Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Iliescu, Ion
2676 tétel
1993. december 9.
A román-ukrán alapszerződés késik, ezért a közeljövőben nem látogathat Iliescu Kijevbe, akinek útját az év végére már bejelentették. Gondok vannak a konzulátusok körül is. A román fél Csernovciban és Odesszában, az ukrajnai román etnikum központjaiban akar konzulátust nyitni, cserébe Suceavát, illetve Konstancát kínálva, addig Ukrajna Máramarosszigeten akarja felállítani konzulátusát. Kijev rosszallását kiváltotta a dec. elsejei parlamenti incidens, Nagy-Románia éltetése. /Miért késik a román-ukrán alapszerződés? = Új Magyarország, dec. 9./
1993. december 11.
"Bukarestben nagy felháborodást keltett, hogy a Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyesztermenti Köztársaság bírósága Tiraszpolban gyilkosság vádjával halálra ítélte Ilie Ilascut, négy társát pedig börtönbüntetésre. Mircea Snegur moldovai államelnök is elítélte a "jogi színjátékot", Iliescu elnök pedig a román rádiónak kijelentette: "Felháborodásomat fejezem ki az előre megfontolt gyilkosság miatt, melyet egy anakronisztikus és primitív rezsim készít elő." A szenátus dec. 10-i ülésén határozatban szólította fel a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kifejtette, hogy mindezért felelősség hárul az ott állomásozó orosz csapatokra /az orosz 14. hadseregre/. Tiltakozó tüntetés volt Bukarestben az orosz követség előtt. A nagykövet kijelentette, hogy Oroszországnak nincs köze a perhez. /Pesti Hírlap, Új Magyarország, dec. 12./ Iliescu elnök Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnökhöz küldött üzenetében kérte, járjanak közben Ilascu és társai ügyében. A román képviselőház és a szenátus nyilatkozata törvénytelennek minősítette az ítéletet, egyben a kormányfők és nemzetközi szervezetek közbenjárását kérték. /Ilascut halálra ítélték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"
1993. december 11.
Katona Ádám nyílt levélben kért Iliescu elnöktől amnesztiát az ártatlanul bebörtönzött székelyföldi magyaroknak és cigányoknak. Katona Ádám emlékeztette Iliescut arra, hogy 1990. jan. 4-én amnesztiát adott, ezt egyedül az oroszhegyi és a zetelaki emberekre nem alkalmazták. /Katona Ádám: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1993. december 14.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtókonferenciáján Iliescu aggodalmát tolmácsolta a tüntetések /dec. 8-i bukaresti tömegtüntetés/ miatt, ezek szerinte a belső stabilitást veszélyeztetik. Iliescu elnök kiállt a kormány mellett. Chebeleu szerint az Antonescu-szobor nem jelent antiszemitizmust. Chebeleu visszatért arra, hogy a Rudas Ernő magyar nagykövet nov. 30-án kivonult, amikor Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területekről beszélt. A szóvivő nehezményezte ezt és igyekezett megmagyarázni, a képviselő csak Eminescu költőtől idézett, ennek " szerinte " senki sem ad politikai jelentőséget. /Ferencz L: Imre: Újul a falkerítés a Cotroceniben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"
1993. december 15.
Az RMDSZ-képviselők eddig nélkülözték a szakértők segítségét, erre a jövőben lehetőségük lesz. Ezenkívül az utóbbi időben hetente Kolozsvárra küldik a törvénytervezeteket és onnan kapják meg a szakmai véleményezést. - Iliescu elnök kiépítette hatalmi rendszerét, mindenhová saját embereit ültette be, a bíróságtól az Alkotmánybíróságig, sőt ellenzéki szaktekintélyeket is megpróbál bevonni gazdasági tanácsadó testületébe, tájékoztatott Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője. /Simon Judit: Beszélgetés Borbély Lászlóval, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 16.
A román televízióban láthatták a nézők, hogy a Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén megjelent Vacaroiu miniszterelnök és helyeslően bólogatott Vadim Tudor szokásos RMDSZ- és királyellenes kirohanásait hallva. A kormányfő beiktatásakor hangsúlyozta, hogy politikailag nem elkötelezett, nem tagja egyik pártnak sem. A kormánypárt és Iliescu elnök is elítélte a miniszterelnök lépését. /A román kormányfő gesztusa. = Pesti Hírlap, dec. 16./
1993. december 17.
Romániában nincs magyarellenes hangulat, amint hogy a kisantant sem volt magyarellenes szövetség, állapította meg Iliescu elnök a belgrádi Borbának adott interjújában. Élesen bírálta az etnikai alapon való területi autonómia gondolatát is. /Bogdán Tibor: Iliescu ellenzi az etnikai autonómiát. = Magyar Hírlap, dec. 17./
1993. december 22.
Iliescu államelnök dec. 16-i 218-as és 219-es rendelete értelmében a kiutazó turistáknak a határon 10 ezer, a kishatárátlépővel rendelkezőknek 5 ezer lejt kell fizetni. Ebből az összegből nyújtanak pénzügyi támogatást a lakások fűtésére. Elutasították az RMDSZ alkotmányjogi kifogásait a rendelettel kapcsolatban. A rendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenéskor lép életbe. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
1993. december 24.
Iliescu elnök újabb könyve, a Forradalom és reform /Revolutie si reforma/ két fejezetét közölte a Dimineata. Az elnök könyvében az 1989-es eseményekre emlékezett. Kifejtette, hogy nem hisz Tőkés László szikra-szerepében, szerinte az elmúlt rendszer elnyűtt volt. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a magyarok türelmetlenségével, elszigetelődési szándékával magyarázta. Szerinte a Vatra Romaneasca megalakulása jogos volt a magyar offenzívával szemben. Iliescu szerint márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár jött át, sértegették a románokat. Mindez törvényszerűen vezetett az összecsapásokhoz. /Cseke Gábor: Elnöki memoár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 24.
Iliescu elnök a karácsonyi ünnepek után tárgyalásokat kezd a parlamenti pártok vezetőivel. Mindez azt bizonyítja, hogy Iliescu is belátta: mostani felállásában tarthatatlanná vált a kormány. /Iliescu paktumot kínál. = Népszabadság, dec. 24./
1993. december 29.
Iliescu elnök sorra tárgyal a pártok vezetőivel. A hírek szerint megígérte a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártjának, hogy a következő kormányban nem vehetnek részt az ellenzék szélsőségesei, közéjük sorolta az elnök az RMDSZ-t. /Iliescu szerint az RMDSZ szélsőséges erő. = Népszabadság, dec. 29./
1993. december 30.
Ion Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléseit követően Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt vezetője kijelentette: a kormánypártot nem támadni, hanem támogatni kell. Ennek jegyében tárgyalóasztalhoz ült a Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselőivel. /Funarék a kormányban? = Magyar Nemzet, dec. 30./
1993. december 31.
"Dec. 30-án ülést tartott a Demokratikus Konvenció, az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba képviselte. Megállapították, hogy a jelenlegi tárgyalásokkal Iliescu elnök a szélsőséges erőket is felölelő "nemzeti egységkormány" útját egyengeti. A Demokratikus Konvenció beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, kifogásolva azt, hogy a szenátus és a képviselőház felhatalmazta a Vacaroiu-kormányt arra, hogy a parlamenti vakáció idején törvényrendeleteket bocsásson ki. - Dec. 30-án nyilvánosságra hozták, hogy 118 ellenzéki képviselő kezdeményezésére mégis összehívják a parlament rendkívüli ülésszakát. /Iliescu nemzeti egységkormányt szeretne. = Népszabadság, dec. 31./ "
1994. január 3.
A képviselőház jan. 3-án rendkívüli ülést tart, Iliescu elnök folytatja a pártokkal a tárgyalásait. /Magyar Hírlap, jan. 3./
1994. január 4
Az RMDSZ brassói kongresszusa fordulat volt a szövetség életében, mondta Markó Béla elnök. Azóta beindultak az RMDSZ új szervei, testületei, a romániai magyarság közéletének különböző területeivel foglalkozó főosztályok. Az 1993-as év kiemelkedő eseménye az RMDSZ memorandumának és kisebbségi törvénytervezetének kidolgozása. - Az emberek csalódottak, elfordulnak a politikától, az RMDSZ-től. Azonban 1990-ben a közéleti cselekvés jóformán vegytisztán politikai cselekvés volt. Azóta létrejöttek a civil társadalmi intézmények, alapítványok, egyesületek. A fiatalság nagy része elfordul a politikától, a közélettől. - Gazdasági gyarapodásról nem beszélhetünk.- A reprivatizálás és a kárpótlás létkérdés. Iliescu beszélgetésre hívja a pártokat, de ez inkább megosztási kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4, 5./
1994. január 6.
Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke Iliescu államelnöknek írt levelében felháborodottan utasította vissza azt, hogy a kormány, miután alig menekült meg a bizalmatlansági indítványtól, most felhatalmazást kér törvények megalkotására. /Új Magyarország, jan. 6./
1994. január 10.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 7-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció /DK/ nem számít tárgyalópartnernek Iliescu elnök számára, mert a tömörülés senkit sem képvisel. Válaszul a DK közleményben emlékeztette az elnököt arra, hogy a DK 1993. jún. 10-én tizennyolc párt szövetségévé alakult, elnöke pedig az az Emil Constantinescu, aki több mint négymillió szavazatot kapott az 199. októberi elnökválasztáson. /Magyar Nemzet, jan. 10./
1994. január 10.
Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem vesz részt az Iliescu elnökkel jan. 11-re tervezett megbeszélésen, mert az államfő 1993. novemberében valótlanságokat állított róla a volt román király, Mihály tervezett látogatásával kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 10./
1994. január 11.
A Polgári Szövetség /PSZ/ pártja nem tesz eleget Iliescu elnöknek jan. 11-re szóló meghívásának, erről tájékoztatott Nicolae Manolescu, a PSZ elnökének az államfőhöz írt nyílt levele. /Új Magyarország, jan. 11./
1994. január 12.
"Jan. 12-én a Romániai Demokratikus Konvenció küldöttsége találkozott Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t Markó Béla és Takács Csaba képviselték a megbeszélésen. Iliescu fölvetette egy politikai paktum szükségességét, a DK képviselői pedig hangsúlyozták, hogy nem megegyezésre van szükség, hanem a jelenlegi válságot kezeli tudó kormányra. Markó Béla rámutatott, hogy az Európa Tanács feltételeit nem teljesítették, annak ellenére, hogy ezt a kormány megígérte, köztük a kisebbségi törvény és az oktatási törvény kérdését, valamint a magyar elítéltek ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12., 197. sz./"
1994. január 13.
"Marosvásárhely polgármesteri hivatala leállíttatta Antonescu szobrának felállítási munkálatait /még 1993. októberében/. Ezért a döntésért a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék helyt adott a kérésnek és kötelezte a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. A Művelődési Minisztérium is engedélyt adott erre. A törvényszéki értékelés az első hivatalos dokumentum, amely szerint Antonescu nagy politikus volt, aki "megakadályozta a zsidók deportálását". A polgármesteri hivatal fellebbezni fog a döntés ellen. - December 15-én 12 amerikai szenátor nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Slobozián felavattak egy Antonescu-szobrot, az avatáson a kormányt Mihai Ungheanu államtitkár képviselte. Követelik az államtitkár lemondatását, és magyarázatot kérnek Iliescu elnöktől. Ugyanakkor véleményét kérik arról, hogy hasonló akcióra készülnek Kolozsváron, Szatmáron és Pitestin. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./ A marosvásárhelyi törvényszék ítélete szerint "akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére." /Új Magyarország, jan. 14./ Kincses Előd kiegészítette ezt a hírt: a Maros Megyei Törvényszék 2625/1993. dec. 10-i ítélete törvénytelen, azt a Vatra Romaneasca alapító alelnöke, Ion Sabau bíró hozta. Az ítélet indoklásával kapcsolatban, hogy Antonescu ellenezte a zsidók haláltáborba hurcolását, Kincses Előd idézi Matatias Carp Holocaust Romániában című könyvének adatait: a román katonaság és rendőrség aktív közreműködésével 340 ezer zsidót pusztítottak el. /Népszava, jan. 17./ Előzmény: 1993. okt. 23,25,30-i jegyzet."
1994. január 13.
Románia kész vállalni mindazt a felelősséget, amely reá hárul a békepartnerség, távlatilag pedig a NATO tagjaként, szögezte le Iliescu elnök nyilatkozata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
1994. január 19.
Az RMDSZ jan. 15-re Székelyudvarhelyre önkormányzati tanácskozást hívott össze. Markó Béla elnök elemezte a brassói kongresszus óta eltelt év RMDSZ-tapasztalatait. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte, hogy lehetséges az autonómiát meghirdetni és az ellenzék tagjának maradni, egyben figyelmeztetett az elkényelmesedésre: a cselekvésről lemondás veszélyére. Több előadás hangzott el, a hozzászólók saját területük problémáiról beszéltek. A jelenlevők tiltakozó felhívást fogadtak el: a hazai és nemzetközi közvéleményhez, Iliescu elnökhöz, az Európa Tanácshoz fordulva kérték, segítsenek megakadályozni Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere újabb magyarellenes provokációját: a Mátyás szobor talapzatán levő latin felirat megváltoztatását, a Főtér arculatát megbolygató ásatások elkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1994. január 21.
Gheorghe Funar elnökletével a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ végrehajtó bizottsága jóváhagyta a közelgő kományátalakítás feltételeit szabályozó dokumentumot. Ebben szerepel, hogy a RNEP lemond a magyarság elleni támadásokról. - Közben jan. 20-án Iliescu elnök tanácskozni kezdett a jelenlegi kormányt támogató parlamenti pártokkal. /Magyar Nemzet, jan. 21./
1994. január 21-27.
A Demokratikus Konvenció /DK/ és Iliescu elnök találkozóján az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A DK kifejtette álláspontját, Iliescu elnök azonban csak általánosságokat mondott. Kiderült, hogy az elnök nem új kormány megalakításáról kíván tárgyalni, hanem egyezség megkötésére gondol. A DK elzárkózott ilyen egyezségtől. Iliescu elnök javasolta Markó Bélának, hogy a romániai magyarság problémáiról külön tárgyaljanak. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 21-27./
1994. január 26.
Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke kijelentette: Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a Román Nemzeti Egységpárt részt vegyen a kormányban. /Új Magyarország, jan. 26./
1994. január 28.
Országjáró körútja során jan. 27-én Temesvárra látogatott Iliescu elnök. Tüntető tömeg fogadta a megyeházán, egyesek köveket dobáltak az elnök páncélozott gépkocsijára. A rendőrökkel kirobbant összetűzésben egy ember súlyosan megsebesült. Rohamrendőrök tartották távol a tömeget, antiterrorista egység kergette el az újságírókat. Több újságíró és rádiótudósító, köztük a Romániai Magyar Szó munkatársa tiltakozott amiatt, hogy megtagadták akkreditálásukat Iliescu elnök temesvári látogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Népszabadság, jan. 28./
1994. február 4.
Febr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertették az Iliescu elnökkel történt megbeszélésüket. A találkozó az államfő javaslatára történt, tehát hamis volt a televízióban elhangzott állítás, hogy azt az RMDSZ kérte. Az álláspontok változatlanul eltérőek. Takács Csaba elmondta, hogy egy küldöttség élén tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, akinek átadta az RMDSZ memorandumát az anyanyelvi oktatás problémáiról. A miniszter megígérte, hogy válaszolni fog a felvetett kérdésekre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1994. február 4.
"A romániai antiszemitizmus növekedése miatt fejezte ki aggodalmát Iliescu elnökhöz írt levelében Abraham Foxman, a Megaláztatás Ellen Küzdő Liga elnöke, kifogásolva, hogy Slobozia városban Antonescu szobrot állítottak. Iliescu válaszában ígéretet tett arra, hogy fellép az antiszemitizmus újjáéledése és Antonescu rehabilitálása ellen. /Iliescu ígérete. = Magyar Hírlap, febr. 4./"
1994. február 5.
Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./