Támogatja a kolozsvári műemlékek magyar és német nyelvű feliratozását a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE): szűkszavú közleményt adtak ki, amely többnyire a felelősség elhárítását hivatott hangsúlyozni. Nem az egyetemet terheli a felelősség, amiért a polgármesteri hivatal nem akarja kiírni műemlékekre magyarul és németül is az épületek történeti ismertetőjét. Ráadásul az egyetem úgy foglal állást a többnyelvűség mellett, hogy a felsőoktatási intézmény az évek óta jogosan követelt saját háromnyelvű – román, magyar és német – feliratozását is csak szórványosan jelenítette meg. Egy másik magyar nyelvű közleményből, amit Magyari Tivadar rektor-helyettes bocsátott ki, kiderül, hogy a témát a magyar tagozatvezető felvetésére tárgyalta meg az igazgatótanács. Az igazgatótanácsi ülésen Csukás Noémi, a magyar tagozatos diákok képviselője (diák-alprefektus) személyesen is felvetette a rektornak a kérdést. A rektor-helyettes szerint erre különösen szimpátiával tekinthet a magyar tanári kar, mivel emberemlékezet óta magyar diák-alprefektus nem feszegetett az egyetem vezetőségében „problémás kérdést”. A magyar nyelvű feliratok azonban a kolozsvári egyetemen is éles vitákat gerjesztettek. Az egyetem román vezetősége elzárkózott a magyar oktatók és diákok azon jogos követelésétől, hogy magyar nyelvű táblákat is elhelyezzenek az intézmény épületeinek belsejében és homlokzatán. Az elmúlt években valamelyest javult a helyzet, de éppen Magyari Tivadar ismerte el: az egyetemen még mindig szórványos a háromnyelvűség. A külföldi szakértőket is magába foglaló minőségellenőrző bizottság előtt Magyari Tivadar elmondta: kétségtelen, hogy a magyar oktatás bővült, stabilizálódott, azonban a magyar tagozat törvényes garanciái, az önállóbb szervezési keretei továbbra sem megfelelők. /B. T. : Vérszegény egyetemi támogatás a magyar nyelvű feliratoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/

Nagy arányban buktak meg a Hargita megyei hetedik–nyolcadikos diákok a félévi románvizsgán, csaknem negyven százalékuk nem kapta meg az átmenőjegyet. Ennek okaira a szakemberek már sokszor felhívták a figyelmet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint nem kellene tovább kínozni a magyar gyerekeket, és végre meg kellene változtatni a románoktatás módszerét. /Benedek Sándor: „Kínozzák” a magyar tanulókat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Hargita megyében román nyelv és irodalom tantárgyból félévi írásbeli vizsgán a megye 7–8-os magyar diákjainak nagy része megbukott. Számszerűen: 3130 hetedikesből 1235, 3159 nyolcadikosból 1275 tanuló, így az „átmenők” aránya 60,5, illetve 59,63 százalék. Hargita megyében a diákok számottevő hányada nem tud románul, itt lakik a tömbmagyarság. Sok esetben hiányzik az a közeg, amelyben a gyermek megtanulná többségi nemzet nyelvét. A magyar pedagógusok szakmai szövetsége évtizede kilincsel és rimánkodik hiába, hogy a Székelyföldön más módszerekkel taníthassák a román nyelvet. A 12-13 évesen megismerkednek a kudarc, a bukás, a meg nem felelés érzésével. /Burus János Botond: Ahány nyelv... = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Nagy élmény volt a Kovásznán, majd Kézdivásárhelyen is megtartott idei anyanyelvi vetélkedő a résztvevők számára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a kisebbségi sorsba jutott anyanyelv tudatos művelésére már általános iskolás és kamaszkorban felkészíti a diákokat. A vetélkedőről azonban hiányoznak a nagyváradiak, a kolozsváriak, a Maros és Szatmár megyeiek, s fontos lenne, hogy eljöjjenek a szórványban küszködők is. /B. Kovács András: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Igyekszik vissza a kormányba az RMDSZ – ez derül ki vezető tisztségviselői nyilatkozataiból. Magánbeszélgetésekben gyakran elhangzik, néhány hónapon belül ismét a hatalom kenyerét ehetik, célozgatnak rá, hogy a bukaresti politika alakulása nekik kedvez. A háttérben zajlanak az egyeztetések, néhány miniszteri, államtitkári bársonyszékért semmilyen ár nem drága. Az elmúlt négy esztendő bebizonyította, nagyon sok, elsősorban anyagi, gazdasági előnye származik a magyar közösségnek is az RMDSZ hatalmi pozíciójából. Olyan beruházásokat, fejlesztéseket sikerült végrehajtani a magyarok lakta régiókban, melyekhez hasonlókra 30–40 éve nem volt példa. Utakra került aszfalt, iskolákat, közintézményeket újítottak fel, új sportcsarnokok épültek, falvak gazdagodtak víz- és csatornahálózattal. Azonban mindennek ára volt. A kormányzati pozícióért cserében az RMDSZ-nek fel kellett adnia nemzeti érdekérvényesítő politikáját. Lekerült napirendről a magyar egyetem különválasztása és a kulturális autonómia. Az RMDSZ ellenzékbe kerülésével a szövetség radikalizálódni kényszerült, és úgy tűnik, hajlandó végre határozottan cselekedni a különböző autonómiák megszerzéséért. Azonban félő, ha újra hatalomra kerülnek, csupán a pillanatnyi érdekek érvényesítése marad a cél. /Farkas Réka: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Valamilyen tollnokok szemét szúrják Sepsiszentgyörgy virágai, és sorrendbe helyezik a piros-fehér-zöldet, s ebben a magyar nacionalizmust látják. A virágszínek politikai színezetének vegzálása sötét emberi lelkületre vall, s a kukákat nemzetiszínűre pingálóak ízléstelenségére. A román sajtó helyi képviselői feltették a kérdést a sepsiszentgyörgyi polgármesternek, hogy szándékos-e a virágok színválasztása. A polgármester kifejtette: ismert tény, hogy ő maga is a székelyföldi autonómia híve, azonban ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy a sepsiszentgyörgyi zöld terek piros, fehér és zöld színekben pompáznak. /Sylvester Lajos: A nacionalizmus színe és fonákja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

A HC Csíkszereda egyik alapítója és főmecénása, Kurkó János György nem kívánja folytatni munkáját a klubnál. – A lehető legszomorúbban fogadták bejelentésemet a HC Csíkszereda játékosai – nyilatkozta Kurkó János György. Kurkó akkor döntött, amikor megismerte annak az levélnek a tartalmát, amelyet Tánczos Barna írt még áprilisban a sportminiszternek, és amely szerinte tele van hazugsággal. Kurkó „ennyi rosszindulat mellett” nem kívánja tovább folytatni tevékenységét a jégkorongsportban. A főszponzor sérelmezte, hogy a Román Jégkorongszövetség vezetősége súlyos büntetéseket szabott ki a HC Csíkszereda klubra és a játékosaira, ami nagymértékben ellehetetlenítette a csapat munkáját. Kurkó több mint 2 millió eurót áldozott a jégkorongsportra. Nem tűri, hogy munkája és pénze a törtető, karrierista, pozíciókért törekvők áldozata legyen” – áll közleményében. Tánczos Barnát meglepte Kurkó döntése. A Román Jégkorongszövetség elnöke elmondta, nem ismeri azokat az okokat, amiért a HC Csíkszereda főtámogatója megtette lépését. Megpróbálta rábeszélni, hogy maradjon – nyilatkozta Csató Imre, a HC Csíkszereda egyik nagyobb szponzora. Csató szezononként 150 ezer eurót adott a csapatnak, de egyedül nem tudja az anyagi terhet vállalni. A rivális Sportklub megbízott vezérigazgatója, Cseke Szilárd is sajnálná, ha a HC Csíkszereda felbomlana. /Kurkó kiszállt a hokiból. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./ Egy évtizednyi szereplés után Kurkó János György elhagyja a hokiéletet. A jégkorongkedvelők megdöbbentek a hír hallatán. Kurkó alkotott és épített a hokiban, de nyilatkozataival időnként megosztotta a csíki szurkolótábort. A HC első kimagasló eredményét a Magyar-kupában érte el, amikor 2007-ben bejutott a döntőbe. A következő évben két ezüstéremmel zárt a gárda: a magyar és a román bajnokságban is a második helyet szerezték meg. Idén a Románia-kupát elbukták, de a MOL Ligát vitathatatlan fölénnyel nyerték, sőt a csíki hoki fennállásának 80. évfordulójára szervezett tornát is megnyerték, legyőzve az Alba Volánt. /Kopacz Gyula: Egy fejezet vége. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Robin Hood-adót vet ki a Boc-kormány a külföldi bankok nyereségére, ha a romániai leánybankjaikból kivonják a pénzüket, és nem hitelezik a román gazdaságot, jelezte Emil Boc román kormányfő. Boc szerint azért is indokolt, hogy a külföldi bankok ne szívják el a pénzt, mert óriási profitokat realizáltak a romániai piacon. Eközben a kilenc legnagyobb európai bank beleegyezett abba, hogy további tőkét juttatnak romániai leányvállalataiknak abból a célból, hogy azok tőkemegfelelési rátája megfeleljen a jelenlegi pénzügyi válságnak. /Emil Boc mint Robin Hood= Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Május 20-án átadták a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpontban a Pax Alapítvány tanulmányi ösztöndíjait. A Pax Alapítvány célja a katolikus oktatás és nevelés anyagi alapjainak megteremtése az állami támogatás kiegészítéseként. Az alapítvány évente tanulmányi és szociális ösztöndíjban részesíti a jó tanulmányi eredményeket elért diákokat, a hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedően tehetséges tanulókat, illetve azon oktatókat és nevelőket, akik hivatásukat átlagon felüli színvonalon végzik. Az ösztöndíjat Schönberger Jenő püspök adta át. /(bumbulut): A Hám János ösztöndíjasai. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./

Vannak, akik Próteusznak, középkori képíró szerzetesnek, krónikásnak, poeta doctusnak, örök ellenzéki ellenállónak nevezik a hetvenedik életévét betöltő Lászlóffy Csabát. Negyven kötetes életműve – versek, regények, novellák, drámák, esszék, műfordítások – Gesta Laszloffyorum. A fiatal magyarországi egyetemista, Korpa Tamás köszöntötte a költőt, aki korábban a marosvásárhelyi Látó és magyarországi folyóiratokban is írt Lászlóffy Csabáról. Korpa Tamás köszöntőjébe lírai, látomásos irodalomtörténetet sűrített. Ebből egy részlet: Kolozsvárt lélegzik a gótika: a Szent Mihály katedrális –, lélegzik a Telefonpalota, a Malom utca, velük pedig egy pár lány, két pár lány és Kányádi hosszú, fekete-piros kabátban, svájcisapkában: kellett az összekapaszkodás. Csaba magyaráz: „Élünk még? Élénk. Élénk kék az ég. Nem látjuk az elejét: a végét”. Csaba magyaráz egy Pozsony mellett született férfiról, aki sűrű, ropogós, prémes téli éjszakákon Göncön kopogtat Károli Gáspár roppant tölgyfaajtaján, szótárával, aki Strasbourgban fogadalmat tesz egy professzornak, hogy lefordítja a zsoltárokat magyari nyelvre. Marosszentimre. Egy csokor orgona mellé. Nyelvem Petőfi Sándora: Szenczi Molnár Albert. És Szenczi úr ül a Házsongardrobe utca 1-es parcelláján, a lámpavas melletti padon, várja a holt professzort, akinek nem volt ideje megfordulni, hogy képbe, szoborba örökítsük. „Cseri uram, Apáczai! – szól Molnár Albert – Mennyit haladt tegnap óta Kegyelmed?” „Még egy holdtölte és béfejezem az Enciklopédiát. ” – néz halkan és merengve Cseri uram, olvassa az évszakokat. Most megnézhetem az arcát, ilyennek képzeltem-e, ilyen barázda-árkolású, gyertyafény-szemű, bordó bársonykabátos megfáradt embernek? „A Maros-part!” – emeli fel ujját, mint Holdat az éjszaka. (Alig jön ki valami a torkomon a rozsdás levegőben.) Csókoltatom Alettát! – végül szólok felé. „Átadom. ”– válaszolja és halványkék köpenyét meg-emelve a nyomda felé siet, de csak lassan, végül pedig lépked, lépked, topog csak, mint egykor a távoli kikötő van Dyck színű mólóján. Csaba az óráját nézi, tördeli a kezét: „Jenő késik – jelenti ki szentenciózusan – lehet, hogy Kocsárdon nem volt csatlakozás: Vásárhelyt sokat rostokolt a mozdony. ” /Korpa Tamás: Születésnap – Száz sor magán – Lászlóffy Csabáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A szórványterületeken, így egyebek között Resicabányán, Medgyesen, Besztercén találkoztak választóikkal a hét végén az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei. A zajkányi hágón közelítette meg május 23-án Winkler Gyula karavánja a Bánságot. Az EP-képviselő a helyszínen mesélte el a diákoknak a zajkányi buzogány történetét. 1896. szeptember 6-án, a vaskapui csata 454. évfordulóján, Hunyad vármegye a Vaskapuban, a Vámoszajkány nevű hegy magaslatára négyméteres buzogányos emlékművet állított a következő felirattal: „Hunyadi János tizenötezer vitézével, 1442. szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatá ez oszlopot Hunyad vármegye közössége a honfoglalás ezredik évében. ” A szintén Hunyad megyében levő vulkáni hágót is hasonló műemlékkel jelölték meg, ez a nyolcvanas évek közepén városrendezés címén eltüntették. 1992-ben ismeretlen tettesek erőgéppel ledöntötték a zajkányi emlékművet, a buzogányt az osztrói tóban találták meg egy év múlva. Akkor azt elhelyezték a várhelyi múzeum közelében, ahonnan 1994 novemberében eltűnt. „Többször tárgyaltunk a helyi önkormányzattal és a megyei illetékesekkel az emlékmű visszaállítását tervezve, de sajnos ez mindmáig nem sikerült. ” – mondta Winkler Gyula. „Célunk az, hogy parlamentáris eszközök segítségével, az európai törvényhozásban megalkossuk a minden tagállamban, így Romániában is kötelező, uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozást. – mondta el Winkler Gyula Resicabányán. „A szórványban talán jobban érzik az összefogás fontosságát, mint bárhol máshol Erdélyben – nyitotta köszöntőbeszédét Kovács Péter európai parlamenti képviselőjelölt a Medgyesen megrendezett VII. Vándorcsizma néptánctalálkozón. – Itt, a települések döntő többségében nincs polgármesterünk, nincsenek tanácsosaink, nincs magyar vállalkozó, fejletlen a civil szféra, tehát közösségi szinten csak az egyházra és az RMDSZ-re lehet támaszkodni” – hangsúlyozta. Május 24-én a Besztercén megszervezett hagyományos majálison mintegy 1200 résztvevő előtt Kovács Péter elmondta: Európa szintjén Romániát sokan csak az alkotmánya alapján ismerik, amelynek az első cikkelye kimondja, hogy ez az ország egységes nemzetállam. Csak az RMDSZ választási listájáról bejutott jelöltek tudják bizonyítani, hogy ez nem így van: Romániában, Erdélyben él egy másfél milliós, nagyon erős magyar közösség, amely megáll a saját lábán, képes a sorsát kezébe venni és igazgatni. Hozzáfűzte: „Üzenjük Bukarestnek és Brüsszelnek: nem magyarul beszélő románok vagyunk, hanem a nemzeti magyar közösség tagjai, s az állampolgárságunk román”. /Üzenet Brüsszelnek és Bukarestnek. Választási kampány ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Kilencedszerre rendezték május 22-én Kolozsvár a Ghibu-líceumban a magyar líceumok börzéjét nyolcadikos diákok számára. Jelen voltak az elméleti líceumok, a felekezeti iskolák, valamint a szaklíceumok képviselői is. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai közül Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: öröm, hogy hagyománnyá vált ez a rendezvény, s hogy az iskolaválasztás előtt álló gyermekek a legjobb információkat kapják. A Tehnofrig Líceumban és a Iulian Pop Közgazdasági Líceumban egy-egy, 28 tanulót számláló magyar osztályt indítanak azok számára, akik szakácsként akarnak majd elhelyezkedni. Ebben a két iskolában az általános műveltségi tantárgyakat magyarul, míg a szaktantárgyakat románul tanítják. A Közlekedési és Szállítási Kollégiumban évfolyamonként egy 28-as létszámú autószerelő képzettséget biztosító osztályt indítanak. Itt a szaktantárgyakat is magyarul tanítják. /(N. -H. D.): Iskolabörze a Ghibu-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Két napig a családok vették birtokba Szatmárnémetiben a Kossuth-kertet: a családi hétvégén mindenki megtalálhatta a maga számára a legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget, kulturális programot. Május 23-án délben már rotyogtak az ínycsiklandozó bográcsos ételek a főzőverseny számára fenntartott területen. Nem hiányozhatott a főzőversenyről a Harag György Társulat színművésze, Tóth-Páll Miklós sem. Érdekes volt a népi gyermekjáték-bemutató, voltak sportversenyek, vetélkedők, lovasbemutató, filmvetítés, történelmi sátor. A kulturális program a Felvidéki Rockszínház fellépésével ért véget. Másnap az előrehozott gyereknap résztvevői Ilyés Gyula polgármester segítségével vágták fel a tortát a Kossuth-kertben. A gyermeknapon népi gyermekjátékokat mutattak be, volt arcfestés, aszfaltrajz-verseny, homokkép-készítés, láncfűzés, báb- és papírcsákó-készítés és lovastorna-bemutató is. /F. I. : Családi Nap, nagyoknak és kicsiknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./

Május 23-án az Aradi Magyar Majálison léptek először a közönség elé a tavaly ősz óta szerveződő aradi magyar néptáncmozgalomba bekapcsolódó általános és középiskolás gyerekek. Sztankó Károly békéscsabai néprajzkutató-tánctanár hetente egy napot foglalkozik a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolából és a Csiky Gergely Iskolacsoportból toborzott táncosokkal, a többi próbát a diákokkal foglalkozó, gyakorló pedagógusok /Viszhányó Aranka és Khell Levente/ vezetik. /Pataky Lehel Zsolt: Biztató lépésekkel indult az aradi néptáncmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Árpád fejedelem-díjban részesült május 23-án a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és Erdély-Hegyalja magyarsága, többek között a 160 évvel ezelőtt a magyarság ellen végrehajtott kegyetlen mészárlás emlékére. A díjat a Bethlen-napok keretében Gubcsi Lajos író adta át a híres kollégiumban, ahol külön műsorral is fellépett az Árpád-díj kuratóriumi tagsági tisztségét is betöltő Kobzos Kiss Tamás énekes. A hétvégi Bethlen-napokon a vetélkedők mellett a diákok, tanárok képzőművészeti kiállítását nyitották meg. A meghajlás művészete címmel a Korunk fiatal szerzőinek antológiáját mutatta be Balázs Imre József főszerkesztő. Az ünnepségen a függetlenségi nyilatkozat 160 éves évfordulója alkalmából a Kossuth Lajos-emlékszobor átadása után ünnepi gálaműsor következett. /Tamás András: Árpád fejedelem-díjat kapott a Bethlen Gábor Kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A sertésinfluenza járványához hasonlóan terjed a magyarellenesség a „volt kisantant országaiban”: Romániában már a vezető magyar hivatalnokok felét elbocsátották – mondta Tőkés László EP-képviselő Budapesten, 222 közül 125-öt, „nemzeti tisztogatással kombinált politikai tisztogatás” zajlik. A Fidesz szerint a román és az uniós jogot is sérti a leépítési hullám. A magyar diplomácia a háttérben tárgyal a kérdésről a román féllel. A kialakult helyzetről Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt Tőkés László Budapesten, majd az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának is beszámolt a kialakult helyzetről. Tőkés László arról is beszélt, hogy a magyarság vészesen fogyatkozik Romániában. A székelyföldi betelepítések tovább folynak, ennek hátterében a kormány és az ortodox egyház áll – mondta. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a román és az uniós jogot is sérti a romániai magyar tisztségviselők tömeges elbocsátása, a köztisztviselők etnikai alapon való megkülönböztetése. „Ez egy politikai-etnikai tisztogatás. Elítéljük ezt a magyarellenes politikai tisztogatást” – mondta Németh Zsolt. /Tőkés: úgy terjed a magyarellenesség, mint a sertésinfluenza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Szlovák vezetők felháborodtak Orbán Viktor Fidesz-elnök Esztergomban, a Fidesz és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának közös kampányrendezvényén tartott beszéde miatt. Az európai parlamenti választásokról szólva Orbán kijelentette: „Ne feledjék, a szavazófülkében minden magyart várni fog egy másik magyar, a határon túlról”. A szlovák politika értelmezése szerint Orbán nyilatkozata elfogadhatatlan, mert Szlovákiában megválasztott EP-képviselőknek elsősorban az ország érdekeit kell képviselniük. Az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben – jelentette ki a hét végén Orbán Viktor Esztergomban. A Smer– szokásához híven – azonnal reagált a Fidesz elnökének kampánybeszédére. A párt szerint „teljességgel elfogadhatatlan” Orbán Viktor nyilatkozata. A nemzeti-nemzetiségi kérdésben legtöbbször Ján Slotával azonos hanghordozású Robert Fico szlovák kormányfőt az háborította fel, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és Orbán Viktor a Kárpát-medencéről mint egységes területről beszélt, amit Brüsszelben kívánnának képviselni az EP magyar képviselői. Csáky Pál Robert Fico felszólítására így replikázott: a Szlovák Köztársaságot Robert Fico kormányfő, valamint Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke veszélyezteti, üzleti tevékenységével, a jogállam elveinek aláásásával és a politikai kultúra színvonalának csökkentésével. Aláhúzta: tiszteli a szlovák nemzetet, és soha egy rossz szót nem mondott a szlovákokról. Az MKP-nek érdeke a jó magyar–szlovák együttélés. „Ezt azonban a másik félnek is akarnia kell. Ez a (szlovák) kormánykoalíció a szlovákok és a magyarok együttélését nem segíti elő” – mutatott rá Csáky. Bauer Tamás SZDSZ-es liberális közgazdász sötét képet festett Orbánék kormányra kerüléséről. Szerinte a Fidesz messzemenően kihasználná a lehetőséget: kétharmados győzelem esetén Orbán Viktor olyan korlátlan hatalmat kapna a kezébe, amilyennel még Kádár János sem rendelkezett. /Lokodi Imre: Orbán-vihar Pozsonyban és Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Az erdőkbe és patakmedrekbe hordja a szemetet sok háromszéki, amióta bezárták a vidéki szemétlerakókat, hívta fel a figyelmet Incze Réka környezetvédelmi szakember. /Kovács Zsolt: Mikor nő fű a háromszéki szeméttelepek helyén? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Székelyudvarhely két nevesebb iskolájában, a Tamási Áron Gimnáziumban és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában a kortárs magyar irodalom oktatásáról érdeklődött a cikkíró. A Tamási Áron Gimnáziumban Lőrincz József magyar szakos tanár elmondta, kortárs magyar irodalmat nem tanít. A tananyag műfajközpontú, és az érettségi követelményeknek megfelelően kell összeállítani a tanterv szerkezetét. Kevés az idő. Kérdéses, hogy a diákoknak mennyire ajánlott a posztmodernektől tanítani, mivel nem követnek eszményeket, nem teremtenek értéket. A kortárs magyar irodalom Kovács András Ferenc, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos bekerül a tananyagba. Dr. Ozsváth Imola fiatal magyar szakos tanárnő más szemszögből látja a kérdést, szerinte minden témához lehet kapcsolni a kortárs irodalomból is műveket. A tanárnő rendszeresen visz be órára pl. Nagy Koppány Zsolt novelláskötetéből részletet, vagy akár Orbán János Dénes írásaiból is ízelítőt. A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola magyar szakos tanárnője, Bogdán Ida kifejtette, nincs lehetőség sokat foglalkozni a kortárs költőkkel, de ő igyekszik párhuzamot vonni a jelenkori költők írásai és a műalkotások között, hogy a diákokat még több információval lássa el. A kilencedik osztályban tanulnak Kovács András Ferencről, a tíz-tizenegyedikben Esterházy Péterről, Faludy Györgyről, érintőlegesen beszélnek Kertész Imréről, a tizenkettedik osztályban pedig Orbán János Dénesről is szó esik. A kortárs irodalom tanítása tehát tanárfüggő. Az iskolai órák csökkentése szintén nem a kortárs irodalom oktatásának kedvez. A klasszikusok tanítása viszont elengedhetetlen. /Magyari Beáta: Kortárs magyarirodalom-oktatás a középiskolában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Gyere velem, láss világot! című projekttel részt vesz részt a kolozsvári csapat az európai uniós pályázaton. Ennek keretében több civil szervezet (az Életfa Családsegítő Egyesület és az eTransylvania Egyesület) képviselői középiskolás diákokkal közösen állítanak össze interaktív kontinens-bemutatót. Elviszik ezt a bemutatót Szatmárra is. /Sándor Boglárka Ágnes: Gyere velem, láss világot! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Többéves hivatalos kapcsolattartás és kulturális csere után – múlt évben a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus látogatott Paksra, idén a paksi városi vegyes kar jött el a XV. A mostani csíksomlyói búcsúra készülő ötvennégy fős paksi zarándokcsoport Kézdivásárhelyt is felkeresi. Az ünnepi szentmise után a paksiak meglátogatják a város nevezetességeit és a gelencei műemlék templomot. /(Iochom): Paksi zarándokok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Hivatalba lépése óta először május 28-án külhoni kisebbségi vezetőkkel találkozik Bajnai Gordon miniszterelnök. A találkozón várhatóan nagy teret kapnak a szomszédos országokban élő magyar közösségek problémái. Ezek között szerepel az anyaországi támogatások kérdése: a kormány a gazdasági válság ellenére az anyanyelvű oktatást, kultúrát és művelődést segítő idei juttatások szinten tartását ígéri. Idén a csaknem tízmilliárdos keretösszeg negyven százaléka a romániai magyarságnak jut. A magyar nyelven tanuló diákok számára nyújtott oktatási támogatások 2,7 milliárdot tesznek ki. Kiemelt program a magyar állam által létrehozott és fenntartott erdélyi Sapientia Egyetem finanszírozása. Az elmúlt években mind nagyobb figyelem irányult a szórványban élők anyanyelvű oktatására – ezt jelzi, hogy az idén már 58 millió forint jut a moldvai csángók iskolán kívüli magyar nyelvi képzésére, valamint 25 millió a szórványkollégiumok működtetésére. A pályázatok révén szétosztható 756 millióra 11 ezernél is több munkát bíráltak el a szakmai kollégiumok. A romániai magyar színházak húszmillió forinthoz juthatnak az év végéig. A szlovákiai magyarság esetében egymilliárd forintot tesznek ki az oktatási-nevelési támogatások. A Selye János Egyetem harmincmilliót kap a magyar költségvetéstől. A népességi arányoknál valamelyest magasabb támogatási hányad jut a Kárpátaljára és a Vajdaságra; ezt az ott élő magyarok nehéz helyzete indokolja. A Vajdaságban a Szülőföld Alapból segített legjelentősebb idei projekt a délvidéki magyar művelődési házak felújítása-berendezése, ilyen célokra csaknem 20 millió forint jut. Az Újvidéki Tanítóképző működtetésére hasonló összeget szán Budapest. Tízmilliót kap két magyarul sugárzó helyi tévéadó, míg a református Apáczai Kollégium bővítését 10 millióval segítik. Kárpátalján a beregszászi Magyar Főiskolát 20 millió forinttal támogatják. Hasonló összegre számíthat a beregszászi Európa-Magyar Ház is. Horvátországban a támogatások zömét a pélmonostori Magyar Egyesületek Szövetsége kapja, Szlovéniában pedig a Muravidéki Nemzetiségi Művelődési Egyesület. Az ausztriai magyar szervezetek ez évben mintegy 20 millió forint pályázati pénz elnyerését remélhetik a Szülőföld Alapnál. /K. T. : Szinten tartja a kormány a kisebbségi pénzeket. = Népszabadság (Budapest), máj. 28./ Emlékeztető: 2005-ben 12,8 milliárd volt a támogatás összege. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), 2005. okt. 6./

A Civil Kurázsi a Szociológia és Szociális Munkás Kar Szociológia Tanszéke magyar tagozatának immár hagyományos kutatássorozata. A vizsgálat első része 1999 decemberében–2000 januárjában zajlott, mesélte el Péter László szociológus, a Civil Kurázsi elnevezésű kutatás vezetője. A kutatások tárgyát a politikai kultúra, politikai viselkedés képezi. 2000 után minden évben megszervezték a Civil Kurázsit. Gyökeres változás állt be: a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók magatartásában is megnyilvánul az a korszellem, amely az elmúlt három-négy évben Romániában is dominánssá vált. A ‘90-es években kritikusság jellemezte a diákokat: határozott véleményük volt bizonyos közéleti kérdésekben, a közéleti-politikai témákban, mozgósíthatóak voltak. Ez megváltozott, a közélettel szembeni kritikai attitűd megszűnt. A diákoknak továbbra is vannak információik arról, mi történik körülöttük, de a viszonyulásuk passzív. Az 1989 után született fiatalok (a jelenlegi első- és másodévesek) olyan korban születtek, amikor Romániát is elérte az anyagi jólétnek az a szintje, amelynek különböző gyümölcseit élvezni tudták. A másik lényeges különbség, hogy az előző rendszer életvilágából semmiféle tapasztalatuk nincs. Az elmúlt évekhez képest gyökeres változás: a diákok többsége borúlátó a jövőre nézve. A következő években Kolozsvárra kerülő diákoknak ismét megváltozik a társadalmi összetétele, a szerényebb helyzetben lévők nem fognak jönni, mert nem tudják kifizetni a szállást. /Ferencz Zsolt: Gyökeres változás állt be a diákságnak a közélethez való viszonyulását illetően. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A gazdasági válság ellenére sem csökken a határon túli magyarok támogatása – erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő május 28-án a budapesti magyar– magyar kormányzati konzultáción. Negyedik alkalommal találkoztak a magyar kormány érintett miniszterei a határon túli magyar közösségek vezetőivel Budapesten. „A határon túli magyar közösségek számára rendkívül fontos, hogy egy erős, stabil Magyarország figyeljen rájuk, s emellett anyagi valamint politikai támogatást nyújt” – mondta Markó Béla. A magyar – magyar kormányzati konzultáción az RMDSZ elnöke részletesen felvázolta a Romániában végrehajtott magyarellenes intézkedéseket, s kérte a magyar kormányt, hogy kétoldalú, román–magyar találkozókon, valamint nemzetközi fórumokon is élesen lépjen föl az intézkedések ellen. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, megállapodás született arról, hogy sürgős kérdésekben kétoldalú beszélgetések is lesznek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A magyar–magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti megbeszélésen. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar–román viszony ne romoljon”. /Közös érdek Magyarország megerősödése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Hetvenhat diákját búcsúztatja május 29-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem. A Színházművészeti Egyetem magyar tagozatán idén a színművészet, bábművészet és zenepedagógia alapképzési szakokon, illetve a Beszéd és nyelv az előadásművészetben mesterképzőn végez egy-egy évfolyam. Dr. Killár Kovács Katalin osztályában hét lány és hat fiú fejezi be hároméves színészi tanulmányait. Cojic Ildikó bábosztályában négy lány és egy fiú végez. A zenepedagógia szakról heten lépnek pályára. Dr. Gáspárik Attila rektor kezdeményezésére először tavaly került sor az ötven éve a színészi pályán levő művészek kitüntetésére. Aranydiplomát idén az 1958/59-es évfolyam három végzősének nyújt át az egyetem, mindhárman a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei. Dr. Farkas Ibolya jelenleg is az egyetem tanára, az elsőéves színművészet mesterisek osztályvezetője, ebben az évadban Jon Fosse Alvás című darabjának előadásában láthatja a közönség. Mózes Erzsébet az Ingmar Bergman nyomán készült Dúl-fúl és elnémul című előadásban játszik. Makra Lajos legutóbb Székely János drámájában, a Caligula helytartójában lépett fel. /Ballagás 2009. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Hét szakkal bővül a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű képzéskínálata a következő tanévtől. A vallástudományi, zenepedagógiai, információmérnöki, muzeológiai és társadalommarketing szakok mellett új képzéseket indít a Bölcsészettudományi Kar is. Szikszai Mária, az egyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének adjunktusa és Berszán István egyetemi docens, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője tájékoztatott a karon választható új szakokról. A néprajz tanszéken az országban elsőként indul művelődésszervező képzés. Az új szak többek között a Kárpát-medence kultúrájával, rendezvényszervezéssel, pályázatírással, közigazgatási ismeretekkel és menedzsmenttel foglalkozó kurzusokat kínál a hallgatóknak. A Magyar Irodalomtudományi Tanszék a bolognai rendszerbe beilleszkedő, de önálló magyar nyelv- és irodalomképzést indít a jövő tanévben, abból a megfontolásból, hogy a jelenleg csak másik nyelv- és irodalom szakkal párban végezhető magyar szakon alaposabb képzést kaphassanak. Állandó panasz volt az elmúlt években, hogy a magyar szakot nem lehet más karok rokon szakjaival párosítani. /R. Kiss Kornélia: Hét új magyar szak a kolozsvári BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Csángó gyerekek befogadásával próbálják megakadályozni a magyar nyelvű oktatás felszámolását a Beszterce-Naszód megyei Vicében. A Bástya Egyesület 22 csángó gyerek oktatását és ellátását vállalta, hogy ily módon nemcsak a településen, hanem 8. osztály után a közeli Besztercén is biztosítani tudják a magyar osztályok indításához szükséges diáklétszámot. A vicei Dsida Jenő Általános Iskolában frissen meszelt falak, vadonatúj hőszigetelő nyílászárók, újonnan felszerelt mosdók sorakoznak. Az 5–8. osztályos iskolai oktatás néhány éve indult újra Vicén, előtte a községközpontban, Apanagyfaluban tanultak a gyerekek, mesélte Lapohos Ella igazgató. Az iskolában 22, Pusztináról, Magyarfaluból, Külsőrekecsinből, Forrófalváról és más Bákó megyei településekről származó csángó gyermek tanul, a diákok a Bástya Egyesület működtette csángó- és szórványkollégiumban laknak. A fiatal tantestület három éve eszmélt rá, hogy néhány éven belül nem lesz kit tanítaniuk. A vicei származású Gergely István volt csíksomlyói plébános, közismert nevén Tiszti útmutatása alapján sorra járták a csángó falvakat, és ismertették a szülőkkel terveiket. Így 2007 őszére 12 gyerek gyűlt össze. Kapcsolatba kerültek a magyarországi értelmiségiek alapította Mezőségi Őrzőkör Közhasznú Alapítvánnyal, segítségükkel beindították a Bástya Csángó- és Szórványmagyar Kollégiumot, amelyet az időközben megalakult Bástya Egyesület működtet. Kölcsönösen segítetik egymást: a helyiek románul tanultak a csángóktól, és cserében a magyar nyelv elsajátításában segítettek Bákó megyei társaiknak. A Bástya Egyesület a gyerekek teljes ellátásáról gondoskodik. A helybéli nevelőnők munkáját két Vácról érkezett önkéntes segíti, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatói az Erasmus diákcsereprogram keretében töltik itt három hónapos szakmai gyakorlatukat. A Bástya Egyesület a 8. osztály befejezése után sem hagyja cserben pártfogoltjait. A gyerekek ellátása, taníttatása sok pénzbe kerül, ehhez az egyesület pályázatok útján, főleg magyarországi alapítványok révén szerez támogatást. A Szülőföld Alap, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal, a Pro Diaszpóra, a Communitas és a MOL Románia alapítványa is segítette őket. /Pap Melinda: Riport: Magyarmentés Vicében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Az elmúlt héten Arad megye több mint tíz magyar általános iskoláját látogatta meg az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége, azzal a szándékkal, hogy a nyolcadikosok pályaválasztását felmérje. A Csiky Gergely Iskolacsoport részéről Szakács Ferenc igazgató a szakokat, Hadnagy Éva tanárnő a bentlakást, Matekovits Mária az iskola arculatát és tevékenységeit vázolta fel. A 93 vidéki nyolcadikosból 53 választotta a Csikyt. Ebben nem szerepelnek a városi iskolák nyolcadikosai. A többiek vagy a közeli román líceumot, esetleg a szalontai, nagyváradi, temesvári líceumokat jelölték meg. /Matekovits Mária, igazgatóhelyettes, Csiky Gergely Iskolacsoport: Középiskolás-toborzó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./