Néhány évvel ezelőtt sorozatosan jelentek meg ügynöklisták Budapesten. Sokaknak feltűnt, hogy az első ügynöklistán szinte csak jobboldaliak szerepeltek: püspökök, papok, közéleti személyiségek. Az áldozatok, akiket beszerveztek, vagy megpróbáltak beszervezni, de mégsem sikerült. Nem jelentek meg ezen a listán azok, akik működtették a rendszert. Vajon miért? Kiszely Gábor történész, aki könyvet írt az ÁVH, a terrorszervezet történetéről, leszögezte: „egyetlenegy ügynöklista sem jelent meg. Szó sincs ügynöklistáról. Pusztán egy manipulatív szándékkal feldobott névsorról, amit nem nevezek ügynöklistának. Ilyen listát ugyanis bárki készíthet. ” „ Igazi ügynöklista nem látott napvilágot Magyarországon, annál inkább egy manipulatív, hírhedt lista, amelyet a közvélemény Antall-listának nevez. ” Ezen a listán szerepelnek valódi ügynökök, és olyan emberek, akiket be akartak sározni. Furcsa, hogy sokaknak, akik valóban együttműködtek a titkosszolgálattal, hiányzik a neve. Ez a lista tehát rágalomhadjárat, méghozzá alvilági módszerekkel. Sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy ez ügynöklista. Kiszely elmondta, igaz, hogy a rendszerváltáskor az elvtársak iratokat égettek, de gondosan ügyeltek arra, hogy az elégetett iratok tartalmát rögzítsék mágneses szalagon vagy már számítógépen. A megsemmisített listák valamilyen formában továbbélnek, ezt biztosra vehető. Hogy ezek hol találhatók? Kiszely nem tartja valószínűnek, hogy ez a jelen titkosszolgálatoknál van, amelyek közül egyik sem jogutódja a feloszlatott III/III-nak. Hogy ezek a III/III archívumában találhatók, megint csak vélelmezhető. Azonban ez nem kutatható. A munkásőröknek és a párttagoknak kötelességük volt rendelkezésre állni informátorként. Érdekes: azt a témát, hogy vajon mennyiben volt segítőtársa a Munkásőrség a III/III-nak, soha senki még nem kutatta. Sokan dolgoztak úgy, mintha beszervezett ügynökök lennének, csak később szépen el lehetett tűnni, mert sehol nem regisztrálták őket. Kérdés: vajon hová kerültek a titkosszolgálattól elbocsátott emberek, kit integráltak közülük más titkosszolgálatokba mint szakembert. Hogyan kerültek ezek a tisztek a gazdasági életbe, hogyan találták meg ismét a kapcsolatot egymással? Erre sincs konkrét bizonyíték. A lehallgatást a BM III/IV-es részlege végezte. Ezek az iratok ma is nemzetbiztonsági rizikót, kockázatot jelentenek, tehát nem kutathatók. Egy lehetősége van a kutatónak: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, az archívumban több kilométeren keresztül rághatja át magát az aktákon: ki mindenkit hallgattak le? Többtízezer embert hallgattak le, volt, akit csak időlegesen hallgattak le, aztán leszerelték nála a készüléket, majd a poloskarendszert rárakták másra. Elképzelhető, hogy egyes elbocsátott III/III-asoknál maradt lehallgató készülék. Hogy ezek a csoportok kiknek ajánlhatták fel szolgálataikat, és esetleg dolgoztak tovább illegálisan, ez nem bizonyítható. Az elmúlt években lejárattak közéleti személyiségeket, például Kondor Katalint vagy Kaposvár polgármesterét. /Frigyesy Ágnes: Hamis ügynöklisták a jobboldal lejáratására? Beszélgetés Kiszely Gábor történésszel, a Terror Háza szakmai igazgatójával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./

A Romániában már több mint egy évtizede kutató magyar történész, Varga Andrea azt kéri, hogy rehabilitálják az 1956-os magyarországi forradalom egykori romániai szimpatizánsait, elítéltjeit és kivégzettjeit. Emlékeztetett arra, hogy június 26-án lesz Teodor Margineanu, a 25 éves „ismeretlen hős” kivégzésének ötvenedik évfordulója. Margineanu 1956-ban a Szabad Európa Rádió kommentárjait hallgatta az eseményekről, ő is hasonló mozgalomról álmodott. Rábeszélte tizenkét sorkatonatársát és a helyi tanítónőt, hogy forradalmi tanácsot hozzanak létre. Úgy gondolták, hogy december 19-ről 20-ra virradó éjjel maguk mellé állítják a besztercei borgóprundi laktanya tisztjeit, majd az ottani páncélos hadosztályt is. Kolozsvárra tankokkal vonultak volna be, hogy az egyetemistákat és a környékbeli parasztságot is szolidaritásra bírják. A hadnagyot 1957. június 26-án a román kommunista igazságszolgáltatás kivégeztette. Varga Andrea szerint erről a hősről és romániai sorstársairól semmit sem tudnak Magyarországon és Romániában az emberek. /Román ötvenhatosok rehabilitálását kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Az elmúlt 17 esztendő legmélyebb pontján áll az RMDSZ, de ez még nem jelent süllyedő hajót – nyilatkozta Puskás Bálint leköszönő szenátor, aki alkotmánybírói megválasztása miatt lemondani kényszerül RMDSZ-tagságáról és a szövetségben betöltött minden funkciójáról. Kifejtette: minden felelős személynek át kell gondolnia, mit tehetne a magyarság összefogásáért. A mélypont szerinte azzal magyarázható, hogy a szövetség vezetői eltávolodtak az emberektől, többet kellene választóik között lenniük, meghallgatniuk véleményüket, akaratukat. Ebben negatív szerepet játszik az RMDSZ-en belüli tisztséghalmozás is – vélte Puskás Bálint –, nem szerencsés, hogy a polgármester vagy a képviselő elnöki szerepet is betölt. Puskás elmondta javasolni fogja, hogy minden más funkciótól független RMDSZ-elnököket válasszanak. Puskás Bálint lát esélyt a magyar–magyar kiegyezésre, megismételte korábban hangoztatott véleményét: mindenkivel, így Tőkés Lászlóval is tárgyalni kell, a magyar közösség érdekében meg kell találni a közös nevezőt. /Farkas Réka: Búcsú előtti tanácsok (Puskás távozik a politikából). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Sepsiszentgyörgyön a nyolcadikos magyar diákok inkább földrajzból, a románok történelemből vizsgáztak. A magyar gyerekek számára megnehezíti a vizsgát, hogy román nyelven kell tanulniuk ezeket a tantárgyakat. Jobb eredményt érnének el, ha magyarul vizsgázhatnának. /Kovács Zsolt: Magyarul könnyebb volna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Évfordulós tisztelgések, kiállítások és emlékkötetek, konferenciák és koszorúzások évada volt a 2006-os év. A kései utókor tud majd pontos adattárat készíteni a történések és emlékezések teljes köréről. Láthatóvá válik viszont a hiányérzetek lajstroma, az elmulasztott gesztusok univerzuma. A határon túliak 1956–61-es felelősségre vonásáról, meghurcolásáról van szó. Magyarokról és szlovákokról, lengyelekről és románokról, csehekről és ukránokról egyaránt. Romániai látogatása során Sólyom László köztársasági elnök is kitüntetésben részesített három magyar és két román résztvevőt, koszorúzott a snagovi emlékhelyen, találkozón vett részt Kolozsvárott az ‘56-os tetteikért elítélt öregekkel vagy az egykor vád alá helyezett és azóta föl sem mentett más szereplőkkel. A rehabilitálás csupán formális gesztus. Akit életfogytiglan meghurcoltak, annak a rehabilitálás iránti bizalma, ellátottsága dokumentumokkal egyenes arányban csökken a hátrányos helyzetben eltöltött évtizedekkel. Akinek családtagját megvádolták, lecsukták, megkínozták, esetleg kivégezték, lelkiállapota miatt esélytelen szembeszállni a képviseleti intézmények adminisztrációjával. Azoknak, akik ez életutak krónikásai, dokumentátorai, nem lehet megpihenniök. A magyar–román kétoldalú kapcsolatformálás intézményes világában is ki kellene alakítani a közös, munkamegosztásra épülő partnerkapcsolatokat. Voltak kiállítások, kötetek születtek, de ez nem elég. Az egykor megkapott szolidaritást viszonozni kellene. Mert ami román volt a tettekben, kiáltványokban, utcai harcokban és megtorlásban, az nem kis hányadában mégiscsak magyar volt. Egyetemes érték. /Varga Andrea történész: Mitől román, ha magyar? Mert egyetemes? = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Felbolygatta a kedélyeket Neagu Djuvara Thocomerius – Negru Voda. Un voivod cuman la inceputurile Tarii Romanesti című legújabb könyve. Ebben a 90 éves történész leszögezte: a havasalföldi vajdaság alapítója, a román nemzet „atyja”, a legendás Negru Voda-ként ismert Basarab egyáltalán nem volt román, hanem kun. Ráadásul a párizsi Sorbonne egyetemen tanult Djuvara nemcsak a honalapító uralkodót, hanem a korai havasalföldi arisztokrácia zömét is etnikailag kunnak, kisebb részben pedig szlávnak határozta meg. Sőt, a dákoromán eredet kapcsán is felvetett kérdéseket: a rómaiakkal szemben elvesztett háború után a dákok további sorsa homályos, távolról sem olyan egyértelmű. A rómaiak által behozott katonák és telepesek nem voltak színtiszta itáliai latinok, hanem a többnemzetiségű birodalom balkáni, illetve közel-keleti részéről származnak. A nép a könyvet nemzetrombolásnak tekinti, mert a „kizárólagos dákoromán eredet”, s a „kontinuitás minden négyzetcentiméteren” című mítoszokat sulykolták beléjük. A kommunizmus nacionalista agymosásának nyomai nem tűnnek el. Különösen azoknál, akik a mai napig meg vannak győződve arról, hogy például Kolozsvár vagy Nagyszeben történelmi hagyatéka kizárólag román, amelyhez a magyaroknak vagy szászoknak semmi köze sem lehet. A visszajelzések azonban nem olyan visszautasítóak, mint tíz évvel ezelőtt, amikor megjelent Lucian Boia „Istorie si mit in constiinta romaneasca” című híres műve. A történelmi mítoszok akkori rombolását még egyértelműen nemzetárulásnak tekintették, akárcsak az ifjú kolozsvári történész, Sorin Mitu 1999-es tárgyilagos tankönyvét. /Chirmiciu András: Történelmi forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

Prohászka Ottokár édesapja, Prohászka Domokos Morvaországból származott; édesanyja, Filberger Anna Mária nyitrai születésű. Prohászka Ottokár Nyitrán született, a nyitrai piarista, majd a kalocsai jezsuita gimnáziumban tanult, 1873 őszén felvették az esztergomi kisszemináriumba; teológiai tanulmányait Rómában végezte. Hazatérte után számos papi tisztséget töltött be, teológiai tanár, 1905-től haláláig, 1927-ig székesfehérvári püspök. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, 1926-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé lépett. A Katolikus Néppárt egyik alapítója, a magyar keresztény-szocialista mozgalom vezéregyénisége, a Magyar Sion társszerkesztője, az Esztergom politikai lap munkatársa, 1920–1922 között parlamenti képviselő. Prohászka Ottokár pálya- és harcostársa Giesswein Sándor (1856–1923) prelátus. Majláth Gusztáv és Prohászka Ottokár püspökök Kanter Károly hitoktatóval 1908-ban létrehozták a Regnum Marianum Egyesületet. A regnumos atyák a szegényekkel, a fiatalokkal, a pasztoráció által el nem ért rétegekkel foglalkoztak, de vezettek cserkészcsapatokat és Mária-kongregációkat is. XIII. Leó 1891. május 15-én bocsátotta ki a “Rerum novarum…” kezdetű enciklikáját. Ennek szellemiségét a távolabb látó Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor karolta fel leghamarabb. Így lett Prohászka Ottokár a XX. század magyar katolicizmusának egyik legnagyobb alakja. Sok vitát kiváltó munkájával szintézist alkotott a tradicionális kereszténység és kora kultúrája között. Központi szerepe volt a hazai katolicizmus megújhodásában, a keresztény-szocializmus, a patronázsmunka elindításában, a politikai katolicizmus szervezésében. Az első világháború legkorábbi és legkitartóbb ellenzői közé tartozott. Prohászka Ottokár életművét, utóéletét értékelő szakírók úgy tekintik őt, mint aki Pázmány Péter után a legnagyobb hatást gyakorolta a magyar lelkiségre. Sírfelirata: Magyarország apostola és tanítómestere. /Réhon József: Halálának 80. évfordulójára emlékezünk. Magyarország apostola és tanítómestere. Prohászka Ottokár (1858–1927). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Közzétették a nyolcadikosok záróvizsgáinak országos eredményeit. Arad megyében 3996-an vettek részt tesztvizsgán, közülük 177-en magyar tannyelvű vagy tagozatos iskolákban végeztek. A magyar diákok közül valamennyi sikertelenül szereplő /56 fő/ román nyelv és irodalomból bukott. A magyarul VIII. osztályt végzettek 68,36 százalékos átmeneti arányt értek el, jócskán elmaradva a megyei átlagtól. Temes megyében 6600 nyolcadik osztályos vett részt a képességvizsgákon, közülük 78-an végeztek magyar iskolában. A magyar tagozatosak 82 százaléka átment, jelezte Kiss Ferenc tanfelügyelő. /P. L. Zs. : Közzétették az országos záróvizsgák eredményeit.; Ismét a román volt a mumus. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

Kolozsváron Az emberi piramis. Beszélgetések a pártállami diktatúráról című rendezvénysorozat III. részének meghívottja Tamás Gáspár Miklós Kolozsvárról elszármazott filozófus volt, akivel Magyari Nándor László beszélgetett. Tamás Gáspár Miklós úgy vélte, az emberek emlékezetében két fontos emlék él a pártállam időszakából: a titkosszolgálatok hatalma és a nacionalizmus. A vendég szerint nem sokat jelent az, hogy a volt szekus tisztek, központi bizottsági titkárok, pártaktivisták ma a rendszer vezetői között vannak. Azzal érvelt, hogy bár a személyekben megnyilvánuló kontinuitás erkölcsileg elfogadhatatlan, az nem strukturális kérdés, így abból nem következhet a rendszer kontinuitása. Másfelől undorítónak tartja, hogy az 1989 előtti titkosszolgálati emberek bármilyen szerepet is játsszanak napjainkban. Kijelentette: „Nekünk nem elsősorban az ezzel-azzal besúgásra kényszerített ügynökökre kell haragudnunk, hanem a Szekuritáté és a kommunista pártok vezetőire. ” Eckstein-Kovács Péter és Könczei Csilla azért bírálták a vendéget, mert szerintük túlságosan elméleti síkra terelte a beszélgetést, s keveset szólt a konkrétumokról, saját egykori romániai tapasztalatairól. Selyem Zsuzsa a szekusok és besúgók viszonyát taglaló értékeléssel szállt vitába. A vendég azonban hajlíthatatlan maradt. – Az erkölcsi felelősségből több jut annak, akinek nagyobb volt a hatalma. – mondta. Az igazi vita a beszélgetés befejezése után, a Tranzit Ház udvarán következett, ahol többen is vitatták Tamás Gáspár Miklós azon véleményét, miszerint súlyosabb erkölcsi felelősség terheli a rendszer vezetőit és működtetőit, mint pedig az egykori besúgókat. /T. Sz. Z. : Ellenségeink rémtetteinél jobban fáj barátaink árulása? TGM a Tranzit Házban a múlt feltárásának ellentmondásairól beszélt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Az Erdélyből a ‘70-es években Magyarországra költözött közíró beszélgetőtársa Magyari Nándor László volt, aki szerint a múlt átbeszélése mindenkinek hasznos. /Stanik Bence: Szekus „vég” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Tiltakozik a Magyarok Világszövetsége a Konzervatív Párt (PC) elnöke, Dan Voiculescu által javasolt törvénytervezet ellen, melynek értelmében minden olyan Romániában élő személytől megvonható lenne a román állampolgárság, aki nem beszéli az állam hivatalos nyelvét, illetve két éven belül nem hajlandó megtanulni azt. Az MVSZ tiltakozó dokumentumában felhívta a román állam figyelmét, hogy ez a törvénykezdeményezés nemcsak alkotmányellenes, de ellentmond a Románia által EU-s csatlakozásával vállalt minden olyan kötelezettségnek is, amelyek a nemzeti közösségek jogaira vonatkoznak. Az MVSZ felszólította az Európai Unió tagállamait, “kiemelten Magyarországot, amely 2005. szeptember 26-án feltétel nélkül megszavazta Románia EU-s tagságát”, kérje számon Romániától a csatlakozás előtt vállalt kötelezettségeit s zárja ki a parlamentből a “náci korszakokat idéző erőket. ” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Az erdélyi magyarság népesedési perspektíváiról készítettek átfogó tanulmányt kolozsvári társadalomkutatók a Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával. Csata István szociológus és Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség demográfiai munkacsoportjának tagjai, a tanulmány szerzői Csíkszeredában tartottak előadást. Az erdélyi magyar népesség számának 20-30 éves időtávra való előrevetítésével a céljuk az, hogy adatokkal szolgáljanak az erdélyi magyar intézményeknek a döntések meghozatalában. A kutatás egy három szinten elvégzett népesség-előreszámítás. Egyfelől vonatkozik a teljes erdélyi magyar népességre, másodszor a megyék népességére, és harmadszor a 42 oktatási régió népességét számították ki 20-30 évre előrevetítve. Megdöbbenést keltett az az adat, miszerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 332 000, 2032-re pedig 1 008 000 fő lesz. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A romániai népesség elég nagy mértékben csökken, ugyanakkor a magyar népesség csökkenése az országosnál nagyobb arányú. Egyrészt azért, mert a magyar lakosságra hangsúlyozottabban jellemző az elöregedés, mint az ország teljes lakosságára, másrészt az asszimiláció is közrejátszik. A román népesség csökkenése előrevetítve 30 évre 16 százalékos, szemben a magyarság 29 százalékos fogyásával. Ha Temes megye példáját ragadjuk ki a tanulmányból, nagyon kedvezőtlenek a népességi kilátások. A nagymértékű elvándorlás (1992–2002 között 9,9 ezrelékes) és a kedvezőtlen természetes szaporulat (–10,6 ezrelék) következtében 2032-ben a magyarok száma várhatóan a 2002-es érték 50 százalékát sem éri el. A magyar lakosság aránya 4,5 százalékra csökken (2002-ben 7,6 százalékos volt). A csíki régió, a Gyimesekkel és a Kászonokkal kiegészítve: Csík lakossága 120 952 fő, 85 százalékban magyar, 37 % lakik városon, az átlagéletkor 37,7 év. A termékenység és a születéskor várható élettartam is meghaladja az erdélyi magyarokat jellemző átlagot. Húsz év alatt 10,5, a 30 év alatt 15,8 százalékkal esik vissza a népesség. 2032-ben a migrációs veszteség feltehetően 10,3 ezer lesz. A legkedvezőbb a helyzet a Székelyföldön. Ennek egyik magyarázata a falusi népesség nagyobb aránya, kisebb az elvándorlás, magasabb a gyerekvállalási kedv. Székelyföldön fogy a legkevésbé a magyar népesség. Ezzel szemben a dél-erdélyi megyékben: Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, vagy a Bánságban a magyar népesség várhatóan megfeleződik a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest. 1989 és ‘93 között volt a legnagyobb születésszám-csökkenés, négy év alatt 10 ezerrel csökkent a születések száma. Az elemi iskolákat ez a hullám az 1996–97-es tanévben, a középiskolákat a 2004–05-ös tanévben érte el, míg az egyetemeket 2009 és 2013 között éri el. Az egyetemista korú népesség 37 százalékkal, 18 700-ról 11 800-ra csökken, tehát mintegy 7000 magyar egyetemistával lesz kevesebb, mint most van. Az oktatási régiókra való előreszámítás segít a döntésben, hogy hol érdemes szórványkollégiumot vagy iskolát megerősíteni, fenntartani, hova érdemes, illetve nem érdemes beruházni. A Sapientia–EMTÉ-n és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen párhuzamos építkezés folyik, helyenként olyan társadalomtudományi, illetve humán szakokkal, amelyek esetében a fiatalok nem igazán tudnak a szakmában elhelyezkedni. /Oláh-Gál Elvira: Interjú Csata István és Kiss Tamás szociológusokkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

A képességvizsgán a magyar diákok tömegesen buknak meg román nyelv és irodalomból. Évek óta sokszor elmondták, hogy a nyelvi, nyelvtani követelményeknek közepes szinten meg lehet felelni egy jó módszertannal tanított idegen nyelvből, de annak sajátosságait, stílusát, belső harmóniáját csak az ismerheti, akinek anyanyelve. /Fekete Réka: Ki és mi bukott meg tulajdonképpen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

Hatályon kívül helyezte a kolozsvári táblabíróság a Kolozs megyei törvényszéknek azt a május 10-i ítéletét, amellyel elutasította a perújrafelvételt a Wass Albert-ügyben, tájékoztatott Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A perújrafelvételt Wass András – az író fia – képviseletében kezdeményező jogász szerint „a túlpolitizált Wass-ügyben most végre korrekt, kimondottan szakmai ítélet született”. Ennek nyomán az őszre várható tárgyaláson eldől, hogy lesz-e vagy sem perújrafelvétel. „A kolozsvári táblabíróság ekkor ugyanis elvi döntést hozhat arról, hogy mind a régi, mind az eddig ismeretlen, nemrég előkerült bizonyítékokat figyelembe véve tárgyalja újra Wass Albert perét, és bebizonyosodjék, hogy semmilyen bizonyíték nincs, amely összefüggésbe hozná Wass Albert személyét az 1940. szeptemberi vasasszentgothárdi és omboztelki gyilkosságokkal” – magyarázta Kincses Előd. /Benkő Levente: Perújrafelvételre várva. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Az álláslehetőségek hiánya jelenti a legnagyobb problémát Küküllőszéplak községben – mondta el Sándor Mihály polgármester. Komolyabb vállalkozókat nem sikerült megtelepíteni az ötfalvas községben. A községháza költségvetése szegényes, a községközpontbeli új kultúrház építése, illetve az Oláhszentlászlóra és Kisszentlászlóra vezető községi út leaszfaltozását foglalták bele. Ezt az utat meg kell emelni, mert ha a Küküllő kiönt, a két falut elzárja a külvilágtól. A küküllőmenti borok legjobbjai közé tartoznak a héderfájiak, erősített meg Simon Kálmán héderfáji borosgazda. Egykor tiszta szász falu volt Kisszentlászló, mára csak négyen-öten maradtak, a falut leginkább romák lakják. Sokszor feltörik a templomot – mondja a gondnok, mindent elvisznek. A múltkor szétrúgták a háromszáz éves orgona sípjait. Az oltárról a feszületet egy hírhedt, alvilági gyűjtő lopatta el, az angyalokkal együtt. A templom az 1770-es években épült és a rendszerváltásig használatban volt. Azóta romlik az állaga, a gondnok vigyáz rá, ahogy lehet. Havonta-kéthavonta jár ide lelkész istentiszteletet tartani. Szükség lenne Küküllőszéplakon, a községközpontban kultúrotthonra. Sándor Mihály polgármester segítséget kért a minisztériumtól, de nem érkezett válasz. A lakók megöregedtek, nincs kulturális élet. /Nagy Botond: Küküllőszéplaki vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Solymosi Zsolt vallástanár vezetésével indultak útnak a Pusztuló kövek nyomdokában biciklitúra résztvevői Kolozsvárról, a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvaráról. A 15 naposra tervezett, több mint 1000 km-es túra idén számos érdekességet tartogat a diákok számára. Útjuk során lebicikliznek a Dunáig. Megnézik majd az abrudbányai református templomot, Lugoson, Boksabányán, Oravicabányán keresztül jutnak el majd Néraszlatinára, elmennek a Vaskapuhoz és Orsovára. A Kiskazán és Nagykazán szoroson való hajókázás is a túra része. A negyedik alkalommal megszervezett túra lényege, hogy a diákok olyan helyekre jussanak el, ahová talán másképp nem lenne lehetőségük. /Dézsi Ildikó: Pusztuló kövek nyomdokában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A tanév végét zárják a diákok. Dávid Erzsébet, Máramaros megye főtanfelügyelő-helyettese elmondta, hogy a megye két magyar líceumából /Németh László Gimnázium – Nagybánya és Leöwey Klára Líceum – Máramarossziget/ majdnem minden végzős egyetemre készül. Az előző években 80-90 %-os volt a bejutási arány. A Németh László Gimnázium bővítésre készül, díszterem, dokumentáció terem, tanterem és irodahelyiség építését tervezik. A Leöwey Klára Líceumban a belső felújításokon kívül a picét is felújították. /Hitter Ferenc: Év végi izgalmak az iskolában. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), jún. 28./

Évek óta már, hogy egy hetet szánnak arra a Szejke Szépteremtő Kaláka szervezői – az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete –, hogy az ifjú, népi mesterségek iránt érdeklődőknek, tehetségeknek nyaranta tábort szervezzenek. Múlt héten kezdődött Szejkefürdőn a XI. Szejke Szépteremtő Kaláka elnevezésű alkotótábor, 46 gyermekkel. Tizenhét különböző mesterségben elismert ember fordult meg a táborban, köztük Bán Erzsébet, a népi hímzés mestere, szakoktató és Zsigmond Endre fafaragó. Szakál Gizella vezetésével a Mesterségek útján című vetélkedőn mérhették össze tudásukat a résztvevők. A táborban két kopjafa készül el, mely egy észak-erdélyi elszigetelt magyar faluba, Tacsra fog kerülni. /Barabás Blanka: Kopjafák egy magyar falunak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 28./

A református templom építésének kétszázadik évfordulóját ünnepelték az elmúlt hét végén a Szatmár megyei Börvelyben. Az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét, aki a gyökerek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, „hiszen ez segítette a múltban is megmaradni a magyarságot”. Demján Sándor, a község multimilliomos szülötte levelében közölte, hogy a Demján Sándor Alapítvány 2007 szeptemberétől kezdődően, öt évig, évi 20 ezer eurós ösztöndíjjal támogat 40, középiskolát vagy egyetemet végző börvelyi fiatalt. /Babos Krisztina: Ösztöndíj a diákoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Lovas Zoltán Aradon a román színház /Ioan Slavici Klasszikus Színház/ színésze. A színház évadját június 30-án, a Stúdió teremben Lovas Zoltán előadóestje zárja. Érdekessége, hogy a művész ezúttal ismét magyar nyelven adja elő a sikeres olasz drámaíró, Aldo Nicolaj darabjának (Apropo, ati chemat pompierii?) Liana Didilescu által átdolgozott, színre vitt, rendezett változatát Amerika, Amerika címmel. A darab bemutatója, ugyancsak magyar nyelven, 2002-ben volt a Jelen Ház bárjában, s utána többször is színre került. Lovas Zoltán elmondta, hogy a tévében már jó ideje megy a gasztronómiai műsora. A jövő héten utaznak Magyarországra, a Zsámbéki Nemzetközi Színházi Fesztiválra. Egy hét múlva ár Pécsett lesz, meghívták az Aldo Nicolaj-darabbal a Pécsi Szabadtéri Játékokra. /(Balázs): “Nagyon sok dolgom van!” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Példátlanul nagy összeget fordít a román kormány az erdélyi közutak felújítására, mondta el Tánczos Barna közlekedési minisztériumi államtitkár, miután a kormány majdnem egymilliárd euró értékű útrehabilitációs program megvalósításáról határozott. Az államtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte a sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében többnyire magyarok lakta erdélyi településeken áthaladó, összesen 1100 kilométer utat javítanak meg. A program összértéke 987 millió eurót, ebből 450 millió eurót az Európai Befektetési Bank, 537 millió eurót a román kormány fedez. A román kormány még soha nem szavazott meg ennyi pénzt erdélyi utak felújítására. Az államtitkár a megjavítandó utak közül kiemelte a mintegy 155 kilométernyi, Maroshévíz és Kökös közötti szakaszt. /Példátlanul nagy összeg az erdélyi utak felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A 20. század szégyenfoltjai közt a zsidó holokauszt mellett az örmény genocídium is ott van, csak kevésbé ismert. Az európai csatlakozásra s váró török állam még mindig nem ismerte el, hogy a népirtás bűnét elkövette. A 20. század első nagy népirtása az örményekkel történt meg, amikor a Törökországhoz tartozó részen élő örményeket, mintegy 1,5 millió embert irtottak ki a törökök. A már a 19. század végén megindult örményüldözésnek összesen mintegy 2,5 millió örmény esett áldozatul – írta Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Kulturális Gyökerek Egyesület elnöke a genocídiumnak emléket állító könyv bevezetőjében. A népirtásról szól Nikolaj Hovhanniszján jereváni történészprofesszor könyve, amelyet az Erdélyi Örmény Kulturális Gyökerek Egyesület adott ki magyar fordításban. /Bodó Márta: Nikolaj Hovhanniszján: Az örmény genocídium. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

Aláírta a koalíciós szerződés mellékletét Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke Budapesten. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a dokumentum aláírása után azt mondta: a megállapodás világos programot ad a következő egy-két év kormányzásához. /MSZP–SZDSZ megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Nehéz volt a román írásbeli érettségi. „Az interneten közzétett száz tétel közül talán a 78-as, a vizsgafeladatként kapott tétel volt a legnehezebb, sok gyerek nem is értette, miről kell írnia” – mondta egy román szakos tanár. Szómagyarázatot is mellékeltek, tehát még a román anyanyelvű diákok esetében is számítottak arra, hogy nehezen érthető a szöveg. /Kovács Csaba: Kemény dió volt a romántétel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Parlamenti és politikai együttműködésről szóló megállapodást kötött július 2-án a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD), melyet Emil Boc és Theodor Stolojan pártelnökök írtak alá. A tíz pontba foglalt megállapodás nem rendelkezik jogerővel, és nem tartalmaz a két alakulat fúziójára, illetve jobb-közép gyűjtőpárt létrehozására vonatkozó utalásokat sem. A PD-PLD-megállapodás leszögezi, ellenzéki pártként szembe helyezkednek a jelenlegi kormánnyal, illetve a PSD-vel, amely „jelenleg Románia tulajdonképpeni kormányzó pártja”. /Hivatalos a PD és a PLD frigye. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Frunda György leváltását kérték július 2-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlése román küldöttségének éléről a testület demokrata párti tagjai, akik azzal vádolták az RMDSZ-es szenátort, hogy nem vett részt a parlamenti közgyűlés jogi bizottságának ülésén, amikor az úgynevezett Marty-jelentés került terítékre. Az ET parlamenti közgyűlése elfogadta Dick Marty svájci törvényhozó jelentését, amely szerint „nagy valószínűséggel” léteztek több éven át titkos, a CIA által irányított fogolytáborok Romániában és Lengyelországban. A román küldöttség tagjai ezek után tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amelyben közölték: mindaddig nem vesznek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, amíg Dick Marty el nem látogat Romániába, hogy a helyszínen vizsgálja meg: valóban vannak-e bizonyítékok állításaira. Frunda RMDSZ-es szenátor leszögezte: a bizottság június 7-i üléséről „igazoltan hiányzott”, mert éppen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsát elnökölte Marosvásárhelyen. A szenátor politikai támadásnak tekinti demokrata párti kollégái bírálatait. „Amióta megírtam a jelentést a nemzetről, meg akarnak szabadulni tőlem” – fejtette ki a szenátor, aki az említett jelentésében keményen bírálta a román hatóságok kisebbségpolitikáját. /Cs. P. T. : Frundát fúrják a demokraták. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Országos szinten július 2-án zajlott le a második írásbeli vizsga az érettségizőknek, ezúttal anyanyelvből. Magyarul 7570-en, németül 979-en írtak dolgozatot. A magyarból érettségizők tételén Radnóti Miklós Elégia című verse szerepelt, majd Sütő András – Egy lócsiszár virágvasárnapja és Örkény István – Tóték című színműve között választhattak, végül pedig monológot kellett írniuk a diákoknak, aminek az utolsó mondata az kellett hogy legyen, „Ez, ami nekem számít. ” Az érettségizők nagy többsége úgy vélte, hogy a tételek könnyűek voltak. /B. Z. : Elégia és Tóték a magyar érettségin. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök nyilvánosságra hozta azt a döntését, hogy az egyházkerületben szolgálatot teljesítő lelkészeket átvilágítsák, azaz kiderítsék: együttműködtek-e a volt Szekuritátéval. Az egyházfő azzal indokolta döntését, hogy két közeli munkatársáról nemrég kiderült: besúgók voltak. A többi történelmi magyar egyház álláspontja különböző. Az Erdélyi Református Egyházkerületben erről nincs testületi döntés, nyilatkozta Kató Béla püspök-helyettes, főjegyző. Az a tény, hogy a besúgórendszert nem fedték fel teljesen, sok kételyt vet fel, vélte. Az egyházkerületben a papság kétharmada azóta kicserélődött, az átvilágítást el lehet végezni, de túl sok értelme nincs – hangsúlyozta. Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa hozott egy határozatot, amelynek értelmében minden egyházi alkalmazottnak, illetve azok a világiaknak, akiket egyházi tisztségre jelölnek, lezárt borítékban nyilatkozatot kell erről benyújtaniuk – közölte Szabó Árpád püspök. A választás előtt a borítékokat felbontják, és hangosan felolvassák. A Római Katolikus Egyházban más a gyakorlat. Központilag nem kérnek átvilágítást, mert tapasztalataik arra utalnak, hogy az információkat manipulálják. Potyó Ferenc helynök példaként említette azt a zsaroló felszólítást, amit Jakubinyi György kapott néhány évvel ezelőtt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt elnökének, Gheorghe Onisorunak az aláírásával, és amelyben kijelentették: ha az érsek 30 napon belül nem mond le, nyilvánosságra hozzák a dossziéját. Potyó maga is kikérte a saját megfigyelési iratcsomóját, másfél év után kapott egy összeválogatott másolatot. Amikor az összes püspök átvilágítását kérték, őket is felszólították, hogy küldjék el a személyes adatokat, ennek eleget tettek, de a papok szintjén ez nem fog megtörténni. A Zsinatpresbiteri Evangélikus Lutheránus Egyház vezetősége már régen kérte a CNSAS vezetőségétől, hogy állítsák össze az egyház történelmének ezt az oldalát – közölte Fehér Attila tanácsos. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Átvilágítás: különbözik az egyházak álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Tanács elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Július második felére sikerül összegyűjteni a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat – nyilatkozta Gazda Zoltán. A törvény által megszabott 25 000 támogató kézjegy összegyűlt, de a területi elosztás nem volt megfelelő, Bukarestben és a román megyékben nem sikerült összesíteni a 700–700 aláírást, és Temes megyében sem volt teljes a lista. A júniusra tervezett akció során egy-egy székely szervezet vállalta fel a román megyéket. Szász Jenő elnök módosította, két héttel ezelőtt a Gandul című román napilapnak adott nyilatkozatát, ő megszervezte az aláírásgyűjtést, így a területi elnököknek kell lemondaniuk, ha nem gyűjtik össze a szükséges aláírásokat. /Farkas Réka: Szász Jenő nem mond le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

A két Nagylak, a magyarországi és a romániai település polgármesterei a román részen találkoztak július 3-án, hogy megbeszéljék közös ügyeiket. Nagylak településből kettő van Trianon óta. Az Arad megyei Nagylakot mindenki ismeri, hiszen ott van a határátkelő Magyarországra. A kisváros hatszáz lelkes részét Trianon után Magyarországhoz csatolták, ebből lett a Kisnagylak, amely jelenleg önálló községként működik. A két település között 2002-től van testvérkapcsolat. A találkozón téma volt a közös szennyvízkezelés /Both Abigél: Nagylakok találkozója. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban két éve indult a szakiskolai tagozat, építészeti és turisztikai osztállyal. A napokban értek véget az első alkalommal megszervezett szakvizsgák. A kollégiumi szakoktatás jól felszerelt szaktantermekben folyik, Nagyenyeden és környékén pedig egyre több lehetőség van a szakgyakorlatra. A kollégium a 2007–2008-as iskolai évben is várja informatika, könyvelői és teológia profilú osztályaiba az érdeklődőket. /Bakó Botond: Nagyenyed. Eredményes szakoktatás a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./