Dísztárgyakat is rejtő, avar kori sírokat tártak fel a napokban a Kolozs megyei Zsuk mellett. Alexandru Diaconescu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem és archeológia szakának tanára szerint a lelet az első bizonyíték arra, hogy a 8–9. századi temetkezési helyet szláv–román eredetű keresztények használták, akik már a magyar honfoglalás előtti időkben ezeken a területeken éltek. A hírt az Evenimentul Zilei napilap közölte, és a megszólaltatott Diaconescu professzor tájékoztatója alapján azt a következtetést vonta le, hogy „végre megdőlt az a tézis, mely szerint a magyarok előbb éltek a térségben, mint a románok”. A zsuki ásatásokat irányító régész azonban a Krónikának cáfolta, hogy ilyesmit nyilatkozott volna a bukaresti riporternek. „Érdekes bizonyítékokra bukkantunk, az eredményeket azonban aprólékos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után hozzuk nyilvánosságra. Több mint 80 csontvázat találtunk, melyek a korabeli keresztény temetkezési szokások szerint nyugat–kelet irányban vannak tájolva, ugyanott 8. századra jellemző fülbevalókat is kiástunk” – összegezte az eddigi munkálatok konkrétumait a BBTE professzora. /A zsuki ásatásokban bíznak a románok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 20-án Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten tárgyalt kollégájával, Göncz Kingával. Megállapodtak abban, hogy november 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. Tárgyaltak a két ország közötti szociális egyezményről, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését. A román diplomácia vezetőjét Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztéséről. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése – olvasható a közleményben. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai képviselőház napirendjén van. A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu. Kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. A magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. A román külügyminiszter tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Egyetértettek abban, hogy a novemberi közös kormányülésen mindenekelőtt a regionális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit szükséges áttekinteni. /Újabb magyar–román együttes kormányülés novemberben. Cioroianu kisebbségi kérdésekről is tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A magyar féltől várja az autonómiáról való tárgyalás felvetését a román külügyminiszter. Göncz Kinga kijelentette, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá Markó. /Újabb közös kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Határozatban szentesítette szeptember 20-án a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül 120-an a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 20 képviselője – a teljes frakció – szavazott. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, és történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Szerinte azért van szükség parlamenti határozatra, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. „Bármennyire is hihetetlen, de három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét” – mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. Ján Slota közölte, hogy pártja egy olyan törvény előkészítésén is dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. /Szlovákia megerősítette a Benes-dekrétumokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány – kölcsönös bocsánatkérést is felvető – szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy a magyaroktól bocsánatot kérjenek, ellenben határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. /”Kőbe” vésik a hírhedt Benes-dekrétumokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

A nagyváradi Várad kulturális folyóirat hamarosan megjelenő szeptemberi száma válogatást nyújt az idei magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen született dolgozatokból. Szép számban jelentek meg a versenyen jó íráskészségű fiatalok. Hova tűnnek el érettségi után ezek a tehetséges diákok? Nem a magyar nyelv és irodalom tantárgyból jelesre vizsgázók, olimpiászokon jól szereplők közül kerül ki a hazai magyar nyelvű sajtó utánpótlása – sajnos, írta Kinde Annamária. Ezek a jó képességű fiatalok más, pénzesebb, nagyobb társadalmi elismertséget biztosító szakmát hamarabb választanak majd, mint az újságírást. /Kinde Annamária: Kiket is vonz ma a pálya? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Gyergyószentmiklóson Gyergyói Ifinapok keretében szeptember 22-én közel kétszáz fiatal vonult fel a központtól a szeretetkonyháig állva sorfalat és kézről-kézre adogatva a szegényeknek szánt tartós élelmiszercsomagokat. A benevező csapatok minden tagja hozott valamit a rászorultaknak, a felnőtt városlakók is gyarapították a kézről-kézre adott tasakok számát. Ezután a fiatalok a Koronában mutatkoztak be, idén kilenc csapat verseng az Ifinapokon. /Balázs Katalin: Adományozó élőlánc a Gyergyói Ifinapokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

Böjte Csaba szerzetes ma már közel hétszáz árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja Déván, Szászvárosban, Torockón, Kolozsváron, Szalontán, Tusnádfürdőn…Sok nehézségen estek át ezek a gyermekek. Hiszem: arra születtünk, hogy épek, egészségesek, boldogok legyünk ezen a földön – vallja Böjte Csaba. Az emberek útközben elfáradnak, elcsüggednek, reménytelenné válnak, de ha Jézus Krisztus szellemével – sokszor vérző szívvel – melléjük szegődünk, segíthetünk, hogy talpra álljanak és erőt merítsenek, tette hozzá. Böjte Csaba édesapját politikai okok miatt börtönbe zárták. A börtönben többször megverték, kiszabadulása után másfél hónap múlva meghalt. Napközi otthonaik, iskolaházaik találhatók több településen, emellett jelenleg tizenöt otthonban hétszáz bentlakó gyermeket oktatnak, nevelnek. Ugyanakkor négy erdélyi és egy magyarországi otthont szeretnének a nyár végéig átalakítani, felszerelni és gyermekekkel belakni. /Frigyesy Ágnes: Ezért mondom néktek: ne aggódjatok! (Beszélgetés Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel, az Árpád fejedelem-díj erdélyi kitüntetettjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Az újjáalakult csehszlovák állam legelső megnyilvánulásai, így Edvard Benes elnök dekrétumai között szerepelt a nem szláv nyelvű etnikumok, azaz a németek és a magyarok kollektív bűnösségének elve, illetve a szláv nemzetállam megteremtésének szándéka. Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül és kb. 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. Ezek közül Benes 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették, és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. A kassai kormányprogram meghirdetését követően az év végéig a népbíróságok mintegy 75 000 szlovákiai magyart – elsősorban értelmiségieket – ítéltek el háborús bűnösként, és utasítottak ki az országból. /A kollektív bűnök „kőbe vésése”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Több mint kétszáz tag vett részt a Magyar Írók Szövetsége szeptember 22-én tartott tisztújító közgyűlésén Budapesten, melyen a választmány Vasy Géza irodalomtörténészt választotta három évre az írószövetség új elnökévé. Vasy Kalász Márton költőt váltotta fel a vezetésben, aki 2001 óta, két cikluson keresztül volt a szervezet elnöke; az írószövetség titkára továbbra is L. Simon László költő marad. Az új elnök székfoglalójában elmondta, a szövetség valamennyi tagjával karöltve arra fog törekedni, hogy méltó módon a hagyományok fényében képviselje a kortárs és klasszikus magyar irodalom érdekeit, mivel a magyar irodalom sorsát nem csupán egy szervezet, hanem az egész nemzet közös ügyének tekinti. Az új tervekről szólva Vasy kifejtette, hogy egyik sarkalatos pontnak a fiatal alkotók bevonását tekinti az írószövetség munkájába. „Politikusok, bankok, pénzeszsákokon ülők, gondoljatok arra, hogy többre volna szükségünk, mint a templom egereinek!” – hangoztatta Vasy. A közgyűlésen a szervezet új örökös tagjaivá Kalász Mártont, Rába Györgyöt, Vasadi Pétert, Sánta Ferencet és Kányádi Sándort választotta. /Új elnök a Magyar Írók Szövetsége élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Kerékpáros ifjúsági karavánt szervez az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása érdekében az Országos Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A biciklis fiatalok szeptember 25-én indulnak Marosvásárhelyről, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Budapest, Komárom, Győr, Bécs, München, Zürich és Genf érintésével Strasbourgig jussanak el. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét, René van der Lindent szeretnék tájékoztatni a romániai felsőoktatás helyzetéről, s át szeretnék nyújtani neki a magyar nyelvű felsőoktatást igénylő aláírásokat. Az év elején a Babes–Bolyai Tudományegyetem érintett oktatóinak 83 százaléka támogatta kézjegyével azt a követelést, hogy jöjjön létre a BBTE-n magyar tannyelvű természettudományi, illetve bölcsészettudományi kar. Júniusban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán tanuló diákok több mint 70 százaléka írásban kérte a tagozat helyzetének rendezését, többek között a magyar karok létrehozását. Nem ez az első kerékpáros túra az erdélyi magyar nyelvű oktatásért: a Magyar Ifjúsági Tanács 1995. szeptember 8–18. között szervezte meg az Ifjúsági Karavánt az Anyanyelvű Oktatásért, célállomásuk szintén Strasbourg volt. /Bálint B. Eszter: Kerékpárral a magyar egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Romák által elkövetett lopások tartják rettegésben a Kovászna megyei Előpatak lakosságát és elöljáróit. Dumitru Marinescu polgármester a hatóságok segítségét kérte. Beszámolt arról, hogy egyes lakók termését teljes egészében a tolvajok „takarították be”, mások pedig inkább parlagon hagyják földjeiket a sorozatos lopások miatt. A polgármester közölte, a rendőrség nem lép közbe, sőt a romák már a hatóság székhelyének ablakait is betörték. „A gond a községhez tartozó Árapatakon a legsúlyosabb: az itteni romák erőszakoskodnak, attól tartok, hogy odajutunk, mint az apácaiak” – idézte fel Marinescu a négy személy sérülésével végződő konfliktust, amely a Brassó megyei Apáca magyar és roma lakosai között robbant ki augusztus végén. Hozzátette, az árapataki romák esetében volt már példa arra, hogy a rendőr szeme láttára tépték szét a bírságot. „Azzal fenyegettek, hogy felgyújtják a házamat” – panaszolta a polgármester. A legtöbb lopást kiskorúak követik el azért, hogy ne lehessen őket felelősségre vonni. Háromszéken Előpatak községben él a legnagyobb létszámú, a lakosság 70 százalékát kitevő roma közösség. /A romák miatt rettegnek Előpatakon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Szeptember 24-én emlékeznek meg Szent Gellértről Nagycsanádon a templomban, a kőkoporsó köré gyűlve papok és hívők. Az egykori csanádi római katolikus egyházmegye alapításának 977., és első püspöke, Szent Gellért halálának 961. évfordulóján zarándokoltak ide a temesvári és szeged-csanádi egyházmegyei plébániák papjai és hívei, Temesvártól Apátfalváig, Makótól Aradig s a bánsági hegyvidékig. Minden évben szeptember 24-én gyűlnek Szent Gellért kőkoporsója köré, hogy megemlékezzenek a mártírhalált halt főpásztorról. A szertartást Roos Márton temesvári megyés püspök vezette, koncelebrált Gyulay Endre nyugalmazott szeged–csanádi püspök. A német, magyar és román nyelvű prédikációt Kovács István buziásfürdői plébános mondta. Az ősi egyházmegye története majdnem ezeréves, de egy emberöltő óta háromfelé szakadt, Magyarország, Szerbia és Románia mai területén terül el. “Hitben azonban egységes maradt. A kapcsolat nagyon jó a három egyházmegye között, ráadásul most a határok sem olyan »gorombák«, mint régebben, s ez megkönnyíti a kapcsolattartást. Lélekben és szellemiségben Szent Gellért összeköt bennünket” – mondta a Nyugati Jelennek Gyulay Endre. /Pataky Lehel Zsolt: Az őscsanádi egyházmegye és első főpásztorának ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Október elseje a közoktatásban rendelkezésre álló szociális ösztöndíjak kérelmezésének határideje, de az iskolák nem hirdetik meg a programot, arra várva, hogy a minisztérium a napokban módosít az odaítélési kritériumokon. Az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Diákotthon Alapítvány 120 gyermeknek biztosít szállást, étkeztetést egy diákszállóvá átalakított székelyudvarhelyi panelházban. A diákotthonban az étkeztetés és a szállás költségei napi 9 lejbe kerülnének, a diákoknak 30 százalékos kedvezményt tudnak biztosítani. A temesvári Bartók Béla Alapítvány elsősorban Temes megye magyar középiskolájának, a Bartók Béla Líceumnak tevékenységét támogatja, de pályáznak a megye magyar nyelvű oktatásának támogatására is. Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő, az alapítvány elnöke elmondta, a tavalyi iskolaévben 25-90 lej közötti szociális ösztöndíjjal támogatták azokat a 10-es magaviseletű, egyetlen tárgyból sem bukott BBL-es diákokat, ahol a család jövedelme nem haladta meg a havi 400 lejt. Az alapítvány tanulmányi ösztöndíjjal jutalmazta a líceum legjobb 10 középiskolását, havi 45 lej értékben. A többlépcsős állami ösztöndíj- és segélyrendszeren kívül Magyarországról érkező összegek is segítik a hazai iskolarendszerben magyarul tanuló gyermekeket. Másik magyarországi, keresztszülői típusú segélyrendszer a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületen keresztül éri el az erdélyi gyermekeket. A Nyilas Misi kiírására az igazolhatóan kiemelkedő teljesítményű, falusi vagy szórványkörnyezetben nevelkedő, VI. –X. tizedik osztályos diákok jelentkezhetnek, és sikeres előmenetel esetén érettségiig tart. A család egy főre eső jövedelme nem haladhatja meg a 440 lejes minimálbért. Jelenleg 533 tanulót segítenek havonta 9000 forintnak megfelelő lejjel. /Diákösztöndíjak: sürget az idő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

A kolozsvári Korunk folyóirat szeptemberi számát az ügynököknek és áldozatoknak szentelte. Csapody Miklós fűzte reflexióit a szegedi Péter László Az én besúgóim című dokumentum kötetéhez. Az igazság olykor fájdalmas, mégis tartozunk vele önmagunknak és az utánunk következőknek, így például a Szilágyi Domokos-dosszié nyilvánosságra hozásával. Szilágyi Domokos a kortárs költészetet megújító, tragikus sorsú nemzeti hősből, tragikus sorsú költővé vált. Tófalvi Zoltán A Páskándi Géza-dosszié című írásával volt jelen a folyóiratban. Jó másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy megkezdődjön a múlt tényszerű feltárása. A szerkesztő archívuma címmel Kántor Lajos emlékezett a folyóiratnál eltöltött évtizedeire. Személyes tapasztalatok nyomán született Cseke Péter Szekusok és poloskák című írása. A történelem sóhivatala – Az ügynökkérdés és a múltfeltárás görbe tükre a címe Gyarmati György tudományos pontossággal összeállított tanulmányának. Ugyancsak a magyarországi titkosszolgálatok módszereire világít rá Elszigetelni, lejáratni című, dokumentumokkal kiegészített vallomásában Ilia Mihály. /Németh Júlia: Ügynökök és áldozatok a Korunkban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Kevesen tudják: az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események előjátéka Szatmárnémetiben zajlott le. A teherautókon ide hozott szekus verőlegények provokációját azonban nem vette fel sem a magyar, sem pedig a román lakosság. Így azonkívül, hogy a főtéren felborítottak néhány magyarországi rendszámú kocsit (mert szerintük „a rohadt bozgorok ide jöttek saját nemzeti ünnepüket megülni!”) és megbotoztak pár itteni kokárdás magyart, egyéb alig történt. Szatmárnémetiben a magyarok meg akarták koszorúzni Balcescu, a román forradalmár emlékművét, de a melegítő ruhába öltözött szekusok megakadályozták őket. A megvertek közt volt Hegedüs Pál, a csipkegyár főmérnöke. Néhány napja a Poesis Napok keretében a románok megkoszorúzták a magyar költők köztéren lévő szobrait is, így a Kölcseyét, Petőfiét, Dsida Jenőét és Szilágyi Domokosét. Viszonozni kell ezt a gesztust. /Sike Lajos: Román virág Kölcseynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Felháborító, ha a kisebbség nem akar azonosulni kulturálisan a többségi nemzettel, még akkor sem, ha a többség felől szépen, erőszakmentesen: „csak” a szimbólumok erős fényezésével próbálnak hatni. A szlovák parlamentben gátlástalanul szentesítették a felvidéki magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő hírhedt Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselőjét leszámítva – a szlovák honatyák egyöntetűen a dekrétumok mellett szavaztak. A szlovák törvényhozók tudják, hogy az Európai Uniónak nincs kisebbségpolitikája. A szlovák parlament azért mert szavazni egy ilyen dekrétum mellett, mert semmi sem tartja vissza, hogy fütyüljön a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságának elvére. Éppen az Európai Unió ege alatt valósíthatók meg a nemzetállami törekvések. Kit érdekel az, hogy magyar részről békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, amikor a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek, ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. A magyar külügy álláspontját mutatja a tévé Napkelte szeptember 21-i műsorában Göncz Kinga külügyminiszter nyilatkozata. A riporter megkérdezte a külügyminisztert: „Mit kíván tenni a magyar diplomácia a jelenlegi helyzetben?” Göncz megadta a választ: „Mindenki egyértelművé tette saját álláspontját, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozott, a parlamenti pártok megszólaltak, azt gondolom, ezen a szálon kell folytatni megbeszéléseinket szlovák kollégáinkkal. Beindult egy nagyon pozitív folyamat Szlovákiában (!) és Magyarországon, ahol a civil társadalom és maguk az emberek azt mondták, hogy nem a múltba szeretnének visszafordulni, inkább előre néznének. ”A riporter kérdez: „Tesz Magyarország valami lépéseket, hogy az ügy az Európai Unió és az Európai Parlament elé kerüljön?” Külügyminiszter: „Beszéltünk európai parlamenti képviselőinkkel, de közvetlenül ezt mi nem tudjuk és nem is akarjuk befolyásolni. ” Riporter kérdez: „Mit gondol a külügyminiszter, a szlovák parlament döntését fogja-e hivatalosan is tárgyalni az Unió?” Göncz Kinga: „Hogy hivatalosan fogja-e tárgyalni, azt nem tudom. ” Riporter: „Miért nem javasoljuk ezt?” Külügyminiszter: „Igazából meg kell várni, mi a szlovák reakció. ” Riporter: „A reakció azt volt, hogy hivatalosan is megerősítették a Benes-dekrétumokat. ” Göncz: „Remélhetőleg lesz egy olyan nyilatkozat, ami visszalépést jelent ehhez képest. ”Ehhez képest... /Lokodi Imre: Mihez képest? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Ne történjenek soha többé ilyen tragédiák – hangoztatták a szónokok szeptember 26-án az erdővidéki Szárazajtán, a Maniu-gárda vérengzésének 63. évfordulóján. A megemlékezésen Balázsi Zoltán bardoci református lelkész a kivégzett szárazajtai magyarokra utalva, kiemelte: „Ők sem voltak bűnösebbek másoknál. A bűnöket pedig ne fogjuk Istenre, mert azokat nem ő, hanem az ember követte el”. 1944. szeptember 26-án a Gavrila Olteanu vezette Maniu-gárda tizenkét magyart gyilkolt meg Szárazajtán. Azzal vádolták őket, hogy szeptember 4-én segítették a visszavonuló német Thams-csoportot a román csapatokkal vívott tűzharcban, ezért felelősek tizenhárom román katona életéért. A gárdisták a 34 éves Gecse Bélát és a 35 éves Málnási Józsefet otthonukban lőtték agyon, az iskolaudvarra erőszakkal összeterelt falunépe szeme láttára lefejezték a 21 éves Nagy Sándort és testvérét, a 25 éves Andrást. Ugyanott agyonlőtték az 50 éves Szép Albertné Málnási Reginát és 49 éves férjét, a 38 éves Elekes Lajost, a 42 éves Szép Bélát, a 62 éves Szép Benjámint, a 62 éves Németh Gyulát és az 51 éves Németh Izsákot. A 38 éves Tamás László életét a tömeg közé lőtt sorozat oltotta ki. Nagy D. Józsefnek a golyók a fogsorát roncsolták szét, de sebeiből később felépült. /Benkő Levente: Az 1944-es szárazajtai mészárlásra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Ezelőtt négy évvel értesült Gyergyóalfalu Sövér Elek Iskolaközpontjának vezetősége arról az országos programról, aminek keretében létrejöhet egy információs és dokumentációs központ. Később megegyezés született a gyergyóalfalvi hivatal, az iskola és a Apáczai Csere János Pedagógusok Házán között. Ilyen működő központ a környéken csak Borszéken van. Ez a központ két teremből áll: az egyik egyéni, míg a másik csoportos munkára kialakítva, számítógépekkel, audiovizuális eszközökkel felszerelve. A diákok, a tanárok, de akár a közösség bármely tagja használhatja majd a számítógépeket, az internetet, a könyvtárat és minden ott található információs-dokumentációs eszközt. A tervek szerint a központ nyolcórás nyitva tartással fog majd működni. Az igazgató beszámolt arról, hogy az iskola könyvtára 950 kötet könyvvel bővült, amit elhunyt Ávéd Anna magánkönyvtárából kapott az iskola adományként. /Rancz Enikő: Jó hírek Alfaluból. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 27. – 39. sz. /

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Szeptember 27-én Aradon rendhagyó irodalomórára invitálta a diákokat a minorita kultúrházba az EMKE Arad megyei szervezete és a Csiky Gergely Iskolacsoport: Dráfi Mátyás Jászai-díjas érdemes művész, a Komáromi Jókai Színház tagja tartott előadást. Az előadó a hangoktól, a hangképzéstől, a kiejtési szabályoktól beszélt. /(Kiss): Hangképzés, beszédtechnika, szövegértelmezés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

Hármas jubileumot ünnepeltek szeptember 23-án, vasárnap a szatmárnémeti Láncos templomban: felszentelésének 200. évfordulóját, az orgona 100. évfordulóját és a bombázáskor tönkrement templom újjáépítésének 60. évfordulóját. Szatmárnémeti legnagyobb református temploma, nevét a körülötte húzódó, töviskoronát idéző alacsony lánckerítésről kapta. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Fellépett Fátyol Rudolf hegedűművész, valamint a Rudolf vonósnégyes, Erdős Margit és Barsan Meghi pedig hárfakoncertet adott. Az ünnepség végén Tőkés László püspök, Sipos Miklós esperes és Szilágy Balázs lelkipásztor két emléktáblát leplezett le a templom falán. Az egyiken azok neve szerepel, akik a legtöbb áldozatot hozták a szatmári reformátusságért, a másikon pedig a templomban eddig szolgált lelkipásztorok és gondnokok neve olvasható. /Babos Krisztina: Jubileum a Láncosban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Szeptember 28-án lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) megalakulásának befejező szakasza. Zárt ülésen az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén választották meg a vezetőségi tagokat. Az MTA Kolozsvár Akadémiai Bizottságának elnöke Péntek János, az MTA külső tagja, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Alelnökök: Kása Zoltán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karának professzora, Egyed-Zsigmond Imre, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Patológia Tanszékének professzora, és Kovács András, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara Művészettörténeti Tanszékének professzora. Megjelent Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, az erdélyi magyarság következetes pártolója. Az MTA-elnök történelminek nevezte a kolozsvári lépést, amely együttműködési lehetőséget nyit meg az európai uniós elveknek megfelelően. /Ördög I. Béla: Megválasztották az MTA erdélyi fiókjának vezetőségét. Péntek János lett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A Korunk szeptemberi számának alaptémája kapcsán a titkosszolgálatokról, ügynökökről, besúgókról, beszervezésről és nem utolsó sorban a leleplezés-feltárás jelentőségéről-szerepéről tartott előadást Gyarmati György magyarországi történész szeptember 28-án Kolozsváron, a Korunk Akadémia megnyitó ülésén. A Korunk főszerkesztője, Kántor Lajos felvázolta a Korunk Akadémia célkitűzéseit, rövid- és hosszú távú programját. Gyarmati György méltatta azt a szerepet, amelyet a lap betölt a tudományos- és közéletben, leszögezve: Magyarországon hiányzik a modern 20. századi társadalomtörténet-írásnak az a fajtája, amelyet ez a lap évek óta felvállalt, és igen magas fokon művel. Gyarmati elmondta, sűrűn előfordult az, hogy a tartótiszt írta le a jelentést. A gyerekek és a Szekuritáté külön tragikus fejezete az elmúlt 40 évnek. Figyelemre méltó a hivatásos ügynökök gondolatvilága. A „Páskándi Gézának már az ábrázata is nacionalista” és az ehhez hasonló mondatok tömkelege elképesztő. A titkosszolgálatokra vonatkozó kutatás nem anyaghiányban szenved, ellenkezőleg, akkora mennyiségű anyag árasztja el a kutatókat, hogy egyszerűen képtelenség feldolgozni. Az információk jelentős része bizonyos értelemben használhatatlan. Léteznek kartotékok, aláírás nélkül, és léteznek a fedőnéven írt feljelentések. Külön-külön egyik sem számít bizonyítéknak egy esetleges bírósági eljárás kapcsán. Így az egykori ügynököknek csak egy töredékét lehet igazából leleplezni. Az ügynökök az elnyomó gépezet legalján voltak valahol. Felettük van még a pártvezetőség, a titkosszolgálat teljes gépezete, le egészen a tartótisztig, és ők soha nem tárgyai ennek a feltáró munkának. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Besúgók, ügynökök, jelenkori történelem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Az elmúlt tíz évben a Gyimesek térsége kibillent természeti egyensúlyából. Ennek oka a fakitermelés – hangzott el szeptember 29-én Gyimesközéplokon, ahol Hargita Megye Tanácsa és a Pogány-havas Kistérség konferenciát szervezett Gyimes a XXI. században címmel, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter részvételével. „Az esztelen fakitermelés következményei az olyan természeti katasztrófák, mint a 2005. júliusi árvíz, amikor a környékbeli patakok, valamint a Tatros elárasztották a települést” – fogalmazott Korodi Attila. A jövőben a helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia, hogy az ésszerű erdőgazdálkodásért egyeztet minden egyes erdőtulajdonossal. Szükséges a Tatros folyó medrének rehabilitációja, ami 12 millió euró értékű beruházás. Ebből 2 millió euró lehívására már megítéltek egy Phare-pályázatot, és szeptember közepén aláírták a szerződést a kivitelezési tervre. A maradék 10 millió eurót csatlakozás utáni alapokból és állami költségvetésből kell lefedni. /Környezetvédelmi szemmel Gyimesről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Kétnapos szakmai konferencia keretében Gyimes-kutatók próbáltak rávilágítani arra, hogy milyen változások elé nézhet a Gyimesek térsége. Bodor Piroska, Gyimesfelsőlok polgármestere hangsúlyozta: jelenleg a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot a településen. /Daczó Dénes: Jelen- és jövőkép a Gyimesekről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Figyelemre méltó Adrian Cioroianu külügyminiszter kijelentése, miszerint nyitott minden olyan kérdésre, amely a magyar–román viszonyt illeti, így az autonómia kérdésköréről is hajlandó tárgyalni. A jelenlegi magyar kormány álláspontja ugyanakkor sokakat kiábrándított. A magyar kormánypártok ünnepélyesen kijelentették, a határon túli magyarok ügyében semmit nem kezdeményeznek ezen közösségek feje fölött, mindenben konzultálnak majd a magyar szervezetek vezetőivel. Az RMDSZ álláspontja autonómiaügyben változatlan, kiáll érte, a többi politikai és civil szervezet úgyszintén. Mindezek ellenére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: az erdélyi magyaroknak nem kell autonómia. Kóka János, az SZDSZ elnöke is nyilatkozott, nem az autonómia, hanem az egyéni jogok segítenek, Göncz Kinga külügyminiszter asszony szerint pedig az új román kisebbségi törvény a megoldás kulcsa. A magyar kormánypártok nyilatkoznak nagy hangon, kioktatóan, közben a gazdasági miniszter Magyarországra hívta dolgozni az erdélyi fiatalokat. A határon túliak támogatását azért elküldik, jó nagy hírverés mellett. Jelenleg tehát van egy román kormánytag, aki tárgyalna az autonómiáról, és van egy magyar kormány, amely számára nem érdekes ez a téma. Ezért nem lehet nagy reményeket fűzni az elkövetkező, november 14-i közös román–magyar kormányüléshez. /Gábor Attila: Közös kormányülésre készülve. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Üzeneteik megfogalmazására használták a felsőoktatási tanévnyitót a politikusok. Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, aki 25 évvel ezelőtt Temesváron szerzett villamosmérnöki diplomát, a temesvári műszaki egyetem tanévnyitóján vett részt. A tárcavezető a mintegy háromszáz elsőéves egyetemistának elmondta, Romániában jelenleg annyira dinamikus a gazdaság fejlődése, hogy végre szakmailag is, anyagilag is megéri a szülőföldön maradni. A liberális párti Csibi Magor EP-képviselő jelölt (a BBTE volt szenátusi tagja) kijelentette: a BBTE szétválása nem lenne a legjobb megoldás a diákok érdekeinek szempontjából, mivel a minőségi oktatásra való összpontosítás sokkal fontosabb, mint a jelen vagy a múlt hibáinak kijavítására fordított erőfeszítések. /Pásztor Krisztina: Tanévnyitós „politikusdömping”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Október 1-jén gyászlobogók jelentek meg a kolozsvári Szentegyház utca 1–3. szám alatti épület emeleti ablakaiban, valamint egy román nyelvű felirat „A román állam tulajdona” szöveggel. Az épületben lakók így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség visszaköveteli az ingatlant. Kifejtették: a házat 1952-ben az egyház az államnak adományozta. 1997 óta folyik a visszakövetelési eljárás, de a bíróság szerint amit az államnak adományoztak, azt nem lehet visszaszolgáltatni. Az Állami Levéltár egyik kutatója, Vasile Lechintan kijelentette, az épületet közpénzekből építették, az soha nem volt egyházi tulajdon, a Katolikus Státus csupán adminisztrálta az ingatlant. Kapcza Mikolt ügyvédnő azonban, aki a visszakövetelési perben az érsekséget képviseli, kijelentette: közjegyzői okirattal bizonyítható, hogy az ingatlant az egyház építtette. Vasile Lechintan azt állította, hogy a telekkönyvet a 19. század végén meghamisították, ezért került a közpénzekből épült ingatlan látszólag egyházi tulajdonba. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bukaresti bizottság egyszer már jogerősen visszaszolgáltatta az épületet. Ezt a döntést mind a polgármester, mind az ingatlan lakói megfellebbezték. Ez a tárgyalás még várat magára. Kapcza Mikolt elmondta: körülbelül 2006 nyarán következett be szemléletváltás a román igazságszolgáltatásban, azóta a visszaszolgáltatási eljárásokat jobbára akadályozzák. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Gyászlobogós tiltakozás a kolozsvári Szentegyház utcában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./