Május 22-én rendkívüli kiállítást nyílik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Marosvásárhely építőjének, dr. Bernády György volt polgármesternek az emlékszobája melletti teremben a város szecessziós művészetét idézik fel, többek közt azokkal a restaurált ólomüveg ablakokkal, amelyeket politikai okok miatt vettek ki eredeti helyükről évtizedekkel ezelőtt. A Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Ferenc József császárt ábrázoló ablakok a hajdani Városháza, mostani megyeháza nagy gyűléstermét díszítették. A festett üvegablakok a Kultúrpalota pincéjébe rejtve több mint 80 évig, a palota nagyterme bejárata fölötti domborművel együtt vártak a megújulásra. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökének kezdeményezésére a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei több hónapon keresztül restaurálták a szecessziós műalkotásokat, a budapesti főpolgármesteri hivatal mintegy 5 millió forintos támogatásával. Az üvegablakokat a megyei tanács visszatette volna eredeti helyére, azonban az épület tulajdonosa, a főispáni hivatal, Ciprian Dobre prefektus s diszkriminatív döntésével nem engedélyezte ezt. Az állandó kiállítást a Kultúrpalotában a megyei tanács támogatásának köszönhetően rendezhették be a szakemberek. /Róth Miksa remekei előkerültek a süllyesztőből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

„Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll. Ilyen körülmények között született a bosszantó ítélet” – reagált Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd arra, hogy május 20-án a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert-ügyben. Az ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti, és fenntartja a kolozsvári népbíróság Wass Albert író bűnösségét és halálbüntetését távollétében kimondó ítéletet. Kincses Előd szerint ez a határozat kísértetiesen hasonlít Marosvásárhely 1990. évi véres márciusát követő, csak a magyarokat sújtó bírósági ítéletekre. A határozat ellenére alapfokon újra kezdeményezhető perújrafelvétel, ehhez azonban a Wass Albert ártatlanságát egyértelműen alátámasztó újabb bizonyítékok kellenek. Az utóbbi hónapokban a Wass-ügyhöz kapcsolódó romániai levéltári forrásokat elsősorban Vekov Károly kolozsvári történész, egyetemi tanár jóvoltából feltárták már, de az író ártatlanságát bizonyító okiratokat a most lezárt perújrafelvétel során nem vették figyelembe. Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra édesapja perét. Kincses Előd szerint a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses Előd perújrafelvételi kérelmét alapfokon 2007. május 10-én elutasította a kolozsvári bíróság. A román hatóságok többször kérték Wass Albert kiadatását, amit az USA elutasított. Műveiből: Farkasverem (1934), Mire a fák megnőnek (1940), A titokzatos őzbak (1941), A kastély árnyékában (1943), Egyedül a világ ellen (1943), Valaki tévedett (1945), Adjátok vissza a hegyeimet! (1949), A funtineli boszorkány (1959), Kard és kasza (1974) stb. /Benkő Levente: Megtagadott rehabilitáció. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Főleg erdélyi megyéket sújtottak az áradások és a viharok. A legnagyobb károk a hét elején Kolozs megyében keletkeztek. Hunyad megyében hetven háztartás szenvedett kárt, és több országút megrongálódott az áradások miatt. Szilágy megye Kraszna községében 20 háztáji gazdaságban okoztak kárt a megáradt folyók és patakok. /Főleg Erdélyben pusztítottak az áradások és a viharok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Folytatódott az ítéletidő Hunyad megye északi részén, ahol a felhőszakadás nyomán Brádot és három környező falut öntött el a víz. Több mint 70 porta, gazdaság és 22 hektárnyi termőföld került víz alá. /Gáspár-Barra Réka: Brádot is elöntötte a víz. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

A középiskolát elvégző diákok számára ismert a Maturandusok című kiadvány, és a véndiákok is szívesen nosztalgiáznak a kötet forgatása közben. Az utóbbi tizennégy évben érettségizők közül ugyanis sokak polcán ott áll ez a könyv, amelynek szellemi atyja Bartha Zoltán, a kolozsvári Tinivár Kiadó igazgatója. „Nagyon nehéz fizikai munkát igényel egy ilyen kötet összeállítása – mondta. – Decemberben, januárban elküldünk egy körlevelet a romániai középiskolákba, amelyben felkérjük az igazgatót, osztályfőnököt, továbbítsák a magyar diákok névsorát, osztályfőnök nevével és a végzősök mottójával együtt.” Az idei kiadás érdekessége az ún. csökkentett létszámú osztályok névsora, amellyel jelentősen bővült a kiadványban szereplő diákok száma – 8620 magyar diák neve, 300 osztály és 128 iskola adatai kerültek sajtó alá. A kiadvány megjelenésének jövő évben esedékes 15. évfordulójára egy olyan Maturandusok-kiadás lát napvilágot, amelyben a Kárpát-medence összes magyar iskolája szerepelni fog – ígérte Bartha Zoltán. A Tinivár rendszeres kiadványai még a 15 éve megjelenő Diákabrak havilap és a kilenc éve kéthavonta megjelenő Géniusz ifjúsági ismeretterjesztő szemle. A Maturandusok adatgyűjtéséből az is kiderül, hogy jelenleg Romániában 128-ra tehető a magyar középiskolák száma, ez lassan állandó szám marad. /Varga Melinda: Maturandusok: nevek és mottók világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozott május 23-án Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencia első napját követően. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak egymással. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese elmondta: azért volt fontos ez a találkozó, mert létrejöhetett a szakfolyóiratok közötti együttműködési megállapodás. Csorba szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. Dorin Matei, a Magazin Istoric főszerkesztője is úgy látja, hogy a közös történelemkönyvnek meg kell születnie. – Itt az ideje annak, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a Bukarestben megrendezett magyar-román történészfórumon. /Román-magyar történésztalálkozó kezdődött Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Május 23-án Gyergyószentmiklóson ballagtak a Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatának végzős hallgatói, 24-én a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain ballagnak a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert végzősök. Kilencvenöt – turisztika szakon végzett – hallgatóját búcsúztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozata, 22 román és 73 magyar tagozaton végzett hallgatót. Összesen 377 diák ballag május 24-én és június 7-én a csíkszeredai Sapientia–EMTE-n: most a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert hallgatók, két hét múlva pedig a 2005-ben beiratkozott – és csak három évet járó – egyetemisták. A ballagási ceremónia immár hagyományosan a csíksomlyói kegytemplomban kezdődött, ahol székelyruhába öltözött fiatalok ökumenikus istentiszteleten vettek részt. Az Sapientia Műszaki és Társadalomtudományok Karáról négy, illetve öt évet végzett diákok közül 101-en, a hároméves képzésben résztvevők közül pedig 58-an fejezik be egyetemi tanulmányaikat. A Gazdaság- és Humántudományok Karról 10, illetve 117 fiatal öltözhet tógába. Az ünnepségek után –– a hallgatók július első két hetében fognak államvizsgázni. Mindeddig – a 2005-ös első ballagás óta – közel 550-en ballagtak. /Ballagnak az egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Nagyenyeden a május 23–31-e között megszervezett hagyományos Bethlen-napok rendezvénysorozatot idén rendhagyó tevékenységek jellemzik. Lesz szó az egészséges táplálkozásról, szerveznek bábkészítést, bábozást, anyanyelvi és kommunikációs játékokat, sportnapokat, tornabemutatót, focimérkőzést. Más osztályok rendbe teszik a tanársírokat, meghallgatják Győrfi Dénes előadását. Május 24-én diáktudományos ülésszak kezdődik. A megnyitó előadás címe: Fenichel Sámuel az ember. Párhuzamosan vers és prózamondó verseny zajlik, amelyen minden versenyzőnek kötelező módon el kell mesélnie egy Mátyás királyról szóló történetet. /Bakó Botond: Bethlen-napok a nagyenyedi kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozta Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencián. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, hogy várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. A konferencián felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök is. „Itt az ideje annak, hogy végre egy történelmünk legyen, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket, amelyekben éltünk eddig mi, magyarok és románok” – hangoztatta a politikus. /O. M. : Feltárják a közös múltat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Mindhárom korcsoportban erdélyi diákok végeztek az első helyen az elmúlt héten Nagybányán megrendezett nemzetközi magyar tantárgyolimpián. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár kiértékelőjében a hetedikesek-nyolcadikosok alkotta legfiatalabb korcsoport munkáit korosztályukon túlmutatóként jellemezte. /D. Mészáros Elek: Erdélyi közös győzelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Wass Albertet távollétében ítélték halálra a kolozsvári népbíróságon. Hogyan is működött ez az intézmény? A szovjet–román fegyverszüneti egyezmény a román kormányt a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatására és bíróság elé állítására kötelezte. Az 1945-ben megjelent rendelet szerint háborús bűntett elkövetésével vádolhatók mindazok a személyek, „akik a polgári lakossággal szemben egyedenként vagy tömegenként politikai vagy faji okokból üldözést rendeltek el, vagy hajtottak végre”. Ezen paragrafusok alapján ítélik halálra Wass Albertet és édesapját. Elgondolkoztató, hogy népbíróságot csak két helyen, Kolozsváron és Bukarestben állítottak fel. Még ma sem áll rendelkezésre a Kolozsváron és Bukarestben megszervezett népbíróságok ügyiratforgalma és büntetési statisztikája, de nem dolgozták fel a román népbíróságok működési mechanizmusát sem. /Nagy Mihály: Adjátok vissza…” az igazamat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A helyhatósági választás előtt az egyház nem akarja mérlegelni és minősíteni a szemléletek igazságát vagy helyes voltát, mert mindkét oldalon hívei vesznek részt a választáson. Azonban erkölcsi felelősséget érezve felhívással fordul mindenkihez, hogy tartsák erkölcsi és nemzeti kötelességüknek részt venni a választáson. Isten mindenkinek adott kellő bölcsességet, hogy felmérje, mit tart helyesnek. A felhívást a katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházi vezetők írták alá. /Tempfli József és Schönberger Jenő római katolikus püspökök, Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Csűry István református püspök, Dr. Nagy Géza irodaigazgató/ /Felhívás a szórványban élő magyarsághoz, de országunk egész magyar népéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Bakk Miklós politológus és Gábor Kálmán magyarországi ifjúságkutató szociológus voltak a meghívottai a kolozsvári média szakos doktori hallgatók Me.dok című folyóirata múlt hétvégén bemutatott legfrissebb számának. A két kutató a médiának az ifjúsági kultúrában betöltött szerepéről beszélt. A résztvevőket Cseke Péter témavezető egyetemi tanár köszöntötte, nyitóbeszédet tartott Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, aki elmondta, fájlalja, hogy a diákoknak ritkán van lehetőségük szakmai környezetben találkozni. A találkozón a tavalyi konferencia anyagából összeállított Me.dok könyvtár harmadik konferenciakötetét is bemutatták. Az Esettanulmányok című kötetet – amely a doktorandusok dolgozatainak egyes fejezeteit tartalmazza – a szerkesztő, Botházi Mária tematikailag sokszínűnek minősítette. A Me.dok folyóiratról a szerkesztők, Máté Erzsébet és Buzogány Klára elmondták: a terjesztéssel vannak gondjaik. /Fleischer Hilda: Me. dok: média és ifjúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség felháborodással értesült arról, hogy a 2006-ban, 2007-ben végzett néprajz – nyelv, nyelv–néprajz szakos diákok, valamint a most végzősök nem kapnak egyetemi oklevelet. A probléma forrása, hogy az említett szakpárosítások nem szerepelnek az országos, törvény által meghatározott akkreditációs listán. Ennek orvoslására több akció is indult, aláírásgyűjtés, folyamatos tanácskozások az egyetem szenátusában. Az ügyben érintettek már jogosultak egy újabb szak elvégzésére a BBTE-n térítésmentesen, egy évig szociális ösztöndíjat kaphatnak, valamint lehetséges, hogy ingyen bentlakást, mindemellett a jogi bizottság nem hajlandó aláírni oklevelüket. Mindez nem pótolja az eltelt éveket, a tanulást, a befektetett munkát. Azon, akik már iskoláknál tanítanak, most a nyelvoklevél hiányában nem kapnak garanciát arra, hogy munkahelyükön maradhassanak. A KMDSZ felkéri az oktatási és kutatási minisztert, fordítson figyelmet az ügy megoldására, adjon garanciát a már iskolában oktató végzősöknek, hogy a tanügyben maradhassanak. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Közel negyven személy maradt ivóvíz nélkül a Kolozs megyei Magyarfenesen, az erdélyi autópálya munkálatai miatt. A munkálatokért felelős Bechtel cég naponta 16 liter palackozott vizet ad családonként a károsult lakóknak, és egy 3000 literes ciszterna vizet biztosít hetente kétszer a háztartások, illetve jószágok számára. A falu lakói szerint ez nem elég. /D. Mészáros Elek, Fleischer Hilda: Víz nélkül, repedt házakban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Sokak szerint az idén, május 23–24 között megrendezett XI. ETDK (Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia) volt a legjobb. Idén a leadott dolgozatok száma elérte az öt évvel ezelőtti számot, akkor is 174 tudományos munkát mutattak be. Idén nemcsak erdélyi, hanem magyarországiak is jelentkeztek a konferenciára. /Zsigmond István: Okoskodó diákok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Dancu Pál neve nem ismeretlen a szatmárnémetiek előtt. Gépészmérnöki végzettségű, az utóbbi években az Electrolux beruházási osztályán dolgozik. A levéltárakba jár, belemélyedt a történelmi, helyismereti feljegyzések tanulmányozásába. Szlovák, lengyel vonatkozású, zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel, származáskutatással, levelezéssel foglalkozott. Érdekelte a származása, elkészítette a családfáját, visszament vele 1720–ig. Felkérték, írja meg a szatmári és a máramarosi szlovák betelepítések történetét. Ez volt az első, önálló kötete, a nagylaki könyvkiadó adta ki. Családja egy része szlovák származású, ő maga magyar nemzetiségűnek vallja magát, de a származása szerint szlovák. Emiatt vállalta, hogy induljon a Romániai Szlovákok és Csehek Szövetsége tanácsosjelöltjeként az idei helyhatósági választáson. Dancu Pál lengyelül megtanult, amikor a szabadságharccal kapcsolatos lengyel dokumentumokat kereste. Az 1848-as szabadságharcról több dolgozatot is írt, foglalkozott a Rákóczi korabeli munkácsi görög katolikus püspökség levelezésével, továbbá a középkori egyházi és világi levelezésekkel. Most jelent meg Szatmár vize című kötete, ez az első műszaki jellegű könyve, egyben helytörténeti jellegű is. /Benedek Ildikó: Tudását, képességét kizárólag konstruktív módon, a közösség érdekében hasznosítja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./

Petrás Mária népdalénekes, keramikus a Bákó megyei Diószénen született, a brassói népfőiskola grafika szakán tanult. 1988-tól kényszerűségből szabadúszó lett, rajzaiból, festményeiből tartotta fenn családját. 1990-ben Magyarországon telepedett le. A csángó hitvilágot idéző köztéri munkáit, domborműveit és autentikus énekhangját egyaránt kedveli közönsége. Marosvásárhelyen nemrég a Bartók vonósnégyessel és a Muzsikás együttessel lépett fel. Petrás Mária nem járhatott magyar iskolába. A romániai rendszerváltás után, harminckét évesen jutott el Magyarországra, ekkor tanult meg magyarul írni-olvasni. Budapest mellett, Pomázon él. Régebben gyakrabban járt haza, szülőföldjére, mostanában ritkábban, mert megalapították a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt, és a teendők lefoglalják. Az alapítvány célja a moldvai csángómagyar családok, gyermekek, diákok, hátrányos társadalmi helyzetűek segítése. Magyarországon énekesként és keramikusként ismertebb, mint szülőhazájában. /Antal Erika: A zene, akár egy szentmise. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Időszaki kiállítás nyílt Kolozsváron, az Erdélyi Történeti Múzeumban A forradalomra emlékezve 1848–2008. címmel, melyben az erdélyi szabadságharc idejéből ránk maradt emléktárgyakat mutatják be. Korabeli fegyverek, egyenruhák, személyes használati tárgyak, kéziratok, zászlók, kitüntetések láthatók, melyek az akkor egymással hadakozó feleket, magyarokat, illetve osztrákokat és románokat szolgálták 1848–1849-ben. Ioan Piso múzeumigazgató azt emelte ki, hogy céljuk egyensúly-arányú helyzetben bemutatni annak az erdélyi háborús viszálynak mindkét oldalát, amely részét képezte az 1848-as, egész Közép-Európát lángba borító forrongás-hullámnak. A tárlaton láthatók többek között honvédcsákók, honvédtiszti tarsolytáskák, kardok, Bem József lovaglóostora, pecsétnyomója, Petőfi Sándor pohara stb. /Forradalmi emléktárgyak kiállítása a történelmi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Puskás Attila szerkesztésében és jegyzeteivel jelent meg édesapja, néhai Puskás Lajos Börtönnaplója. /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Múltidéző sorozat/. A könyv törzsanyaga a Börtönnapló, fontosak a kiegészítő megjegyzések, magyarázó szövegek és lábjegyzetek. A naplóíráshoz szükséges papírt Puskás Lajos felesége juttatja be a szamosújvári lágerbörtönbe: az elemózsiás kosár fülét vászonnal betekerte, ez alatt lapult a papír. Ez 1947-ben történt, a börtönviszonyok nem torzultak el, mert később ez elképzelhetetlen lett volna. Puskás Lajost a Magyar Népközösség jogutódjaként 1941-ben megalakult Tízes Szervezet volt kolozsvári elnökeként tartóztatták le. Nem tetszett a hatalomnak Puskás Lajosnak a cserkészmozgalomban vállalt szerepe, a moldvai csángókkal kiépített s a magyarországi kapcsolatai sem, ezért a börtönből való szabadulása után is állandó megfigyelés alatt tartották. A szintén börtönviselt Puskás Attila jegyzeteiből az apját figyelő ügynök-besúgókra is fény derül. A titkos dossziékban fellelhető dokumentumokból Puskás Attila kihámozta az ügynökök kilétét, sőt, azt is felfedezte, hogy volt köztük kettős ügynök is, aki egyrészt jelentette a szekuritáténak a Börtönnapló meglétét, másrészt a börtönviselt Puskás Lajossal egy olyan ,,változatot” készített, amely ártalmatlannak tűnt, s az eredeti helyett ez került a biztonságiak kezébe. A Dossziék című fejezet válogatott dokumentumokat tartalmaz Puskás Lajos több ezer oldalas, négykötetes szekus iratcsomójából. /Sylvester Lajos: Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam (Börtönnapló a kommunista hatalomátvétel évéből) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Ingyenes buszjáratot indít a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok számára Antal Árpád RMDSZ-es sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt, „Gyere haza!” programjának első lépéseként. A mikrobuszok május 30-án délután öt órakor indulnak Kolozsvárról a Szent Mihály-templom melletti parkolóból és június elsején délután 5-kor indulnak vissza a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal elől. Czika Tihamér, az RMDSZ központi kampánystábjának tagja elmondta, legkevesebb húsz-harminc jelentkezőre számítanak. Antal Árpád jelezte, amennyiben a marosvásárhelyi diákok is igényelnék a szavazási napra való hazaszállítást, arra az útvonalra is biztosít járatot. /Fleischer Hilda: Buszok hozzák a szavazókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A 2008–2009-es egyetemi évben új, hiánypótló szak indul, az ipari biotechnológia, mely az egész leendő székely régió számára képez szakembereket, tájékoztatott dr. Fazakas József egyetemi tanár, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának főigazgatója. Tavaly ünnepelték a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás tízéves fennállását. A már hagyományosnak tekintett, gazdasági és közigazgatási jellegű szakok: a Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karon az üzletigazgatási képzési ágon: kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdasági szak; vállalatgazdaság; a gazdasági képzési ágon: agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság; a menedzsment képzési ágon: menedzsment; a Politika, Közigazgatás és Kommunikáció-tudományi Kar keretében, a közigazgatás-tudományok képzési ágon: közigazgatás; a Környezettudományi Karon most már a második évben indítanak környezetmérnöki szakot. Újdonság viszont az ipari biotechnológia. /Czompó János: Sepsiszentgyörgy a mi egyetemi városunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

Több mint 18 millió román állampolgárt várnak június 1-jén, vasárnap az urnák elé, hogy 362 000 jelölt közül válasszák meg a következő négy esztendőre a megyei tanácselnököket, polgármestereket és az önkormányzatok képviselőit. Összesen ötvennégy párt áll rajthoz, közülük negyvenegy állított mindenütt listát. Az RMDSZ tizenkét megyében pályázza meg a megyei tanácselnöki tisztséget, 342 polgármester-jelöltet állít, a helyi listákon 9352, a huszonhárom megyei listán pedig összesen 610 nevet indít. A Magyar Polgári Párt (MPP) tizenkét megyében 203 településen négy tanácselnök-, 133 polgármester-, 312 megyei tanácsi és 2773 helyi önkormányzati jelöltet versenyeztet. /Többszörös a túljelentkezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Május 24-én tartották Kolozsváron a Kenguru elnevezésű matematikaversenyt az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumban, amelyen a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból részt vett a IV. osztályból az előselejtezések alapján továbbjutott hét tanuló. Érdekes módon, a legesélyesebbnek tűnő magyar négy tanulót külön terembe osztották. Köztük Baka-Bálint Áron kisdiák a megye magyar nyelvű IV. osztályos tanulói közül a legnagyobb pontszámmal jutott a verseny utolsó szakaszába. A feladatokat kivételesen ebben a tanteremben csak román nyelven kapták meg. Amikor a magyar anyanyelvűek igényelték az őket megillető magyar nyelvű teszteket, a felügyelő tanár, Rosca Otilia erélyesen rájuk szólt: Ce-i? Nu stiti sa cititi romaneste? Miután a gyermekek beadták a teszteket, és kijöttek a teremből, az iskola folyosóján a kezükbe nyomtak egy magyar nyelvű tesztet, ezzel a kísérő szöveggel: Otthon ellenőrizzétek a mai munkátokat, és hasonlítsátok össze az eredményeket! A magyar iskola igazgatója, amikor erről tudomást szerzett, felkereste a bizottság elnökét, aki sajnálta a történteket, de már nem segíthetett. Ígéretet tett, hogy a felvigyázó pedagógust „elő fogják venni. ” (Netán egyesek meg is fogják dicsérni ezért a tettéért). A versenyről a magyar gyermekek keserű szájízzel jöttek el. Megkapták az első leckét az intoleranciából. /Popa Márta, igazgató: Lélekben és magyarságukban sértett kisdiákok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében a hagyományokhoz híven tudományos ülésszakot rendeztek diákok részére, amelyen a teológiát tanuló diákok közül is igen jó dolgozatokkal jelentkeztek. A Római Katolikus Teológiai Kar dísztermében május 23-án mutatták be dolgozataikat a hallgatók. Egy gyulafehérvári kispap és nyolc Kolozsváron tanuló diáklány jelentkezett a versenyre. Első díjat Lukács Ottília, második díjat Kónya Franciska és Donca Petra, harmadik díjat Kulpinszky Eleonóra kapott. Május 24-én volt Nagy József doktori védése. A sikeres védés nyomán a Marton József professzor által vezetett kolozsvári teológiai doktori iskola végzettjeinek száma immár kilencre emelkedett. /(bm): A teológiai kutatás műhelyei. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./

A kampány során a legnagyobb kérdést mindvégig az jelentette, hogy a „választás lehetősége”, a Magyar Polgári Párt megjelenése milyen mobilizáló hatással van a szavazókra. Sok kolozsvári magyar nem etnikai, érzelmi szempontokat figyelembe véve, hanem sokkal pragmatikusabb okokat mérlegelve ütötte a pecsétet a mindenkori győztesre. Ábránd, illúzió volt, hogy a Tőkés Lászlóra novemberben leadott szavazatok átszállnak az MPP-re. Az csak rontana az RMDSZ megítélésén, ha valamennyi kudarcát az MPP-re hárítaná. Egy vérszegény RMDSZ-es polgármesteri vagy megyei tanácselnöki kampány, egy kevésbé hiteles jelölt indítása, rossz kommunikációs stratégia csakis a szövetség mulasztása, ehhez semmi köze az MPP-nek. Az RMDSZ sok helyen már nem elég arra, hogy puszta jelenlétével megtartsa szavazóit. /Székely Kriszta: Szavaztunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Komoly botrányok, konfliktusok nem voltak Marosvásárhelyen. Főleg a PNL árasztotta el óvásokkal a megyei választási irodát Az RMDSZ és a PNL is jelezte a megyei választási irodának, hogy a marosvásárhelyi lakosság-nyilvántartó az utóbbi napokban 2. 000 új, Marosvásárhelyre szóló személyazonosságit adott ki a megyében lakóknak, őket azután a helyi szállítási vállalat mikrobuszaival hozták a városba szavazni. A legtöbb panaszt a PD-L és Dorin Florea polgármester ellen nyújtották be, mert a választás napján is kampányoltak. /(mózes): Rendellenességek Vásárhelyen és a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Újabb csángóföldi településen derült fény arra, hogy a helyi román pedagógusok és a polgármester megfélemlíti az iskolán kívüli magyaroktatásban részesülő diákokat és szüleiket. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tájékoztatása szerint Klézséhez hasonlóan Lujzikalagorban is nyomás nehezedik a csángó szülőkre annak érdekében, hogy ne járassák magyar nyelvű magánórákra a gyermekeiket. Lujzikalagorban tavaly 40 kisdiák kezdett magyarórára járni iskolán kívül, az MCSMSZ által bérelt házban. Idén 15 szülő terjesztette be anyanyelvoktatás biztosítását célzó kérvényét a román állami iskolában, a tanintézet igazgatójának és tanárainak nyomására azonban négyen már visszavonták a kérelmet. Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási programfelelőse elmondta, volt olyan másodikos kislány, akit tanárai hazaküldtek az iskolából, és azt mondták neki: az édesanyja és egy visszavonó kérvény nélkül ne is jöjjön többé. „Pellengérre állítják, állandóan gúnyolják a magyarórára járó gyerekeket” – számolt be a lujzikalagori állapotokról Hegyeli Attila. A csángószövetség Pásztor Gabriella oktatási államtitkár segítségét kérte az ügyben, aki kabinetfőnökét küldte bákói terepszemlére. Látogatása során Murvai László államtitkár elképedve vette tudomásul, hogy a lujzikalagori iskola tanárai megfenyegették: értesítik a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik, hogy a gyermekek ne tanuljanak magyarul. Az MCSMSZ panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál amiatt, hogy Augustin Pascariu, a szintén Bákó megyei Klézse katolikus plébánosa azzal fenyegette a helyi diákokat, nem engedi őket bérmálkozni, ha magyarórára járnak. /Veszély a nemzetbiztonságra? = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./

Györfi Dénes Régi kéziratos kollégiumi diáklapok a Bethlen Könyvtárban címmel tartott előadást Nagyenyeden. A Bethlen Gábor Kollégiumban korán elkezdődtek az önképzőköri tevékenységek, már 1630–ból, a gyulafehérvári korszakból vannak adatokat az ilyen jellegű rendezvényekről, később, az Enyedre való áthelyezést követően egyre inkább virágzott ez a fajta tevékenység. 1791–től rendszeresen összegyűlt a Magyar Társaság, nyelvművelési kérdéseket megvitatni. A viták eredményeként jelent meg a Próba című kiadvány 1792–ben, 1837–ben a Virágkosár, 1847–ben pedig Korány címmel publikálták a diákok irodalmi jellegű próbálkozásait. A kiadványok között ritkaságnak számít az 1838-ban REG, azaz Reggel cím alatt megjelent kéziratos önképzőköri diáklap, amely egyetlen példányban lelhető fel a könyvtárban. Ez a folyóirat indította el a kritikus gondolkodást, amelynek eredményeként a következő évben Villám címmel egy kritikai lap is napvilágot látott. 1842-ben a kollégiumi önképzőkör már egy 276 oldalnyi kéziratos könyvet publikált Munkatár címmel. A szabadságharc okozta pusztítás után lehetetlen volt a tevékenység folytatása, de viszonylag hamar talpra álltak: tíz év múlva működött az önképzőkör. Ennek eredménye volt 1864–ben megjelent Jelszó: ELŐRE című gyűjtemény. A református teológia diáksága Theológiai Közlöny című kiadványának 1888-as második évfolyamából is fennmaradt néhány szám. 1892 decemberében indult be az Ifjúsági Közlöny. Az önképzőköri munka alkotásai díszes kötetben jelentek meg: Ifjúság 1916–1917. A háború utáni megváltozott helyzetben évfolyamonként alakultak önképzőkörök, a legtermékenyebb a korábban alakult, Kemény Zsigmond nevét viselő kör volt, amely a Haladjunk című lapban közölt. /Dvorácsek Ágoston: Aranylapok a Bethlen Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Szász István Tast, a 70 éves írót, költőt, egészségpolitikust, orvost köszöntötte az Erdélyi Napló, a lap állandó munkatársát. A kiváló orvos-író Kolozsváron született, jelenleg Leányfalun él. „Nagyon érzem annak igazságát, hogy a valódi gyökerek eltéphetetlenek” – írta legújabb kötetében. Írásainak legtöbbje a magyarságról, erdélyi magyar gondokról, magyar történelemi kérdőjelekről vagy tanulságokról szól. Újabb könyvei: az Egy haza két ország című sorozat X. kötete: Levelek Európából, az író 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti, az Erdélyi Naplónak írott hasonló című rovatának anyagát tartalmazza. A másik az Egy haza két ország című sorozat XI. kötete. Alcíme: Keserves évszakok. Naplótöredékek, naplójegyzetek és egyéb írások 2004–2007. Ebben a könyvében a magyar gondokról így írt: „A lelki, szellemi pusztítás visszafordíthatóságának nagy kérdőjelei vagy netán visszafordíthatatlansága aggaszt. Ha egyáltalán lesz ilyen igény?... ”Az egészség nem ügy a címe a Szász István Tas említett sorozatában megjelent harmadik új könyvének. Az egészségpolitikai írások az érdeklődőt nem hagyják közönyösen. Szász István Tas a vele készült beszélgetésben kifejtette, az általa vezetett Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége koordinálta a Magyar Orvosi Kamarával egyetemben azt a küzdelmet, mely a magyar társadalom ébredésének első jele, a március 9-i szavazás után csúcsosodott ki. A vizitdíj rendelet visszavonása után sikerült elérni az előző elvonások részbeni kompenzációját. Szász István Tas Kolozsváron született 1938. július 15-én. A szülői házban szerkesztették az erdélyi értelmiség egyik jelentős teljesítményének számító Hitel című folyóiratot, erről a folyóiratról tavaly jelent meg könyve a Kriterionnál, és Boros Zoltán dokumentumfilmet is készített róla. A magyar tannyelvű marosvásárhelyi Orvosi Egyetem nagy korszakának lehetett diákja, és igazi orvos-óriások oktatták. Versenyvizsgával elmegyógyász szakvizsgára jelentkezhetett. Kolozsvárra került, sokat dolgozott. Az akkori megyei főorvos közölte, hogy nincs szükség ebben a városban magyar orvosokra. Emiatt kényszerült távozásra. 1977 óta él Magyarországon. Több országos orvosi lapot alapított, 13 könyvet írt. Szász István Tas vallja: „Az is érdekes kérdés, hogy miért elsődleges cél a közösségek felszámolása, a nemzetié, társadalmié, vallásié, le egészen a családig? Ha hirtelenjében visszapillantok generációm életére, az ennek jegyében zajlott véges-végig. Ezt akarta a szocializmus, ezt teszi a globalizmus s a fenti hasonlatosság alapján ez a liberalizmus célja is. ” /Jancsó Miklós: „Nincs önmegvalósítás a közösségbe való beágyazódás nélkül. ” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 4./