Nicolae Bocsan, a BBTE rektora elmondta: közel tízéves megfigyelés alapján összeállítottak egy jelentést, amelyből az derült ki, hogy az egyetem végzőseinek 80 százaléka az elvégzett szaknak megfelelő állásban helyezkedett el, az egyetem elvégzését követő hat hónapon belül. A végzősök 18 százaléka folytatja tovább tanulmányait magiszteri fokozaton, ebből 3 százalék külföldön. Nagy László rektor-helyettes elmondta: „Most ért véget az a többéves folyamat, amelynek eredménye az oktatás minőségbiztosítására vonatkozó eljárások intézményesítése volt. Folyamatosan zajlik az a felmérés, amelynek során a diákok értékelik a tanárok, az előadások minőségét. A tanárok átlagminősítése 4-es szintet ért el a maximális 5-höz képest. Az eredményeket összesítettük, majd megtárgyaltuk az érintett tanárral. Nincs szó büntetésről, ez egy, a tanári tevékenység javítását célzó intézkedés” – tájékoztatott a rektor-helyettes. /N. -H. D. : Jó a BBTE-végzősök elhelyezkedési aránya. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Jövő ősszel indulhat egy újabb magyar nyelvű drámaosztály Sepsiszentgyörgyön. Húsz diák kérelmezte ugyanis az indítását, ám idén ez mégis kudarcba fulladt, jelezte Fazakas Misi, a Plugor Sándor Művészeti Líceum dráma szakának vezetője. Idén szeptembertől nem indulhatott el a kilencedikes drámaosztály, mert a szükséges 15 helyett csak 12 diák kérvényezte azt. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a beiskolázási terv elkészítésének folyamata során először az iskolának kell összegyűjtenie azokat a diákokat, akik aláírásukkal igazolják, hogy szeretnék a drámaosztály elindítását. /Erdős Zsófia: Vége a „drámának”? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

November 23-24-én immár hatodik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Múzeum- Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság irányításával a Magyar Tudomány Napját. A tudományos fórum központi témája tudomány és társadalom volt. Görömbei András, a Magyar Tudományosság Külföldön nevű Elnöki Bizottság elnöke kifejtette, számára érthetetlen, hogy a magyar kormánykörök miért akadályozzák meg a Magyar Tudományos Akadémiát abban, hogy megfelelő anyagi és szellemi támogatásban részesítse a határon túli magyar kutatóintézeteket, a tudományszervezést felvállaló intézményeket. Péntek János egyetemi tanárnak, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének az előadása /Az (anya)nyelv szerepe a tudományos képzésben és a tudományművelésben/ a romániai magyarság tudományos intézményeinek a kialakításáért folytatott harcát mutatta be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai sorra tartottak tudományos ülésszakokat. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály az erdélyi magyar iskolai oktatás történetével foglakozott. A Természettudományi Szakosztály négy témakörben szervezett tudományos előadásokat: a biológia, a kémia, a környezettudomány és a földtudomány témakörében. Az Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztály már korábban, november 16-án tartotta tanácskozását a marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály november 24-én szervezte meg ülését a Sapientia EMTE központi épületében. Hasonló volt a helyzet a Műszaki Tudományok Szakosztálya esetében is. A Matematikai és Informatikai Szakosztály november 16-17-én tartotta meg előadássorozatát, míg az Agrártudományi Szakosztály a tudományos előadássorozat időpontját november 24-re tette. A szakosztályok keretén belül 157 tudományos előadás hangzott el, melyek átfogták az erdélyi és a Kárpát-medencei tudományos kutatás legfőbb területeit. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Magyar Tudomány Napja: = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 29. – 48. sz. /

Márton Árpád képviselő a Krónika és a Háromszék lapokat vádolta az RMDSZ választási kudarcáért. Az a jó lap, mely dicshimnuszokat zeng Markóról és csapatáról. Amelyik nem dicséri őket, az támogatást sem kap. A Háromszék nem pártlap, hanem független. Mindkét véleménynek helyet ad. Ahelyett, hogy a választási kudarcért vállalnák a felelősséget, és a kampányfőnökök lemondanának RMDSZ-es vezetői tisztségeikről, bűnbakot keresnek. /Iochom István: Bűnbakkeresés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

A térségben alighanem egyedülálló tehetséggondozó módszert indított útjára a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az internetes oktatás alkalmazásával, aminek eredményét bemutatták az iskolában, a PHARE-program révén uniós alapokból finanszírozott Tálentum elnevezésű projekt záró rendezvényén. Virginás-Tar Judit igazgató és Erdei Ildikó pszichológus, a projekt ötletgazdája és egyik szakmai irányítója egyaránt kiemelte, ezért hoztak létre egy “virtuális osztályt”. A 10–15 éves diákok a www.etanulas.bartok.ro internetes oldalon léphettek be ebbe az osztályba, egyénileg és csoportosan vetélkedhettek, és a természettudományi feladatok megoldására kapott pontok alapján alakult ki a rangsor. Egyénileg több mint 120, csapatokban több mint 150 diák vett részt ebben. A Bartók líceum partnere a Vajdaságból a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a temesvári Doszitej Obradovics szerb tannyelvű iskola voltak, ezenkívül az összes Temes megyei iskolát is bevonták a programba, amelyekben működik magyar tagozat. /P. L. Zs. : Jelképes tanévzáró a “virtuális osztályban” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

A Kutató Diákok Országos Szövetsége, az erdélyi unitárius egyház és a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében november 30-a és december 2-a között került sor a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájára (TUDEK) Kolozsváron. Hatodszor rendezték meg a konferenciát, Erdély különböző településeinek líceumaiból érkeztek középiskolás diákok. A megnyitón Déry Tibor–Presser Gábor–Adamis Anna Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljét adta elő az unitárius kollégium diákszínjátszó csapata, Solymosi Zsolt lelkésztanár rendezésében. Másnap szekcióülésekkel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem karainak meglátogatásával, városnézéssel, múzeumok megtekintésével telt, este pedig eredményhirdetéssel zárult. A díjkiosztó gálán a három legjobb dolgozatot mutatták be, majd előadások hangzottak el, Szekeres Péter, a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke is köszöntötte a jelenlévőket. /D. I. : A pityókától a folyadékstabilizált számítógépes hűtőrendszerig. Kutató középiskolás diákok tudományos konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Szabadság napilap szerint a képviselőházi frakcióban megdorgálták dr. B. Garda Dezső tőkéspártiságáért. Garda Dezső cikkében finomított: Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök nemtetszésüket fejezték ki a kampánybeli magatartása miatt és azzal vádolták, hogy Tőkés László szórólapjait osztogatta a kampány idején. Markó azonban nem tudott választ adni arra, hogy ki informálta őt a szórólap osztogatásról, így a vádaskodás nem folytatódott. Arra a kérdésre, hogy Garda Dezső nem cáfolta meg Tőkés László püspök bírálatait az erdőirtással kapcsolatos korrupcióra vonatkozóan, kifejtette: ezt nem tehette, mert ezeket az erdő-panamákat ő tárta fel és Garda Dezső saját küzdelmét, melyet a vagyonuktól megfosztott magyarok érdekében folytatott, nem cáfolhatta meg. A frakciógyűlésen Garda Dezső elmondta tőkéspártiságának valódi okát. Őt ugyanis az 1989 előtti időszakban a szó szoros értelmében üldözték, megakadályozták szakmai előrelépését. Sőt, 1982-ben Gyergyószentmiklós történetéről írt könyvét elégették. Mindez azért történt, mert vállalta a magyarság igazi történelméért való kiállást, történelemóráiba nem vitte bele a történelemhamisításokra vonatkozó elveket. Az általa vezetett történelemkörrel a magyarság történetének a kutatását szolgálta, ami tiltva volt a Ceausescu-korszakban. Nem kampányohatott az ellen aki megteremtette a lehetőséget a magyarság jogaiért folytatott harchoz, melyet az RMDSZ 1989 után felvállalt. /Dr. B. Garda Dezső parlamenti képviselő: Adalékok a képviselőház RMDSZ-frakciójának november 26-i gyűléséhez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Gyilkossági kísérlet elkövetése miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte december 3-án a bukaresti bíróság Alecu Chitarut, aki tavaly hivatalában megkéselte Tánczos Barnát, az állami birtokok ügynökségének akkori vezérigazgatóját. Irodájában támadt rá Tánczosra. Semmiféle politikai vagy etnikai indíttatása nem volt a bűncselekménynek, Chitaru egyéni sérelmére hivatkozva követte el tettét. Az elítéltnek hét és fél évet kell letöltenie, ugyanis tavaly március 23-tól idén november 8-ig előzetes letartóztatásban volt, és ezt az időt beleszámítják büntetésébe. Chitaru ez utáni szabadlábra helyezését követően az államtitkár védelmet kért a kormányőrségtől családja és saját maga számára. A bűncselekmény elkövetése után az államtitkár két műtéten esett át, ugyanis megsérült a rekeszizma és az egyik bordája. /Kilenc év Chitarunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöksége, a kerületi elnökökkel közösen tartott ülésen /november 30-án/ elemezték az EP- választások eredményeit. Maros megyében az RMDSZ-nek sikerült megszereznie a magyar választók háromnegyedének a bizalmát. Az RMDSZ támogatottsága alig néhány településen (Szováta, Nagykend és Mezőpanit) bizonyult alacsonyabbnak, de ezekben az esetekben sem csökkent 50% alá. Dr. Kelemen Atilla egyrészt elégedettségének adott hangot, amiért Maros megyében sikerült több mint 55 ezer szavazót az RMDSZ jelöltjeinek támogatására mozgósítani, másrészt az RMDSZ a megye legerősebb politikai alakulata. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szavazatok 26,6%-a, vagyis kevéssel több mint egynegyede, Tőkés Lászlót, a független magyar jelöltet támogatta. /Maros megyében az RMDSZ a legerősebb politikai alakulat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Hatalommal való visszaéléssel vádolja László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnököt Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke. Soós Sándor elmondta: a megyei RMDSZ-elnök megfenyegette az egyik építkezési cég kolozsvári kirendeltségének képviselőjét, mert autót biztosított Tőkés Kolozs megyei kampánystábjának. László Attila beismerte az ügyet. László Attila nem kívánta kommentálni Soós vádjait. „Mocskos kampányt tudhatunk magunk mögött, amelynek során mindkét fél bedobott trükköket. Borítsunk fátylat rá” – nyilatkozta. /Gyergyai Csaba: Az EMI-sek vádolják László Attilát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Csángóföldön, Pusztinán olyan gyerekeket írattak be az olasz „anyanyelv” órákra, akik nem Olaszországban születtek, és legtöbbjük természetesen egy szót se tud olaszul. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) szerint ez csupán egy ravasz módszer a magyar anyanyelv kiszorítására, mondta el Hegyeli Attila, a MCSMSZ oktatási programfelelőse. Pusztinán megmondták a szülőknek, hogy mindkettőre nem mehetnek a gyerekek: vagyis választás elé állítják a szülőket és diákokat egyaránt. Az emberek rögtön 1990 után már kezdtek menni Olaszországba dolgozni a csángó falvakból. Egyesek elvitték az egész családot, egyszer csak az asszonyokat, majd a gyerekeket is. Jelenleg komoly gondot jelent a bákói tanügyi hatóságoknak a gyerekek migrációja: akár osztályok is megszűnhetnek azért, mert sok gyereket vesznek ki a szülők az iskolából, és visznek Nyugatra. A legtöbb csángó faluból a munkaképes fiatalabb lakosság szinte teljes létszámmal külföldön dolgozik (sőt vannak olyanok, akik ott is tanulnak) ideiglenesen vagy állandóan. Érdekes, hogy senki nem veszíti el a szülőfölddel a kapcsolatot. Még azok a családok is, akik több mint tíz éve Olaszországban dolgoznak – és a gyerekeik is ott tanulnak – sokszor itthon építkeznek, itthoni álmaik vannak, és arról beszélnek, hogy egyszer majd hazajönnek. Azonban legtöbbjük ott marad. Az iskolába november 11-től egyelőre „hivatalosan” tanítják az olasz nyelvet is. Az Oktatási Minisztérium rendelete kimondja, hogy az anyanyelv tanulása nem köthető sem népszámláshoz, sem nemzetiséghez való tartozáshoz, tehát gyakorlatilag bárki kérheti bármely nyelv anyanyelvkénti tanulását. Pusztinán 2007 tavaszán a helyi római katolikus pap és az iskola igazgatónője kitalálta: arra biztatja a falu népét: írassák inkább olasz anyanyelvi órákra a gyerekeket, mert amúgy is sokan dolgoznak a faluból Olaszországban. Sikerült elérnünk, hogy novembertől ugyan elkezdték az olasz nyelv oktatását Pusztinán. Az olasz nyelv tanítását az egyház kezdeményezte, hogy kiszorítsa az iskolából a magyar nyelvet. A Csángó Szövetség a közeljövőben több helyen be szeretné indítani az iskolán kívüli oktatást: eddig 19 településen működik, többek közt Bákó városában is – ahol jelentős a magyarok száma. Működésükhöz kapcsolódik a Reverinda című gyereklap is, amelyet különböző falvak gyerekei írnak, és a tanárok szerkesztik – a közösségi tudat, az összetartozás hangsúlyozásának egyik legfontosabb eszköze. A moldvai és Kárpát-medencei magyarság közti kapcsolattartás segítése céljából létre hozták a Legyen Ön is keresztszülő! programot. Terveik között szerepel az iskolai magyarórák számának növelése, az iskolán kívüli tevékenységek bővítése és a továbbtanuló gyerekek ösztöndíjazása, kollégiumi és étkeztetési költségeiknek fedezése. /Vetési Júlia: Olaszországban dolgoznak, de itthoni álmaik vannak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány rendezésében első alkalommal találkoztak kolozsvári és magyarországi fiatal művészettörténészek, doktoranduszok, végzős diákok Kolozsváron. Céljuk kutatásaik bemutatása, tapasztalatcsere és szakmai kapcsolatok kiépítése volt. A konferenciát november 30. –december 2. között tartották Kolozsváron, melyen a diákok kutatási munkáit, szakdolgozatait ismertették, mondta Kovács Zsolt, a kolozsvári művészettörténeti tanszék tanársegéde. Jövő tavasszal műemlékkutatások témában újabb konferenciát szerveznek műépítészek, restaurátorok számára. /Fiatal művészettörténészek „tárlata” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

December 5-én a parlament a két háza együttes ülésén megszavazta Mihai Razvan Ungureanu kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatói tisztségébe. Ungureanu több mint két évig volt külügyminiszter, idén februárban mondott le, miután Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megvádolta azzal, hogy nem tájékoztatta őt az Irakban foglyul ejtett román vendégmunkások helyzetéről. Ungureanu kinevezését Traian Basescu államfő javasolta. A SIE igazgatói tisztsége azt követően üresedett meg, hogy az idén márciusban Claudiu Saftoiu lemondott egy lehallgatási botrány miatt. /Ungureanu a „kémfőnök” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Az elemzők szerint kizárt, hogy a volt külügyminiszter, rendet tud csinálni a külföldi hírszerzés berkeiben, elvégzi a tisztogatást a mindenható tábornokok körében, akik a SIE fölötti hatalmat valójában gyakorolják. Bányai Péter politikai kommentátor szerint Ungureanut nem azért tették oda, hogy rendet teremtsen, tisztogasson. Ő egyike Traian Basescu közeli bizalmi embereinek. Ungureanu alatt továbbra is a „tábornokok” fogják vezetni az intézményt, hatalmuk sértetlenül megmarad. A SIE-t ideiglenesen vezető Silviu Predoiu a teljhatalmú vezető, aki az egyik legbefolyásosabb a tábornokok közül, és akinek szoros kapcsolata van Traian Basescuval. Predoiu 1989 előtt a szekusiskola kiképzésén vett részt, majd a 90-es években egyszerű kémelhárító tisztből lett rövid idő alatt SIE-alelnök. Az Irakban fogvatartott Ovidiu Ohanesian újságíró – elrablása előtt – hosszú cikksorozatban leplezte le Predoiu korrupciós ügyeit. Érdekes módon a SIE soha nem cáfolta ezeket a vádakat, Ohanesiant viszont beperelték azért, mert az újságíró állítólag olyan titkos adatokat tárt a nyilvánosság elé, amelyek veszélyeztetik az állambiztonságot. /Sz. K. : Ungureanu – az államfő „ideális” jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A liberális Kóka János nyilvánvalóan az MSZP klónja, amit a nagy ambíciókkal indult politikus nem tudott álcázni. Kóka János lemondott gazdasági miniszterségéről. Az SZDSZ ott van a mérhetőség mezsgyéjén, és csak idő kérdése, hogy a közvélemény-kutatók ne vegyék számba. Eörsi Mátyás frakcióvezetőt – az utolsó pártaktív ősliberálisoknak egyikét – hátrább léptette az alig három-négy éve liberálissá lett Kóka: Eörsi Mátyás lemondott frakcióvezetői tisztségéről, amit mostantól Kóka tölt be. Van okunk tisztelni Eörsi Mátyásban a következetes politikust, írta a lap munkatársa, Lokodi Imre, akkor is, ha az erdélyi többség nem így gondolja. Eörsi „nyíltan és őszintén megmondta, mit gondol rólunk, mit gondol úgy általában a határon túli magyarokról”. /Lokodi Imre: Az SZDSZ visszapillantó tükre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Az oktatásügyi miniszter július 8-án kelt rendelete előírja egy multikulturális viszonyokat ismertető tantárgy létrehozását az elemi és középiskolák diákjai számára. A kolozsvári székhelyű Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja (EKF) a Kisebbségi Hivatal támogatásával kidolgozta a Multikulturális nevelés tanárok és diákok számára című programot. A miniszteri rendeletnek még nincs kidolgozott módszertani alkalmazása, az EKF szakmai szempontokból elemezte azt, és észrevételeit, tanácsait most nyomtatásban közzé tette. A sajtótájékoztatón bemutatták a központ ide vonatkozó két friss kiadványát, az Értékeld a sokszínűséget (multikulturális kalendárium) kisiskolásoknak és annak alkalmazási útmutatóját, tanárok számára. Salat Levente, az EKF ügyvezető igazgatója szerint az együtt élő nemzetiségek másságának elfogadtatása szükségességének aktualitást ad a közelmúltban kialakult sajnálatos olaszországi és spanyolországi románellenes közhangulat, és a hazai nem mindig felhőtlen román–magyar viszony. Anca Sandulescu programfelelős elmondta, a jelenlegi tanévre több mint 90 önkéntes tanárt képeztek ki, akik a multikulturalitást már elemi osztályokban oktatják, anélkül, hogy az a többi tantárgy rovására menne. Kovács Mária oktatási szakértő elmondta: külön figyelmet fordítottak a kisebbségek történelmének a szerepeltetésére. Októberben multikulturális falinaptárt jelentettek, melyet hét megye 700 oktatójának adtak át, és a kalendáriumok már ott lógnak az elemi és gimnáziumi osztályok falain. Benne adatok találhatók a Romániában élő kisebbségek történelméből is. /(Ö. I. B.): Multikulturális nevelési program. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Eredményes évet zárt Marosvásárhelyen a Református Kollégium Bolyai Farkas Elméleti Líceum Öregdiákok Baráti Köre, hangzott el Kirsch Attila beszámolójában a múlt hét végén megtartott évi közgyűlésen. A baráti kör elnöke sikeresnek nevezte az ötödik világtalálkozót, amelyen a gazdag program mellett az öregdiákok kezdeményezésére került vissza az egykori angyalos címer az iskola homlokzatára. A világtalálkozó alkalmából kiadták az évfolyamok tablóját tartalmazó könyvet, emléktáblát avattak (hat egykori tanár plakettje készült el Mátyás Zoltán támogatásával), s a tornacsarnokban a volt diákok munkáiból összeállított kiállítás is sikeres volt. A baráti kör tervei között szerepel többek között a Bolyai Farkas és Bolyai János polihisztor- és informatikadíj valamint a Kozma Béla irodalmi díj megítélésének és kiosztási körülményeinek véglegesítése, a tanári arcképcsarnok valamint az élsportolók emléktáblájának a kiegészítése, az iskola jubileumi évkönyvének a kiadása és a 2010-re tervezett hatodik világtalálkozó megszervezése. /(bodolai): Díjalapító öregdiákok... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) mostani, 2004-ben megválasztott vezetőségének mandátuma lejárt, és az egyetem beindította a választásokat. Jelenleg a közepén tart a folyamat, amely Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint alulról felfele történik. Többen súlyos vádakkal illetik a jelenlegi rektort, Nicolae Bocsant, a legmagasabb tisztségre szintén pályázó Simion Simon volt dékán körül szintén viták zajlanak, és Magyari Tivadar is támadások célpontja lett. A román tagozaton igen heves viták vannak. A magyar kollégák megpróbálnak ebből a „román-román” vitából kimaradni. Magyari kijelentette, a róla szóló véleményeket, akár pozitívak, akár negatívak, tiszteletben tartja. A jelenlegi csapat teljesítményéről szólva a rektor-helyettes szerint az egyetem sokat fejlődött az elmúlt négy évben, beleértve a magyar tagozatot is. A magyar diákok aránya elérte a 27 százalékot, a kezdeti öt mesteri program huszonhatra nőtt még Salat Levente rektor-helyettes idejében, a szakok száma a magyar tagozaton megközelíti a hatvanat, javult a magyar tagozat kommunikációja, növekedett a tanári kar, a doktori fokozattal rendelkezők aránya elérte a román tagozatbeli arányokat. Ezzel szemben Kötő József volt oktatásügyi államtitkár szerint az egyetem jelenlegi fejlettségi szintje úgyszólván a konfliktusok áldozata. A közösség által elfogadott és egyértelműen támogatott célkitűzéseket ugyanis a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kemény eszközökkel próbálta kiharcolni, egy másik csapat viszont pragmatikusabb módszerekkel küzdött, lényegében ugyanazért. A kettő ütközése nyomán a nevető harmadik nyert – véli Kötő, aki szerint az egyetem egykor elfogadott, multikulturalitásra épülő chartája lenne a megfelelő kiindulópont. Az ugyanis leszögezi, hogy a kultúrák egyenlő súlyt kapnak, a kari tanácsokon belül a magyar oktatást képviselő tanárnak joga van megfellebbezni a kedvezőtlen döntéseket. Amikor az autonóm magyar szerkezeti egységeket létrehozó kormányhatározat készült, az egyetem azt a feltételt szabta, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok kapjanak kiemelt támogatást. Ez teljesült, a 2006–2007-es tanévtől kezdődően, de ezzel kellene tudni élni, érvelni – hangsúlyozta Kötő. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint tárgytalanok azok a – nem csak a BKB-től származó – vádak, amelyek szerint ő kollaboracionista, együttműködik a rektorral: a világon minden rektor-helyettes együttműködik a rektorral, mert annak a helyettese. Magyari a visszajelzésekből úgy érzékeli, hogy a magyar oktatók támogatják. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kimaradna a negatív kampányból a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Száz éve várossá vált Gyergyószentmiklós, az ünnepi önkormányzati testületi ülésen átadták a kitüntetéseket. Post mortem elismerést kapott Pop Pavel egykori csendőrparancsnok. Kimagasló eredményű sportolókat, matematika, informatika terén bizonyító diákokat tüntették ki, valamint Parászka Elődöt, aki serdülőkora ellenére már két filmben is főszerepet játszott. A Pro Urbe díjat Ambrus Éva zenetanárnak ítélték oda, aki lányként kezdte, nagymamaként, egészségügyi okok miatt idén adta át a karmesteri pálcát, mellyel az Ipartestület Férfi Karát dirigálta. A várossá válásban nagy szerepet játszó Puskás Adolf főjegyző post mortem díszpolgári kitüntetését unokái vehették át, az idei év másik díszpolgári címét pedig a gyergyói születésű dr. Kolumbán József akadémikus kapta. A Tanulók Házán leleplezték a dr. Gaál Alajos emlékére állított márványtáblát, megemlékezve arról, aki kultúráért, sportért, Gyergyó képének alakításáért maradandót alkotott. A város múltjáról előadást tartott Csergő Tibor történész, múzeumigazgató, majd Bajna György a Gyergyó című újság tükrében értékelte az elmúlt évszázadot, és sor került a 100 év – 100 kérdés vetélkedő nyerteseinek díjazására is. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós monográfiájának két kötetét tette az asztalra, melyben a kezdetektől 1918-ig követi nyomon a település alakulását. Nagy ünnep volt a szerző saját költségén történt könyvkiadása, ugyanis az anyag egy része már 1989 előtt elkészült, de az akkori rezsim elégette azt, így most kibővítve, végre az olvasók kezébe kerülhetett Gyergyószentmiklós történelme. /Balázs Katalin: Díjazás és emlékállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . /

December 7-én az RMDSZ Arad megyei székházába együttes ülésre hívták az Operatív Tanács, a Helyi Elnökök Konzultatív Tanácsa, az Önkormányzati Tanács, továbbá a civilszervezetek képviselőit. Király András megyei elnök, parlamenti képviselő elemezte az EU-parlamenti választásokat, magyarázatot keresett az eredménytelenségre. A megye szavazati joggal rendelkező, magyar nemzetiségű polgárainak a 22%-a szavazott a szövetségre, míg a független jelöltre 6,2%-uk voksolt. Az elnök szerint hiába történtek komoly megvalósítások, az RMDSZ jóvoltából jelentős beruházások, ha a szükséges információt nem tudták eljuttatni a választópolgárokhoz. Búza Gábor önkormányzati, valamint Bognár Levente választmányi elnök is a sikertelenség magyarázatát kereste. /Balta János: Választáselemző fórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

Sólyom László köztársasági elnök a történelmi egyházaknak tartott hagyományos adventi fogadásán, december 4-én Budapesten kiemelte, hogy az ország versenyképességének növeléséhez az egyházak szóval és tettel egyaránt hozzájárulnak, amikor a társadalmi kohéziót segítik. Ezért is tartja fontosnak, hogy évről évre találkoznak egymással az egyházak vezetői és kötetlenül elbeszélgethetnek közös ügyeikről. Erre szükség van, mert – ahogy fogalmazott – „súlyos szociális kérdések feszegetik az egész világot az észak-dél globális ellentététől az utcán álló hajléktalanokig”. Az egyházak megoldást kínálnak a szegénység terjedésére és egyéb szociális kérdésekre, ami miatt érdemes a gondolataikat kicserélni – állapította meg. A köztársasági elnök megköszönte, hogy a határon túli püspökök is megjelentek a Sándor-palotában. Ez kifejezi a magyar nemzet kulturális egységét, amelyben az összes történelmi egyháznak helye van – tette hozzá. A határon túli egyházfőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, is tanácskozott – többek között a nemzetpolitikai stratégiáról is. A hagyományos adventi találkozó után a házelnök újságíróknak azt mondta: az egyházi vezetők javasolták, hogy ne csak ilyenkor, hanem év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket, főleg azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKSZ) elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény. /Határon túli egyházfők Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Nagy Mihály Zoltán történész mutatta be Kolozsváron Benkő Levente – Papp Annamária szerzőpáros Magyar fogolysors a második világháborúban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. kötetet. Nehéz hadifoglyokról, internáltakról írni, derékba tört emberi sorsokról, szétszakított családokról van szó, ezeknek a történeteknek a feltárásában a történész túlzottan objektív lehet, másrészt vannak a témával foglalkozó könyvek, amelyekben a túlzott szubjektivizmus háttérbe szorítja vagy mellőzi a kontextus, a történelmi környezet ismertetését. Ebben a kötetben azonban a szerzők szépen elegyítik mindkettőt, hiszen a fogolytáborokról csak mint statisztikákról nem elég írni. A két kötetes könyv hosszú bevezető tanulmánnyal indít, valamint részletes forrásgyűjteményt tartalmaz, amelyben román és magyarországi hadtörténeti levéltárak anyagait közlik. Ezeket az anyagokat visszaemlékezésekkel, interjúkkal egészítik ki a fogolytáborokról szóló leírásokkal. Kiderül, hogy a közhittel ellentétben az amerikai, angol és francia fogolytáborok nem nevezhetők „barátságosnak”, gyakran élelmet, orvosi ellátást, sőt szállást nélkülözve tengődtek a foglyok, az elhurcolt hadifoglyokban és civilekben a táborokba jutott lelkészek és papok próbálták tartani a lelket. 300 000–350 000 főre tehető azoknak a száma, akik nyugati hadifogolytáborokba kerültek, ők 1945 őszétől 1947-ig kerültek haza, a szovjet táborok foglyainak hazajutása 1956-ig is elhúzódott. 400 000–450 000 magyar hadifogoly volt ezekben a táborokban, akiknek csak fele tért haza. Papp Annamária közölte, személyes okokból foglalkozik ezzel a nem kimondottan nőies témával, ugyanis nagyapja több éves szibériai fogság után mesélt élményeiről. /F. I. : Magyar fogolysors a második világháborúban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Személyes rosszindulatot sejt a több erdélyi református értelmiségi által aláírt levél mögött Buzogány Dezső, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Teológiai Karának tanára. Buzogány Dezső tavaly november 27-én megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusoknak az egyetemről való elbocsátását. A kari tanácsi döntés során került vissza az egyetemi szenátusba, mondta Buzogány Dezső. Hantz Péter november közepén egy levélben azt állította, tekintélyes pénzösszegek tűnnek el a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának a költségvetéséből, felmérésük viszont becsléseken alapszik, mivel a tagozatvezetők sem jutottak hozzá a költségvetési sarokszámokhoz. Magyari ezt azzal indokolta, hogy sehol a világon nem hozzák bárki tudomására egy intézmény költségvetésének a sarokszámait. „Nekem eszembe sem jutott volna, hogy Hantz-cal foglalkozzam, de végül azért írtam neki, mert elkezdte azt terjeszteni, hogy ellopom az egyetem pénzét. Én még csak pénzt sem látok ott, nemhogy lopjak” – reagált Magyari Tivadar. A rektor-helyettes szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) részéről érkező támadás nem meglepő. Hantz Péter hazugsággal és lopással vádolta Magyarit, illetve a BBTE magyar tagozatának vezetőit, mivel az szerinte nem költi el azt az államtól kapott összeget, amely a magyar tagozatnak jut. Magyari válasza szerint „a minisztérium pár éve egy magyar tagozatos, állami helyen tanuló diákért kétszer annyi pénzt fizet, mint egy román diákért. ” Azonban „a költségek ugyanazok, hiszen ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint román kollegáiknak, a magyar diákoknak ugyanolyan ösztöndíjat, mint román társaiknak, a termet nekik is 20 fokra kell fűteni akkor is, ha feleannyian vannak, mint a román társaik. ” A lap nem tudta elérni Hantz Pétert, hogy reagáljon erre. /Mihály László: Kiújult a BBTE–BKB konfliktus. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

„Erőskezű” ülésvezetést ígér Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának frissen megválasztott elnöke. A vele készített interjúban arra a kérdésre, hogy hol tér el az új elnök programja az előbbi vezetéstől, azt válaszolta, nem eltérőnek kell lennie az SZKT-nak, hanem megfelelni testületnek és az elnök tevékenységének. A következő ülésen alelnököket választanak. Az új vezetőséggel fogják a következő lépéseket megbeszélni. Bíró Rozália vissza szeretné hozni az SZKT-ba azt a lehetőséget, hogy a testület valóban tanácsként működjön. /L. I. : Itt a vita ideje”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Történelmi tétje van a mostani egyetemi választásoknak a BBTE magyar részlegén. Ha most engedik, hogy a csucsuják, szamosközik, vinczemáriák, nagylászlók megmaradjanak a vezetőségben, hosszú ideig lehetőséget kapnak a mindennel elégedett magyar vezetők, hangsúlyozta az egyetem magyar oktatóihoz írt nyílt levelében Jakab Attila, tudományos kutató. Nem szabad többet megengedni, hogy egy Szamosközi bekerüljön a vezetőségbe. Sok szempontból jó az, amit Magyari Tivadar művel, de ez nem az igazi út. Ő ugyanis belemerevíti a magyar felsőoktatást egy status quóba. Ez a közös román–magyar egyetem modellje. Tehát őt nem szabad újraválasztani! Olyan magyar rektor-helyettest kell választani, aki nem működik együtt a rektorral. Egy-két éves kimaradást, szervezési gondot a szülők és diákok meg fognak bocsátani. A diákok akár két szemeszterre is jogosultak befagyasztani a tanulmányaikat. Egy részüket átmenetileg átveheti a Sapientia, míg a helyzet rendeződik. A tanári kar általános sztrájkba kezdhet. Nem kell hozzá két szemeszter, mert egy-két hónap alatt beadják a derekukat. /Jakab Attila, tudományos kutató: Tisztelt magyar oktatói kar! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az említettek: Csucsuja István, Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke, Pszichológia és Neveléstudomány Kar tanára, Vincze Mária Közgazdasági Kar dékán-helyettese, Nagy László rektor-helyettes.

Kultúrház nélkül maradt a falu. Az Apor-féle udvarházat visszaszolgáltatták jogos örökösének. Egyelőre nem tud mit kezdeni vele, nagyon leromlott. Régebben legalább karácsonyra összehoztak egy kis műsort, szilveszterkor kosaras bált tartottak a kultúrházban. Az utóbbi években ez is elmaradt, a megfogyatkozott fiatalság a diszkókat látogatja. Van azért pásztorjáték a templomban, és lehetne tréfás óévbúcsúztató a lepusztult kultúrtermen kívül is, hiszen az egykori felekezeti iskolát visszakapta az egyház, felújították az épületet. Hivatalosan a Kolping Család vendégháza. Ez a ház lehetne a helyiek ideiglenes kultúrháza. Hiányzik a fiatalok önszerveződő, kezdeményező munkája Az állam látványosan kivonult a művelődésből, az önkormányzatok többnyire nem tudnak mihez kezdeni a kongó kultúrtermekkel. Egyháziak „világi” feladata lesz a jövőben, hogy legyenek rendezvények, összejövetelek. /Bölöni Domokos: Rozsdásodó tálentumok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Sírköveket, az Árpád-kori templom szentélyét, freskókat, valamint egy családi sírt tártak fel a Hargita megyei Csíkszentkirály római katolikus templomában végzett ásatások során. Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze sírköveket talált. A sírokon kívül a legkorábbi templom alapfalát, szentélyfalát is felfedték. A szentélyfal formája alapján 12. századi lehet. A csíkszentkirályi nem az egyetlen Árpád-kori templom a környéken: a csíkszéki templomok általában a 12. században épültek, majd a 15. század folyamán átépítették őket, szentélyüket meghosszabbították keleti irányba. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Csíkszentkirály plébániaként szerepel, így nyilván temploma is volt. A templom falán a nedves vakolat alól freskók kerültek elő a templom Árpád-kori részében, melyeken Mária látható a kis Jézussal, Szent Anna, valamint egy angyal. A freskókat Kocsis Lóránt falkép-restaurátor a 14. század végére, 15. század elejére datálta. /Székely Zita: Emlékek az Árpád-korból. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

A középiskolások műveltségi vetélkedője, a Tudász december 11-én a megszokott helyszínen, a székelyudvarhelyi Digital 3 televízió nagystúdiójában zajlott, ahol nyolc erdélyi középiskola képviseltette magát. Bár Udvarhelyen már hagyománya van a középiskolai tanárok szervezte Tudásznak, a rendezvény mégis újdonságnak számított, hiszen első ízben mérték össze tudásukat a diákok országos szinten. Kápolnási Zsolt szervező, a székelyudvarhelyi Eötvös József Középiskola tanára elmondta, a vetélkedő szervezői tavasszal döntöttek arról, hogy országos szintű versennyé fejlesztik a Tudászt. A vetélkedőt a kolozsvári Báthory István Gimnázium csapata nyerte, második volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. /Tudász tizenötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12 . /

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának meglopására hivatkozott december 10-én kiadott közleményében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetése. A sajtóközlemény szerint „Nagy Örs rektor-helyettes tájékoztatása szerint a magyar diákok kétszeresére növelt fejkvótája jelenleg nem ér el a magyar tagozatig, hanem elnyeli azt az egyetem közös költségvetése”. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese cáfolja, hogy az egyetemi hallgatók után járó összeg ne jutna el a magyar tagozaton tanuló diákokhoz, túlzásnak nevezve a BKB kijelentéseit. A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetése „megelégedéssel vette tudomásul, hogy a MOGYE magyar rektor-helyettese és a BKB marosvásárhelyi tagozata megegyeztek annak a nyolcpontos követeléslistának a szövegében, amelyet reményeink szerint a MOGYE magyar oktatóinak döntő része aláírásával is támogatni fog”. A Hantz Péter alelnök által aláírt közlemény szerint „Jogaink kivívásának egyik legfontosabb eszköze a kollektív véleménynyilvánítás, és nem véletlen, hogy a boldogulásunk akadályozásában érdekeltek minden eszközzel gáncsolják a folyamatot. Elfogadhatatlannak tartanánk, ha egy magyar oktató pusztán azért nem írná alá a követeléslistát, mert esetleges retorzióktól tart, mikor több mint nyolcszáz magyar diáknak volt bátorsága a véleménynyilvánításhoz. Megértjük azok félelmeit, akik nem szeretnének az »első aláírók« lenni, ezért olyan nyomtatványokat készítettünk, hogy egy oldalon csak egy oktató aláírása szerepelhessen”. A BKB vezetése úgy véli, gazdasági- pénzügyi önállóság nélkül nem oldódnak meg az erdélyi magyar orvosi felsőoktatás gondjai. A BKB követeli, hogy a MOGYE válassza szét a román és a magyar tagozat költségvetését, „a magyar tagozat pénzét haladéktalanul fordítsák a túlterhelt magyar oktatók számának növelésére, valamint az alacsonyabb beosztású oktatók arcpirítóan alacsony fizetésének növelésére”. A „MOGYE-n még a BBTE esetében tapasztaltnál is szembeszökőbb a magyar tagozat meglopásának ténye: a magyar és a román diákok száma megközelítőleg azonos, de a magyar oktatók száma mindössze fele a román oktatók számának. Ezenfelül, a magyar oktatók szakmai előmenetelét a román többségű egyetemi vezetés sok esetben rosszindulatúan akadályozza, és a vezető tisztségekben is számarányuknál kisebb a magyar szakemberek aránya” – zárul a közlemény. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta: az egyetem több magyar szenátusi tagja a BKB marosvásárhelyi vezetésével nem nyolc, hanem hat kérdésben egyezett meg, ennek ellenére a BKB a szaktárcának továbbította a maga tízpontos követeléslistáját. „Az elkövetkezendőkben megegyeztünk abban, hogy a meghirdetett állások a magyar oktatási vonalra vonatkoznak, hiszen meg kell érteni: magyar tagozat különállóként nincsen. Elsősorban gyakornokokra és a tanársegédekre, adjunktusokra van szükség, hogy biztosított legyen az utánpótlás. Ezt megpróbáljuk az egyetemi szenátus elé vinni” – jelentette ki. Hozzátette: abban is megegyeztek, hogy több magyar nyelvet beszélő személyt vesznek fel az adminisztrációs osztályra, továbbá: a diplomadolgozatokat magyarul is meg lehessen írni. A gyakorlati oktatásban, annak ellenére, hogy ez románul zajlik, a gyakorlatot vezető tanársegédtől magyarul is lehessen kérdezni, megfelelő méretű és számú kétnyelvű feliratokat függesztenek ki. Megpróbálják az egyetemi Chartában rögzíteni, hogy a magyar tisztségviselők irányíthassák, felülvizsgálhassák a magyar oktatás helyzetét, és végül – ami meg is oldódott – a fele-fele beiskolázási arány bevezetését. Ami a 800 aláírást illeti, Nagy Örs szerint „lehet, hogy ennyi van”, de a 800 diák közül 100 ha tudja, mit írt alá. A rektor-helyettes szerint nem lehet beszélni retorzióktól való félelemről, példaként Kincses Ajtay Mária professzort említette, aki, bár állítólag megfenyegették, semmiféle retorziónak, bosszúállásnak nem lett áldozata. A fejkvótával kapcsolatosan a rektor-helyettes kijelentette: nincs külön költségvetése az egyetemnek, nem létezik külön magyar és román tagozat. Nagy Örs szerint pillanatnyilag lehetetlen a pénzt célirányosan a magyar tagozathoz irányítani, hiszen nem létezik külön költségvetésű, adminisztrációjú magyar tagozat. A rektor-helyettes szerint a két tagozat különválasztásának feltétele az akkreditálás, ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra, nincs elég oktató, professzor, docens, adjunktus, akikkel külön tagozatot lehetne alakítani. Nagy Örs szerint a BKB közleménye túlzás. A Népújság munkatársa hozzátette: „jól éreztük, hogy valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül. Nem vitás, a hűbelebalázs „harcosság” többet árt, mint használ az ügynek. ” /Antalfi Imola: Felszínesség vagy szándékos csúsztatás? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Lemondott polgármesteri tisztségéről Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva elöljárója. A háromszéki község vezetője januártól egyéves futamidejű PHARE-projektet menedzsel, emiatt mondott le mandátumáról. Elmondta, arra vállalkozott, hogy a pályázat révén arculatot teremt a nyolc önkormányzatot magában foglaló Sepsi régiónak, és ez egész embert kíván. A székelyföldi autonómia megvalósításának egyik előfeltétele – a politikai akaraton túl –, hogy együttműködés jöjjön létre a régió közigazgatási egységei között. A Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Kökös és Illyefalva önkormányzataiból álló Sepsi régió az egyetlen Székelyföldön, amelynek projektjét elfogadta a belügyminisztérium a helyi közigazgatás modernizációjára kiírt pályázaton. Siker esetén ez egész Székelyföldre kiterjeszthető modellé válhat, vallja a volt polgármester. A projekt januárban kezdődik, ennek keretében elkészítik a régió fejlesztési stratégiáját, honlapját, filmjét, plakátokon, településtáblákon népszerűsítik, és megszervezik a kistérségi iroda működését is. /Kovács Zsolt: Lemondott az illyefalvi polgármester. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./