Tizennyolcadik alkalommal rendezték meg a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a véndiákok találkozóját. A kétnapos rendezvény rendhagyó osztályfőnöki órával kezdődött, amit felvonulás és mulatság követett. /Véndiák-találkozót tartottak a Kölcseyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Előfordul, amikor egy kritikus helyzetben meg kellene szólalni, de a félelem megbénítja a nyelvet, mert bármilyen szó elmélyítené a válságot. Ilyen válság a magyar–roma együttélés. Az etnikai kapcsolatok alakulásában fontos szerepe van a médiának. Amikor tárgyilagosságra törekedve elmesélünk egy történést – például a birtokháborítást, a rablást, a rendőrség közbeavatkozását, az önkényes csoportos megtorlást –, akaratlanul is állást foglalunk azzal, ahogyan a nyelvet használjuk. A romák megdézsmálták a terményt, a romák belekötöttek a békésen italozó magyar fiatalokba, a romák elvittek valamit az idős ember udvaráról, és akkor a falusiak összefogtak. Vannak, akik a konfliktusok gerjesztése érdekében a történetet egészen másképpen mesélik el: a romák gyomra korog, gyermekeik ebédje, vackor vacsorára a család vékony répát főz, amit kénytelen volt ellopni, mert a zsíros székely paraszt nem adna egy-egy kas pityókát, ehelyett roma csűrt gyújtogat, roma lovat üt agyon. (A lovaknak is van nemzetisége!) S az olvasó láthatja, a székelyek: fasiszta állatok! Ez a típusú újságíró is rasszista, hangoztatott liberalizmusa mögött rasszista énje bujkál. Amikor azt mondja, hogy akik hallgatnak, cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők, állatok, akkor kialakít egy sztereotípiát a székelyekről. Sem a rablógazember roma, sem a rasszista magyar, sem az állat székely sztereotípiája nem alkalmas a helyzet orvoslására. Az ilyenfajta sztereotípiáknak el kell tűnniük a sajtóból. /Ambrus Attila: Merev értelmezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./ Előzmény: Parászka Boróka írta: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. Répáját félti, nem az életét. ” „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” /Parászka Boróka: Nesztek nektek csabakirályfizás. = Manna. ro, júl. 13./

Tizenhat polgármester és Borboly Csaba megyei tanácselnök felszólította a Manna szerkesztőségét, hogy kérjen bocsánatot a csíki székely közösségtől Parászka Boróka cikkének két mondatától: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”, továbbá: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” A Manna elnézést kér, hogy rátapintott: a székelyek anyagilag és szellemileg olyan nyomorult körülmények között élnek, hogy kénytelenek az identitásukkal és büszkeségükkel takarózni, a rendvédelmi hatóságok „évekig le se szarták a helyieket, így azok jogosnak érezték az önbíráskodást”, hogy a térség vezetői az „évek óta romló közbiztonságáról” csak 2009. július 27-én tanácskoztak először, elnézést kér, „hogy magukat nem szólították fel arra, hogy találjanak ki olyan helyben működtethető gazdasági konstrukciókat, amelyekkel el lehet indítani egy cigány családi vagy nagyobb életközösséget az önfenntartás útján”. A a Manna szerkesztői is állatok, mert „nyilvánosan hallgattak eddig a gazdaságilag periférián élő székelyek perifériáján élő cigányok között halmozódó feszültségekről”. Elnézést kérnek, „aki más életére, biztonságára tör, vagy ezt hallgatólagosan megtűri, vagy csak egyszerűen hallgat róla, az saját emberi mivoltát és méltóságát kérdőjelezi meg. Állattá válik. ” /Szabó Tünde: Igen, a Manna szerkesztői is állatok. = Manna. ro, júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesztek nektek csabakirályfizás. = Manna. ro, júl. 13.

A magyarságtudat erősítésével híd szeretne lenni az anyaország és az elszakított országrészek között a Partiumi Híd Fesztivál, amelyet első ízben szerveztek meg a Szatmár megyei Kökényesden július 9. és 13. között. A koncertek mellett előadások hangzottak el, zajlottak a gyermek- és szabadidős programok is. Több mint 3 ezer látogató fordult meg a fesztiválon. Krakkó Rudolf fesztiváligazgató szerint a hármashatár minden oldaláról érkeztek kikapcsolódni vágyó táborozók. „Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Erdély és a Partium különböző településeiről voltak látogatóink. – fogalmazott. Alapvetően családos rendezvény a Híd Fesztivál. Az egyik legjobban várt előadó, Tőkés László EMNT-elnök nem jelent meg, helyette Toró T. Tibor alelnök tartott előadást az európai autonómiaformákról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke A nemzettudat újjáépítése címmel beszélt a hallgatóságnak. „Anyagilag veszteségesen zárt a fesztivál, de a programok szempontjából sokat nyertünk. ” – összegzett Krakkó Rudolf. /Nagy Orsolya, Végh Balázs: Hétfő éjjel ért véget a Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Közel két éve tartó folyamatos egyeztetés után július 14-én véglegesítették a román– magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét, amely összegzi az eddigi eredményeket és a jövőbeni vállalásokat a két országot érintő együttműködési kérdésekben, közölte Bukarestben Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, miután a testület társelnökeként román kollégájával, Bogdan Aurescu külügyi államtitkárral tárgyalt. Gémesi elmondta: a magyar igazgatók leváltását is felvetette román kollégájának. „Mi elmondtuk, hogy szerintünk a hivatalvezetők szintjén is be kellene tartani az adott régió etnikai arányait. A román fél azt az ismert álláspontját mondta el, hogy teljesen törvényes, a kormányváltás után szükségszerű megoldás volt a hivatalvezetők leváltása” – számolt be Gémesi. Gémesi Ferenc fontosnak nevezte, hogy senkinek ne legyen hátránya Romániában pusztán abból, hogy magyarul tanul. Megfogalmazta a magyar igényt, miszerint a jelenleg több mint kilencven százalékban Magyarország által támogatott Sapientia egyetem működtetéséhez a jövőben a román állam is járuljon hozzá anyagilag. Megfogalmazódott: a vegyes bizottságnak legyen betekintése abba, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kétnyelvűséget miként alkalmazza a gyakorlatban. A társelnökök a jövőben közös látogatások keretében vizsgálják meg, hogyan érvényesül az anyanyelvi oktatás a romániai magyar és a magyarországi román intézményekben. A kommunista rendszer által elkobzott javak visszaszolgáltatásának témája is szerepel a jegyzőkönyvben. /Szávuj Attila: Román-magyar vállalások. Bukarestben véglegesítették a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Költségvetési pénzekből finanszírozza a Hargita Megyei Tanács az idei EMI-tábort. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. „Az ilyesmit büntetni kell, nem pénzelni” – jelentette ki Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő. Hargita megye a rendezvénysorozathoz 5000 lejjel járul hozzá. „A tábornak nyújtott támogatás azt is jelenti, hogy a megyei önkormányzat elkötelezi magát az itt népszerűsített szélsőjobboldali eszmék támogatása mellett?” – kérdezte az ÚMSZ Borboly Csabától, a Hargita megyei tanács elnökétől. Borboly a támogatással kapcsolatban kifejtette, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját, elvárásait és értékrendjét” – szögezte le Borboly. „Ha a gyergyói térség legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát az EMI-tábor, akkor az annak a szervezőit dicséri, és a bírálókról állít ki bizonyítványt. Fel lehet tenni a kérdést, hogy az, aki ezzel nem ért egyet, miért nem szervez szebbet, jobbat, baloldalibbat?” – replikázott a tanácselnök. Borboly szerint ha ideológiai alapon döntene az önkormányzat arról, milyen rendezvényt támogat, és milyen rendezvénytől vonja meg a finanszírozást, akkor az 1989 előtti időkhöz térne vissza. Eckstein-Kovács Pétert, az államfő kisebbségügyi tanácsosát „felháborítja a rendezvény támogatása. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje kifejtette: a tábor támogatása a megyei tanácselnök személyes felelőssége. „Nem tudom milyen érvei vannak Borboly Csabának, de minthogy hamis indokokkal jöjjön, inkább vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Horváth István, Parászka Boróka, Salamon Márton László: Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter bejelentette, hogy a tárca végleg visszavonja a Spiru Haret magánegyetem százezer hallgatójának az oklevelét. A tárca honlapján az érdeklődők megtekinthetik, hogy melyek a Spiru Haret akkreditált képzési formái, és melyek azok a szakok, amelyek engedély nélkül működnek. /Felfüggesztett diplomák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

„Az orvostudomány az elmúlt években egy új vírust azonosított be. Nem tudom, miért, Tusványos-vírusnak nevezték el” – mondta tréfálkozva Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke július 15-én Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. „Különböző korszakai voltak az úgynevezett bálványosi folyamatnak, a kezdeti korszaktól a professzionalizálódáson át a nemzetpolitikai korszakig” – fejtette ki alapítóként Toró. A nemzeti összetartozást, az egyén és a közösség el nem választható szabadságát és a hagyományok ápolását tartja Tusványos legfőbb értékeinek Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Megnyitóbeszédében elmondta, sokat érnének ezek az értékek, ha nem kapcsolódnának hozzá politikai szándékok, eredmények is „Ezzel kapcsolatban nincs szégyenkeznivalója a szabadegyetemnek – fejtette ki Németh –, hiszen olyan eredményeket tudhat a magáénak, mint a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, a határokon átívelő nemzetegyesítés ügyének promoválása, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megalakulása, illetve az olyan európai szemlélet kialakítása, amely az EU-ban rejlő nemzetpolitikai lehetőségek kihasználásával viszonyul az európai integrációhoz. ” Bemutatták a budapesti Pro Minoritate című folyóirat legutóbbi, tematikus számát, amely Tusványos húsz évéről közöl visszaemlékezéseket, tanulmányokat. /Horváth István: Tusványos mint kórokozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Július 18-án közösen tart előadást a bálványosi szabadegyetemen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Traian Basescu államfő. A közönség előtti szereplést zárt tárgyalások előzik meg. Orbán Viktor kifejtette, jó viszonyt ápol Basescuval. Politikailag egy európai családhoz tartoznak, ezen nem változtat az a tény sem, hogy létezik számos konfliktusos ügy a román–magyar kapcsolatokban. A dolgok tárgyalások, megbeszélésének útján rendeződhetnek. Ráadásul van olyan ügy, amely Magyarország és Románia területén kívül van, és mindkettőnek fontos, mindkettőnek nemzeti érdeke: az Ukrajnában élő közösségek dolga. „Az, ami ma Ukrajnában történik a románokkal és a magyarokkal, de minden kisebbséggel, elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Fennáll az a veszély, hogy megszűnnek az anyanyelvi iskolák, elfogynak a diákok, eltűnnek a közösségek. Ebbe nem lehet belenyugodni. A Fidesz elnöke, Magyarország egykori és várhatóan leendő miniszterelnöke július 16-án délután érkezett meg Tusnádra. Programja igen sűrű, román és magyar politikusok egész sorával tárgyalt. /Farkas Réka: Beszélni kell a kényes ügyekről (Orbán Viktor Tusnádon) – XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A Romániában harmadik alkalommal megrendezett informatikaolimpia rangos versenynek bizonyult, tele kihívásokkal. A Petru Maior Egyetem által felajánlott különdíjat a marosvásárhelyi küldöttség kapta. A csoportok mellé Marosvásárhelyen városnézésre egy-egy román diákot osztottak be. Ezek közül az egyik diák (az Amerikai Egyesült Államokból) meglepődve hallhatta, arra a kérdésre: igaz-e, hogy itt régebben magyarok laktak, azt válaszolta, nem igaz, hanem törökök. Ezek után azon sem csodálkozott, hogy a vár Draculáról híres és a legrégebbi templom a román ortodox, és katolikus templom nincs a városban. Arcpirító az, ahogyan ezeket a diákokat felkészítették a külföldiek fogadására. /Szekeres Erzsébet: Arcpirító idegenvezetés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

A setétpataki anyanyelvi tábor lakói Uzonkafürdőn, az ottani új strandon töltötték az együttlét tizedik napját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenöt éve szervezi több támogató – köztük a Nemzeti Alapprogram és a Kovászna Megyei Tanács – segítségével a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor rendezvényeit, előbb Kommandón, Zabolán, Illyefalván és több éve rendszeresen a setétpataki panzióban. Az idei résztvevők háromszéki anyanyelvi vetélkedők díjazottjai, Erdély szórványvidékeiről, Párkányból (Szlovákia), Pélmonostorról (Horvátország), Zentáról (Szerbia), valamint az anyaországi Veszprémből érkezett középiskolások és kísérőik voltak. Az AESZ ügyvezető elnöke, Ördög-Gyárfás Lajos a háromszéki nevezetességekről készült DVD-t mutatta be. Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE tanára Kazinczy Ferenc 1816-os Erdélyi leveleiből idézett: ,,Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszokván venni utunkat, valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk. ” Dr. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársának vetített képes előadása arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy mennyi mindent köszönhet a magyar és európai kultúra a Háromszéken született vagy itt tevékenykedő, könyveket író és gyűjtő embereknek. Zabolán, a Csángó Múzeum udvarán az intézményt megteremtő dr. Pozsony Ferenc kolozsvári professzor a csángókról tartott előadást. A Székely Nemzeti Múzeum játékgyűjteménye pedig a nagy diákokat sem hagyta hidegen. Dr. Péter Sándor a háromszéki személy- és helynévanyagról tartott előadást, dr. Zsigmond Győző professzor pedig a népi gombaismeretről. Hiripi Erzsébet pedagógus a nagybányai Németh László Líceumból érkezett. A megyében két magyar tannyelvű középiskola van, a másik Máramarosszigeten. Apad a gyermeklétszám, egyre többen román iskolába íratják gyerekeiket. Szórád Endre tanár egy párját ritkító intézményből, a délvidéki Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumából érkezett Setétpatakra. Ez a középiskola egész Vajdaságból toborozza a kiemelkedő képességű tanulókat. Létezik a régióban egy másik tehetséggondozó magyar gimnázium is, mégpedig Szabadkán, mely Kosztolányi Dezső nevét viseli. Zenta különben 26 000 lakosú község, lakóinak nyolcvan százaléka magyar. Csongrádi Zsófia tanárnő a felvidéki Párkányról és környékéről jött tanulókat hozta. /Kovács B. András: Setétpatak élménye (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Magyarországi és csángómagyar diákoknak szerveznek közös népzenei tábort július 24. és augusztus 2. között a moldvai Pusztinán, ahol helyi muzsikusok, táncosok tanítják majd a fiatalokat – mondta el Kobzos-Kiss Tamás, a szervező Óbudai Népzenei Iskola vezetője. Pusztina község csángómagyar közösségével többéves az iskola kapcsolata. A tábor megvalósítását segítette, hogy Nyisztor Ilona az idei évben kinevezést kapott a pusztinai Magyar Ház vezetésére. A táborozók a népzenén kívül elsajátíthatják a csángómagyar táncokat, hallhatnak moldvai meséket, valamint szövés-varrás és kézműves-foglalkozások is szerepelnek a programban. A mintegy háromezer lelket számláló Pusztinán még szinte mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet. /Népzenei tábort szerveznek Pusztinán diákoknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Első alkalommal szervezték meg a Partiumi Híd Fesztivált július közepén a Szatmár megyei Kökényesden. Krakkó Rudolf, a Szatmári HÍD Egyesület vezetője és a Fesztivál főszervezője elmondta: az a szándék vezérelte, hogy működésével az egyesület elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a szatmári HÍD Egyesületet 2003 márciusában. Az ötnapos nemzeti tábor nyitó előadását Raffay Ernő történész tartotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Lesz-e magyar önrendelkezés Erdélyben? címmel tartott előadást. Mikola István, a volt polgári kormány minisztere a leendő polgári kormány megújulási lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a történelmi Bethlen család megpróbáltatásairól, valamint a virágzó Verőce kulturális, gazdasági életéről, eredményekről, és tervekről szólt. Mit vétettem ellenetek, urak? Mit vétett az én népem? címmel Wass Albert életéről, életművéről” tartottak előadást Takaró Mihály és Vekov Károly professzorok, valamint Bartha József református lelkész. Gergely István, Tiszti Mikor Csíkból elindultam Csíkba... címmel beszélt az árvaházak nehéz helyzetéről. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszélt. Brády Zoltán, az épp húsz esztendős Kapu főszerkesztője Eduardóra, a lap nemrég tragikus körülmények között elhunyt főmunkatársára emlékezett. A médiakerekasztal képviselői Kubinyi Tamás, M. Szabó Imre, Takaró Mihály, Brády Zoltán, és László György Frigyesy Ágnes moderálása mellett elemezték a médiamanipuláció problematikáját. Krakkó Rudolf bízik abban, hogy jövőre ismét megszervezik a Partiumi Híd Fesztivált. /Frigyesy Ágnes: Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./

Megdöbbentően rosszindulatú, uszító hangvételű, rasszista, fajgyűlölő cikk jelent meg július 13-án a Manna.ro honlapon, a Nesze neked csabakirályfizás című írás szerzője Parászka Boróka. A Manna.ro honlapot a Scripta Kiadó adja ki, mely a közelmúltig Verestóy Attila szenátor tulajdona volt. A Scripta Kiadóban jelenleg a Free Press Románia Alapítvány a többségi tulajdonos, fő kiadványai az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport – melyek köztudottan az RMDSZ szócsövei. Ebben a cikkben Parászka a Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant, magyar–roma ellentétek kapcsán írt, leszögezve: „Hogy Székelyföld sötét, indulatos, szegény, tanácstalan és igazságtalan, az csak most vált egyértelművé. ” Parászka Boróka írása az elhallgatás és a nyílt hazugság technikáit váltogatja, szerinte a konfliktus azért tört ki, mert pár ló máshol legelt, s az anyák „csökött répát loptak a híg levesbe”. Parászka tudatosan elhallgatja, hogy mindkét községben a romák sorozatos erőszakos tettei miatt fogyott el a lakosság türelme. Parászka Boróka bátran kérdez és válaszol: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. ” S még itt sem áll meg, rasszista, magyarellenes dühvel kimondja a szentenciát: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Ezek vagyunk tehát mi, csíki magyarok, székelyek Parászka Boróka és a manna.ro honlap szerkesztői szerint: szerencsétlen nyomorultak, állatok, vonta le a következtetést Szondy Zoltán. Parászka cikke ellen nem tiltakoztak. Pár hónapja közéleti személyiségek aláírásgyűjtést indítottak tiltakozásul a Hargita Népében megjelent György Attila-írás nyomán, pedig abban sem fajt, sem vallást nem sértett a szerző, csupán egy magyarországi liberális pártot érintett meg. Ha azonban Parászka Boróka nem saját népét, hanem az udvarhelyi zsidókat vagy a gyergyói örményeket nevezte szerencsétlen, nyomorult állatoknak, akkor már gyűlnének az aláírások... Magyarellenes, uszító hangvételű, gyűlöletkeltésre alkalmas cikk jelent meg a manna.ro honlapon, szerzője Parászka Boróka. Szondy Zoltán várja a MÚRE, a Diszkriminációellenes Tanács s más, erre hivatott szervek lépéseit. /Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23./

Gyanús az a mód, ahogyan a szekusügynökökről, besúgókról szóló információk időnként felröppennek a médiában. Ez „véletlenül” éppen akkor történik, amikor egy-egy befolyásos politikus vezető pozíciója vagy imázsa veszélybe kerül. Amikor el kell terelni a figyelmet az éppen funkcióban lévő elnök (államfő, miniszter), magas köztisztviselő viselt dolgairól. Nemrég éppen a román futball legsikeresebb időszakának focistáját vádolták meg besúgással. „Véletlenül” éppen akkor, amikor elterjedt a hír, hogy egyik régi neves focista a labdarúgó-szövetség elnöki tisztségére akar pályázni. Arra, amelyre a jelenlegi elnököt immár évtizedek óta mozdíthatatlanul „betonba ágyazták”. Ezért gyorsan néhány focistát bemártottak. Így került Bölöni László is a besúgással gyanúsítottak közé. Erdélyi magyar politikusok neve (lásd Tőkés, Markó, Bárányi) is évekkel ezelőtt mindig akkor került a bulvárlapok címoldalára, amikor a magyar szervezet vagy túlzottan hangosan követelte az autonómiát, a magyar egyetemet, vagy (Bárányi esetében) meg akarta reformálni az elavult román egészségügyet. A rendszerváltást követően sem Romániában, sem pedig Magyarországon nem rendezték a kommunista titkosszolgálat ügynökeinek kérdését. Nemhogy a besúgók, a fizetett ügynökök névsora sem került nyilvánosságra, de még az elnyomó gépezet működtetőié és haszonélvezőié sem. A valamikori bőrkabátos verőlegények most multimilliomos vállalkozók, politikusok. Befolyásuk és pénzük révén az egész társadalmat most is ellenőrzik, befolyásolják. Intésükre, utasításukra beindul a gépezet, s a szupertitkosnak minősített akták tartalma nyilvánossá válik, vagy valósnak tűnő hamis dokumentumok kerülnek a média körforgásába, írta Ujj János. A kérdést rendezni lehetne, ha nyilvánosságra kerülnének az ügynöklisták. Amikor néhány kelet-európai politikusról kiderül titkosszolgálati múltja, valamennyi bizonygatta, hogy mindig csak az ország érdekében tevékenykedett az idegen veszély ellen. (Lásd a Medgyessy volt magyar miniszterelnök, az olténiai román parlamenti képviselő, vagy az egyetlen szavazásra megbízott budapesti szocialista képviselő esetét!) /Ujj János: Besúgók, ügynökök, dossziék. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Digitalizálják a szatmári katolikus egyházmegye Bibliotheca Laurenziana könyvtárának könyveit, melyet az egyházi körökben leginkább keresett kiadványok feltöltésével kezdtek meg. A projektet 2007 novemberében indították el azzal a céllal, hogy a szatmári egyházmegye ritka helytörténeti- és lelkiségi forrásmunkáinak tartalmát elektronikus formában is elérhetővé tegyék. Jelenleg már több mint 30 könyvet, dokumentumot és kiadványt sikerült digitalizálni és közzétenni, köztük a papi névtárak (így a sokat keresett 1904-es schematizmust); történeti munkákat; a szatmári építészetről, templomokról szóló műveket, életrajzi kiadványokat és szentbeszédeket is. A http://www.bibliothecalaurenziana.ro oldalon hamarosan olyan olvasmányokat is elérhetők lesznek, mint a Bukovinai és Csángó Magyarok című könyv Schlauch Lőrinctől. A Szatmári Egyházmegyei Könyvtár az egyházmegye megalakulását követően létesült, alapját pedig az Egerből kapott könyvek képezték. Ez az idők folyamán a szatmári püspökök könyvhagyatékaival és a káptalani könyvtárral gyarapodott. A jelentős előrelépést Schlauch Lőrinc püspök hozta meg azzal, hogy egyesítette a püspöki és káptalani könyvtárat, illetve 1873-ban Török János hírlapíró és könyvgyűjtő könyvtárát megvásárolta, majd azt 1887-ben, Nagyváradra való távozásakor az egyházmegyének ajándékozta. Az egyre gazdagodó kollekciónak Meszlényi Gyula építtetett tágas épületet, a könyvtárat pedig a nagy adományozónak, Schlauch Lőrincnek emléket állítva – a Bibliotheca Laurenzianára keresztelte. A szeminárium államosítása 1948-ban a Meszlényi püspök által felépített intézménynek és értékes állományának a végét jelentette. A közel másfél évszázadig gyarapodó gyűjtemény a felelőtlen, a múltat értékelni nem tudó kultúrvandalizmus áldozata lett. A pusztításból megmaradt könyveket a kolozsvári Román Akadémiai Könyvtárba szállították, ahol „feltárásukat” csak 1990 után kezdték el. Az egyházmegyei könyvtár mai formájában 2004–2006 között jött létre. Ebben az időszakban folyt a szatmári püspöki palota, a Hám János Iskolaközpontnak otthont adó szárny felújítása, s így 2004-ben a szatmári könyvtár is helyet kapott az intézményben. /Józsa János: Egyre több könyvritkaság az interneten. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./

Felvidéken a szlovákok tesznek a magyarok nyelvére lakatot, az ukránok Kárpátalján – ők a maguk fölrajzi tájékozódása szerint Kárpátokon túli területként érzékelik azt, ami számunkra a Kárpátokon innen van – a maradék magyar iskoláikat veszélyeztetik, eközben a román szélsőségesek a magyar anyák magzatait sértik az emberi fantázia legalávalóbb és leghitványabb minősítéseivel, vannak vidékek, ahol cigányok szedik szét a ház ereszét, s eközben a magyarok – a bajos dolgok egyeztetése helyett – azon vitatkoznak, ki hívjon össze nagygyűlést. Tőkés László rendteremtő képessége és karizmája sem elégséges ahhoz, hogy legalább alapvető dolgokban közös nevezőre jussanak. Ilyen volna a székelyföldi autonómia ügye. Van Romániai Magyar Demokrata Szövetség, ennek vannak széki szervezetei, van Székely Nemzeti Tanács, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, van Magyar Polgári Párt és vannak egyeztető fórumok, mindez nem elég. Most éppen az a kérdés, hogy a Székely Nemzeti Tanács meghívhatja-e sorsdöntő értekézésre az RMDSZ kötelékeihez tartozó polgármestereket vagy nem. Ilyenekkel megy az idő, ahelyett hogy valós nemzeti sérelmeket közösen összegyűjtenék és az Európai Unió elé tárnák. /Sylvester Lajos: Összefogás helyett szétfogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Molotov-koktélt dobtak Marosszentannán arra a többnyelvű hirdetőtáblára, amelyet a hét végén tartott Szent Anna-napok keretében avattak volna fel. A község vezetősége a faragott táblán szerette volna több nyelven is megjelentetni a település történetét. Demeter József, a kopjafamotívumokkal díszített hirdetőtábla alkotója úgy vélte, hogy a magyaros motívumok vagy a többnyelvű felirat terve ingerelhette fel a gyújtogatót. Ráduly György polgármester szerint a településen 42 százalék a magyarság aránya, a többi lakos román, illetve roma nemzetiségű. A tábla sorsáról a továbbiakban dönt a helyi tanács. /Molotov-koktél a kétnyelvű táblára. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

A magyarországi jelentkezők számának ugrásszerű növekedése a következő egyetemi tanév nagy újdonsága – tájékoztatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának idei felvételijéről Magyari Tivadar rektor-helyettes A magyarországi diákok áthallgatásáról számolt be Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is. Összesen 71 magyar tannyelvű szakon hirdetett felvételit a BBTE, a legnépszerűbb még mindig az informatika, de túljelentkezés van testnevelés és mozgásterápia szakon is. Jogon ötven magyar diák tanul a következő tanévben Kolozsváron, húsz hallgató pedig államilag támogatott helyet mondhat magáénak. Divatszakma még mindig az újságírás, a kommunikáció és a politológia – ezeken a szakokon sok a jelentkező. Egyetemi rangot kaptak az erdélyi magyar tanítóképzők, a BBTE fiókintézetei Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működnek. Ezeken a szakokon nagyon nagy a túljelentkezés: a meghirdetett 63 támogatott helyre 303-an jelentkeztek. A BBTE égisze alatt működik a gyulafehérvári római katolikus papképző, a mostani beiratkozáskor 14 tandíjmentes helyet töltöttek itt be. Nagy volt az érdeklődés a szociológia karon indított társadalommarketing szak iránt is, a tandíjmentes helyek egyelőre beteltek, az őszi felvételin azonban még hirdetnek meg új, térítésmentes helyeket. Csökkent a gazdasági szakok iránti kereslet: idén csupán 223 felvételiző nyújtott be kérelmet a magyar közgazdasági szakok valamelyikére a Babes-Bolyain. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain a kommunikáció és közkapcsolatok szak bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan jelentkeztek a reál szakok közül a kertészmérnökire is. Hollanda Dénes dékán elmondta, az újnak mondható angol–német–magyar fordítói szakon is túljelentkezés volt. Kevesen jelentkeztek viszont Marosvásárhelyen a műszaki szakokra. A Spiru Haret magánegyetemen kirobbant botrány következményeként a Felsőoktatás Minőségbiztosítását felügyelő Ügynökség (ARACIS) weboldalán tette közzé az összes olyan egyetemi szak nevét, amelynek a működése jogilag kifogásolható. Érintett a Babes-Bolyai Tudomány Egyetemen működő tizennégy, illetve a Sapientián működő 6 szak is. Az illetékesek feltüntették azokat a képzési formákat, amelyeknek az engedélyeztetését egyáltalán nem kérték az egyetemek és azokat is, amelyeken még nem zárult le az akkreditációs folyamat. /P. B. : Lezárult a beiratkozás. Magyarországi áthallgatások javítanak az erdélyi magyar szakok helyzetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A 2009–2010-es tanévben új struktúrában folyik majd a szakmunkásképzés a közoktatásban, tájékoztatott Pellegrini Miklós, Arad megye főtanfelügyelő-helyettes: a szakmunkásképzés nem szűnik meg, mert megmaradnak például az élelmiszeripari, távközlési, vagy gazdasági líceumok, de megváltozik a formájuk és az elnevezésük azoknak az osztályoknak, amelyekben az elméleti középiskolában folyt valamilyen szakoktatás. Amit eddig művészeti és mesteriskolának neveztek, technikum lesz. Egyenrangú a líceumi osztállyal, de szakirányú oktatással. Változik az időtartam, hiszen négyéves lesz a képzés, és a diák a végén érettségire jelentkezhet. Ez az első lesz a kísérleti év. /Pataky Lehel Zsolt: Kísérletezés a szakmunkásképzéssel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Befejeződtek a felvételi vizsgák a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), az érdeklődés 60-70 százalékos volt. Egyértelmű túljelentkezés a reklámgrafikán és az angol nyelven volt, a térítésmentes helyek mindegyikére volt jelentkező a menedzsment és a turisztika szakokon – számolt be Mostis Gergő, a PKE közönségkapcsolati referense. Nem volt jelentős az érdeklődés a teológián, illetve a zenepedagógia szakon és kevesen jelentkeztek román nyelvre is. Mostis szerint a gazdasági válság érződik a felvételi számadatain. A kolozsvári Sapientián beteltek a meghirdetett helyek: a Fotóművészet, Filmművészet és Média szakon volt enyhe túljelentkezés. 23 felvételizőből tízet vettek fel tandíjas és tízet tandíjmentes helyre. Nem volt túljelentkezés a Nemzetközi kapcsolatokra, 38 diák folytatja itt ősszel a tanulmányait. Ugyancsak sikerül elindítani a környezetföldrajz következő évfolyamát, 15 térítésmentes és 4 tandíjas hallgatóval. /Sipos M. Zoltán, Totka László: Magánegyetemi válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A rendszerváltás után megalakult első erdélyi közhasznú alapítványok egyike a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, ügyvezető elnöke Pillich Katalin. A Kolozsvár belvárosában levő közintézményt egyszerűen csak a Heltaiként emlegetik a kolozsváriak, vagy a városban tanuló magyar diákok, egyetemisták. 1991-ben jegyeztették be a férjével, Pillich László közíró-újságíróval a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt, amely immár 18 éve működik, és amelynek elsődleges célja az volt, hogy az akkoriban Magyarországról bőségesen érkező könyvadományokból a kolozsvári magyar olvasóközönséget kiszolgáló közkönyvtárat hozzanak létre, emlékezett a kezdetre Pillich Katalin. A könyvtár köré kiépültek a különféle kulturális rendezvények, melyeket ma a Heltai alapítvány szervez és támogat. Az intézmény fontos szerepet vállal a hagyományőrzés, hagyományápolás terén, oktató- és továbbképző programokat, de néptáncoktatást is szervez. Pillich László előrelátásának köszönhetően panzióval, konferenciateremmel és alkalomadtán étteremként is működő kávézóval bővítették az intézményt, ezek bevétele az alapítvány önfenntartását hivatott biztosítani. Az alapítvány konferenciaközpontként is működhet. Egyre kevesebb támogatás érkezik a magyar civil szervezetek számára. Az alapítvány kezdettől támogatta a kolozsvári táncházmozgalom továbbélését, és részt vett a néptánctáborok megszervezésében. „A táncházmozgalomhoz egyébként személyes kötelékek fűznek, hiszen a fiunk, Balázs másodikos kora óta néptáncos, jelenleg pedig ő irányítja a Szarkaláb néptáncegyüttest” – tette hozzá. A Szarkaláb együttes hetente háromszor próbál a Heltaiban, és cselekvő részese az alapítvány egyik legrangosabb rendezvénye, a Szent István Néptánctalálkozó szervezésének. A rendezvényt évente az európai kisebbségek néptánctalálkozójaként hirdetik meg. A rendezvény nyitógáláját minden évben Szent István napján, augusztus 20-án rendezik. A rendezvény látványos momentuma a kolozsvári népviseleti felvonulás, mely a Heltai székhelyéről indul, és a résztvevők a Főteret megkerülve a Szent Mihály-templomban gyűlnek össze, ahol meghallgatják a Szent István-napi ünnepi misét. „Kezdetben gyakran füttyszó kísérte a felvonulást, Gheorghe Funar korábbi polgármester például egy ízben föl is jelentett bennünket, mert a magyar zászlót is végigvittük a menettel, de mivel a magyarországi románok vitték a zászlót, könnyen visszavertük a támadást” – mesélte Pillich Katalin. Az alapítvány közművelődési tevékenysége a jelentősebb évfordulók alkalmával történelmi vetélkedők szervezése, többnyire pályázati pénzekből. Évek óta rendezvénysorozatot indítanak március 15. tájékán, kolozsvári és Kolozs megyei iskolákat, bevonva tematikus rajzversenyt és történelmi versenyt hirdetnek meg. Ősszel az ‘56-os forradalom tiszteletére szerveznek minden évben megemlékezést. Idén októberben is megrendezik a Horváth Béla Stúdiószínpaddal közösen a Kolozs megyei amatőr színjátszócsoportok találkozóját. Az alapítvány következő terve egy kisebbségi dokumentumtár létrehozása. /Varga László: Heltai Gáspár Alapítvány: nagykorú szervezet, kiterjedt feladatkör. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

„Ez egy abszurd és nevetséges dolog” – nyilatkozta Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke annak kapcsán, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a Csíki-medence tizenhat polgármestere feljelentette a tanácsnál az Új Magyar Szó internetes kiadását is tartalmazó manna.ro portált. A Hargita Megyei Tanács és a polgármesterek arra kérik Asztalost, vizsgálja meg a Nesze neked csabakirályfizás című, a manna.ro -n megjelent írás több mondatát, és tegye meg a szükségesnek vélt intézkedéseket. Az aláírók közleményük szerint a cikk kifogásolt részei „mélységesen sértőek a csíki székely közösségre nézve, egyben kimerítik a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmasak a gyűlöletkeltésre”. A közlemény megfogalmazói azzal vádolják a portált, hogy „a kollektív bűnösség elvét etnikai alapon” alkalmazza a csíki térség valamennyi magyar nemzetiségű lakójára. „Az úgynevezett csíki magyar közösség hét év alatt, amióta én a tanács tagja vagyok, egyetlen feljelentést nem tett diszkrimináció miatt. Most egy ilyen dologért képesek voltak megtenni ezt a lépést. Visszataszító” – sommázott Asztalos az ÚMSZ kérdésére. Augusztus 21-én Asztalos hétéves mandátuma is lejár, így ő maga sem kaphatja meg feladatként ennek az ügynek a végigvitelét. Borbolyék feljelentését a kollégiumi elnök szerint nagy valószínűséggel elutasítja majd a testület. A kifogásolt publicisztika a csíkszentkirályi eset kapcsán született, melyek kirobbantó oka az volt, hogy egy késelő roma férfit a rendőrség nagyon rövid előállítás után szabadon engedett, az illető pedig büntetlenül visszatért a faluba. A manna. ro-n megjelent írás kifogásolt passzusai a következők: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”. „A legnagyobb szégyen nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” /S. M. L. : Feljelentés Borboly Csabától. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ A Nesze neked csabakirályfizás című cikk szerzője Parászka Boróka.

„Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem működik egyetlen jogilag kifogásolható szak sem” – szögezte közleményében Dávid László, az egyetem rektora. A rektor az Új Magyar Szóban megjelent cikket kifogásolja, miszerint a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant akkreditációs botrány begyűrűzött az erdélyi magyar egyetemekre is. A Felsőoktatás Minőségbiztosítását Felügyelő Ügynökség (ARACIS) nyilvánosságra hozta azoknak az egyetemeknek a listáját, ahol az akkreditációs eljárás még nincs lezárva, vagy ahol az engedélyeztetés problémákba ütközött. A listán a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem több szakja is szerepelt. A Sapientia rektora ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a Sapientia szakjainak akkreditációja az előírt ütemben és módon folyik. Jelenleg 9 olyan szak van, amely rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, a további szakok vagy akkreditálás alatt állnak, vagy a következő tanév lezárását követően lehet kérni az engedélyeztetésüket. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamata kétlépcsős: a tanítás beindítása az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez kötött, egy adott szak végleges akkreditálását pedig a harmadik kifutó évfolyam végzése után kell kezdeményezni. Ezzel magyarázható az a tény, hogy jelenleg nem rendelkezik mindegyik szak végleges működési engedéllyel. A 2008/2009-es tanév végén újabb hat szak teljesítette a törvényes előírásokat, ezek akkreditációs kérvényezése folyik. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fogadja-e az egyetem mesteri képzésre a Spiru Haret végzőseit, elmondta, elsősorban a felkészültségre és a tudásra kíváncsi az egyetem. Ha a Tanügyminisztérium kifejezetten nem tiltja az áthallgatást, és nem nyilvánítja érvénytelennek a magánegyetem által kibocsátott diplomákat, akkor a BBTE nem támaszt akadályt a hallgatók elé. /Sapientia: mi tiszták vagyunk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Nem igaz, hogy az Magyar Polgári Párt /MPP/ Kovászna megyei frakciója miatt maradt el az augusztus 2-ra tervezett közös tanácsülés – nyilatkozta Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Véleménye szerint a tanácselnököknek nem sikerült megfelelően előkészíteniük az ülést. Tulit elmondta: a sajtóból értesült a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok együttes tanácsüléséről, és ugyancsak a sajtóból tudta meg, hogy ez elmarad. A közös gyűlés esetén szükség van előkészített határozattervezetekre, ezeket a szakbizottságoknak meg kell vitatniuk. /Farkas Réka: Tulit: Közös fellépésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Szeretné, ha másoknak is fontos lenne történelmi emlékeink megőrzése, vallja Derzsi Samu, a Dobó–Valál Egyesület elnöke. Elmondta, hogy elsőként a dobói kápolna, vagy ahogy még ismeretes, a csonkatemplom konzerválását végzik el, majd a nyár végén a plébániatemplomra fordítanak gondot, végezetül a 2005–2007 közt feltárt rikai várat konzerválják. Dobón tapasztalták, hogy többen innen szerezték be a házépítéshez szükséges köveket. Amit lehetett, visszatettek, legalább egyméteres magasságban állnak a falak. Derzsi Samu tervei közé tartozik, hogy Dobóba két, középkori körülményeket idéző háztartást és népművészetet bemutató házat, illetve szabadtéri játékok számára alkalmas színpadot építsen. Hasonlóképpen a turizmus fellendítését célozza azzal is, hogy a dobói kápolna, a rikai erődítményrendszer és a tortomai tömegsírok környékére jóformán egész Erdővidéket beláthatóvá tevő kilátók épülnének. /Hecser László: Legendák nyomán építkezne a Dobó–Valál Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

A szlovák nyelvtörvény miatt kezd elfajulni a régi keletű viszály Szlovákia és Magyarország között – írta a The Economist július 31-i számában. A tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a magyar ajkú lakosság az anyanyelv használati joga elleni közvetlen támadásnak tartja a törvényt, csakúgy, mint Magyarország politikusai. Az írás szerint Szlovákia „balos irányzatú populista kormánya” azóta „szurkálja” Magyarországot, amióta 2006-ban hatalomra „Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a valós problémát azok jelentették, akik erővel próbálták rászorítani a déli országrészben élő szlovákokat a magyar nyelv megtanulására” – írta elemzésében a The Economist. A lap szerint ugyanakkor a nagy kérdés az, hogy mit jelent a szlovák nyelv „nyilvános” használatának kötelme. /Bálint Eszter: Totalitarizmus az EU-ban? The Economist: elfajulhat a szlovák–magyar viszony. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

A CityNews kolozsvári internetes újság bombasztikus cikket közölt a kolozsvári állami és magánegyetemek nem akkreditált, és mégis működtetett szakjairól. Aki tájékozódik azokról az oktatási intézményekről és szakokról, amelyeket a minisztérium elismer, megnyugvással veheti tudomásul, hogy a cikkben említett összes szak szerepel, mint ideiglenesen engedélyezett vagy éppenséggel akkreditált szak. A Spiru Haret nevű magánegyetem nem tartotta be az akkreditációs szabályokat, és az egyetemi autonómiára hivatkozva diplomagyárrá vált. A jelenlegi tanügyminiszternek, volt bátorsága szembeszállni ezzel a gyakorlattal. Alighogy megjelent a minisztérium közleménye az illető magánegyetem törvénytelen dolgairól, politikusok tömkelege pattant fel képviselőházi vagy szenátusi székéből, megálljt kiáltva. Ezek nagy része vagy tanít az illető magánegyetemen, vagy éppenséggel a diplomáját szerezte ott. A CityNews besegít ezzel a cikkel, azt sugallva, lám-lám nemcsak Spiru Haret Egyetem, hanem mások, még állami egyetemek is sárosak. A cikk nem mond igazat, Sapientiától a cikkben felsorolt összes szak esetében idén végzett a harmadik évfolyam, és törvény szerint be kell nyújtani az akkreditálási kérelmet, hogy az eddig ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakokat felmérjék, és amennyiben megfelelnek az előírásoknak, akkreditálják azokat. /Kása Zoltán: Újságírók segítenek be felelőtlen politikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ A szerző a Sapientia EMTE tanára.

Élettel telt meg a százlelkes falu, Székelybő augusztus 1-jén, a falu ünnepén. A kis települést pár éve még az elszigetelődés, az elöregedés fenyegette, ma már egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes itt élni. A falutalálkozó hálaadó ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A kultúrház előtti téren felavatták Miholcsa József szobrászművész Turulmadár című alkotását. Tófalvi Zoltán történész, író üdvözölte az összegyűlteket, majd a turulmadárról mint szimbólumról, ennek fontosságáról, közösség-összetartó erejéről beszélt. A két világháború székelybői hősi hallottjainak emlékére állított emlékoszlop tetejére került a szobor. Borbély László parlamenti képviselő fontosnak nevezte, hogy egy ilyen kis, alig százlelkes magyar közösség megtartsa hagyományait. Emlékeztetett rá, hogy Székelybőt a diktatúra idején megpróbálták beolvasztani Nyárádszeredába, de ez nem sikerült. Borbély László ellátogatott a leomlás fenyegette katolikus templomba is, és támogatást ígért az épület felújításához. Szente Kinga, a Székelybőért Egyesület elnöke Lokodi Edit megyei tanácselnök levelét olvasta fel. Az elmúlt években a megyei önkormányzat támogatásával az egyesület tagjainak sikerült közös erővel felújítani a kultúrházat, elérték, hogy iskolabusz induljon, amely Nyárádszeredába szállítja a diákokat, monográfiát adtak ki a településről, sikerült falumúzeumot berendezni, megszépíteni a református templom környékét, eléje pedig székely kaput állítani. /Antalfi Imola: Székelybő a fényt hozó madár jegyében ünnepelt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./