, és nem valamilyen katonai haditettekre emlékeztetve, amire, köztudott, Sepsiszentgyörgyön a második világháborúban nem is került sor.
Jecza Péter a felszabadulást mint absztrakciót elvont térplasztikai alkotáshoz igazítva képzelte el. Kizsűrizték. Így került képbe szegény Balogh Péter, akinek a betegsége elhatalmasodásához — tanúja voltam — ez a szobortörténet nagymértékben járult hozzá.
Balogh Péter kiváló szobrász volt, eleve a természeti és emberi formák absztrahálásából indult ki. Ezt akarta továbbépíteni a szentgyörgyi szabadságszobor esetében is. Bennünk, úgy tapasztalta és úgy vélte, megértő és támogató partnerekre talál.
Abban az időszakban már mi is „tehetetlenek" voltunk. Tőlem — részben éppen a szobrok miatt — megvonták a bizalmat, és eltávolítottak a szobrok mellől. Balogh Péter pályamunkáját a legmagasabb szintű „szakmai" ellenőrzésnek vetették alá: aggastyánkorú tartalékos katonatisztek vegzálták a munkát, és volt, aki a maketten kézzel tapogatva is kereste a felszabadító katona patronjának a helyét, és a bronzszobor paruléja fölött vitatkoztak, hogy annak a hegyivadászokra emlékeztetőnek vagy valami másnak kell lennie.
Ez is hozzátartozik Bronz Béla születéstörténetéhez.
Jecza Péter háttérbe szorítása pedig művészi-erkölcsi értékmentésnek bizonyult, mint ahogyan magam is áldhattam a Fennvalót, hogy a katonaszobor végleges kivitelezésében nem kellett részt vennem.
Aki a hazájában is lehet próféta
Jecza Péternek Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken még számos monumentális köztéri és egyéb alkotása van. Ő készítette el a Váradi József Általános Iskola előtt álló Lázár Mihály-szobrot is.
1972-ben rendeltük meg — úgy emlékszem, ezt is pályázati kiírás révén — Bölöni Farkas Sándor szülőfalujában elhelyezendő köztéri mellszobrát. A nagy utazó a demokratikus eszméket hazaplántáló szándékkal járta Nyugat-Európát és főleg Észak-Amerikát, ami szerencsés módon egybeesett Jecza Péter abban az időben már kiállításai, munkái révén Nyugat felé és Nyugat felől közvetítő gondolkozásával. A nagy utazó hazája-népe iránti elkötelezettségét megjelenítő alkotás gipszmakettként vészelte át a diktatúra hátralevő éveit, és csak a ’89-es romániai fordulat után kerülhetett Bölön „templomnegyedének" teraszos terére.
Jecza Péter szülőföldi megbecsülésének jelzése az is, hogy ő készíthette el ugyancsak az erdővidéki nagyközség, Nagyajta számára Kriza János köztéri arcképszobrát. A tudós püspök, híres székely népdalgyűjtő portréját a 90-es évek elején avatták fel.
Ezt megelőzően, a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben felkérésre a sepsiszentgyörgyi Csíki utcai új római katolikus templom számára készítette el a Keresztút című alkotást és Szent Mihály arkangyal szobrát. A föld felett valóságos „földalatti" munkát végzett. Titokban formázott és öntött. Az oltárkép szenvedéstörténete és a művész személyes élete egybefonódott. Valóság és mítosz, reális szenvedés és transzcendens értelmi-érzelmi síkok kerülnek így egymás mellé.
Jecza Péter hatalmas tehetsége révén még éltében próféta lehetett saját hazájában. Folyamatosan csatákat nyert itthon és igen számos nyugati világvárosi kiállítása révén. Győzött.
Ennek a győzelemnek egyik stációja a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Niké-szobra.
Jecza Péter élete során folyamatosan itthon volt, és most mégis hazaérkezett.
Jecza Péter nem megtért — erre nem volt oka —, hanem hazatért.
Alkotásának avatása kapcsán együtt örvendezzünk ama szándék kivitelezésének, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Háromszék neves emberei köztéri szobrainak hazatérésre, visszatérésre alkalmat teremtsen, és örökös otthont biztosítson.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 15.
Hivatalos a Petőfi Sándor utcanév
Akár mától is megkezdhetné a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a volt 1918. December 1. út első szakaszán lakók személyazonossági igazolványának cseréjét, kiállítva az új kártyákat a Petőfi Sándor, illetve a Mihai Eminescu utcára ― véglegesek ugyanis a városnak az utcanévadásokra, illetve -módosításokra vonatkozó határozatai, s elsőként a Petőfi Sándor és a Mihai Eminescu utcanév meg is jelent az országos adatbázisban.
Az önkormányzat azonban szervezetten, a lakóknak minél kevesebb idejét elrabolva szeretné lebonyolítani a személyazonosságik cseréjét, az új okmány nem kerül pénzbe.
Az új utcanévtáblák hamarosan helyükre kerülnek, mint Antal Árpád András polgármestertől megtudtuk, ezek elkészítése nem terheli a város költségvetését, mivel Sepsiszentgyörgy kimondottan az új utcanévtáblákra egy 15 000 eurós magánadományt kapott.
Sepsiszentgyörgyön ez volt a harmadik Petőfi Sándor-utcanévadási kísérlet, az első kettő az akkori prefektusi gáncsoskodások miatt elbukott, az idén májusban a városi képviselő-testület által elfogadott határozatot, bár sok részről támadták, a jelenlegi kormánymegbízott nem találta törvényellenesnek.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Akár mától is megkezdhetné a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a volt 1918. December 1. út első szakaszán lakók személyazonossági igazolványának cseréjét, kiállítva az új kártyákat a Petőfi Sándor, illetve a Mihai Eminescu utcára ― véglegesek ugyanis a városnak az utcanévadásokra, illetve -módosításokra vonatkozó határozatai, s elsőként a Petőfi Sándor és a Mihai Eminescu utcanév meg is jelent az országos adatbázisban.
Az önkormányzat azonban szervezetten, a lakóknak minél kevesebb idejét elrabolva szeretné lebonyolítani a személyazonosságik cseréjét, az új okmány nem kerül pénzbe.
Az új utcanévtáblák hamarosan helyükre kerülnek, mint Antal Árpád András polgármestertől megtudtuk, ezek elkészítése nem terheli a város költségvetését, mivel Sepsiszentgyörgy kimondottan az új utcanévtáblákra egy 15 000 eurós magánadományt kapott.
Sepsiszentgyörgyön ez volt a harmadik Petőfi Sándor-utcanévadási kísérlet, az első kettő az akkori prefektusi gáncsoskodások miatt elbukott, az idén májusban a városi képviselő-testület által elfogadott határozatot, bár sok részről támadták, a jelenlegi kormánymegbízott nem találta törvényellenesnek.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. július 15.
Kevesebb pénz jut a kultúrára, a legtöbb városban leépítések következnek
Eredeti megoldást találtak Szatmár megyében a közintézmények költségcsökkentései miatt szükségessé vált elbocsátások elkerülésére: a Szatmár megyei önkormányzat átadta a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia és az Északi Színház felügyeleti jogát a partiumi megyeközpontnak. Erről tegnap Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint ez az intézkedés mind a város, mind pedig a megye javára válik.
„A hónap elején napvilágot látott egy olyan kormányhatározat, amely megszabja, hogy az önkormányzatoknak a lakosság arányában maximálisan hány alkalmazottja lehet. A város szinte valamennyi kulturális intézménye a megyének van alárendelve, így nekik nagyon sok embert kellene elbocsátaniuk. Mivel hozzánk csak a kultúrház tartozik, átvesszük a színházat és a filharmóniát is, így mindkét önkormányzat belefér az új rendelet megszabta keretbe” – magyarázta Ilyés. A szatmárnémeti színháznak jelenleg 135, a filharmóniának pedig 63 állandó alkalmazottja van. Ilyés információi szerint egyébként a temesvári színháznál leépítések várhatóak, Arad egyik legrégebbi kórusát pedig felszámolják. „Szatmáron minden a régi marad” – tette hozzá a városvezető. A Szatmár megyei önkormányzat hatáskörében a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a Művészeti Alkotóház és a Népi Hagyományok Háza marad.
Nagyvárad: fájdalmas lesz
Gavrucza Tibor, a Bihar Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke arra számít, hogy igen érzékenyen érintheti a rendelkezés a megyei művelődési intézményeket. „Attól tartok, nagyon fájdalmas lesz” – fogalmazott a református lelkipásztor. A megyei tanácshoz tartozik a Nagyváradi Állami Színház, a filharmónia, a megyei könyvtár, illetve az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház is. Gavrucza tudomása szerint összesen mintegy hetven embert kellene elbocsátani a művelődési intézményekből – ez anynyi, mint a filharmónia román és magyar néptánccsoportja, a Crişana és a Nagyvárad együttvéve. Ezeket természetesen nem szüntetik meg a rendelkezés miatt, inkább megpróbálnak egyéb megoldásokat keresni.
Maros megyében a Nemzeti Színház a művelődési minisztérium finanszírozását élvezi, a többi 11 művelődési intézmény a megyei önkormányzathoz tartozik. A megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád lapunknak elmondta: „Még nem tárgyaltunk külön arról, hogy mi lesz a sorsa a kulturális intézmények alkalmazottainak. A kormánynak, a szaktárcáknak mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy kulturális szempontból egyáltalán nem egyformák a megyék. Például nincs mindenütt filharmónia”. Szabó elmondta, a Kultúrpalota, az ifjúsági színház, az állami zenekar és énekkar mellett a megyének két kulturális lapot is el kell tartania: a Látót és a Vatrát, ezenkívül ott vannak a más megyékben is létező intézmények. „Úgy gondoljuk, hogy ha a megyei tanács felvállalta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását, akkor ezt folytatni kell. Egyelőre nem foglalkoztunk külön a művelődési intézményekben esedékes létszámcsökkentéssel, és arról sincs szó, hogy a városi önkormányzat átvegyen intézményeket” – mondta Szabó.
Csíkszeredában egyelőre nem sikerült konkrét döntést hozni az önkormányzat alkalmazottainak ügyében, hiszen megnehezítik a helyzetet a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézmények: a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. „Minden területen megvizsgáljuk a helyzetet, és igyekszünk azonosítani azon személyeket, akiknek a munkáját átháríthatjuk teherbíróbb kollégáinkra” – magyarázta a város alpolgármestere, Antal Attila. Amint kiderült, az új törvény miatt komoly bevételkiesésre számíthat az önkormányzat, hiszen a fővárosból előirányzott pénzösszeg nem lesz elegendő arra, hogy a művelődési intézmények alkalmazottait kifizessék, az esetleges leépítések miatt azonban félő, hogy nem lehet fenntartani az intézményeket. „A hivatali apparátusba bőven beleférünk, csupán a kulturális intézmények okoznak fejtörést” – fejtette ki az elöljáró, aki a társulatok vezetőivel és tagjaival is tárgyalt a kialakult helyzetről. Az alpolgármester a Krónikának elmondta: Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácskozni szeretne a jelenlegi csíkszeredai helyzetről és arról, hogy hogyan érinti a kormányrendelet a helyi kulturális intézményeket. Erre a beszélgetésre várhatóan jövő hét elején kerülne sor Bukarestben.
Sepsiszentgyörgy: nem átszervezés, pénz kell
A sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz tartozó kulturális intézményeknél nincs kényszerhelyzet, az ott dolgozók létszáma beilleszkedik a törvény által megszabott keretbe, így nem kell senkit elbocsátani vagy átcsoportosítani, mondta a Krónikának Sztakics Éva alpolgármester. A város tartja fenn a Tamási Áron és az Andrei Mureşanu színházat, a Kónya Ádám Művelődési Házat és részben a Kovászna megyei önkormányzathoz tartozó Háromszék Táncegyüttest is a város finanszírozza. A város által fenntartott három művelődési intézményben összesen mintegy 130-an dolgoznak, ezzel nem lépik át a törvény által megszabott keretet. Idén a kulturális intézmények költségvetését a tavalyhoz képest 15 százalékkal csökkentette az önkormányzat, a Tamási Áron Színház 2,6 millió lejből, míg az Andrei Mureşanu-teátrum 800 ezer lejből gazdálkodhat. A tanács nem a produkcióra szánt összeget, hanem a béralapot csökkentette. A magyar teátrum dolgozói a költségvetés megnyirbálása miatt három hónapos készenléti szabadságra kényszerültek, június 24-től szeptember 24-éig, ezalatt a fizetésük 75 százalékát kapják, és a munkaadó nem fizeti utánuk a járulékokat és az adókat. Erre a lépésre azért volt szükség, mert különben ősztől nem tudták volna biztosítani a fizetéseket. A béreket így is csak akkor tudják az év végéig kiadni, ha megkapják a megígért 150 ezer lej költségvetés-kiegészítést. A sepsiszentgyörgyi volt az egyik olyan színház, ahol belevágtak az átszervezésbe: a 103 állásból 88 maradt, ebből jelenleg 81 van betöltve. A városi rendezvényszervező iroda létrehozásával sikerült állásokat átcsoportosítani, a nyugdíjas színészek szerződése pedig megszűnt. Ugyanakkor a Tamási Áron Színház sikeresen alkalmazta a színházi törvényben rögzített új értékelési- és bérszámolási módszert. A román színház is takaréklángon működik, Horaţiu Mihaiu igazgató is költségvetés-kiegészítésben reménykedik, számításaik szerint még legalább 25 ezer lejre lenne szükségük ebben az évben.
A Kovászna megyei önkormányzattól és az alárendelt intézményektől a közeljövőben összesen 108 alkalmazottat kell elbocsátani. Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, az alárendelt művelődési intézményeket – a Bod Péter-könyvtárat, a Székely Nemzeti Múzeumot, a Háromszék Táncegyüttest, a Népművészeti Iskolát – is érinti a létszámcsökkentés. Egyelőre nem tudják pontosan, melyik intézményben hány munkatárstól lesznek kénytelenek megválni, hogy minimális legyen az átszervezés negatív hatása, hangsúlyozta Tamás. Krónika (Kolozsvár)
Eredeti megoldást találtak Szatmár megyében a közintézmények költségcsökkentései miatt szükségessé vált elbocsátások elkerülésére: a Szatmár megyei önkormányzat átadta a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia és az Északi Színház felügyeleti jogát a partiumi megyeközpontnak. Erről tegnap Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint ez az intézkedés mind a város, mind pedig a megye javára válik.
„A hónap elején napvilágot látott egy olyan kormányhatározat, amely megszabja, hogy az önkormányzatoknak a lakosság arányában maximálisan hány alkalmazottja lehet. A város szinte valamennyi kulturális intézménye a megyének van alárendelve, így nekik nagyon sok embert kellene elbocsátaniuk. Mivel hozzánk csak a kultúrház tartozik, átvesszük a színházat és a filharmóniát is, így mindkét önkormányzat belefér az új rendelet megszabta keretbe” – magyarázta Ilyés. A szatmárnémeti színháznak jelenleg 135, a filharmóniának pedig 63 állandó alkalmazottja van. Ilyés információi szerint egyébként a temesvári színháznál leépítések várhatóak, Arad egyik legrégebbi kórusát pedig felszámolják. „Szatmáron minden a régi marad” – tette hozzá a városvezető. A Szatmár megyei önkormányzat hatáskörében a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a Művészeti Alkotóház és a Népi Hagyományok Háza marad.
Nagyvárad: fájdalmas lesz
Gavrucza Tibor, a Bihar Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke arra számít, hogy igen érzékenyen érintheti a rendelkezés a megyei művelődési intézményeket. „Attól tartok, nagyon fájdalmas lesz” – fogalmazott a református lelkipásztor. A megyei tanácshoz tartozik a Nagyváradi Állami Színház, a filharmónia, a megyei könyvtár, illetve az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház is. Gavrucza tudomása szerint összesen mintegy hetven embert kellene elbocsátani a művelődési intézményekből – ez anynyi, mint a filharmónia román és magyar néptánccsoportja, a Crişana és a Nagyvárad együttvéve. Ezeket természetesen nem szüntetik meg a rendelkezés miatt, inkább megpróbálnak egyéb megoldásokat keresni.
Maros megyében a Nemzeti Színház a művelődési minisztérium finanszírozását élvezi, a többi 11 művelődési intézmény a megyei önkormányzathoz tartozik. A megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád lapunknak elmondta: „Még nem tárgyaltunk külön arról, hogy mi lesz a sorsa a kulturális intézmények alkalmazottainak. A kormánynak, a szaktárcáknak mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy kulturális szempontból egyáltalán nem egyformák a megyék. Például nincs mindenütt filharmónia”. Szabó elmondta, a Kultúrpalota, az ifjúsági színház, az állami zenekar és énekkar mellett a megyének két kulturális lapot is el kell tartania: a Látót és a Vatrát, ezenkívül ott vannak a más megyékben is létező intézmények. „Úgy gondoljuk, hogy ha a megyei tanács felvállalta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását, akkor ezt folytatni kell. Egyelőre nem foglalkoztunk külön a művelődési intézményekben esedékes létszámcsökkentéssel, és arról sincs szó, hogy a városi önkormányzat átvegyen intézményeket” – mondta Szabó.
Csíkszeredában egyelőre nem sikerült konkrét döntést hozni az önkormányzat alkalmazottainak ügyében, hiszen megnehezítik a helyzetet a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézmények: a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. „Minden területen megvizsgáljuk a helyzetet, és igyekszünk azonosítani azon személyeket, akiknek a munkáját átháríthatjuk teherbíróbb kollégáinkra” – magyarázta a város alpolgármestere, Antal Attila. Amint kiderült, az új törvény miatt komoly bevételkiesésre számíthat az önkormányzat, hiszen a fővárosból előirányzott pénzösszeg nem lesz elegendő arra, hogy a művelődési intézmények alkalmazottait kifizessék, az esetleges leépítések miatt azonban félő, hogy nem lehet fenntartani az intézményeket. „A hivatali apparátusba bőven beleférünk, csupán a kulturális intézmények okoznak fejtörést” – fejtette ki az elöljáró, aki a társulatok vezetőivel és tagjaival is tárgyalt a kialakult helyzetről. Az alpolgármester a Krónikának elmondta: Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácskozni szeretne a jelenlegi csíkszeredai helyzetről és arról, hogy hogyan érinti a kormányrendelet a helyi kulturális intézményeket. Erre a beszélgetésre várhatóan jövő hét elején kerülne sor Bukarestben.
Sepsiszentgyörgy: nem átszervezés, pénz kell
A sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz tartozó kulturális intézményeknél nincs kényszerhelyzet, az ott dolgozók létszáma beilleszkedik a törvény által megszabott keretbe, így nem kell senkit elbocsátani vagy átcsoportosítani, mondta a Krónikának Sztakics Éva alpolgármester. A város tartja fenn a Tamási Áron és az Andrei Mureşanu színházat, a Kónya Ádám Művelődési Házat és részben a Kovászna megyei önkormányzathoz tartozó Háromszék Táncegyüttest is a város finanszírozza. A város által fenntartott három művelődési intézményben összesen mintegy 130-an dolgoznak, ezzel nem lépik át a törvény által megszabott keretet. Idén a kulturális intézmények költségvetését a tavalyhoz képest 15 százalékkal csökkentette az önkormányzat, a Tamási Áron Színház 2,6 millió lejből, míg az Andrei Mureşanu-teátrum 800 ezer lejből gazdálkodhat. A tanács nem a produkcióra szánt összeget, hanem a béralapot csökkentette. A magyar teátrum dolgozói a költségvetés megnyirbálása miatt három hónapos készenléti szabadságra kényszerültek, június 24-től szeptember 24-éig, ezalatt a fizetésük 75 százalékát kapják, és a munkaadó nem fizeti utánuk a járulékokat és az adókat. Erre a lépésre azért volt szükség, mert különben ősztől nem tudták volna biztosítani a fizetéseket. A béreket így is csak akkor tudják az év végéig kiadni, ha megkapják a megígért 150 ezer lej költségvetés-kiegészítést. A sepsiszentgyörgyi volt az egyik olyan színház, ahol belevágtak az átszervezésbe: a 103 állásból 88 maradt, ebből jelenleg 81 van betöltve. A városi rendezvényszervező iroda létrehozásával sikerült állásokat átcsoportosítani, a nyugdíjas színészek szerződése pedig megszűnt. Ugyanakkor a Tamási Áron Színház sikeresen alkalmazta a színházi törvényben rögzített új értékelési- és bérszámolási módszert. A román színház is takaréklángon működik, Horaţiu Mihaiu igazgató is költségvetés-kiegészítésben reménykedik, számításaik szerint még legalább 25 ezer lejre lenne szükségük ebben az évben.
A Kovászna megyei önkormányzattól és az alárendelt intézményektől a közeljövőben összesen 108 alkalmazottat kell elbocsátani. Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, az alárendelt művelődési intézményeket – a Bod Péter-könyvtárat, a Székely Nemzeti Múzeumot, a Háromszék Táncegyüttest, a Népművészeti Iskolát – is érinti a létszámcsökkentés. Egyelőre nem tudják pontosan, melyik intézményben hány munkatárstól lesznek kénytelenek megválni, hogy minimális legyen az átszervezés negatív hatása, hangsúlyozta Tamás. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 15.
Frunda: az államfő politikai bosszúállásának lehetünk szemtanúi
„Traian Băsescu politikai vendettát indított ellenem, támadásai erkölcstelenek, és politikailag elfogadhatatlanok” – mondta a Szabadság kérdésére Frunda György RMDSZ-es szenátor. Az államfő az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényben eszközölt módosítások kapcsán Románia érdekeit sértő magatartással vádolta a magyar politikust.
Traian Băsescu szerint a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatára hivatott intézmény jogköre jelentősen halványodott néhány, Frunda György által javasolt indítvány elfogadása nyomán. Ezért az államfő kedden este az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslásért, bár paradox módon, a jogszabályt pontosan azért kellett módosítania a parlamentnek, mert korábban a taláros testület alkotmányellenesnek talált néhány, a személyi adatvédelemre vonatkozó kitételt. Frunda György elmondta: politikai bosszúállásról van szó az államfő részéről, mivel elsők között ellenezte a 1000 lej alatti nyugdíjak megnyirbálását, illetve azzal sem értett egyet, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) három alkotmánybírát nevezhessen ki.
Azzal kapcsolatban, hogy Frunda György kezdeményezésére a szenátus törölte a jogszabályból az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok létrehozására irányuló cikkelyt, a politikus elmondta: az egy bíróból és két ügyészből álló bizottságnak jogában állt volna bizonyítékokat eszközölni, illetve ítéletet hozni. Ilyenképpen rendkívüli bírói testületek jöttek volna létre, Románia alkotmánya és a nemzetközi emberjogi egyezmények azonban egyértelműen tiltják a rendkívüli igazságszolgáltatási fórumok létrehozását – magyarázta Frunda György. „1968-ban például elfogadták Romániában az úgynevezett 18-as törvényt, amely hasonló módon, bírókból és ügyészekből álló testületeket teremtett. Ezek szintén vagyonellenőrzés céljából alakultak, és amennyiben a polgár nem tudta felmutatni akár a televízió vagy hűtőszekrény vásárlást igazoló számláit, mindezeket elkobozták – mondta a szenátor. „Immár 35 éve vagyok ügyvéd, s ne mondja nekem senki azt, hogy egy ilyen hatóság létrehozása által 2010-ben nem következhettek volna be visszaélések. Ügyvédként, és a szenátus emberjogi bizottságának tagjaként kötelességem volt a bajt meg előzni” – hangsúlyozta Frunda.
A jogszabály másik kifogásolt szakasza a köztisztségviselők vagyonosodására irányuló kivizsgálási időtartamra vonatkozott. „A mandátum idejéhez hozzáadandó három év túl sok lett volna, hiszen ezáltal a vizsgált személyt folyamatos és túlzott bizonytalanságban tartották volna” – vélekedett a szenátor. Frunda György szerint ugyanakkor az sem helytálló kritika, miszerint a módosítások nyomán az ANI működését szabályozó törvény csorbítaná az intézmény jogkörét. „Az ügynökség most is ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint eddig, tehát az ügyészségen vagy a pénzügyi hivatalon keresztül fordulhat megkeresésével a törvényszékhez. A vagyon ellenőrzést semmi nem gátolja, de a kivizsgálást és ítélkezést nem rendkívüli bíróságoknak, hanem az igazságszolgáltatási rendszer ügyészeinek és bírói testületeinek kell végezniük – jelentette ki az RMDSZ-es szenátor.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)
„Traian Băsescu politikai vendettát indított ellenem, támadásai erkölcstelenek, és politikailag elfogadhatatlanok” – mondta a Szabadság kérdésére Frunda György RMDSZ-es szenátor. Az államfő az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényben eszközölt módosítások kapcsán Románia érdekeit sértő magatartással vádolta a magyar politikust.
Traian Băsescu szerint a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatára hivatott intézmény jogköre jelentősen halványodott néhány, Frunda György által javasolt indítvány elfogadása nyomán. Ezért az államfő kedden este az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslásért, bár paradox módon, a jogszabályt pontosan azért kellett módosítania a parlamentnek, mert korábban a taláros testület alkotmányellenesnek talált néhány, a személyi adatvédelemre vonatkozó kitételt. Frunda György elmondta: politikai bosszúállásról van szó az államfő részéről, mivel elsők között ellenezte a 1000 lej alatti nyugdíjak megnyirbálását, illetve azzal sem értett egyet, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) három alkotmánybírát nevezhessen ki.
Azzal kapcsolatban, hogy Frunda György kezdeményezésére a szenátus törölte a jogszabályból az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok létrehozására irányuló cikkelyt, a politikus elmondta: az egy bíróból és két ügyészből álló bizottságnak jogában állt volna bizonyítékokat eszközölni, illetve ítéletet hozni. Ilyenképpen rendkívüli bírói testületek jöttek volna létre, Románia alkotmánya és a nemzetközi emberjogi egyezmények azonban egyértelműen tiltják a rendkívüli igazságszolgáltatási fórumok létrehozását – magyarázta Frunda György. „1968-ban például elfogadták Romániában az úgynevezett 18-as törvényt, amely hasonló módon, bírókból és ügyészekből álló testületeket teremtett. Ezek szintén vagyonellenőrzés céljából alakultak, és amennyiben a polgár nem tudta felmutatni akár a televízió vagy hűtőszekrény vásárlást igazoló számláit, mindezeket elkobozták – mondta a szenátor. „Immár 35 éve vagyok ügyvéd, s ne mondja nekem senki azt, hogy egy ilyen hatóság létrehozása által 2010-ben nem következhettek volna be visszaélések. Ügyvédként, és a szenátus emberjogi bizottságának tagjaként kötelességem volt a bajt meg előzni” – hangsúlyozta Frunda.
A jogszabály másik kifogásolt szakasza a köztisztségviselők vagyonosodására irányuló kivizsgálási időtartamra vonatkozott. „A mandátum idejéhez hozzáadandó három év túl sok lett volna, hiszen ezáltal a vizsgált személyt folyamatos és túlzott bizonytalanságban tartották volna” – vélekedett a szenátor. Frunda György szerint ugyanakkor az sem helytálló kritika, miszerint a módosítások nyomán az ANI működését szabályozó törvény csorbítaná az intézmény jogkörét. „Az ügynökség most is ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint eddig, tehát az ügyészségen vagy a pénzügyi hivatalon keresztül fordulhat megkeresésével a törvényszékhez. A vagyon ellenőrzést semmi nem gátolja, de a kivizsgálást és ítélkezést nem rendkívüli bíróságoknak, hanem az igazságszolgáltatási rendszer ügyészeinek és bírói testületeinek kell végezniük – jelentette ki az RMDSZ-es szenátor.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)
2010. július 15.
Új szak a csíki Sapientián
Angol nyelv és irodalom–világirodalom szakkal bővítette szakkínálatát a csíkszeredai Sapientia Egyetem a nyelvtanárképzés terén. Az eddigi befutott és népszerű román-angol szak mellett összehasonlító irodalom szakot is indít az idén, miáltal az angol és világirodalom szakok közti társításra is lehetőség nyílik. Az új szaktársítás szintén komoly előnyökkel járhat elhelyezkedés és szakmai elégtétel tekintetében mind a tanügyben, mind olyan munkakörökben, ahol angol nyelvtudást igényelnek. A helyek száma: 30, a tandíj évi 250 euró. Beiratkozás július 12. és 21. között. Felvételi:1. július 22-én kizáró jellegű magyar és román beszéd- és nyelvkészségpróba egy irodalmi téma alapján. 2. angol nyelvtani és szókincsellenőrző teszt a heti 2 órára (4 tanulmányi év) tervezett érettségi program szerint, az érettségi (BAC 2010) tematika alapján.
Angol nyelv és irodalom–világirodalom szakkal bővítette szakkínálatát a csíkszeredai Sapientia Egyetem a nyelvtanárképzés terén. Az eddigi befutott és népszerű román-angol szak mellett összehasonlító irodalom szakot is indít az idén, miáltal az angol és világirodalom szakok közti társításra is lehetőség nyílik. Az új szaktársítás szintén komoly előnyökkel járhat elhelyezkedés és szakmai elégtétel tekintetében mind a tanügyben, mind olyan munkakörökben, ahol angol nyelvtudást igényelnek. A helyek száma: 30, a tandíj évi 250 euró. Beiratkozás július 12. és 21. között. Felvételi:1. július 22-én kizáró jellegű magyar és román beszéd- és nyelvkészségpróba egy irodalmi téma alapján. 2. angol nyelvtani és szókincsellenőrző teszt a heti 2 órára (4 tanulmányi év) tervezett érettségi program szerint, az érettségi (BAC 2010) tematika alapján.
2010. július 16.
4. Csűrszeminárium
-vagy-
Hagyományok értékesítése a Nyárádmentén
Július 14. és 17. között a csíkfalvi Tündér Ilona vendégház csűrje ad otthont a negyedik alkalommal megszervezett Csűrszemináriumnak, ahol az idén az örökségápolásról, identitásmegőrzésről, hagyományok értékesítéséről beszélgettek a szakemberek, tanárok, egyetemi diákok és a helyhatóságok képviselői.
A Csűrszeminárium tulajdonképpen egy olyan műhelymunka, ahol a szakemberek, diákokkal közösen, a tanultak alapján olyan helyi megoldásokat keresnek és találnak, amellyel a Nyárádmentén úgy értékesítik a sajátosságokat, a természeti adottságokat – az épített örökséggel együtt –, hogy az a helyi közösség hasznára váljon. A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara Humántudományok Tanszéke, a Fókusz Öko Központ, a PR Alpha Egyesület és a csíkfalvi Tündér Ilona Vendégház által szervezett rendezvény minden évben azzal próbálkozik, hogy hatóságokat, az egyetemet, a civil szervezeteket közös tervek készítésére, megvalósítására ösztönözze. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője a Népújságnak elmondta: a Nyárádmente nagyon sok lehetőséget rejt, amelyeket akár idegenforgalmi szempontok szerint is értékesíteni lehetne, de ehhez meg kell őrizni a sajátosságokat, tájvédelmi programokat kell kezdeményezni. A szervezők minden évben egy kicsit közelebb kerülnek ehhez a célkitűzéshez.
Az idén Örökség, emlékezet, identitás címmel hirdették meg a szemináriumot, amelyen szerdán Kovács Piroska és Vajda András néprajzkutatók a paraszti örökség jelentésváltozásairól tartottak előadást. Tegnap este dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ ügyvezető elnöke a Só útjáról értekezett, míg Péter Pál, az Agora Fenntartható Fejlődés Munkacsoport elnöke az udvarhelyszéki hagyományos gyümölcstermesztésről tartott előadást.
Az idei szeminárium különlegessége, hogy a gödöllői Szent István Egyetem diákjai felmérik a Bekecs oldalán levő Óriások árka nevű helyet dr. Füleki György egyetemi tanár és dr. Székely Zsuzsánna egyetemi docens segítségével, akik a Kárpát- medencében levő ún. Csörsz árokrendszerről is tartanak előadást. Szombaton jelen lesz a szemináriumon dr. Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régésze, aki a Római Birodalom limesének erdélyi vonatkozásairól értekezik.
Hajdú Zoltán lapunknak kifejtette, hosszú távon azt tervezik, hogy a Só útja nemzetközi idegenforgalmi védjegy legyen, ezért minél több látványosságot, érdekességet szeretnének felfedezni az út mentén. Ide tartozik az Óriások árka is, amelyről többek között azt is feltételezik, hogy a hajdani római úton azért mélyítették a nyomvonalat, hogy az ellenség ne lássa azokat, akik ott elhaladnak, de lehetett egy védőfalrendszer része is. Természetesen ezek hipotézisek, de az árok önmagában különlegesség, természeti látványosság. Ami pedig az örökségvédelmet illeti – fejtette ki a környezetvédelmi szervezet elnöke –, az lenne a legjobb, ha a központi szervek, helyi hatóságok, a civil szervezetek és az oktatási intézmények összefogásával sikerülne egy sajátos arculatot kialakítani a Nyárádmentén, amelyet turisztikai brandként is értékesíthetnének. Ez lenne az egyik távlati célkitűzés, aminek az érdekében minden évben megszervezik a Csűrszemináriumot. Népújság (Marosvásárhely)
-vagy-
Hagyományok értékesítése a Nyárádmentén
Július 14. és 17. között a csíkfalvi Tündér Ilona vendégház csűrje ad otthont a negyedik alkalommal megszervezett Csűrszemináriumnak, ahol az idén az örökségápolásról, identitásmegőrzésről, hagyományok értékesítéséről beszélgettek a szakemberek, tanárok, egyetemi diákok és a helyhatóságok képviselői.
A Csűrszeminárium tulajdonképpen egy olyan műhelymunka, ahol a szakemberek, diákokkal közösen, a tanultak alapján olyan helyi megoldásokat keresnek és találnak, amellyel a Nyárádmentén úgy értékesítik a sajátosságokat, a természeti adottságokat – az épített örökséggel együtt –, hogy az a helyi közösség hasznára váljon. A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara Humántudományok Tanszéke, a Fókusz Öko Központ, a PR Alpha Egyesület és a csíkfalvi Tündér Ilona Vendégház által szervezett rendezvény minden évben azzal próbálkozik, hogy hatóságokat, az egyetemet, a civil szervezeteket közös tervek készítésére, megvalósítására ösztönözze. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője a Népújságnak elmondta: a Nyárádmente nagyon sok lehetőséget rejt, amelyeket akár idegenforgalmi szempontok szerint is értékesíteni lehetne, de ehhez meg kell őrizni a sajátosságokat, tájvédelmi programokat kell kezdeményezni. A szervezők minden évben egy kicsit közelebb kerülnek ehhez a célkitűzéshez.
Az idén Örökség, emlékezet, identitás címmel hirdették meg a szemináriumot, amelyen szerdán Kovács Piroska és Vajda András néprajzkutatók a paraszti örökség jelentésváltozásairól tartottak előadást. Tegnap este dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ ügyvezető elnöke a Só útjáról értekezett, míg Péter Pál, az Agora Fenntartható Fejlődés Munkacsoport elnöke az udvarhelyszéki hagyományos gyümölcstermesztésről tartott előadást.
Az idei szeminárium különlegessége, hogy a gödöllői Szent István Egyetem diákjai felmérik a Bekecs oldalán levő Óriások árka nevű helyet dr. Füleki György egyetemi tanár és dr. Székely Zsuzsánna egyetemi docens segítségével, akik a Kárpát- medencében levő ún. Csörsz árokrendszerről is tartanak előadást. Szombaton jelen lesz a szemináriumon dr. Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régésze, aki a Római Birodalom limesének erdélyi vonatkozásairól értekezik.
Hajdú Zoltán lapunknak kifejtette, hosszú távon azt tervezik, hogy a Só útja nemzetközi idegenforgalmi védjegy legyen, ezért minél több látványosságot, érdekességet szeretnének felfedezni az út mentén. Ide tartozik az Óriások árka is, amelyről többek között azt is feltételezik, hogy a hajdani római úton azért mélyítették a nyomvonalat, hogy az ellenség ne lássa azokat, akik ott elhaladnak, de lehetett egy védőfalrendszer része is. Természetesen ezek hipotézisek, de az árok önmagában különlegesség, természeti látványosság. Ami pedig az örökségvédelmet illeti – fejtette ki a környezetvédelmi szervezet elnöke –, az lenne a legjobb, ha a központi szervek, helyi hatóságok, a civil szervezetek és az oktatási intézmények összefogásával sikerülne egy sajátos arculatot kialakítani a Nyárádmentén, amelyet turisztikai brandként is értékesíthetnének. Ez lenne az egyik távlati célkitűzés, aminek az érdekében minden évben megszervezik a Csűrszemináriumot. Népújság (Marosvásárhely)
2010. július 16.
HULLÁMTÖRÉS – Cselényi távozik, oda az igazság?
Közös megegyezéssel távozik a Duna Televízió elnöke. Botrányok, változó állami médiapolitika, konkurenciaharc: mi vezetett ide?
Tizennyolc évvel ezelőtt volt egy bizonyos nap, amikor az erdélyi családok a pár évesektől a nyolcvanon túliakig szinte kivétel nélkül a tévé elé ültek, és fölösleges lenne tagadni: jó pár könnycsepp is kihullt, amikor beindult az első, egész Erdélyben nézhető magyar televízió próbaadása.
Az elvárások nem voltak túl nagyok: épp elég volt az, hogy minden magyarul szólt hozzánk. Bevallhatjuk: a Dunán még a néma akváriumi aranyhalak is érdekesebbnek tűntek, mint ma az Animal Planet mélytengeri élővilágról szóló műsorai.
Aztán eltelt pár év, és megjelent a konkurencia. A Duna közben szépen fejlődött, de középtávon számolni lehetett vele: hamarosan ő is csak egy lesz a nálunk is fogható magyar adók közül. És most ugorjunk az időben.
A megváltó 2005-ben érkezett.
Megváltást ugyan nem hozott, viszont olyan személyi kultuszt alakított ki maga körül, amely minimum szokatlan egy közintézmény vezetőjétől. Vagy tudja valaki kapásból egy másik magyar közmédium vezetőjének a nevét? Igaz, neki ideje is volt felépítenie a piedesztált: uralkodása szokatlanul hosszú ideig tartott.
Cselényi Lászlót 2005. február 17-én választották meg a Duna Televízió Zrt. elnöki tisztségébe. A Fidesz emberének számító erdélyi filmes akkor meglehetősen nagy bizalomnak örvendett: a csatornát felügyelő, 31 tagú Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma 25 szavazattal választotta meg elnöknek, miután a pártdelegáltakból álló nyolctagú kuratóriumi elnökség hat vokssal szavazta meg elnökjelöltnek.
Egyértelműen politikai döntés áll annak a hátterében, hogy pont a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának fideszes tagja, Szabó László kezdte piszkálgatni a kényesnek vélt pénzügyeket. Szabó azzal vádolta meg a Duna-elnököt, hogy felelőtlenül kezelte a külső produkciókra szánt 1,4 milliárd forint több mint kétharmadát. A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete az ügyben levelet írt a közalapítvány elnökének és a tagoknak. Ebben az áll, hogy szerintük különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja merül fel két szerződés esetében: mintegy 255 millió forint tűnt el két televíziós produkció, az Egy különleges ember és a Suli buli megrendelésekor.
Előbbi egy nyolc darab 30 perces részből álló játékfilmsorozat, amelyért a Duna Tv 205,2 millió forintot fizetett a Jadedragon TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek. A Suli buli című hatrészes sorozatot 162,5 millió forintért rendelték meg a See Walker Televison Szolgáltató Kft.-től. A Duna Tv közleménye szerint a sorozatokra kötött szerződések "a hasonló típusú műsorok hazai piaci árait tartalmazzák". A két produkciót azonban nem a szerződéses adatokban szereplő cégek, hanem a Megafilm Kft. adta be a Magyarországon készülő filmeket nyilvántartó állami szervhez, a Nemzeti Filmirodához – tudta meg az [origo] Elek András gyártás-ellenőrzési osztályvezetőtől.
A filmiroda adatai szerint a Suli Buli tervezett költségvetése 48 millió forint, az Egy különleges emberé a filmiroda szerint 68 millió. A Megafilm Kft. egyik tulajdonosa, Kálomista Gábor megerősítette az [origo]-nak, hogy ezekért az összegekért (illetve az Egy különleges ember esetében ennél 4 millió forinttal kevesebbért) szállítják le a kész sorozatokat.
Az [origo] utánajárt a Jadedragonnak és a See Walkernek: a cégnyilvántartás szerint mindkét cégnek Turi János Sándor a tulajdonosa, a bejelentett székhelyük pedig üresen áll. Pár nappal később, július 5-én a kuratóriumi elnökség egyhangú határozattal kérte fel a Duna Televízió elnökét, hogy három napon belül adjon részletes tájékoztatást a Szabó László elnökségi tag által kifogásolt szerződésekről. Hétfőn kelt közleményük szerint a testület egyúttal a felügyelő bizottságot is felkérte arra, hogy folytasson le részletes vizsgálatot a kifogásolt szerződések "jogszerűségéről, gazdasági hatékonyságáról, azok piaci ár-érték arányairól, beleértve a szerződő partnerek alvállalkozói szerződéseit is."
A kuratórium fideszes tagja közben újabb adalékokat szolgáltatott az egyre kényelmetlenebbé váló ügyhöz: szerinte a televízió a Gézengúzok című fikciós sorozatra 231 millió forint értékben szerződött az Arac produkciós irodával, amely a szerződést 72 millió forintért adta tovább egy gyártó cégnek. Így nagyjából 160 millió forintot "nyelt le" ez a cég, amely összesen három produkcióra szerződött a televízióval – mondta Szabó.
Hozzátette: a Meyer Consulting Kft. is – amelyet ugyanakkor jegyeztek be, amikor az Aracot, és tulajdonosuk is ugyanaz – százmilliós nagyságrendben szerződött a Duna Televízióval. A kurátor egy dokumentumfilmek és játékfilmek vásárlásával megbízott céget is említett, amely több százmilliós megrendelést kapott a Duna TV-től.
A Duna Televízió akkor közleményben reagált a kurátor állításaira. Ebben kifejtették: Szabó László "felelőtlenül terjesztett gyanakvásaival" súlyosan csorbította a Duna Televízió jó hírnevét. Kijelentették: a televíziónak semmiféle közvetítő céggel nincs szerződése, a tévé kizárólag produceri irodákkal szerződött konkrét produkciókra. A szóban forgó, műsorgyártásról szóló szerződések piaci árakat tartalmaznak, továbbá nyilvánosak, így a bennük foglalt teljesítés menete ellenőrizhető – írták.
Cselényi tagadott, a tévében vágott vissza, számlákat lobogtatva, az ősellenség MTV-re mutogatott, aztán egy másik közmédium, az MTI révén kiszivárgott: benyújtotta lemondását.
Az MTI értesülései szerint Cselényi László a július 8-i kuratóriumi ülésen nyújtotta be lemondását. A kuratórium tagjai abban állapodtak meg, hogy a következő, július 15-i ülésig nem nyilatkoznak az ülésen történtekkel kapcsolatban.
A Duna TV és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége péntek délután közös közleményben reagált a kiszivárgott információra. "A Duna Televízió Zrt. elnöke, Cselényi László lemondásáról szóló MTI-hírt sem Cselényi László, a közmédium elnöke, sem a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége nem erősíti meg" – írták.
Cselényi: félreállok, ha nem tartanak igényt a szolgálatomra
"Amikor az emberrel folyamatosan közlik, hogy a jövőben nem tartanak igényt a szolgálataira, amikor elkezdődik a jégeső, először mogyoró-, aztán dió-, majd végül teniszlabda nagyságú, akkor félre kell állni" – mondta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este Cselényi László, a televízió elnöke.
Hangsúlyozta: a lépésre nem önmaga védelmében szánta el magát, hanem azért az intézményért tette, amelyért "él-hal", és amelyben életének egy jelentős részét töltötte el.
A háttérműsorban a televízió július 22-én távozó elnöke kifejtette: a nap, amelyen távozik, szimbolikus, hiszen aznap fogadja el a parlament az új médiarendszert felépítő törvényt, amellyel nem ért egyet, véleménye szerint az új szabályozás elveszi a Duna TV gazdasági függetlenségét, és ezzel a szabad alkotás is megszűnik.
A Duna Televízió ügyvezetését a távozása után ellátó A. Szabó Magda Duna TV-alelnökről elmondta: örül, hogy ő képviselheti az kontinuitást, bár "keskeny ösvényen jár, nincs nagy mozgástere."
Az elnök a műsorban újfent hangoztatta: a közelmúltban megkérdőjelezett műsorgyártási szerződések "messzemenően jogszerűek, kizárólag a Duna TV érdekeit szolgálják, a műsorok rendben el fognak készülni."
Simkó János, a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban azt mondta, hogy "a nemzet televíziójából fontos európai televízió lett". Mint közölte, a testületet meglepte, de elfogadta az elnök döntését a távozásáról. Úgy folytatta: az elmúlt öt és fél évben Cselényi László elnöksége alatt a tévé eljutott mindenhova, ahol fontos a magyar szó, a magyar identitás. "A televízió sok díjat kapott, tevékenységével sokat tett a nemzetért és Európáért."
Simkó János a parlament által a tervek szerint a jövő héten megszavazandó új médiaszabályozásról elmondta: a törvény nem a közszolgálatról, annak autonómiájáról, nem a sajtószabadságról, nem annak kiteljesedéséről szól. A médiumok "összetolása" szerinte veszélyeket rejt. "Ha a Duna TV lemond gazdasági önállóságáról, lemond a szabadságáról is" – jelentette ki, hozzáfűzve: Cselényi László autonóm személyiség volt, és ezt az autonómiát a Duna TV-re is vonatkoztatta: "nem lehetett átgyalogolni a Duna TV-n."
Az MTI aztán július 15-én így tájékoztat a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriuma elnökségének döntéséről:
Közös megegyezéssel távozik posztjáról Cselényi László, a Duna Televízió elnöke - közölte a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége.
Az elnök és a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriuma elnökségének döntése értelmében Cselényi László mandátuma elnökségének hatodik évében, július 22-ével, a médiatörvény parlamenti megszavazásának tervezett napján szűnik meg - olvasható a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnökségének közleményében.
Mint írják, az elnök távozását követően a Duna Televízió Zrt. irányítását A. Szabó Magda ügyvezető alelnökként látja el.
A képlet lehetne akár egyszerű is: a Fidesz ki akarta ebrudalni az időközben a szocialistákkal lepaktáló Cselényit – nem az első eset lenne, amikor egy közintézmény vezetője távozni kényszerül a kormányváltást követően. De kötve hisszük, hogy csak ennyiről lenne szó.
Cselényi annyira összenőtt a Dunával az öt év alatt, hogy sokak számára a vezető bukása egyenértékű az intézmény bukásával. Ezért nehéz átlátni azon is, ami az igazi nagy kérdés: Cselényitől vagy a Duna Televíziótól akar megszabadulni a Fidesz? A lemondatás maga a cél, vagy az eszköz a közszolgálati műsorszórás átszervezéséhez?
Egy egyszerű bosszú ez, a revans azért, hogy tavaly novemberben az eredetileg az MTV-nek szánt 2,34 milliárd forintot a Dunának irányította át az MSZP? Akár erre is utalhat az, hogy most pont ennek a pénznek néz utána Szabó László.
De az is lehet, hogy hosszú távú tervek vannak e mögött, amelyekről az új médiaszabályozás nyújthat majd átfogó képet. Ennek ismeretében alkothatunk majd tisztább véleményt arról, hogy Cselényi az a kapitány volt, akit sikerült megállítani, mielőtt zátonyra vitte a hajót, vagy az a kapitány, akinek még az a tisztesség sem adatott meg, hogy utolsónak hagyhassa el a süllyedő hajót. Transindex.ro
Közös megegyezéssel távozik a Duna Televízió elnöke. Botrányok, változó állami médiapolitika, konkurenciaharc: mi vezetett ide?
Tizennyolc évvel ezelőtt volt egy bizonyos nap, amikor az erdélyi családok a pár évesektől a nyolcvanon túliakig szinte kivétel nélkül a tévé elé ültek, és fölösleges lenne tagadni: jó pár könnycsepp is kihullt, amikor beindult az első, egész Erdélyben nézhető magyar televízió próbaadása.
Az elvárások nem voltak túl nagyok: épp elég volt az, hogy minden magyarul szólt hozzánk. Bevallhatjuk: a Dunán még a néma akváriumi aranyhalak is érdekesebbnek tűntek, mint ma az Animal Planet mélytengeri élővilágról szóló műsorai.
Aztán eltelt pár év, és megjelent a konkurencia. A Duna közben szépen fejlődött, de középtávon számolni lehetett vele: hamarosan ő is csak egy lesz a nálunk is fogható magyar adók közül. És most ugorjunk az időben.
A megváltó 2005-ben érkezett.
Megváltást ugyan nem hozott, viszont olyan személyi kultuszt alakított ki maga körül, amely minimum szokatlan egy közintézmény vezetőjétől. Vagy tudja valaki kapásból egy másik magyar közmédium vezetőjének a nevét? Igaz, neki ideje is volt felépítenie a piedesztált: uralkodása szokatlanul hosszú ideig tartott.
Cselényi Lászlót 2005. február 17-én választották meg a Duna Televízió Zrt. elnöki tisztségébe. A Fidesz emberének számító erdélyi filmes akkor meglehetősen nagy bizalomnak örvendett: a csatornát felügyelő, 31 tagú Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma 25 szavazattal választotta meg elnöknek, miután a pártdelegáltakból álló nyolctagú kuratóriumi elnökség hat vokssal szavazta meg elnökjelöltnek.
Egyértelműen politikai döntés áll annak a hátterében, hogy pont a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának fideszes tagja, Szabó László kezdte piszkálgatni a kényesnek vélt pénzügyeket. Szabó azzal vádolta meg a Duna-elnököt, hogy felelőtlenül kezelte a külső produkciókra szánt 1,4 milliárd forint több mint kétharmadát. A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete az ügyben levelet írt a közalapítvány elnökének és a tagoknak. Ebben az áll, hogy szerintük különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja merül fel két szerződés esetében: mintegy 255 millió forint tűnt el két televíziós produkció, az Egy különleges ember és a Suli buli megrendelésekor.
Előbbi egy nyolc darab 30 perces részből álló játékfilmsorozat, amelyért a Duna Tv 205,2 millió forintot fizetett a Jadedragon TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek. A Suli buli című hatrészes sorozatot 162,5 millió forintért rendelték meg a See Walker Televison Szolgáltató Kft.-től. A Duna Tv közleménye szerint a sorozatokra kötött szerződések "a hasonló típusú műsorok hazai piaci árait tartalmazzák". A két produkciót azonban nem a szerződéses adatokban szereplő cégek, hanem a Megafilm Kft. adta be a Magyarországon készülő filmeket nyilvántartó állami szervhez, a Nemzeti Filmirodához – tudta meg az [origo] Elek András gyártás-ellenőrzési osztályvezetőtől.
A filmiroda adatai szerint a Suli Buli tervezett költségvetése 48 millió forint, az Egy különleges emberé a filmiroda szerint 68 millió. A Megafilm Kft. egyik tulajdonosa, Kálomista Gábor megerősítette az [origo]-nak, hogy ezekért az összegekért (illetve az Egy különleges ember esetében ennél 4 millió forinttal kevesebbért) szállítják le a kész sorozatokat.
Az [origo] utánajárt a Jadedragonnak és a See Walkernek: a cégnyilvántartás szerint mindkét cégnek Turi János Sándor a tulajdonosa, a bejelentett székhelyük pedig üresen áll. Pár nappal később, július 5-én a kuratóriumi elnökség egyhangú határozattal kérte fel a Duna Televízió elnökét, hogy három napon belül adjon részletes tájékoztatást a Szabó László elnökségi tag által kifogásolt szerződésekről. Hétfőn kelt közleményük szerint a testület egyúttal a felügyelő bizottságot is felkérte arra, hogy folytasson le részletes vizsgálatot a kifogásolt szerződések "jogszerűségéről, gazdasági hatékonyságáról, azok piaci ár-érték arányairól, beleértve a szerződő partnerek alvállalkozói szerződéseit is."
A kuratórium fideszes tagja közben újabb adalékokat szolgáltatott az egyre kényelmetlenebbé váló ügyhöz: szerinte a televízió a Gézengúzok című fikciós sorozatra 231 millió forint értékben szerződött az Arac produkciós irodával, amely a szerződést 72 millió forintért adta tovább egy gyártó cégnek. Így nagyjából 160 millió forintot "nyelt le" ez a cég, amely összesen három produkcióra szerződött a televízióval – mondta Szabó.
Hozzátette: a Meyer Consulting Kft. is – amelyet ugyanakkor jegyeztek be, amikor az Aracot, és tulajdonosuk is ugyanaz – százmilliós nagyságrendben szerződött a Duna Televízióval. A kurátor egy dokumentumfilmek és játékfilmek vásárlásával megbízott céget is említett, amely több százmilliós megrendelést kapott a Duna TV-től.
A Duna Televízió akkor közleményben reagált a kurátor állításaira. Ebben kifejtették: Szabó László "felelőtlenül terjesztett gyanakvásaival" súlyosan csorbította a Duna Televízió jó hírnevét. Kijelentették: a televíziónak semmiféle közvetítő céggel nincs szerződése, a tévé kizárólag produceri irodákkal szerződött konkrét produkciókra. A szóban forgó, műsorgyártásról szóló szerződések piaci árakat tartalmaznak, továbbá nyilvánosak, így a bennük foglalt teljesítés menete ellenőrizhető – írták.
Cselényi tagadott, a tévében vágott vissza, számlákat lobogtatva, az ősellenség MTV-re mutogatott, aztán egy másik közmédium, az MTI révén kiszivárgott: benyújtotta lemondását.
Az MTI értesülései szerint Cselényi László a július 8-i kuratóriumi ülésen nyújtotta be lemondását. A kuratórium tagjai abban állapodtak meg, hogy a következő, július 15-i ülésig nem nyilatkoznak az ülésen történtekkel kapcsolatban.
A Duna TV és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége péntek délután közös közleményben reagált a kiszivárgott információra. "A Duna Televízió Zrt. elnöke, Cselényi László lemondásáról szóló MTI-hírt sem Cselényi László, a közmédium elnöke, sem a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége nem erősíti meg" – írták.
Cselényi: félreállok, ha nem tartanak igényt a szolgálatomra
"Amikor az emberrel folyamatosan közlik, hogy a jövőben nem tartanak igényt a szolgálataira, amikor elkezdődik a jégeső, először mogyoró-, aztán dió-, majd végül teniszlabda nagyságú, akkor félre kell állni" – mondta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este Cselényi László, a televízió elnöke.
Hangsúlyozta: a lépésre nem önmaga védelmében szánta el magát, hanem azért az intézményért tette, amelyért "él-hal", és amelyben életének egy jelentős részét töltötte el.
A háttérműsorban a televízió július 22-én távozó elnöke kifejtette: a nap, amelyen távozik, szimbolikus, hiszen aznap fogadja el a parlament az új médiarendszert felépítő törvényt, amellyel nem ért egyet, véleménye szerint az új szabályozás elveszi a Duna TV gazdasági függetlenségét, és ezzel a szabad alkotás is megszűnik.
A Duna Televízió ügyvezetését a távozása után ellátó A. Szabó Magda Duna TV-alelnökről elmondta: örül, hogy ő képviselheti az kontinuitást, bár "keskeny ösvényen jár, nincs nagy mozgástere."
Az elnök a műsorban újfent hangoztatta: a közelmúltban megkérdőjelezett műsorgyártási szerződések "messzemenően jogszerűek, kizárólag a Duna TV érdekeit szolgálják, a műsorok rendben el fognak készülni."
Simkó János, a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban azt mondta, hogy "a nemzet televíziójából fontos európai televízió lett". Mint közölte, a testületet meglepte, de elfogadta az elnök döntését a távozásáról. Úgy folytatta: az elmúlt öt és fél évben Cselényi László elnöksége alatt a tévé eljutott mindenhova, ahol fontos a magyar szó, a magyar identitás. "A televízió sok díjat kapott, tevékenységével sokat tett a nemzetért és Európáért."
Simkó János a parlament által a tervek szerint a jövő héten megszavazandó új médiaszabályozásról elmondta: a törvény nem a közszolgálatról, annak autonómiájáról, nem a sajtószabadságról, nem annak kiteljesedéséről szól. A médiumok "összetolása" szerinte veszélyeket rejt. "Ha a Duna TV lemond gazdasági önállóságáról, lemond a szabadságáról is" – jelentette ki, hozzáfűzve: Cselényi László autonóm személyiség volt, és ezt az autonómiát a Duna TV-re is vonatkoztatta: "nem lehetett átgyalogolni a Duna TV-n."
Az MTI aztán július 15-én így tájékoztat a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriuma elnökségének döntéséről:
Közös megegyezéssel távozik posztjáról Cselényi László, a Duna Televízió elnöke - közölte a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége.
Az elnök és a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriuma elnökségének döntése értelmében Cselényi László mandátuma elnökségének hatodik évében, július 22-ével, a médiatörvény parlamenti megszavazásának tervezett napján szűnik meg - olvasható a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnökségének közleményében.
Mint írják, az elnök távozását követően a Duna Televízió Zrt. irányítását A. Szabó Magda ügyvezető alelnökként látja el.
A képlet lehetne akár egyszerű is: a Fidesz ki akarta ebrudalni az időközben a szocialistákkal lepaktáló Cselényit – nem az első eset lenne, amikor egy közintézmény vezetője távozni kényszerül a kormányváltást követően. De kötve hisszük, hogy csak ennyiről lenne szó.
Cselényi annyira összenőtt a Dunával az öt év alatt, hogy sokak számára a vezető bukása egyenértékű az intézmény bukásával. Ezért nehéz átlátni azon is, ami az igazi nagy kérdés: Cselényitől vagy a Duna Televíziótól akar megszabadulni a Fidesz? A lemondatás maga a cél, vagy az eszköz a közszolgálati műsorszórás átszervezéséhez?
Egy egyszerű bosszú ez, a revans azért, hogy tavaly novemberben az eredetileg az MTV-nek szánt 2,34 milliárd forintot a Dunának irányította át az MSZP? Akár erre is utalhat az, hogy most pont ennek a pénznek néz utána Szabó László.
De az is lehet, hogy hosszú távú tervek vannak e mögött, amelyekről az új médiaszabályozás nyújthat majd átfogó képet. Ennek ismeretében alkothatunk majd tisztább véleményt arról, hogy Cselényi az a kapitány volt, akit sikerült megállítani, mielőtt zátonyra vitte a hajót, vagy az a kapitány, akinek még az a tisztesség sem adatott meg, hogy utolsónak hagyhassa el a süllyedő hajót. Transindex.ro
2010. július 17.
12. jobbágytelki tánctábor
Napkeltétől virradatig...
Július 11–18. között a jobbágytelki utcákat újra bejárja a népzene hangja, az iskolából és a kultúrotthonból kiszűrődőtáncritmusok üteme. A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány a tizenkettedik alkalommal szervezte meg itt ahagyományossá vált táborát.
Az idén is több mint 200-an jöttek el a nyárádmenti településre, hogy feltöltődjenek a tiszta forrásból. S hogy milyen érték ma az eredeti erdélyi népi kultúra, tükrözi az is, hogy nemcsak megyénkből, hanem Magyarországról, Ausztriából, de még a távoli Amerikából is jöttek résztvevők. Ez utóbbiak – egy részük neohippikként – a nyelvi nehézségek ellenére nemcsak a ritmusokat próbálgatták, hanem a népdaltanulással is birkóztak.
– Mi a vonzereje ennek a tábornak, amiért nem lehet megunni? – kérdeztem a szervezőktől, akik elmondták: a népzene, a néptánc olyan forrás, ami állandóan megújul és kifogyhatatlan. Azok az adatközlők, akiket elhoznak, még számukra is mutatnak új figurákat, az oktatók pedig ennek a varázsnak a bűvöletében adják át a népi kultúra szeretetét, ismeretét és ez a hozzáállás "ragadóssá" válik. Az idén is immár több alkalommal szórakozva szórakoztat és oktat táncot: László Csaba, László Ildikó, László Zsolt, Kádár Elemér, Molnár Rozália és Csatlós Csaba. Az éneket pedig a csillogó hangú Kásler Magda, Lengyel Ildikó továbbítja felnőtteknek és diákoknak egyaránt.
Örvendetes, hogy az idén az agyagfalvi és a székelyudvarhelyi általános iskolák egy-egy osztályának diákjait hozták el oktatóik, mert itt "rosszat nem lehet tanulni, s jobb, mint a számítógép helyhez kötő kényszere".
A néptánc- és népdaloktatás mellett Barabás László, Vajda András, Balássy Enikő, Balázs Lajos néprajzkutatók, Györfi Zalán történész érdekes, új néprajzi és történelmi előadásokat tartottak. Jelen voltak a Bekecs, a Maros és a nyárádselyei néptánccsoportok, a Finger Pickers koncertezett. Volt kézműves-foglalkozás, s nem maradhatott ki a labdarúgó-világbajnokság döntőjének a megtekintése sem.
Az idei tábor különálló programja a Kocsis Hobo László-emlékkirándulás volt, amelyet annak a tavaly fiatalon elhunyt természetjáró, nép- rajz- népzene-, és néptánckedvelőnek a tiszteletére szerveztek, aki meghatározó, sajátos, emblematikus figurája volt a tánctáboroknak, s aki örömmel vállalta minden évben, hogy furulyahang kíséretében a környéken végigvezesse a táborlakókat. Az idéntől – a tábor hagyományos rendezvénye – az ő nevéhez, emlékéhez fűződik majd.
A táborlakók az idén egy olyan völgybe kirándultak, ahonnan a Kelemen-havasok bércei is látszottak. A polgármesteri hivatal alkalmazottai által rakott tábortűz lángja magasra csapott. Körülötte a muzsikaszóra többen is táncra perdültek, s míg a hamu el nem szunnyadt, addig mulattak a lányok és a legények… kifulladásig, kivilágos kivirradtig. Mert erről szól a marosszéki tánctábor, s ezért érdemes ide eljönni minden évben.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
Napkeltétől virradatig...
Július 11–18. között a jobbágytelki utcákat újra bejárja a népzene hangja, az iskolából és a kultúrotthonból kiszűrődőtáncritmusok üteme. A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány a tizenkettedik alkalommal szervezte meg itt ahagyományossá vált táborát.
Az idén is több mint 200-an jöttek el a nyárádmenti településre, hogy feltöltődjenek a tiszta forrásból. S hogy milyen érték ma az eredeti erdélyi népi kultúra, tükrözi az is, hogy nemcsak megyénkből, hanem Magyarországról, Ausztriából, de még a távoli Amerikából is jöttek résztvevők. Ez utóbbiak – egy részük neohippikként – a nyelvi nehézségek ellenére nemcsak a ritmusokat próbálgatták, hanem a népdaltanulással is birkóztak.
– Mi a vonzereje ennek a tábornak, amiért nem lehet megunni? – kérdeztem a szervezőktől, akik elmondták: a népzene, a néptánc olyan forrás, ami állandóan megújul és kifogyhatatlan. Azok az adatközlők, akiket elhoznak, még számukra is mutatnak új figurákat, az oktatók pedig ennek a varázsnak a bűvöletében adják át a népi kultúra szeretetét, ismeretét és ez a hozzáállás "ragadóssá" válik. Az idén is immár több alkalommal szórakozva szórakoztat és oktat táncot: László Csaba, László Ildikó, László Zsolt, Kádár Elemér, Molnár Rozália és Csatlós Csaba. Az éneket pedig a csillogó hangú Kásler Magda, Lengyel Ildikó továbbítja felnőtteknek és diákoknak egyaránt.
Örvendetes, hogy az idén az agyagfalvi és a székelyudvarhelyi általános iskolák egy-egy osztályának diákjait hozták el oktatóik, mert itt "rosszat nem lehet tanulni, s jobb, mint a számítógép helyhez kötő kényszere".
A néptánc- és népdaloktatás mellett Barabás László, Vajda András, Balássy Enikő, Balázs Lajos néprajzkutatók, Györfi Zalán történész érdekes, új néprajzi és történelmi előadásokat tartottak. Jelen voltak a Bekecs, a Maros és a nyárádselyei néptánccsoportok, a Finger Pickers koncertezett. Volt kézműves-foglalkozás, s nem maradhatott ki a labdarúgó-világbajnokság döntőjének a megtekintése sem.
Az idei tábor különálló programja a Kocsis Hobo László-emlékkirándulás volt, amelyet annak a tavaly fiatalon elhunyt természetjáró, nép- rajz- népzene-, és néptánckedvelőnek a tiszteletére szerveztek, aki meghatározó, sajátos, emblematikus figurája volt a tánctáboroknak, s aki örömmel vállalta minden évben, hogy furulyahang kíséretében a környéken végigvezesse a táborlakókat. Az idéntől – a tábor hagyományos rendezvénye – az ő nevéhez, emlékéhez fűződik majd.
A táborlakók az idén egy olyan völgybe kirándultak, ahonnan a Kelemen-havasok bércei is látszottak. A polgármesteri hivatal alkalmazottai által rakott tábortűz lángja magasra csapott. Körülötte a muzsikaszóra többen is táncra perdültek, s míg a hamu el nem szunnyadt, addig mulattak a lányok és a legények… kifulladásig, kivilágos kivirradtig. Mert erről szól a marosszéki tánctábor, s ezért érdemes ide eljönni minden évben.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2010. július 18.
Magyarlapád az árvíz után
Bihar megye – A Bihar megyei RMDSZ szervezete újabb segélyakciót indított az árvíz sújtotta településekre, ezúttal a Fehér megyei Magyarlapádra.
A közel ezerfős, szinte teljesen magyarok által lakott falucskára június 22-én, az esti órákban hatalmas mennyiségű csapadék zúdult alig néhány óra alatt, melynek következtében egy kis patakocska derékik érő, erős sodrású folyóvá vált. 83 lakóházba tört be a víz, gyakorlatilag felkészülni sem tudtak a lakosok a védekezésre. Bár a víz másnapra visszavonult, mégis több ház strukturális alapja meggyengült, egy össze is dőlt, egy másiknak a teteje dőlt be, de voltak olyanok is, ahol a pincén keresztül szökőkút formájában csapott be a víz.
Gyűjtési akció
A helyi lelkes közösség viszont gyűjtési akciót hirdetett meg, melynek köszönhetően külföldről és belföldről egyaránt gyors segítség érkezett, készpénz és ruházat formájában. „Erre reagálva az RMDSZ Bihar megyei szervezete azonnali szállítmánnyal indult útra múlt pénteken, az árvíz után a leginkább hasznos eszközökkel: 2 raklapnyi csempével, közel 100 bútordarabbal, tisztálkodó szerekkel, játékokkal, 600 konzervvel” – nyilatkozta Szabó József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hazatérve Magyarlapádról. „Öröm volt látni, hogy a helyiek mennyire ügyesen kezelték a helyzetet – bár komoly tragédia az, amit átéltek, mégis közös összefogással újjáépítik a kárt szenvedett lakóházakat, odafigyelnek mindenkire, akinek a víz elvitte a vagyonát. Szerintem a szép számú segélyekkel rövidesen újjávarázsolják falujukat, úgy, hogy ezen a héten még egy néptánctábor lebonyolítására is futja energiájukból” – mondta Szabó.
A kezdeményezők köszönik a Caritas Szent István Szociális Központ, a Szalárdi Polgármesteri Hivatal, a szalárdi RMDSZ, az Adeptus Kft., valamint Huszár István nagyváradi RMDSZ-es tanácsos önzetlen segítségét. Felhívják a figyelmet, hogy még júliusban egy másik szállítmányt is el szándékoznak juttatni Magyarlapádra, főleg gabonaféléket, lisztet, bútorokat. erdon.ro
Bihar megye – A Bihar megyei RMDSZ szervezete újabb segélyakciót indított az árvíz sújtotta településekre, ezúttal a Fehér megyei Magyarlapádra.
A közel ezerfős, szinte teljesen magyarok által lakott falucskára június 22-én, az esti órákban hatalmas mennyiségű csapadék zúdult alig néhány óra alatt, melynek következtében egy kis patakocska derékik érő, erős sodrású folyóvá vált. 83 lakóházba tört be a víz, gyakorlatilag felkészülni sem tudtak a lakosok a védekezésre. Bár a víz másnapra visszavonult, mégis több ház strukturális alapja meggyengült, egy össze is dőlt, egy másiknak a teteje dőlt be, de voltak olyanok is, ahol a pincén keresztül szökőkút formájában csapott be a víz.
Gyűjtési akció
A helyi lelkes közösség viszont gyűjtési akciót hirdetett meg, melynek köszönhetően külföldről és belföldről egyaránt gyors segítség érkezett, készpénz és ruházat formájában. „Erre reagálva az RMDSZ Bihar megyei szervezete azonnali szállítmánnyal indult útra múlt pénteken, az árvíz után a leginkább hasznos eszközökkel: 2 raklapnyi csempével, közel 100 bútordarabbal, tisztálkodó szerekkel, játékokkal, 600 konzervvel” – nyilatkozta Szabó József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hazatérve Magyarlapádról. „Öröm volt látni, hogy a helyiek mennyire ügyesen kezelték a helyzetet – bár komoly tragédia az, amit átéltek, mégis közös összefogással újjáépítik a kárt szenvedett lakóházakat, odafigyelnek mindenkire, akinek a víz elvitte a vagyonát. Szerintem a szép számú segélyekkel rövidesen újjávarázsolják falujukat, úgy, hogy ezen a héten még egy néptánctábor lebonyolítására is futja energiájukból” – mondta Szabó.
A kezdeményezők köszönik a Caritas Szent István Szociális Központ, a Szalárdi Polgármesteri Hivatal, a szalárdi RMDSZ, az Adeptus Kft., valamint Huszár István nagyváradi RMDSZ-es tanácsos önzetlen segítségét. Felhívják a figyelmet, hogy még júliusban egy másik szállítmányt is el szándékoznak juttatni Magyarlapádra, főleg gabonaféléket, lisztet, bútorokat. erdon.ro
2010. július 18.
Tamás: a román pártok előbb-utóbb tudatosan próbálják meg elcsábítani a magyar szavazókat
Az összefogás olyan, mint a házasság, akarat kell mindkét fél részéről – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a II. Háromszéki Szabadegyetem péntek délelőtti előadásán, ahol Antal Árpád Andrással, Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével együtt a magyar összefogás jövőjéről beszélgettek.
Toró T. Tibor szerint olyan emberekkel is együtt kell működni, akiktől szakadék választ el, az erdélyi magyar közösség érdekében, ha különféle eszközökkel is, de közös cél mentén együtt kell dolgozni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bemutatása kapcsán Toró úgy vélte, az EMNT tulajdonképpen fából vaskarika, hiszen civil eszközökkel politikai célért, tételesen az autonómiáért küzd, viszont az elkövetkező időszakban azt is el kell dönteniük, milyen irányba viszik a szervezetet. Nemzetiségi választóvonal és az etnikai paktum fontosságáról beszélt Antal Árpád András, aki úgy vélte az erdélyi magyarok érdekeit képviselők nem az adott párttal, hanem a románokkal tárgyalnak, innen is adódik, hogy az RMDSZ ismételten vállalta a kormányzati szerepet. „Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy Székelyföldön csak akkor lehet infrastrukturális fejlesztéseket elindítani, ha a Szövetség kormányon van” – indokolta a kormányzati szerepvállalás fontosságát Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, és abban mindhárom előadó egyetértett, hogy a román pártok előbb-utóbb tudatosan megpróbálják a magyar szavazókat elcsábítani, Háromszéken például Zágon és Kökös községekben magyar polgármester van, de a községben már a román nemzetiségűek vannak többségben, tehát a román politikai pártok térnyerése a Székelyföld szélén levő településéket is veszélyezteti. (hírszerk.) Transindex.ro
Az összefogás olyan, mint a házasság, akarat kell mindkét fél részéről – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a II. Háromszéki Szabadegyetem péntek délelőtti előadásán, ahol Antal Árpád Andrással, Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével együtt a magyar összefogás jövőjéről beszélgettek.
Toró T. Tibor szerint olyan emberekkel is együtt kell működni, akiktől szakadék választ el, az erdélyi magyar közösség érdekében, ha különféle eszközökkel is, de közös cél mentén együtt kell dolgozni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bemutatása kapcsán Toró úgy vélte, az EMNT tulajdonképpen fából vaskarika, hiszen civil eszközökkel politikai célért, tételesen az autonómiáért küzd, viszont az elkövetkező időszakban azt is el kell dönteniük, milyen irányba viszik a szervezetet. Nemzetiségi választóvonal és az etnikai paktum fontosságáról beszélt Antal Árpád András, aki úgy vélte az erdélyi magyarok érdekeit képviselők nem az adott párttal, hanem a románokkal tárgyalnak, innen is adódik, hogy az RMDSZ ismételten vállalta a kormányzati szerepet. „Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy Székelyföldön csak akkor lehet infrastrukturális fejlesztéseket elindítani, ha a Szövetség kormányon van” – indokolta a kormányzati szerepvállalás fontosságát Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, és abban mindhárom előadó egyetértett, hogy a román pártok előbb-utóbb tudatosan megpróbálják a magyar szavazókat elcsábítani, Háromszéken például Zágon és Kökös községekben magyar polgármester van, de a községben már a román nemzetiségűek vannak többségben, tehát a román politikai pártok térnyerése a Székelyföld szélén levő településéket is veszélyezteti. (hírszerk.) Transindex.ro