Béremelést várnak (Utcára vonultak a pedagógusok)
Több száz pedagógus tüntetett tegnap Bukarestben a kormány épülete előtt, méltányosabb bérezést követelve a közszférában. Az oktatók ugyanakkor az agyonbürokratizált rendszer ellen is tiltakoztak.
A megmozdulást a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége szervezte, amely mára is hasonló tiltakozást helyezett kilátásba. Az országosan a pedagógusok mintegy 60 százalékának érdekeit képviselő szakszervezet amiatt elégedetlen, hogy a kormány nem fogadta el múlt héten a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet. Állításuk szerint a jogszabály méltányosabb bérezést írt volna elő a kezdő tanároknak, és vonzóbbá tette volna a pályát a tehetséges fiatal pedagógusok számára. A mintegy kétórásra tervezett tüntetésen a résztvevők különböző feliratú transzparensekkel üzentek a kormánynak. Ezeken egyebek mellett az volt olvasható, hogy Elástatok a papírmunkába!; A kezdő tanárok számára 50 százalékkal magasabb bért akarunk!, Iohannis, a kormányod csak rosszat tesz nekünk! Az érdekvédelmiek azt kifogásolják, hogy a jelenlegi bérezés nem ösztönzi megfelelően a pedagógusokat, és nem veszi figyelembe teljesítményüket. A tanárok a diákok után járó úgynevezett fejpénzzel is elégedetlenek. Úgy vélik, az oktatási minisztérium nem a valós költségeket vette figyelembe a fejpénz megállapításánál, így az nem fedezi a költségeket. A pedagógusok az osztályonkénti magas diáklétszámot is kifogásolták, ami szerintük az előző években végrehajtott tanárelbocsátások miatt alakult ki. Továbbá azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az önkormányzatok nem térítik meg egységesen a pedagógusok ingázási költségét. Emellett aggasztónak találják a pedagógusokkal szembeni egyre gyakoribb erőszakos (fizikai és szóbeli) fellépést mind a diákok, mind a szülők részéről, illetve felróják a nyugdíjazás körüli rendellenességeket is. A közalkalmazottak bérezéséről szóló törvénytervezetet a kormány múlt heti ülésén vonta vissza a napirendről.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vásárhelyi diákok remekeltek
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében április 16-án, szombaton a kolozsvári János Zsigmond Kollégiumban zajlott az Öveges József és Vermes Miklós-fizikaversenyek országos döntője. A Vermes Miklós-fizikaversenynek több marosvásárhelyi díjazottja is van. A IX. osztályosok mezőnyében Ferencz Dániel, a Bolyai líceum diákja, Szász Ágota tanítványa első helyezést ért el, Benedek Kristóf, a Római Katolikus Líceum tanulója (felkészítő tanár: Kozma Tamás) harmadik lett. A X. osztályos versenyzők közül a bolyais Puskás Dávid (felkészítő tanár: Szász Ágota) érdemelte ki a második díjat, a szintén bolyais Szász Tamás (felkészítő tanár: Dávid Anna) dicséretben részesült. A vásárhelyi diákok részt vehetnek a verseny magyarországi döntőjén.
(nszi)
Népújság (Marosvásárhely)

Korszerű mezőgazdasági gépeket kapott a Sáromberki Technológiai Líceum
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közbenjárásával 5,5 millió forint értékben négy erdélyi iskolát támogat a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Egyik szerencsés tanintézmény, a Sáromberki Technológiai Líceum csütörtökön vett át mezőgazdasági eszközöket. A kiváló minőségű gépek megvásárlása az iskola igényeinek megfelelően történt.
Az adományt az iskola tanulóinak és pedagógusainak jelenlétében dr. Kentelky Endre, a Kertészmérnöki Tanszék adjunktusa adta át, aki elmondta, hogy olyan mezőgazdasági gépeket hoztak, amelyek évtizedekig szolgálhatnak, ha megfelelően kezelik őket. "Mint ismeretes, napjainkban nehéz körülmények között zajlik, minimális beruházással tengődik a hazai szakoktatás, ezért úgy gondoljuk, hogy ideje letenni az alapokat a minőségi, korszerű szakoktatáshoz. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy szakemberhiánnyal küszködik társadalmunk. Öröm számunkra, hogy segíthetünk nektek, remélem, hogy a gépek segítenek abban, hogy szakmailag is fejlődjetek" – fejtette ki beszédében dr. Kentelky.
A sáromberkiek ezúttal fűnyírót, élősövénynyírót, elektromos kaszagépet és kapagépet, valamint permetezőgépet kaptak, amit a diákok saját tangazdaságukban használhatnak. Ezeket szakemberek felügyelete mellett azonnal ki is próbálták. A gépek megvásárlása után megmaradt pénzt az iskoláknak adják, hogy szükség szerint kisebb eszközöket vásároljanak. A támogatásból további két Hargita megyei és egy Kovászna megyei iskola részesül.
Incze Jenő, a Sáromberki Technológiai Líceum igazgatója megköszönte a gépeket, hangsúlyozva, hogy nagy segítséget jelent számukra az értékes adomány, hiszen ezentúl modern mezőgazdasági felszereléssel, korszerű eszközökkel végezhetik tevékenységüket. "Nem voltak eszközeink az agroturizmus osztály működtetésére, el sem tudtuk képzelni, hogy tudjuk megszerettetni a mezőgazdasági szakmát a gyerekekkel eszközök nélkül. A megmaradt pénzből kerti szerszámokat fogunk vásárolni" – mondta az intézményvezető.
Berekméri Edmond
Népújság (Marosvásárhely)

Emőd Tamásra emlékeztek
A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum közös szervezésében hétfő délután Emőd Tamásra emlékeztek a tanintézmény dísztermében.
A Premontrei Öregdiákok Egyesülete 22 éve igyekszik eleget tenni azon vállalásának, hogy Várad egykori jeles személyiségeinek emlékét nem hagyja elhalványodni, elfelejtődni, s ebbe a sorba illeszkedett a XXV. Festum Varadinum keretében megrendezett hétfő délutáni Emőd Tamás-emlékműsor is.
A szép számú érdeklődőt Vonház Antal egyesületi titkár köszöntötte, majd Pásztai Ottó idézte meg Emőd Tamás (1888-1938) alakját, életét, akinek a temetésén különben édesanyjával együtt jelen volt. Arra hívta fel a figyelmet: Fleischer Ernő néven született, és Kiss József, A Hét szerkesztője keresztelte el Emőd Tamásnak. Még húsz éves sincs, amikor Ady közvetlen közelében találjuk őt, s sajátítja el mindazt, ami a korabeli iskolák anyagából hiányzott. Erkölcsi, világnézeti tudatosodása, belső harmóniája a szülői ház melegében erősödött. A hazaszeretet érzését is a családi fészek oltotta bele, a költői pályája pedig, mint a többi fiatalé, A Holnap antológiájának két kötetében indult, melynek ügyét hittel és meggyőződéssel szolgálta. Humanisztikus költői alkat volt, fogékony minden szépre és igazra, bensőséges hangvétele, érzésvilágának szuggesztív képei nevet és tekintélyt szereztek neki. A Bonbonniere színpadán irodalmi matinékkal hagyományt teremtett, jelenetei, sanzonjai közkedveltekké váltak. Nyughatatlansága, vágyakozása az új kihívások felé hajtotta azonban, így nagy űrt hagyott maga után, amikor 1914 őszén elhagyta szeretett városát, s Budapestre távozott. Megrázó képekben örökítette meg a háború okozta sorstragédiákat, a későbbiekben pedig jelképes állatmesékbe tömörítve szatirizálta az élet ferdeségeit. Az 1920-as, 30-as években a „sárga folt”, az egyre fokozódó társadalmi türelmetlenség, a faji megkülönböztetés, az erősödő sovinizmus nyugtalanító érzéseket keltett benne. Fiatalon, alig 50 évesen távozott az örökkévalóságba: hazajött meghalni abba a városba, mely egykoron útjára bocsátotta.
A sárga folt
Zalder Éva igazgatónő, magyar szakos tanárnő főként Emőd Tamás kabaréíró és színházigazgatói tevékenységét domborította ki az expozéjában Egyebek mellett azt emelte ki: igazgatóként Nagy Endre legjobb hagyományait újította meg színházaiban, a kabaré számára egy új, másféle előadási stílust képviselt. Jeleneteit, dalszövegeit ízlés, költészet és műgond jellemezte. Színpadi művekkel, dramatizálásokkal és átdolgozásokkal gazdagította a budapesti színházak műsorát. A főváros biztosan számtalan izgalmas kalandot jelentett a számára, alkalma adódott színpadi íróként, kabarészerzőként, újságíróként és színház igazgatóként tevékenykedni. Igazi költő és színházi ember volt, világpolgár és hazafi, aki magyarsága mellett büszkén vállalta a hátán levő „sárga foltot”.
Ami pedig háborúellenes verseit, színdarabjait, jeleneteit, a Züm-züm egyes darabjait illeti, ezeket gyakran hasonlítják Bertold Brecht „song”-jaihoz, s ez már egy egészen más minőséget, egy, a szokványos magyar kabarétól elütő hangot jelent. A háború mélyen bevési magát Emőd írói világába, a legtragikusabb hangtól a leggroteszkebbig, a népiestől a szentimentálisig, sőt néha enyhén optimistáig minden hangot megszólaltat.
Műsor két részben
A szervezők két, megindítóan szép és elgondolkodtató műsorral járultak hozzá ahhoz, hogy a jelenlevők még jobban megértsék Emőd Tamás gondolkodásvilágát, érzéseit. Lomok a szekrényben címmel zenés-táncos múltidéző játékkal lépett fel a Szent László Líceum néhány diákja. Ezt követően Meleg Vilmos sznművész ajándékozta meg közönségét egy versösszeállítással (Tűnt idők üzenete), a zenei kíséretet Dombi Dávid, a Szigligeti Színház korrepetitora biztosította.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Túl hangosak voltak, máshová kell menniük tüntetni
Véget kellett vetni a marosvásárhelyi utcai tiltakozásnak, így ismét Bukarestben tüntetnek a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) aktivistái. De miért éppen Vásárhelyen nem tüntethetnek? „Hangos” a magyarázat.
A Cotroceni-palota előtt kezdte, az amerikai nagykövetség előtt folytatta a tüntetéssorozatát az RMOGYKE, mely beadvánnyal fordult Klaus Johannis államfőhöz is. A szervezet aktivistái a héten isvisszatértek az említett két helyszínre, ráadásul az oktatásügyi minisztérium ablaka alatt is megjelentek.
Az RMOGYKE magyar és német nyelvű beadvánnyal fordult Klaus Johannishoz, akinek felvázolják a MOGYE-n kialakult helyzetet, valamint emlékeztetik az államelnököt a tanügyi törvény előírásaira. „A marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa azonban mind ez idáig – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megakadályozta a törvény megvalósítását. Sajnos az idősebb magyar professzorok belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, vagy az egyéni érdekek csapdáiban szenvednek” – írják, hozzátéve, hogy a törvény érvényesülésének akadályozása vezetett oda is, hogy a marosvásárhelyi egyetem jelenleg csak másodosztályú besorolást kapott.
Az RMOGYKE arra kéri az államfőt mint a törvényesség legfőbb őrét, hogy támogassa a törvényesség mielőbbi helyreállítását a vásárhelyi egyetemen, „hogy ne kelljen ezen ügy miatt még évekig tüntetnünk az elnöki palota előtt”. Petícióját az RMOGYKE eljuttatta az amerikai, kanadai, japán, orosz, valamint számos európai ország nagykövetségére.
A tüntetők ugyanakkor remélik, hogy a fővárosi hatóságok nem gáncsolják el tervükben úgy, mint a marosvásárhelyiek, ahol a helyi rendőrség parancsnoka, Valentin Bretfelean a múlt héten felszólította, azonnal hagyják el a megyeháza előtti parkot. A rendőrfőnök szerint a régi városháza előtt tüntető Ádám Valérián hangosbemondójával átvonult a Kultúrpalota elé, ahol az egyetemi hallgatók szövetsége éppen a Tudományos Diákkonferenciát, a hagyományos TDK-t szervezte. Minderről a környéken lévő térmegfigyelő kamerák is tanúskodnak.
„A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ írásban benyújtott kérésére voltunk kénytelenek megtiltani Ádám Valériánnak, hogy tovább tüntessen. Ilyent nem tehetsz, hogy míg mások egy nemzetközi részvétel mellett tudományos konferenciát szerveznek, odamész az ablakuk alá, és szövegeddel óránként zavarni kezded” – érvelt Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója, miközben a Ladányi Emánuel diákszövetségi elnök által aláírt hivatalos átiratot mutatja.
A rendőrfőnök szerint az RMOGYKE vezetője nem csak a jóérzés határát lépte túl, de törvényt is szegett. Mint kifejtette: a tüntetés bejelentésekor Ádámék kizárólag a megyeháza előtti kis parkot jelölték meg, ehhez képest hol a főútra, hol a Kultúrpalota elé sétáltak. Ladányi szerint az RMOGYKE-sok „pofátlanul zavarták a konferencia munkálatait”. „Szervezetünk elleni nyílt támadásként értékeljük, hogy valakik óránként a Kultúrpalota ablakaihoz közelednek, és hangosbemondójukkal bojkottálni próbálják az MMDSZ legnagyobb rendezvényét, a tudományos konferenciát. Mi támogatjuk az RMOGYKE-t, továbbképzőit folytonosan hirdetjük, de nem értünk egyet az efféle megnyilvánulásaival” – szögezte le lapunknak Ladányi Emánuel.
Egyébként nem a magyar diákszervezet volt az egyetlen, amely az RMOGYKE utcai tiltakozásának betiltását kérte. Hasonló követeléssel állt elő Leonard Azamfirei, az egyetem rektora is.
Az RMOGYKE elnöke szerint a diákszervezet meghunyászkodott az egyetem magyarellenes vezetősége előtt. „Az az érzésem, hogy a néhány engedményt tevő rektor barátinak tűnő gesztusaival megvásárolta a magyar tanárok és diákok egy részét. Köztudott, hogy a TDK szervezésére az eddiginél jóval nagyobb összeget ajánlott fel, eljött és megnyitotta a konferenciát, az egyetemen tisztségbe juttatott néhány oktatót, újabban fogadja a magyarországi vendégelőadókat. Viszont a magyaroknak nem kellene beérniük efféle morzsákkal; azt kellene követelniük, ami nekik jár, és amit a törvény biztosít” – vélekedett Ádám. Példaként az arányos képviseletet említette a MOGYE vezetőtestületében, a fizetéses helyek és a titkársági alkalmazottak felét, a magyar nyelvű gyakorlat bevezetését sorolta.
Az RMOGYKE álláspontja szerint szükség van a párbeszédre, de mindaddig, amíg a másik fél a törvény betartása helyett csak részengedményeket hajlandó tenni, utcai megmozdulásokra is szükség van. „Én nem akartam megzavarni a diákokat, mindössze azt szerettem volna elérni, ha óránként, egy-egy öt percre csatlakoznak hozzánk, hisz a tömeg erőt tud felmutatni” – vélekedett Ádám Valérián.
Az elkövetkezendő időszakban Ádám meg szeretne győződni arról, hogy a fásultság általános jelenség a magyar hallgatók körében, vagy csupán néhány diákszövetségi vezérnek az érdeke, hogy ténykedésével ne zavarja az egyetem régi-új vezetőit. „Aláírásokat fogunk gyűjteni – amennyiben a diákság több mint fele szeretne csatlakozni a jogaikért való harchoz, jó, ha nem, akkor leteszünk róla, és az íveket is megsemmisítjük” – mondta Ádám, aki szerint az elkövetkezendő hetek vízválasztók lesznek.
Ezzel szemben az MMDSZ elnöke hangsúlyozni kívánta, hogy szükség esetén az önálló anyanyelvű oktatás megteremtése érdekében a hallgatók is készek komolyabb megmozdulások, tüntetések szervezésére, de nem az RMOGYKE módszereivel.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Könyv a rendszer ellen lázadó diákokról
Csinta Samu Plakátballada – Mikós diákok 1975-ös „forradalma” című tényregényét mutatják be a Szent György Napok kulturális hetének keretében, pénteken 17 órától a Bod Péter megyei könyvtárban.
Csinta Samu újságíró a nagy sikerű Erdély újranemesítői című, erdélyi arisztokrata- sorsokat felelevenítő kötete után egy évvel rukkol elő újabb alkotással. A szerző megfogalmazása szerint a Plakátballada egy negyvenéves sepsiszentgyörgyi történetet elevenít fel. 1975 novemberében néhány mikós diák „Harcoljunk Erdélyért, míg nem késő!” szövegű plakátokat ragasztott ki a város forgalmas pontjain, hogy felrázzák a közvéleményt. A plakátokat néhány óra alatt leszedték a belbiztonságiak, ám a „mikós szellemiséget a ceaușescui időkbe is átörökítő diákok leckét adtak nemzetféltésből, áldozatvállalásból”, vallja a szerző.
Csinta Samu megkeresésünkre elmondta, a diákok tette csak azért nem járt súlyos börtönévekkel, mert éppen akkor kemény presztízsharc dúlt a frissen kinevezett megyei első titkár Nagy Ferdinánd, és Ioan Hanches szekusparancsnok között, végül a történetet a megyében tartották, diákcsínyként határozták meg. Bár ezzel a fiatalok „megúszták”, további sorsukat végigkísérte a megtorlás, meghatározatlan időre kizárták őket az ország valamennyi középiskolájából, viselték a „bélyeget”, többük élete sorstragédiába torkollt. A kötetben három főszereplő emlékeiből áll össze a történet, a beszélgetések során kirajzolódnak a szervezkedés mozzanatai, a családi hátterek.
„Ahogy beljebb haladtam a történetbe, egyre inkább szükségét éreztem, hogy felvázoljam az akkori Sepsiszentgyörgyöt, összerakjam a díszletet, hogy érthetővé váljanak a késztetések, melyek végül cselekvésbe torkolltak” – mondta Csinta Samu, aki abban bízik, sikerült ezt a nagyon szerteágazó, sok ecsetvonásból álló képet megrajzolnia, hiszen, mint mondta, nem talált két embert, akik egyformán emlékeztek a hetvenes évek Sepsiszentgyörgyére. „Úgy érzem, kerek lett a történet, nemcsak a sepsiszentgyörgyiek számára dekódolható, és értelmezhető, hanem a korrajz révén mindenki számára érthető és élvezhető.”
A könyvvel első ízben Sepsiszentgyörgyön találkozhatnak az olvasók, a bemutatón a főszereplők, megszólalók többsége is jelen lesz.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Osztálymúzeumot nyitnak a hagyományőrző napon
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban XIII. Hagyományőrző Napra készül tanár és diák egyaránt. „A nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy szerepet vállaljunk, összefogjunk, mint még soha...” – Márton Áron püspök üzenetének szellemében április 21-re, csütörtökre szervezik az ünnepséget.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is délelőtt 9 órától kezdődik az ünnepség megnyitója, ezt követi a Márton Áron-emléktábla és -terem avatója. 10 órától a gimnázium előtti téren körtánc lesz, az osztálymúzeumok megnyitójára 11 órára várják az érdeklődőket, szintén 11 órától a díszteremben népdallánc, illetve a kicsi tornateremben táncház veszi kezdetét. A települések vetélkedője délután 3 órától kezdődik a díszteremben. A gimnázium XIII. Hagyományőrző Napját 18 órától díjazással zárják.
Egykori salamonos diákok kezdeményezésének adott helyet Lakatos Mihály, a gimnázium igazgatója. A tavalyi ünnepségen felvetődött, hogy a hagyományőrző nap programjában, az osztálymúzeumok berendezésekor egy osztályt kapjanak azok, akik egykor a gimnázium diákjai voltak. Nos, a Véndiákok Osztálymúzeumának anyaga már gyűl. Van már 3 darab 80 esztendős pad, 1957–1958-as évből osztálynaplók, 1973–1974-es csoportképek, néhány régi tankönyv, batyuk és egy lemezjátszó.
Szerda délelőttig a városi könyvtárban várják azokat a dolgokat, amik a régi diákévek hangulatát idézik, a tolltartótól a diavetítőig, a floppytól a magnóig, a csoportképektől az oklevelekig és „puskákig” bármit szívesen fogadnak. Akinek pedig kedve van az osztálymúzeum berendezésére, várják szerdán délután.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro

Helyettes államtitkár: eredményes a Mikes Kelemen-program
Eredményes a diaszpóra hagyatékának összegyűjtését célzó Mikes Kelemen-program, eddig közel 186 köbméternyi dokumentum gyűlt össze - mondta Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Szilágyi Péter elmondta: azokat a dokumentumokat szeretnék összegyűjteni, amelyeket már nem tudnak kezelni a diaszpórában, vagy mert már idős embereknél találhatóak, vagy mert olyanoknál, akik nem beszélnek magyarul.
A könyvek, újságok mellett többek között apró nyomtatványokat, plakátokat, fotókat, hanganyagokat gyűjtöttek össze, mintegy 186 köbmétert.
Ebből 110 köbméter már Magyarországon van, 62 köbmétert a közeljövőben várnak, és 14 köbméter még Dél-Amerikában található. Hozzátette: eddig 50 ezer dokumentumot dolgoztak fel az OSZK könyvtárosai.
Jelezte: mintegy 300 személy, szervezet adományát gyűjtötték össze, és a munkát segítendő 2015. novembere és 2016. márciusa között nyolc kutató utazott a tengeren túli diaszpóra területekre, ahol interjúkat készítettek.
Szilágyi Péter emlékeztetett arra, hogy 2013-ban a Magyar Diaszpóra Tanács döntött a program elindításáról, és azon év őszén el is indult a munka.
A kormány 500 millió forintot fordít a programra, ez magában foglalja egy emigrációs és diaszpóra központ kialakítását is a Magyarság Házában. Itt a legkülönlegesebb, és legegyedibb iratokat állítanák majd ki - ismertette.
A helyettes államtitkár jelezte: a program az európai diaszpórára nem terjed ki, a kiterjesztését idén szeretnék megvalósítani.
Felhívta minden határon túli iskola figyelmét is a program hamarosan induló online felületére, ahol az összegyűlt kiadványokat feltüntetik.
Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kiemelte: a programhoz 2015-ben csatlakoztak. Kitért arra, a levéltár törvényi kötelezettsége, hogy a hungarica anyagokat feldolgozza, és hozzáférhetővé tegye. Az elmúlt években főként pályázati forrásból igyekeztek ennek eleget tenni. A Mikes-program ugyanakkor lehetővé teszi a szisztematikus feltárást - közölte, hozzátéve: terveik között szerepel hungarica-kataszter összeállítása, amely külföldi, de magyar vonatkozású iratokat mutatna be. Kiemelt célpontként jelölte meg Dél-Amerikát és Ausztráliát, amelyek kevéssé kutatott területek voltak eddig.
Kitért arra is, hogy várhatóan 30 iratfolyóméter anyaggal gazdagodhat a levéltár a programnak köszönhetően.
A hazaérkezett anyagok közül külön kiemelt egy Ausztráliából adományozott dokumentumgyűjteményt. Ez több felső- és alsóőri területen élő nemesi családot érint, akik 1582-ben nyertek új adományt birtokrészeikre I. Rudolf magyar királytól. Olyan okiratokról van szó, amelyek különböző birtokok tulajdonjogát igazolták.
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója hozzátette: nagyon komoly kihívás a könyvtáros szakma számára ilyen különböző forrásokból származó anyag átvizsgálása és kezelése. Körülbelül 200 ezer kötet az ami hazakerült, ez egy megyei könyvtár állománya - jelezte a főigazgató. Az anyag negyedét tekintették át eddig, s ennek 5-8 százaléka a könyvtárba kerülő. Olyan emigrációbeli könyvek, kiadványok térnek haza, amelyek egyébként soha nem kerültek volna Magyarországra. Jelezte: mostantól megkezdődnek a kiajánlások a környező országok magyar nyelvű könyvtárainak, iskolai könyvtárainak. Közlése szerint erről további részletek az www.oszk.hu oldalon találhatók.
Budapest

Határtalan programkavalkád (Iskola másként)
A napokban több száz háromszéki diák kel útra, megyén belüli és kívüli helyszínekre kirándulnak, táboroznak, múzeumot, természetvédelmi látványosságokat, különböző intézményeket, állatkertet látogatnak, határon túli testvériskolával szerveznek közös programot, de akik itthon maradnak, azok is kreatív tevékenységekben vesznek részt, a mozi, a sport, a saját település nevezetességeinek bejárása, megismerése, de még a közös pizzaevés is több iskola programjában szerepel.
Tegnap különös kalandra vállalkoztak a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola elemistái, közelről tanulmányozták a szorgalmukról jó hírben álló méhek tevékenységét, Marosi Károly dálnoki református lelkész méhészetében minden kérdésükre választ kaptak, a látogatás végén mézet kóstoltak, és a program partnere, a megyei agrárkamara jóvoltából kürtőskaláccsal és keresztúri natúr gyümölcsös joghurttal egészítették ki a vendégeskedésben elfogyasztott tízórait. A szomszédban, a Darkó Jenő Általános Iskolában sem unatkoztak a diákok, míg az elemisták a megyeközponti katonaságot látogatták, a gimnazisták csoportjátékokban jeleskedtek, majd rendhagyó helyszínen, egy emeletes autóbuszban berendezett osztályteremben természetvédelmi órán vettek részt. A The European Nature Trust mozgó isklolabusza a héten Dálnokon fogadja a különböző településekről érkező osztályokat a Regatul sălbatic elnevezésű oktatói program részeként. A dálnokiak csütörtökön Barabás Miklós szülőfalujába, Márkosfalvára látogatnak, és alig ér véget az Iskola másként program, jövő héten vakációra vonul a diáksereg.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mini diákkórus-fesztivál
Az általános iskolások számára tartott múlt hétvégi diákolimpia visszhangos sikere még el sem ült, s máris közönség elé lépett Sepsiszentgyörgy néhány diákegyüttese. Igaz, a Szent György Napi diákkórus-fesztiválon, amely sorrendben a hatodik kiadásához érkezett, elsősorban a középiskolás karok vettek részt, a tavaly még közel kétórás koncert is rövidebbre sikeredett a Krisztus Király-templomban.
Az iskola másként rendhagyó oktatási héten ugyanis a kórusokban szereplő diákok is különböző tanulmányi kirándulásokon vesznek részt, táboroznak. A fesztiválon végül a Székely Mikó Kollégium diákkórusa, a Református Kollégium énekkara, a Plugor Sándor Művészeti Líceum Eufónia ifjúsági vegyes kara és az első díjas Campanella méretkezett meg, karvezetők: Dombora Anna, Szilágyi Andrea, Sipos Zoltán és Lőfi Gellért, aki egyben a fesztivál kezdeményezője, szervezője is. A rendezvény célja továbbra is az ifjúság kóruskultúrájának fejlesztése, művelése, az erdélyi zenei élet népszerűsítése, továbbá fontos tudatosítani az együtt éneklés közösségformáló erejét – hangsúlyozta Lőfi Gellért. (ferencz)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ökumenikus vallásolimpia az Unitárius Kollégiumban
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium ad otthont az idei tanévben a magyar nyelvű Országos Ökumenikus Vallás Olimpia döntőjének, amelyet a tanügyminisztérium szervez a római katolikus, református és unitárius egyházakkal együtt, az említett felekezetekhez tartozó 7–12-es diákok számára. A rangos tantárgyversenyre, amelyet április 21-e és 24-e között tartanak, 108 diák jutott tovább az ország 13 megyéjéből.
A rendezvény csütörtökön délután 4 órakor ünnepi megnyitóval kezdődik az iskola Dávid Ferenc imatermében, ahol fellép a Református Kollégium kórusa is, Székely Árpád karnagy vezényletével. A nap Márk Attila daltulajdonos este 8 órakor kezdődő Áldja meg az Úr a belülről látók fényességét című koncertjével ér véget az Unitárius Kollégium Felvinczi György termében – a programokra a nagyközönséget is szeretettel várják.
Szabadság (Kolozsvár)

Bizonyítékok kizárását kérték – Halasztottak Borboly perében
Halasztással zárult a Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és további tizenkét személy ellen indított büntetőper keddi tárgyalása, amelyen több vádlott ügyvédje bizonyítékok kizárását kérte a bírótól.
A megyei törvényszéken zajlott tárgyaláson a per egyik vádlottja kiküldetése miatt hiányzott, ugyanakkor korábbi ügyvédje helyett most egy hivatalból kinevezett szakember képviseli, aki jelezte, hogy egy nappal korábban kapta a megbízást, és még nem volt ideje az iratcsomó tanulmányozására, ezért kérte az elnapolást. Borboly Csaba ügyvédje kérést adott át a bírónak, amelyben lehallgatási jegyzőkönyveken alapuló bizonyítékok kizárását kérik.
Mint ismeretes, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azért emelt vádat Borboly és társai ellen, mert álláspontja szerint a megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki útjavításra szánt tetemes összegeket két cégnek.
Kovács Attila |
Krónika (Kolozsvár)

Összecsapott Ádám Valériánékkal a magyar diákszervezet
A múlt hét második felétől ismét Bukarestben tüntetnek a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) aktivistái. A civil szervezet tagjai kénytelenek voltak időnap előtt véget vetni a marosvásárhelyi utcai tiltakozásuknak, mivel a helyi rendőrség több rendellenességet talált a megnyilvánulásukban. Az RMOGYKE ellen a magyar diákszövetség emelt panaszt.
Az RMOGYKE a Cotroceni-palota előtt kezdte, az amerikai nagykövetség előtt folytatta tüntetéssorozatát, a héten pedig visszatértek a két helyszínre, és az oktatásügyi minisztérium ablaka alatt is megjelentek. Kedden az államelnökhöz is beadvánnyal fordultak. A Klaus Johannishoz intézett magyar és német nyelvű beadványban felvázolják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzetet, valamint emlékeztetik az államelnököt a tanügyi törvény előírásaira.
„A marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa azonban mindezidáig – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megakadályozta a törvény megvalósítását. Sajnos az idősebb magyar professzorok belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, vagy az egyéni érdekek csapdáiban szenvednek” – írják, hozzátéve, hogy a törvény gyakorlatba ültetésének akadályoztatása vezetett oda is, hogy a vásárhelyi egyetem csak másodosztályú besorolást kapott. Az RMOGYKE arra kéri az államfőt, támogassa a törvényesség mielőbbi helyreállítását a vásárhelyi egyetemen, „hogy ne kelljen ezen ügy miatt még évekig tüntetnünk az elnöki palota előtt”. Petíciójukat az amerikai, kanadai, japán, orosz és több európai ország nagykövetségére is eljuttatták.
A tüntetők remélik, hogy a fővárosi hatóságok nem gáncsolják el tervüket, ahogy a marosvásárhelyiek tették, ahol Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnok múlt héten felszólította őket: azonnal hagyják el a megyeháza előtti parkot. A rendőrfőnök szerint a régi városháza előtt tüntető Ádám Valérián hangosbemondójával átvonult a Kultúrpalota elé, ahol az egyetemi hallgatók szövetsége a Tudományos Diákkonferenciát, a hagyományos TDK-t szervezte. Erről a környék térfigyelő kamerái is tanúskodnak.
„A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ írásban benyújtott kérésére voltunk kénytelenek megtiltani Ádám Valériánnak, hogy tovább tüntessen. Ilyet nem tehetsz, hogy míg mások egy nemzetközi részvétel mellett tudományos konferenciát szerveznek, odamész az ablakuk alá, és szövegeddel óránként zavarni kezded” – érvelt Bretfelean, miközben a Ladányi Emmánuel diákszövetségi elnök által aláírt hivatalos átiratot mutatta. A rendőrfőnök szerint az RMOGYKE vezetője nemcsak a jóérzés határát lépte át, törvényt is szegett. Kifejtette: a tüntetés bejelentésekor Ádámék a megyeháza előtti kis parkot jelölték meg, ehhez képest hol a főútra, hol a Kultúrpalota elé sétáltak.
Ladányi szerint az RMOGYKE-sek „pofátlanul zavarták a konferencia munkálatait”. „Szervezetünk elleni nyílt támadásként értékeljük, hogy valakik óránként a Kultúrpalota ablakaihoz közelednek, és hangosbemondójukkal bojkottálni próbálják az MMDSZ legnagyobb rendezvényét, a tudományos konferenciát. Mi támogatjuk az RMOGYKE-t, továbbképzőit folytonosan hirdetjük, de nem értünk egyet az efféle megnyilvánulásaival” – szögezte le lapunknak Ladányi Emmánuel. Egyébként nem a diákszervezet volt az egyetlen, amely az RMOGYKE tiltakozásának betiltását kérte. Hasonló követelménnyel állt elő Leonard Azamfirei, az egyetem rektora is.
Az RMOGYKE elnöke szerint a diákszervezet meghunyászkodott az egyetem magyarellenes vezetősége előtt. „Az az érzésem, hogy a néhány engedményt tevő rektor barátinak tűnő gesztusaival megvásárolta a magyar tanárok és diákok egy részét. Köztudott, hogy a TDK szervezésére az eddiginél jóval nagyobb összeget ajánlott fel, eljött, és megnyitotta a konferenciát, az egyetemen tisztségbe juttatott néhány oktatót, újabban fogadja a magyarországi vendégelőadókat. Viszont a magyaroknak nem kellene beérniük efféle morzsákkal; azt kellene követelniük, ami nekik jár, és amit a törvény biztosít” – vélekedett Ádám. Példaként az arányos képviseletet említette a vezetőtestületben, a fizetéses helyek és titkársági alkalmazottak felét, a magyar nyelvű gyakorlat bevezetését sorolta.
Ádám Valérián azt állítja, hogy az RMOGYKE korábbi, március végi bukaresti tüntetésére akár félezer vásárhelyi egyetemistának is tudtak volna szállítást biztosítani, de gyűlésükön a diákvezérek leszavazták a kezdeményezést. Az RMOGYKE álláspontja szerint szükség van a párbeszédre, de mindaddig, amíg a másik fél a törvény betartása helyett csak részengedményeket hajlandó tenni, utcai megmozdulásokra is szükség van. „Nem akartam megzavarni a diákokat, mindössze azt szerettem volna elérni, hogy óránként egy-egy öt percre csatlakozzanak hozzánk, hisz a tömeg erőt tud felmutatni” – mondta Ádám Valérián.
A hűvös viszony ellenére a rendőrségi feljelentés az RMOGYKE-t is meglepte, Ádám Valérián értetlenül áll a diákszervezet viszonyulása előtt. „Szerte a világon a diákok képesek kiállni, és ha kell, tüntetni a jogaikért. Huszonhat éve ez nálunk is így volt, most viszont nem értem, miért lettek ennyire közömbösek, hisz a sorsukról van szó!” – adott hangot elégedetlenségének az RMOGYKE elnöke.
A következő időszakban Ádám meg szeretne győződni arról, általános jelenség-e a fásultság a magyar hallgatók körében, vagy csupán néhány diákszövetségi vezérnek érdeke, hogy ne zavarják az egyetem régi-új vezetőit. „Aláírásokat fogunk gyűjteni – amennyiben a diákság több mint fele szeretne csatlakozni a jogaikért való harchoz, jó, ha nem, akkor leteszünk róla, és az íveket is megsemmisítjük” – mondta Ádám Valérián, aki szerint a következő hetek vízválasztónak bizonyulnak majd.
Ladányi Emmánuel ellenben hangsúlyozni kívánta: a hallgatók is készen állnak komolyabb megmozdulások, tüntetések szervezésére az önálló anyanyelvű oktatás megteremtése érdekében, azonban nem az RMOGYKE módszereivel.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

A parkot tették szebbé
A 2015-ös Év Civil Szervezete a Zöld Nap Egyesület!
A Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) április 13-án kihirdette az Év Civil Szervezete-díjat, amelyet idén a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület érdemelt ki.
A díjnak leginkább eszmei és erkölcsi értéke van, a 2015-ös év leginkább közösségteremtő értékű, Kovászna megyei civil szervezetét részesíti kitüntetésben. A díjjal jár egy 1000 lejes utalvány, amelyet a T3 kiadó biztosít a nyertes Zöld Nap Egyesület idei promóciós költségeinek részbeni lefedésére.
Az idei értékelésnél a CIVEK vezetőtanácsából felkért 3 zsűritagnak – Hubbes Kinga, a sepsiszentgyörgyi Caritas Szervezet részéről, Kotta László, a Puskás Tivadar Alapítvány részéről és Papucs András, a Sikló Egyesület részéről – egy olyan programot kellett kiválasztani, amelyet az egyesület a 2015-ös év folyamán valósított meg és az egyesület tapasztalata, a program működőképessége, képviselt értéke, közvetett és közvetlen célközössége, eredményessége, hatékonysága, valamint a projektötlet terjeszthetősége szempontok alapján elemzett. Hét Kovászna megyei civil szervezet részéről érkeztek pályázatok, amelyek képviselői röviden a ceremónia kapcsán bemutatták jelölt programjaikat.
A nyertes Zöld Nap Egyesület a Molnár Józsiás park fejlesztése című programmal kapta meg a kitüntetést. A Kézdivásárhely szépítését megcélzó program magába foglalta a nem túl esztétikus műanyag kukák cseréjét, tizenhét, fából készült madáretető kihelyezését, több szabadtéri foglalkozást, tájfutást, illetve a park madarainak és növényeinek megismerését elősegítő tájékoztatást, önkéntesek által. A projekt kivitelezése egy igazi közösségi munkának mondható, hiszen abba a helyi önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények mellett a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Manna Keresztyén Egyesület, a KSE, a Pro Schola Egyesület, a Bod Péter Tanítóképző, a kézdikővári gimnázium és a városlakók is bekapcsolódtak.
A II. díjat az erdőfülei Kormos Egyesület, a harmadikat a MOIRA Kulturális és Ifjúsági Egyesület nyerte el, míg az Aranyliliom Egyesület, a Bolyongó Színházi Egyesület, a Mihai Viteazul Alapítvány és a Pál Utcai Fiúk Egyesület elismerésben részesült. Hubbes Kinga, a Gyulafehérvári Caritas segélyszervezet képviselője folytatásra ösztönözte a szervezeteket, hozzátéve: örömükre szolgál, hogy már nem csak a megyeszékhelyi szervezetek aktívak.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nyílt napot tartanak a Partiumi Keresztény Egyetemen
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) az előző évek hagyományához hasonlóan ismét megrendezi a főként középiskolás diákoknak szóló Nyílt Napot. Az eseményre idén is az Iskola Másképp program keretén belül kerül soráprilis 21-én, csütörtökön. Ezen a napon az egyetem interaktív foglalkozásokkal, szakbemutatókkal, ismeretbővítő előadásokkal és játékokkal várja az ide látogató fiatalokat.
Reggel 9 órától 14 óráig az egyetem főépületében szakbemutató standok üzemelnek majd, ahol az ide látogatók első kézből szerezhetnek információkat a tanároktól és hallgatóktól az egyetem nyújtotta képzési lehetőségekről. A nyílt nap hivatalos megnyitójára 10 órától lesz a PKE dísztermében.
A nyílt nap fő célja, hogy az érdeklődők ne csak szóróanyagokból és online felületekről tájékozódva ismerkedjenek meg a Partiumi Keresztény Egyetemen működő szakokkal, hanem személyesen is megtapasztalhassák milyen az egyetem hangulata.
Az eseményre nem csak középiskolás diákokat, hanem minden egyetemi képzés iránt érdeklődőt sok szeretettel várnak! Részletes program a www.partium.ro honlapon olvasható.
A PKE-n egyébként április 18–22. között tartják a Partiumi Egyetemi Napokat (PEN). Ennek programja a következő:
Szerda, április 20., képzőművészet-nap, 17 óra: A Wagner Nándor Díj Pályázat kiállításának megnyitója és a díjak átadása (Képzőművészet Tanszék Galériája); 20 óra PEN-Keringő bál (PKE Díszterme).
Csütörtök, április 21., képzőművészet-nap, 17 óra: Az Édentől az öko-artig című workshop kiállítása (Képzőművészet Tanszék), a kiállítást megnyitja Ferenczy Zsolt médiaművész, a workshop vezetője. Ugyanaznap van a nyílt nap, ennek megnyitója 10 órakor lesz, majd előadások stb. következnek.
Péntek, április 22., pedagógia-nap, 8–9 óra: séta az iskolától a Mesekavalkád helyszínéig; 9–12 óra: az állomások végigjárása (7 állomást látogatnak meg a csapatok és mindenik helyszínen különböző tevékenységeket végeznek); 12.30–13: A Mesekavalkád lezárásaképpen a gyerekek közösen kiraknak egy világtérképet a végigjárt állomások darabjainak összeillesztésével; 22 óra: zenés, táncos mulatság (Gekko).
Reggeli Újság (Nagyvárad)

A bihari magyar iskolások harmada nem jut el kilencedikbe
Törzsolvasóink tudják, az utóbbi időben kiemelten foglalkozunk az érmelléki oktatás helyzetével, rendszeresen jelentkezünk Érseléndről, ahol az 1-4. osztályos magyar tagozat diákjai szinte valamennyien a helyi magyar cigány közösségből kerülnek ki, illetve legutóbb hosszan beszélgettünk Pásztor Ritával, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusával, most készülő, témába vágó doktori disszertációjáról. Eddigi ismereteinket KÉRY HAJNAL Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettessel bővítettük. Tasnádi-Sáhy Péter interjúja.
Nemrégiben Pásztor Rita adjunktussal beszélgettem, aki a kisebbségben illetve kettős kisebbségben élő érmelléki diákok pályaválasztását vizsgálja doktori disszertációjában. Ön miként látja ennek a magyar szempontból kiemelt fontosságú térségnek az állapotát oktatási szempontból?
Bizonyos jelenségeket külön kell tudjunk kezelni. Számunkra az elsődleges szempont az, hogy minél több gyereket és lehetőleg minél korábban emeljünk be az oktatási rendszerbe, lehetőleg már az óvodába, illetve az előkészítő osztályokba, az első osztályba pedig mindenképpen. A következő lépcső az alsó és a felső tagozat között mutatkozik, érzékeny pont, hogy az iskolát megkezdő gyerekek felső tagozatra kerülve ténylegesen elvégezzék a nyolc osztályt. A harmadik lépcső pedig nyolcadik után jön, ahol arra kell ösztönözni a diákokat, hogy megkezdjék a kilencedik osztályt, fontos lépést téve a felsőoktatás vagy minimum egy szakmai képzés irányába. Az első említett ponton sikerült hatékony lépéseket tenni, az utóbbi időben sok olyan projektünk volt, ami azt célozta, hogy minél több gyerek óvodába, iskolába kerüljön, bár nem állítom, hogy száz százaléknál tartunk, de érezhető a javulás. A délutáni oktatással, „after school”-lal, a meleg étkeztetés biztosításával bizonyos településeken a gyerekek felzárkóztatása, rendszerben tartása érdekében is tettünk jó irányba mutató lépéseket, de ez nem általánosan elterjedt, nem rendszerszintű gyakorlat még.
Kezdjük az elején! Tudomásom szerint sok gyereknek nincsenek rendben a papírjai, nincsenek rendesen anyakönyvezve. Ez akadályt jelent a beiskolázásnál?
Ilyen okból egy gyermek sem maradhat ki a rendszerből, nekünk kötelességünk minden gyermeket beiskolázni, ha a papírok nincsenek rendben, azt utólag rendbe tesszük, ez nem lehet akadály.
Pedagógusokkal beszélgetve sokszor hallom, hogy a gyerekek egy része egész egyszerűen nincs azon a fejlettségi szinten, hogy a rendszer kínálta információkat felszívja, magyarán tanuljon, fejlődjön, befogadja a tananyagot. A beiskolázáskor van valamiféle szintfelmérő?
Csak azoknál a gyerekeknél van szintfelmérés, akik az iskolakezdésig nem töltötték be a hatodik életévüket. Egyébként mindenki, aki adott év szeptember 1-ig betölti a hatodik életévét, iskolakötelessé válik, fejlettségtől függetlenül.
A rendszer nem ismer speciális helyzeteket olyan térségekkel kapcsolatban, amilyen az Érmellék is, ahol a lakosság iskolázottsága alacsony, a gazdasági mutatók rosszak, így feltételezhető, hogy az iskolarendszer különleges kihívásokkal néz szembe?
Nem, a rendszer ilyen speciális helyzeteket nem ismer, ezt külön, a már említett projektekkel lehet valamilyen szinten orvosolni, ez eddig csak pontszerűen történt meg, bizonyos településeken. Folyamatosan próbáljuk megszüntetni ezeket az egyenlőtlenségeket.
Megint pedagógust idéznék, aki azt mondja, a tanterv már önmagában sem alkalmas a hátránnyal a rendszerbe kerülő gyerekek fejlesztésére, illetve úgy tudom, a pedagógusokat nem is képezik ilyen irányba, sem a negatív, sem a pozitív szélsőségekre nincsenek felkészítve.
Mi is tapasztaljuk, hogy a pedagógusképzés valóban nem számol sem a gyengébb, sem a kiemelkedő képességű diákokkal, ez valóban hiányosság. A tantervvel kapcsolatban is igaz, hogy egy átlagos szintet figyelembe véve alakították ki, viszont bizonyos mértékben alakítható felfele is, lefele is az adott osztály színvonalához, a pedagógus megítélésétől függően. A délutáni tevékenységek abban hasznosak tudnak lenni, hogy a lemaradók hiányosságait pótolva segítenek emelni egy osztály átlagos színvonalát. Ennél is nagyobb segítség lehet, ha minél több gyereket már óvodás korban be tudunk hozni a rendszerbe, mert akkor korábban megkezdődhet a felzárkóztatás, szerencsés esetben az iskolakezdés előtt. Az óvoda viszont jelenleg nem kötelező oktatási forma, nincs napló, nem írják a hiányzást. Ezért került át az előkészítő az iskolarendszerbe, hogy kötelező oktatási formává váljon, és ez a szintkiegyenlítés legalább ott megkezdődhessen.
A fenti problémák hangsúlyosan érintik az Érmelléken – népszámlálási adatok alapján hozzávetőleg 6,5 százaléknyi, a valóságban ennél jelentősen magasabb arányú – a magyar cigányságot. Az ő szociológiai-oktatási szempontból rendkívül összetett helyzetükkel számol az oktatási rendszer? Már csak azért is kérdem, mert kimondva, kimondatlanul több településen magyar szempontból iskolafenntartókká váltak ezek a közösségek, vagy ez tabu téma?
Ezzel ebben a formában nem számol a rendszer, de tabunak sem mondanám. Bizonyos kérdőíveken megjelenik kérdésként a nemzetiség, viszont ezeket az adatokat csak bizonyos szintig szabad feldolgozni. Egyébként pedig települése válogatja, hogy a roma közösség mennyire jelent különleges helyzetet az iskola számára, hiszen sok helyen remek az együttműködés, a közösség számára teljesen egyértelmű, hogy óvodába, iskolába kell vinni a gyereket, legalább a negyedik osztályig. Vannak persze olyan települések, ahol már a beiskolázás is probléma.
Pásztor Rita kutatásából ismerek egy olyan számot, miszerint elsőtől nyolcadikig nagyjából a diákok 15 százaléka kikopik a rendszerből, iskolaelhagyóvá válik, jellemzően pont az ötödik, hatodik osztály környékén. Helyesnek ítéli ezt az adatot?
Igen, sajnos valahol ekkora lehet azok aránya, akik elvesznek a rendszerből az általános iskola ideje alatt.
Egy hatodikos, háromszorosan bukott gyerek 15 éves, amikor kikerül az oktatási rendszerből. Mik a lehetőségei?
Létezik az úgynevezett második esély program, ahol délutáni oktatás keretében lehetőségük van elvégezni a nyolc osztályt, ez is működik bizonyos településeken, viszont ebben az életkorban nehéz meggyőzni egy fiatalt, hogy ebbe bekapcsolódjon, jó esetben néhány év elteltével többen rászánják magukat.
Selénden megismerkedtem egy Alvaro nevű huszonéves fiatal apukával, aki negyedik után kopott ki a rendszerből, pedig jó tanuló volt, de nem tudott naponta eljutni a községközpontba a felső tagozatra.
Jelenleg majdnem minden településen iskolabusz üzemel, tehát ez szerencsére ma már nehezen történhet meg, a második esély program viszont kevesebb helyen működik, így az ebben részt venni szándékozóknak az utazás problémát jelenthet, és ennek megoldására jelenleg nincs is lehetőség.
Egyébként mi kell ahhoz, hogy egy iskola bekapcsolódjon a második esély programba?
Bihar megyében a program tanfelügyelőségi pályázatokkal indult, azok a települések, amelyek bekapcsolódtak az induláskor, azóta is folytatják a munkát. Ma is indíthat ilyet egy iskola, ha megszerzi az akkreditációt, de nem feltétlenül egyszerű, sok a papírmunka és anyagi vonzatai is vannak.
Milyen a nyolcadik végéig eljutó diákok felkészültsége. Vannak erről adataik? Egy OECD felmérés szerint a romániai 15 évesek körében a funkcionális analfabéták aránya 37 százalék. Ezt mennyire tartja reálisnak?
A nyolcadik végi felmérők erről hivatottak adatot gyűjteni, ezeken 40 és 50 százalék között van a bukási arány a megyében, ezzel országos szinten valahol a lista közepén vagyunk, tehát a méréseink nem mondanak ellent az ön által említett adatnak.
Én tudom, hogy a tanfelügyelőségnek korlátozottak a lehetőségei, de mégis, mi történik annak érdekében, hogy ez az ijesztő helyzet javuljon?
Folyamatosan napirenden vannak ezek az adatok, de messze vagyunk egy olyan átfogó rendszertől, ami minden diákot számon tart, mindenkinek fejlődési lehetőséget biztosít. A diákok egy szűk szegmense az, amire a rendszer hatékonyan tud reagálni. Statisztikailag ki tudjuk mutatni, hogy hol van probléma, és ahol a legnagyobb, ott igyekszünk beavatkozni, de sajnos ez még mindig nem elég.
Nézzük meg az eddig említett helyzetek fordítottját: egy hátrányos helyzetű településen felbukkan egy kiváló képességű diák, neki milyen lehetőségei vannak?
Megint a pedagóguson múlik, hogy mi lesz vele. A rendszer csak akkor érzékeli, ha látjuk az eredményeit, tehát képességeinek megfelelően teljesít. A környezetéből kiemelni természetesen akkor sem lehet, csak ha ezt a szülő is kifejezetten kéri.
Ezeknek a helyzeteknek a kezelése nem pedagógusi feladatkör. Mennyire működnek együtt a tanfelügyelőség, illetve az iskolák, szociológusokkal, pszichológusokkal, rokon területek szakembereivel, van egyáltalán lehetőségük erre?
Vannak olyan iskolák, ahol már most is dolgoznak mediátorok, akik az iskola és a családok között közvetítenek, a gond az, hogy nagyon kevesen vannak, és nincs is lehetőségünk pillanatnyilag többet alkalmazni.
Amióta bevezették a fejkvótát, mindent az határoz meg.
A megyének van egy keretszáma a betölthető állásokra a takarítótól az iskolaigazgatóig ömlesztve, és ezzel kell gazdálkodni. A jelenlegi keret arra is alig elég, hogy mindenhol pedagógus legyen az osztályban, nemhogy ezekre a feladatkörökre jutna elég betölthető állás.
Ez viszont ördögi kör: van elég pedagógus, viszont a gyerekek egy része „nincs abban az állapotban”, hogy profitáljon a vele való együttműködésből…
Hát igen, de fordítva is igaz, hiába van jobb minőségű osztályom, ha nincs, aki tanítson. Ez valós probléma, évek óta küzdünk vele. Az viszont látszik, hogy ahol dolgozik ilyen mediátor, például Székelyhídon, jól végzi a munkáját, utánajár, hogy a gyerek miért nem jön iskolába, vagy miért éhesen jön, vagy milyenek a higiénés körülményei.
Ezen kívül van iskolapszichológus hálózatunk is, amit szintén gúzsba köt a fejkvóta: jelenleg egy szakemberre 800-1000 diák jut, ami kezelhetetlen, ők is folyamatosan jelzik, hogy nincs kapacitásuk az összes problémás esettel foglalkozni.
És eddig még csak a problémás helyzetekre fókuszáltunk, a kiemelkedő tehetségek felismerése, gondozására egyáltalán nincs sem ember, sem keret. A tanügyben működő tantárgyversenyek nagy része sajnos csak a tehetség felismertetéséig jut el, de nem fordít kellő figyelmet és pénzt ezen gyerekek kiteljesítésére.
Idáig jobbára az általános iskolával foglalkoztunk, beszéljünk kicsit a továbbiakról, mi a helyzet nyolcadik után?
Ezen a ponton nagyon sok a gondunk, hiszen a kilencedik és tizedik osztály elvileg kötelező, minden egyes diák, aki elvégezte a nyolcadikat, tovább kellene tanuljon, szintfelmérőtől függetlenül. Ennek ellenére tavaly 1200 diák fejezte be a nyolcadikat Bihar megyében magyar tagozaton, ebből 200 nem jelent meg kilencedik osztályban a következő tanév szeptemberében, ők nagy valószínűséggel nem tanultak tovább.
Ez majd 17 százalék, tehát ha hozzáadom az általános iskola közbeni 15 százalékos lemorzsolódáshoz, akkor arra jutok, hogy az elsőt magyar tagozaton megkezdő diákok 32 százaléka, azaz egyharmada nem jut el a középiskolába. Az első 15 százalékról már beszéltünk, a nyolcadik és a kilencedik között mi képez szakadékot?
Sokszor a szülők, tudok olyan esetről, amikor még ösztöndíjas helyekre sem engedik el a gyereket. Az iskolai mediátorok az ilyen helyzetekben sokat tudnának segíteni, ha mindenhol lennének, és évek alatt szoros kapcsolatot építenének a családdal. Emellett sokszor a költség jelent problémát, hiszen az ösztöndíj, ha mindenki élne vele, akkor is kevés lenne, egyházak, magánszemélyek itt-ott segítenek, de ez messze nem elegendő, főleg ahhoz mérten, hány diáknak lenne szüksége arra, hogy az utazási, bentlakási, étkezési költségeit valaki fedezze, mert a család nem képes rá. A szakoktatás beindítása pozitívumot jelent, az ebben résztvevő fiatalok, ha nem hiányoznak, havi 200 lejt kapnak, ami komoly motiváció, de még mindig nem elegendő, hiszen sokszor az utazást sem fedezi. Sajnos a megyében még vannak régiók ahol nem sikerült a magyar szakmai oktatást beindítani.
A szakoktatásnál fontos kérdés, hogy mennyire piacképes a tudás, amit kínál. Hogy állnak ezek az iskolák?
Van ahol magasabb, van ahol alacsonyabb a színvonal. A képzést komolyabb előkészítés nélkül, egyik évről a másikra kellett beindítani, volt olyan iskola, amely természetesen nem volt felkészülve, de mindenki alkalmazkodik a helyzethez, és szép lassan megoldja a gondokat.
erdelyiriport.ro

Háborús előadások a nagyváradi várban: terítéken az első és a második világháború
Nagy József történész a soron következő meghívottja április 21-én a RODOSZ Café elnevezésű előadásorozatnak. Másnap, április 22-én a történész társszerzésében írt és rendezett, a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport második világháborúban tanúsított helytállásáról készült dokumentilm nagyváradi bemutatójára és ezt követően rövid beszélgetésre kerül sor.
Magyar és román hadszintér a Nagy Háborúban
Nagy József történész az Eötvös Lóránd Tudományegyetem végzős doktorandusza. Előadásában, melynek címe A keleti hadszintér déli szárnya 1916-1917-ben: háború Ausztria-Magyarországon és Romániában igencsak kényes, – úgy a történetírásban, mint a köztudatban – kevésbé feldolgozatlan témát boncolgat: Románia hadünezetét és az Osztrák-Magyar monarchia elleni offenzíváját, amelynek nyomán 500 km-es frontvonal alakult ki. A kezdeti sikerek után Németország beavatkozása nyomán a román hadsereg erdélyi menetelése megtorpan. Az orosz csapatok Románia segítségére siettek, így 1916 novemberétől a harcok újult erővel bontakoztak ki. A a viszonylag gyorsan lefolyó támadóhadműveleteknek köszönhetően a romániai háború az első világháború mozgó háborújaként vált ismerté. Ez a Központi Hatalmak csapatainak ütőképességén, illetve a német tábornokok hadvezéri képességeinek volt köszönhető. Úgy a magyar, mint a roman szakirodalom igen kevés figyelmet szentel a német és az orosz fél szerepére. Az előadás nemcsak bemutatja a frontvonal alakulását, de ismeretterjesztő stílusának köszönhetően mindenkinek ajánljuk. A történész áttekintést ad a korabeli hadviselésről, a frontéletről, de kitér egyéb érdekességekre is.
Az előadásra 2016. április 21. 18:30 órai kezdettel kerül sor a nagyváradi vár I épületében. A rendezvénya Communitas Alapítvány támogatásával valósul meg.
Kereszthegy
A fiatal történész az egyik forgatókönyvírója és rendezője a Kereszthegy című dokumentumfilmnek. A másik Bárány Krisztián történész. A dokumentumfilm a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport második világháborúban tanúsított hősies helytálásának állít emléket. A gyergyói-medencében 1944 őszén zajló harcokat bemutató filmet a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatok és háborús kegyeletei főosztálya, illetve a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Nonprofit Kft. együttműködésében forgatták.
1944 szeptember 3-án a Békás-szorostól délre és északra lévő területeken tort be a szovjet hadsereg előörse. Bár a szovjet előrenyomulást a számában jóval kevesebb székely erők még német segítséggel sem tudták megállítani, de jelentősen letudták azt lassítani.
A dokumentumfilm vetítésére 2016. április 22. 17:00 órai kezdettel kerül sor a nagyváradi vár I épületében. A közel egy órás vetítést követően Nagy Józseffel rövid beszélgetésre kerül sor. A moderator szerepét Tőtős Áron történész tölti be.
Közös rendezvény
Úgy az előadás, mint a másnapi dokumentumfilmbemutató és az ezt követő beszélgetés a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar Megyei Szervezete és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság közös rendezvénye.
erdon.ro

Pincéket, termőföldeket öntött el a víz
A Nyikó és Nagy-Küküllő mentieknek egyaránt gondot okozott a nagy mennyiségű lehullott csapadék. Pincéket, nyári konyhákat öntött el a víz, a Nagy-Küküllő pedig ki is lépett medréből Décsfalva és Székelymagyarós környékén.
Elöntötte a víz szerdán reggel Nyikómalomfalva egy részét, a háztartásoknál a szivattyúzásban a község önkéntes tűzoltói nyújtottak segítséget. A károk jelentősek a pincékben és nyári konyhákban. Farkaslaka község polgármestere, Kovács Lehel lapunkkal tudatta, „szerencsére a patakok a helyükön vannak, az árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetően nem lett nagyobb baj”. Hozzáfűzte, a falvakban most nem alakult ki pánikhangulat. A polgármester szerint az okozhatta a szerdai áradást, hogy a határsáncok és -árkok nem tudták levezetni az éjszakai nagy mennyiségű csapadékot.
Szerdán délután Farkaslakán értük utol a tűzoltókat, akik éppen a plébánia pincéjéből szívatták ki a vizet. Onnan Szentlélekre tartottak, ahol a felújítás alatt lévő művelődési ház pincéjéből kellett kiszivattyúzniuk a vizet. Malomfalván egyébként tíz portához hívták segítségül őket, Farkaslakán szintúgy.
Noha a Nyikó szintje megemelkedett, közel sem érte el a biztonsági határértéket – mondta el lapunknak Călin Fokt, a Maros Vízügyi Vezérigazgatóság szóvivője.
A Nagy-Küküllő mentén ázott fokhagyma- és hagymaültetvényben jártunk Székelymagyaróson. A föld vízzel, ágakkal, hordalékkal telt fel. Nagy Levente gazda éppen elvezető árkokkal igyekezett felgyorsítani a víz távozását. Kárát még nem tudta felbecsülni, majd ha megtisztul a területe. „Otthon is teli volt vízzel a talicska, én azt használom vízmértéknek” – hangoztatta.
A Nagy-Küküllő kilépett a medréből Décsfalva és Székelymagyarós környékén. Bögöz község polgármestere, Farkas Mózes érdeklődésünkre elmondta, tudomása szerint a zeteváraljai víztározónál megengedték a vizet, és az okozhatott vízszintnövekedést, de áradásról nincs tudomása. Călin Fokt viszont cáfolta, hogy nagyobb vízmennyiséget engedtek volna ki a víztározóból. Kollégája ott lakik a helyszínen, hívásunkkor azonnal ellenőriztette a kiengedett vízmennyiséget, ami jóval a megengedett értékek alatt volt. Szerinte egyébként a hidak, pallók környéke, valamint a vízmeder nem volt megfelelően kitakarítva, és a hordalék akadályozta a víz zavartalan lefolyását.
Egyébként Csíkszéken is gondot okozott a nagy mennyiségű csapadék, több helyszínen is kilépett medréből az Olt.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Kilépett a medréből az Olt – földeket, udvarokat áztatott el
Az utóbbi 24 óra kiadós esőzései következtében több helyszínen is kilépett medréből az Olt.
Szerdán délután Rákoson járva láthattuk, hogy elöntötte a kaszálók jelentős részét, sőt egyes helyeken a kertek végét is elérte. Az Olt mellett a környékbeli patakok is megáradtak, néhol a községi utakra is kiöntöttek, akadályozva a közlekedést. A megduzzadt folyó rengeteg műanyag palackot és egyéb szemetet sodort magával.
Székelyhon.ro

Tényregény a hetvenes évekről (Beszélgetés Csinta Samuval, A Plakátballada szerzőjével) (Szent György Napok)
Sepsiszentgyörgy a hetvenes évek közepén – villan fel Csinta Samu Plakátballada – Mikós diákok 1975-ös „forradalma” című, a Szent György Napok rendezvénysorozatán április 22-én, pénteken bemutatandó, emberi sorstragédiákat is felvonultató tényregényében.
– Honnan az ötlet, hogy egy elfelejtett, sőt, elhallgatott, sok sepsiszentgyörgyit érintő történetet megírjál? Csinta Samu: – Mint ahogy a legtöbb jó ötlet, ez is egy megterített asztal mellett pattant ki. A 2015-ös Tusványoson Kovásznai Ádám egykori mikós diákkal sörözgetve merült fel és izmosodott meg gyorsan a gondolat: körül kellene járni az 1975-ös mikós plakátragasztás történetét, hiszen egyre kevesebben vannak, akik még képesek felidézni az ötvenhatos koszorúzást követő, legnagyobb létszámú „rendszerellenes” megnyilvánulást.
Annál is inkább, mivel az agyonhallgatott hónapok, majd a következményekkel teli évek több emberi sorsot is hatalmas kanyarokra kényszerítettek, illetve végzetesen kisiklattak. Az anyaggyűjtés nagyjából 2015 végéig tartott, a kéziratot pedig hatalmas vajúdások után március végén adtam ki a kezemből. – A történelem egy szeletét általában dokumentumokkal, levéltári anyaggal alátámasztva szokták megírni. Te egy egészen más utat választottál. Miért?
– Elsősorban azért, mert nem vagyok történész, sem levéltárbúvár. Természetesen nem spóroltam meg, hogy átlapozzam a Megyei Tükör 1975–76-os lapszámait. De azt is azután, hogy kikristályosodott bennem: ha nem próbálom meg felvázolni a kor városát, iskoláját, hangulatát, nehezen lesz értelmezhető az amúgy is érthetetlen, már-már vakmerőséggel határos bátorság, amellyel a mikós fiatalok megpróbáltak segítségért kiáltani Erdélyért. A legtöbb muníciót nyilván a legfontosabb „akcióhősökkel”, Jakab Lehellel, Hervai Katalinnal és Serestély Évával folytatott többórányi beszélgetés szolgáltatta, de roppant érdekes emlékidézésekkel találkoztam azok részéről is, akik Sepsiszentgyörgy hetvenes éveinek és hangulatának felidézésében segítettek. Mondhatni, nem találkoztam két egyformán emlékező emberrel, holott történelmi léptékkel mérve csak a tegnapról esett szó. A beszélgetések során kénytelen voltam bizonyos elemeket demitizálni, mások meg felértékelődtek. Így kerekedett ki végül a történet, amely azzal a furcsa kettősséggel is szolgált, hogy a fiatalok úgy szenvedték meg kalandvágyuk következményeit, hogy közben igazából megúszták a végletesen súlyos büntetéseket.
– Mitől tényregény a Plakátballada, és miért érdemes mondjuk egy nem sepsiszentgyörgyinek kézbe venni a könyvet?
– A műfaji címke első felét az magyarázza, hogy a történet vezérfonalát képező cselekmény valós, megtörtént tényeken alapszik. Olyannyira, hogy a nevek is valósak, egyetlen élő szereplő identitását sem változtattam meg. A hatalmas arculati és identitásbeli változások előtt álló Sepsiszentgyörgy néhány fontos hangulati elemének megjelenítéséhez azonban fiktív szereplőket is segítségül hívtam, általuk regényes mozzanatok is helyet kaptak a történetben. Reményeim szerint az olvasó olyan lektűrt vehet a kezébe, amelyben szinte személyes érintettként barangolhat, idézhet fel helyzeteket és emlékeket. És annak ellenére, hogy a történetre a régi szentgyörgyiek közül is meglepően kevesen emlékeznek, a mikós szellemiséget a ceaușescui időkbe is átörökítő „felelőtlen” diákok nemzetféltésből, áldozatvállalásból adott leckéje mindenki számára elgondolkodtató.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bábszínházak kincsestára (Szent György Napok)
Minden egyes gyermekeknek szánt előadást telt ház előtt játszottak a héten, pedig volt elég, és milyen sokfélék: finoman nosztalgikus múltidézés, mai és maira hangolt vígeposz, örök klasszikus és népies produkció – ami közös bennük, az a minőség. Nemhogy a környékbeli falvakból, még Brassóból és Csíkszeredából is jött közönség a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház által szervezett bábos sorozatra, a fesztiváli rangot is megérdemlő napi öt-hat előadáson összesen mintegy 1800 gyermek és felnőtt szurkolt és tapsolt a szereplőknek.
Pedig a tegnapi szakadó esőben nem is volt egyszerű egy-egy óvodás csoporttal végigcaplatni a lezárt központban, de elégedetlen arcot nem lehetett látni, megérte minden lépés. Lássuk csak: volt egy Benedek Elek-mese az Udvarhelyi Néptáncműhely előadásában, fellépett a disznófősajti karrierjét elpuskázó Rongy Elek, a példakép a békéscsabai Napsugár Bábszínház produkciójában, elandalodhattak a nézők a debreceni Vojtina Bábszínház Boldog képek címmel bemutatott, egyszervolt szép világán, nevethettek a nagyváradi Szigligeti Színház Liliput Társulatának friss Petőfi-feldolgozásán – merész választás volt A helység kalapácsa, amely eredetiben csak megszállottak olvasmánya, de a kisdiákok élénk figyelme igazolja a rendezést –, és a sort a házigazda Cimborák kamaszoknak szóló játéka, a Cyber Cyrano zárja. Itthon már megszoktuk a színvonalat, természetes, hogy jó a saját bábszínházunk, de ezúttal nem csupán játékuk miatt érdemlik meg az elismerést, hanem ezért a bábos seregszemléért is, ami az épp zajló színpadi történeten túlmutatva főként arról szólt, hogy kimeríthetetlen szellemi kincsestárral rendelkezünk, mérhetetlenül gazdagok vagyunk. Ezt a gyermekek még egész jól értik.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kortárs irodalom diákoknak
2013-ban indította útjára a pozsonyi Pagony Kiadó a Tilos az Á könyvek sorozatát, azzal a céllal, hogy minőségi kortárs irodalmat kínáljon olvasásra középiskolás korú („young adult”-nak nevezett) fiataloknak. Az idei Szent György Napok kulturális hetében sepsiszentgyörgyi líceumokban mutatkozott be a Tilos az Á.
Kedden a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban Kemény Zsófi költővel, íróval találkozhattak a diákok; a művészeti líceumban Laboda Kornél író, dramaturg, rendező volt a vendég, tegnap Nényei Pál látogatott a Székely Mikó Kollégumban. A Magyarországról érkezett írókkal Péczely Dóra szerkesztő, kritikus, a Tilos az Á könyvek főszerkesztője beszélgetett. A keddi találkozókon a kortárs ifjúsági irodalom középiskolákban való népszerűsítésén túl sokat vitatott kérdések kerültek terítékre a diákokkal és tanáraikkal való beszélgetések során: milyen szerepük lehet ezeknek a műveknek a fiatalok életében; az egyre népszerűbb irodalom milyen viszonyban áll az iskolákban kötelező olvasmányként tanított klasszikus ifjúsági regényekkel; zavaró-e, szükséges-e, hozzáad vagy elvesz egy irodalmi alkotás értékéből a trágár nyelvezet; milyen kapcsolatban áll az irodalommal és miként tud akár hétköznapi kommunikációs eszközként is működni a slam poetry; fontos-e, hogy mit milyen korban olvas az ember; a tabutémák érintése, a szabályos, klasszikus irodalmi sémák felrúgása hogyan hat a fiatal olvasókra; mi módon lehet lépést tartani a gyors iramban bővülő kortárs ifjúsági irodalommal. A művészeti líceumban színházról is beszélgettek: a független és kőszínházi produkciók közötti alapvető különbségekről, a varieté műfajáról, a sepsiszentgyörgyi középiskolai drámaoktatás és a budapesti színművészeti egyetemen zajló drámaoktatás közötti alapvető különbségekről.
A résztvevő diákok a szerzőkkel és azok bemutatott regényeivel is megismerkedhettek a beszélgetések során, ezenkívül betekintést nyerhettek a kiadó tevékenységébe is. Megtudhatták, hogy a sorozat neve – melyben a szerkesztők egykor nagyon nehezen tudtak megállapodni – a Micimackóból származik, a Tilos az Á könyvek jó részét a kiadó felkérésére írták, s az ifjúsági regény legfontosabb ismérve, hogy szereplői kamaszok. A közönségtalálkozókon elhangzottak nyomán néhányan minden bizonnyal kedvet kaptunk kortárs ifjúsági regények olvasásához.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

340 éve született Apor Péter
Gazdag programmal emlékezett névadójára az iskola
Sok minden belefér egy különleges napba – ezt bizonyítja a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum tegnapi ünnepi programsorozata. Az intézmény – amely jelenleg 653 diák alma matere – a felsőháromszéki mezőgazdasági oktatás 85. évfordulója és az iskola névadója, báró Apor Péter születésének 340. évfordulója tiszteletére szervezett ünnepséget.
Egész napra jutott a különféle tudományos, kulturális stb. eseményekből, a nap 9 órakor indult tudományos ülésszakkal, amelyen a hozzászólók a mezőgazdasági oktatás jelenének gondjairól, kihívásairól értekeztek.
A Debreceni Egyetem rektorhelyettese, dr. Jávor András tartalmas bemutatójából értékes, új ismeretekre tehettek szert a hallgatók, többek között az ágazatot érintő EU-s szabályozásokról is, a LAM Alapítvány részéről felszólalt Orbán Miklós felnőttképzési programfelelős, dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató a falusi mezőgazdasági szokásokról beszélt, Dezső Vencel igazgató pedig a kézdivásárhelyi mezőgazdasági oktatás indulását vázolta. András Ignác, a kászonaltízi iskola igazgatója a kászonszéki és felsőháromszéki gazdák közötti kapcsolatokról beszélt.
Bemutatták a 85 év a mezőgazdasági oktatásban. A jelen képei című könyvet, fotókiállítás is nyílt Öt év képekben címmel az iskolában, valamit egy emlékplakettet is elhelyeztek, amit meg is áldottak.
A meghívottakat ebéddel vendégelték meg a szaklíceum étkezdéjében, ami ajánlatos is volt, hiszen az azt követő, látványos gasztronómiai kiállítás igencsak korgó gyomrokat okozott volna. Ezen az iskola diákjai által készített sütemények vitték a prímet, és azokat szolgálták fel a napot záró állófogadáson is.
A kulturális emlékműsor méltó helyen, a Vigadó nagytermében kezdődött 15 órától: köszöntőbeszédek hangzottak el, felléptek az iskola diákjai és a testvériskolák képviselői is. Szülőföldem, szép földecském címmel mutattak be fotókollázst, a Fergettyű néptánccsoport és a Vadrózsa népdalkör mezőségi és sóvidéki táncokkal, felcsíki fonóval lépett fel, román nyelvű műsor is a program része volt.
Az ünnepségen jelen volt Orosháza, Mezőhegyes küldöttsége, Gyuláról és az intézmény ausztriai testvériskolájától köszöntő szavak érkeztek.
Jó alkalom volt ez a nap a kapcsolatok ápolására, a találkozásra, olyan neves egykori diákok keresték fel ez alkalomból az intézményt, mint Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, aki megelégedetten nyugtázta: színvonalon felüli irodalmi műsort láthatott.
Dezső Vencel igazgató, aki 16 éve áll az intézmény élén, megerősítette: úgy érzi, jól sikerült, tartalmas, mozgalmas ünnepséget zárhattak, amelyre méltán lehetnek büszkék a szervezők.
Értékes ajándékkal is gazdagodott az iskola, egy traktorral, amely 39 éves elődjét váltja le a „szolgálatból”. A négy és fél millió forintos munkagépet Tóth Katalin földművelésügyi helyettes államtitkár, dr. Torda Márta minisztériumi osztályvezető, valamint Visegrádi József tatabányai vállalkozó közbenjárására és hathatós segítségével kaphatta meg az intézmény. Hatalmas előrelépés ez, hiszen tudni kell, hogy Felsőháromszéken az Apor Péter Szaklíceumban tanulnak traktorvezetést nem csak a diákok, a felnőttek is, sőt jönnek Erdővidékről, Brassó megyéből, nem mindegy tehát, hogy milyen állapotú járműn gyakorolhatnak.
F. I.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A helyzet változatlan
1981 júliusának egyik hajnalán a lábunknál fogva rángattak ki a Szent Anna-tónál felhúzott sátrunkból az oda kivezényelt milicisták, és még mielőtt felocsúdhattunk volna, már ránk is ripakodtak: azonnal adjuk oda nekik személyi igazolványainkat. Így jutott a mogorva hatóság tudtára, hogy ama emlékezetes Anna-napot megelőző éjszakán mi is azok között voltunk, akik hitet tettek magyarságuk mellett, és elítélték a kommunista rendszer elnyomó és jogainkat semmibe vevő politikáját. Ennek első következményeként augusztusban borsos pénzbüntetést róttak ki rám a tónál az említett időpontban elkövetett, úgymond, „csendháborítás” miatt. Folytatásaként Kolozsváron egy professzor előadásáról hurcoltak el a Securitate pribékjei, majd a megtörésemet célzó két, kihallgatásoktól terhes esztendő után, a diplomavizsga napján eltávolítottak a főiskoláról.
Azóta kis híján 35 esztendő múlt el fölöttünk, a diktátor 26 éve megbukott, de 2016 áprilisának egyik délutánján mégis az előbbivel azonos tartalmú csendőrségi jegyzőkönyvet találtam a postaládámban. Ismét megbüntettek, mert folyó év március 10-én 18 óra 30 perckor egy szerintük engedélyezetlen felvonulás résztvevőjeként a marosvásárhelyi Rózsák téren megzavartam az ott lakók nyugalmát. Állításukat egy videofelvételre alapozzák.
Döbbenten betűztem a hányaveti módon papírra firkantott sorokat, és habozás nélkül eldöntöttem, a rám kirótt bírságot nem fogom kifizetni, az ügyet pedig jogi útra terelem. Ugyanis a román alkotmány által biztosított gyülekezési jogom durva korlátozásán kívül több nyomós okom is akad erre. A hatóságok részéről irányunkba gyakorolt megfélemlítési kísérlettől, a jogtalanul készített és felhasznált videofelvételeken és zaklatáson át, a valótlan állításokra alapozott pénzbüntetésig.
A székelyeket titkosszolgálati eszközökkel elhallgattatni, elüldözni vagy megsemmisíteni akaró román hatalomnak pedig ezúton üzenem, továbbra sem félünk, és a minket megillető nemzeti jogaink követeléséről sem fogunk lemondani!
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nyílt nap a BBTE-n
A Babeş- Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatának nyílt napjára több iskolából érkeztek diákok.
Végh Balázs Béla, az intézmény oktatási igazgatója köszöntötte a nyílt napon részt vevő diákokat. Elmondta, nagyon sok gyerek vágya az, hogy tanító legyen, a hasonló alkalom pedig lehetőséget teremt arra, hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek az intézmény életébe és megtapasztalják, hogyan zajlik Szatmárnémetiben a pedagógusok képzése és kedvet kapjanak a pedagógusi pályához. „Az óvónői és tanítói állás nem egyszerűen csak egy foglalkozás és egy kereseti lehetőség, hanem hivatás, ezért az első feltétel, hogy szeressük a gyerekeket. Gyerekszeretet nélkül nem lehet gyakorolni ezt a hivatást” — hívta fel a jelenlévők figyelmét Végh, rámutatva arra is, hogy akárcsak a szülőknek, a pedagógusok számára is a gyermek kell a középpontban legyen, formálni kell a jellemét, a fizikumát és a szellemi képességét edzeni, az erkölcsi és esztétikai érzékét fejleszteni kell.
„Az óvodában és az iskolában sok mindenre meg kell tanítani a gyerekeket. A mai gyerekek nagyon sok ismerettel rendelkeznek, de nincsenek tapasztalataik, ezért fontos, hogy az óvodában és az iskolában a pedagógus a saját tapasztalataiból adjon át minél többet tanítványainak” — magyarázta az oktatási igazgató.
A nyílt nap iránt érdeklődő diákok drámapedagógiai és kézműves foglalkozáson vehettek részt, játékosan tanultak matematikát és társasjátékokban is jeleskedhettek.
Elek György
frissujsag.ro

A magyar irodalom ünnepe volt Aradon
Vasárnaptól szerdáig Aradon zajlott a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny idei országos döntője. A 144 általános és középiskolás diák valamennyi erdélyi, partiumi és bánsági megyét, de még a Kárpátokon túli régiókat is képviselte.
A négynapos rendezvény magán a versenyen kívül számos érdekes programot tartogatott a gyerekeknek és tanáraiknak: többek között világosi kiránduláson, lippai, solymosi és pécskai látogatáson ismerkedhettek meg Arad megye épített és természeti örökségével, felkeresték a máriaradnai kegytemplomot, a '48-as Ereklyemúzeumot, színházi előadáson és táncházban is szórakozhatott a népes mezőny.
„Az irodalom és magyar nyelv olimpiája, ünnepe ez” – mondta Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár a döntőről, amelyet a Mikes-vetélkedő 1971 óta íródó történetében negyedik alkalommal rendeztek meg Aradon (a legtöbbet, hetet Kolozsváron szerveztek meg, Sepsiszentgyörgy pedig a második leggyakoribb házgazda öt vendéglátással). „De helyszíntől függetlenül mindig a legjobbak mérik össze tudásukat – folytatta az államtitkár. – A verseny népszerűségét jelzi, hogy a selejtezőkön 815 általános és 117 középiskola indul.”
A dolgozatok megírását hétfőn tartották az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, az eredményeket pedig kedd este tették közzé. A jegyek kifüggesztése után évfolyamonként a diákok a javító tanárokkal együtt kiértékelték a dolgozatokat.
Berszán István versenybizottsági elnök, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi tanszékének vezetője a Maszolnak elmondta, igyekeztek úgy összeállítani a tételeket, hogy amennyire nehéz volt a kidolgozása, legalább olyan mértékben játékos is legyen. "Örvendtem annak, hogy minden osztályban voltak, akik megtalálták ezt a »játékteret«, és látszott a dolgozatukon, hogy élvezték azt, amit csináltak. Ez a legnagyobb haszon!” – jelentette ki.
Az ünnepélyes díjkiosztót szerdán tartották Aradon a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége országos vezetőségének, illetve helyi közéleti személyiségek jelenlétében, a díszvendég Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja volt.
Jövőre Beszterce ad otthont a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny döntőjének.
Pataky Lehel Zsolt
maszol.ro

Borboly, Incze és Barti is posztján maradna
Véglegesítette a Hargita Megyei Egyeztető Tanács a megyei tanácsosi listát csütörtökön. Döntöttek arról is, hogy a választások után azt javasolják, Borboly Csaba legyen a Hargita megyei önkormányzat elnöke, a két alelnöki tisztségbe pedig Incze Csongort, illetve Barti Tihamért nevesítik.
„Azért dolgozom, hogy folytassuk elkezdett programjainkat, projektjeinket. Egy élhető Székelyföldért, élhető Hargita megyéért dolgozom ezentúl is. Ehhez piacképes szakoktatásra, jól fizető munkahelyekre van szükség, ezek megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni” – idézi Borboly Csabát az RMDSZ tájékoztatója.
Székelyhon.ro

Újabb felvonulókat bírságoltak meg
Újabb bírságokat rótt ki a marosvásárhelyi csendőrség a székely szabadság napján felvonulókra: többek között a sepsiszentgyörgyi Bedő Zoltán közíró és több kézdivásárhelyi személy a rendezvény után több mint egy hónappal kapta meg a csendháborításért kiállított jegyzőkönyvet.
Bedő Zoltán Facebook-oldalán tette közzé a dokumentumot, amelyben az áll, hogy március 10-én 18.30-kor egy „engedélyezetlen felvonulás résztvevőjeként megzavarta a marosvásárhelyi Rózsák terén a lakók nyugalmát”, ezért bírságolják meg 200 lejre. A jegyzőkönyv szerint a rendfenntartók videofelvétel alapján azonosították. Bedő hangsúlyozta, nem fogja kifizetni a bírságot, jogi útra tereli az ügyet.
Különben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) továbbra is arra kéri a megbírságoltakat, hogy a jegyzőkönyveket elektronikus formában küldjék el a szekelyszabadsagnapja@gmail.com címre, hogy biztosítani tudják jogi képviseletüket. Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki elnöke lapunknak elmondta, bebizonyosodott, hogy a csendőrség sokkal több embert megbírságolt, mint amennyit korábban bejelentettek.
Gazda emlékeztetett, a rendfenntartóknak a felvonulás után kiadott közleményükben az állt, hogy 84 jegyzőkönyvet állítottak ki. Csak az SZNT 80 esetben vállalta a jogvédelmet, de foglalkozik ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és több jogvédő szervezet is, sőt olyan esetről is tudnak, hogy valaki önállóan fordult bírósághoz.
Mint ismeretes, a március 10-ei székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi tiltakozást szervező Siculitas Egyesület feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) a marosvásárhelyi csendőrség parancsnoka és hat beosztottja ellen, akiket hivatali hatalommal való visszaéléssel, valamint okirat-hamisítással vádol.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az SZNT nevében eljáró Siculitas Egyesület elnöke szerint a hatóság hivatali hatalommal való visszaélést követett el, amikor nem a szervező egyesületet, hanem ötven személyt büntetett meg szervezőként. Izsák Balázs azt tartotta okirat-hamisításnak, hogy a csendőrség olyan személyeket is megbírságolt, akik bizonyíthatóan nem voltak jelen a marosvásárhelyi megmozduláson.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro

Negyedszázada költözhettek a magyar iskolába
Huszonöt év nem nagy idő egy iskola történetében, viszont amire nagyon büszke a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola vezetősége, hogy e negyedszázad alatt 3928 nyolcadikos fejezte be ott tanulmányait. Pénteken ünnepel az iskolaközösség.
Április 13-án huszonöt éve volt, hogy beköltözhettek a valamikori 9-es és 12-es számú iskola tanulói az új iskolaépületbe. Ehhez szükség volt László Pál néhai polgármester kiállására a magyar anyanyelvi oktatás mellett, aki 1990-ben ígéretet tett, hogy 1991 szeptemberéig megépítteti a Nagy Imre Általános Iskola épületét az 1974-ben megálmodott és 1978-ban megöntött alapokon.
Közben 31 elemista és 33, 5–8-as osztályba szervezve összesen 1739 tanuló tanult a saját iskolaépülettel még nem rendelkező iskolában, az egyesült 9-es és 12-es tanintézetből. A tanítás nehéz feltételek között, két váltásban, több helyszínen zajlott: az egykori 12-es számú általános iskola épületében, az 1-es és a 2-es számú ipari líceumok iskolaépületeiben meg diákszállásain, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola épületében.
„A gyarmaton, a mai pedagógusháznál tanult a diákok egy része, a 9-es iskolából pedig kiköltözött a magyar tagozat, abban a reményben, hogy egy új, magyar nyelvű iskolában folytathatják tanulmányaikat” – magyarázta Forró Gerda, a Nagy Imre Általános Iskola jelenlegi igazgatója. A 91 tagú tantestület élén Mandel László iskolaigazgató, Téglás Sándor és Orbán László igazgatóhelyettesek álltak.
Több név is felmerült, de szerették volna, hogy egy olyan ember nevét viselje az új iskola, aki itthon élt, alkotott, így esett a választás zsögödi Nagy Imrére – mondta Forró Gerda.
Ma már kiállítás idézi fel az emlékeket, a huszonötödik évforduló megünneplésére felkérték az egykori diákokat, vigyenek be olyan tárgyakat, amelyek a jelenleg ott tanulóknak felidézhetik, hogyan zajlott az iskolai élet „az ő idejükben”. Így kerültek az előcsarnokban megtekinthető tárlatra karszalagok, régi ellenőrzők, amelyek még három évharmadról és az elemi oktatásban való jeggyel osztályozásról tanúskodnak, régi iskolatáskák, a műhelygyakorlaton készült keresztszemesek, régi csengők, emlékkönyvek, és ott olvasható többek közt Kacsó Márta tanárnő kézírásával az iskola himnusza is. Forró Gerda szerint, ami a legnagyobb hozadéka volt a kiállítás megszervezésének, hogy a régi diákok újra betértek, felidéztek szép emlékeket, és valamennyien büszkén emlékeztek egykori iskolájukra.
A pénteken 10 órakor az Erőss Zsolt Arénában kezdődő ünnepséget megelőzően rajz-, illetve szavalóversennyel is készültek az iskola tanulói, sporttevékenységek zajlottak, valamint emlékkönyv készül. A későbbiekben film is felidézi a huszonöt év történéseit. Pénteken főként az iskola tanulói mutatkoznak be az ünnepség keretében: fellépnek az iskola kórusai, furulyásai, néptánccsoportok, lesz talajtorna-bemutató, verses összeállítás Szülőföldem címmel. Zárómomentumként gyerekek, tanítók, tanárok közös előadásában hallhatunk egy dalt, ami az Örökségünk címet viseli.
Mire lehet a legbüszkébb egy tanintézet-vezető? Forró Gerda a hálát említette, amelyet az iskolában töltött időért, gazdagodásért éreznek az egykori diákok, Kerekes Szilárd pedig kiemelte, tudtuk szerint a megye egyik legnépesebb iskolája a Nagy Imre, most össze is számolták, az elmúlt 25 évben összesen a nyolcadik osztályt 3928 nyolcadikos fejezte ott be, és sokukról tudják, hogy megállták helyüket az életben. „Lehetetlen lenne itt mindazok nevét és tetteit felsorolni, akiknek munkája öregbítette Iskolánk hírnevét” – mondta Portik Judit tanítónő, és valóban nehéz lenne összefoglalni mindazt, ami negyedszázad alatt szép emlékként él a tanintézet egykori és jelenlegi munkatársaiban, tanulóiban.
Izsák-Székely Judith
Székelyhon.ro

Gyergyóikumokat keresnek
A hungarikumhoz hasonló minősítést nyerhetnek el Gyergyószentmiklós jellegzetességei – gyergyóikumokra várja a lakók részéről a jelöléseket az önkormányzat. A helyi értékminősítés az első lépés lehet a nemzeti értéktárba való bejegyzés útján.
Helyi értékgyűjtésbe kezd, úgynevezett gyergyóikumokat keres Gyergyószentmiklós. „Bármit lehet jelölni, ami egyediségében, különlegességében kiemelt értéknek számít a városban. Bármit, amire a szentmiklósiak büszkék” – szól a felhívás.
A gyergyóikum kifejezés a hungarikum szó mintájára született, és ahogy a hungarikumok Magyarország, a magyar nemzet egyedi jellegzetességeit, sajátosságait jelentik, úgy a gyergyóikum szó Gyergyószentmiklós különlegességeit, csak itt megtalálható természeti kincseket, szokásokat, hagyományokat, akár eseményeket jelent. Hogy mi kaphatja meg ezt a minősítést, azt közösségi javaslatok alapján dönti majd el egy erre hivatott bizottság. A minősítés egy uniós pályázat keretében valósul meg, amelyet Kiskunmajsával partnerségben bonyolít le Gyergyószentmiklós, a két város közötti testvérkapcsolat 75. évfordulója alkalmából – mondta el Nagy Zoltán megbízott polgármester. A megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értékek ismérvei a hungarikuméhoz hasonlók kell legyenek, azzal a különbséggel, hogy fellelhetőségük Gyergyószentmiklóshoz kell kötődjön, a városban, illetve a város adminisztratív területén kell megtalálható legyen.
A felhívás értelmében gyergyóikumok lehetnek például olyan ételek, amelyek gyergyószentmiklósinak számítanak vagy a népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat Szentmiklóson elterjedt és valószínűleg csak itt ismert szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények és gyógyhatású készítmények. Ugyancsak gyergyóikumok lehetnek a város különleges épületei. Egy másik kategória, amihez javaslatokat várnak az ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
Számos érték felsorolható a kulturális örökség, az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet itteni egyediségei, de a kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek is. Javasolni lehet a sport terén is gyergyóikumokat.
A Gyilkostónak és környékének biztosan gyergyóikumnak kell lennie, az ember természetes környezetének kategóriájában, de más fizikai és biológiai képződmények, természeti tájak is. Ugyancsak illeszkednek a sorba a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
A jelölési kategóriák részletesebben tanulmányozhatók a Hungarikum – gyergyoikum értéktár Facebook-oldalon. Ezen a felületen érhető el a jelölési űrlap is, de nyomtatott formában a városháza ügyfélfogadó irodájából és a művelődési központ titkárságán is igényelhető. Kitöltve május 13-áig juttathatják el ezeket a lakók a városháza ügyfélszolgálatára, de bedobhatják a polgármesteri hivatal postaládáiba, elektronikus formában pedig elküldhetik a kulkapcsolatok@gyergyoszentmiklos.ro e-mail címre. A javaslatokat egy értékbizottság bírálja el. Az elsőként kiválasztott gyergyóikumok szabadtéri fényképkiállítás keretében lesznek megtekinthetők, a tervek szerint május végén.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro