Székelykeresztúron a 90-es évek óta hagyomány, hogy minden július 31-én összegyűlnek a városlakók és testvérvárosokból hívott vendégek egy híres fa körül. Ezen a napon – Petőfi Sándor halálának napján – ünnepi megemlékezést tartanak a Petőfi-körtefánál, hiszen a költő a kisvárosban töltötte élete utolsó éjszakáját, és innen indult el a végzetes fehéregyházi csatába. A Petőfi-szobor megkoszorúzása után a résztvevők a polgári fúvószenekar kíséretében a Gyárfás-kúria udvarára vonultak, ahol Rafai Emil polgármester köszöntötte őket, majd Demeter Jenő református segédlelkész és Utassy István ajkai önkormányzati képviselő ünnepi beszédeikben a nagy költő és hazafi példaértékű magyarságát és emberségét méltatták. /P. Dávid Tünde: Magyarságról, emberségről példát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

Debrecenből ismét visszahelyezték Budapestre a Hír TV-vel kapcsolatos drogügy vizsgálatát, miután a Debreceni Városi Ügyészség vizsgálata kiderítette, nem kábítószerrel való visszaélés előkészülete történt, hanem hamis vád bűntettéről van szó, mivel ,,a hírtévések ellen koholt bizonyítékokat hoztak a hatóság tudomására". Eközben újabb felvétel került nyilvánosságra abban az ügyben, amelyben a Hír TV állítása szerint kábítószert akartak csempészni két riporterük autójába; a Szabolcs Online portálon közzétett hangfelvételen egy drogdíler és a bűncselekményre felbujtással összefüggésbe hozott Helmeczy László ügyvéd állítólagos első találkozásán elhangzott beszélgetés hallható. /A Hír TV drogügye: hamis vád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Az elmúlt két évtizedben fokozatosan eltűntek Európában a földrajzi, politikai és kulturális határok, és eközben több millió lengyel, román és bolgár költözött a jobb megélhetés reményében nyugatabbra. A fő úti cél Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország volt. Az elvándoroltak hazájában mára akut munkaerőhiány keletkezett. A migrációs világszervezet (OIM) szerint az utóbbi tíz évben gazdasági okokból évente mintegy 850 ezer ember menekült Kelet-Európából Nyugatra. Köztük elsősorban hegesztők, szerelők, kőművesek, pincérek, ápolók voltak, de orvosok, tanárok és diákok is szép számban elhagyták országaikat. Az elvándorlás hasznára vált néhány nyugati államnak, így például Spanyolországnak, Nagy-Britanniának, Németországnak, ahol a bevándorlók megfiatalították a lakosságot: 50–55 évről 40–45 évre csökkentették az átlagkort. Románia helyzete rendkívül súlyos, a kivándorolt 3–3,5 millió munkavállaló az ország elméleti munkaerejének harmadát teszi ki. A kormány által az elmúlt hónapokban Olaszországban és Spanyolországban rendezett állásbörzék nem voltak hatásosak. Az utóbbi két évben Kínából kényszerültek munkaerőt importálni, elsősorban a textilipar és az építkezési ágazat szükségleteinek fedezésére. A külföldön dolgozó romániaiak hazaküldenek évi 4–4,5 milliárd eurót, ez a bruttó össztermék mintegy 6 százalékát teszi ki. Az ún. Caritas-jelentés szerint Olaszországban a romániai vendégmunkások képezik a legszámosabb bevándorlói közösséget, amelynek lélekszámát a jelentés készítői 1 016 000-re becsültek. Felmérések szerint az Olaszországban élő romániai bevándorlók egy harmada visszatérne szülőföldjére. /N. -H. D. – T. SZ. Z. : Sürgősen munkásokra lenne szüksége a gazdaságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium új kampányba kezdett a nemzetiségi tannyelvű iskolák oktatásának államnyelvre történő átállítása kapcsán, így egy tanóra keretében egyes tantárgyakat az iskola nyelvén és ukránul kell majd tanulniuk a diákoknak. Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter szerint ez nem más, mint az állam gondoskodása a nemzetiségi iskolák tanulóiról, akik nem versenyképesek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételinél és az emelt szintű érettségi vizsgákon. Mind a felvételit, mind az érettségit a hatóságok három év múlva teljesen ukrán nyelvre akarják átállítani. Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségek, akik az orosz anyanyelvűeket is beleszámítva az ország lakosságának közel felét teszik ki, másként vélekednek a kérdésről. Az orosz ajkú régiókban a helyi hatalom a miniszteri rendeletet az állampolgárok anyanyelvű oktatási jogai ellen intézett támadásnak tekinti. A kárpátaljai magyarok és az ottani megyei hatalom is az ukránosító miniszteri rendelet visszavonását sürgeti. /Teljesen ukránosítják a nemzetiségi iskolákat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Augusztus 6-án kezdődnek a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, az Artera Alapítvány szervezésében, Ipó Emma kiállításának megnyitójával. A rendezvény részeként augusztus 8-án nyílik a Míves Emberek Sokadalma címmel kilencedik alkalommal megrendezett népművészeti kiállítás és vásár. Az ünnepség idején A Siculus fesztivál múltja és jelene címmel meghirdetett fórumon a Siculus fesztivált készítik elő. Az ünnepi játékok alkalmából évente összegyűlnek az ország legjobb magyar, román, szász és roma kézművesei, ugyanakkor Magyarországról, a Felvidékről és Újvidékről is érkeznek mesterek. A 120 000 forintos fődíjjal meghirdetett Színészet is mesterség vetélkedő az egyetlen erdélyi fórum, ahol a pályakezdő színészek is bemutatkozhatnak a közönség és a szakma előtt. /Mesterségbemutató és vetélkedő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához. ” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztus 4-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával-segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be. Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kucera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elmesélte, hogy Erdélyi Géza felvidéki református püspök hívta fel a figyelmét e könyvre. Kucera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyeznie. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kucera magyarokra vonatkozó megállapításai. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát. Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanszkritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt – jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyöknyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szóegyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a délindiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szógyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra. /Vennes Aranka: Hármas könyvbemutató Budapesten az MVSZ-székházban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 6./

Minden szükséges engedélyt és jóváhagyást megkapott a Kovászna Megyei Tanács a Székelyföld-táblák felállításához, most már csak az önkormányzat döntésén múlik, hogy hol helyezik el a következőt. A megyei RMDSZ-elöljárók a választási kampányok idején Kökösön kétszer is próbálkoztak a kétnyelvű Székelyföld-táblával, de a hatóságok mondvacsinált okokkal eltávolíttatták azt. /Demeter J. Ildikó: Jöhet a Székelyföld-tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Honismeret, sport, vallásgyakorlás, önismereti próba – mindez egy vakációs kerékpártúrán. Általános és középiskolás diákok, a sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezet Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletében tevékenykedő fiatalok karikáztak ki augusztus 6-án a templom kapuján, két hét múlva 700 km-rel a hátuk mögött térnek vissza moldvai útjukról. A Kerékpáron Isten Országáért elnevezésű túrát hatodik alkalommal szervezik meg az egylet tagjai, akik év közben heti rendszerességgel találkoznak, és szerveznek művelődési, vallásgyakorlási délutánokat. /(fekete): Több, mint kerékpártúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

A Paks melletti Cseresnyéspusztán immár 15 éve gyűlnek össze nyaranként Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről a magyar középiskolások. Egykori táborozó diákok kísérő tanárként térnek vissza, s szeretettel idézik fel a 10-15 évvel ezelőtti emlékeket. Olvasótábor lévén, minden esztendőnek megvan egy évfordulóhoz kapcsolódó témája. Az idei téma a Nyugat folyóirat volt. A neves meghívottak: a pécsi egyetem és a Pázmány Péter Egyetem tanárai, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész tartottak előadást. Idén is volt újságírói kör, amelynek eredménye a Visszhang című tábori lap. Volt filmező csoport is, valamint szavaló kör. A szórványban élő lupényieknek sokat jelent az anyanyelvvel, s az anyanyelvi kultúrával való kapcsolat. /Farkas Éva: Lupényi diákok Pakson táboroztak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Váradi Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője nyílt levélben köszönte meg a Matica Slovenská elnökének, Jozef Markusnak, hogy meghívást kapott a hazafias szlovák kulturális intézmény megalakulásának 145. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, egyszersmind tiltakozott az ellen, hogy a rendezvényen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát. Az évfordulós ünnepséget tízmillió koronával támogató Slota Turócszentmártonban, a magyar diplomata jelenlétében azt mondta, hogy a magyarok őshazája nem a Kárpát-medence, hanem a Góbi-sivatag, s hogy a szlovákok, amikor ez szükséges volt (1848–49-ben) „fegyverrel a kezükben tudták megsemmisíteni a magyar honvédeket". Slota kijelentései ellentétesek a két nemzet kapcsolatainak jobbítását akarók törekvéseivel, a magyar és a szlovák kormányfő „építkezést és megbékélést" célzó tavalyi megállapodásával – emlékeztetett a magyar diplomata. /Slota újabb magyarellenes kijelentései. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Hogyan teremtsünk hagyományból jövőt? Ez volt annak a fórumnak a fő kérdése, amelyet augusztus 6-án tartottak a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok nyitómozzanataként. A Siculus Fesztivál múltja és jövője címet viselő fórumon az 1970–1973 között megrendezett könnyűzenei seregszemle létrehozói, résztvevői, egykori díjazottai közül néhányan, illetve az azonos nevű zenekar tagjai emlékeztek, felelevenítve a hajdan sikeres fesztivált. Horváth Károly zeneszerző, az Artera Alapítvány művészeti vezetője elmondta: a Siculus Fesztivál újraélesztése az alapítvány dédelgetett álma. Az akkori hatalom beszüntette a fesztivált. A kezdeteket Pakot József és Csiszár Antal özvegye elevenítette fel, majd Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának akkori zenei szerkesztője emlékezett a fesztiválon történtekre. Azt tervezik, hogy jövőre újraéled a Székelyudvarhelyi Siculus Fesztivál. /Köllő Katalin: Jövőteremtés hagyományból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Mintegy hatszázan voltak az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ országos táborában. A tábori áramfejlesztő felmondta a szolgálatot, így kézzel jegyezték az adatokat, a hangulaton azonban ez mit sem változtatott. A szokásos országos közgyűlésen a gyergyói Dezső László személyében új országos elnököt választottak. A tavalyi vándortábor után felröppent a hír, megtörténhet, hogy az utolsó volt, nem lesz többet, mert egyik osztály sem vállalta a szervezést. Miután hosszú ideig nem történt semmi, a kolozsvári osztály egy része a megszervezése mellett döntött, hogy ne szakadjon meg a vándortáborok sora. A táborban három napon keresztül, naponta 15 túrán ismerkedhettek a környezettel a táborlakók: volt könnyű, közepes és nehéz túra, szekeres túra, magashegyi túra és honismereti kirándulás. 2009-ben Bihar megyében, a nagyváradi EKE szervezi a XVIII. Vándortábort. /XVII. Országos EKE Vándortábor – Székelyjó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Falusi turizmus, vendéglátás határok nélkül az EU-ban („Best Practice”, azaz „legjobb gyakorlat”) címmel ötnapos képzést szervezett Kolozsváron a győri Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának A Jövőért (Pro Futuro) Alapítványa, a faluturizmusban tevékenykedő vagy a téma iránt érdeklődő diákok, vállalkozók, önkormányzati szereplők vagy vállalkozni kívánó személyek számára. A szakmai tréning egy romániai képzéssorozat része: a szakemberek korábban hasonló előadássorozatot tartottak Nagyváradon, majd a kincses várost követően Marosvásárhelyen várják képzésre a faluturizmus iránt érdeklődőket. A kolozsvári képzés során a mintegy félszáz fős, magyar és román fiatalokból álló csoport hasznos tudnivalókat ismertető előadásokat hallgathatott. Ezzel a tanfolyammal hidat szeretnének kialakítani a győri és a kolozsvári egyetem között. /K. E. : Falusi turizmus: képzés zajlott Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Idén a számok tükrében a magyar diákok még inkább menekülnek a régió magyar középiskoláitól, s ha az illetékesek nem teszik vonzóbbá az oktatási intézményeket, belátható időn belül már egyetlen magyar kilencedik sem töltődik fel. A Csiky Gergely Iskolacsoportban, Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvű oktatás folyik, a hat kilencedik osztály közül csak az egyikben, a közgazdaság szakon teltek be a 28 hely. A matematika-informatika (intenzív angollal) szakra eddig 16-an, a filológiára 13-an, a természettudományok szakra 12-en jelentkeztek; a szakmunkásképzőben a mechanika szakon 11, a faipariban csak 5 beiratkozott van. Szakács Ferenc igazgató elmondta: eddig három kilencedik volt az elméleti képzésben, a 2008–2009-es tanévre kértek négyet, amit jóváhagyott a tanfelügyelőség. Az általános iskolát végzettek számát tekintve joggal remélhették, hogy szükség lesz ennyi osztályra: idén 129-en fejezték be a nyolcadikat magyar tagozaton a megye 13 magyar tagozatos iskolájában, azonban közülük elsőre csak 79-en választották a Csikyt. Az iskola mindent megtett, hogy Aradra csábítsa a magyar diákokat. Bemutatkoztak a tanügyi vásáron, nyílt napok keretében behozták a vidéki iskolák nyolcadikosait, akik egy-egy napot a Csikyben tölthettek el. Arad megye északi részén, a Körösök vidékén idén több mint 20-an fejezték be magyar tagozaton az általános iskolát – Nagyzerinden 10-en, Kisjenőben (Erdőhegyen) 9-en, Ágyán 3-an –, de a Csikyt egy sem választotta közülük. Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója szerint az ő érdekükben kísérleteztek idén először magyar kilencedikes osztály beindításával Kisjenőben, amelynek vonzáskörzetében találhatók az említett települések. A Kisjenői Iskolacsoportban lett volna kereskedelmi szakmunkásképző szak magyarul. Minden évfolyamon van legalább egy osztálynyi magyar tanuló Kisjenőn a román osztályokban. Idén 8-an választották a kisjenői magyar szakmunkásképzőt. Temes megyében a magyar iskolákban nyolcadik osztályt végzett gyerekek alacsony száma miatt évek óta csak három magyar nyelvű kilencedik osztály indul. Idén a Gerhardinum Katolikus Gimnáziumban /Temesváron/ nem indulhatott magyar kilencedik, mert mindössze hatan jelentkeztek, jelezte Szabó Péter igazgató. Jövőre szeretnénk elindítani az általános iskolai oktatást a Gerhardinumban, magyar és román nyelven. A román osztályba jelentkezők között 14 magyar nevű diák van, de egyikük sem volt hajlandó átiratkozni a magyar osztályba. A megye legnagyobb magyar iskolájában, Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban viszont összejött mind a három magyar kilencedik osztály, de szabad helyek maradtak bőven. Virginás Tar Judit, a Bartók igazgatója elégedett a kilencedik osztályok összetételével. Egyedül a magyar szakos tanárokból van hiány. Jakab Ilona filozófiatanár borúlátó a magyar középiskolai osztályok jövőjét illetően. „A magyar gyerekek száma évről évre csökken, egyrészt a születések alacsony száma, másrészt az elvándorlás miatt. ” „Az asszimilációnak fokozottan kitett magyar közösségek elsorvadnak, ahol megszűnik a magyar nyelvű oktatás, ott ez a folyamat felgyorsul. ”Hunyad megyében a dévai Téglás Gábor iskolában minden valószínűséggel két kilencedik osztály indul, míg az előző években három osztály volt. A korábban létező szakmunkásképző osztály idén nem indul. Nem sikerült betölteni minden üres helyet a Fehér megyei magyar középiskolákban, sem a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, sem a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumban. /Helyosztás kilencedikbe. Népszámosdi. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

Idén 150 éves a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek Magyar Tartománya. 1858-ban hat nővér telepedett le Temesváron, s ezzel kezdetét vette magyar földön az iskolanővérek nevelői munkája. Kolozsváron előbb az Auguszteum, majd a Marianum intézetet vezették. Augusztus 1-jén a kolozsvári piarista templomban hálaadó szentmisével kezdődött a jubileumi rendezvény, amelyen részt vettek a Magyarországról érkezett nővérek, az egykori auguszteumos és marianumista diákok szeretteikkel, s az iskolanővérek számos tisztelője. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános volt a szentmise főcelebránsa. A főesperes hangsúlyozta, hogy az egykori diákok – szerte a világon – szerencsések voltak, amiért az iskolanővérek kolozsvári tanintézeteinek növendékei lehettek. Kolozsváron 1907-től – az Auguszteum megnyitásától – az 1948-ban bekövetkezett önkényes megszüntetésig sugározták az iskolanővérek a katolikus és magyar szellemiséget. A szentmisét követően könyvbemutatót tartottak. Az Erdélyi Iskolanővérek nyomában című kiadvány a nővérek által vezetett Marianum történetét, volt diákjainak emlékeit mutatja be. 1907-ben nyitotta meg kapuit a vegyes óvodát, elemi- és polgári leányiskolát, valamint árvaházat magába foglaló Auguszteum. Ezt követte 1911-ben a Marianum tan- és leánynevelő intézet. Néhány éve Szovátán telepedett le Vera nővér és Gabriella társult tag. Vera nővérék Szovátán „mozgó” énekiskolát hoztak létre immár negyedik éve. Több mint négyszáz gyerekkel foglalkoznak, Kodály-módszerrel tanítják őket a zenei anyanyelvre, ami ugyanaz, mint a magyar anyanyelv. A könyv megjelenésében részt vállalt dr. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap és a Keresztény Szó folyóirat felelős szerkesztője is. /Fodor György: 150 éves az iskolanővérek magyar rendtartománya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

A napokban bírálták el a még áprilisban leadott vidékfejlesztési projekteket. Az északnyugati régió hét nyertes pályázatából négy Kolozs megyei, a megyéhez jutott a vidékfejlesztési infrastruktúrára megpályázható összeg közel 15 százaléka. Egy-egy sikeres projekt született Bihar, Máramaros és Szatmár megyében is. A vidéki önkormányzatok képtelenek egyedül finanszírozni a nagy méretű munkálatokat, ezért elengedhetetlen a sikeres pályázás. A négy nyertes projekt mindegyikében szerepel az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítése. A sikeres pályázók között van Katona község helyi tanácsa. A vidéki iskolák nagy része évről évre azért nem kap működési engedélyt az egészségügyi hatóságtól, mivel nem rendelkeznek ivóvízzel. Kolozs megyében a községi iskolák fele van ebben a helyzetben: a gyermekeknek otthonról kell hozniuk az ivóvizet műanyagpalackokban, ez pedig elfogadhatatlan. /Nagy-Hintós Diana: Kolozs megye pályázik legsikeresebben vidékfejlesztésre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 10-én, vasárnap táncházzal ért véget a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, ahol a Míves Emberek Sokadalma címmel kilencedik alkalommal megrendezett népművészeti kiállítás és vásár mellett bábszínház, koncertek és gólyalábas óriásbábuk produkciója szórakoztatta a közönséget. Színészet is mesterség címmel nemzetközi színészvetélkedőt is tartottak. /7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Morális válság van, az anyák nem szülnek, a lányok nem mennek férjhez, az ifjak nem katonáskodnak, a diákok nem tanulnak, a munkanélküliek nem akarnak dolgozni. Fogyunk, romlunk, elvásunk, írta ironikus hangon Krebsz János. Az istenadta nép nem érzékeli a morális válságot. Idegenszívűek uralkodnak rajta. „Sokan úgy gondolják, hogy Trianon és a kommunista elnyomás törte meg a gerinceket, tette tönkre az önérzetére büszke fajtát. De nem úgy van az! A morális válság mélyebb gyökerű, végigkíséri a nagy történelmű nemzet teljes múltját. ” /Krebsz János: Morális válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Az aranyosgyéresi RMDSZ és a magyarországi testvérváros, Kisbér önkormányzatának köszönhetően, 22 diák és két kísérő tanára tölthetett több csodálatos napot Kisbéren. Nemcsak Kisbér történelmével, nevezetességeivel ismerkedtek meg a diákok, hanem meglátogatták a komáromi erődöt, Zircen az apátságot, a Bakony Múzeumot, a cseszneki várat, a győri állatkertet. Jártak Tatabányán, két napot Budapesten is eltölthettek, a Balatonra is eljutottak. Mesejáték, néptánctanulás, focizás egészítette ki a napi programokat. Az aranyosgyéresi városnapokra várják majd a kisbérieket. /Szabó Hajnalka, kísérő tanár: Aranyosgyéres. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Nem csak önkéntesekkel szervezte tavalyelőtt télen és tavaly tavasszal a székelyföldi autonómiáról szóló „belső” népszavazást a Székely Nemzeti Tanács, hanem honoráriumot is ígért a segédkezőknek, amelyet mai napig nem fizettek ki – állítja marosvásárhelyi orvostanhallgatók egy csoportja. Fodor Imre, az SZNT széki elnöke elismerte: valóban tartoznak a diákoknak, rendezni fogják adósságaikat. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a szervezet cégtámogatásokból és magánadományokból tud törleszteni. Az egyetemisták a magyar és a román médiához fordultak felhívással, amiért az SZNT elfelejtette kifizetni az adósságát. „Vezérünk, Adam Valerian próbálkozásai, hogy beszéljen Izsák Balázsal és Fodor Imrével, válasz nélkül maradtak” – áll a gyatra helyesírással megfogalmazott felhívásban, amelyet három magyar egyetemista írt alá. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs diverziónak nevezte a sajtónak elküldött „panaszlevelet”. Elmondta, Ádám Valeriannal a helyhatósági választások idején találkozott utoljára, de az orvostanhallgató nem tett még utalást sem a felhívásban megfogalmazottakra. „Tekintettel arra, hogy a levél írói közül senki sem keresett meg, szerintem kitalált dologról van szó” – mondta Izsák. Fodor úgy tudja, Valerian a pénzéért eddig sem jelentkezett a SZNT-nél, mert Magyarországon tartózkodik, így másokat küldött maga helyett. /Antal Erika, Lokodi Imre: Adós maradt az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Romániában tucatjával találhatók olyan pártszékházak és állami intézmények, amelyek homlokzatára valami okból nem tűzték ki a román zászlót. Székelyföldön azonban rögtön a román–magyar dominanciaharc szimbolikus terébe kerül a történet. Ha a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét is befogadó épület homlokzatán nincsen román zászló, az román értelmezésben azt jelenti, hogy a székelyek nem ismerik el a román fennhatóságot. A Székelyföld határait jelző pannók kifüggesztése esetén is a szimbolikus tér birtokbavétele a tét. Ezek a táblaállítási kísérletek négyévente ismétlődnek: mindig a választási kampányban. Kárt okoz a közösségének az az önkormányzati vezető, aki nem a felújított infrastruktúrával, a létesített ipari parkokkal büszkélkedik, hanem a ki nem tűzött zászlókkal, vagy éppen a kibiggyesztett határtáblákkal próbál népszerű maradni. /Gazda Árpád: Zászlóbontás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Amióta megkezdték az Arad megyei Szépfalu (Frumuseni) határában az egykori bizerei Szent Benedek-rendi kolostor maradványainak a feltárását, minden évben találnak különleges leleteket a kutatók. Az idei szenzációt az, hogy egy 12. századi sértetlen állapotban lévő bárkának a lenyomatát találták meg a régészek, ez egyedülálló a maga nemében. Kelet felé volt egy kikötő, a szerzetesi lakások, egy kápolna és a főtemplom a különleges oltárral, déli irányban árkádos folyosó az udvarra, egy szökőkút és a refektórium, délkeleten lehetett egy dokk és egy gabonatároló. Kikötő és dokk maradványait találták meg, mert a bizerei kolostor egy szigetre épült, észak és dél felől fogta közre a Maros, a folyón szállították az építkezési anyagokat. A 18–19. századi mederszabályozások nyomán maradt száraz ez a vidék. A bizerei kolostor első írásos említése 1183-ból származik, de 1150-ből is találtak érméket. A törökvész, majd a reformkor jelentette a hanyatlást. 2003-ban művészettörténeti szempontból egyedinek számító két mozaikrészletet fedeztek fel, amelyek a templomot díszítették, de minden évre jut valami különlegesség. Az itt talált leletek nagy részét a múzeumba szállítják, de az lenne az ideális, ha helyben állíthatnák ki a tárgyakat, konzerválhatnák a maradványokat. /Pataky Lehel Zsolt: Ásatások Szépfalu határában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédelmi Társaság idén negyedik alkalommal rendezett műemlékfelmérő tábort. A 2005-ben indult kezdeményezés célja minél több háromszéki műemlék épület felmérése. A munkát az építészeti egyetemek hallgatói végzik, akiknek ez kiváló szakmai gyakorlat is. Hlavathy Izabella műemlékvédelmi szakmérnök elmondta, a tábor indításakor az akkor készülő, Háromszék, kúriák földje című kiadványban is felhasználták a gyűjtést, azóta pedig gyarapodott az adatbázis. Idén a diákok befejezik a megkezdett munkát, és két új műemlék épületet mérnek fel: az erősdi és a zabolai református templomot. Pozsony Ferenc néprajzkutató irányításával helytörténeti ismereteket is elsajátítanak. /Farcádi Botond: Műemlékfelmérő tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Eddig négy Borsod–Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Február elején a Hír TV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást. A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs–Szatmár– Bereg megyei elnöke folytatott le. Jüttner megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok. Idén március 22-én okirathamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen Jüttner Csaba. /Tovább gyűrűzik az SZDSZ-es botrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Mind a román, mind a külföldi állampolgársággal rendelkező doktoranduszok és szakosodó orvostanhallgatók ösztöndíját euróban állapítják majd meg a jövőben, ugyanakkor a 2008–2009-es tanévtől kezdődően 81 százalékkal (65 és 85 euróra) növelik a juttatást. A mesterképzős diákoknak, szakosodó orvostanhallgatóknak és az egyetem utáni továbbképzésen résztvevőknek 75 eurós ösztöndíj jár jövő tanévtől a jelenlegi 30 lejes összeghez képest. /Ősztől növekednek az ösztöndíjak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Környezetvédelmi engedély nélkül termel ki andezitet több vállalkozás a Hargita megyei Székelyszelterszen, a borvizes turistaparadicsomban. Az üdülőben tábla hirdeti ugyan, hogy tilos a kőfejtés, de az andezittel tömött kamionok a valamikor pisztrángot is látott patakon át szállítják a sziklát. Székelyszeltersz menedékházát a Szent Gellért Alapítvány működteti. Többen panaszt tettek a Környezetvédelmi Hivatalnál, a minisztériumnál, de eredmény nélkül. Egy idős házaspár kérte, ne említsék a nevünket. Megfenyegették őket: ha nem akarják, hogy leégessék a házunkat, akkor hagyják, hogy vigyék a követ. Az egyik cég, a Rapid Kft. tulajdonosa, Orbán Lőrinc azt állította, cége nagyon kevés követ termel ki, és nem a patakon át szállítja az anyagot. Fazakas András, az Andezit Kft. igazgatója ugyanezt mondja: nem az ő cége hordja a patakon át a követ, és ki van zárva minden környezetszennyezés. Egyed József, a Transland vezetője bevallotta, hogy a patakon át is szállítanak követ, de csak szekérrel. Lázár Zoltán lövétei polgármester is azon a véleményen van, hogy a lakók rosszindulatúak. Bernát Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezési osztályának vezetője elmondta: a három cég közül csupán a Transland kapott engedélyt. /Barabás Márti: Szeltersz: kő kövön nem marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Abodi Nagy Béla festőművész most 90 éves. Az idős művész gyermekeihez költözött Budapestre. Továbbra is tagja és tiszteletbeli elnöke a Barabás Miklós Céhnek, amely 1994-es újraalakulását éppen neki, valamint művésztársának és barátjának Kós Andrásnak köszönheti. Monográfiaírója, Bajor Andor könyvében olvasható: „Ha műveinek lényegi párlatát, összefoglalását, álombeli újjáalkotását – fantom képét – akarom adni, akkor: egy tartásnak, egy fejtartásnak, magatartásnak a festője. Emelkedő, eget tartó vagy eget kérő alakoké, feltörő formáké, magasba lendülő idomoké, fennebb igyekvő súlypontoké. Moccanásoké, mozdulatoké. ”Abodi Nagy Béla életműve szerves része a 20. századi erdélyi, tágabb vonatkozásban pedig európai képzőművészetnek. A kolozsvári Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanára volt. Életműve mintapéldája az emberközpontú, humanista festészetnek. Abodi Nagy Béla 2004-es, művészeti múzembeli, munkásságában példátlanul nagyszabású gyűjteményes kiállításával valójában elbúcsúzott Kolozsvártól. /Németh Júlia: „Egy az igazak közül” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Fordulatra van szükség a magyarság életében erkölcsileg, szellemileg, ha ez a nép élni akar – hangoztatta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a Magyarok VII. Világkongresszusának augusztus 16-i megnyitóján, a Budapest Kongresszusi Központban. Patrubány Miklós kiemelte, hogy az előző, 2004-ben tartott világkongresszus óta tekintetüket Kelet felé fordították, „ahonnan származunk”. Az elmúlt négy év során az Egyesült Államokban létrejött a Magyarságtudományi Intézet, amelynek célja „áttörni azt a hitet, hogy finnugor származékok vagyunk”. Ez az intézet adta ki a Magyarságtudományi tanulmányok című gyűjteményt, amelynek angol nyelvű változatát az augusztus 20-án záruló világkongresszuson mutatják be. Az intézet gondozásában megszületett az első angol nyelvű magyarságlexikon, a Magyarság Világ Enciklopédia Pungur József szerkesztésében. A nemzet jelenlegi állapotáról szólva Patrubány Miklós arról beszélt, hogy sorra olyan események történnek, döntések születnek, amelyek a magyarság számára negatív üzeneteket fogalmaznak meg. Ezek közé sorolta, hogy a magyar parlamenti képviselők gyakorlatilag olvasatlanul szavazták meg a nagy horderejű lisszaboni szerződést. Támadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is, aki véleménye szerint „bocsánatkérés nélkül káromolhatja a hazát”. Az augusztus 20-án záruló, hetedik világkongresszusra összesen ezer küldött kapott meghívást a világ minden tájáról. A kongresszus keretében tizenkét konferenciát rendeznek a magyarság múltjával és remélt jövőjével kapcsolatban. /Patrubány: fordulatot a magyarság életébe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./