Igazat adott az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfőnek, a kormányfőnek a Nicolai-ügyben történt fellebbezését pedig elutasította. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kifogásolta, hogy Basescu visszautasította Norica Nicolai kinevezését. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az államfőnek joga van arra, hogy legalább egyszer visszautasítsa a kormányfő által jelölt minisztert. A testület döntése értelmében a miniszterelnöknek új személyt kell kineveznie az igazságügyi tárca élére. Basescu azért tartotta alkalmatlannak Norica Nicolait az igazságügyi miniszteri tisztség betöltésére, mert olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek a szenátor asszony szakmai inkompetenciájáról tanúskodnak. Nicolai 1989 előtti dolgairól van szó. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság döntése „valódi bizalmatlansági indítvány” Tariceanu kormányfő ellen. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az Alkotmánybíróság afféle túsz a két palota közti harcban. Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes. /Alkotmánysértő Alkotmánybíróság? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című költeménye került előtérbe a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház havi rendszerességgel jelentkező legújabb felolvasóestjén, melynek nem titkolt célja, hogy „bevonzza” a fiatalokat a kultúra házába. Az előadások sikerességét példázza, hogy már iskolákba is kaptak meghívást felolvasóestek tartására. Eddigi műsoraikban Tamási- és Shakespeare-drámákból, valamint görög tragédiákból adtak elő. Az előadóestek rendezői Csurulya Csongor és Patkó Éva színházi rendezők. /Bágyi Bence Jakab: Udvarhelyi „kulisszatitkok” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Dr. Borcsa János irodalmi munkásságáról beszélt dr. Szőcs Gézának, a Siculus Rádió vezetőjének. Borcsa János a középiskolában az Ébredés iskolai irodalmi folyóirat szerkesztője volt. Néhai Kiss Lázár magyartanára Kézdivásárhelyen példás tehetséggondozó tevékenységet folytatott a diákok körében. Gyakran fordultak meg írók és előadóművészek a líceumban. Kolozsváron Páskándi Géza költészetét választotta szakdolgozata témájának. Borcsa akkor kezdett közölni könyvismertetőket, később kritikákat különböző lapokban és folyóiratokban. Kritikusi hitvallása: a számára ihletadó művek fontos üzenetének felerősítése hiteles értelmezések, meggyőző értékítéletek megalkotása útján. Kölcsey Ferenc volt a magyar irodalomkritika egyik legszámottevőbb megalapozója. Ő fogalmazta meg Parainesisében: ,,Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is (…), de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. " Borcsa János kritikus, irodalomtörténész /sz. Kézdivásárhely, 1953/ 1976-ban szerzett tanári oklevelet a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, s ugyanitt doktorált 2000-ben. Magyartanár Szentkatolnán. Kötetei: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben – létközelben (Marosvásárhely, 1994), Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997), Méliusz József. Monográfia (Bukarest–Kolozsvár, 2001), Irodalmi horizontok (Kolozsvár, 2005). /Dr. Szőcs Géza: Őrzés és ébresztés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Péter Miklós /sz. Sepsiszentgyörgy, 1939. jan. 23./ a teológia elvégzése után református helyettes lelkész volt Biharvajdán, amikor 1959-ben letartóztatták. A kolozsvári Katonai Bíróság az 1959. május 25-i tárgyaláson tizennégy évre ítélte, többek között, tiltott iratok terjesztése vádjával. Börtönéveit Szamosújváron töltötte, innen szabadult 1964. augusztus 2-án. Szabadulása után újra lelkész volt különböző helyeken, 1990-től párhuzamosan a Kolozsvári Református Kollégium és a Teológia Vallástanárképző Karának a tanára lett, 1992-től pedig a Diakonisszaképző Intézet főigazgatója. 1999 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán, majd a belőle kinőtt Partiumi Keresztyén Egyetemen tanít. Péter Miklós a vele készült beszélgetésben kifejtette, az állambiztonsági szervek két legyet akartak ütni egy csapásra. Nemcsak félre akarták állítani azokat, akik az útjukban voltak, hanem az ítéleteken át megfélemlíteni egy-egy közösséget, az erdélyi magyarságot. 1959-ban kinevezték helyettes lelkésznek Biharvajdára, mert az ott több évtizede szolgáló lelkészt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, utódját pedig behívták munkaszolgálatra. Alighogy megérkezett szolgálati helyére, az első éjszaka, letartóztatták. Nem tudta, hogy letartóztatásának előzményei voltak. 1959. március 15-én éjszaka körülbelül kétszáz szekus megszállta a teológia épületét, és rengeteg papnövendéket hurcoltak el. Az őt letartoztató tiszt Fényes Ferenc volt, akkor főhadnagy, a kihallgatása idején léptették elő századossá, alezredesként halt meg. Péter Miklós ügyvédjét csak a tárgyaláson látta. Zsúfoltak voltak a börtönök. A szamosújvári börtönben 1959-ben az egyik szobában huszonhat ágy volt, és ahhoz százhat fogoly. Két egymás mellé tolt ágyban öten aludtak, az ágyak közé, a földre szalmazsákokat raktak le, két szalmazsákon keresztben kilencen aludtak. Vizük nem volt, egy-két deci jutott egész napra. Inni is, mosakodni is. Nyáron pokoli volt a hőség. A börtönben sokszor megverték a rabokat. Hetenként, kéthetenként vitték őket fürdeni, de előfordult, hogy mire beszappanozták magukat, már nem folyt a víz. A hasmenés állandó volt. A lelkészek szabadulásuk negyvenedik évfordulóján, 2004-ben ünnepi istentiszteletet tartottak a szamosújvári templomban. /Papp Annamária: Virágvasárnap… Itt kezdődik az út a Golgotára” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Dékánváltás történt a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán: dr. Marton Józsefet, aki nyolc évig, két egymást követő mandátum során volt a kar vezetője, most dr. Nóda Mózes követi. A teológiai kar kettős alárendeltségű, az egyházmegye érsekének is jóvá kell hagynia a személyi változásokat a karon. Jakubinyi György érsek a kar tanáraira bízta a választást. Megtörtént a tanszékvezetők megválasztása. Gyulafehérváron Marton József, Kolozsváron Holló László lett a tanszékvezető. Megalakult az új kari tanács is, és a december 15-én tartott választáson dr. Nóda Mózest választották meg dékánnak. 2007 őszétől az eddigi gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a kolozsvári egyetemhez tartozik: a kolozsvári teológiai karon ettől kezdve két tanszék létezik, egyik a pasztorális, másik a didaktikai. A híresztelésekkel szemben a gyulafehérvári szeminárium továbbra is megmaradt függetlennek. A szemináriumi nevelés továbbra is az érsek és az egyházmegyék püspökei, valamint a gyulafehérvári tanári kar kizárólagos felügyelete alatt folyik. A didaktikai programmal államilag elismert diplomát kapnak az ottani végzettek is. Azt remélik, hogy a tanári állások elkövetkezendő meghirdetésekor már a gyulafehérvári kollegák is versenyvizsgázhatnak, és annak nyomán ők is állami fizetést kapnak majd az egyetem kötelékében. A kolozsvári tanszéken marad a teológia és a szociális teológia szak. Gyulafehérváron a papképzés menete 4+2, négy év alapképzés és két év magiszteri. A teológiai diploma nem biztosít állást. Eddig a második szakkal (irodalom, nyelvek, történelem) a hallgatók el tudtak helyezkedni tanárként, azonban teológiai diplomával ez sokkal nehezebb. A bolognai rendszer lehetővé teszi egy második szaknak az elsővel párhuzamos végzését. A diákok számára lehetséges a külföldi részképzés: Budapesten, Regensburgban, Leuvenben és Nijmegenben. Az oktatási rész megoldottnak látszik, a kutatás területén kell még előbbre lépniük. Külföldi egyetemekkel közös kutatási programokat fognak indítani. /Bodó Márta: Interjú. Őszintén a kihívásokról. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

Sokszor felmerül a kérdés: vajon lehallgatnak? Ezekről a kérdésekről volt szó a Kelemen Hunor képviselővel, az RMDSZ ügyvezető elnökével készített interjúban. Kelemen Hunor elmondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szervezeti felépítésének nyilvánosnak kellene lennie, de erről a SRI honlapja csak nagyon kevés információt közöl. Az SRI nem ismeri el, de mindenki tényként kezeli, hogy a sajtóban, az üzleti életben, az adminisztrációban vannak emberei. Fedett ügynökök és besúgók garmadája dolgozik neki. A belső kémelhárítást, a belső védettséget a SRI-nek kell biztosítania, illetve a katonaság esetében a katonai hírszerző és kémelhárító osztálynak, s a Belügyminisztériumnak is van erre szakosított egysége. A különböző szolgálatok között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony. Volt versengés is közöttük, az SRI és a Belügyminisztérium egykori 0215-s egysége között volt versenyfutás. Ez utóbbi egységet azóta átalakították. Ugyancsak a Belügyminisztériumhoz tartozik, belső elhárító és felderítő egységként. A nevét megváltoztatták, de most is ugyanazzal foglalkozik. Ez az egység egyéb munkát is végez. A magyar konzulátus előtt a gyertyagyújtáskor szinte többen voltak az SRI emberei, mint az emlékezők, fotóztak és filmeztek. Az újságíró látott ilyen személyeket a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén Csíkszeredában, de látott a kormányon lévő RMDSZ rendezvényein is, pl. műemlékvédelmi tanácskozásán. Kelemen Hunor szerint tudni kell, hogy ebben az országban – most csak a magyarokról beszél –, aki politikai szerepet vállal, „azokat követi, egytől egyig megfigyeli a titkosszolgálat”. „A kérdés az, hogy ezzel mit kezdenek?” Mindenről tudni akarnak, mindentől tartanak. Ugyanolyan gyanakvóak, ugyanolyan bizalmatlanok a romániai magyarokkal szemben, mint ‘89 előtt, csak nem tudják az embereket a politikai tevékenységért börtönbe zárni. Az SRI vagy a Belügyminisztérium elhárító egysége a bankszámlákat, a bankkártyák forgalmát is ellenőrizheti. Ugyanígy ellenőrzés alatt tarthatják az elektronikus levelezést, azt is, hogy ki milyen honlapokat látogat. Ma is ellenőrizhetetlen, hogy mekkora hálózattal dolgoznak a titkosszolgálatok. 1990 és 1999 között Vasile Fulger ezredes volt a SRI Hargita megyei parancsnoka. A volt katonatisztet személyes kérésére váltották le, és Szilágy megyébe helyezték át hasonló beosztásba. 2001-ben botrányos körülmények között menesztették, utolsóként az országban a katonaság berkeiből a hírszerzésbe átkerült parancsnokok közül. Hargita megyébe Fulger ezredes helyére Maricel Gavrila ezredest nevezték ki, aki Bákó megyéből érkezett, majd 2001-ben Brassóba helyezték át. 2001-ben Neculae Moldovan ezredes vette át a Hargita megyei SRI irányítását 2006 májusáig, amikor dandárparancsnokként nyugalomba vonult. Jelenleg Gheorghe Trifan ezredes a SRI Hargita megyei parancsnoka. A hírszerző szolgálatok munkatársai mindenütt ott vannak, de jelenlétük csak ritkán válik feltűnővé. Az egyik ilyen eset 1999-ben történt Székelyudvarhelyen, amikor a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor, és a magyar igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya látogatásakor egy hűtőautónak álcázott Daciában „lepleztek le” a polgárok egy audio-video technikával felszerelt megfigyelő csapatot, amelyről az akkori Hargita megyei SRI-parancsnok, Vasile Fulger is elismerte, hogy hozzá tartozik. Magyarázata szerint a kiküldöttek nem a magyarországi politikusok miatt végeztek megfigyelést, hanem a „civil napok” elnevezésű rendezvényen vettek részt. A másik esetben, 2000 szeptemberében az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését tartotta az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. A Román Hírszerző Szolgálat különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, és ellenőrzést tartott. Katona Ádám, az EMK vezetője értesítette a közvéleményt erről. Az EMK tagjai tiltakoztak a SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint 1995-ben kilenc titkosszolgálat létezett Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az elnökség mellett működő testőrszolgálat (SPP), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0215) és a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügy-minisztériumi szolgálat, a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0400), valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat. Ebben a kilenc szolgálatban 1995-ben több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozott. Azóta valószínűleg nem csökkent a számuk. /Daczó Katalin: Megfigyelten, lehallgatva, ellenőrizve – de szabadon. Beszélgetés Kelemen Hunor képviselővel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

Az önkormányzati választások előkészítése volt a fő napirendi pontja az RMDSZ Temes megyei szervezete február 9-én tartott választmányi ülésének Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A Területi Képviselők Tanácsa és a Civil Tanács 29 tagja vett részt a tanácskozáson. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke ez alkalommal átadta az Ezüstfenyő díjat Fazakas Csaba lugosi református esperesnek, aki objektív okokból nem vehetett részt a marosvásárhelyi díjkiosztáson. /Pataki Zoltán: Tőkés László híveire is számít a Temes Megyei RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

Húsz filmet vetítettek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban február 9-én, a középiskolás diákok egyperces filmjeiről van szó, amelyeket az elmúlt héten készítettek filmes szakemberek irányításával. A Signis – katolikus újságírók nemzetközi szövetsége harmadik éve szervezi meg Romániában is a diákok filmműhelyét. A tábor, tanfolyam így három nyelven, magyarul, románul és angolul zajlott. A Signis programkoordinátora, Rodica Buzoianu elmondta, céljuk elsősorban a diákok közötti kommunikáció fejlesztése, baráti kapcsolatok létrehozása volt. A diákok közül néhányan máris azon gondolkodnak, hogyan tudnák folytatni a filmezést. /Takács Éva: Első filmes diákok Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

Február 11-én ünnepélyesen felavatták a zsuki Nokia-gyár első termelési egységét, amelynek köszönhetően másfajta tudás is érkezik az országba. Politikusok, önkormányzati vezetők dicsérik a Nokia-fogást, miközben a finnek által cserbenhagyott németországi munkások az öklüket rázzák. Jó reklám volt ez Romániának, még jobb Kolozsvárnak. Egymás után jönnek a nyugati befektetők. A 150 hektáros nemeszsuki ipari parkba jönne a Mercedest gyártó Daimler meg a Fordot fusizó General Motors, és Dést szemelte ki magának a Porsche-, Jaguar- és Mercedes motorházakat gyártó Kolbenschmidt Pierburg vállalat. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke emlékeztet rá: Kolozsvár gazdasági sikeréről, a környéken tapasztalható látványos fejlődésről tulajdonképpen Székesfehérvár tehet. Kolozs és Fejér testvérmegyék, s a kolozsvári megyevezetés Fehérvárról hozta annak idején – még a 2001-ben átadott 26 hektáros Tetarom I elkészülte előtt – az ipari parkok mintáját, meg az ehhez szükséges tudást is. Zsukon van már a finn Hansaprint Kiadó, az IBM kelet-európai logisztikai és gyártási központját is Zsukra hozná. Ezek az óriáscégek nem jótékonykodni jönnek, ez kiderült, amikor néhány nap után kirúgták a helyi munkaerő egy részét, és azt magyarországi és lengyelországi vendégmunkásokkal helyettesítették. /Tibori Szabó Zoltán: Zsuki Nokia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Cáfolta a lemondásáról szóló híreszteléseket Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök. „A helyhatósági választásokig mindenképpen maradok. Hogy utána mi lesz, az az elért eredményektől függ” – nyilatkozta. Csehi Árpád szemenszedett hazugságnak nevezte a Gazeta de Nord-Vest című lapban megjelent információkat, amelyek szerint egészségi okokra hivatkozva lemondott elnöki tisztségéről. A román nyelvű újság szerint távozásának valódi oka, hogy nem értett egyet az RMDSZ országos vezetőségével a megyei szervezetben dúló széthúzás miatt. A Gazeta de Nord-Vest szerint ugyanis sem a városi, sem a megyei szervezet vezetője nem támogatja Ilyés Gyula újbóli jelölését a szatmárnémeti polgármesteri tisztségre, miközben az országos vezetés kiáll Ilyés mellett. A lap szerint a városi RMDSZ-szervezet vezetője, Kereskényi Gábor azért ellenzi Ilyés indulását, mert magának akarja a polgármesteri széket. /Babos Krisztina: RMDSZ-es széthúzás vagy PSD-s intrika? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Ismertető sorozatot indított az autonómiáról a román parlament alsóházában Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es politikusok felváltva, keddenként napirend előtti felszólalásban ismertetnek egy-egy európai autonómiaformát, közölték sajtótájékoztatójukon. Mint mondták, az Európai Unió 27 tagállamából tizenegyben működik valamilyen önrendelkezési forma, ezeket sorra be szeretnék mutatni képviselőtársaiknak. A sorozat az elmúlt héten kezdődött, amikor Tamás Sándor a belgiumi német területi autonómiát ismertette, február 12-én pedig Antal Árpád beszél a baszkföldi autonómiáról. Több román politikus nem tartja európai szelleműnek az autonómiamodellt, ezért elsősorban őket szeretnék meggyőzni. A képviselők szerint az autonómiáról az iskolákban is szót kellene ejteni. Felkérik a pedagógusokat, hogy beszéljenek a témáról, és mutassák be a diákoknak a székely szimbólumokat. Antal Árpád javaslatára az RMDSZ román nyelven is kiadta Bognár Zoltán Kisebbségek autonómiái című tanulmányát, és márciusban megjelenik két autonómia-körútjáról írt dolgozata is. /Kovács Zsolt: Autonómia-tanórák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A magyar tannyelvű iskolákban oktassák az első osztálytól az érettségiig speciális módszer szerint, külön tankönyvek használatával és saját tanmenettel a román nyelvet, és vizsgáztassák külön kritériumok szerint a diákokat – javasolta Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium igazgatója a tanügyi és felsőoktatási szervezett közvitán. Többek között azt javasolják, hogy a magyarság története ne választható tantárgy legyen, hanem kötelező. Az egyházi iskolák az állami oktatási intézményeknek járó támogatásokkal megegyező anyagi támogatást kérnek. /Fried Noémi Lujza: Oktatási törvény: újabb javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Első alkalommal szerveztek zarándoklatot a plébánosok február 11-e, a betegek világnapja alkalmából, a lourdes-i jelenések évfordulóján Csíksomlyóra. Tamás József püspök ünnepi szentmisét celebrált, melyre szervezett formában érkeztek a zarándokok a környékről és távolabbi településekről. /Takács Éva: Idősek, betegek zarándoklata Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter váltja Takács Albertet a magyar igazságügyi és rendészeti tárca (IRM) élén, jelentette be Budapest indoklás nélkül. Takács Albert tavaly június elejétől vezette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Idén ketten már távoztak. Gál J. Zoltán, Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa és kabinetfőnöke – hivatalosan családi okokra hivatkozva – január 31-ével távozott posztjáról. Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára szintén január 31-ei hatállyal mondott le posztjáról. /Draskovics jön, Takács megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A szülők, a diákok és a civil szervezetek egy része ellenzi az ortodox egyháznak azt az elképzelését, hogy a vallásoktatást még az egyetemen is kötelezővé tegye a tanügyi törvény. A magyar egyházak az erkölcsi nevelést szorgalmazzák, ám a szülőkre bíznák annak eldöntését, hogy gyermekük járjon-e vallásórára, vagy sem. Az ortodox egyház valóságos offenzívát indított a vallásoktatás kötelezővé tétele érdekében. „A román nép társadalmi, gazdasági és politikai talpra állítása lehetetlen a vallás erkölcsi alapja nélkül, amely egyedül képes visszaállítani a nép kiegyensúlyozottságát, és csatlakoztatni egy ősrégi keresztény hagyománnyal rendelkező Európához” – áll Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox érsek-metropolita tanügyminiszternek címzett nyílt levélében. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában a „kötelezően választott tantárgyak” egyike. A napokban a magyar történelmi egyházak is megfogalmazták álláspontjukat, amely az ortodox egyházénál jóval megengedőbb. „Mi azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne. Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani. Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk” – nyilatkozta a magyar egyházak nevében Vörös Alpár, az unitárius egyház tanügyi tanácsosa. Az RMDSZ politikusai február 15-én tanácskoznak a magyar történelmi egyházak képviselőivel a tanügyi törvényről. /Istenhitre nevelnének a törvény erejével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Kelemen Hunort nevezte ki kampányfőnöknek az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, helyettesei pedig Kovács Péter és Cseke Attila ügyvezető alelnökök, erről döntött február 13-ám az RMDSZ Állandó Tanácsa. Közölték: felkészültek mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra. /Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Történészek nehezményezik, hogy menten a rendszerváltás után kontárok siserehada lepte el a székely falvakat. Kirámoltatták a jóhiszemű háziakkal a sifonért, felkutatták a padlást, felforgatták a régi iratokat rejtő ládákat. Bagó áron felvásárolják – még most is – a régi iratokat: korabeli számvetési aktákat, peres iratokat, frontkatonák szeretteikhez írt levelezőlapjait. Minősíthetetlenek az olyan esetek, melyeknek szereplői határainkon túli történész kollégák. Értékes dokumentumok tűntek el a paplakokból. A „tudós emberek” továbbra is régi iratok után „kutatnak”, hogy megírják történelmünket, írta Kristó Tibor. A régi iratokat, dokumentumokat magukkal viszik, szívükre tett kézzel megígérik, hogy azokat áttanulmányozásuk után visszaszolgáltatják tulajdonosaiknak. Azután könyveket adnak ki, mintha eddig nem jelentek volna meg, szakavatott erdélyi történészek, néprajzosok tollából tudományos munkák. Tisztelet a kivételnek, mert igazi szakavatott tudósok is megfordulnak mifelénk. Viszont az ő megközelítési módszerük egészen más. Az anyaországban egyáltalán nem, vagy alig ismert, középszerű törtetők turnéznak a Székelyföldön, itt próbálnak nevet szerezni maguknak. Könyvbemutatókat szerveznek drága áron forgalmazva a könyveket, brosúrákat, egyéb kiadványokat. Közben eltűnnek a tárgyi emlékek s mindaz, ami” ittlétünk igazi kordokumentuma” – írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Írott örökségünk kufárai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Egyre több magyar civil szervezet alakul Szászrégenben. A rendezvényszervezést, a hagyományőrzést szolgálja a nemrégiben alapított Humana Regun Egyesület. Menyei Ildikó és Fábián András alapító tagok elmondták, Szászrégenben az 1800-as évektől létezik műkedvelő színjátszás, ami nemrég rangot is kapott, az amatőr társulat népszínházzá alakult. A népszínház örökké anyagi gondokkal küszködött. Civil szervezetként pályázhatnak, ezért alakult meg egyesületük 2006. szeptember 30-án. Nemcsak a színháznak, hanem a tánccsoportnak és a bábcsoportnak is pályáznak, illetve bármilyen magyar rendezvény számára igyekeznek megteremteni az anyagi hátteret: irodalmi, történelmi vetélkedők, könyvbemutatók, környezetvédelmi rendezvények, kiállítások, irodalmi körök részére is. Eddigi eredményeik: újra megszervezik a március 15-i, illetve október 6-i megemlékezést. Ismét pályáznak a Hagyományőrző rügyecskék népdalvetélkedő, illetve a 4. Vitéz László Maros menti bábostalálkozó megszervezése érdekében. Megszervezték a Historia Nostra történelmi vetélkedőt hatodik-hetedik osztályosok számára, tavaly Árpád-házi királyok témában, idén az Anjouk következnek. Támogatták a népszínház gyergyói fesztiválszereplését és megszervezték Vajda György fotókiállítását. Irodalmi kör keretében beszélgettek Skultéty Csabával és Agyagási Leventével. Decemberben megszervezték a szászrégeni volt és jelenlegi színjátszók találkozóját. Segítik Bíró Donát Szászrégen és vidéke – településtörténeti adalékok című könyvének megjelentetését. Idén várostörténeti vetélkedő is lesz, hiszen 780 évvel ezelőtt említették írásban a várost először. Decemberben magyar országos műkedvelő színjátszó találkozó várható. /Nagy Botond: Értékmentők a kisvárosban. Humana Regun Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Nem tartja hátrányosan megkülönböztetőnek sem a magyar gyerekek román oktatását, sem a számukra szervezett vizsgarendszert az Országos Diszkriminációellenes Tanács – ez áll az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének jelzéseire küldött válaszban. Az RMDSZ által kinevezett Asztalos Csaba vezette testület határozatában több oldalon taglalta, hogy miért nem helytállóak az MPSZ felvetései. Az MPSZ tavaly júniusban fordult a bukaresti intézményhez: vizsgálják ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték, igazságtalannak találják, hogy a kisebbségi diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és a történelmet, s a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Kérték a testületet, elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem a többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a kisebbségek diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Nincs hátrányos megkülönböztetés? (Válaszolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Új programokkal várja olvasóit Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár. Tamás Kinga tájékoztató könyvtáros elmondta, az olvasók behozhatják a terembe saját laptopjukat, számukra ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak. A magyar diákok kiszolgálása érdekében magyar nyelvű számítógépes keresőrendszer áll az érdeklődők rendelkezésére, Tamás Kinga pedig személyesen is segít a tájékozódásban, keresésben. A jövőben képzést is indítanak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a felhasználók számára a könyvtár sokrétű adatbázisában való tájékozódást. Akik magyarul szeretnék igénybe venni az útmutatást, azok fordulhatnak Tamás Kingához a tamask@bcucluj.ro vagy a marketingbcu@yahoo.com e-mail címen, vagy megkereshetik őt a katalógusteremben. /Újdonságok az Egyetemi Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Tavaly novemberben jött létre testvériskolai kapcsolat a budapesti Madách Imre Gimnázium és a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai között. Tavaly a kolozsváriak látogattak el nyolcvan tagú énekkarral Budapestre, most pedig a budapestiek jöttek el. A két iskola hasonló érdeklődési köre miatt (művészetek, diákszínjátszás) a kapcsolat kiszélesedett. A kolozsvári iskola több mint tíz éve tart fenn ugyancsak testvériskolai kapcsolatot a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziummal. /N. -H. D. : Budapesti diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Borboly Csaba Csíki Területi RMDSZ-elnök, Ferencz S. Alpár oktatási alelnök, valamint Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke feladták a postán a tanügyi törvénymódosítást támogató aláírásokat tartalmazó borítékokat. Két hét alatt több mind 6024 személy támogatta aláírásával a RMDSZ által szétküldött íveket, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Romániai Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által nyomtatott íveken is jelentős számú aláírás gyűlt össze, közel kilencezer személy támogatta összesen a kezdeményezést. /Daczó Dénes: Elküldték a leveleket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15.

A feljegyzések szerint Kalotaszegen már a XVI–XVII. században létezett iskolai oktatás, Kőrösfőn már 1652-ben, olvasható Sebestyén Kálmán könyvében /Körösfői Riszeg alatt, Akadémiai Kiadó, 2007./ Klein György iskolaigazgató munkáját dicséri az 1962–1965 között épült nyolc tantermes, emeletes modern iskola, ehhez 1974-ben fafaragó műhelyt építettek. Az elmúlt két évben hatalmas összegeket utaltak ki a költségvetésből iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására. Antal István iskolaigazgató szervezte és irányította az iskola teljes felújítását. Beszerelték a központi fűtést, kicserélték a nyílászárókat, az informatikai laboratóriumba húsz számítógép került. Jelenleg több mint nyolcvan diák tanul itt, őket két tanítónő és tizenkét tanár tanítja, a pedagógusok átlagéletkora harminc év alatt van. A helyi Rákóczi Kultúregylet támogatásával minden nyáron honismereti táborban ismerkedhetnek az anyaországból érkező diákokkal, de ők is részt vesznek nemzetközi táborokban, fesztiválokon. /Péntek László: Kőrösfő – Egy iskola túlélése és fejlődése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Miért érdemes önkéntesnek lenni egy olyan világban, ahol szinte minden a pénz körül forog? – többek között erre a kérdésre kerestek választ a marosvásárhelyi Philothea Klub által szervezett, Együtt egy/másért – Hogyan töltsem értelmesen a szabadidőmet? című tanácskozáson az önkénteseket toborozni kívánó civil szervezetek mellett diákok, valamint önkéntesként dolgozó személyek is részt vettek. – Régen a közösségek segítő ereje nagyon jól működött, de manapság nem igazán divatos ingyen bármit is tenni – fejtette ki Gál Mária szociálpedagógus. Főként az idősekkel, valamint a sérült személyekkel való foglalkozás terén volna szükség további önkéntesekre. Jelen volt többek között a Hifa-Románia Egyesület, amely fizikailag sérült személyek ellátására keres munkatársakat, az Oázis Humánökológiai Alapítvány, a Caritas, valamint az Ügyes Kezek Alapítvány. /(menyhárt): Tanuljuk az önkéntességet! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Ádám Valérián hatodéves hallgatót– szerinte „sokak számára kényelmetlen politikai megnyilvánulásai miatt” – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa arra készül, hogy kicsapja a felsőoktatási intézményből. Az egyetem vezetősége február 18-án megvitatta a diák ügyét, de egyelőre nem foganatosított megtorló intézkedést, dr. Nagy Örs rektor-helyettes leszögezte: szó sem lehet Ádám Valérián menesztéséről. A végzős hallgató meggyőződése szerint „magyarkodása” miatt vált nemkívánatos személlyé, és az intézmény szenátusa csak ürügyként emlegeti gyakori hiányzásait. Az órákról való elmaradás egyelőre oda vezetett, hogy Ádám Valérián nem tehette le első félévi vizsgáit. A Csángóföldről származó hallgató az elmúlt időszakban a magyar nyelvhasználat és a területi autonómia kivívásáért folytatott kiállásával vonta magára a figyelmet Marosvásárhelyen. Tavaly közel nyolcszáz aláírást gyűjtött az egyetem diákságától a magyar karok különválása érdekében, az aláírt tízpontos petíciót pedig a Bolyai Kezdeményező Bizottság eljuttatta a MOGYE és az Oktatásügyi Minisztérium vezetőségéhez, valamint az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. Ádám Valérián emellett tüntetést is kilátásba helyezett, ha az illetékesek nem találnak megoldást a magyar tanárok és diákok kérésére, a megmozdulások azonban a követelések részleges teljesítése nyomán elmaradtak. Az orvosis hallgató tavaly százhúsz diáktársát szervezte be a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett autonómiareferendum lebonyolításába. Ezenkívül hazai és magyarországi részképzéseket szervez, melyen eddig mintegy háromszáz egyetemista hallgathatta neves budapesti, debreceni és pécsi tanárok előadásait. „Ez az, ami egyeseket zavar, nem a hiányzásaim száma – állítja a 37 esztendős hallgató. „A diáknak az a feladata, hogy látogassa az órákat, és tanuljon, a vendégelőadások és a részképzések szervezését pedig bízza az egyetem vezetésére” – nyilatkozta Ádám kapcsán Nagy Örs rektor-helyettes, nem rejtve véka alá, hogy rendkívül neheztel tanítványára. Constantin Copotoiu rektor nemrég úgy vélekedett: Ádám sem a magyar, sem a román diákokat nem képviseli. Nagy Örs szerint azonban a tervezett párbeszéd elmaradt, mert a hallgató nem jelent meg. Ádám Valérián ezzel szemben azt állítja, hogy közel negyven támogatójával együtt a megbeszélt időpontban megjelent a szenátus gyűlésterme előtt, félórás várakozás után azonban úgy döntött, hogy továbbáll. Nagy Örs elmondta: Ádám Valériánnak „le kell csendesednie”, és abba kell hagynia a tanárok és diákok „zaklatását és fenyegetését”. Az érintett tagadja, hogy bárkit fenyegetett volna. „Hacsak a magyarságot hátrányosan érintő súlyos gondok feltárása nem számít annak. Higgyék el, csángóként már csak tudom, mit jelent a beolvadás veszélye. Szülőfalumban gyerekkoromban mindenki magyarul beszélt, de ma már sokkal kevesebben használják anyanyelvüket. Nem akarom, hogy az erdélyi magyarság a moldvai csángók sorsára jusson” – jelentette ki a csángóföldi lujzikalagori diák. /Szucher Ervin: Kirúgják a „magyarkodót”? = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Nagylakon nyitná meg második tiszteletbeli konzulátusát Szlovákia, nyilatkozta Dagmar Repcekova, Szlovákia romániai nagykövete. Bár Nagylakon csupán egy szlovák vállalkozás telepedett meg, az országban több mint 250 szlovák társaság működik. „Szeretnénk, ha a jövőben a szlovákok lakta településekre érkeznének a befektetők” – utalt arra, hogy Nagylakon négyezer szlovák lakos él, így ők képezik az összlakosság 47,47 százalékát. Jelenleg a Bihar megyei Nagyszalontán működik tiszteletbeli szlovák konzulátus. /Újabb konzulátus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

A Tanügyminisztérium véglegesítette azon vetélkedők listáját, amelyek országos nyilvánosságot élveznek. Magyar szakon két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is felkerült erre a listára. Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnője elmondta: az egyik a Költészet Napja alkalmából megrendezett irodalmi vetélkedő, amelyet IX-XII. osztályos diákoknak szerveznek. A másik pedig a tavaly hetedik alkalommal, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által kezdeményezett és szervezett Vidám Versek Versmondó Versenye. Az utóbbi esetében tavaly az érintett tanintézmény adott otthont az országos döntőnek is. /(gyöngyi): Két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is országos szintre emelkedett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./

Február 18-án indult be a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ az étkeztetés. Az iskolán belüli étkeztetéssel párhuzamosan a Kölcsey bentlakásban továbbra is ebédelhetnek a diákok, ez ettől független. /(bodnár): Tegnaptól indult be a diákétkeztetés a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./

Az SZDSZ-nek már régebben gondoskodnia kellett volna az önfelszámolásról, írta Lokodi Imre, a lap munkatársa. A kudarcosabb periódus, Kuncze Gábornak a párt éléről való távozása után fellépett bizonytalanság, káosz, vergődés befejezéséről van szó. Az SZDSZ jelenleg „látszatpárt, kvázipárt”. Az SZDSZ-t is elérte a korrumpálódás, a politikai elmocsarasodás. A párt nagy árat fizetett az MSZP feltétlen támogatásért. – Az SZDSZ ott tart, hogy a magyar bíróságnak kell kiderítenie, csalást követtek-e el egy évvel ezelőtt, vagy nem, amikor Kóka János vette át a párt vezetését. A „liberális pártot végképpen lezüllesztő Kókának mennie kell, feltételezhetően pártja szűkebb vezetéséből is”. /Lokodi Imre: A kvázipárt iszapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./