A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínjátszó társulatát az elmúlt években többször díjazták az erdélyi magyar diákszínjátszók fesztiválján, magyarországi meghívásoknak tettek eleget, majd kétszer (2005-ben és idén 2007-re) az ország legjobb diáktársulata címet érdemelték ki. Az Osonó alapítása Salamon András tanár nevéhez fűződik, jelenét pedig Fazakas Misi határozza meg, aki az egyetlen erdélyi magyar középiskolai drámatagozat elindítója, és jelenleg is tanít ezekben az osztályokban, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Fazakas Misi itt kezdte a színjátszást, majd színművészeti egyetemet végzett, és néhány év színházi kitérővel egykori csoportjába és iskolájába tért vissza. Az első igazi színházi bemutató 1993-ban volt, Salamon András rendezte a Magyar Elektrát. A nagy fordulat akkor következett be, amikor Sepsiszentgyörgyre szegődtek a gyergyószentmiklósi Figura társulat színészei. Jelenleg folyik az utánpótlás-nevelés is, nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte, havonta elmennek egy-egy városba, az ottani diákokkal közösen kísérleteznek, gyakorolnak. /Fekete Réka: Több, mint diákszínház (Tizenöt éves az Osonó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

A Szikra a Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspökről nevezett Római Katolikus Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ időszakosan megjelenő folyóirata, 1995-ben született, általában nagyobb ünnepek alkalmával jelenik meg: karácsonykor, húsvétkor, olykor pünkösdkor is. 1995-ben néhány kisszeminarista elhatározta, hogy kiadnak egy diáklapot. Az első példány egy rozoga tűs nyomtatón született, majd a városban sokszorosították. Ezután a kiadás következett. Mára a Szikra teljesen megváltozott, elkészítésének módja korszerű. Öt modern számítógép, újságszerkesztő program segíti a lelkes csapat munkáját. A cikkeket diákok írják (nagyrészt). Az egyik rovat bemutatja a különféle szerzetesrendeket. /Máthé Szilveszter főszerkesztő: Diáklap születik. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

A Székelyföld-vitához hozzászólva Székedi Ferenc újságíró leszögezte, a Székelyföldön átvezető országutak javítása közös érdek, az idén induló Kökös-Maroshévíz országút rendbehozatalával és az Erdővidéken át Székelyudvarhelyre vezető út helyrehozatalával gyakorlatig befejeződik a legfontosabb székelyföldi országutak rendbetétele. A rosszabb megyei utak javítása szintén közös érdek. Székelyföld hegyeit-dombjait lefedő mobiltelefon-átjátszó állomások létesítése sem jelentett különösebb gondot. Több tekintetben azonban a közös, regionális érdek már nem ennyire nyilvánvaló. A jelenlegi székelyföldi megyéken átnyúló, regionális szeméttárolók ügye éveken át vajúdott, a több térségen, több helységen áthaladó közös vízvezetékek létesítése úgyszintén időről időre felröppenő ötlet marad. Továbbá vannak olyan városok, ahol jórészt felszámolták a távfűtést, máshol éppen ezt erősítik, ezek mögött a különböző helyi csoportok érdekei állnak. Székelyföld kincseként sokat emlegetik a borvizeket. /Székedi Ferenc: Szólamok helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. jan. 8./

A hét végén folytatták az oktatási törvénytervezet módosításáról szóló vitasorozatot. Amíg Nagyváradon a különböző egyházi képviselők a felekezeti oktatás támogatását igénylik, addig Csíkszeredában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) továbbra is a román nyelv sajátos módszertan szerinti oktatásáért gyűjtött aláírásokat a fórumon. A fórumon elfogadták az RMPSZ által összeállított, a törvénytervezetre vonatkozó módosító javaslatcsomagot. A jelenlévők aláírásukkal támogatták, és szavazással jóváhagyták az RMPSZ-nek a minisztériumhoz benyújtandó kérését: általános iskolától a gimnáziumig a román nyelv tanítása sajátos tankönyv és tanterv szerint történjen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem professzora kollégáival kidolgozott az 5–12. osztályosok számára hatékony tantervet és tankönyvet, amelyben irodalmi szövegek helyett didaktikai szövegek kapnak helyet, amelyek a hétköznapi nyelvhasználatra készítenék fel a diákokat. Részesüljenek a felekezeti iskolák is az állami tanintézeteknek járó támogatásban– sorolta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa azokat a javaslatokat, amelyeket január 25-én a felekezetközi tanügyi munkacsoport fogalmazott meg Nagyváradon. /Fried Noémi Lujza: Aláírásgyűjtés a módosításért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Megjelent a Kútfő /a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont és Alapítvány, valamint a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata/ új száma, Burus János a főszerkesztő. A fejlécen olvasható alcím: kis magyar néprajz diákoknak. A szerzők között pedagógus, lelkész, néprajzos és diák egyaránt szerepel, a témákat tekintve a rovatok adnak eligazítást: Vallási néprajz, Tavaszi ünnepkör, Helyismeret, Örökségünk, Emlékidéző, Névtan, Dokumentumok. /P. Buzogány Árpád: Néprajz kisebbeknek és nagyobbaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Visszautasítja Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke, azt a vádat, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) múlt hét végi ülésén Toró T. Tibor tudta nélkül tűzte volna napirendre a Temes megyei képviselő ügyét, és döntött távollétében a politikai bizalom megvonásáról. Kelemen ugyanis azt állítja: Toró T. Tibort „objektívnek korántsem nevezhető okok tartóztatták fel, (...) az ülés ideje alatt Nagyváradon tartózkodott, ahol Tőkés László független európai parlamenti képviselővel közös rendezvényen vett részt”. A január 26-án délelőtt 10 órakor kezdődő SZKT-ra a Temesvárról aznap hajnalban indulni szándékozó Toró azért nem tudott eljutni, mert induláskor észrevette, hogy feltörték az autóját, és meg kellett várnia, míg a nyomozók a helyszínre érkeznek. A Tőkés László tartotta rendezvény viszont 17 órakor kezdődött Nagyváradon, amelyre el tudott jutni. /M. L. : Kelemen–Toró óravita. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Tizenhárom év után először készült rádiójáték a Kolozsvári Rádióban: Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című drámájának nyilvános meghallgatása, azaz „főpróbája” február első felében lesz, adásba kerüléséről ezután döntenek. A nagyváradi rendező, drámaíró művének bemutatása nagyobb projekt része – mondta Zsehránszky István színikritikus, az etnikumközi hivatal munkatársa. Tavaly a bukaresti rádió magyar szerkesztőségében több mint harminc erdélyi színműből vettek fel és sugároztak részleteket – főként olyan darabokból, amelyeket különböző okok miatt eddig nem mutattak be. A tervek szerint a rádiószínházi projekt folytatódik Kolozsváron, Zsehránszky István három művet választott ki bemutatásra: Anavi Ádám Kepler, Hatházi András A hetérák tudománya, valamint Bálint Tibor Az emlékezés napja című drámáját. /Rostás-Péter Emese: Életre kel a rádiójáték. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Újabb megbeszélést tartottak Tordán az ótordai református templomban a Jósika Miklós Líceum ügyében, meghívták a magyar szülőket és a diákokat is, de részt vett a gyűlésen A megjelenteket Nagy Albert református lelkipásztor üdvözölte a tordai Petőfi Társaság nevében, majd felolvasta az iskola létesítését elrendelő miniszteri dokumentumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke kifejtette: „A román hatóságok csak visszaadták azt, amit minden jogalap nélkül elvettek a tordai magyarságtól. Ne riasszanak vissza senkit sem a kezdeti nehézségek. ” „A jelenlegi Mihai Viteazul Kollégiumnak nincs olyan szellemi kisugárzása, amely a kisebbséget szolgálná. A Jósika-líceum beindulása történelmi lehetőség, amelyet történelmi bűn kihagyni” – vélekedett Józsa Lajos unitárius pap. Rus-Fodor Dóra magyartanár tette fel a kérdést: „Vajon miért ragaszkodnak a magyar gyerekek ahhoz az iskolához, ahol a román titkárnő elutasítja a magyar nyelvű szöveg fénymásolását azzal az indokkal, hogy a gép nem ismeri a magyar betűket?” /Nagy-Hintós Diana: Bíznak a tordai magyar iskola jövőjében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Duray Miklóst, a felvidéki MKP alelnökét bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélte január 30-án a pozsonyi kerületi bíróság első fokon, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentése alapján. Slotáék azért perelték be a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét, parlamenti képviselőjét, mert 2006 nyarán a budapesti Info Rádiónak nyilatkozva állítólag fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Duray jelezte, fellebbezni fog. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen természetű perek Szlovákiában általában az indítványozók javára végződnek, majd Strasbourgba jutván rendszerint fordul a kocka. Duray emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, akkor a magyar szülők tiltakozási hulláma állta útját a tervnek, s hogy akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. A vádra, hogy fasisztának nevezte az SNS-t, Duray így reagált: „Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzeti gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen” – hangzott el annak idején az Info Rádióban. Duray ezzel arra utalt, hogy Ján Slota egy ízben így buzdította hallgatóságát: „üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet. ” /Duray pert veszített. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ Az Új Magyar Szó nem közölte, csak a Krónika: Duray Miklóst 1983. január 31-én állították először bíróság elé, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felforgatásával vádolták, mert a szlovákiai magyar iskolák részleges felszámolásának ellenszegülő, a hatalmat visszakozásra kényszerítő szervezkedést indított el. Durayt elítélték, mintegy ötszáz napot töltött börtönben. A politikus emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, és akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. /Pénzbírság Duraynak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Mindenképpen van esély arra, hogy a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos, magyar részről jövő javaslatokat elfogadják – fejtette ki Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Elmondta, a kisebbségi oktatás talán legégetőbb kérdéséről, a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásáról egészen a XII. osztály végéig már készen áll a tanterv, ami hamarosan a szakminisztérium asztalára kerül. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pontokba szedve tette meg javaslatát a törvénytervezet módosítására, amelyben egyebek mellett a felekezeti oktatás finanszírozása, a nem állami iskolát végzett diákok állami érettségire való ingyenes beiratkozási lehetősége is szerepel, valamint az, hogy a nem művészeti iskolák is létesíthessenek szakosztályokat. /Készül a román tanterv. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Nemrég a Transindex internetes portálon jelent meg Selyem Zsuzsa egyetemi tanárnő cikke az irodalomoktatás, pontosabban a kortárs irodalomoktatás gondjairól, melyre több hozzászólás érkezett, ezekhez szólt hozzá a lap munkatársa. Miért szemlélik a fiatalok idegenkedve a kortárs irodalmat? Több középiskolai tanár kitart a harcos-nemzeties irodalomszemlélet mellett. A 19. századi irodalmat sulykolták nemzeti dogmaként a fiatalokba. Ercsey-Ravasz Ferenc szerint a középiskolai oktatást kellene radikálisan megváltoztatni, az ottani irodalomoktatást kellene mítosztalanítani. Nem a nemzeti gondolatot kifogásolja, és azt sem, hogy az megjelenjen az irodalomban. Azt kifogásolja, hogy a magyar irodalom és a magyar nemzeti öntudat közé egyenlőségjelet tesznek. Az irodalomnak nem ismérve, hogy nemzeti-hazafias-hősies. A mítoszok betörése és rémuralma nem csak az irodalomra jellemző, a zenére is, sőt, ott jelenleg még súlyosabbak a hatások: a romániai felsőfokú zeneoktatás például semmit sem tud kezdeni azzal a zenével, ami a nyugati keresztény Európa 300 évnyi termését jelenti. Az újságíró szerint lényeges, hogy a diáknak legyen saját gondolata a műről, nem elég, hogy bemagoljon néhány kritikát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Irodalom és kokárda. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Hatvan esztendős fennállásra emlékezett a Művelődés folyóirat. Az 1948-as induláskor még két kiadvány volt, a Művelődési Útmutatók és a Népművelődés. A folyóirat megélt emlékezetesebb és könnyen felejthető korszakokat is. 1956 derekától Művelődés címmel szolgálta az erdélyi magyar közművelődés ügyét. Időnként kompromisszumok árán is, de megteremtették a lehetőségét (olykor az egyetlent) néprajzi, hely-, művelődés- és nemzetiségtörténeti, képzőművészeti, könyvtár- és természettudományi tanulmányok, kórusművek, színdarabok közlésének. 1990-től a Művelődés– rövid bukaresti vergődést követően immár természetes éltető közegében, Kolozsvárt – fokozatosan megtalálta helyét a magyar, közelebbről az erdélyi magyar kultúrában. Tíz esztendeje kezdte el a Művelődés könyvkiadói programját, azóta évi 3–7 könyvcímmel jelentkeznek, így a szerzők a nagyobb közönséghez is eljutathatják kutatásaik eredményét (elegendő csak utalni a Debreczeni László, a Herepei János, a Balaskó Nándor-életművet közzé tevő sorozatokra, a lassan tucatnyi Művelődés-antológiára, vagy a Kriterionnal közösen kiadott Szilágysági magyarok, illetve az Aranyos vidéki magyarok testes monográfiára gondolni). Emellett vannak a folyóirat erdélyi tájvédelmi, tájtörténeti könyvei, továbbá a Szentimrei Alapítvánnyal közösen kiadott Sztánai Füzetek. Szólni kell a már több mint kétszáz kiállításról, amelyet a Művelődés Galéria-program keretében szerveztek határainkon innen és túl Budapesttől Bukarestig, Nagybányától Temesvárig. /Szabó Zsolt: Az első hatvan esztendő. = Művelődés (Kolozsvár), január/

Jövőre 18 ezer hely várja a felvételizőket a többnyire Kolozsváron működő 17 új szakon, a Babes–Bolyai Tudományegyetem különböző karain. Magyari Tivadar rektor-helyettes elmondta: új, hiánypótló szakokat indítanak be, valamint régi szakkombinációkat újjáélesztenek. Újdonságnak számít az is, hogy az egyetem nyit a mérnöki szakok felé. Számos területen sikeres kutatómunka folyik, amelynek eredményeit egy-egy szak keretein belül oktatni lehetne. – Ilyen például a biotechnika, az anyagismeret, a biogeológia vagy a nanotechnológia – sorolta a rektor-helyettes. Az új szakok beindítása a magyar tagozat szempontjából azért fontos, mert hiánypótló jellegük van, hiszen olyan szakokról van szó, amelyek eddig egyáltalán nem léteztek, vagy ha igen, akkor csak Bukarestben. – A 2008-2009-es egyetemi tanévtől beindulnának a vendéglátó menedzsment, a földméréstan, a területfejlesztés, a film és mozi szakok, valamint ritkább idegen nyelveket is kombinálni lehet a népszerűbbekkel, mint a kínait, japánt, koreait, finnt és norvégot. /D. I. : Tizenhét új szak indul jövőtől a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Homódkarácsonyfalván Benedek Mihály unitárius lelkész elbeszélésében megelevenedett a helyiek szentegyházépítésének majdnem ezeréves múltja. Orbán Balázs is említette, hogy freskókat rejt a 16. században fehérre meszelt unitárius templom, de azt senki nem gondolta, hogy ugyanannak a kedvelt Szent László-falképciklusnak a gyönyörű változata tárul majd fel jó száz évvel később, mint a közeli falvakban: Székelyderzsben, Székelydályán, Bögözben, Csíkszentmihályon vagy Gelencén. A falu nyolc kilométerre van Homoródszentmártontól, és közel Erdőfüléhez, ahol a freskók mára elpusztultak ugyan, de Huszka József rajztanár 19. századi vázlatainak köszönhetően mégis ismerjük azokat. A homódkarácsonyfalvi templom Árpád-kor, félköríves szentélye a 13. században épült. A 2006-ban feltárt freskók fényképei, filmfelvételei bejárták a világot: a falakon megelevenedni látszik a néphitben máig élő Szent László alakja. A képsorok alatt látszik a minden bizonnyal régebbi keletkezésű falkép: Jézus születését, Szent Ilonát és a királyok hódolatát ábrázolja. Az 1752-ben készült kazettás mennyezet tábláit a szovátai Mihály Ferenc restaurátor hozza rendbe. A torony alatti ajtókeret szemöldökkövébe beleírták az évszámot: 1496, mellette Agnus Dei dombormű van. Minden bizonnyal azokban az években erősítették meg a templom hajóját támpillérekkel, fedték be gótikus boltozattal, és építettek nyugati homlokzatára tornyot. Ennek második szintjén találták meg azt a rovásírásos követ, amelynek tartalma még megfejtésre vár. Az 1960-as években villanyszerelési munkák nyomán előbukkanó falképek színpompásan kerültek a felszínre. A munkálatokban része volt a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásának, valamint a Benedek lelkészházaspár település- és templomszeretetének. A templom festményei láthatól a www.homorodkaracsonyfalva.eu oldalon. /Molnár Melinda: Szent László király arca felragyog. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A közvitán lévő közoktatási törvény kapcsán szervezett hétvégén fórumot a Bihar Megyei Magyar Középiskolás Egyesületek Tanácsa (MAKET). Az iskolai diákélet összehangolását kérték a diákok, mivel a jelenlegi módosítás törvényes keretet ad a diáktanácsok működésének, és lehetőséget nyújt a diákok intézményen belüli gondjainak megoldására. Az országos akcióhoz csatlakozva a MAKET február 6-ig gyűjti az aláírásokat a törvénymódosító javaslatok ügyében, illetve az ellen, hogy a 18 évet betöltött tanulók nem kapnak semmilyen állami támogatást. A szervezet elnöke, Vetési Imola továbbá jelezte, a rendezvényen a közoktatási törvény diáktanácsokra vonatkozó cikkelyének, valamint a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége által kidolgozott törvénymódosítási javaslatnak a megvitatására helyezték a hangsúlyt. Jelenleg Bihar megyében 1500 aláírást gyűjtöttek össze mindkét témában külön-külön. /Összehangoló diáktanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

A vakáció első vagy inkább a félév utolsó napján, február 2-án jelentős záróesemények színhelye volt a Gyulafehérvári Teológiai Líceum. Az érsekség udvaráról kiinduló menetben, égő gyertyákkal hosszú sorokban vonult a népes sereg. Rövid ideig részt vett a menetben Dr. Jakubinyi György érsek is. Visszatérve az iskolába farsangi ünnepség kezdődött. A műsorban a diákok a székely észjárást és humort jelenítették. A műsor csúcspontja ezúttal is a székelytánc volt. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A Sapientia EMTE szenátusa Marosvásárhelyen tartott ülésén döntést hozott a 2008/2009-es egyetemi évre meghirdetendő beiskolázási számokról. Ennek megfelelően az Sapientia három oktatási helyszínének (Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár) négy karán összesen 1000 hely várja a felvételizőket, ezekből 416 tandíjmentes, 504 tandíj-hozzájárulásos, 80 pedig teljes tandíjas hely. Nem változtatnak a tandíjak összegén, így azok mértéke továbbra is 200 euró/év marad. Az egyetem szenátusa döntött az EMTE tudományos folyóirata, az Acta Universitatis Sapientiae elindításáról, valamint Dr. Bege Antal docens főszerkesztővé való kinevezéséről is, továbbá mintegy húsz oktatói állás betöltéséről, tájékoztatott dr. Dávid László professzor, rektor. /Új szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Erdély. ma, febr. 5./

A héten nyújtja be az illetékes szervekhez a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (Makosz) azt a 15 ezer aláírást, amellyel az ellen tiltakoznak, hogy a kormány megvonta az oktatási támogatást a 18. életévüket betöltött diákoktól. Az aláírásokat tartalmazó ívek megérkeztek a Makosz nagyváradi irodájába, ezeket a Munkaügyi és az Oktatási Minisztériumba, a magyar képviselőkhöz és az államfőhöz juttatják el. Az aláírásgyűjtést 11 megyében folytatják. /Összegyűlt a 15 ezer aláírás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A Betegh grófoknak nagy családi birtokuk és kúriájuk volt Felőrön. Az örökösök nemrég visszaigényelték a földeket és az épületet is, az ügyben még nem született végleges döntés. Az egykori Betegh-kúria mögötti földterületet már visszakapták a leszármazottak, és ha sikerül megegyezni velük, és megvenni a területet, akkor oda építenék az új iskolát. A jelenlegi elemi iskola épülete, amelyet 1898-ban épült, szörnyű állapotban van, az óvodának pedig nincs épülete. A magyar tagozat a református egyház imatermében működik, a helyi református lelkész jóvoltából. A Betegh-kúria épületében most könyvtár és az óvoda román tagozata működik, de a kábeltévé cég székhelye és az állatorvosi rendelő is ott kapott helyet. Tavaly sikerült felújítani a községhez tartózó csicsókeresztúri iskolát, korszerű tanintézményben tanulhatnak a környékbeli diákok. Most a felőri általános iskola következik, ahol már megkezdték a munkálatokat. András János iskolaigazgató közölte, a felőri általános iskolának 150 diákja van, amelyből 33 magyar. Egyre csökken a gyereklétszám, a felőri magyar családok általában csak egyetlen gyereket vállalnak. A nemrég Felőrre beköltözött román családok viszont általában többgyerekesek. Felőrben és Csicsókeresztúron már kiépítették a gázhálózat 90 százalékát. 2004 szeptemberétől a csicsókeresztúriakhoz és a felőriekhez eljut a jó a minőségű ivóvíz. Csicsóhagymásra még nem sikerült bevezetni a vizet. Felőrön a művelődési házat többnyire bálok szervezésére, színi társulatok vendégszereplésére használják. Süket István az egyetlen helyi magyar kisvállalkozó. Gáll Mihály felőri helyi református lelkész évek óta dolgozik egy szórványközpont felépítésén. Nemcsak iskola, hanem művelődési központ is működne az épületben, amelynek célja a hagyományőrzés. A Magyar Házban (nem csak felőriek számára) óvodát és I–VIII. osztályt működtetnének. A település szomszédságában található 12 község magyar gyerekeit majd ide várják. Gáll Mihály lelkész elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatta az építkezési munkálatokat. Magyarországi, hollandiai, amerikai barátaik viszont támogatják a kollégium felépítését, ugyanúgy az egyházkerület is támogatja a szórványkollégium létesítését. A múlt nyáron kirándulni vitték a gyerekeket a magyarországi Bethlen Farkas támogatásával. Erdély egykori kormányzójának, Bethlen Bélának az unokája Bethlenben született. /Dézsi Ildikó: Felőr – fejlődőképes község a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Tőkés László EP-képviselő meghívására a romániai magyar egyházak vezetői tanácskoztak február 5-én Nagyváradon. A találkozón megemlékeztek Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári püspökről, aki január 29-én hunyt el. Kifejezték közös örömüket, hogy hároméves küzdelem után a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végre visszakapta elorzott sportpályáját. Továbbá megfogalmazták abbéli igényüket, hogy az RMDSZ, illetve a nemzeti oldal képviselői megegyezésre jussanak az elkövetkezendő választásokra. Az egyházfők állásfoglalásban összegezték az oktatási törvénytervezet felekezeti oktatásra vonatkozó passzusainak bővítése, kiegészítése iránti kéréseiket, illetve közös nyilatkozatban biztosították Tőkés László EP-képviselőt támogatásukról a keresztény értékek védelmében indított mozgalmában. Az RMDSZ lehetőséget nyújt minden erdélyi magyar csoportosulásnak, hogy részt vegyen az önkormányzati választások előtt rendezett RMDSZ-es belső megmérettetéseken – jelentette ki Markó Béla. /Megegyezést szorgalmaznak az egyházi vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Az óvodától az egyetemig tartó felekezeti oktatást kérték közös állásfoglalásukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. A püspökök azt szeretnék, ha az állami tanintézetekhez hasonlóan a törvény az egyházi iskolák esetében is biztosítaná a finanszírozás mindhárom formáját. Az állásfoglalást aláírta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, református részről Pap Géza erdélyi és Csűry István királyhágómelléki megbízott püspök, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Gergely István, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. /Both Abigél: Összefogtak az egyházfők. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Az egyházvezetők támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót ahhoz, hogy a Keresztény Európát! elnevezésű programja keretében a keresztény identitást és szellemiséget erősítse Európában. Az egyházfők támogatják Tőkés javaslatcsomagját is, amely az EP-ben megrendezendő nemzetközi Biblia-kiállítást, a Kereszténység és Európa című konferencia kettős, brüsszeli és erdélyi megrendezését, valamint XV. Benedek pápának az Európai Parlamentbe való meghívását tartalmazza. A megbeszélésen továbbá Tőkés figyelmébe ajánlották annak lehetőségét, hogy törvénymódosítási kezdeményezésével az európai egyházak is pályázhassanak uniós forrásokra. /Fried Noémi Lujza: Oktatási ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Csutak Istvánról úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet. " Ráduly Róbert az „egyesült megyék” majdani központját csakis Csíkszeredában képzeli el, mivel úgymond ez van középen, ,,Csíkszereda a favorit: gyors ütemű infrastrukturális fejlődésünk, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kilenc nappali tagozatos kara mind-mind mellettünk szól. Költségvetésünk nagyobb, mint Sepsiszentgyörgyé, bár nekünk mintegy negyvenkétezer lakosunk van, a háromszéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg hatvanhétezren élnek. ”A Csutak-féle problémafelvető írást Ráduly Róbert uborkaszezonbeli médiatöltetnek tekinti, de mintha némi sandaság az írások ,,megrendeltségében" is mutatkozna. Ezt a gyanút megerősíti az ugyancsak Csíkszeredából megszólaló Borboly Csaba az Új Magyar Szóban január 24-én (RMDSZ: hordószónokok előnyben?). Szerinte azok a hordószónokok, akik a helyhatósági választásokra előválasztással állítanának jelölteket. Kivétel Csík, mivel: ,,demokratikus, átlátható, a jelöltek esélyegyenlőségét garantáló előválasztási rendszerünk van, amelynek legitimitását tízéves működése során senki nem kifogásolta, kritizálta, kérdőjelezte meg. Valószínűleg ebben rejlik a Csík Területi RMDSZ ereje. " Az írásokban nincs célzás arra, hogy mindez a háromszékiekre irányulna, de hát mi értjük, hogy miről van szó, írta Puskás Attila. /Puskás Attila: Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. jan. 8./

A minőségi oktatás érdekében a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) csökkenteni szeretné a diákok számát – nyilatkozta Paul Serban Agachi professzor. A BBTE szenátusi ülésén 2007. december 30-án megválasztották az egyetemi rektori hivatal és akadémiai bizottság új vezetőit. Az akadémiai bizottság elnökévé Paul Serban Agachit választották. A bizottság alelnöke és magyar oktatásért felelős képviselője Nagy László lett, a további négy tag között egy magyar van: Benedek József. /Duka Annamária, Márk Boglárka: Minőségi oktatást akar a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Sapientia – EMTE új szakok indítását tervezi: a marosvásárhelyi karon távközlés, számítógépes művelettervezés, tájépítészet és tolmács–fordító szakok, a kolozsvári karon pedig az európai szakjogász-képzés beindításához szükséges engedélyek beszerzését kezdeményezik. /Új szakok a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./

Aktuálpolitikai események elemzése, a diákok kutatási tevékenységeihez háttérinformációk ismertetése és megbeszélése, vitaestek és hasznos táborok, bulik szervezése – összefoglalva ezekkel a dolgokkal foglalkozik a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT). A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tanuló magyar diákok egy része már évek óta azon fáradozik, hogy az egyetemi éveket érdekesebbé tegyék. A politológia, újságírás és médiakommunikáció szakokat összefogó szervezet elsődleges célja az, hogy a karon tanuló diákoknak segítséget nyújtson. A tavalyi év decemberében a Babes–Bolyai Tudományegyetem körül kialakult helyzet kapcsán a KoMPoT Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet, amelyen dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke mellett dr. Veress Károly, a Filozófia tanszékcsoport magyar tagozatának felelőse és dr. Bakk Miklós egyetemi adjunktus, publicista is jelen volt. Tavaly júliusban a KoMPoT Tusnádfürdőn is jelen volt, ahol az erdélyi ifjúsági szférát érintő forrásvonzási lehetőségekről szervezett beszélgetést, amelynek keretében Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke beszélgetett egymással. /Ferencz Zsolt, a KoMPoT elnöke: KoMPoT – a szabad gondolkodás receptje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból érkeztek diákok Kolozsvárra, hogy megismerjék a BBTE-n az egyes karok által felkínált lehetőségeket. Az idegenvezetést és informálást az egyetem magyar tagozatának vezetősége és a diákszövetség (KMDSZ) biztosította. Magyari Tivadar rektor-helyettes általános információkat közölt az intézményről. Az érdeklődök megtudhatták, hogy az egyetemen 301 magyar oktató dolgozik, ötvenötezer diák tanul, akiknek egyötöde magyar nemzetiségű. Veress Károly, a filozófia tanszék professzora, saját területének népszerűsítése mellett hangsúlyozta: „az interkulturális, interlingvisztikus környezetben részt kell vennünk saját kultúránkkal”, ami az egyetemi élet fontosságát jelenti. Kiss Szidónia és Orbán Réka a pszichológia és gyógypedagógia tanszékről, majd Kádár Magor, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar tanára adott tájékoztatást. A Közgazdaságtan tanszéket Juhász Jácint egyetemi tanár barangolta végig a fiatalokkal. /Fancsali János: Háromszéki diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Zágoni Jenő, a Magyarországi Baptista Egyház Levéltárának igazgatója egy nagy formátumú, közel félezer oldalas kötetet szerkesztett Baptisták az első világháborúban címmel, mely a Baptista Levéltári Kiadványok sorozat harmadik kötete. Ilyen arányú, egy vallási hit által egybefogott témafeldolgozással nem találkoztak, írta Sylvester Lajos. A harcmezők leírása a harci cselekmények gyors változásai közepette, a harctéri beszámolók, levelek, versek a lövészárkokból és fogolytáborokból, a hősi halottak ilyen körültekintő felkutatása ritkaságszámba megy. Művét a katonalevelek, versek, s egyéb dokumentumok mellett a Békehírnök baptista hetilap anyagaira alapozza. A kötet híven közvetíti a magyarságtudat erejét, mely a frontharcosok és hozzátartozóik jellemzője volt. Zágoni Jenő Kovásznán született, több évig volt a sepsiszentgyörgyi múzeum munkatársa. Szülőföldjét gyógykezelés miatt kellett elhagynia. Igen erős kötődése Erdélyhez, ezen belül Háromszékhez. A könyv egyik szereplője édesapja, Zágoni Barabás. Életútját, a család áldozathozatalainak nagyságrendjét, a szülőföldhöz, hitéhez való ragaszkodását csak megilletődve lehet olvasni. Zágoni Jenő hasonló kötet összeállításán dolgozik a második világháborúról. Ha ez elkészül, a magyar társadalom egyetlen szegmensének sem lesz ekkora terjedelmű és ilyen mélységű rálátása tagjainak évszázados áldozathozatalára. /Sylvester Lajos: Egy hitközség áldozathozatala (Baptisták az első világháborúban) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Czika Tihamér válaszolt Ercsey-Ravasz Ferenc újságírónak. Egyet ért abban, hogy nincs értelme a keresztény hitet és az ateizmust szembeállítva vitába szállni, mert annak vége nem lesz. Czika csak az erdélyi magyar oktatás legjavának egyházi kézre kerülését kifogásolta. Mégis válaszol az ateizmus-kritikára: az ateizmus nem vallás. A humanizmus fényévekre áll mindentől, ami egy vallást jellemez. Czika szerint „konkrét tudományos bizonyítékok sorozata támaszt alá olyan általánosan elfogadott elméleteket, amelyek megcáfolnak mindent, amit Isten létezéséhez kötnek”. „A tudomány mai állása szerint kijelenthető: szinte bizonyos, hogy Isten nem létezik. ” Ez válaszolja Adorján Jánosnak is. Czika visszatért vitatémájára, helyteleníti az egyházi oktatás térnyerését, mert értékrendjükben „csatolt csomagként ott vannak a szokásos problémák bizonyos területeken, ahol az általuk szorgalmazott értékrend mégis időből kiesett: egyház és állam el(nem)választása, homofóbia, szabad szexualitás-ellenesség, modernizáció-ellenesség, a közhelyesnek számító »materialista világ«-ellenesség (külön vita lenne, hogy ez mit is jelent), állandó nacionalista beütések. ”Czika nem fogadja el azt, hogy ne bízzák magukat a román államra, mert nincs garancia, hogy nem fordítnak minden törvényt vissza, mondván: „szinte biztosak lehetünk benne, hogy ilyesmi nem fog bekövetkezni. ” Nem lenne jobb a helyzet, ha az egyházaké maradnának az iskolák. Czika fenntartja: az egyházi ingatlanok elsősorban a közösségek, nem az egyház céljait kell hogy szolgálják. /Czika Tihamér: Az egyházak tevékenységét egyszerűen nem kritizálod. Hogy miért? Mert nem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Előzmény: Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs ok aggodalomra... = Szabadság, febr. 6. Adorján János, mérnök: Oktatás, Egyház és a személyi szabadság, Szabadság, febr. 6.

Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.