Még egy államtitkári, vagy legalábbis államtitkári rangú tisztséget kér az RMDSZ a kormányban, miután Madaras Lázár, Mehedinti megye prefektusa benyújtotta lemondását, tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla elégedett a távozó prefektus eddigi tevékenységével. Madaras Lázár egészségügyi okokból nyújtotta be lemondását, az utóbbi két hónapban sokat volt kórházban. /Cseke Péter Tamás: Államtitkári széket kér az RMDSZ Madaras prefektusi posztjáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

202 éve tartotta székfoglaló beszédét az egykori Református Kollégium matematika-fizika-kémia tanszékének első tanára, a 29 éves Bolyai Farkas – hangzott el Bálint István igazgató nyitóbeszédében, ezzel kezdődött a Bolyai-napok színvonalas rendezvénysorozata. Weszely Tibor, a Sapientia Egyetem tanára kiemelte, hogy a XIX. század folyamán sehol nem művelték olyan szinten a matematikát, mint az egykori Református Kollégiumban. A két Bolyai életművének hatását hangsúlyozta Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke. Ezt követően oklevéllel jutalmazták az iskola különböző versenyeken 173 díjat, helyezést elért tanulóját és az őket felkészítő tanárokat. Az eseményre iskolalapot nyomtattak és a diákok alkotását tartalmazó szöveggyűjteményt. A következő napokban további rendezvények lesznek. /(bodolai): Méhkassá vált az iskola. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A minisztérium jóváhagyta a 2006–2007-es évre érvényes beiskolázási tervet, közölte Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében a nyolcadik osztályt végző diákok 39 magyar tannyelvű középiskolai és ipari iskolai osztályba felvételizhetnek megyei szinten. Újdonságnak számít, hogy a Bolyai líceumban közigazgatási osztály indul. Az Unireában is lehet a társadalomtudományokat az angol nyelvvel társítani és természettudomány osztályt terveztek magyar nyelven. Az ipari iskolákban is van bőven kínálat mind a kilencedik, mind a XI. osztályokban. Esti osztályok azonban csak román nyelven indulnak. /(bodolai): 39 magyar tannyelvű osztály. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatását, a tankönyvek kicserélését és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezését tartja elengedhetetlennek dr. Balázs Lajos egyetemi professzor, másként minden, a román nyelv megtanulására fordított pénz, energia és szellemi erőfeszítés kárba vész. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett tagozatának tanára többek között ezekkel a gondolatokkal indította május 4-én Kovásznán azt a háromnapos szakmai megbeszélést, amelyen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban, illetve tagozatokon. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére rendezett, őszig tartó, háromrészes szakképzési sorozat első találkozóján dr. Kötő József, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős államtitkár is jelen volt. Matekovics Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős főigazgatója szerinte a tanácskozáson megfogalmazott következtetéseket az országos tantervi bizottságnak hasznosítania kell.  Használható, modern, korszerű románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak, ehhez szükséges a tantervek, tankönyvek és a vizsgarendszer megváltoztatása – szögezte le dr. Balázs Lajos.  /Fekete Réka: A román nyelv oktatása kisebbségi iskolákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszternek a Realitatea TV-ben ismét meg kellett magyaráznia Bécsben tett megjegyzését: osztrák üzletemberek úgy jöjjenek Romániába, mintha egy otthoni tartományba akarnának befektetni. Ezt a román sajtó úgy tálalta, hogy Ungureanu eladta az országot Ausztriának, következésképpen hazaáruló, amit az is bizonyít, hogy európai fórumokon kiáll a kisebbségi törvény és a Gozsdu Közalapítvány mellett. Márciusban Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke a külügyminiszter lemondását követelte. Miért támadják ennyire Ungureanut? Válaszként Barabás István idézte a Lettre Internationale román kiadásának 1998/26-os számát, melyben Ungureanu – akkor a iasi-i Tudományegyetem tanára és külügyi államtitkár – tanulmányt közölt a következő címmel: Milyen jövőjük van a jelenkori román történelmi mítoszoknak? Néhány gondolata már merényletnek hathatott a szélsőséges nacionalizmus számára, talán ezért van az iránta tanúsított ellenszenv. Tanulmányában azt írta: „A történelmi mítoszoknak nagyon jól meghatározott helyük van a historiográfiában: olyan formában szabják át a történelmet, hogy a múlt kényelmessé és elviselhetővé váljék, hogy feloldjanak a vétkek alól, megszabadítsanak a lelkiismeret-furdalástól. És ugyancsak a mítoszok segítenek egy nemzetnek megbékülni saját bűneivel. Stephen Fischer Galati professzor 1979-ben a témának szentelt New York-i konferencián tételesen kimondta: a történelmi mitológia arra hivatott, hogy a 19. és 20. század román államának vezetői számára biztosítsa a legitimitást. Ebből a tételből kiindulva, a mítoszok két fajtáját határozta meg úgy, ahogy azok a romantikus román történészek laboratóriumaiban klónozással megszülettek. Kifelé arra hivatottak, hogy igazolják a románok történelmi jogát Besszarábia, Bukovina, az egész Bánát és Dobrudzsa területéhez. Befelé pedig megfigyelhető politikusoknak az a törekvése, hogy érveiket a román nemzet forradalmi és nemzeti hagyományaival támasszák alá. A történelmi jogok ugyanis szerintük az ősöktől (trákok, dákok, dák-rómaiak) származnak, ezért minden területnek, amelyet ők is laktak, Románia határain belül kellene lennie – így született meg az első világháború után Nagy-Románia. Ez a momentum a nemzeti történelem csúcsa, mert föltette a koronát a sok évszázados harcokra, amelyeket a románok szüntelenül vívtak rosszindulatú szomszédaikkal... A román történészek számára a nacionalizmus egyet jelent a nemzeti öntudattal. A román nacionalizmus egész sor mítoszt szült. Ilyen például az a tétel, miszerint a román nacionalizmus gyökerei a dák-római ősökig nyúlnak vissza, hogy Mihai Viteazul nacionalista beállítottságú volt, és hogy tudatosan vallotta a románok jogát Erdélyhez. A román történészek pátosszal beszélnek a múlt nagy személyiségeiről, sokuk számára a román múlt egyet jelent a román öntudattól áthatott elődök életrajzával.” /Barabás István: Balkáni bosszú. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

Elhalasztották május 21-re azt a tüntetést, melyet Torda és környékének magyarsága szervezett volna az önálló magyar tannyelvű intézmény ügyének előmozdításáért, mert május 14-én konfirmáció lesz a tordai unitárius templomban. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte, az RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy országos szinten évente újra indítson egy-egy önálló magyar tannyelvű tanintézményt. Ez a folyamat a tordai és bánffyhunyadi koalíciós partnerek hozzáállása miatt akadozik. A tanácsosok elutasító magatartása érthetetlen mindkét esetben, hiszen lényegében csupán az osztályok átcsoportosításáról van szó: az óvodától a tizenkettedik osztályig elegendő a gyereklétszám, rendelkeznek megfelelő székhellyel mind a román, mind a magyar diákok számára. Ádámossy Klára, tordai RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: a tüntetéssel cáfolják a városi tanács nagy-romániás tagjainak vádjait, miszerint a tordai önálló magyar iskolára a magyar közösségben nincs valós igény. /Nagy-Hintós Diana: Közösségi igény a tordai magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum napjainak megnyitóján két új kiadványt mutattak be, az Új Tentament és a Szöveggyűjteményt, amelyek szerkesztését és tördelését a diákok végezték. Az Új Tentamen tíz évvel ezelőtt már létezett, mint független diáklap, amelyet az iskola tanulói szerkesztettek. Azután megszűnt a lelkesedés. Idén újra megjelent az Új Tentamen, amit a régi lap folytatásának szánnak. Versek, prózák, önálló alkotások, viccek, logikai rejtvények töltik ki a lapot. A Szöveggyűjtemény Szőcs Imre romántanár felügyelete alatt jelent meg. A diákok írogatnak verseket, esetleg prózát, de az alkotások gyakran figyelmen kívül maradnak – tájékoztatott Szőcs Imre. Tavaly november óta gyűjtötték a magyar, angol, francia szövegeket, verseket, és ebben a gyűjteményben egy roma szöveg is olvasható. /Ferenczy Anna: Bolyai-napok. Két új kiadványt szerkesztenek a diákok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Megérte megszervezni – vonta le a következtetést Marosvásárhelyen Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója május 6-án, a magyar tannyelvű középiskolák első országos tantárgyvetélkedőjének díjkiosztó ünnepségén. A Bolyai Farkas tantárgyversenyen 17 erdélyi középiskola öttagú csapata vett részt, s a legjobbaknak a bolyais diákok bizonyultak. A verseny idején az iskolaigazgatók tanácskoztak a középiskolai oktatás aktuális kérdéseiről. Új hagyományt kell teremteni, amelynek segítségével mi magunk mérhetjük össze az erőnket – hangsúlyozta a nyitóünnepségen részt vevő Markó Béla miniszterelnök- helyettes. Németh Lászlót idézve, a versenyképesség mellett az értékteremtés fontosságát emelte ki Kötő József, az Oktatási és Vallásügyi Minisztérium politikai államtitkára. /(bodolai): Országosan elismert versennyé tennék. Sikeres volt a magyar középiskolák első vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Ma már nem az állambiztonságtól, hanem a közönytől kell félteni az anyanyelvet – hangzott el a hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjének megnyitóján. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közös szervezésében sorra kerülő rendezvényen Erdély Judit, az AESZ alelnöke, valamint Becsek Ede iskolaigazgató köszöntötte az Erdélyből és a szórványvidékekről érkezett általános és középiskolás diákokat, tanárokat.  A dr. Tapodi Zsuzsa, illetve dr. Zsigmond Győző egyetemi tanárok által vezetett játékos vetélkedők témája a negyven évvel ezelőtt elhunyt Tamási Áron élete és munkássága volt. Az országos anyanyelvi versenyen kiváló eredményt értek el a háromszéki diákok. /Nagy Zsuzsanna: Harcba szállni az anyanyelvért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

Május 5–én kezdődtek meg a hagyománnyá vált Kölcsey Napok Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A kétnapos rendezvénysorozaton a diákok részt vehettek több bajnokságon, illetve diákszínjátszó fesztiválon. /Farkas Orsolya: Eseménydús Kölcsey Napok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 8./

Király András aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő fontos törvénytervezetét szavazta meg nemrég a képviselőház. A képviselő által kidolgozott javaslat szerint az eddigi, megszabott számú ingyenes utazások helyett a kötelező oktatásban résztvevő diákok teljesen bérmentve utazhatnak, valahányszor igényük van rá, bármely tömegközlekedési eszközön. A törvény másik pontja az ingázó diákok utaztatását biztosító pénzekről szól. Eddig a helyi polgármesteri hivatalokra nehezedett ez a feladat, Király András meggyőzte a kormányt, hogy ezentúl vállalja át ezeket a költségeket. Mi több, az ingázó tanárok utazási költségeit sem kell majd a helyi önkormányzatoknak állniuk. /Sinka Pál: Ingyen utazhatnak a diákok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Május 7-én a zsúfolásig megtelt arad-gáji katolikus templomban Király Árpád marosi főesperessel és Horváth János minorita tartományfőnökkel az élen hat pap és egyházi méltóság közreműködésével tartották meg a Gizella-napi, ünnepélyes templombúcsús szentmisét. Horváth János atya szentbeszédében a templom védőszentje, Boldog Gizella, Szent István király feleségének az életét, a magyarságnak a Kárpát-medencében történt megmaradásában játszott kiemelkedő szerepét méltatta. Az arad-gáji templombúcsút az egész város a magáénak érezte; minden katolikus egyházközség képviseltette magát, továbbá Király András elnök, illetve Bognár Levente és Cziszter Kálmán alelnökök személyében az RMDSZ megyei szervezete is adózott Boldog Gizella emlékének. /(balta): Boldog Gizella  üzenete Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Megtartották a képességfelmérő teszteket azon diákok számára, akik református vagy katolikus osztályba, művészeti, pedagógiai középiskolába, a sportlíceumba vagy idegen nyelveket intenzíven oktató osztályba készülnek. Nagy volt az érdeklődés a református osztály iránt, tájékoztatott Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója. A 28 helyre 122-en iratkoztak fel. A Bolyai Farkas Líceumban működő katolikus osztályba 46-an jelentkeztek. /(b.): Lejártak a képességfelmérő vizsgák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Tizenöt éves a Nagy István-Gáspárik Attila népszerű kabarépáros. A szatmárnémeti City Rádió egyéves születésnapja alkalmából rendezett ünnepségek keretében a duó a Szakszervezetek Művelődési Házát megtöltő ezerfőnyi közönségnek az általuk művelt közéleti humorból válogatott. /Sike Lajos: Kokojzás kabaré Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Bárányi Ferenc május 13-án tölti be hetvenedik életévét. Temesváron nem hivatalos irodalmi kávéház volt a Bárányi lakás, a város értelmiségének színe-java, orvosok, írók, színészek, képzőművészek, mérnökök, újságírók, tanárok jöttek össze. Bárányi Ferenc Nagyszentmiklóson született. Nagy kitérővel tért haza Bánságba. Orvosként és íróként egyaránt bizonyított. Tudományos doktori címet szerzett és írószövetségi tag lett. Könyveit szétkapkodták az olvasók. Bárányi makacsul, néha meggondolatlanul ragaszkodott elveihez. Bárányi Ferenc 1990 után parlamenti képviselő lett, 1998-ban egészségügyi miniszter volt, prózaíróként több könyve jelent meg. /Pongrácz P. Mária: És akkor jött… Bárányi. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Ráduly János a székely (magyar) rovásírás egyik legelszántabb erdélyi kutatója. Tanárkodott, gyűjtött egy életen át – választott falujában, Kibéden. Közleményeit úgy szerkesztette kötetté, hogy az olvasó „szemrevételezhesse” a legkorábbi erdélyi emlékanyag java részét. Úgy öröklődött ránk, mondja 2004-es kötetében (Titkok a rovásírásban), akár csodálatos szépségű mesekincsünk és népballada-költészetünk. Most újabb könyvet tett az asztalra Ráduly János: A székely (magyar) rovásírásról /Kreatív Könyvkiadó, Marosvásárhely 2006/. A kiadvány legterjedelmesebb fejezete számba veszi a teljes eddig előkerült erdélyi feliratos emlékanyagot. /B. D.: Újabb könyv. A székely (magyar) rovásírásról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) érintő kritikus vélemények hátterét próbálta kideríteni Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő, aki meglepetésszerű látogatást tett az oktatási intézményben. Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke mindössze annyit volt hajlandó közölni a sajtóval, hogy a beszélgetésen a magyar nyelvű oktatásról tájékoztatták a képviselő asszonyt. Nagy László rektor-helyettes szerint a beszélgetésen a magyar oktatók képviselői (akik nem tartják reálisnak az önálló magyar karok létrehozását) ismertették az egyetem és a magyar tagozat működésével kapcsolatos álláspontjukat. A rektor-helyettes elmondta: az egyetem politikája szerint a diákok minden igényelt szakon tanulhatnak anyanyelvükön, és nem a BBTE-n múlik, hogy a magyar diákok számaránya a romániai magyar felsőoktatás egészében kisebb a romániai magyar lakosság arányához képest. Ez annak tulajdonítható, hogy például a műszaki egyetemen és az agrártudományi egyetemen nincs magyar nyelvű oktatás. Dobolyi Alexandra azt nyilatkozta, hogy egyelőre csak a BBTE vezetőségével volt alkalma találkozni, akiktől viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról. Szóvá tette, hogy hiányoznak a magyar nyelvű feliratok a különböző karokon. – Mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni – vonta le a következtetést Dobolyi. Van ugyan egy-két kar, ahol hiányzik a magyar nyelvű oktatás, de ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel – fűzte hozzá. Dobolyi Alexandra nem találkozott a Sapientia-EMTE vezetőivel és az önálló magyar karok létrejöttét kérő egyetemi oktatókkal. /A BBTE-ről tájékozódott Dobolyi Alexandra EP- képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Immáron tizenöt esztendeje működő egyházi intézmény a marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Főiskola. Ez idő alatt közel négyszáz fiatal végezte itt tanulmányait, és majdnem valamennyien a szülőföld iskoláiban, gyülekezeteiben helyezkedtek el mint tanítók, óvónők, kántorok, zenetanárok. Ökumenikus jellegének megfelelően református, római katolikus, unitárius, evangélikus lányokat, fiúkat egyaránt felkészít. A főiskolát lényegében 1990 őszén alapították a történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség akkori szervezetének vezetői. Létrehozásában meghatározó szerepe volt az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspökének, dr. Csiha Kálmánnak. 1993-ban sikerült megszerezni a hivatalos működési engedélyt. Az állam a főiskola fenntartásához semmilyen anyagi alapot nem biztosított. A tanítói szak „érvényesítése” komoly gondot jelentett; az 1995-ös román tanügyi törvény ugyanis csak állami és magánoktatási rendszert engedélyezett – az egyházi, felekezeti oktatást a magánszférába utalta. Ebben helyzetben, amikor az intézmény léte forgott veszélyben, a Károli Gáspár Református Egyetem keretében működő nagykőrösi Tanítóképző Főiskola nyújtott testvéri segítséget: a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola kihelyezett erdélyi tagozatként folytathatta munkáját. Jelenleg is így van. A Nagykőrösön megszerzett tanítói oklevelet Romániában honosítani kell. A marosvásárhelyi főiskola a kántori szakot illetően az Erdélyi Református Egyházkerület iskolarendszerébe tartozik, a tanítói szakot tekintve azonban a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata. Végül 2002-ben sikerült elnyerni az akkreditációt a tanítói szakra. Három évi nappali képzés után a diákok megszerzik a kántori oklevelet, amelyet az illetékes egyházi hatóságok érvényesítenek: a levelező rendszerben folytatott negyedik tanévben pedig a fiatalok már helyettes tanítóként vagy kántorként dolgoznak. A főiskola legfőbb gondja: nincs saját épülete, bentlakása a vidéki diákok részére. Három helyiséget használnak a vártemplomi egyházközség Diakóniai Központjában, és egy leromlott állapotban levő épületben tarthatnak gyakorlati órákat. /Nagy Pál: Főiskola a szülőföldnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtóközleményt adott ki Dobolyi Alexandra nyilatkozatáról. Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője kolozsvári látogatása után úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának helyzete, és a magyar nyelvű feliratok hiánya jelenti az egyedüli gondot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság megdöbbenéssel értesült erről a bejelentésről. Dobolyi Alexandrát vendéglátói, a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektor-helyettesek félrevezették. Ellenkező esetben tudomást szerezhetett volna arról, hogy a magyar nyelvű képzés minőségének növelése érdekében az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, valamint az RMDSZ által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében a magyar tagozat pénzügyi autonómiájának hiányában. Dobolyi figyelmét az is elkerülte, hogy az egyetemi ügyintézésben nem használható a magyar nyelv: egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak román nyelven állítják ki. Dobolyi nyilatkozatában az áll, hogy „ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel”. Dobolyi mintha elfeledné, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam pénzén tartják fenn, és az anyagiak, főleg a román állami támogatás hiánya a legfőbb akadálya a további szakok beindításának. A jelenleg magyarul nem létező és szükséges egyetemi szak beindítását nem a magyar költségvetésnek kellene finanszíroznia. Dobolyi Alexandra figyelmen kívül hagyja mindazokat a követeléseket, amelyeket egy, az RMDSZ által is aláírt, széles társadalmi támogatásnak örvendő nyilatkozatban fogalmazott meg az erdélyi magyar közösség. Dobolyi kizárólag azoktól a magyar rektor-helyettesektől informálódott, akik egyedüliként nem írták alá az egyetemi nyilatkozatot. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében meglepő, mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett. Dobolyi nyilatkozatát a magyar követeléseket elutasító román vezetés fel fogja használni álláspontjának igazolására. /A Bolyai Kezdeményező Bizottság nevében, Bodó Barna elnök, Hantz Péter alelnök, szóvivő, Kovács Lehel alelnök Péntek Imre titkár: Felelőtlen nyilatkozatok hátráltatják a kisebbségi jogok érvényesítését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Megdöbbenve vettem tudomásul a kolozsvári látogatásom kapcsán megjelent nyilatkozatokat, miszerint meglepetésszerű volt a látogatás és felelőtlen az utána elhangzott nyilatkozatom – jelentette ki az ÚMSZ-nek Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtónyilatkozatára reagálva. Kolozsvárra a Babes-Bolyai Egyetem vezetésének meghívására érkezett. Visszautasította, hogy felelőtlenséggel vádolják. /Guther. M. Ilona: Dobolyi kegyeiért versengenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Kedves játéknak, kellemes szórakozásnak számít az értelmiségiek jelenléte a politikában Pomogáts Béla meglátásában. Az irodalomtörténész a Függetlenség és felelősség /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötetének sepsiszentgyörgyi bemutatója alkalmával elmondta: a magyarországi politikusokat nem érdekli az értelmiség, s csupán a saját magukkal kapcsolatos, pozitív tartalmú sajtóanyagokat futják át. Az 1990-es évek második felében abbahagyták a politikai cikkírást olyan jeles értelmiségiek, mint Konrád György vagy Csoóri Sándor, átvették helyüket ismeretlenek vagy bértollnokok. Ezt a periódust eleveníti fel a frissen bemutatott kötetében. Az ezt követő, a Felelősség Erdélyben című sorozat várhatóan ősszel kiadásra kerülő harmadik kötete a 2000-2002-es időszakot idézi majd fel, amikor falra hányt borsónak ítélte véleményének közmegosztását az annak hatásában csalódott Pomogáts. /D. P.: A csalódottság könyvei Pomogáts Bélától. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Ilyen rossz sajtója az RMDSZ-nek régen nem volt. Most nem a román szélsőségesek támadnak, hanem az a román elitértelmiség, mely az utóbbi esztendőt leszámítva mindig elismeréssel és megbecsüléssel szólt az RMDSZ-politikusokról, és komolyságukat, megbízhatóságukat, jó szakmai felkészültségüket állította szembe a román modellel.  A progresszív román értelmiség 22 című lapjában megszólalók feltételezik, hogy a magyar politikusoknak már nem is annyira a kisebbség szolgálata a céljuk, hanem a hatalom megtartása, és ezzel párhuzamosan vagyonosodásuk biztosítása. Rodica Palade a lap vezércikkében a Monica Macovei miniszter elleni RMDSZ-kampányról megállapította, hogy a magyar vezetők képesek kockára tenni másfél évtized során kemény munkával elért hitelességüket is. Monica Macovei korrupcióellenes törvénytervezetei ellen a parlamentben és a kormányban legkövetkezetesebben és leghevesebben az RMDSZ, illetve annak elnöke, a kabinet miniszterelnök-helyettese, Markó Béla tiltakozott, aki szerint az igazságügyi tárca vezetője elkezdte idegességét a magyarokon levezetni.    A lap szerint az RMDSZ-nek is megvannak a maga oligarchái. Név szerint Verestóy Attilát említi, aki nemcsak a sajtóra, de a legjelentősebb gazdasági vállalkozásokra is rátelepedett. Kelemen Hunor is rosszul jár a Monica Macoveijel kapcsolatos indulatos kijelentéseiért (,,ha józan volt, vagy ha a miniszter asszony nem mutat fel bizonyítékokat, közönséges hazudozó”). Kelemen politikai pályáját Verestóy támogatta. A hetilap kicsinyes és nevetséges viselkedésnek s megmagyarázhatatlannak tartja Frunda György szenátor álláspontját, aki az emberi jogok szlogenjeinek hangoztatásával támadja Macoveit. Sebastian Lazaroiu még messzebbre ment, szerinte az RMDSZ kétarcúsága azzal magyarázható, hogy az RMDSZ vezetői valójában a liberális párt parancsai szerint cselekednek a parlamentben. /Simó Erzsébet: A korrupció és az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Tíz napon át a színház játszotta a főszerepet Kolozsváron, május 13-án zárul a másodszorra megszervezett Harag György Emléknapok rendezvénysorozat. A fesztiválon bemutatott kolozsvári produkciók, vendégjátékok műsorát naponta közölte a lap. /(köllő): Harag György Emléknapok – Színházi marathon Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Egy szökőkút építését végző csoport Gyulafehérváron a vár parkjában néhány középkori maradványra bukkant, amelyről kiderült, hogy folytatása a középkori városnak. Constantin Inel, az archeológus csoport vezetője elmondta, hogy az ásatások során két házat és számos kör alakú kemencét találtak, amelyek formájukból ítélve a középkorból származnak, valószínűleg a XIII–XVIII. századokból. /Gyulafehérvár. Középkori leleteket találtak a várnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Róth Miksát nem kell bemutatni Marosvásárhelyen, hiszen az ő munkái a holland királyi palotában, a mexikóvárosi Nemzeti Színházban vagy a budapesti Parlamentben éppúgy láthatóak, mint a Kultúrpalotában – vélekedett Fényi Tibor, a budapesti Róth Miksa Múzeum igazgatója. Marosvásárhely a világ egyik leggazdagabb városa az üvegfestészet szempontjából, a Kultúrpalota mellett ott áll a Városháza, ahol a szintén Róth Miksa által tervezett és festett üvegablakok láthatók a főbejáratnál, a lépcsőházban és a tanácsteremben is. Ez utóbbiaknak csak a kerete van meg, de még így is gyönyörűek, akárcsak a Petru Maior Egyetemen, a közegészségügyi igazgatóság Dózsa György utcai épületében vagy a vízművek szivattyúházában lévő Róth-alkotások. Az üvegfestészet szempontjából Marosvásárhelynek két testvérvárosa van, Kecskemét és Szabadka. Mindhárom településen részben ugyanazok az építészek dolgoztak, és mindháromban nagyon sok Róth-alkotás található. A kecskeméti és a szabadkai városháza nagytermét is, ugyanúgy, mint a marosvásárhelyit, festett ablakokkal díszítették. Szabadkán a II. világháború után az ablakok közepéről a magyar történelmi személyiségeket ábrázoló részeket kivették és levitték a pincébe. A hetvenes évek azután visszakerültek a képek a helyükre. Igaz ugyan, hogy a neveket tartalmazó üvegdarabokat nem „találták meg”, de bárki láthatja, hogy Könyves Kálmánról, Szent Istvánról vagy Szent László királyról van szó. Marosvásárhelyen a Városháza üvegablakai továbbra is hiányosak. A Kultúrpalota mellett Marosvásárhelyen a többi Róth-üvegablak sürgős védelemre, restaurálásra szorul. Elképzelhető, hogy Szabadkához hasonlóan, valahol egy pincében a Városházát díszítő üvegek is megmaradtak. Temesváron például a volt papi szeminárium épületének nyolc gyönyörű üvegablakát, mivel azok egyházi személyiségeket, például Szent Ferencet, Szent Gellértet ábrázolták, a kommunista uralom idején kiszedték, s ládákba rejtették. A rendszerváltást követően, a ’90-es évek közepén német segítséggel helyreállították a Nagy Sándor által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett ablakokat, s azok most a város büszkeségei. Valóban a régi Városházáról hiányzó ablakbetétek egy része a megyei múzeum raktárából előkerült. Megmaradtak Róth-alkotások Kolozsváron a Karolina-kórház egykori ravatalozójában, ami ma ortodox imaház, az ugyancsak kolozsvári vérközpontban és a kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeumban is, a főtér sarkán. Gyergyóditróban és a Temesvárhoz közeli Detta katolikus templomában is vannak Róth-alkotások, de ilyen a dési ferences rendház homlokzati mozaikja is. /Bodolai Gyöngyi: Az üvegfestészet „Mona Lisája”. Hogyan sáfárkodunk az örökséggel? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Kászonújfalu központjában emlékművet és egy kőkeresztet állítottak a két világháborúban elesett hősök emlékére. Az emlékművet Tamás József püspök áldotta meg és szentelte fel. Az egyházi énekkar, valamint a helyi népi zenekar alkalomhoz illő műsort szolgáltatott. /Világháborús emlékművet avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

Közel kétszázötven csíki diák vett részt a hét végén a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett többfordulós történelmi vetélkedőn. Idén van a nándorfehérvári csata 550. évfordulója, azóta a déli harangszó is erre emlékeztet. Erről szerettek volna megemlékezni ezzel a vetélkedősorozattal, mondta el Biró Emese, a verseny ötletgazdája. Csíkszeredában a Segítő Mária Gimnázium dísztermében szervezték meg a vetélkedő elődöntőjét, ahová a benevezett nyolcvanhárom csapatból ötvennyolc csapat jutott be. Végül a vetélkedő döntőjébe nyolc csapat jutott tovább. /Daczó Dénes: Időutazó csíki diákok eltévedt levelek nyomában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az Önkéntesek hete keretében a Máramaros megyei ifjúsági igazgatóság gyűjtési akciót szervezett, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, illetve öregek számára gyűjtöttek játékot és könyvet. A beérkezett adományokat önkéntes szervezetek segítségével juttatta el a megyei igazgatóság a város gyermek-, illetve öregotthonaiba. A szervezők felhívására a Nagybányai Ifjúsági Szövetség (NISZ) és a Németh László Alapítvány egyrészt saját adományokkal válaszolt, másrészt pedig a város iskoláiból a diákok adományainak begyűjtésével vett részt az akcióban. /Farkas E. Zoltán: Könyv és játék a rászorulóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és egyben Zsolna polgármestere az egyik szlovák kereskedelmi televízióban “szlovákirtó magyar nemesnek” nevezte II. Rákóczi Ferencet. A belügyminiszteri posztra pályázó nacionalista pártvezér azt is kijelentette: a kommunistákat és a Magyar Koalíció Pártját kivéve bármely politikai párttal kész koalícióra lépni. Véleménye szerint a magyarok az elmúlt nyolcéves kormányzati pozíciójuk során igen sok kárt okoztak Szlovákiának, ezért az újonnan megalakuló kabinetben nincs keresnivalójuk. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke úgy értékelte: Slota Rákócziról szóló állítása csakis magáról a pártvezérről állít ki szegénységi bizonyítványt. Hozzátette: a szlovák népköltészet köztudottan pozitívan említi Rákóczit, miként Mátyás királyt is, és mindkét történelmi személy nagy becsben áll a szlovákok körében. /Világsajtó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./