Megszavazta a parlament azt a törvényt, amely kivonja a büntetőjog hatásköre alól a bankhitelekkel való csalást. Ezáltal szabadlábra kerülnek mindazok, akik a bankok tönkretételével, hitelcsalással tettek szert vagyonra, sok milliárd lejes kárt okozva. A módosítást azzal indokolták, hogy a bankok belső szabályzata nem tekinthető törvényerejűnek, a hitelezés pedig civil szerződés által történik, ami a pénzintézet és az ügyfél magánügye. A már eddig bebörtönzötteket is szabadon bocsátják, a jelenleg folyó vizsgálatokat pedig megszüntetik. A szenátusi módosítás nyomán a csalók rácsok mögött maradnak akkor, ha az eltulajdonított összegeket közpénzekből fizették. A miniszterelnök előzőleg elítélően nyilatkozott erről a törvényről, az államfő pedig visszaküldte a jogszabályt a parlamentbe, újratárgyalásra, de csekély eredménnyel. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a jogszabály veszélyes precedenst teremt, hatására szabadlábra kerülhet Sever Muresan, a Dacia Felix Bank tönkretevője, Dinel Staicu, aki a Vallások Nemzetközi Bankjának csődjéért felelős, és sokan mások. A Dacia Felix Bank bukása az egyik legbotrányosabb eset volt az 1989 utáni Romániában. A becslések szerint a kár elérte a félmilliárd dollárt, akkoriban a lakosság megtakarított pénzének mintegy 10 százaléka ebben a bankban volt elhelyezve. Eckstein szerint sürgősségi kormányrendelettel visszaállítható a korábbi helyzet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadlábra kerülnek a bankok tönkretevői. Sokmilliárdos csalóknak kedvez a szociáldemokraták törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Április 16-án Kolozsváron a Farkas utca 4. szám alatti épületben felavatták a Babes–Bolyai Tudományegyetem múzeumának új otthonát. A négy teremben, többek között, helyet kapott – néhány korabeli fényképfelvétel és dokumentum erejéig – az 1872–1918-as, 1940–45-ös és 1945–59-es időszakok méltánytalanul lecsökkentetett emléke is, „Ferencz József Tudományegyetem”, „A kolozsvári magyar egyetem” és a „Bolyai Egyetem” alcímek alatt. /Méltánytalan emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Békés megye képviselő-testülete elfogadta az Arad–Békés Megyei Vegyes Bizottság és albizottságai felállítására vonatkozó előterjesztést. A romániai féllel lefolytatott szakmai egyeztetések után Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke javaslatot tett, mellyel egyetértettek a felek. A bizottsági ülések száma éves szinten négy, emellett egyéb találkozókra is sor kerülhet. Az albizottságok a szakmai együttműködést biztosítják, tagjaik a megyei önkormányzati hivatalnak a főjegyző által, elnöki egyetértéssel kijelölt munkatársai. A hét albizottságot az együttműködési területek csoportosítása alapján hozzák létre. Ezek: gazdasági élet, kis- és középvállalkozások – területfejlesztés, közigazgatás – kultúra, sport, turizmus – környezetvédelem, infrastruktúra – szociális gondoskodás, gyermekvédelem – civil társadalom, szakoktatás – határ menti együttműködés. /Fehér József: Békés Araddal együtt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

Székelyudvarhelyen április 12–14. között rendezték meg a 14. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF), amelyen tizennyolc iskola négyszáz diákja szerepelt. A Tamási Áron Gimnázium színjátszó csoportja, a Vitéz Lelkek hatodik alkalommal volt házigazdája a fesztiválnak, amelyről Szász Mihálykó Mária, a Vitéz Lelkek vezetője elmondta, klasszikus irodalmi színpad, pszichodráma, mesejáték és Shakespeare-előadás is szerepelt. A tematikai változatosság nem hiba, de a diákok életkorának nem megfelelő darabot megsínyli a szerep is. 16-17 éves szereplő nemigen tud a színpadon III. Richárdként hitelesen értekezni az élet nagy dolgairól. Az idei ODIF azonban nem erről szólt, nagyon sok jó egyéni teljesítményt, jó alakítást, testreszabott szerepet láthattak. Négy egyéni alakítást díjazott a zsűri, de sokkal többet lehetett volna. Két éve a Bolyai Nyári Egyetemen sincs drámapedagógiai továbbképzés. Nem kellett volna megszüntetni. A diákszínjátszás nem színész-utánpótlásképzés, hanem személyiségfejlesztés. /Kovács Csaba: Az informális intézmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze másfél hónappal ezelőtt Kutassuk együtt Csíkszék középkorát címmel hirdette meg azt az akciót, amelynek célja diákok, érdeklődő felnőttek bevonása Székelyföld eddig tabuként kezelt múltját feltáró munkába. Botár István elmondta, néhány község már lelkesen bekapcsolódott a mozgalomba. A csíkrákosiak jelezték, hogy tudomásuk van olyan telkekről, amelyeken érdemes volna kutakodni középkori leletek (cseréptöredékek, relikviák stb.) után. A csíkkozmási Boga Alajos Általános Iskola tanulói, Csillag Ottó tanár vezetésével figyelemre méltó kutató tevékenységet folytatnak. A Nyergestetőn olyan kardra bukkantak, amely valószínűleg az 1848-as szabadságharchoz kötődik. Csíkszentimréről, Csomortánból és Menaságról magánszemélyek is jelezték, hogy bekapcsolódnának az akcióba. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./

A kommunizmus üldözötteinek kárpótlására vonatkozó 118/1990-es törvény érintőlegesen, de a múlt év nyarán megjelent kiegészítő jogszabály tételesen is foglalkozik a múlt rezsimben kuláksorsban szenvedettek jóvátételével. Vorzsák János, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetsége Hargita Megyei Fiókjának munkatársa elmondta, hogy a tavaly közzétett kiegészítő jogszabály értelmében a kommunizmus áldozatának számító volt kulák vagy hozzátartozója igényelheti a jóvátételt. Eddig megyei viszonylatban több százan igényelték a kárpótlást, s továbbra is élhetnek a jogszabály adta lehetőséggel, lévén, hogy az nincs határidőhöz kötve. Jóvátételként a volt kulák egy évre számítva 50 lejre, a hátramaradt házastársa utódnyugdíj címen annak felére tarthat igényt. Gyermekek esetében az számít irányadónak, hogy a kuláklistán nyilvántartott családfő életében hány évig voltak annak eltartásában. /Kristó Tibor: A volt kulákok kárpótlásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye 2004-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon a színésztanároknak, rendezőknek és diákoknak a közös munkára. 2004-ben Roland Schimmelpfenig: Az arab éjszaka és Mark Twain: Ádám és Éva naplója című előadásokat, 2005-ben Barabás Olga Brecht-átiratát (Valahol Szecsuánban) játszották nagy sikerrel. Az idei produkció kortárs amerikai szerző, John Pielmeier Isten Ágnese című drámája. A Stúdió Színház előadását Marius Oltean rendezte. /Kádár-Dombi Katalin: Isten Ágnese a Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Az Európa Tanács (ET) oktatási és kulturális bizottsága napirendre tűzi azt az indítványt, amely a romániai magyar kisebbséget a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció ellen tiltakozik – közölte a strasbourgi parlamenti ülésszakon részt vevő magyar delegáció két tagja. Az ET parlamenti közgyűlésének előző, januári ülésszakán a testület több vezető politikusa, a magyarok mellett neves külföldi képviselők közös határozati javaslatot nyújtottak be, vizsgálatot kérve abban az ügyben, hogy biztosított-e a magyar kisebbség esélyegyenlősége a romániai felsőoktatásban. A határozati javaslat emlékeztetett a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetre, ahol két magyar oktatót eltávolítottak, mert magyar nyelvű feliratokat akartak elhelyezni az épületekben – miközben az egyetem magát multikulturális intézménynek mondja. A dokumentum leszögezte, hogy Romániában a magyar anyanyelvű professzorokat és diákokat a felsőoktatásban való anyanyelvhasználat terén számos módon diszkriminálják. A felsőoktatásban továbbtanulóknak csak 4,4 százaléka tartozik a magyar kisebbséghez, s mindössze 1,6 százaléka élhet azzal a lehetőséggel, hogy magyarul tanulhasson, miközben a magyarok aránya az ország lakosságának 6,6 százaléka. /Napirenden a romániai magyar felsőoktatás ügye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Elmarasztalta és figyelmeztetésben részesítette az Oktatási Minisztériumot az Országos Diszkriminációellenes Tanács, mert az érettségi és képességvizsga-tételeket másfél hónappal hamarabb tették közzé az interneten román nyelven, mint a nemzeti közösségek nyelvén. Az esetet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete panaszolta be a bizottságnál. Gazda Zoltán, az MPSZ helyi elnöke közölte: a tanács egy igen részletes és jogi háttérrel alátámasztott választ küldött beadványukra, amelyben a hatályos törvényekre hivatkozva egyértelműen elismerte, hogy súlyos diszkrimináció áldozatai lettek az érettségi és képességvizsga előtt álló kisebbségi diákok. Gazda elmondta, beadványukban kérték, de nem kaptak választ arra, hogy a valamely kisebbséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhassák a földrajzot és történelmet, illetve a román nyelvet tanítsák idegen nyelvként, amely megkönnyítené számukra a többségi nemzet nyelvének elsajátítását. Ez ügyben hamarosan egy újabb, beadványt küldenek a tanácsnak. /Kovács Zsolt: Elmarasztalták a tanügyi tárcát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

A holland reformátusok lapja – Reformatorisch Dagblad – március 16-án egyik hírfejében a következőt jelezte: „Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával. ” A tudósítás pedig így kezdődik: „A Romániai Református Egyházban nagy nyugtalanság keletkezett Tőkés László és Pap Géza magyar református püspökök fellépése miatt. Püspöki hatalmukat politikai cél elérésére használják, mondják a bírálók. ” – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve, hogy egyetlen erdélyi egyházi személy, egyetemi teológiatanár folytat február vége óta magányos küzdelmet. Visky S. Béla több mint egy évtizede a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán ad elő hittudományi tárgyakat. Mostanában több cikket, tanulmányt, esszét írt: Nehéz ma reformátusnak lenni (Szabadság, 2007. február 28.); Templomaink nyugalmáért (Krónika, március 2-4.); Nyílt levél Tőkés Istvánnak; Március idusán. Szentenciák két hangra (Szabadság, március 17.); Adalékok egy kortárs magyar drámához (Erdélyi Riport, március 22.); Tőkés morálisan alkalmatlan (Élet és Irodalom, március 23.); Nyílt levél Horváth Andorhoz. (Erdélyi Riport, április 5.). A reagálás: Tőkés István: Viták hevében. Balogh Béla: Egyházi EP-jelölés. Szabadság, 2007. március 6; Horváth Andor: Hang és értelem, Új Magyar Szó, március 21; Kincses Előd: Tőkés alkalmatlan?; Élet és Irodalom, március 30. „Ma egyházam egyetlen esélye a nyilvánossá. ” – írta Visky az Erdélyi Riportban. Cs. Gyimesi kitágította e kijelentés érvényét: a demokrácia egyetlen esélye a kárpát-medencei magyarság minden közösségében a nyilvánosság, „a legteljesebb átvilágítás”. Ez utóbbit a romániai magyar politikai elit is elszabotálta. Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy a reformátusok az egész világon zsinat-presbiteriánus egyházban élnek. Csupán a magyarokra érvényes az egyszemélyes, „visszaélésekre csábító püspöki uralom”. Cs. Gyimesi Éva mindkét református püspököt ismeri előző korszakukból. Pap Géza akkor hitelesen szólt híveihez. Az Ellenpontok című, 1982-es szamizdat kapcsán találkozott először Tőkés Lászlóval, nyíltan szolidarizált a tetteivel. „Ám amikor lelkészi hivatásával ellentétes módokon – a reménytelenség sugallatával, destruktív politikai víziókkal, agresszív kirohanásokkal és az uszítás eszközeivel – kezdett a szószékre lépni, előttem elvesztette addigi tekintélyét. ”Cs. Gyimesi Éva lehetetlennek tartja, hogy félnie kell valakinek az egyházban azért, mert a Királyhágómelléki Egyházkerület püspökét méltatlannak tartja EU parlamenti képviseletre. /Cs. Gyimesi Éva: Bodri és a hatalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Huszonnégy kőműves tanul ezekben a napokban Erdély egyik legszebb neoreneszánsz kastélyában, a Szatmár megyei Hadadon. Újratanulják a „falazáselméletet”. Erre azért van szükség, hogy az EU által is elismert diplomát megkaphassák az amúgy már évek óta ebben a szakmában dolgozók. Baranyai Tibor, a szatmári Traian Vuia Szakközépiskola igazgatója – aki egyúttal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének elnöke is – jól felkészült mérnököket és mestereket jelölt ki előadóknak. A kastély tulajdonjogát nemrégiben visszakapó Dégenfeld Pál azzal a feltétellel adta hosszabb időre a református egyház használatába az épületet, hogy a helyi és a környékbeli lakosság művelődését, tudásgyarapítását szolgálja. A kőművesség mellett szakács- és kereskedelmi tanfolyamokat is indítanak. Kurta-Tőtös Beáta lelkipásztor-igazgató arról tájékoztatott, hogy a Dégenfeld Kulturális Központ programja egész évre lefedett. Április 27-én a szatmári színészek felléptével jótékonysági estet szerveznek, melynek bevételét a kastély további javítására fordítják. Május 5-én egyházmegyei ifjúsági majálisnak ad otthont, majd következnek a MADISZ vakációs rendezvényei – néptánc- és angol-nyelvtáborok, ősztől pedig folytatódnak a szakmai tanfolyamok. /S. L. : „Kastélymester”-képzés Hadadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Határon túli magyar diákok számára nyújtott oktatási, nevelési, tankönyv- és taneszköz támogatásokról, valamint a hallgatók jegyzettámogatásáról írtak alá megállapodást a lebonyolító szervezetek képviselői és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára április 20-án Budapesten, a Parlamentben. Évente 230 ezer diák kap támogatást. A dokumentumot a romániai Iskola Alapítvány képviseletében Kelemen Hunor elnök, a szlovákiai Pázmány Péter Alapítvány részéről Zsille Béla ügyvezető, a szerbiai Concordia Minoritatis Hungricae Polgári Egyesület oldaláról Dudás Károly elnök, az ukrajnai KAMOT Jótékonysági Alapítvány részéről Kocsis Mária elnök, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma részéről Keresztes Árpád elnök látta el kézjegyével. A megállapodás értelmében a kiskorúak nevelési-oktatási támogatása egy tanévre 20 ezer forint, a tankönyv- és taneszköz támogatása 2. 400 forint. E két juttatást a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató tanuló igényelheti, a két támogatás együttesen kérhető. A felsőoktatásban tanulók jegyzettámogatása 2. 800 forint. A MeH tájékoztatója szerint évente közel 230 ezer diák és hétezer hallgató részesül támogatásban, amelyre a költségvetésben ötmilliárd forintot különítettek el. A támogatást igénylők száma az összes beiskolázott gyermek arányához viszonyítva az utóbbi két évben állandósult. /Oktatási-nevelési támogatás határon túli magyar diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

A rendszerváltás előtti, majd utáni magyar-román történészi tanácskozások, összejövetelek révén nem születtek tudományosan is használható eredmények. Ezt próbálta kiküszöbölni az évek óta Arad megyében ásatásokat végző dr. Adrian Andrei Rusu, a kolozsvári Régészeti és Történelmi Intézet történésze, aki azt javasolta: szigorúan körülírt tematikájú tudományos ülésszakok rendezésével – amelyek anyagát kötetbe is lehet rendezni – sokkal hatékonyabb munkát lehetne végezni. Így került sor 2005. október 21–23-án Lippán A XIII. század a románok lakta területeken című tudományos ülésszakra. A résztvevők – köztük Serban Papacostea, a romániai középkorkutatás vezető személyisége, valamint több tanítványa a bukaresti Nicolae Iorga Intézetből, Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa és Szakács Béla Zsolt, a budapesti Közép-Európai Egyetem kutatója, a Pázmány Péter Római Katolikus Egyetem tanára – egy varázslatos századba vetették magukat – állította az ötletgazda Rusu professzor, az ülésszak anyagát összefoglaló kötet /Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de catre Romani/ április 20-án történt bemutatóján. A bemutatón megjelent Roos Márton temesvári római katolikus megyés püspök is. Az aradi példa követőkre talált, a lippaihoz hasonló, jól körülhatárolt témakörű történésztanácskozásra a jövő héten Besztercén kerül sor. /(Kiss): Román és magyar kutatók a XIII. századról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik az ország egyetlen magyar nyelvű középiskolai drámatagozata. A 2000-ben indult képzést eddig két évfolyam végezte el, jelenleg egy X. osztály működik, ősztől újabb IX. osztály indítását tervezi az iskola, ennek érdekében egy felkészítő sorozatot már megtartottak. A drámatagozatos diákoknak lehetőségük van színházi előadásokban is kipróbálni magukat. Így született meg 2002-ben a Jolika! című előadás, amely a Budapesti Magyar Művek Fesztiválján a legjobb előadásnak járó díjat nyerte el, illetve 2004-ben a Farsang, amely a Licart 2005 bukaresti Országos Diákszínjátszó Fesztiválon a legjobb csapatnak/előadásnak járó díjat érdemelte ki. Az iskola elvégzése után a diákok szakérettségit is tesznek, nagyobb eséllyel indulhatnak a színművészeti egyetemek színész, bábszínész, rendező, teatrológia szakára meghirdetett felvételin. /Fekete Réka: Erdély egyetlen magyar drámatagozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Az oktatási-nevelési támogatás sikertörténete a magyar nemzetpolitikának – szögezte Gémesi Ferenc szakállamtitkár Budapesten annak kapcsán, hogy az Országházban a hét végén aláírták a program lebonyolításáról szóló megállapodást a határon túli magyar szervezetek, a romániai Iskola Alapítvány részéről Kelemen Hunor elnök. A megállapodás értelmében évente 230 ezer határon túli magyar diák kap oktatási támogatást. A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint az idei költségvetésből ötmilliárd forintot különítettek el oktatási támogatási célokra. /Ötmilliárd magyar diákoknak. Megállapodás a határon túli oktatási-nevelési támogatásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Solomon Adriánt választották elnöknek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) Bákóban megrendezett hétvégi közgyűlésén. A korábbi elnök, Róka Szilvia személyes okokra hivatkozva nem vállalta a jelölését. Az alelnöki munkakört ezután László Valerica és Szarka Felicia látja el. Előbbi már korábban is viselt tisztséget a szövetségben, ő volt a pályázatokért felelős megbízott, utóbbi viszont újnak számít a vezetőségben. Hegyeli Attila, a szövetségi vezetés oktatási ügyekért felelős tagja továbbra is tisztségében marad, az új elnök felkérésére. Nyisztor Ilona a kulturális élet és mozgalom, Solomon Mária pedig a társadalmi ügyek felelőse lesz. Az ifjúsági kérdéseket ezentúl Polgár László tartja kézben, s ugyancsak rá hárul a szövetség ifjúsági programtervezetének kidolgozása is. A továbbiakban is fő feladat a szervezet anyagi biztonságának megteremtése, s ennek egyik fő pillére a magyar állam által biztosított Csángó Alap. /B. Z. : Tisztújítást tartott Bákóban az MCSMSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Hegyeli Attila oktatási felelős elmondta: 2006-ban 600 gyereket vittek szervezetten valahova nyaralni, 30 tábort szerveztek a számukra. A magyar nyelvű oktatás terén két új helyszínt nevezett meg: Lujzikalagort és Bákó városát. Vannak falvak, ahol majdnem minden gyermek beiratkozott a magyarórákra (pl. Külsőrekecsin, Lábnyik). Hegyeli a terveit is ismertette: a magyarul beszélő gyerekek csak 10 százaléka vesz részt jelenleg a magyar nyelvű oktatásba, ezen az arányon szeretne javítani. 16 faluban zajlik magyar nyelvoktatás, de 30 faluban még egyáltalán nincs, és ezekben is el kellene indítani. Ennek legnagyobb akadálya a tanárhiány, mondta Hegyeli. /Adrian Solomon a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének új elnöke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Április 22-én, vasárnap felavatták a Kolozsvár-Tóvidéki Református Egyházközség gondozásában az elkészült Idősek Lakóközösségének otthonát. Az új intézmény a bibliai diakonissza, Fébé nevét vette fel. Ez a mindössze 30 éves múltra visszatekintő egyházközség nagy megvalósítása. Az építkezés 2004-ben kezdődött, németországi, hollandiai, svájci és angliai testvér egyházközségek, de kolozsvári vállalatok, magánszemélyek és a hívek segítségével készült el, jelenleg 12 időskorú teljes gondozását biztosítja. /Tatár Zoltán: Idősek otthona nyílt meg a Tóvidéken. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A Nyugati Jelen napilap olvasótalálkozót szervezett Pécskán. Ritkán adódik alkalom arra, hogy a pécskaiak kibeszéljék gondjaikat. A problémák: infrastruktúra, városgazdálkodás-környezetvédelem és kultúra. A vízelvezető árkokat bővíteni kellene, “egy nagyobb esőzés után Pécska úszik”. Szóba került a település történetének feldolgozatlan anyaga, egy tájház vagy helytörténeti múzeum szükségessége. A kulturális műsorokon csak a Búzavirág néptáncegyüttes lép fel, holott szívesen néznének meg színdarabot, operett-előadást. A színjátszó csoport szervezése lelkes embert igényelne. /Irházi János: Olvasótalálkozó Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

Április 19–20-án immár hatodik alkalommal emlékeztek meg Kalotaszentkirály-Zentelkén a Föld Világnapjáról. A helyi, 2003-ban alapított Silvanus Ökológiai Egyesület a rendezvény szervezésében a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesülettel (HTvE) fogott össze, az utóbbiaknak köszönhetően értékes díjakat oszthattak ki. A diákok a hulladékgazdálkodás témakörében rajz- és kisdolgozat pályázatokban vettek részt, a 2007-es földnap-fasor elültetése után ezek díjazásával zárult a rendezvény második napja. /Péter György-Árpád: Kalotaszentkirály-Zentelke. A Föld Napját ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Életműdíjjal tüntette ki a Román Színházi Szövetség (UNITER) Csíky András Jászai Mari-díjas színművészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. A Nagyszebenben megtartott díjátadó gálaesten a neves színművész egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen, ezért levélben köszönte meg a rangos díjat. /Csíky András UNITER-életműdíjas. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Tanítás szempontjából valamelyest lazább volt a múlt héten Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban, ekkorra időzítették a szokásos iskolanapokat (az órák nagy részét megtartották, folytak a különböző tantárgyvetélkedők). Egyes rendezvények elmaradtak a diákokat érdeklődésének hiánya miatt. /Iskolanapok a Bartókban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

A sepsiszentgyörgyi bíróság április 25-én harmadszorra is elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Ezúttal az önkormányzati egyesület alapító tagjaitól kértek újabb iratokat, amelyeket a május 15-ére időzített tárgyaláson kell bemutatniuk. A bíróság legutóbb április 11-én tárgyalta az egyesület jogi bejegyzését. Akkor a bíró arra hivatkozva kért halasztást, hogy a bejegyzéshez szükséges az ügyészség jóváhagyása is. Mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön a társulás megalakítása érdekében. Ekkor 91 Kovászna és Hargita megyei település képviselői írták alá az alapító okiratot, és el kellett volna kezdeni a székelyföldi önkormányzatok társulásának bejegyeztetését. Mindkét megye prefektusa megtámadta egyes önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, kifogásolva, hogy a határozat elfogadása előtt 30 nappal a tervezetet nem függesztették ki, hogy a lakók véleményezhessék azt. /Kovács Zsolt: Elnapolták a bejegyzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A Székely Nemzeti Tanács két állóurnát állít Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi rendezvények idejére, hogy az ünnepségre hazatérő városlakók szavazhassanak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban – tájékoztatott Ferencz Csaba. Az SZNT sátrat kívánt állítani a városnapi vásárban, de Albert Álmos polgármester nem engedélyezte ezt, arra hivatkozva, hogy „nem engedi elpolitizálni a Szent György Napokat”. Újabb, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert lejárató röplapok jelentek meg április 25-én reggel a városközpontban. Az ismeretlen tettesek által készített diverziós szórólap a polgármester állítólagos vagyonát részletezi. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a polgármester fényképe alatt. Albert Álmos polgármester cáfolta a röplapban megjelenteket. „Nem gondoltam volna, hogy egyesek ilyen messzire mennek a rágalmazással, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek a rendőrségen” – jelentette ki Albert Álmos. A törvény szerint a választott tisztségviselőknek kötelező lenne évente nyilvánosságra hozni vagyonbevallásukat, a Kovászna megyei polgármesterek és tanácstagok nyilatkozataihoz nem lehet hozzáférni. Albert Álmos vagyonnyilatkozatát Sepsiszentgyörgy, illetve a Kovászna Megyei Tanács honlapján nem lehet megnyitni. /Kovács Zsolt: Állóurnákhoz várja a szavazókat az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A kistérségekben rejlő lehetőségekről esett szó április 23-án azon a szakmai beszélgetésen, amelyet Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság konferenciatermében tartottak. Az est házigazdája Szabó Árpád Töhötöm fiatal néprajzkutató volt. Bemutattak egy frissen megjelent kötetet, amely határokon átnyúló szakmai tapasztalatcsere révén született meg. A meghívott vendégek a Magyar Tudományos Akadémia Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Tudományos Egyesületének tagjai voltak. Örsi Julianna, az egyesület elnöke bemutatta az általa szerkesztett Mikroközösségek. Társadalom- és gazdaságkutatási eredmények és módszerek innovációja címet viselő kötetet. Több kolozsvári és erdélyi kutató van jelen a könyvben, ezenkívül több előadás foglalkozik erdélyi települések, kistérségek szociológiai, szociográfiai elemzésével. A kötet Túrkevén jelent meg, több Európai Uniós pályázat finanszírozása révén. Négy ország kutatói és a köréjük csoportosult diákok járultak hozzá, hogy a nagyközönség is megismerje a régiókkal kapcsolatos legújabb kutatási módszereket. A foglalkozások során találkoztak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia tanszékének munkatársai a magyarországi, pozsonyi és szerbiai kollégáikkal, megosztva velük kutatási eredményeiket. Dr. Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője megköszönte a tanszék oktatói és diákjai nevében a Túrkevei Múzeum több éves együttműködését. A kiskunsági múzeum évente több néprajzos hallgatót fogad nyári gyakorlatra. A tanszékvezető továbbá beszámolt a tanszéki kutatások eredményeiről. A rendezvényt követően Keszeg Vilmost barátai, munkatársai és diákjai köszöntötték ötvenedik születésnapja alkalmából. /Végh M. Balázs: Nemzetközi tapasztalatokat ötvöző kötet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tudományos dolgozat írására meghirdetett idei pályázatára leadott munkákat április 25-én tudományos ülésszak keretében mutatták be a diákok. Az ülésszakon 149 tanuló kilenc különböző szakosztályon – teológia, magyar irodalom/néprajz, vegytan/fizika, német nyelv, matematika, biológia/népi gyógyászat, román irodalom, történelem/földrajz és közgazdaságtan/filozófia – mutatta be dolgozatait. Az ülésszak szervezését a kezdetektől felvállaló Mirk László magyartanár elmondta, az iskola tanárai a tehetséggondozásra kellő hangsúlyt fektetnek. Erdély Mónika XII. osztályos tanuló Csíkmenasági népdalok című dolgozatához menasági népdalokat és balladát rögzítő hangfelvételt is mellékelt. A diákok érdeklődését a néprajz és a névtan iránt az is indokolja, hogy Mirk László magyartanárnak már a 90-es évek közepétől sikerült megértetnie az igazgatósággal, választott tantárgyként a filológia–teológia osztályokban heti egy órában néprajzzal és névtannal is jó lenne foglalkozni. A diákok maguk is népszokásokat, ragadványnév- és helységnév-magyarázatokat gyűjtenek. A klézsei Duma András István fia, Duma Dániel is ezeknek az óráknak köszönhetően kedvelte meg a gyermekjátékok és helyi népszokások gyűjtését. Ma már néprajz szakosként több gyűjtőmunkát, tanulmányt publikált. Az iskola diákjai 1995-től a budapesti Néprajzi Múzeum adattárának gyűjtőpályázatán is részt vesznek, szintúgy a magyarországi Honismereti Szövetség szervezte Honismereti Akadémián is. Legközelebb az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének dévai rangos rendezvényén, A magyar nyelv napjain lesznek jelen. /Antal Ildikó: A tehetséggondozás jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

A Maros Megyei Tanfelügyelőség a Vajdaszentiványi Általános Iskola közösségét kérte fel az idei regemondó verseny megszervezésére. A megye számos településéről összesereglett harmadik osztályosok megtapasztalhatták a vajdaszentiványiak vendégszeretetét. Április 21-én volt a verseny, előzőleg a vajdaszentiványi diákok bemutatták a Fehér ló mondáját. /Nemes Csilla: Regemondó verseny Vajdaszentiványon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács után a területi elnökök is megerősítették: nem támogatják Traian Basescu, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja Traian Basescut, és arra fogja kérni tagságát és szimpatizánsait, szavazzanak az államfő tisztségbe maradása mellett” – jelentette ki Szász Jenő, a szervezet elnöke. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete nem fog együttműködni az MPSZ-szel a kampány során – jelentette ki Gheorghe Baciu megyei pártelnök. /Az RMDSZ menesztené az államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Kolozsváron a törvényszék elutasította Kincses Előd ügyvédnek azt a kérését, hogy a teljes népbírósági dossziét csatolják a Wass Albert 1946-os perének újrafelvételi beadványához. Kincses Előd már korábban kérte a per-újrafelvételt, a Vekov Károllyal felkutatott és megszerzett új bizonyítékok és iratok alapján. Az ügyészek szerint azonban az eddig beszerzett dokumentumok elegendők arra, hogy döntsenek a per-újrafelvétel kérdésében. „Wass Albertnek semmi köze az omboztelki és a vasas-szentgothárdi kivégzésekhez” – mondta az ügyvéd. Wass Albert a Kelemen-havasokban vadászott azon a napon, amikor a magyar hadsereg románokat és magyar zsidókat végzett ki az említett két településen. Korábban már Frunda György RMDSZ-szenátor is megpróbálta elérni a perújrafelvételt, de kérését elutasították. /Később döntenek Wass Albert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A Duna Televíziót önökért hozták létre, de a 15 évvel ezelőtti viszonyrendszer változik, olyan műsort kell készíteni, ami a Magyarország határain belül élőket is érdekli – fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte közönségtalálkozón. Kifejtette, a látszat ellenére nőtt a határon túli magyarok kultúrája, mindennapjai iránti érdeklődés, ezt igazolja a növekvő nézettségi mutató, a felmérés szerint eddigi nézettsége csúcsán van az adó. Az Autonómia csatorna a Duna tévé évekkel ezelőtti nézettségét tudhatja magáénak, a tervezett Unió csatorna azonban valószínűleg csak internetes változatban és nem ezen a néven fog indulni. – Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a Duna Televízióban a határon túli bejelentkezések és riportok száma nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett – szögezte le Cselényi. Ez nem vonatkoztatható Kolozsvárra, a kolozsvári területi stúdió szerkesztője, Maksay Ágnes közölte: míg 2002–2003-ban havonta 30–35 tudósítás készült, 2007-ben havonta mindössze 3–4 anyagra tartottak igény a budapesti szerkesztők. Élő bejelentkezés nem történt Kolozsvárról az új műsor megszületése óta, a stúdió elvi és gyakorlati okok miatt szüntette be az együttműködést a Duna Televízióval. Ami a dokumentumfilmeket illeti, Duna Tv-s megrendelésre 2002–2005 között évente 4–5 dokumentumfilmet, portréfilmet készítettek, 2006-ban egyetlen egyet, és az sem ment még adásba. /F. I. : A Duna Televízió Bűvölet-ében. Bizonytalan a kolozsvári stúdió sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./