Több mint egy éve kezdődtek el a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület létrehozásának az első lépései Maroshévízen. Azóta már hivatalosan is bejegyeztették az egyesületet. Alapítói között az egész Gyergyói-medence képviselteti magát. A hivatalos bejegyzést követően, a múlt héten tartották az első közgyűlést, ahol vezetőséget is választottak. Elnök Czirják Károly, alelnökök Borsos Géza, Bodor Attila, Hámos Mihály, Blénessy Zoltán, tiszteletbeli elnök Szabó Kálmán. Az egyesület programjában többek között szerepelnek a kulturális- és sportrendezvények szervezése és támogatása, az autonómiatörekvések támogatása, Urmánczy Nándor eszméjének a folytatása, a hagyatékának a megőrzése és ápolása. Ugyanakkor fiókegyesületek létrehozása más településeken is szerepel a célkitűzéseik között. /Dr. Urmánczy Nándor Egyesület alakult. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), 2009. aug. 3./

Száznegyvenhat állás szűnik meg szeptember 1-jétől a háromszéki tanügyben, amit a megyei tanfelügyelőség átszervezéssel kíván áthidalni, leépítésre csak ott kerül sor, ahol a karcsúsítást nem tudják megoldani. Meg kell szüntetni a csoportos idegennyelv-oktatást (kivéve a kétnyelvű osztályokban), meg kell szabadulni a nyugdíjas pedagógusoktól, fel kell számolni a csoportokban tartott szakoktatást és csökkenteni kell a választható tárgyak óraszámát heti egyre. Gyermekhiány miatt megszűnik a bibarcfalvi iskola V–VIII. osztályos tagozata, a gyermekek a baróti Gál Mózes Általános Iskolában kezdi az új tanévet, Málnásfürdőn pedig felszámolják az egyetlen gyermekkel működő román tagozatos elemit. /Fekete Réka: Számolnak az iskolaigazgatók (Leépítés a tanügyben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Fél normával fog továbbműködni a Nagyváradi Állami Filharmónia kórusa a megyei tanács döntése értelmében. közölte Sarkady Zsolt, a filharmónia volt igazgatója, aki több tényezőre, személyes okokra, valamint belső konfliktusokra hivatkozva lemondott tisztségéről. Az intézményt ideiglenesen Tódor Albert volt nagyszalontai polgármester vezeti. A megyei tanács nyolcszázalékos leépítést kért a filharmóniától. Ez azért érinti elsősorban a kórust, mert a kollektív munkaszerződés szerint „ha bármilyen leépítésre kerül sor, akkor először azokat kell elbocsátani, akiknek ez a második munkahelye”, az énekkarnak pedig több mint fele máshol van főállásban. Lászlóffy Zsolt karvezető korábban elmondta, hogy a kórus majdnem tíz éven keresztül fél normával működött, míg végül 2008. április elsejétől emelték fel a kar négyórás részmunkaidejét nyolcórás, teljes munkaidőre. A költségcsökkentés révén azonban visszafordulni látszik ez a folyamat. /Totka László: A kórus viszi el a balhét. A filharmónia költségcsökkentésének első áldozatai Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Augusztus 2-án elhunyt Püski Sándor, a Püski könyvkiadó és a Püski könyvesház alapítója, igazgatója, lelke. Püski Sándor 1911. február 4-én született Békés nagyközség harmadik kerületében, Ibrányban, földműves szülők gyermekeként. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1935-ben avatták doktorrá. 1938-ban nyitotta meg könyvesboltját, egy évvel később alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót. Püski Sándor volt az ötletadója és fő szervezője az első, 1942-es, majd az 1943 augusztusában megrendezett híres szárszói konferenciáknak, valamint a Magyar Élet-tábornak. 1944-ben a német, 1945 után a szovjet megszállással szembeszegülő szellemi ellenállás vezéregyénisége volt. A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben bebörtönözték. Püski Sándor 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. 1975-ben hozta létre feleségével a Püski Kiadót, ebben az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutó szerzők munkáit adták közre. A Püski házaspár 1988-ben tért vissza Budapestre és megalapította, majd működtette később fiaival a Püski könyvesházat és a kiadót. Könyvesboltjában a trianoni határokon inneni és túli Kárpát-medencei, valamint a nyugati magyarság képviselőinek legteljesebb merítése található meg a Németh László által emlegetett szellemi haza kincsestárából. Eme értékkészlet jelentős részét a Püski Kiadó maga rendezte sajtó alá. 1944-ig százharminc könyvet jelentetett meg, többek között Kodolányi János, Féja Géza, László Gyula, Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József munkáit. Püski Sándor Könyvessors – magyar sors című könyvében összegezte egy irodalomért élő ember életútját. /Pósa Zoltán, Magyar Nemzet Online: A magyar nemzeti irodalom mentorának halálára. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 4./

Nem engedélyezi tovább a látogatás nélküli egyetemi szakok működését a Tanügyminisztérium. A látogatás nélküli képzési forma helyett a minisztérium a „csökkentett látogatási” forma bevezetését javasolja. Ezzel azt akarja elérni a törvényhozó, hogy az egyetemisták legyenek rákényszerítve arra, hogy időszakonként tartsák a kapcsolatot az egyetemmel. „A módosítást a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant botrány indokolja” – tájékoztatta a nyilvánosságot Ecatrina Andronescu. További szigorítás, hogy a kibocsátott okleveleken pontosan fel kell tűntetni, hogy milyen képzési formában és pontosan hol végezte a hallgató a tanulmányait: a kibocsátó egyetemen, vagy annak valamely fiókintézetében. A továbbiakban pedig csak akkor használhatja az „egyetem” megnevezést egy felsőoktatási intézmény, ha az akkreditációt már lezárta. /Vége a távoktatásnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

A romániai felsőoktatás jelentős részét és magas minisztériumi tisztségviselői köröket is érint a legújabb, augusztus 5-én kirobbant egyetemi diploma-botrány. A Tanügyminisztérium több tisztségviselője, állami egyetemek vezetői is érintettek a diploma-botrányban. Az ügyben a Korrupcióellenes Hatóság (DNA) jár el, a nyomozás jelenlegi állása szerint a diákok 3-4000 eurót fizettek egy-egy diplomáért. Ha a diploma megvédését sem vállalták a hallgatók, akkor 500 eurós pluszköltségért megvédhette helyettük valaki más. /Újabb diplomagyár. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Az Ungvári Nemzeti Egyetemre (UNE) felvételiző magyar nemzetiségű diákok számára megállapított kvóta megszüntetését és a felsőoktatási intézmény rektorának büntetőjogi felelősségre vonását követeli a nacionalista Szvoboda Összukrajnai Szövetség kárpátaljai megyei szervezete. A szélsőjobboldali szervezet beadványt intézett az ukrán legfőbb ügyészséghez és az oktatási minisztériumhoz, amelyben azzal vádolta Mikola Vegest, az UNE rektorát, hogy még 2005-ben a magyar felvételizőknek kedvező, az ukránokat nemzetiségi és nyelvi alapon diszkrimináló felvételi szabályokat rendszeresített az általa irányított felsőoktatási intézményben. Az ungvári egyetemen tavaly nyílt meg a magyar állam 56 millió forintos támogatásával a magyar tannyelvű humán és természettudományi kar, amelynek külön kvóta szerint megállapított 45 helyére a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzősei felvételizhetnek. A magyar kar megnyitása és működése miatt rendszeresen érik támadások az egyetem rektorát a kárpátaljai ukrán nyelvű sajtóban. /A magyar egyetemi kvóta megszüntetését követelik ukrán nacionalisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Hazaérkeztek a Paks melletti Cseresznyéspusztáról a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanulói, akik július 27-től erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági középiskolásokkal együtt vettek részt a tizenhatodik olvasótáborban, melynek idei témája A magyar nyelv éve – 250 éve született Kazinczy Ferenc volt. A táborlakók megismerkednek a Magyarországon új hazára talált bukovinai és moldvai csángómagyarokkal, valamint a Völgységben megtelepült svábok sajátos kultúrájával, népi hagyományaival. /(Iochom): Kézdivásárhelyiek magyarországi olvasótáborokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Megérkezett a működési engedély a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán induló két új mérnöki szakra – tájékoztatott dr. Hollanda Dénes professzor, a kar dékánja. A távközlés valamint a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás a legkorszerűbb szakok közé tartoznak, azonban a felvételi előtt kevesen értesültek az indulásukról, ezért a tandíjas helyek mellett maradtak tandíjmentes helyek is. Hollanda professzor elmondta, ha figyelembe vesszük az információ terjesztésének robbanásszerű fejlődését, kiderül, hogy az elkövetkező években a távközlés terén sok szakemberre lesz szükség. Mire a hallgatók befejezik tanulmányaikat, a jelenlegi gazdasági recesszió is lejár. /b. gy. : Korszerű, új mérnöki szakok a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök önként vonult nyugdíjba, és Nagykárolyba költözött. 1964-ben szabadult a börtönből. Azután nem mehetett vissza régi gyülekezetébe, Székelyzsomborra. Elvállalta a nagykárolyi kicsiny gyülekezet lelkészi állását. Nagyon jó kapcsolatba került a károlyiakkal, majdnem 20 évig szolgált itt, ezért határozott úgy, hogy nyugdíjas éveire ebbe a városba költözik vissza. A püspöki kinevezés élethosszig tart, de egészségügyi okok miatt visszavonult. Három szívinfarktuson esett át, megműtötték. Az 1999. június 15–16-i zsinaton módosításokat eszközöltek. A zsinatot több mint 50 éve nem ülésezett. 1920-ban összeült egy ad hoc zsinat Kolozsvárott, Aradon szuperintendencia néven megalakult a romániai magyar evangélikus egyházmegye vezetősége, amely feje a szuperintendens volt, a mai értelemben vett püspök. A szászok barátságtalanul fogadták ezt, mert ők is ágostai hitvallású evangélikusok. A szász egyházkerület miatt az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevet nem tudták felvenni, ezért a nevük Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület lett. Ezt a hosszú nevet megváltoztatták, intézményünket ma Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületnek hívják. Ide tartoznak még a Bánátban élő evangélikus szlovákok is, ők az egyházkerületen belül külön esperességet, egyházmegyét alkotnak Nagylak központtal. A szászok külön kerületbe szerveződtek. Három evangélikus egyházmegye van, a brassói és a kolozsvári magyar, a nagylaki szlovák. Mózes Árpádot az 1956-os magyar forradalom eseményei miatt ítélték el. Az evangélikusoknak még volt egy bűnük. Két szélsőségesen baloldali tanár is tanította őket, ezek ellen a teológiai professzorok ellen petíciót nyújtottak be a püspöknek. Annyit kértek a vezetőtől, hogy intse meg a szóban forgó tanárokat, hagyjanak fel a baloldali magatartásukkal. Mindehhez még hozzájött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjaival való találkozásuk is. Nekik elmesélték a romániai magyarság akkori helyzetét, a magyar egyházak ellehetetlenített sorsát. A Szekuritáté szerint ezzel az ország belügyeiről adtak ki információkat egy idegen állam polgárainak. Ez hazaárulásnak minősült. Nyolcukat ítéltek el, négy lelkészt és négy teológust. Mózes Árpádot mint püspöki titkárt fővádlottnak nevezték ki. Mózes Árpádot 18 esztendőnyi fegyházbüntetésre ítélték, a többieknek 16, 15, 8, 7 és 6 évi szabadságveszés járt. Még nem gondolt arra, hogy könyvben kiadja emlékezését. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ 1992-ben püspökké választották és 12 évig Kolozsváron élt. 2004 augusztusában egészségi okokra hivatkozva visszavonult, azóta Nagykárolyban lakik. /Végh Balázs: A szolgálat adott értelmet életemnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Kellemes meglepetést szerzett közönségének a Cantores Vivaces énekkar a kolozsvári zenelíceum dísztermében megtartott hangversenyen. Egy kis közösség tagjai a maguk örömére énekelnek. Teszik ezt közel három évtizede: többségük egyetemi hallgatóként érkezett Kolozsvárra Brassóból, Nagyszebenből, Medgyesről stb. A német anyanyelvű diákok alakítottak énekkart. Kitelepedésük után is működött a kórus. Az évi találkozókra mindenki igyekezett eljönni. S most, harminc évvel a megalakulásuk után jubileumi koncertkörutat szerveznek, amelynek első állomása a „bölcső”: Kolozsvár. Koch István kórustag és szervező elmondta: Brassóban, Szászsebesen és Kisdisznódon lépnek majd fel. Kár, hogy mindössze egy dalt énekeltek el magyarul. / N–H. D. : Irigylésre méltó műkedvelők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Számítógépes tudásukat fejlesztik Tusnádfürdőn a 6. Neumann tábor résztvevői, akik egész Erdélyből sereglettek össze. Idén az Interkulturalitás az informatika eszközeivel címszó alatt a diákok valódi vitatechnikákat próbálhatnak ki. Borboly Csaba megyei tanácselnök a megnyitón elmondott beszédében hangsúlyozta a közösségi munka fontosságát. A szervezők idén is a MAKOSZ és a MIÉRT, valamint a Hargita Megyei Diáktanács (HADIT). /Hompoth Loránd: Gondolkodni, beszélni és cselekedni. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Zsoboktól a vasútállomás félóra gyaloglásnyira van, a település mégis Kalotaszeg szíve-lelke, amely a maga zártságában érintetlenül megőrizte kincseit, színes népviseletét, népi építészetét, s amelynek népe vendégszeretetével, kedvességével halmozza el a távolról érkezőt – hangsúlyozta a magyarországi vendég, a pápai irodalomtanár, Katona Györgyné, Veress Zsuzsa, aki festőművész férjét kísérte el a faluban immár 14. alkalommal megrendezett képzőművészeti alkotótáborba. Az alkotótábor az Essig művészházaspár ötletéből, szervezőkészségéből született meg a tábor. Jöttek már művészek Svájcból, Ausztriából és Svédországból is. A kiállítást megnyitó tanárnő frappánsan megjegyezte: valóságos magyar–magyar csúcstalálkozó zajlott Zsobokon, hiszen a bennszülötteken kívül magyarországiak – többen Erdélyből áttelepültek – valamint, idén először, felvidékiek is tarkították a tábor összetételét, Kassáról érkezett Fecsó Yvett és Fecsó Szilárd. Kolozsvárt a leghűségesebb táborlakók Bordy Margit és Tompos Opra Ágota valamint a szervező Essig Klára képviselte. A festészeti-grafikai táborral párhuzamosan Essig József szervezőkészségének köszönhetően a fotósok is hódolhattak Zsobokon szenvedélyüknek, dokumentum- és művészfotókon, sajátos kompozíciókon örökítve meg a 2009-es állapotokat, hangulatokat. /Németh Júlia: Magyar–magyar csúcstalálkozó Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Folytatódnak a beiratkozások a Spiru Haret Egyetem távoktatásos rendszerű szakjaira, annak ellenére, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter e képzési forma megszüntetését javasolta a Spiru Haretről készített jelentésében. Az egyetem vezetősége bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróságon támadja meg a minisztériumi dokumentum következtetéseit. „A helyzet sokkal súlyosabb, mint eddig gondoltuk, rendkívül szigorú intézkedésekre van szükség – nyilatkozta Ecaterina Andronescu. A tárcavezető szigorító javaslatai között olyan alternatívák szerepelnek, amelyek az egyetem távoktatási központjainak felfüggesztését kezdeményezik az ország határain kívül és belül. Ecaterina Andronescu emellett hároméves szigorított ellenőrzést javasol, hogy az akkreditált szakok minőségellenőrzése is biztosított legyen. „Bezárjuk az egyetemet, ha nem lép a törvényesség útjára” – mondta Andronescu. /P. B. : Ellentámad a Spiru Haret. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A romániai közszolgálati rádió marosvásárhelyi területi stúdiója magyar adásának szerkesztője beszámolt az V. Gyergyószentmiklósi EMI-táborról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke előadása után a riporter nem talált semmi kivetnivalót az elhangzottakban, sőt úgy fogalmazott: a magyarországi vendég igazából nem mondott semmiféle sértőt, botránykeltőt, mindaz, ami elhangzott a lehető legtermészetesebb. Vona kijelentette, Magyarország legyen újra a magyaroké! Székedi Ferenc, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte ezt a kijelentést, mondván, mit szólnának a romániai magyarok, ha egy romániai román politikus mondaná: „Románia legyen újra a románoké!” Erre azt mondanánk, írta Székedi, hogy nacionalista, hogy fajgyűlölő, hiszen itt vannak a romániai magyarok, németek, bolgárok, örmények, törökök, tatárok, cigányok, lipovánok és így tovább. Vona jelmondata: Magyarország legyen újra a magyaroké! – éppen ilyen nacionalista. A fiataloknak „Vonától ezért kell vonakodniuk. ” /Székedi Ferenc: Vonakodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Csángóföldön szervezi meg idén a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet. A kilencedik tábor augusztus 10-én kezdődik és augusztus 16-ig tart, jelezte Szabó-Györke Zsombor, a KMDSZ PR-felelőse. „Ez a tábor és nyári egyetem nem csak szakmabeli néprajzosoknak szól. Elsősorban olyan diákoknak találtuk ki ezt a rendezvényt, akik érdeklődnek a magyar népi kultúra és hagyományok, az épített örökség és a földrajzi látnivalók iránt. Így lesznek történelem, kommunikáció és földrajz szakos hallgatók is” – fejtette ki a tábor célkitűzéseit Szabó-Györke Zsombor. /Sipos M. Zoltán: Csángóföldre vándorol a néprajzi tábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A cikkíró is kapott levelet, amelynek feladója száznyolcvan dollár befizetése és egy curriculum vitae mellékelése után postázza az arany betűs, ékes pecsétes diplomát. Amely, feltehetően, díszesebb a világ összes diplomájánál. A Spiru Haret nevű egyetem az akkreditált, ellenőrzött szakok számára a minisztérium által biztosított diplomákat más, ellenőrizetlen szakoknál használta fel. A többszázezer diáklétszámra felpuffasztott hiperegyetem ballonja előbb-utóbb kipukkadt volna. Az államapparátusban is vannak magas tisztséget betöltők, akik a szóban forgó egyetemen kaptak diplomát, illetve annak képzeletbeli pulpitusáról okítanak, s akik az ott tartott képzeletbeli vizsgákon vizsgáztatnak le egyetlen nap leforgása alatt többezer diákot. /Németh Júlia: Diploma – dömping. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

„Eddig egyszerű volt a képlet: Tőkés László a zöldeknél ült, ahol elmondta, amit gondolt, Sógor Csaba és Winkler Gyula a néppárti frakcióban meg nem igazán került összetűzésbe a románokkal. Most, hogy mindhárman az Európai Néppárt soraiban ülnek, kíváncsian várom, mit tesznek” – ecsetelte Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadása után az ÚMSZ-nek. A magyar kormány Románia uniós csatlakozása előtt semmit nem tett az erdélyi magyarokért. A románok, a szlovákok szebbnél szebb kiadványokkal, filmekkel, DVD-kkel, tankönyvekkel bombázzák az európai közvéleményt – sokszor hamis történelmi adatokat sulykolva beléjük –, a magyar nemzetpolitika viszont még nyomokban is alig lelhető fel Brüsszelben. Egy belga képviselő azt tudja, hogy ezer éven keresztül a magyarok elnyomták a szlovákokat, a románokat, egy a több évvel ezelőtti kiadvány így mutatta be az EU-országok történelmét. A kiadványokból tudható, hogy Magyarország felelős a zsidóság kiirtásáért. A németeket bemutató részben ez utóbbira még utalás sincs. Egy holland újságíró szerkesztette ilyen kiadvány ellen Magyarországról sokáig nem érkezett ellenvetés. /Oborocea Mónika: Kik támogatnak bennünket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Szolgálati lakást biztosít a fiatal értelmiségieknek a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – döntött augusztus 11-i ülésén a testület. A város vezetősége az elmúlt év végén 450 ezer euróért megvásárolta egy magánszemélytől a Cigaretta utcában levő 3600 négyzetméteres telket és a rajta levő, egyenként 16 lakrészes két ingatlant Antal Árpád polgármester azt tervezi, hogy a lakásokat felújítják, majd orvosgyakornokoknak, fiatal tanároknak, egyetemi oktatóknak, színészeknek adják oda. Ez a Gyere haza program része. Antal Árpád szerint ugyanis a Kolozsváron tanuló szentgyörgyi diákok alig 43 százaléka költözik haza az egyetem befejezése után. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: bővül a Gyere haza program. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

A magyar nyelvet és irodalmat oktató országos bizottság az elmúlt héten Kolozsváron tanácskozott, tájékoztatott Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelője. Ősztől változik a kerettanterv: a IX. és X. osztályos tanulók, attól függően, hogy humán vagy reál profilú osztályba járnak, különböző óraszámban tanulják majd a magyar nyelv és irodalmat. Az V-VIII. osztályos diákok tananyaga minőségileg és mennyiségileg nem változik. Az I-IV. osztályos tantervet nem módosították, mondta el Miclaus Judit elemi oktatásért felelős Szatmár megyei szaktanfelügyelő, de kevesebb lesz az óraszám. /Bumbulut Krisztina: Csökkentették a tananyagot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./

Egy hónapja új elnöke van az RMDSZ petrozsényi szervezetének: András József egyetemi tanár. A tisztújításon közel százan vettek részt. A több mandátumot maga mögött tudó Wersánszky Eduárd leköszönő elnök nem jelöltette magát, bejelentette, hogy nem vállal újra tisztséget. András József úgy látja, a helyi RMDSZ-ben a munkában mindenkinek felelősséget kell vállalnia. Szeretné bevonni a fiatalabb nemzedéket is. Petrozsényban a népszámlálás szerint 3500 magyar él, de közülük nagyon sokan csak névlegesen itteni lakók, mert minden szabadidejüket otthon, a Székelyföldön töltik. Rengetegen vállaltak külföldön munkát. A helyi RMDSZ-nek hatvan valahány fizető tagja van, de elég széles a szimpatizánsok tábora, azoké, aki a rendezvényekre, főleg bálokra eljönnek. Eddig a legfontosabb hidat az RMDSZ és a helyi közösség között az egyházak jelentették, de ez ma már nem elég. Hat hónap alatt szeretnék felkeresni az összes magyar nevű családot és elbeszélgetni velük. Petrozsényban a kilencvenes évek után líceumi szintről összevont elemivé süllyedt a magyar oktatás. A mai relatív jónak nevezhető állapot (önálló elemi és gimnáziumi osztályok) a Szent Ferenc Alapítványnak köszönhető. A helybeli szülők viszont most sem iparkodnak ide íratni gyerekeiket. /Gáspár-Barra Réka: Tisztújítás a petrozsényi RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

A Magyar Rádió „Kultúrkincs, Közkincs!” kezdeményezésének keretében a határon túli magyar nyelvű adásokat sugárzó rádiószerkesztőségek részére jogdíjmentesen elérhető hanganyagai több órányi tartalommal bővülnek az idei évben, többek közt klasszikus- és kortárs irodalmi művek feldolgozásaival, a XX. század magyar– és világirodalom legjelentősebb alkotóinak műveiből készült rádiós adaptációkkal, illetve hangjátékokkal. /Sajtóanyag. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A héten Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető bemutatta az általa vezetett szakmai csoport – benne a tanügyi szakszervezetek, a diáktanácsok és a szülői szövetségek képviselői is – oktatási törvénytervezetét. Amennyiben ez a jogszabálytervezet életbe lép, akkor a nemzeti kisebbségek esetében változhat a román nyelv oktatása az V–VIII. osztályban. Eszerint a többségi gyerekekhez képest differenciált módon – külön tanterv és tankönyv alapján – kell majd oktatni a román nyelvet és irodalmat. Azonban, a törvénytervezet egyetlen cikkelye sem foglalkozik a felekezeti oktatással. „Az Andronescu tárcavezető által kidolgozott háromszáz oldalas oktatási törvénytervezet VIII. fejezete foglalkozik kimondottan a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseinek szabályozásával” – tájékoztatott Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója. Nincs változás Románia földrajzának, illetve a románok történelmének oktatását illetően. Ezeket a tantárgyakat továbbra is románul tanulják majd a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. Az Andronescu-törvénytervezetben is szerepel az, hogy ha a szakoktatás és a posztliceális képzés magyarul zajlik, akkor a szakszavakat magyarul is tudni kell. „Az általános rendelkezésekben az is szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának finanszírozásában lesznek külön költségek, ezeket bele kell foglalni az alapfinanszírozásba” – fejtette ki a vezérigazgató. A törvénytervezet kidolgozói előzőleg nem egyeztettek a történelmi magyar egyházakkal a felekezeti oktatásról. Ebből az szűrhető le, hogy a kormány nem veszi figyelembe az oktatásban érintett felek – például az egyház – nézőpontját. „Az Erdélyi Református Egyházkerület többször is eljuttatta az RMDSZ-hez a felekezeti oktatással kapcsolatos, írásba foglalt álláspontját, így hát nem rajtunk múlt, hogy a tervezetbe nem kerültek be a felekezeti oktatással kapcsolatos cikkelyek” – közölte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. /Nagy-Hintós Diana: Nem esik szó a felekezeti oktatásról az Andronescu-féle törvénytervezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter visszavonulót fújt a Spiru Haret Egyetem ügyében, s pártja nyomására úgy határozott, hogy nem érvénytelenítteti a törvénytelenül kibocsátott diplomákat. Az egyetem bírósági úton elérte a szaktárca ama rendeletének érvényesítését, amely megtiltotta, hogy újabb felvételit szervezzenek az akkreditációval nem rendelkező szakokon. A minisztériumnak ez a döntése főként a távoktatást érintette, hiszen ennek az oktatási formának köszönhetően növelte az elmúlt években a Spiru Haret több mint ötszázszorosára a beiskolázott diákok számát. A Spiru Haret egy másik fronton is pert nyert. A galati-i ítélőtábla megsemmisítette a Vrancea megyei tanfelügyelőségnek a versenyvizsga eredményeit jóváhagyó iratát, és arra kötelezi a tanfelügyelőséget, hogy újabb versenyvizsgát írjon ki a címzetes állásokra. /(borbély): Újabb fordulat a Spiru-botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Miközben a kormányon lévő és azon kívül rekedt pártok egymást gyalázzák az oktatási törvénycsomag körüli politikai vitában, a romániai magyar közösségnek azzal kell szembesülnie, hogy minden tíz diákból három román tagozaton végzi a nyolcadik osztályt, és tízből négyen román tannyelvű osztályból ballagnak. Az általános iskola végzősei körében 4,8 százalék az anyanyelven tanuló magyar diákok aránya, a ballagók körében pedig 3,9, miközben a 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint magát magyarnak valló lakosság 6,6 százalékot tesz ki. Mindez nem egyezik meg azzal a sokat hangoztatott elmélettel, miszerint Romániában minden kisebbség számára biztosított az anyanyelvű oktatás. Idén hétezren érettségiztek sikeresen magyar nyelven, miközben a legtöbb magyar helyet kínáló egyetemen, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen csupán ezerszáz államilag támogatott hely volt az anyanyelvükön tanulni kívánó végzőseinknek. /Fekete Réka: Nyelvünkben is fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Újabb, rendkívül igényes, gyerekeknek szóló kiadvány megjelentetésében vett részt Orbán Ferenc háromszéki zenész. A budapesti Sanoma Kiadó gondozásában megjelent Évszakok című könyv több egyszerű verseskötetnél, afféle összművészeti termék, hiszen a Weöres Sándor-költemények mellett gyönyörű színes illusztrációkat tartalmaz, a verseket megzenésítették. /(Farcádi): Megzenésített Weöres Sándor versek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A 81 éves Bitay László matematikus, nyugdíjas egyetemi tanár emlékezett a Bolyai Tudományegyetem matematika karának legidősebb, köztiszteletben álló tanárára, Gergely Jenő professzorra. 1948-ban került a Bolyai Egyetemre a kolozsvári Mariánum leányiskola matematika katedrájáról, és itt tevékenykedett a két egyetem egyesítéséig. Súlyos betegség következtében innen nyugdíjazták, de még évekig konzultáns professzorként segítette tanácsaival a diákokat és tanártársait. Gergely Jenő /Kolozsvár, 1896 – Kolozsvár, 1974/ a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezhette tanulmányait. Az egyetemen olyan nagyhírű professzorok mellett dolgozott, mint Riesz Frigyes, Fejér Lipót és Klug Lipót. 1921-ben Gergely Jenőt meghívták az időközben Szegedre költözött egyetemre, de ő az itthonmaradás mellett döntött. A Mariánum leányiskolában tanított matematikát, majd meghívták az akkoriban alakulóban levő Bolyai Tudományegyetemre, előadó tanárnak, később professzor lett. Amikor a Román Tudományos Akadémia Kolozsváron létrehozta számítási intézetének fiókját, őt is meghívták munkatársnak, s ebben a minőségében itt is dolgozott az intézet megszüntetéséig. 1952-ben, Bolyai János születésének 150. évfordulóján a Bolyai Egyetem matematika karán kiállítást rendeztek. A kiállítás fő irányítói Gergely Jenő és a matematikatörténet előadója, Tóth Sándor voltak. Ebből az alkalomból az egyetem emlékkönyvet jelentetett meg Bolyai János élete és műve címen. E könyv egyik legértékesebb fejezetét, Bolyai Appendixének ismertetését Gergely Jenő professzor írta. A kiállítás anyagát átszállították a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumba, ahol egy része ma is megtekinthető. Gergely Jenő széles látókörű, minden iránt érdeklődő, több nyelvet beszélő ember volt. A professzor a Házsongárdi temetőben nyugszik. /Bitay László: Levélbontó – Emlékezés hajdanvolt tanárunkra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Az oktatás reformjáról a parlament épületében augusztus 18-án kezdődött közvita első napján nem tisztázódott, hogy a kormány melyik törvénytervezetért vállal felelősséget két hét múlva. Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök minél hamarabb új oktatási törvénycsomagot akar. Basescu üdvözölte a kormány ama szándékát, hogy felelősségvállalással terjeszti a parlament elé szeptember 2-án az oktatási törvénycsomagot, burkoltan bírálta az Andronescu-féle tervezetet. Andronescu oktatási miniszter visszautasította a bírálatot. Basescu szerint a Spiru Haret Egyetemhez hasonlóan egyes állami felsőoktatási intézmények is átverik a diákokat úgy, hogy valós tudás nélküli okleveleket adnak nekik. Példaként említette a nagyváradi, a targu-jiui, az alexandriai és a jászvásári orvosi egyetemet. Andronescu szerint alexandriai egyetemet soha nem akkreditálták, csak ideiglenes engedéllyel működött egy ideig. /B. T. : Nem tisztázott semmit az oktatás közvitája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatott: mindössze 8,48 millió lejt utaltak ki Kolozs megyének iskola-felújítási munkálatok fedezésére, holott legalább hetvenmillió lejre lenne szükség. A polgármesteri hivatal több tanintézetnek, így a magyar tannyelvű vagy magyar tagozatos líceumoknak is juttatott némi pénzt, de csakis a legszükségesebb munkálatok fedezésére. A Báthory-líceumban idén a főépületnek az udvar felőli frontját festik le. Az Apáczai-líceumban ablakokat cserélnek, a megrongálódott tetőcserepek helyett is újat tesznek. A Brassai-líceumban néhány osztálytermet és mellékhelyiséget korszerűsítenek. A Református Kollégiumban négy osztálytermet s az óvodának szükséges termet újítanak fel. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra sincs pénz az iskolák felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./