Szeptember 13-án éjszaka Erdélybe szeretett volna utazni Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. A román határon közölték vele, hogy kitiltották az országból, és nem engedték belépni Románia területére. A határőrség nem indokolta meg a kitiltást, azt tanácsolták Toroczkainak, forduljon Magyarország bukaresti nagykövetségéhez. Toroczkai László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztő-riportere, valamint a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Újságírói minőségében szándékozott Székelyföldre utazni. /Kitiltották Romániából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./ „A határrendésszel folytatott párbeszéd azzal végződött, hogy az kijelentette: húzzak vissza a francba. Ezt szó szerint így mondta” – idézte fel Toroczkai, megjegyezvén, hogy mindvégig magyarul beszélgettek. Hozzátette, a határrendész azt tanácsolta, a szegedi román főkonzulátuson vagy a budapesti román nagykövetségen érdeklődjék az okokról. Mind a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztályán, mind a román külügyminisztérium sajtóosztályán azt ígérték, visszahívják a Krónika szerkesztőségét, mihelyt tájékozódtak az ügyben. Lapzártáig azonban csak a bihari határrendészeti szóvivő jelentkezett, csak annyit közölt, az illető személy nem teljesítette azokat a belépési feltételeket, amelyeket az idegenrendészeti sürgősségi kormányrendelet rögzít. Az említett rendelet azok belépését engedi meg, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, a közrendre, a közegészségügyre vagy a közerkölcsre. A jogszabály szerint a hatóságoknak a helyszínen közölniük kell az érintettel a kitiltás okát. A román hatóságok legutóbb 2004. február 28-án Bayer Zsolt újságíróval jártak el hasonlóképpen. Az érintett akkor sem kapott a helyszínen tájékoztatást kitiltása okáról. Néhány nappal később a belügyminisztérium közölte, azért nem engedélyezték Bayer belépését Romániába, mert úgy ítélték meg, az újságíró egyes tevékenységei veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, a nemzeti egységet, az ország védelmét és a közrendet. A belügyminisztérium akkori közleményében leszögezte, Bayer Zsolt a román nemzetbiztonságért felelős intézmények számára jól ismert személy, ugyanis több esetben nyilvánosan uszított az alkotmányos rend ellen, dicsőítette a revizionista eszméket, támogatta az elszakadás gondolatát, publicisztikai munkásságával pedig kétségbe vont Románia egységes nemzetállami jellegét. /Gazda Árpád: Megelégelték a Trianon-felvonulásokat? Kiutasították Romániából Toroczkai Lászlót, a HVIM vezetőjét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./ Bayer Zsolt publicista és Eva Maria Barki bécsi ügyvédhez hasonlóan ismét kitiltottak valakit Romániából, ezúttal Toroczkai Lászlót. A román titkosszolgálatoknak illett volna jobban fülelniük Toroczkai László legutóbbi kijelentésekor, amikor is néhány nappal ezelőtt Nagyszalontán éppenséggel a revizionizmus vádját cáfolta, leszögezve, a HVIM nem határmódosításra, hanem nemzeti ébresztésre törekszik, mivel szerinte az EU-bővítés amúgy is megoldja a Kárpát-medencei magyarság problémáit. /Rostás Szabolcs: Tiltsuk ki Európát! = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Dr. Becsek-Garda Dezső parlamenti képviselő újabb kérdéseket intézett Vasile Blaga mezőgazdasági, illetve Gheorghe Flutur erdészeti és környezetvédelmi miniszterhez. Hiába szavazták meg a törvényt, nem valószínű, hogy megtörténhet az egykori birtokok, erdős területek és ingatlanok teljes visszaadása – figyelmeztetett. A törvény végrehajtását szabályozó módszertan egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. Flutur miniszterhez fordulva szóvá tette, hogy az állami erdészeti hivatalok 15 esztendeje rejtegetik az 1946-ban kezelésükbe vett erdős területek kimutatásait. S hiába hivatkoznak rájuk a tulajdonosok, akik e dokumentumok másolataira bukkannak, sem a helyi bizottságok, sem az erdészeti hivatalok nem törődnek velük. /Bajna György: Meddig tart a hivatalok packázása? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója, Serban Suru arra hivatkozott, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellenük. A lap április-májusi, összevont számában közölte Frunda György szenátor feljelentését, amelyet még március elején intézett a rasszista szövegeket közlő lap ellen. A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, a magyarokat ki kell utasítani az országból és kasztrálni kell a romákat. A főügyészség nem indított hivatalból eljárást, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz. Suru és kiadói csapata nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában működtet irodát. A vasgárdista lap legálisan elérhető, postán is előfizethető. Kolozsváron is szabadárusításban kapható a lap, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után bejelentette, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja. A lapban közölt Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás apropója az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet „az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toró Tibor, László Tőkés és Szilágyi Zsold” (sic!) állított össze. A vasgárdista lap tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a holokauszthoz, továbbá antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmat. A lap szerint a szélsőségesek Magyarországon „üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajléktalanokat és természetesen a zsidókat”, Erdélyben a magyarok 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen. /(Transindex): Vasgárda-lap a postán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport ezerszámra kénytelen raktározni a használhatatlan tankönyveket. A tavaly megrendelt fizika, történelem, matematika, informatika, földrajz stb. tankönyvek egy része idén márciusban–áprilisban érkezett meg. Ezeket már ki sem osztották, mert a diákok év közben megvásárolták azokat, valamiből tanulniuk kellett – magyarázta Milka Zsuzsa könyvtáros. Hiába tették félre ezt a sok tankönyvet őszre, mert megváltozott a tanterv és a könyvek zöme használhatatlanná vált. Gyakran megtörténik, hogy a tanár kénytelen két-három tankönyvből tanítani. A szakiskolai tárgyakat a tanárok románból tanítják, mert a minisztérium kevés tankönyvet fordíttat le. Amit pedig magyarra ültetnek, az gyakran hibás, használhatatlan. Hiába vannak felkészült pedagógusok, magyar tanárnak tilos magyar nyelvű tankönyvet írnia. A magyar diákok – a magyar és zene tankönyveken kívül – kizárólag a románból fordított könyvekből tanulhatnak. A román tanár gyakran tíz alternatív román tankönyvből is választhat, a magyar pedagógusok általában egyből “választhatnak”. Az utóbbi években nemegyszer megtörtént, hogy mire elkészülnek a magyar fordítások, addigra új tantervet dolgoztak ki. Az eszerint megírt új könyvek fordítása a legjobb esetben is csak december végére készül el. Ez tehát félév tankönyv nélkül. Ebben a helyzetben vannak idén, többek között, a különböző profilú tizedik osztályok, s a késésből adódó hiány közel 15 tantárgyból érinti őket. /Szekernyés Irén: Tankönyvmizéria a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Nagybányán a magyar középiskolában, a Németh László Líceumban 390 diák kezdi az iskolaévet, 40 fős oktatói csoport irányításával. Vlaicu Zsuzsanna igazgatónő jelezte, a diákok száma évről-évre csökken, közben az iskola technikai felszereltsége gyarapodott: bővült a könyvtár és az internet-hálózat, kialakítottak egy gyűléstermet, s egy modern sportcsarnokkal is gazdagodott az intézményt. /(tamási): Iskolakezdés: leesett az első őszi eső, megkezdődött az új tanév. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Megkezdődtek a beiratkozások a marosvásárhelyi Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyamára. A tanfolyamra diákok és felnőttek jelentkezését várják. Naiv művészek, népi iparművészek, tanügyben dolgozók számára hasznos az itt elnyert oklevél. Várják azokat az érdeklődőket is, akiket vonz a magyar nép őstörténete és népi kultúrája. /Néprajzi tanfolyam indul. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Szigligeten elmaradt az augusztus 21-re tervezett Wass Albert-szoboravatási ünnepség, tájékoztatott Koltay Gábor rendező felháborodottan. A valódi okok nem világosak. Mindössze annyit tudni, hogy Szigliget polgármesterét, Balassa Balázst bizonyos körök megzsarolták, egyes feltételezések szerint képzőművészek és nyaralóvendégek, más vélemények szerint SZDSZ-közeli politikusok gyakoroltak nyomást a helyi önkormányzatra. Hunyadi László szobrászművész Wass Albert-szobrát a Szigligetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth László öntette bronzba és ajándékozta a településnek. 2005-ben Magyarországon, az Európai Unió egyik tagállamában piszkos módszerekkel megakadályozható egy igaz magyar ember szobrának a felállítása. Így még inkább elismerés illeti a bonyhádiakat, a solymáriakat és a harkányiakat, ahol már áll Wass-Albert-szobor. /Kocsis Cecília: Wass Albert, a megosztó. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./

Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épülete elkészültének századik, illetve a református középiskolai oktatás újraindulásának tizenötödik évfordulója alkalmából háromnapos, emléktábla-avatással egybekötött ünnepséget rendeztek. Szeptember 16-án műsoros est volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak előadásában. Másnap a résztvevők meghallgathatták Fleisz János történész előadását a nagyváradi református oktatás történetéről, valamint Péter I. Zoltán helytörténész várostörténeti adalékokkal fűszerezett ismertetését a gimnázium épületéről. A vársétán Dukrét Géza tanár kalauzolta az érdeklődőket a reneszánsz építmény falai között. A zárónapon, szeptember 18-án az olaszi református templomban Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után az iskolaépítő egykori főgondnokra, Ritoók Zsigmondra dédunokája, dr. Ritoók Zsigmond akadémikus emlékezett. Bemutatták azt az iskolazászlót, amelyet az intézmény jogelődje, az egykori református leánygimnázium öregdiákjai készítettek. A középiskola címerével díszített zászlót Tőkés László püspök avatta fel, majd Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatónője ünnepélyesen megnyitotta a 2005–2006-os tanévet az erdélyi és a partiumi református középiskolák számára. Az ünnepség keretében átadták a Bethlen Pedagógus Díjat és a magyarországi református egyház által adományozott Makkai Sándor Díjat; előbbit Szabó Terézia, a szatmárnémeti Református Kollégium első igazgatónője, utóbbit Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium jelenlegi igazgatója vehette át. Ezt követően centenáriumi emléktáblát avattak a gimnázium főbejáratánál, majd megkoszorúzták a névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna szobrát. /Balogh Levente: Centenáriumi ünnepség a Lorántffyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 17–18-a, az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmával a nagyenyedi Bethlen Baráti Társaság és a Benkő Ferenc Tudományos Műhely 17-én a szentimrei Árpád-kori műemlék templomnál istentisztelettel egybekötött, 18-án pedig Nagyenyeden a Műemlékek és Történeti Nemzetközi Egyesületek Tanácsa (ICOMOS) égisze alatt megemlékezést tartottak. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, Lőrincz László biológus és Gudor András lelkipásztor a lehetséges állagmegóvásról beszéltek. Az 1444-es, törökökkel folytatott csatározásokat követően Hunyadi által felújított három templom közül ma már csak a tövisi katolikus és a szentimrei áll, az orbóinak csak a kövei maradtak. Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke rövid történelmi ismertetőt tartott a XIII. századig visszavezethető, Szt. Imre hercegről elnevezett helység és templom múltjáról. Szükség lenne a romló állapotú templom megmentésére. /Tamás András: Kő kövön... marad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Inkább ingáznak Petrozsénybe a Zsil-völgyi magyar gyerekek, csakhogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által indított Jézus Szíve Iskolában tanulhassanak. A városban az új tanévtől újraindult a magyar iskola, így egy év alatt több mint tízszeresére nőtt a magyarul tanuló diákok száma. „Ez a szám még nem végleges, hiszen a vasárnapi iskolaszentelést követően naponta két-három újabb gyermeket hoznak a szülők, azzal a kéréssel: vennénk fel az iskolánkba, hogy magyarul tanulhasson” – újságolta Böjte Csaba. Előrelépés, hogy Petrozsényben a Jézus Szíve Iskola újraindításával az óvodától a nyolcadik osztályig immár adott a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A Hunyad megyei magyarságnak ugyanis több mint a fele, mintegy 16 ezer lélek él a Zsil völgyében, s míg Petrozsényben 1997-ben még volt egy érettségiző magyar osztály, az elmúlt tanévre már csak egyetlen magyar pedagógus és 12 elemista gyermek maradt hírmondónak. „Most egy ötvenfős óvodai csoport, valamint a hat nevelőcsalád gondozta gyermekek mellett az egész vidékről ingáznak ide a magyar diákok, sőt egy részüknek még bentlakást is tudunk biztosítani” – részletezte Böjte Csaba. /Lukács János: Könyvekre és segédeszközökre van szüksége a petrozsényi magyar iskolának. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Úgy tűnik, nincs kellően átgondolva a dél-erdélyi szórványmagyarság oktatási rendszere. Míg például Déván a Magyarok Nagyasszonya Kollégium mellett nemrég a Geszthy Ferenc Társaság is indított egy iskolát, mely az óvodától az érettségiig oktatja a diákokat, Vajdahunyadon éppen hogy „megél” a magyar elemi oktatás. Felső tagozatos iskola tehát Déván kettő is van, de a megyében másutt sehol sem találni olyan tanintézetet, amely érettségi oklevelet is adna diákjainak. Vajdahunyadról számos diák ingázik Dévára, akik részben Csaba atya intézetében, részben a Téglás-iskolában tanulnak. Az apadó gyermeklétszámot tekintve kérdéses, ki fogja megtölteni néhány év múlva például a dévai Téglás-iskola padjait. Csaba atya iskolái ezzel szemben mindig megtelnek, mert a szerzetes azokból a nyomornegyedekből is összegyűjti a diákokat, ahonnan esetleg évek óta senki nem érettségizett – sem magyarul, sem románul. /Benkő Levente: Ellentmondások a Hunyad megyei magyar oktatásban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Halálos áldozatot is követeltek a 48 órája szakadó eső nyomán keletkezett árvizek Románia déli megyéiben, de víz alá került Bukarest egyharmada is, ahol beázott a román szenátus frissen átadott hipermodern ülésterme is. Különösen súlyossá vált a helyzet több tucat falusi településen Dolj, Arges, Dambovita, Teleorman, Buzau és Tulcea megyében. Az esőzés nyomán megáradt patakok és folyók a települések tucatjait, országos, megyei és helyi jelentőségű utakat árasztottak el. Lakóházak és gazdasági épületek kerültek víz alá Kovászna megye dél-keleti településein is. /Halálos áldozatot követelt a 48 órája szakadó eső. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Újabb három magyarellenes incidensről számolt be szeptember 20-án az újvidéki Magyar Szó. Ismeretlenek lemázolták Magyarittabé kétnyelvű helynévtáblájának magyar feliratát. Korábban egy szabadkai szakközépiskola udvarán két szerb fiú minden ok nélkül megpofozott három magyar fiút. A rendőrségen a szerb fiú nem titkolta, hogy azért verte meg a magyar diákokat, mert magyarok. Emellett ismeretlenek bezúzták az említett iskola egyik alagsori tantermének ablakát, miközben a bennlevők magyar felmenőit szidták. /Újabb incidensek a Vajdaságban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

A hét végén tartotta Marosfőn az Itthon, Fiatalon Mozgalom (IFM) műhelytáborát. Megvitatták a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó elképzeléseket és javaslatokat. A jelenlévők elfogadták a Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (SZMISZ) társulási szándékát, ezáltal a mozgalom tagszervezeteinek száma 21-re nőtt. A beszámolók során elhangzott, hogy a mozgalom lezártnak tekint egy hét-nyolc éves folyamatot, amikor a vidék, szórvány és a helyi közösségek támogatását tűzte ki célul. A következő évek célkitűzései között kiemelt szerepet fog kapni a gyermekközpontú oktatás, valamint a nemzeti öntudat erősítése. Megválasztották a mozgalom új elnökségét, amely a következő két évben képviseli a szervezetet, elnök: Benedek Árpád Csaba, alelnökök: Gálovits Zsuzsanna, Bodor László, Szilágyi Dezső. /Bővült az IFM. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

Kolozs megyében kilenc tanintézményben zajlik magyar nyelvű szakoktatás – ebből hét iskola Kolozsváron, egy-egy pedig Tordán és Bánffyhunyadon működik. A gondot a magyar nyelvű tanárhiány képezi, emiatt több iskolában is arra kényszerülnek a diákok, hogy az eredetileg magyar nyelven meghirdetett osztályokban románul is tanuljanak. A legaggasztóbb helyzet a távközlési szakiskolában van, ahol egy magyar tannyelvű osztály 3–4 évvel ezelőtt már létezett. Mivel az iskola nem rendelkezett kellő számú magyar tanerővel, a szülők beleegyezésével románul folyt az oktatás – tájékoztatott Stefan Biluca igazgató. Magyar nyelven csak az anyanyelv, matematika és hitoktatás zajlik, a szaktantárgyakat kizárólag románul tanulják. Az Alexandru Borza Mezőgazdasági Iskolaközpontban csak néhány tantárgyat – informatika, fizika és kémia – tanítanak magyarul. A többi kolozsvári szakiskolában a tanulók minden tantárgyat magyarul tanulnak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes rámutatott, iskolánként többnyire 1–2 magyar tannyelvű osztály létezik, ezért nehezen jön ki a tanárok kötelező óraszáma. Megoldást jelentene, ha a magyar szakiskolai osztályok egy tanintézményhez tartoznának. A tanerőhiányt súlyosbítja az, hogy a létező kevés magyar szakember között vannak olyanok, akik éveken keresztül románul tanítottak, ezért nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képesek átállni magyar nyelvű oktatásra. /Nagy-Hintós Diana: Nehéz helyzetben a kolozsvári magyar nyelvű szakoktatás. Románul tanulnak a magyar nyelvű osztályokban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Idén is Kolozsváron a legnehezebb bentlakási helyhez vagy olcsóbb albérlethez jutni az egyetemistáknak. 150 euró alatt garzont már nem találni, de áruk akár a 200 eurót is meghaladja, mondta egy diák. Általában több diák vesz ki lakást vagy szobát, gyakran pedig hárman laknak egy szobában, így a több mint száz euró helyett csak 40-50 eurót kell fizetniük fejenként. Olyan is akad, aki kénytelen a Kolozsvár közeli falvakban szobát bérelni, és a távolsági buszjárattal ingázik naponta a városba. A több mint negyvenezer diákkal rendelkező Babes–Bolyai Tudományegyetem bentlakásai 5560 személyt tudnak befogadni, a Kolozsvári Műszaki Egyetem 12 ezer diákja közül is alig 3650 költözhet be a Hajnal negyedi diákotthonba. A bentlakáshiányt a marosvásárhelyi magyar diákszervezetek leleményességgel és segítőkészséggel próbálják pótolni. Mind az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, mind a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem mellett működő diákszervezetek hetek óta keresik a megfelelő lehetőségeket az elsőéves egyetemistáknak. A több mint ezer diákkal rendelkező Sapientia vezetősége a koronkai campusba bentlakást is tervezett, azonban a kivitelezés anyagi gondok miatt késik. Csíkszeredában a Sapientián mintegy ezer fiatal tanul, az egyetemnek 380 férőhelyes bentlakása van. Csíkszeredában egyébként az elmúlt évekhez viszonyítva megugrott az albérletek ára, az újdonsült egyetemi városban egy garzonlakás bérlése 50–70 euróba, egy kétszobásé 70–120 euróba kerül. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiuma régi szárnyában 146, a három éve elkészült új szárnyban 72 diákot tud elszállásolni, két-, három- és négyágyas szobákban. A szállás díja itt is havi hetven új lej fejenként. /Diákok tanévnyitó lakáskálváriája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere negyedévenként kíván találkozni az iskolaigazgatókkal. Az első megbeszélést megtartotta a polgármesteri hivatalban. Kérte az igazgatókat, hogy szeptember 30-ig állítsanak össze tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy az általuk vezetett iskola milyen profillal és szakokkal működik, hány osztályuk van, oktatnak-e délután vagy este, mit javasolnak az étkezdék további működtetésére. A polgármester a kért információknak a birtokában, az igazgatókkal együtt kívánja megtervezni a jövőbeli iskolahálózatot Sepsiszentgyörgyön. Az alacsony tanulólétszám miatt jövőtől a Kiss Árpád Általános Iskola megszűnik, a Mezőgazdasági Iskolaközpontot pedig felszereltség, valamint a gyakorlati oktatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya miatt átszervezik, esetleg egyes szakokat a Puskás Tivadar Iskolaközpontba helyeznek át. A nyáron elvégzett munkákkal az igazgatók nem mind elégedettek. Jancsó Árpád, a Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója szerint az Ördögh Kft. nagyon drágán és rossz minőségben dolgozott. /(fekete): A polgármester jelentést vár az iskoláktól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A Székely Hírmondónak Tirts Tamás fideszes országgyűlési képviselő és Benyhe István, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára fejtette ki a véleményét a Szatmári-ügyről. Tirts Tamás leszögezte, tizenöt éve parlamenti képviselő, de ilyen típusú üggyel még nem találkozott. A legnagyobb problémának azt tartja: hogyan lehetséges, hogy a román titkosszolgálat ilyen jól tájékozott, és évekig be tudtak építeni olyan ügynököket, akiknek tevékenységére sem a Határon Túli Magyarok Hivatala, sem pedig felelős beosztású miniszterek vagy pártelnökök nem figyeltek fel. A felelősség főként a magyar titkosszolgálatot, a Nemzetbiztossági Hivatalt terheli. Benyhe István szerint a történtek mindkét ország politikai elitjének és titkosszolgálatainak a szégyene. Egy ország hogy engedheti meg magának, hogy gyakorlatilag diverzánst helyezzen el egy másik országban, amelyik annak a szövetségnek a tagja, ahová ő is igyekszik? Magyar részről miért nem leleplezték le az ügy szereplőit? „A kémkedés kérdését a legszigorúbban és a legkomolyabban kéne kezelni, különösen azon történések után, amik folyamatosan felborzolták Magyarország és Románia viszonyát, akár a környezetvédelmi problémákat nézzük, amelyek rendkívül súlyosak, akár a vízumproblémákat és még sorolhatnám.” /Dimény Árpád: A magyar titkosszolgálat szégyene? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

Szeptember 18-án hálaadó istentiszteletet tartottak Zilahon a zilah-ligeti református templomban. Hévézi Endre művészi munkásságát méltatták, majd felszentelték a festett üvegablakokat, melyek a templom díszei lesznek. Hévézi Endre londoni képzőművész ajándékul szánta a templomnak a festett üvegablakokat. Oláh Mihály lelkész köszöntötte a művészt. /Oláh Mihály: A zilah-ligeti református templom ólomüvegei. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./

Hosszú évtizedeken át mind Magyarországon, mind Romániában bátorság kellett a Magyar Népi Szövetség történetének feszegetéséhez. Töttössy Magdolna kutatásainak doktori tézisének ez volt a témája, s dolgozatát 1986-ban sikeresen megvédte. Töttössy Magdolna úttörő munkájának – A Magyar Népi Szövetség története, 1944–1953 – a magyar történetírásban ezek az előzményei. Töttössy Magdolna könyvét széles levéltári munkára, a korabeli sajtóra, a visszaemlékezésekre és más igen fontos forrásra építette. Szembenálló érdekek gáncsolták az MNSZ működése idején keletkezett írásos emlékek és hagyatékok megőrzését, s még ma is homály fedi a megmaradt kútfők hollétét. Demény Lajos szemtanúja volt annak, hogy milyen hányatott sorsra jutott a Bányai László-hagyaték, hogy az özvegy milyen nehézségekkel találta magát szemben, amikor a hagyaték megmentésére törekedett. A Román Munkáspárt döntése alapján 1949. november 7-én letartóztatták az MNSZ kiemelkedő politikusait és szakembereit. A soha nyilvánosság elé nem tárt „hazaárulás” vádjával börtönbe került Kurkó Gyárfás, Antal Dániel, Balogh Edgár, dr. Csögör Lajos, Jordáky Lajos, Méliusz József. Ezzel a letartóztatások nem értek véget, dr. Demeter Jánost például 1950 áprilisában vették őrizetbe. A sors fintora, hogy a letartóztatási hullám utolérte Luca Lászlót is, aki pedig előretolt „élharcos” volt az MNSZ és a magyarság ellen folytatott könyörtelen felszámolásban. Őt 1952 februárjában vetették börtönbe, és hosszú rabság után a tömlöcben érte utol a halál. /Demény Lajos: A Magyar Népi Szövetség története. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Kolozsváron a városvezetés visszavonulást hirdetett, mondván: véget érnek a rossz emlékű funarióta megnyilvánulások, visszaállítják Kolozsvár régi arculatát. Betömik az árkokat. Másfél év telt el az „álvisszavonulás” után: az egyik főtéri árok néhány hónapja eltűnt, de a másik tátongó gödör mintha egyre nagyobb lenne. Közelít a Mátyás-szoborhoz. Az RMDSZ-es alpolgármester és a tanácsosok vállukat vonogatják: ők semmiről sem tudtak. A hírhedt tábláknak is el kell tűnniük Kolozsvárról, amelyek Funar óta hirdetik: az alkotmány szerint ebben az országban a román nyelv a hivatalos nyelv. /Köllő Katalin: Félek a görögtől... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Erdélyi Kézmíves Céh néven érdekképviseleti szövetségbe tömörültek a hétvégén Szovátán egybegyűlt kézművesek. Az alakuló ülésen a rézművestől a csuhéfonóig, a restaurátortól a bábkészítőig szinte minden kézműves kategória képviseltette magát. Az ülésen többen is a giccs ellen foglaltak állást. A jelenlévők abban állapodtak meg, hogy a céh szakbizottságai majd az eredetiséget és hagyományt igazoló termékkártyát bocsátanak ki. A cégtagok jelmondatukat az Erdélyi Szépmíves Céh 1924-es programjából kölcsönözték, amely hitet tesz amellett, hogy „tartalomban csak értékeset és jót, külsőben csak igazán szépet és művészit adhatunk”. Molnár Attila, az érdekképviselet egyik kezdeményezője a Krónikának elmondta, a szervezet a szépmíves céh „analógiájára” született. A szövetség elsődleges célja a kézművesek, ipar- és képzőművészek, kisiparosok, hobbyművész alkotók, díszítőművészek és egyéb kategóriák érdekeinek képviselete. Közös internetes portált indítanak, ahol a tevékenységeket és a termékeket mutatják be. Ugyanakkor kézműves faluturizmust készülnek kiépíteni. „A turista egy-két hetet tölthetne valamelyik település jellegzetes kézműves műhelyében, ahol nemcsak elleshetné a titkokat, hanem megpróbálkozhatna a termék előállításával” – magyarázta Molnár Attila. Az alakuló ülésen a székelyudvarhelyi Lőrincz Zsuzsát választották a szervezet élére, majd a kolozsvári Egri András és Anasztaszija Vdovkina tűzzománc munkáiból megnyitották a céh első kiállítását. /Szucher Ervin: A giccs ellen foglalt állást a kézművesek érdekképviselete. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Marosvásárhely állami és magánegyetemein közel 15 ezer hallgató folytatja, illetve kezdi meg tanulmányait. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a helyek 43 százalékára vehettek fel magyarokat, így az általános orvosi karon 104 magyar diák kezdi el tanulmányait a térítésmentes oktatás keretében, és 73-ra növekedett a tandíjköteles elsőévesek száma, ami 50-50 százalékos arányhoz vezetett. A fogorvosi karon 24 magyar és 26 román diák jutott be az államilag finanszírozott helyekre, a gyógyszerészeten fordított az arány. A bábaképző főiskolán 11 magyar és 10 román diák kezdi meg a felkészülést. A kétnyelvűséget illetően nem történt előrelépés az egészségügyi asszisztenseket képző főiskolai oktatás terén. Miközben a minden szinten lehetséges anyanyelvű oktatásról beszélnek, a főiskolán nem indíthattak magyar szakot. – Az egyetemen a magyar oktatók száma egyelőre elmarad a lehetőségektől, annak ellenére, hogy a fiatalokat előreléptetnek, és az oktatószemélyzet tagjai közül mindazokat, akik eleget tesznek az előírásoknak. Az utánpótlást a végzős hallgatók kivándorlása nehezíti meg. A nehézségek ellenére egyelőre nincs olyan tantárgy, amelyből ne tudnának magyar nyelvű előadást biztosítani. Besegítenek a nyugalmazott óraadó professzorok is. – Többen felvették: az adminisztratív személyzet összetétele egyáltalán nem tükrözi azt, hogy ezen az egyetemen kétnyelvű oktatás folyik. Idén lesz 45 éves a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, amely az 1960-ban létesített pedagógiai főiskolából alakult át mérnökképző intézetté, majd 2000-től egyetemmé. Az egyetem vállalta a magyar szakos tanárok továbbképzését is, holott nem rendelkeznek szakoktatókkal. Az volt az indoklás, hogy a tanárok beleegyeztek, hogy egyes tantárgyakat románul hallgassanak. /Bodolai Gyöngyi: Évkezdet az egyetemeken (1.). = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Bölönben a termelőszövetkezet volt székhelyén kulturális központot létesítenek, az emeleten pedig két szolgálati lakást rendeznek be. Hogy kinek? Bárkinek, csak menjen a faluba valaki. Orvos, tanár, állatorvos, erdészmérnök – mindegyikre szükség lenne. Rosszul áll a nagyközség képzett szakemberek dolgában. Közmunkával sportpályát létesítettek. Az utcasarkokon gyalult deszkába vésve jelentek meg az utcanevek, a fiatal Albert Zoltán vésegette ki a táblákat. Élénk a falu művelődési élete. Havilapot is kiadnak, A Bölöniek Öröksége címen, melyet Tana Annamária könyvtáros szerkeszt. /Váry O. Péter: Mi újság Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) tanügyise, Kolozsi Gabriella kifejtette, évről évre kevesebb magyar diák jön Temesvárra. Amióta Nagyváradon megnyílt a Partiumi Keresztény Egyetem, majd Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán a Sapientia Egyetem, érezhetően csökkent a diákok létszáma. Temesvárra a Műszaki Egyetemre és a művészeti egyetemre jönnek magyar hallgatók. A TMD nem nagy létszámú, a vezetőség mellett 20-30 fő van jelen. Az érdektelenség okolható ezért. Az elsőéveseknek megszervezik a gólyatábort, ahová általában nehezen szedik össze az embereket. November elején a TMD-fesztiválon előadások, könyvbemutatók, továbbá filmvetítés és táncház lesz. Minél hamarább szeretnék kiadnia a TMD ismertető füzetét. A TMD vezetősége a hétvégén Buziásfürdőn részt vesz egy vezetőképzésen, amelyet egy magyarországi tréner tart. /László Árpád: Új tanév előtt a TMD. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

Marosvásárhelyen a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést az 1989-es fordulat után azonnal igényelte a MOGYE magyar tanári kara és diáksága. Az önálló magyar felvételi keretszámok bevezetését akarták elérni. A legtöbb karon már fele-fele lett az arány, 14 évvel később az RMDSZ-vezetés megegyezett a román hatalommal a beiskolázási számokról. Jellemző, nem abból indultak ki, hogy a romániai orvosképzés évente hány szakembert bocsát ki, így állapítván meg a magyarság részarányának megfelelő keretszámokat, hanem a marosvásárhelyi felvételi-eredményeket százalékosították. Ez oda vezetett, hogy a legnagyobb létszámú és legkeresettebb általános orvosi karon a románok e helyek 60%-át, míg a magyarok 40%-át kapták meg. Ennek következménye, hogy örök időkre biztosítják a román diákok és tanárok létszámfölényét, s így „demokratikusan” bármilyen, nekik nem tetsző magyar kezdeményezést megfojthatnak, továbbá évről évre egyre több, a románoknál jóval jobb eredményt elérő magyarul felvételiző diák esik ki az általános orvosi felvételin. Idén a legutolsó magyar 9,30-cal jutott be, míg az utolsó román 8,49-et ért el. Szükség van az önálló magyar karok létrehozására. /Kincses Előd: Esélyegyenlőség a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A Bologna-folyamatot most vezetik be a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Az oktatás szerkezetének változása az idén felvételiző diákok mellett a doktori képzésre jelentkezőket érinti. Dr. Csucsuja István egyetemi oktató, doktorátusvezető szerint a Bologna-folyamatnak a doktori képzésre vonatkozó rendelkezéseit csak évek múlva kellett volna bevezetni, amikor az új rendszerben tanulmányaikat elkezdő diákok doktoranduszi képzésre jelentkeznek. Nem látja sok értelmét annak, hogy a mostani jelentkezőkre, akik a régi rendszer – tehát négy év egyetem és egy vagy két éves magiszteri képzés – szerint végezték tanulmányaikat, a Bologna-rendszer doktori képzése legyen érvényes. Eddig a doktorátus négy, illetve öt évig tartó képzés volt. Ez után csak három évig tart, és két szakaszból áll. Első éven doktori iskolába járnak, tehát a doktori tézis kidolgozására és megírására csak két év marad, amit az oktató nem tart elégségesnek. A levelezői tagozatú doktori képzés ezentúl tandíjköteles lesz. Ez a rendelkezés az alacsony bérezésű, kezdő tanárokat roppant anyagi megerőltetés elé állítja. Újdonság az is, hogy a látogatás nélküli tagozaton is kötelező lesz az első éven az órák látogatása. /Nagy-Hintós Diana: Újdonságok a BBTE doktori képzésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./