„Lecke volt demokráciából és összefogásból” – értékelte Nemes Előd, a Kovászna megyei diákönkormányzat koordinátora az országos méretűvé dagadt japán sztrájkot. Bár sínen van már a 97/2007-es kormányrendelet módosítása, amely „elveszi” a 18. életévüket betöltött tanulóktól az állami támogatást, a háromszéki diákok által kezdeményezett tiltakozó akció országos méretűvé dagadt. „Rá kellett döbbennünk arra, hogy nincs egy országos szintű, életképes ifjúsági szervezet, amely reagálni tudna az ifjúságot érintő bármilyen rendelkezésre” – fogalmazott Nemes. A kétnapos japán sztrájkban 13 megye vesz részt. Egyes megyékben a tanfelügyelőség próbálta megakadályozni a tiltakozó akciót, leváltással fenyegetve a diákönkormányzatok vezetőit. /Diáktanács: gyerekpénzt ne csak a gyerekeknek! = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Nagy-Románia-párti temesvári fiatalok csoportja február 19-én nemzeti zászlóval, Románia és Szerbia térképével felfegyverkezve „megrohamozták” az egykori Magyar Házban működő RMDSZ irodát. Nem mulasztották el kihívni a román médiát. Az irodában Nagy Lídia titkárnőt találták, akit megdöbbentett, amikor a „kommandó”, tévésekkel, rádiósokkal és újságírókkal a sarkában ellepte a helyiséget. A helyszínre érkező Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ elnök átvette a fiataloktól a nagy-romániás „ajándékokat”: egy „Domunule Marko Bella”-nak címzett nyílt levelet, Románia földrajzi térképét, Szerbia politikai térképét és egy román nemzeti lobogót, azzal a humoros megjegyzéssel, hogy „jól jönnek az ember házánál”. „Ártatlan gyerekek lelkes kezdeményezésének tartom ezt az akciót, ugyanakkor tudomásomra jutott, hogy országos kampány folyik az RMDSZ ellen. A fiatalok átadták ‘ajándékaikat’, én megköszöntem nekik és ők azonnal elmentek” – mondta el Halász. A Marko Bella-nak címzett levélben a Nagy-Románia Párt Temes megyei Ifjúsági Szervezete felszólítja az RMDSZ-t, hogy önként lépjen ki a kormányból. /Pataki Zoltán: Nagyromániás „gerillaakció. ” Markó megint Bella lett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Hetek óta zajlanak a választások a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Egyes vélemények szerint a választás valójában egy lejátszott meccs. Már régen eldőlt, sőt hetek óta tudni lehet, hogy a különböző vezetői tisztségeket kik fogják betölteni. Az elmúlt hetekben titkos vagy kevésbé titkos listák jártak körbe. Állítólag nem hiányoztak az ígérgetések sem. Arról pedig szó sincs, hogy az egyetem magyar diákjai által kezdeményezett különválással, a magyar tagozat önállósulásával egyetértsen az új vezetőség. A gondosan behatárolt játékszabályok azt sem teszik lehetővé, hogy magyar dékánt válasszanak az általános orvosi kar élére például. Arról sem lehet szó, hogy a szenátusban fele-fele arányban vegyenek részt a két oktatási vonalként emlegetett tagozatok képviselői, mert az általános orvosi karon 227 román és 98 magyar nemzetiségű oktató van. A fogászati karon már minden eldőlt, a dékán új, a dékán-helyettes maradt, a kari tanácsban a diákokkal együtt 8-5 az arány. A gyógyszerészeten még nem választottak. A következő négy évben a MOGYE egyik karának sem lesz magyar vezetője. A szenátus tagjait közé a hivatalból bejutó tanszékvezetők mellett a 29 helyre (az oktatók száma és nemzetisége alapján) 20 román és 9 magyar tanár kerülhet be. Holott a hallgatók létszáma alapján természetes elvárás lenne, hogy legalább fele-fele arányban hozzák meg az intézmény és ezen belül a magyar tagozat számára fontos döntéseket. /Bodolai Gyöngyi: A kocka el van vetve? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Hiányérzete van, írta Szondy Zoltán, amióta megtudta: Kedves Imrét, a Hargita megyei pénzügy igazgatóját ezer (tíz millió régi) lejre büntette a Diszkrimináció-ellenes Tanács (ennek: elnöke Asztalos Csaba), mert egy versenyvizsgán azt merészelte feltételként szabni, hogy ismerje a magyar nyelvet is a közpénzügyezni akaró munkavállaló. Az RMDSZ, mely a magyarság érdekében kormányzati szerepet „vállal" és ennek köszönhetően magyar igazgatókkal és elnökökkel szórja meg az intézményeket. Az egyik RMDSZ-főnök megbünteti a másik RMDSZ-főnököt. Mert Kedves Imre azt szeretné, hogy alkalmazottai beszéljenek magyarul. Történik mindez 2008-ban, a magyarság érdekének védelmében. Asztalos Csaba elnök kedvenc vadászterülete a Székelyföld, ezen belül Csíkszereda. Többször megbüntette Ráduly Róbert polgármestert, a magyar nyelv okán. /Szondy Zoltán: Hiányérzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkara az évtizedes hagyományoknak megfelelően az elmúlt években is indított néprajz–magyar szakot, azonban az idén végző hallgatók csak a jelenlegi tanév kezdetén szembesültek a ténnyel, hogy a bolognai rendszer bevezetésével, a három tanév lejártakor nem jutnak úgynevezett „szakpáros” diplomához. Ennek oka, hogy – a bolognai követelmények szerint – a néprajz és a magyar két külön tudományághoz, a társadalomtudományhoz, illetve az irodalomtudományhoz tartozik, így a bölcsészkar nem adhat oklevelet a társadalomtudományi karhoz tartozó néprajz, valamint az irodalomtudományhoz tartozó nyelv és irodalom szak elvégzéséről is. Emellett az is gond, hogy a néprajz főszakos hallgatók a magyar nyelvet csak másodszakként tanulták. Ez azt jelenti, hogy a néprajz főszakosok az idei tanév végén magyar nyelvből sem kaphatnak oklevelet. Elterjedt információk szerint az egyetem vezetősége megígérte, a minisztérium tervei szerint egy negyedik, szintén államilag támogatott tanévet írnak ki az érintett évfolyam részére, így a néprajz főszakosok felvehetik a magyar főszakon kötelező tantárgyakat, és ezekből levizsgázva magyar szakos diplomához is juthatnak. A diákok úgy tudják, a pótévet nem a következő, 2008/2009-es tanévben indítanák be, ugyanis az elképzelés szerint megvárnák a most másodéves, és a bolognai rendszerben csak néprajz szakot hallgató diákokat is. A felajánlás viszont nem elégítette ki az idén végzős, néprajz–magyar szakra jelentkezett hallgatókat, akik szerződésszegésnek nevezik az egyetem ígéretét. Nem értik, miért kellett a magyar főszak tárgyaiból is vizsgázniuk, ha diplomájukra nem kerülhet rá, hogy magyar nyelv és irodalom szakot is végeztek. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a tisztázatlan helyzet a hallgatók két csoportját érinti. Az elsőbe a mostani első- és másodévesek tartoznak. Magyari szerint mire ők végzősök lesznek, a most tapasztalható bonyodalom minden bizonnyal tisztázódik. A másik csoport esetében azonban sürget az idő, mert a 2006-ban és 2007-ben végzettek, valamint a 2008-ban végzők még mindig nem tudják, hogy milyen szakképesítés kerül a diplomájukra. A BBTE néprajz és antropológia tanszékének vezetője, Keszeg Vilmos nem részletezte az előállt helyzettel kapcsolatos álláspontját. Jelezte: az üggyel kapcsolatosan az oktatási tárcához fordultak. Magyari Tivadar cáfolta azokat az értesüléseket, hogy az egyetem egy negyedik, ingyenes tanév felajánlásával próbálná jóvátenni a hibáját. /Benkő Levente, Páva Adorján: Dupla vizsga, sima oklevél? = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

A nyolcvanadik életévét betöltött Bálint Lajos könyvtervezőt köszöntötték Kolozsváron, akit a kolozsvári Szabédi-házban kis ajándékokkal leptek meg, Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök, az est házigazdája pedig bejelentette, hogy a közművelődési egyesület életműdíjjal jutalmazza az ünnepeltet. Bálint Lajos egyetemet akart végezni. Nagy István rektor azt vágta a fejéhez: »Magának nem azért adtunk tandíjat, hogy tanuljon, hanem azért, hogy eltűnjön innen«. Tudniillik Bálint Lajos édesapját kulákká nyilvánították, akinek a fiát el kellett tiltani a képzéstől” – emlékezett Dávid Gyula. Bálint Lajos több évtizedes munkájának eredménye az a több mint ötezer könyv, amelyet megtervezett, és aki ezekből a kötetekből építi tovább várát. /Benkő Levente: Kötetekből épülő vár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Véget ért a köz- és felsőfokú oktatást érintő törvénytervezetek közvitája, a Kovászna megyei tanfelügyelőség átadta a minisztériumnak a háromszékiek összesített törvénymódosító javaslatcsomagját. A véleményezők a jogszabálytervezet minden fejezetben találnak kifogásolni valókat. Nem értenek egyet az oktatási törvény diszkriminatív jellegével, mely bizonyos jogoktól megfosztja a nemzeti kisebbségeket. Az új törvény nem adna szabad utat a felekezeti iskolák alapításához, valamint hátrányosan különböztetné meg a fogyatékkal élő diákokat. /Fekete Réka: Nem ilyen oktatást akarunk (Háromszékiek törvénymódosító javaslatai). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Fiedler István püspöknek /Nagybecskerek, 1871. okt. 14. – Nagyvárad, 1957. okt. 25./, az egyesített szatmári és váradi római katolikus egyházmegye első főpásztorának állított emléket Fodor József pápai prelátus, nagyprépost, a nagyváradi egyházmegye általános helynöke a Szent László-könyvek sorozat 2. kötetében. 1930. június 5-én a Szentszék egyenrangúként egyesítette a szatmári és a váradi római katolikus püspökségeket /a 900 éves nagyváradi egyházmegyét a 100 éves szatmárival/. Abban az időben Romániában a helységek nevét hivatalos iratokban csak román nyelven használhatták: így az egyesített két egyházmegye neve Satu Mare si Oradea-i római katolikus püspökség lett. Piusz pápa 1930. október 16-án Fiedler István temesvári kanonokot nevezte ki az egyesített egyházmegyék első és egyetlen püspökének – lévén, hogy nem volt utóda ilyen címen. Fiedler István több helyen volt káplán, majd hittanár, újabb hat évig a temesvári papi szeminárium spirituálisa. 1916–1923 között esperes-plébános Resicabányán. 1923-ban Glattfelder Gyula csanádi püspök kinevezte temesvári székesegyházi kanonokká, a temesvári teológián pedig átvette az erkölcstan és lelkipásztorkodás-tan tanítását. 1926-tól az egyházmegye általános helynöke. 1930-ban szentelte püspökké Angelo Maria Dolci apostoli nuncius-érsek, társszentelők gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi és Pacha Ágoston temesvári püspökök voltak. Fiedler István Erdélyi Lapok címmel országos katolikus napilapot indított, egyesítette a papnevelő intézeteket úgy, hogy az I–II. évfolyamot Szatmárra, a III–IV. évfolyamot Váradra helyezte át. A román sajtóban támadták, követelve, hogy fosszák meg püspöki székétől. 1939. november 8-án lemondott püspöki székéről, cserébe azért, hogy az ún. Rongyos Gárdában való részvételük miatt letartóztatott papjait ne ítéljék halálra államellenes összeesküvés vádjával. Haláláig – 18 éven át – a legnagyobb visszavonultságban élt. Az 1947 utáni időszakban Fiedler István volt az egyedüli püspök, akit a kommunista hatalom nem börtönzött be, mert nyugdíjas volt. Mint egyedüli apostolutód, bérmált és papokat szentelt Nagyváradon és Gyulafehérváron. /Fodor György: Isten országáért dolgozott és szenvedett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Hamisításnak minősítik az egykori neves csombordi agrárlíceumról szóló magyar nyelvű iskolamonográfia szerzői azt a nemrégiben megjelent román nyelvű kiadványt, amely kilencven százalékban az eredeti fordítása. A magyar nyelvű kötet 1996-ban jelent meg Volt egyszer egy iskola címmel /Csávossy György és Cseke Péter szerkesztette. / Ebben tanárok és volt diákok vallottak egykori iskolájukról. A most megjelent román nyelvű kötetben olyan román tanárok vallanak, akiknek nevét eddig nem hallották. A román könyv „Szász József nevét, aki a 400 fajtából álló fajtagyűjteményt létrehozta, ami a gazdaság lelkét képezte, meg sem említik a tanárok között” – panaszolta Csávossy. Fülöp Istvánt a román könyvben társszerzőjeként tüntették fel, holott semmi köze a hamisításokat tartalmazó kiadványhoz. /Tamás András: Hamisított iskolatörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Traian Basescu államfő újabb székelyföldi látogatásakor ügyesen őrizte meg azt az egyensúlyt, mely a koszovói helyzet kapcsán kialakult magyarellenes hangulat, a Székely Nemzeti Tanács tisztújító gyűlése és a közelgő választások felborulhatott volna. Basescu meghallgatta a helyi románság képviselőit, de a magyar vezetőkkel is tárgyalt. Pozitívum, hogy az államfő megismételte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a román nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar diákoknak. /Farcádi Botond: Új mítoszok Székelyföldről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

A Székelyföld-táblát eltüntető indulat forrása a magyargyűlölet, a Székelyföld autonómiájától való rettegés. A napokban Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Bíró Dónát megyei főépítész társaságában Hídvégre, Kökösre és Bikfalvára utazott, hogy Székelyföld déli peremének országútjai mellé a Székelyföld-táblák kihelyezéséhez szükséges magánterületek bérleti szerződéseit a tulajdonosokkal megkösse. Demeter János a Székelyföld-tábla ügyében előbb peres úton próbálta keresni a megoldást. Időközben kiderült, hogy a rendezésnek van más módja is. /Sylvester Lajos: Székelyföld-táblák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Középiskolai tanulmányaik befejezéséig részesülnek nevelési támogatásban a diákok – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, így a 18 évet betöltött középiskolás diákok is részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök szerint figyelembe vették, hogy több középiskolás diák már XI. vagy XII. osztályban betölti a 18 évet, a támogatás további biztosítása pedig elsősorban vidéki iskolások számára nyújt motivációt tanulmányaik befejezéséhez. Az elmúlt napokban több diák kezdett tiltakozó japánsztrájkot a kormány sürgősségi rendelete ellen, amely értelmében azok a diákok, akik betöltötték a 18 évet, már nem részesülnének nevelési támogatásban. /A 18 évet betöltött iskolásoknak is jár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

A Nagy-Románia Párt /PRM/ feljelentése nyomán indított vizsgálatot a tavaly nyáron ötödik alkalommal megtartott Bolyais Világtalálkozó, valamint a 450 éves Marosvásárhelyi Református Kollégium ünnepségsorozata kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A PRM helyi képviselői azt rótták fel, hogy a véndiákok találkozójára a szervezők csupán a magyar nemzetiségűeket hívták meg. Kirsch Attila, a Bolyai Farkas Gimnázium és a Marosvásárhelyi Református Kollégium Öregdiákok Baráti Körének elnöke, a rendezvény főszervezője megdöbbent, amikor a diszkriminációellenes tanács két munkatársa megkereste. Mint hangsúlyozta, a világtalálkozók soha nem voltak kizáró jellegűek. Kirsch arról is tájékoztatta a CNCD képviselőit, hogy csak a sajtón keresztül hirdették meg a rendezvényt, senkinek nem küldtek meghívót. A rendezvényen szép számban jelentek meg román nemzetiségűek is, jelen volt többek között a Román Tudományos Akadémia képviselője, illetve Dorin Florea polgármester is köszöntötte az egybegyűlteket. Mindezeket végighallgatva, a Diszkriminációellenes Tanács képviselői azt javasolták az érintetteknek, üljenek tárgyalóasztalhoz, a megbeszélésre pedig hívják meg a román, illetve a magyar média képviselőit is. /Antal Erika: PRM: diszkriminatív a világtalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Székelyföldön megígérte, február 27-én mégsem hozta szóba a román nyelv magyar diákok számára történő oktatási módszerét Traian Basescu a pártokkal tartott konzultáción, melyen a romániai oktatás jövőjéről tárgyalt. Az RMDSZ-t képviselő politikusok /Markó Béla elnök, Asztalos Ferenc és Király András honatyák/ ismertették elképzeléseiket az oktatás jövőjéről, majd sorra következtek a pártok, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői. „Sok mindenben nem értünk egyet, de ebben a kérdésben, miszerint a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani a magyar anyanyelvű gyerekek számára, mindenképpen hasonló az álláspontunk Traian Basescuval” – mondta a tárgyalás végén Markó Béla. A kisebbségi oktatással kapcsolatban az RMDSZ két fontosabb szempontot tart szem előtt: „az anyanyelvi oktatási intézményeknek az egész oktatási rendszer részét kell képezniük, hiszen a diplomáknak illeszkedniük kell, de legalább olyan fontos azt is figyelembe venni, hogy az anyanyelvi oktatásnak sajátos gondjai vannak” – fejtette ki Markó. /Mihály László: Szószegő Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Több mint félszázad után esély kínálkozik a Szilágy megyei Nagyilonda község református templomának megmentésére. Az 1903-ban épült templom teljesen leromlott, az ablakok hiányoznak, s a tetőszerkezet is felújításra szorul. Az úrasztalát évekkel ezelőtt ellopták. Az elmúlt év folyamán próbáltak ellopni a templom harangját is. 1910-ben Nagyilonda 1167 lakosából 661 román és 445 magyar volt. A 2002-es népszámlálás lényeges elrománosodást mutatnak: Ilonda és a hozzá tartozó 11 település 2589 lakosából 2325 román, 244 roma, 17 magyar, 2 ukrán és 1 német nemzetiségű volt. A helyzet ma még szomorúbb. Nyeste Csaba református lelkész elmondta, a gyülekezetnek jelenleg már csak öt tagja maradt. A templomhoz hasonlóan pusztulásra ítélt parókiának a második világháború óta nincs állandó lakója. Oláh József, Kisbács lelkésze 49 évre kötött haszonbérleti szerződést a parókiára, s egyúttal arra is ígéretet tett, hogy idővel a templomot is feljavítják. A parókiában és a hozzá tartozó kertben üdülőközpontot terveznek a kisbácsiak. /Bálint Eszter, Püsök Annamária: Akikért már nem szól a harang. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

A Kutató Diákokért Országos Szövetség, az Erdélyi Unitárius Egyház és a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében 2007. november 30. és december 2. között került sor a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájára (TUDEK) Kolozsváron. A rendezvény hatodik kiírására Erdély 20 gimnáziumából érkeztek középiskolás diákok. Nyolc szekcióban zajlott a konferencia, a 140 diák 88 dolgozatot mutatott be. Végül a díjkiosztó gálán elsőként a zsűri által kiemelt három mintadolgozatot mutatták be: a gyergyószentmiklósi Kolcsár Levente Péter a Salamon Ernő Gimnáziumból, a kézdivásárhelyi Ördög Ildikó Andrea és Borcsa Imola a Nagy Mózes Gimnáziumból, valamint a marosvásárhelyi Fekete Albert Zsombor a Bolyai Farkas Gimnáziumból. Cseke Péter egyetemi tanár, a Korunk szerkesztője bemutatta az általa szerkesztett folyóiratot, majd Szekeres Péter, a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke értékelte a rendezvényt. A díjazottak a konferencia történetében először a Románia Nevelésügyi, Kutatási és Ifjúsági Minisztériuma által kiállított hivatalos oklevelet kaptak, amely alapján remélhetőleg a közeljövőben a TUDEK-en elért eredményeket az egyetemek figyelembe veszik a felvételi kritériumrendszerében. /Vörös Alpár: Az erdélyi tudományosság jövője. = Művelődés (Kolozsvár), február/

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette: értesülései szerint március 15-én, a világ magyarságának ünnepén Magyarország, az RMDSZ és a többi „terrorista” szervezet – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa, a Magyar Polgári Párt – ki akarják kiáltani a Független Székely Köztársaságot, amelynek külön elnöke, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és zászlaja lesz, a magyar nyelv pedig hivatalos nyelvvé válik. A „független köztársaság” a koszovói minta alapján szerveződne, és Hargita, Kovászna és Maros megyét foglalná magába. A szenátor szerint több erdélyi városban fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-tartalékokat halmoztak fel, s a magyarok csak egy jelre várnak, hogy kirobbanthassák az etnikai konfliktust. Ezért javasolta Funar, hogy el kell fogadni a PRM által benyújtott törvénytervezetet, amely visszatelepítené Székelyföldre az onnan elűzött románokat, és törvényen kívül helyezné az RMDSZ-t. /Funar: Március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Február 28-án Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatalban elmaradt az a találkozó, amelyre az Országos Diszkriminációellenes Tanács képviselői hívták meg Kirsch Attilát, az ötödik Bolyais Világtalálkozót szervező Öregdiákok Baráti Körének vezetőjét, valamint a Nagy-Románia Párt megyei szervezetét képviselő Amza Constantint és a sajtót. A megbékélést célzó megbeszélés célja az lett volna, hogy megvitassák a román sajtóban megfogalmazott kifogásokat, melyek szerint a múlt nyáron tartott világtalálkozóra csak a magyar diákok kaptak meghívást. A helybeliek megjelentek, az Országos Diszkriminációellenes Tanács képviselői anyagi okokra hivatkozva nem jöttek el Marosvásárhelyre. A Diszkriminációellenes Tanács képviselői szerint nem volt feljelentés, ők maguk bukkantak rá a Cuvantul Liberben című lapban közölt írásra, amely azt kifogásolta, hogy a román tanárokat és diákokat nem hívták meg a rendezvényre. A világtalálkozót a magyar sajtó mellett a román nyelvű sajtóban is népszerűsítették, továbbá az iskola kapui nyitva álltak bárki előtt. Érdekes, hogy ha a Diszkriminációellenes Tanács ilyen alaposan követi a Cuvantul Liber hasábjain megjelent cikkeket, de a lapban a magyarságot sértő írásokat figyelmen kívül hagyja. /(bodolai): Egyoldalú figyelem? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Értékfelmutatás, érdekképviselet, közösségépítés – e három fogalom köré szerveződik az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének tevékenysége. Február 23-án, Nyárádszeredában a nyolc tagszervezet közül hat (köztük a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület) képviseltette magát a közgyűlésen, az éves beszámolójukat Csíki Sándor, a szövetség elnöke tartotta. Szorosabbra fűzték kapcsolatukat a MIT és az EMI ifjúsági szervezetekkel, valamint az Áldás, népesség mozgalommal, közösen léptek fel a MAKOSZ-szal a 18. életévüket betöltött diákok gyermekpénzének érdekében. Következetesen kiállnak a főállású anyaság bevezetése mellett. /Müller Katalin: Család-szervezetek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Viharok pusztítottak Erdélyben a hét végén: Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Temes és Krassó-Szörény megyében megáradtak a folyóvizek, szélvihar döntött ki fákat, tépett le háztetőket. A Máramaros megyében lévő Batizházán ötven családot kellett kilakoltatni, mivel a hirtelen lezúdult eső miatt patakok áradtak meg és öntöttek el területeket. A heves széllökések miatt a hegyvidéken is zavarok keletkeztek. /Pásztor Krisztina, Tamás András: Az ég haragja sújtotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes fogadta azt a két tordai tanárt, akik a közelmúltban aláírás-gyűjtést szerveztek a diákok körében, amelyben azt kérték: a tizedik, illetve a tizenegyedik osztályt ne mozdítsák el a Mihai Viteazul Líceumból, azaz ne helyezzék át az ősszel induló Jósika Miklós Elméleti Líceumba. A megbeszélést követően a főtanfelügyelő-helyettes elmondta: “Bonczidai Ferenc úgy vélte, nem tájékoztatták kellőképpen az induló iskoláról, Papp László pedig kifejezte abbeli kételyét, hogy a Jósika-líceum mikortól rendelkezik a minőségi oktatás biztosításához szükséges megfelelő felszereltséggel?” – tájékoztatott Péter Tünde, aki hozzátette: “Amennyiben a tanfelügyelőséghez is eljut a két tanár kezdeményezte beadvány, megválaszoljuk. ” „A minőségi oktatást ősztől jó közösségben többnyire címzetes tanárok biztosítják a Jósika Miklós Elméleti Líceumban” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes. /Torda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Sürgősségi eljárással fogadta el március 3-án a képviselőház az egyéni választókerületeken alapuló választási rendszert szabályozó törvényt. Az RMDSZ 18 képviselője tartózkodott, mivel nem fogadták el a szövetségnek azokat a módosító indítványait, amelyek az arányos képviselet biztosítására kerestek megoldást. Az RMDSZ számára ez a választási rendszer hátrányos, elsősorban a szórványvidéken veszít mandátumokat. Egyfordulós választásokról van szó, az egyéni választókerületek száma megegyezik a szenátorok, illetve képviselők számával. Az egyéni választókerületeket a kormány határozza meg egy külön parlamenti bizottság javaslatára. Minden párt egy jelöltet indíthat egy egyéni választókerületben, és az nyer mandátumot, aki megszerzi a szavazatok 50 plusz egy százalékát. Azokban a választókerületekben, ahol senki sem szerzett ennyi szavazatot, a mandátumokat a pártokra leadott szavazatokkal arányosan osztják el. Minden olyan párt bekerül a parlamentbe, amely eléri az öt százalékos küszöböt – pártszövetségeknek a küszöb továbbra is 8, illetve tíz százalék – illetve ha sikerül elnyernie 6 képviselői és 3 szenátori tisztséget. A megyei tanácselnököket ezután nem a tanács választja meg, hanem a szavazópolgárok, akárcsak a polgármestereket, személyre szóló szavazással. Máté András Levente kifejtette: az RMDSZ számára hátrányos ez a választási rendszer. Kolozs megyét illetően szintén kérdéses az egy RMDSZ-es szenátor, illetve egy képviselő, a jelenlegi arány. /Sz. K. : Elfogadták az egyéni választókerületeket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Éles vitává fajult az RMDSZ-en belül az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény vitája, amelynek nyomán Eckstein-Kovács Péter szenátor lemondott a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségéről. Azt követően határozott így, hogy március 3-án leszavazták az RMDSZ szenátusi frakciójában. Az ANI-törvény vitát gerjesztett a szenátus jogi és emberjogi bizottságának együttes ülésén. A két szakbizottságot RMDSZ-es szenátorok vezetik, nevezetesen Eckstein-Kovács Péter és Frunda György. – Az én véleményem régóta eltér az Eckstein-Kovács Péterétől az ANI-törvény kapcsán – nyilatkozta Frunda György, aki emiatt kért frakciószavazást. A kormány által elfogadott sürgősségi kormányrendelet – amely kiegészíteni hivatott az ANI-törvényt – azt javasolta, hogy az ANI ügynökei a nem igazolható vagyont is ellenőrizzék és kobozzák el. Ezzel szemben Frunda azt a változatot támogatta, miszerint csak a törvénytelennek minősített vagyon fölött rendelkezhetnek az ANI-ügynökök. Az RMDSZ frakciója ezt a változatot támogatta. Eckstein-Kovács nem ért egyet azzal, hogy az ANI csak a törvénytelenül szerzett vagyont ellenőrizhesse. Ez azt eredményezné, hogy az ANI fölöslegessé válik, hiszen a törvénytelenséget csak bíróság állapíthatja meg. – Eckstein-Kovács hozzátette, nem lép ki az RMDSZ-ből. /Borbély Tamás: Lemondott Eckstein a jogi bizottság éléről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Nem helyesli Eckstein lépését Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, aki Frundához hasonlóan alkotmányba ütközőnek tartja a szenátor álláspontját az ANI-rendelet ügyében. /Cs. P. T.: Lemondott Eckstein-Kovács Péter. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Elekes Gyula ötlete volt, hogy a falvak Székelyudvarhelyen lakói az otthon maradottakkal bemutatkozzanak a művelődési házban. December 1-jén Székelyderzs bemutatkozott. Elhozták a székelyderzsi világörökség-vártemplom makettjét. Meséltek képpel, interaktív CD-ről, szavakkal, emlékekkel. A kisdiákok megjelenítették dédjeik fonóbéli szokásait. A Zoltáni testvérek a messziből hoztak krónikáséneket. /M. M. : És eljöttek a székelyderzsiek... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 5./

Olajos Péter (MDF), Gál Kinga (FIDESZ), Sógor Csaba (RMDSZ), a felvidéki Duka-Zólyomi Árpád (MKP), és Tőkés László (független) európai parlamenti képviselők sürgős, írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak a bizottsághoz, a romániai Nagypatakon folyó iskolán kívüli magyar nyelvoktatás ellehetetlenítése, a csángó magyar diákok megfélemlítése miatt. A képviselők beadványa szerint a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket. A sorozatos fenyegetések hatására a foglalkozáson már csak egy diák vett részt és a tanítók lakhelyét ismeretlenek kővel dobálták meg. A képviselők szerint a fenti eset súlyosan sérti az EU Alapjogi Chartáját. /Magyar EP-képviselők a nagypataki csángókért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Előfordulhat, hogy a minisztérium által 2007 decemberében jóváhagyott tordai Jósika Miklós magyar tannyelvű iskolában idén ősszel nem lesz tizenegyedik, illetve tizenkettedik osztály. A Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán tanuló 10-ikes és 11-ikes diákok többségének a szülei beadványban kérték az iskola vezetőségétől, hogy e két osztály a 2008–2009-es tanévben ne költözzék át az új Jósika Miklós Iskolába. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes értetlenül áll a tordai szülők kezdeményezése előtt. /Benkő Levente: Tordai iskola: kell is, nem is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Tordán egyes magyar szülők nem kérnek a nagy erőfeszítések árán kiharcolt, ősszel induló magyar gimnáziumból, és azt kérvényezték, hogy gyermekeik a Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán fejezhessék be tanulmányaikat. E kérvények megkérdőjelezik az önálló magyar intézményrendszer kialakításáért vívott harc létjogosultságát. Sokan szintén mérlegelik, nem kockáztatják-e egy-egy kérvény pozitív elbírálását, ha azt magyarul megfogalmazva nyújtják be? Ez bizonyítja, hogy nincs teljes jogegyenlőség. Aki a magyar nyelvet, a magyar intézményt választja, az kockázatot vállal. A nyelvhasználati jogok, a kicsikart intézmények csak tüneti kezelést nyújthatnak a valódi problémára. Tényleges megoldás csak az lehetne, ha a finnországi svédek mintájára a romániai magyarokat is államalkotó társnemzetként, a magyar nyelvet pedig az állam második, az elsővel egyenrangú hivatalos nyelveként ismernék el. /Gazda Árpád: A félmegoldások bosszúja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Március 1-jén tartották a budapesti Természet Világa tudománynépszerűsítő folyóirat által meghirdetett XVII. Természet-Tudomány Diákpályázat díjkiosztó ünnepségét, amelyre idén is meghívtak nagyenyedi diákokat. A Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör az elmúlt iskolaévben négy dolgozattal készült a pályázatra, ebből kettőt díjaztak. A kolozsvári, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi diákok mellett ott volt a temesvári Bartók Béla Líceum diákja is. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákokat díjaztak a Magyar Tudományos Akadémián. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Március 6-án Bukarestben aláírta a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt Szekeres Imre magyar és Teodor Melescanu román védelmi miniszter. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását. Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Szekeres román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hős parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. – A hadisírok jogi helyzetét szabályozó egyezmény aláírását a harmadik együttes román-magyar kormányülésre terveztük, de Nagyszebenben procedurális okokból nem lehetett ezt megejteni – nyilatkozta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. A Magyar Köztársasággal kötött mostani egyezmény meghatározatlan időre szól, és a belső elfogadási procedúrák teljesítéséről szóló diplomáciai értesítés után léphet érvénybe. Hivatalos statisztikák szerint mintegy 150 000 román katona nyugszik Európa és Ázsia 30 országában, ezek közül 16 000-re becsülik a Magyarország területén elesettek vagy a világháborúk utáni fogságban elhunytak számát. Ugyanakkor a második világháborúból 4136 magyar hősről tudnak, az első világháború idején pedig az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 2000 katonája esett el Románia területén. /Aláírták a román–magyar hadisír egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./