Az elemi osztályosoknak szervezett, Kis Csíki Színészek vetélkedő, március 17-én lezajlott szakaszán csíkszeredai és gyimesi kisiskolások mutattak be rövid színpadi produkciókat, mesejeleneteket, népi gyermekjátékokat. A kászonaltízi Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület, a CSTIT és a csíkszentdomokosi Márton Áron Alapítvány szervezte vetélkedő csíkszeredai fordulóján öt iskolai csapat mutatkozott be. /Antal Ildikó: Színjátszó kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Maros megye közel másfél száz pedagógusa részesül érdemfizetésben az elkövetkező négy év során, ami a szóban forgó tanügyiek bérének 20 százalékos emelkedését jelenti. A magyar szakos tanárok egy csoportja tiltakozott: igazságtalanságnak érzik, hogy a hét kolléga közül, aki beadta a dossziéját, mindössze kettő kapta meg az érdemfizetést. Arculcsapásnak érzik, hogy azoknak a tanároknak, akik kiváló diákokat készítettek fel, akik a tanfelügyelőség minden kérésének eleget téve különböző bizottságokban vettek részt, akiknek a munkafüzetéből több megyében dolgoznak a diákok, akik a tanórák és a kisérettségire való felkészítők mellett egy egész sor olyan tevékenységet szerveztek, amelyet az egyéni értékelő lapon nincs ahova beírni, nem hagyták jóvá a kérését. Demeter Ignác magyar szakos tanfelügyelő szerint összeadták a négyévi átlagot, s mivel az elmúlt években többen részesültek érdemfizetésben, az idén mindössze két hely jutott a magyartanároknak. Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes arról tájékoztatott, hogy az előírások értelmében a katedrák és nem a tanárok számát vették figyelembe, ami a 120 magyar katedra alapján évi 2,5 érdemfizetést jelent. /(bodolai): Helyreállították az arányt? A magyartanárok arculcsapásnak érzik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Az elmúlt hét végén került sor a nagyváradi Piticot Alapítvány és a Zabhegyező Gyermekanimátorok szervezésében zajló Mesevetélkedő országos döntőjére Nagyváradon, amelyen a magyar II–IV. osztályos kisdiákok négytagú csapatai versenyezhettek. immár nyolcadszor. A rendkívül szoros versenyben egy Máramaros megyei csapat lett az első. /(Kiss): Mesevetélkedő. A szórványból is lehet nyerni! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

A 2006/2007-es tanévtől kezdődően Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző XI-es diákjai fakultatív tantárgy keretében tanulják a néprajzot. Március 2–4. között gyűjtőúton vettek részt, elkísérte őket a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Miklós Zoltán. A végállomás a Bákó megyei Magyarfalu (Arini) volt. Először Klézsére utaztak, ahol a Szeret–Klézse Alapítvány vezetőjével, Duma Andrással találkoztak. Magyarfaluban a helyi magyar oktatásban részt vevő diákok segítségével felkeresték az adatközlőket. Változatos témájú beszélgetéseket rögzítettek a diákok, pl. : különböző ünnepkörökhöz kapcsolódó szokások, udvarlás, guzsalyas, jóslás, világháborús élmények, tánc-ének, vendégmunkások, szülés, temetkezés stb. /Gyűjtőúton a moldvai csángókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

Március 20-án a képviselőház jogi bizottsága módosította a büntető perrendtartási törvényt. Eszerint a jövőben csak a bíró által kiállított paranccsal lehet telefon-lehallgatásokat végezni. Ion Stan, a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság titkára szerint Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ elnöke nem a bizottság előtt tett kijelentései miatt vált meg tisztségétől. A SIE-nek ugyanis joga van a lehallgatáshoz, és 2001–2004 között több törvényes rendelkezés is lehetővé tette az ehhez szükséges különleges berendezések beszerzését. Saftoiunak azért kellett mennie, mert hírszerzési titkokat fecsegett ki. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Radu Timofte szerint a lehallgatáshoz szükséges berendezésekkel az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság és több titkosszolgálat, a Védelmi Minisztérium hírszerző főigazgatósága, a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/, a Belügyminisztérium belső védelmi és hírszerző főigazgatósága is rendelkezik. /Bogdán Tibor: Törvénytelen telefonlehallgatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Március 20-án megbukott a szenátusban Mihail Hardau oktatásügyi miniszter elleni, A román oktatás csődje címet viselő egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) terjesztett elő. A szociáldemokraták 15 vádpontot sorakoztattak fel, melyek alapján kérték a miniszter lemondását. Felrótták többek között a 2005-től szervezett nagyszámú tanügyi sztrájkot és tiltakozást, az oktatási intézmények egészségügyi engedélyek hiánya miatti működési zavarait, az országos felmérő tesztek és érettségi vizsgák esetében felszínre került csalások ügyét. A vádakra válaszolva Hardau kifejtette: a minisztérium a legnagyobb költségvetéssel dolgozik, mely a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százaléka; ennek eredményeként megduplázódott a tanulókra a költségvetésből előirányzott összeg, a felsőoktatásban pedig 2,7-szeresére nőtt a diákokra jutó költségvetés. /B. Z. : Megbukott a „román oktatás csődje“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

„Az igazság pedig az, hogy nagy baj, sőt szörnyű szerencsétlenség, ha az egykori forradalmár diktátorrá válik. (...) Vajon Tőkés Lászlóra, az egykori forradalmárra alkalmazható-e a fenti tétel? Magyarul: Tőkés László olyan egykori forradalmár-e, aki – hogy milyen okok miatt, most ne firtassuk – időközben diktátorrá vált?” A Tőkés Istvánnak címzett nyílt levél a kolozsvári napilapban jelent meg (Szabadság, márc. 17.), szerzője Visky S. Béla. A bejelentésre, hogy Tőkés László püspök jelölteti magát az európai parlament képviselőjének, érdemben csak az RMDSZ tisztségviselői reagáltak (vagy e reagálások nyomán néhány kommentátor). Ami arra vall, hogy közéletünk fórumain fontos kérdésekben nincs vita, írta Horváth Andor. Az egyházi állásfoglalás a kérdést a tekintélyelvű érvelés magasságába emelte. Ebben a körben a gondolat vagy rejtőzködően patetikus, vagy szentségtörően brutális. /Horváth Andor: Hang és értelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Hargita és Maros megye együttműködését szorgalmazó tanácskozás színhelye volt március 19-én Marosvásárhely, melyen részt vett a két megyei tanács elnöke, továbbá az infrastrukturális fejlesztésért felelős alelnökök, az urbanisztikai és gazdasági szakbizottságok elnökei és a gazdasági igazgatók. A Ditróból induló 153-as út feljavítására a két megyei tanács összehangoltan készíti el a tervezést, majd a kivitelezésre közösen keres uniós forrást. Megállapodás jött létre a vízbevezetési munkálatok összehangolására is. Az eredményes együttműködés érdekében közös állandó szakbizottságot hoztak létre. /Megyeközi együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Majláthfalván járt a tiszafüredi küldöttség. A házigazda pedagógusok Kapor János katolikus plébánossal együtt ebéden látták vendégül a tiszafüredieket, akikkel megegyeztek: majláthfalvi diákok és pedagógusok népes küldöttsége vesz részt az április 21-i tiszafüredi jótékonysági koncerten, amelyet a Magyar Gyermekekért Alapítvány szervez. A bevételt a majláthfalvi iskolaudvarra tervezett kollégium javára ajánlják fel. /(balta): Tiszafürediek támogatják a majláthfalvi kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

A hét végén a Kolozsvári Magyar Diákszövetség – KMDSZ – tizenhetedik születésnapját ülte. Március 16-a, az ünnepség első napja társasjátékokkal zajlott. A Mirakolix társasjátékokra szakosodott szervezet tengernyi játékot hozott. A Heltai Gáspár Alapítvány termében filmvetítéssel folytatódott a program. A fotópályázat kiállításának megnyitója március 17-én volt. A tárlatmegnyitón Béres Csaba KMDSZ-elnök beszélt. Kolcza Mátyás Barna, a KMDSZ Születésnap főszervezője szerint összesen 300 diákot sikerült megmozgatni. /Enyedi Sarolta: Már csak egy évre a nagykorúságtól. Tizenhét éves a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A nemzeti kisebbségek fogalmának az alkotmányból való kiiktatását kéri a Háborús Veteránok Egyesületének (AVR) Maros megyei szervezete – jelentette be Ioan Scrieciu, az AVR elnöke. Scrieciu nyugalmazott tábornok az 1990-es, marosvásárhelyi márciusi események kapcsán vált hírhedtté. A vele készült interjúban Ioan Scrieciu elmondta, törvénytervezetet készítenek erről, melyet a kormánynak kellene indítványoznia. Scrieciu leszögezte, nincs baja egyetlen Romániában élő nemzeti kisebbséggel sem, de vannak olyan kisebbségi csoportosulások, melyek kihasználják az alkotmány által biztosított különleges státust, visszaélnek ezzel, és ártanak az országnak. A magyar kisebbségre és annak bizonyos vezetőire gondol. Ha az alkotmányból kiiktatnák a nemzeti kisebbségek fogalmát, gátat vetnének annak, hogy ezek a csoportosulások árthassanak a román államnak. A magyarok közül sokan nem akarják elismerni az államot, vagy nem tartják magukat román állampolgároknak. „Párhuzamos struktúrákat szeretnének létesíteni. Székelyföldről beszélnek, pedig Romániában nincsenek is székelyek, mert mindannyiukból magyart csináltak. ” Az iskolák szétválasztásával a gyermekeket választják el egymástól. A magyar iskolákban nem tanítják meg románul a diákokat. Ioan Scrieciu terve nem aratott sikert a nacionalista szervezetek vezetői körében. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca alelnöke nem hinné, hogy valakinek is használna e fogalom kiiktatása a román alkotmányból. /Szucher Ervin: „A magyarok ártanak „ Interjú Ioan Scrieciu nyugalmazott tábornokkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

Visky S. Béla református lelkész, a teológia doktora az Erdélyi Riport hetilapban is részletezte a Szabadság napilapban kifejtett nézetét. Újra leközölte Tőkés Istvánhoz írt nyílt levelét /először: Szabadság, márc. 17./, majd terjedelmes írásában leszögezte, Tőkés László alkalmatlan az Európai Parlament képviselői tisztségére. „A püspök morálisan alkalmatlan. ” Visky sajnálja Pap Géza püspököt, amiért Tőkés László mellé állt, ugyanis „Tőkés Lászlónak egyetlenegy olyan közeli munkatársa sincs, aki 1990 óta folyamatosan mellette maradhatott volna. ” A püspök elnémította azokat a lelkészeket, akik ellent mertek mondani neki. Visky arra is kitért, hogy „püspök”, a református egyházban a világon nincs, ez csak magyar unikum. Tőkés László megengedheti magának, hogy „hülyét csináljon a református egyházból”. /Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

Március 14-én a Maros megyei tanfelügyelőség körlevelet juttatott el az iskolákba, amelynek értelmében tudomásukra jutott, hogy egyes tanintézetekben politikai jellegű tevékenység folyik, ami a vonatkozó törvény értelmében tilos. A levelet egyes igazgatók úgy értelmezték, hogy az a március 15-i megemlékezésekre vonatkozik, ezért betiltották azokat, sőt a diákok részvételét is az ünnepségeken. A bátrabb pedagógusok személyesen érdeklődtek a tanfelügyelőségen, ahol tisztázták, hogy a körlevélnek nem ez a célja, s így zavartalanul megtartották a tervezett ünnepséget. Joggal merülhet fel a kérdés: hogyan is állunk az ünnepekkel? Január 24-én ugyanis volt olyan iskola Marosvásárhelyen, ahonnan az alsó tagozatos diákokat is kötelező módon kivezényelték a román fejedelemségek egyesülése alkalmából szervezett főtéri ünnepségre, ahonnan harmadikos-negyedikes gyerekek késő este, sötétben és hidegben mentek haza. Egyes pártok ünnepi rendezvényein pedig a hiányzó közönséget még mindig a pedagógusok által kivezényelt diáksággal pótolják. /(bodolai): Szereptévesztés? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Faragó József folklorisztikai munkásságának három fő területe volt. Elsősorban az élő folklórral, azon belül különösen a népköltészettel, a balladák, népdalok, népmesék szövegeivel foglalkozott. Publikációs tevékenységének legértékesebb darabjai a nagy terjedelmű, forrásértékű gyűjtemények. Másodsorban a romániai magyar folklór és folklorisztika múltjával, történeti archiválás forrásaival foglalkozott. Munkásságának harmadik ága volt a magyar-román folklórkapcsolatok kutatása Tizenkét román népköltési gyűjtemény jelent meg magyarul Faragó József válogatásában-szerkesztésében. Egyetemi katedra hiányában páratlan munkabírással, utazgatva konzultált az önkéntes, amatőr néprajzi gyűjtőkkel; lelkészek, tanítók, diákok kéziratait javítgatva és szerkesztette – dr. Kós Károllyal – a Népismereti Dolgozatok sorozatát; lektorálta a kevésbé képzett kollégák cikkeit, könyveit; előadásokat tartott. A Magyar Néprajzi Társaság már 1976-ban tiszteleti tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1988-ban, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 1996-ban fogadta tiszteleti taggá. 1993-ban lett a Folklore Fellows (Turku) választott tagja. Romániában csupán 2000-ben, hetvennyolc éves korában kapott elismerést: a Kriterion Alapítvány Ezüstkoszorúját. Állami kitüntetést sem Romániától, sem Magyarországtól nem kapott. (Paládi-Kovács Attila nyomán, Magyar Tudomány, 2004/12) Faragó József /Brassó, 1922. febr. 2 – Kolozsvár, 2004. okt. 22./ a kolozsvári Folklór Archívumban, a 80. születésnapjára rendezett házi ünnepségen román nyelven mondta el /Beszédét közölte a kolozsvári Helikon 2002/5-ös száma.): „Magyar nemzetiségű vagyok és magyar folklorista, de születésemtől máig román állampolgár egy román országban, román lakosság körében. ” Számára magától értetődő, hogy amennyiben a magyar folklóron kívül egy más nép folklórja is foglalkoztat, ez a folklór valamennyi másnál előbb a román. Megállapíthatta: ő az egyedüli, aki ennyi román folklórkötetet adott ki más nyelven való népszerűsítésre. Ennek ellenére Románia semmiféle intézménye nem tüntette ki, nem adott semmiféle díjat neki. Megkérdezte, élete végén nem lehetne-e a Román Akadémia tiszteletbeli tagja, mint ahogy tizenhét éve a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. /(bölöni): Faragó József és a Román Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Szaporodtak egy időben a helyi újságok. Nemcsak városokon, községekben is meg-megjelent egy-egy havi kiadvány. Gyergyóalfaluban továbbléptek. Habár megszűnt a Gyergyóalfalvi Toronyóra című helyi lap, helyi tévéadások keretében informálják az ott lakókat. Négyen, Erdős András, Erdős Ágnes, Kiss Arnold, és Balog-Baricz András készítik tavaly novembertől az eredetileg kéthetente jelentkező egy-egy órás műsort. György István polgármester elmondta, dokumentumértékű anyagok készülnek. Kéthetente pénteken van adás Alfaluban, majd kétszer megismétlik. Többek között végigkövetik a templom restaurálását is, ami szintén dokumentum-értékű. /K-T. Gy: Képernyőn Alfalu. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 22. – 12. sz. /

A nemrégiben lezárult aláírásgyűjtési akció tapasztalatait elemezte sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Egyesület (MPE) Bihar megyei szervezete. Csuzi István megyei elnök és Orbán Mihály elnökségi tag felidézte Tőkés László püspök egyéni jelöltként való indulásának fontosabb mozzanatait, amelyek a közel 133 ezer támogató aláírás összegyűjtéséhez vezettek. Kitértek az RMDSZ által generált ellenkampányra, amellyel sokszor minősíthetetlen eszközökkel próbálták megakadályozni a jelölt indulását. Csuzi jelezte, felkészültek az RMDSZ újabb támadásaira. Ez már elkezdődött. Jelenleg médiaháború tanúi lehetünk, fejtegette Csuzi, amely az elvek ütközése helyett a személyeskedésben merül. Erre a legfrissebb példa a Nagyváradon szerkesztett, de Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, amelynek új számában többoldalas durva támadás jelent meg a püspök ellen egy teológus tollából. Mint ismeretes, Verestóy volt az, aki Tőkés László EP-képviselői jelöltsége és az erdélyi választási pluralizmus megvalósulása hallatán kiadta a jelszót: csírájában kell elfojtani az ilyen kezdeményezéseket. /N. B. I. : Kitart Tőkés László mellett az MPE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./ Csuzi erre az írásra célzott: Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

Az Aradi Alma Mater Alapítvány közvetítésével az Arad megyei szórványtelepüléseken működő magyar nyelvű fakultatív oktatást a budapesti Márton Áron Szakközépiskola, továbbá a németországi magánszemélyek részesítik anyagi támogatásban. Ujj Ágnes magyartanár, a megyében levő fakultatív oktatás koordinátora eljött Sofronyára, a tanszercsomag átadására. Sofronyán 9 elemis korú tanulóval, az anyanyelvéhez meghatóan ragaszkodó lelkes csapattal Nagy Anikó, idén végzett magyar-néprajz szakos tanár foglalkozik. Sok szabadidejét feláldozza azért, hogy az elemis kisdiákokat is bevezesse az anyanyelv szépségeibe. Tanszercsomagot eddig Simándra, Pankotára, Lippára, Németszentpéterre és Dezsőházára vittek, hátra van még Borosjenő, ahol 36 diák vesz részt az anyanyelvű fakultatív oktatásban. /(balta): Megható vallomások az anyanyelvről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

A 2006 decemberében megalapított Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) nemrég új elnökséget választott a 2007-es évre. Az előző elnökség beszámolt eddigi tevékenységéről: az MKH (Megyei Képzés Hétvége) megszervezéséről és a magyar nyelvű tantárgyversenyen résztvevő diákok érdekvédelmi mozgalmának létrehozásáról. A választás eredménye: Talpas Botond elnök, Szabó Dalma ügyvezető alelnök. Legközelebb KMDT bulit szeretnének összehozni, majd az Országos Képzés Hétvégét (OKH) megszervezni. /Albert Emese: KMDT küldöttgyűlés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Gazdaságokat árasztott el, földcsuszamlásokat okozott, településeket hagyott ivóvíz nélkül és háztetőket tépett le, az ország tíz megyéjében okozott károkat a hétvégi vihar. Az árvíz 38 települést érintett, mintegy százötven ház és 800 hektár termőföld került víz alá; 28 személyt kilakoltattak. Gyergyószentmiklóson beljebb ültették az ablak melletti padsorból a gyermekeket, mert félő volt, hogy az épület előtti fenyők kitöri az ablaküveget, mondta el Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tanítást, az iskola biztonságosabb, hátsó kijáratán vezették ki a diákokat az utcára. A városban húsz fát döntött ki a szél, a Csíky-kertben 300 köbméternyi 80–90 éves fenyő dőlt ki, a temetőben többtucatnyi síremlék szenvedett kárt a rájuk dőlő fák miatt, villanyvezetékek szakadtak le. A háromszéki Bodza-vidéken és Márkosréten mintegy 150 háztartás került víz alá, három iskolában szüntették be a tanítást. A háztartások nagy része Szitabodzán került víz alá. A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdőn tizenöt gazdaság került víz alá, a Cserna völgyén további öt lakást rongált meg az ár. Máramaros megyében háztetőket tépett le, Beszterce-Naszód megyében több tízezer köbméter fát döntött ki a viharos szél. /Emberáldozatot követelt a tomboló vihar. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

„A politikai elítéltek rehabilitálásának kérdése foglalkoztatja az igazságügyi tárcát. Egy ezzel kapcsolatos törvénytervezet meg is jelent a minisztérium honlapján. Ennek a törvénytervezetnek semmi köze Frunda György kéréséhez, amelyben az RMDSZ- szenátor felkérte a minisztériumot, azonosítsa az összes, 1956 után született ítéletet, a helyet, ahová a kivégzett személyeket temették, és adja meg a kivégzettek hozzátartozóinak a lehetőséget, hogy keresztény módra újratemethessék kivégzett rokonaik maradványait” – jelentette ki Monica Macovei igazság-ügyminiszter március 24-én Marosvásárhelyen, miután részt vett a Pro Európa Liga által a Tolerancia hete rendezvénysorozat roma kérdésekkel foglalkozó szemináriumán. „Feltételezem, hogy Frunda úr vagy másvalaki a magyar kisebbség képviselői közül 1990 óta már több hasonló kérést is benyújtott. Én is szeretném, ha minél hamarabb megoldódna ez a probléma” – mondta Macovei. Sietett hangsúlyozni, hogy a megoldás nem az Igazságügyi Minisztériumra tartozik, ezért az RMDSZ-szenátor levelét a Belügyminisztériumhoz továbbította. „Abban az időben azok a börtönök, ahol feltételezhetően kivégezték azokat a személyeket, a belügyminisztériumhoz tartoztak, jelentette ki, majd hozzátette: levélben fordultam ugyanakkor a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Tanácshoz (CNSAS), illetve a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz is „ – tette hozzá. Frunda felhívta a miniszter figyelmét, hogy „üldözési és kivizsgálási hónapok után több mint 1. 000 egyetemistát kizártak az egyetemekről, ítéleteket hoztak, amelyek összesítve 14. 000 év fogházra rúgnak, 30 személyt halálra ítéltek, közülük 24 személyt lőfegyverrel kivégeztek, háttal a kivégzőosztagnak”. A szenátor javasolta, hogy a kivégzettekről parkokat, utcákat nevezzenek el, mert a kommunizmus elleni harc hősei. Az 1956-os halálraítéltek között volt Frunda édesapja is, akinek az ítéletét később életfogytiglani börtönre változtatták. /Mózes Edith: Törvénytervezet a politikai elítéltek rehabilitációjára. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Vidám mesejelenetek, táncos összeállítások, népi gyermekjátékok elevenedtek fel március 24-én Csíkszentdomokoson, amikor hét színjátszó csoport mutatkozott be a Kis csíki színészek vetélkedőjének felcsíki szakaszán. /Antal Ildikó: Felcsíki apró színészek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./

Arra senki sem számított, hogy tizenhét évvel a változások után a romániai események egyértelmű irányítói az egykori szekusok és vezető beosztású kommunisták legyenek. Legyőzött a szeku, mondta annak idején Emil Constantinescu elnök. Traian Basescu elnökről ez nem mondható el, most mégis oda jutott, hogy egy százalékos bizalmat élvező mini párt bizonyítottan szekus múlttal rendelkező vezére, Voiculescu ítélkezzen fölötte. A minden titkok birtokosa, a ‘89 előtti Szekuritáté és jogutója, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a megannyi rokon intézmény továbbra is az információ teljhatalmú birtokosa, írta Németh Júlia, a lap munkatársa. Voiculescu valósággal kérkedik ilyen természetű kapcsolataival. Traian Basescu korrupcióellenes elképzeléseivel sokaknak ártott volna, ezt kellett megakadályozni közös összefogással. Mindebben pedig csendes társként – a demokratákat leszámítva – ott a többi parlamenti párt is. /Németh Júlia: Folytonosság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Március végére végleges formát ölthet a nem román anyanyelvű diákok számára kidolgozott új románnyelv-tanítási tanterv. Pásztor Gabriella oktatási minisztériumi államtitkár szerint ebben a kommunikációs készségek fejlesztését, az aktív nyelvhasználatot állítják az oktatás középpontjába. A szülők és a tanárok évek óta szorgalmazzák a változtatást, mert a túlméretezett, a román anyanyelvű tanulóknak szánt tananyagon képtelenek voltak magukat átrágni a diákok. /Kovács Csaba: Idegen-e az államnyelv? = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Tizenkettedik alkalommal szervezték meg az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny országos szakaszát Kolozsváron az elmúlt hétvégén. A nagy létszámra való tekintettel idén első alkalommal két napon át zajlott a megmérettetés. Az ünnepi megnyitón Tőkés Erika szervező elmondta: nem véletlen, hogy márciusban szervezik a versenyt, hiszen egyúttal 1848 márciusának eseményeire is emlékeznek. –Az ünnepélyes megnyitót az Adjatok, adjatok, oltó igéket... című irodalmi összeállítás követte kortárs szerzők alkotásaiból a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium és Református Kollégium diákjainak előadásában. A verseny szóbeli részén a diákok az Édes Anyanyelvünk – szövegalkotás, Szép Magyar Beszéd – szabadon választott szövegek felolvasása, Versben Bujdosó – szavalás kategóriákban bizonyíthattak. A szakmai kiértékelést a Georgius Aranka Társaság közgyűlése követte, este pedig a Buhu színjátszókör tagjai szerepeltek. Péntek János az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke kifejtette: nem elég, ha a nyelv változatos és színes. Szükség van az egységre és a helyességre is. /D. I. : Színvonalas Aranka György-verseny. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Ezentúl nem szükséges külön engedély az államfőnek, a miniszterelnöknek, a minisztereknek és törvényhozóknak ahhoz, hogy államtitoknak minősített információk birtokába jussanak. Ezt a könnyítést vezette be a március 27-én elfogadott törvénymódosítás. Eddig a különleges engedélyt csak azoknak a választott és kinevezett tisztségviselőknek adták meg, akikről az illetékes szervek megállapították: előéletük megbízhatóvá teszi őket arra, hogy államtitkokat őrizzenek. A változtatással azonban jogi aggályok merülnek fel. Románia ugyanis a NATO-val és az Európai Unióval kötött megállapodások értelmében vállalta, hogy a szóban forgó tisztségviselők csak abban az esetben férhetnek hozzá államtitoknak minősített információkhoz, ha előzetes vizsgálaton esnek át. A NATO vezetői ebben a törvényes megfogalmazásban látták a biztosítékát annak, hogy a nemzetközi szervezet bizalmas információkhoz nem férhetnek hozzá az egykori Szekuritáté emberei. /B. T. : NATO- és EU-szerződést sért Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A tanintézetek biztonságára vonatkozó, a napokban megjelent törvény értelmében az iskolák vezető tanácsa a szülőkkel és a diákokkal egyeztetve dönt arról, hogy a tanulók milyen módon jelzik majd az iskolához való tartozást: sálat, kitűzőt, egyenruhát viselnek, vagy másféleképpen kívánják tudatni, hogy az iskola diákjai. – Harmadik éve vezettük be a hosszú, illetve rövid ujjú pamut felső viseletét, amelyen rajta van az iskola címere és elnevezése – közölte Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium /Kolozsvár/ igazgatója. A gyerekek büszkén hordják a fiatalok körében amúgy is divatos ruhadarabot. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatója úgy vélte: ünnepi nyakkendője már van az iskolának, de egy kitűző használata megfelelne az odatartozás megjelenítéséhez. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban /Kolozsvár/ is rányomtatták az iskola nevét a pamut felsőre, tájékoztatott Kósa Mária igazgatónő. /Kitűzőt, sálat vagy egyenruhát az iskolásoknak. A tanintézetek és a diákok biztonságát szolgálná az intézkedés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Gyergyóalfaluban a templom egykori falképeinek, a tizennégy, feltehetően 18. századi freskónak feltárásán dolgoznak a Magyar Restaurátorkamara szakemberei. A lemeszelt értékekből már sikerült felszínre hozniuk néhányat, a további munkálatokhoz szükséges anyagiakat jótékonysági rendezvényeken próbálják összegyűjteni. A megyei műemlékvédelmi hatóság azonban a kezdeményezésről és a munkálatokról nem tud. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván az 1213-ban Árpád-kori alapokra épült gyergyóalfalvi templomot. Végső formáját és a 14 gyönyörű falképet 1773-ban kapta, ez utóbbiakat azonban ma hiába keresnénk. Az időközben megkopott freskókra ugyanis újakat festettek, sőt 1992-ben még ezeket is lemeszelték. „A székelyudvarhelyi Maszelka János és a szárhegyi Czimbalmos Attila festő-restaurátorok – mindketten a Magyar Restaurátorkamara munkatársai – dolgoznak a falképek feltárásán. A templom elfedett falképeinek restaurálási költségeit a gyergyóalfalvi származású Bege Attila, a Buda környéki Székely Kör elnöke jótékonysági akciók segítségével igyekszik biztosítani. /Antal Ildikó: Lemeszelt freskókat tárnak fel Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Zsúfolásig telt a Tordai Városi Színház nagyterme március 25-én, vasárnap a Tordai Kulturális Kisebbségi Napon. A szervezők: a Petőfi Társaság és a tordai RMDSZ. A műsor a tordai kisiskolások és óvodások Vitéz Ferkő című mesejátékával kezdődött. Idén először magyarországi és vajdasági testvértelepülések is képviseltették magukat. A vajdasági Torontáltorda népi zenekara után a 135 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör, majd a hódmezővásárhelyi Árendás Táncegyüttes lépett fel. A tordai és kolozsvári diákokból álló ifjúsági zenekar mellett bemutatkozott Tordaszentmihály néptánccsoportja is. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Aranyosvidéki közösségi est a magyar kultúra ünnepén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Már csak a „politikai akaraton”, elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásán és a tanügyi törvény módosításán múlik az, hogy a romániai kisebbségekhez tartozó diákok könnyebben sajátíthassák el az ország nyelvét. A célt szolgáló tanterv ugyanis a véglegesítéshez közeledik – közölte Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, Sapientia tanszékvezetője, az új románnyelv-oktatási tantervet kidolgozó bizottság vezetője. „Alapvetően az oktatási stratégiával van a probléma” – figyelmeztetett Balázs Lajos az egyetemi tanár. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a kisebbségi törvény éppen az oktatási fejezetnél állt meg, amelyet azonban már eredeti formájában elfogadtak a képviselőházi szakbizottságok. A kisebbségi törvény oktatási fejezete kimond bizonyos elveket. Az elfogadott cikkelyek közt olyan is található, amely leszögezi, hogy a kisebbségi iskolákban valamennyi tantárgyat anyanyelven kell tanítani, Románia földrajz és történelme tárgyakat is, ezeket jelenleg románul kell tanítani. Asztalos szerint lehetséges, hogy az új miniszter új államtitkáraival újabb tervezetbe kezd. /Lokodi Imre: Román tanterv van, törvény még nincs. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./