Az új tanévben már nem lesz iskolája Eresztevénynek, a tíz elemi osztályos diákot autóbusszal szállítják naponta Maksára, ahol szeptember 15-én az eddigi két összevont osztály helyett három csoport kezdi meg a tanulást az alsó tagozaton. A maksai iskola tantestülete bővült egy szakképzett helyettesítővel, Az iskola bezárása nem végleges, a helyi önkormányzat egyelőre a 2008/2009-es tanévre költöztette a diákokat a községközpontba. Szintén az új tanévtől megszűnik a szárazpataki és a futásfalvi V–VIII. osztályos tagozat, a tanulókat iskolabusszal szállítják Székelyszentlélekre, illetve Torjára. A szárazpataki közösség határozottan tiltakozott a felső tagozat megszüntetése ellen. /(fekete): Bezárnak egy iskolát és két tagozatot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Sylvester Lajosnak, a lap főmunkatársának három, frissen megjelent publicisztikai kötetét mutatták be szeptember 11-én Sepsiszentgyörgyön. Sylvester Ojtoz völgye a hadak útján, Frigyre lépni a szülőfölddel, valamint Szőttesünkben török minták című köteteit helyezte az olvasó asztalára. A rendhagyó könyves est házigazdája Beder Tibor ― a szerző törökországi zarándokútjainak állandó társa ― és Bogdán László volt. Sylvester Lajos elmondta, azután kezdte el Ojtoz völgyének feltérképezését, miután az Úz-völgyi hegyomlás című műve megjelent, s azok az ojtozi öregek, akik a kilencvenes években még nem merték elmondani emlékeiket, az úz-völgyi sorstársaikról készült könyv és dokumentumfilm hatására, tizenvalahány év múlva elkezdték mondani életük történetét. A Szőttesünkben török minták kötetből kiderül, törököknek és magyaroknak mennyi közük van egymáshoz. A Frigyre lépni a szülőfölddel című kötetnek azelőtt kellett megjelennie, mielőtt a Gyurcsány-kormány csődöt mond ― indokolta Sylvester. Interneten megjelent írásokról van szó, olyanokról, amelyek a világban szétszóródott magyarokat kapcsolják vissza szülőföldjükhöz. /Mózes László: A szülőföld vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A Székely Nemzeti Tanács az őszi parlamenti választások után ismételten Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómia statútumát. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke érthetetlennek tartja Markó Béla RMDSZ elnök állítását, hogy ebben a kérdésben csakis országos népszavazás írható ki, továbbá rosszindulatúnak látja a szövetségi elnök megjegyzését: "aki a romániai parlamenti választásokkor szervezne népszavazást, nem autonómiát akar, hanem demagóg módon népszerűséget hajhász". Valójában a november 30-i dátum kiválasztását gyakorlati okok indokolják: egyrészt így kevesebb költséggel szervezhető meg a népszavazás, másrészt a magyar közösség számára mozgósító erővel hat a két fontos esemény egyidejűsége. Mi készteti arra az egyetlen parlamenti jelenléttel rendelkező romániai magyar politikai szervezet első emberét, hogy a csúsztatásokat sem mellőzve félre vezesse közösségét, semmibe vegye annak kinyilvánított akaratát? – kérdezte Ferencz Csaba. /Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke: Hazát kell nekünk is teremtenünk! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították az egyházmegyét. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009. Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szeptember 13-án ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében. Az emlékezést Szent István királlyal kezdte, aki tíz egyházmegyét alapított. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. A székesegyház felújítása évek óta folyik. Ehhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek. /Takács Éva: Lelkigyakorlat egy éven át. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Jelentős nézetkülönbségek vannak az önmagát erdélyi magyar jobboldalként meghatározó táboron belül. Az első, az EMNT és a MPP közötti törésvonal már akkor megmutatkozott, amikor Tőkés László belső legitimitási gondokkal szembesítette az MPP-t, és tisztújító kongresszus összehívását sürgette. Szász nyíltan nem mert visszavágni a püspöknek, hanem Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnökök „parlamenti mandátumszerzési ambícióival” magyarázta a tőkési kritikát, valamint a nemzeti tanács és az RMDSZ közeledését. A Szász és Tőkés közötti ellentét mélyülésére utal az is, hogy a püspök az RMDSZ-szel együtt az MPP-t is felelőssé tette az összerdélyi választási koalíció kútba eséséért. Szász Jenőnek a támadásokkal már pártján belül is szembesülnie kellett. /Rostás Szabolcs: Belső bírálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

292 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények közül idén is elsőként nyitotta meg kapuit. A Sapientia nyolcadik tanévnyitóján dr. Szabó Béla, a csíkszeredai magyar konzulátus vezetője, illetve dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnöke is részt vett. Dávid László, az egyetem rektora mondott beszédet. A diákok nevében Porkoláb Brigitta, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt az "újoncokhoz," majd dr. Hollanda Dénes dékán arról beszélt, idén négy szak akkreditációjára kerül sor. A megnyitót követően a Sapientia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület együttműködési szerződést írt alá. /Nagy Székely Ildikó: Ismét elsőként kezdett a marosvásárhelyi Sapientia. EMTE– EME- együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Megtartották a Sapientia – EMTE csíkszeredai karain a 2008–2009-es tanév megnyitóját. Az idén meghirdetett 450 helyre beiratkozott 326 elsőéves letette az esküt. – A Sapientia–EMTE négy akkreditált szakából három Csíkszeredában található, terveink szerint ebben az oktatási évben benyújtjuk az egyetem akkreditációs kérelmét is – mondta megnyitóbeszédében Szép Sándor rektor-helyettes. Ahhoz, hogy az egyetemi oktatók munkája ne váljon rutinná, szükség van a diákság hatékony közreműködésére, segítségére – vélekedett Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja párhuzamot vont a saját és a mostani elsőéves diákok számára rendezett megnyitóünnepség között. /Kozán István: Évnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceumban megtartották az évnyitót, Tőkés Elek igazgató mondott beszédet. A „második” tanévnyitó feszültebb volt. Diákok a Báthory líceumba beolvasztott Pázmány Péter Római Katolikus Líceumból tiltakozó feliratos plakátokat tartottak olyan feliratokkal, mint: „Ne vegyétek el az iskolánkat”, „Az Alfa örök”, „Vajon Báthory István fejedelem támogatná ezt?” A megnyitón jelen volt Kovács Sándor főesperes mellett Fodor György piarista confráter, továbbá László Attila alpolgármester, Pásztor Gabriella államtitkár, Péter Tünde megyei tanfelügyelő helyettes, és természetesen a Báthory-líceum vezetősége. Tőkés Elek igazgató beszédében kiemelte, hogy az iskola a 430. tanévet kezdi, Báthory István alapító levelének a keltezésétől számítva. Amikor Schuller Hajnal igazgatónő beszélni kezdett, az igazgató és a vendégek, a főesperes, az alpolgármester, államtitkár, főtanfelügyelő helyettes szó nélkül távoztak a díszteremből. Schuller Hajnal a diákok, a szülők jogait sértőnek tartotta, hogy megkérdezésük nélkül döntöttek, teljesen váratlanul, amivel szerinte a katolikus ügyet is elárulták. /Ú. I. : ... régi szűnt meg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Féléves „száműzetés” után Temesváron ismét a Bartók Béla Gimnázium falai között folytathatják a tanulást a megye legnagyobb magyar iskolájának diákjai. A belülről már szinte teljesen megújult épület dísztermében Virginás Tar Judit igazgatónő köszöntötte a tanévnyitó ünnepség résztvevőit. Elmondta, hogy megújult a lépcsőház, az osztálytermek, az ajtók–ablakok, a fűtéscsövek, a villanyhálózat és a lámpatestek, kibővült az internethálózat. A most kezdődő iskolaév során folytatódik az iskolafejlesztés, beépítik a tetőteret és megépül a második lépcsőház. „A példátlan méretű iskolafejlesztés egyrészt a Római Katolikus Püspökségnek köszönhető, akik 30 éves bérleti szerződés aláírásával utat nyitottak a kormányzati és önkormányzati pénzek előtt, másrészt Halász Ferenc főtanfelügyelő helyettesnek, aki közbenjárt a pénzforrások felkutatásában és biztosításában” – mondta a magyar líceum igazgatónője, majd külön köszöntötte a 26 első osztályost. /Pataki Zoltán: Iskolafejlesztés éve a Bartók Bélában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Hunyad megyében talán Csernakeresztúr az egyetlen település ahol nem kell még két nyelven végezni a misét a nagyobb ünnepek alkalmával. Vasárnap, Szentkereszt ünnepén zsúfolásig megtelt a templom, a helybelieken kívül Vajdahunyadról és Déváról is jöttek. Sikerült szebbé tenni templomunkat, ablakokat, ajtót cseréltünk, székely motívumokkal faragott oszlopokon álló előtér fogadja a templomba lépőket – mondta örömmel Tóth János plébános. Megújult a helyi magyar iskola is: vadonatúj ablakokkal, padlócsempével, lambériával, fürdőkkel felszerelve fogadja a frissen festett osztályokban a kisdiákokat. Ez a közösség 98%-ban magyar tudott maradni a szórványban és őrzi a Bukovinából száz évvel ezelőtt hazatért ősei hagyatékát. /Gáspár-Barra Réka: Szentkereszt búcsú Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja elmondta, a tavaly akkreditált négy szak mellett idén a környezettudomány szakot is elismerik. A kolozsvári Sapientia szakjaira nem jelentkezett kevesebb diák idén sem, ami örvendetes a negatív demográfiai mutatókat figyelembe véve. Csíkszeredában idén 326 elsőéves összesen kilenc szakon kezdi az évet, ugyanannyi, mint tavaly. Marosvásárhelyen az ősszel meghirdetett fordítói szakok közül az angol és a német nyelvszakok iránt volt nagyobb érdeklődés – mondta el dr. Murvai Olga dékán-helyettes. /Sapientia: jövőre önállóan. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum egyesült a Báthory István Elméleti Líceummal. Az átszervezés szükségessé vált, mert a Római Katolikus Líceumba alig 73 tanuló járt, ez a létszám nem volt elegendő ahhoz, hogy megőrizze jogi személyiségét a törvénynek és a különleges minisztériumi engedélyeknek megfelelően. (A törvény minimum 200 tanulót, a különleges engedély pedig 130 tanulót ír elő). A Báthory István Líceum épületeit, melyekben 1948-ig a Piarista Főgimnázium működött, visszaigényli a római katolikus egyház. A bizonytalan tulajdonjog miatt semmiféle komolyabb támogatást nem kap az iskola a főjavítások és fejlesztések elvégzése érdekében. A két intézmény egyesítésekor az egyház vállalta, hogy 20 évig ingyen a Báthory István Líceum használatába adja az ingatlanokat a következő feltételekkel:– az iskola magyar tannyelvű marad az I–XII. osztályok számára, a világi osztályok mellett római katolikus, teológiai profilú osztályok is fognak működni, a tanárokat a teológiai profilú osztályokba az egyház jóváhagyásával nevezhetik ki. Ilyen biztosítékokkal egyetlen más kisebbségi iskola sem rendelkezik Romániában. Oktatásszervezési és nevelési téren az egyház és a Báthory István Elméleti Líceum a következőkben állapodott meg: 1. Az Egyház biztosít egy spirituális nevelőt (lelkészt); 2. A mindenkori kolozsvári főesperes a Báthory István Elméleti Líceum vezetőtanácsának a tagja lesz; 3. A Báthory István Líceum tiszteletben tartja a római katolikus és más vallású diákok és tanárok identitását; 4. Az egyház javaslatára egy római katolikus nevelésért felelős aligazgatót neveznek ki; 5. Az Egyház mind erkölcsiekben, lelkiekben és anyagiakban támogatja az egész iskolát, különös tekintettel a római katolikus osztályokra; 6. Az Egyház reméli, hogy a jó együttmunkálkodás jegyében a keresztény értékek teret fognak hódítani az egész tanintézetben. Ebben az iskolaalapító jezsuiták és a munkájukat folytató piaristák hagyományait követjük, akik mindig elkötelezettek és kegyesek voltak a városhoz és általában a világi társadalomhoz. /Kovács Sándor főesperes, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója: Nyilatkozat a Báthory-líceum és a katolikus egyház közötti megállapodásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Elnöksége s sajnálattal vette tudomásul a Pázmány Péter Római Katolikus Líceum felszámolását. Az ODFIE reméli, hogy a döntés ellen tiltakozó diákok és szülők mihamarabb visszanyerik önálló felekezeti iskolájukat. /Az ODFIE elnöksége: „Fájdalmas csapás” a felekezeti oktatás egészére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Az új tanévben csökken az 5–8. osztályos diákok tananyaga, késik viszont a diákok tehermentesítésére vonatkozó, az óraszámok csökkentéséről szóló egészségügyi minisztériumi javaslat, mely többek közt jelentősen csökkentené a közoktatásban a tanórák számát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nyári szabadságok miatt késett az egészségügyi és a tanügyminisztérium közötti egyeztetés a rendeletről. /Székely Zita: Óracsökkentés diák–tanár érdekellentéttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese és a véndiákok Zurboló Táncegyüttese eseményekben, előadásokban és különböző vendégszereplésekben gazdag nyarat zárt az idén is. A nyári eseményeket a május 30-án megtartott XXXIX. Brassai Hét gálaműsora nyitotta, ahol fellépett a Bogáncs együttes valamennyi csoportja. Másnap, május 31-én a Bogáncs Torockón, a Brassais Véndiák Alapítvány Tóbiás Ifjúsági Szabadidőközpontjának 15. évfordulós ünnepségén, a Kisbogáncs és az Apróbogáncs pedig a kolozsvári Farkas utcában szervezett gyermeknapi rendezvényen táncolt. A Bogáncs fellépett június 7-én a Kolozsváron megrendezett IX. Erdélyi Ünnepek c. néptáncfesztiválon, június 28-án Magyarlónán és Gyaluban, július 13-án a magyarszarvaskendi református szórványtalálkozón, majd a különböző falunapokon való fellépések sorozata következett. A Bogáncs táncolt augusztus 17-én Kolozsváron a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, valamint a Kisbogánccsal közösen augusztus 30-án részt vett a VII. Bonchidai Kastély Napokon is. A Zurboló Táncegyüttes június 12-én ismét előadta Postakert című táncjátékát Kolozsváron, majd június 29-én a Kolozsvár Társaság által szervezett Hívó szó Kolozsvárra rendezvénysorozat keretében közreműködött a Tarisznyás zenekar koncertjén. Augusztus 17-én a Zurboló is fellépett a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, augusztus 23-án pedig Györgyfalván tartott előadást. /Bogáncsos és zurbolós nyár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Napok óta folyik a médiában a kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum megszüntetése miatti vita. Kocsis Júlia, a líceum Szülői Szövetségének elnöke megdöbbenve vette tudomásul, hogy öt-hat szülő, felhasználva a szövetség nevét, magánakcióba kezdett. A Szülői Szövetség elhatárolódik ezektől az akcióktól, ugyanakkor az elnök felháborodott azon, hogy a tanévnyitón a diákságot bevonták a tüntetésbe. Vitathatatlan tény, hogy a 430 éve alapított jezsuita, később piarista iskolának a Báthory István Líceum az utódiskolája. Vitte tovább a szellemét, hagyományait és a hitet akkor is, amikor az tilos volt. A 15 éve alakult katolikus gimnáziumot, a Piarista Öregdiákok Baráti Körét nagy szeretettel karolta fel az iskola és a szülői közösség. A Szülői Szövetségnek 1600 tagja van, és ezeknek a megkérdezése nélkül semmiféle állásfoglalást nem fogadnak el. A szórólapokon megjelent „embertelen vallás- és nemzetellenes” szlogenek nevetségesek. Kocsis Júlia mint az iskola volt diákja, magánszemély és katolikus vallású szülő teljesen egyetért a katolikus egyház és a Báthory-líceum vezetőségének álláspontjával. /Kocsis Júlia, a Báthory István-líceum és a római katolikus líceum Szülői Szövetségének elnöke: Pontosít a Szülői Szövetség elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség engedélyezte, hogy még egy évig saját településükön tanuljanak a kézdiszárazpataki V–VIII. osztályos diákok, de a tanév során többször ellenőrzik a jelenlétet a helyi iskolában. Korábban a szárazpataki felső tagozat felszámolásáról és az érintett diákoknak a szentléleki községközponti iskolába történő beiskolázásáról döntött a tanfelügyelőség, ezzel a szülői közösség és az önkormányzat nem értett egyet, közösen kérték a határozat megváltoztatását. A tanfelügyelőség jóváhagyta az összevont V–VIII. osztály működését. /Fekete Réka: Még egy évig tanulhatnak Szárazpatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Az Erdon.ro hírportál beszámolója szerint a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján Nyakó István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kommunikációs igazgatója és szóvivője, valamint dr. Újhelyi István országgyűlési képviselő néhány megdöbbentő kijelentést is tett. Nyakó István kampánytechnikákról, műhelytitkokról beszélt: „Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgysem lehet soha meggyőzni. ” „Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz neki hírt, vagy kitalál ő valami hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valami hülyeséget neki. Ha politikát akarunk eladni és mozgósítani, azt sajnos a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel” – árulta el meglepő őszinteséggel Nyakó. A kampányokról is beszélt. „Minden szavazat számít. Az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki” – oktatta a Miért Akadémia résztvevőit a politikus. Néhány kampánytrükköt is elárult, mint például: „ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ”A romániai helyzetről Újhelyi István országgyűlési képviselő beszélt. Az RMDSZ – MSZP párhuzam kapcsán azt mondta, hogy a Fidesszel ellentétben ezek a pártok nem tartják a kapcsolatot a választóikkal, mindkét szervezet lelassult, elfáradt. Szerinte az RMDSZ-ben megkoptak az arcok, s ha nem sikerül újítani, akkor mást talál majd meg az, aki alternatívát keres, ha elindul. „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték. Ehhez képest ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog. ”A Magyarországon közeledő választások vonatkozásában Nyakó István MSZP-szóvivő ezeket mondta: „Hitelességi problémánk fog támadni, nem fogjuk tudni ugyanis ellensúlyozni azt, hogy a Fidesz hangszóróiból a választások előtt az őszödi beszéd azon tíz másodperce fog állandóan menni, amely szerint hazudtunk és elkúrtuk. Igazából nem tudom erre a megoldást. ”Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta Újhelyi István állításait, miszerint az MSZP sokat segített a szövetségnek, és hogy az alakulat vezetői ennek elhallgatását kérték. /Beszámoló. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Antonela Capelle-Pogacean politológus, tudományos kutató a román–magyar politikai kapcsolatok kutatója otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Elmondta, hogy vegyes családból származik, magyarul a családban tanult meg, Nagyváradon magyar óvodába járt, majd román iskolába. Egyetemista koráig végig kétnyelvű környezetben élt, román és magyar barátok közt. A nyolcvanas években csak a magyar televíziót nézték, Nagyváradon a román szomszédok is mind ezt nézték; értettek annyit magyarul, hogy kedvenc filmjeiket és sorozataikat követni tudják. Kolozsváron az egyetemen román–francia szakot végzett, a magyar tagozatos diákkollégákkal már ritkábban találkozott. Antonela Capelle-Pogacean a Francia Kulturális Központban kezdett dolgozni, melyet 1989 után hoztak létre Kolozsváron. 1993-ban beiratkozott egy mesterképzőre Párizsban, a Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetébe (Langues’O), megvédte doktori disszertációját a párizsi Politikatudományi Intézetben. Az identitás kérdése továbbra is központi téma maradt a számára. Kezdetben a romániai és magyarországi magyar és a román értelmiség nemzetről való, 1989 utáni gondolkodását próbálta összehasonlítani. Disszertációjának témája a román és magyar nemzeti diskurzus kialakulása volt a 19. században. 2003 januárja óta a párizsi CERI kutatóintézet tudományos munkatársa. Úgy látja, hogy a román és a magyar nemzetállami ideológia asszimilációs dimenziója közös, ezek a 19. század végén alakultak ki. Az etnicizáló nacionalizmus erősebb volt Ceausescu Romániájában, mint Kádár Magyarországán. A románoknál erőteljesebben jelentkezik az ortodoxia mozgósítása a nemzeti identitás kialakításában. A kilencvenes években Huntington törésvonal-elmélete az ortodox és katolikus Európa megkülönböztetésével az EU-bővítés határának a kérdését is felvetette. Capelle-Pogacean a kilencvenes évek végén részt vett egy Molnár Gusztáv által szervezett vitán a Huntington-elmélet érvényességéről, majd erre a Provincia folyóirat is visszatért. Capelle-Pogacean szkeptikus volt e tétellel szemben. Szerinte a román ortodoxia nem monolitikus. Néhány ellentét láthatóvá vált az új pátriárka megválasztásakor. Az ortodox egyház és a román állam, a román politikai elitek közötti viszony továbbra is szoros. Az ortodoxia cáfolhatatlanul jelen van a román társadalomban, inkább, mint Magyarországon az ottani egyházak. Nem zárható ki, hogy ne lehessen mobilizálni az ortodox egyházat valamelyik kisebbségi csoport ellen. A román–magyar viszony a két ország európai uniós tagságával jelentős mértékben „dedramatizálódott”, anélkül azonban, hogy áttörés következett volna be az erdélyi magyarság helyzetének rendezésében, vetette fel az interjút készítő Bakk Miklós. Antonela Capelle-Pogacean kifejtette, nincs Bolyai Egyetem, de a magyarul tanuló diákok száma, akik a különböző állami egyetemeken és a Sapientián tanulnak, jelentős. Ezenkívül, az önálló állami magyar egyetem létesítésének célja akkor, amikor az Európai Unió a mobilitást és a többnyelvűséget támogatja, a magyar közösségen belül is vitatott. A felső tisztviselői karban is vannak magyarok. Viszont a további intézményesülés tekintetében még mindig számottevő a román politikai elit félelme, ellenkezése. Nem csupán a székelység területi autonómiája, hanem a kulturális autonómia tekintetében is. A kisebbségi törvény még mindig a parlament asztalán hever, 2005 óta. /Bakk Miklós: Az önmagát ismétlő történelem csapdája. Interjú Antonela Capelle-Pogacean politológussal, tudományos kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Lakossági ellenállás gátolja Székelyföldön a korszerű hulladéktárolók megépítését. Jövő év közepéig kell bezárni Romániában uniós követelésre a jelenleg működő szeméttelepek java részét, és korszerű hulladéklerakókat kell kiépíteni. Mindenhol éles viták előzték meg a lerakó helyének kijelölését. Kovászna megyében az önkormányzat a Maksa és Lécfalva közötti 16 hektáros területre építené a tárolót. /Barabás Márti, Kovács Zsolt: Székely szemét, európaiul. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Sigmond Eliz /Marosvásárhely/ jelezte, ragaszkodott ahhoz, hogy a családtörténete Romániában kerüljön kiadásra, melyben Luka Lászlóról lesz szó. Számos kérdés marad még nyitva annak ellenére, hogy nagyon igyekezett minden adatot feltárni. Szépapáktól unokákig – mozaikok egy erdélyi család történetéhez /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című emlékezését az alsólemhényi kultúrházban szeptember 28-án mutatják be. /Sigmond Eliz, Marosvásárhely: Adalékok Luka Lászlóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Az RMDSZ választási programját szeptember 20-án szavazza meg Marosvásárhelyen a szervezet „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A programot előzőleg 19-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is megvitatta, a végső szó azonban az SZKT-é. Markó Béla szövetségi elnök már jelezte, hogy a testület várhatóan megszavazza a program véglegesített változatát. Lakatos Péter képviselő, a programszerkesztő bizottság elnöke szerint a dokumentum megfelel egy kormányprogram feltételeinek is, ha az RMDSZ (a november 30-i választásokon való sikeres szereplés esetén) kormányzati szerephez jutna. Az RMDSZ az autonómia és a modernizáció feladataira helyezi a hangsúlyt, szeretné a fejlesztési régiókat átszervezni, tekintettel arra, hogy a jelenleg megrajzolt régiók nem kedveznek Székelyföld fejlődésének. /Választási programról szavaz az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

A megújult Szatmár.ro-n még több információval, még több fotóval tájékoztatják látogatóikat. Lehetőség nyílik a hírek véleményezésére, értékelésére, rövidesen bloggal és kvízjátékokkal is bővül a kínálat. /Megújult a Szatmár.ro. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 20./

A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában 1989 előtt és után címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Írószövetség Budapesten, szeptember 19-20-án. Romániából Orbán János Dénes és Mircea Dinescu vett részt a tanácskozáson, rajtuk kívül szlovéniai magyar és szlovén alkotók, egy-egy szlovák és cseh, valamint két lengyel író, és a vendéglátók öt képviselője mondta el véleményét a változásokról. „Többpártrendszerben sem tekinthet el teljesen az irodalom a létező hivatalos vagy félhivatalos irodalompolitikáktól – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke. – Főleg akkor nem, ha ezek ürügyén hol a nemzeti hagyományokat, sajátosságokat gúnyolják, hol a piac mindenhatóságára hivatkoznak művészeti kérdésekben. ” Szerinte normális személyiségek nem létezhetnek különböző közösségeik és azok történelme, kulturális hagyományaik nélkül. Vasy úgy fogalmazott: az irodalom a közösség emlékezete, mindennapi élete, lelkiismerete, az igazság keresője. A rendszerváltás előtti időszakról szólva hangsúlyozta: a diktatúrákban a hatalommal szemben mindig létezett az igazi irodalom ellenállása, önvédő irodalompolitikája: az írók műveikben és az irodalmi életben rendre a diktatúra határait feszegették, réseket ütöttek a bástyákon, áthatoltak a vasfüggönyön. Kitért arra is, hogy korunkban különböző okok miatt sorvad az anyanyelvi kultúra. Következetes és céltudatos oktatás- és kulturális politikára van szükség. A Kolozsvárott élő Orbán János Dénes költő a Román Írószövetség működéséről beszélt. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) elnökeként Orbán kiemelte: a széthúzó csoportosulások, esetenként szembenálló vélemények ellenére nem alakult ellenszervezet. Így az EMIL egységesen reprezentálja a jelentős hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar irodalmat. Az erdélyinél sokkal kisebb, mintegy 15 ezres szlovéniai magyar közösség irodalmi életéről hozott hírt a Lendváról érkezett Bence Lajos költő. Elmondta, hogy szlovéniai magyar irodalomról az 1970-es évek óta beszélhetünk. „Csak romlik nálunk a magyar nyelv, de fennmaradt. Ez részben az irodalomnak is köszönhető. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy Szlovéniában az elmúlt három évtizedben megjelent 100 magyar nyelvű kötet közösséget is teremtett. A mi kis irodalmunk utat tört magának” – mondta Bence Lajos. Mircea Dinescu bukaresti költő a rendszerváltás előtti romániai írószövetségi életről olvasta fel anekdotáit. Túlélési technikáról, csordában élésről, kórusban énekelt szövegekről beszélt. Megemlítette: a diktatúra évei alatt is születtek remekművek Romániában. Az 1989 után létrejött művészeti szövetségekről nem kívánt beszélni. Mindössze annyit jegyzett meg, öniróniával: „Egy 1990-ben létrejött irodalmi szövetség első elnöke, mondhatjuk úgyis, páciense voltam. Két év után aztán meggyógyultam, és lemondtam. Hasonló tisztséget majd csak a másvilágon vállalok”. Lengyelországból Bohdan Zadura, a lengyel költészet kiemelkedő alakja, a tekintélyes Twórczosc című varsói irodalmi folyóirat főszerkesztője szintén a múltat ecsetelte. Megjegyezte, hogy a Lengyel Írószövetség bizonyos szempontokból akkor a szabadság oázisának is bizonyult. Jelenleg nem csökkent az érdeklődés az irodalom iránt. /Bajai Ernő: Irodalom a szabadság piacán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Élet és Irodalom hetilapban kifejtette, hogy az RMDSZ helyes úton jár, mindenki egységet akar. Kezdettől megjelentek a véleménykülönbségek, a két szembenálló tábor, „a mérsékeltnek és radikálisnak titulált hitvitázók” tábora hamar kialakult, Sokáig nagyjából egyforma súlya volt a két tábornak, a „pragmatikusabban, racionálisabban politizálóknak” az RMDSZ-en belüli ”kormányzati” helyzetükért el kellett viselniük, hogy az enyhe kisebbségben levő „ellenzék” labancnak, megalkuvónak, románbarátnak nevezi őket. Lassan apadt a parlamenti politizálást, a románokkal való közös kormányzást ellenzők tábora, amikor megjelentek a kétnyelvű feliratok, magyar iskolák és óvodák, a magyar nyelvű egyetemi szakok. Markó vallja, az általuk választott út az erkölcsösebb, az egyik legnagyobb kárpát-medencei teljesítmény szerinte a politikai egység. Legutóbb az önkormányzati választásokon az RMDSZ 85 százalékával szemben az ellenzék 15 százalékot tett ki. Ehhez hozzájárult a hosszú ideje kormányzati pozícióban levő RMDSZ eróziója, illetve egyik-másik RMDSZ-politikus kopása is. Sokan mondják, hogy Tőkés és Markó egyezzen meg. Ehhez kompromisszumra van szükség. Az RMDSZ bizonygatja, hogy nyitott, hogy pluralista, hogy összefogást akar, a Magyar Polgári Párt vagy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meg az RMDSZ-re keni a sikertelenséget. Tőkés László időnként „az egység demagógiájával” vádolja az RMDSZ-t. Markó leszögezte, Tőkés László és Orbán Viktor nem ugyanazt gondolják az egységről, mint ő. Az RMDSZ politikai egységet akar – és csakis ezen belül pluralizmust. Markó szerint Tőkés László politikai krédója az ellenkezés. Orbán Viktor számára nem a megegyezés volt fontos, hanem az, hogy Orbán Viktor az RMDSZ-nél ezerszer kezelhetőbb parlamenti pártot akart. Markó kijelentette, az RMDSZ magyarországi kormányoldaliak vagy ellenzékiek szavára sohasem hajlott, továbbá szerinte a partnerek az RMDSZ gyengítése végett akartak összefogni az RMDSZ-szel. /Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom (Budapest), 38. sz., szept. 19. . átvette: erdely. ma, szept. 23., Szabadság (Kolozsvár), szept. 23., folyt. szept. 24., Népújság (Marosvásárhely), szept. 24., folyt. szept. 25., 26./

Szeptember 20-án négy tüntetést is engedélyezett a rendőrség Budapesten. A keresztény szellemű motorosok demonstrációjával kezdődött a nap, ők testületileg a Balatonra vonultak, akciójuk célja a kormány politikája elleni tiltakozás volt, követelték a kisebbségi Gyurcsány kormány lemondatását. Délután került sor a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett Magyar Demokratikus Charta-tüntetésre. Több mint harmincezer résztvevőt vártak, ehhez képest néhány ezren gyűltek egybe. Felszólalt a kormányfő is, beismerte, többször tévedett, sokat hibázott, de bűnt nem követett el, s a nemzeti egység mellett voksolt, elítélve mindenfajta megkülönböztetést, kirekesztést, a rasszizmus, cigány-ellenesség, antiszemitizmus minden formáját. A Duna-parton tartott roma rendezvényre ezreket vártak, végül is mintegy ötszázan voltak jelen. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője egy lavórban úgymond tisztára mosott egy árpádsávos lobogót, majd csatlakoztak a Charta rendezvényéhez. Atrocitásokra ezúttal a magukat nemzeti radikálisoknak nevező tüntetők megmozdulásán került sor. Ők kövekkel, Molotov-koktélokkal kezdték dobálni a rohamrendőröket, felgyújtva egy rendőrautót. A rendőrség könnygázzal, ráadásul az eddig megszokottnál erősebb könnygázzal válaszolt. A Fidesz azzal vádolta a Szilvásy György vezette titkosszolgálatokat, hogy ők szervezték meg a provokatív akciókat. /Bogdán László: Magyar Tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Az utóbbi hetekben szinte napi rendszerességgel megrongálják a lévai magyar általános iskola épületét ― panaszolta Andruska Csilla, az iskola igazgatója. A szlovákiai magyar iskola és a hozzá tartozó épületek rongálói egyértelműen magyarellenes indítékokat tanúsító nyomokat hagynak maguk után. A Juhász Gyula nevét viselő magyar általános iskola a közelmúltban költözött az épületbe, amelyet azóta számos támadás ért. A főépület és melléképületek ablakait ismeretlenek kőzáporral bezúzzák, az iskolakert virágait már többször leperzselték, és a hét végén az épületbe is behatoltak, ahol szándékos gyújtogatás nyomait látni. Az épület falára festékszóróval felírt Fuuj Hungary a magyarellenességet bizonyítja. A magyarellenes indulatokat szító Ján Slota vezette kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt kezében levő építési és vidékfejlesztési tárca eddig közel kétszáz iskolának juttatott pályázati úton felújításokra szánt pénzeket. Ebből csak egyetlen magyar oktatási intézménynek jutott egy kisebb tétel. A szaktárca vezetője, Marian Janousek tagadta, hogy a pályázatok elbírálásánál diszkrimináció érvényesülne. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kormányfőnek, Robert Ficónak címzett nyílt levélben hozza nyilvánosságra a megkülönböztetés ellen szóló tiltakozását, melyben jelzi: ha nem tesznek rendet, az MKP közvetlenül Brüsszelben tesz panaszt a tűrhetetlen megkülönböztetés miatt. /Vandálok kövekkel ostromolják a lévai magyar iskolát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Aradon bemutatták a Horia Truta–Dan Demsea szerzőpáros Arad megyei szobrokról, műemlékekről és emlékművekről, köztéri díszítményekről, parkokról és ligetekről készült román nyelvű könyvét (Monumente de for public, însemne memoriale, constructii decorative si parcuri din Arad). A válogatás-katalógus több mint 600 szócikket tartalmaz, az emlékművek, szobrok, sírkertek egy részéről fénykép is található benne. Már nem létező, csak régi fotográfiákon látható műemlékek is szerepelnek benne, mint például a néhai aradi Kossuth-szobor, azonban a város legjellegzetesebb műalkotásáról, a Szabadság-szoborról szóló szócikkhez nincs fotó, de a „társalkotásról”, az ún. Megbékélés Parkja másik sarkában álló Román diadalívről van. Magyarázatként azt mondta Truta, hogy nem volt minden emlékműről képük… /Pataky Lehel Zsolt: Emlékmű-katalógus román módra. Nem volt képük a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./