Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Iliescu, Ion
2676 tétel
1993. október 14.
"Az amerikai képviselőház megszavazta a legnagyobb kedvezmény elvét Romániának, valószínű, hogy a szenátus is hasonlóan fog dönteni. A román kormány okt. 13-i nyilatkozatában üdvözölte ezt a lépést: "A döntés elismeri a román társadalom demokratikus átalakulási folyamatának haladását..." A kormány elégedett, az ellenzék azonban nem, Iliescu elnök egy sajtótájékoztatón durván támadta az ellenzéki pártokat és a sajtót. /Pesti Hírlap, okt. 14./ "
1993. október 15.
"Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"
1993. október 16.
Az RMDSZ okt. 14-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SZKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Buchwald Péter szenátor beszámolt az erdélyi magyar felekezetek Kolozsváron lezajlott értekezletéről, ahol a résztvevők felhívták Románia összes felekezetét, hogy okt. 21-én üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a kultusztörvény tervezetéről. Markó Béla értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották, továbbá az RMDSZ elnöke visszautasít minden olyan vádat, hogy az RMDSZ-t egyes külföldi erők befolyásolják. /Markó Béla cáfolja Iliescu elnök állításait. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 16./
1993. október 16.
A Dimineata bírálta Hermann Jánost, amiért visszautasította Iliescu elnököt, aki párhuzamot vont a magyar állam és Hitler gyakorlata fölött. /Dimineata, okt. 15. ismertette: Magyar Hírlap, okt. 16./
1993. október 20.
A frankofon országok csúcstalálkozóját Mauritiusban tartották, ahol Románia teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. Megjelent Iliescu elnök is, és okt. 18-án találkozott Mitterand elnökkel. A román elnöki szóvivő szerint kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. /Francia-román csúcstalálkozó. = Új Magyarország, okt. 19., Románia- Mauritiuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ A román küldöttség tagjai között van Melescanu külügyminiszter is, aki a szerint a frankofon mozgalom az emberiség globális problémáira összpontosít. Iliescu útjának következő állomása a Dél-afrikai Köztársaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 22.
"Szász János Iliescu elnöknek címzett nyílt levelében cáfolta az elnöknek a Keleti Románság Tanácskozásán elhangzott beszédének magállapításait. Iliescu elnök szerint Románia tiszteletben tartotta a Gyulafehérvári Nyilatkozat elveit még a nehéz időkben is, megteremtette a nemzeti kisebbségek számára a létfeltételeket. Szász János cáfolatul emlékeztetett a második világháború alatt Iasiban és Besszarábiában részben pogromokban kiirtott és deportált zsidók és deportált cigányok sorsára, a nemzetiségek helyzetére Gheorghiu Dej és Ceausescu alatt. Az elnök nem ül le tárgyalni az RMDSZ-szel, mert a romániai magyarságot a hitleri "ötödik hadoszlophoz" hasonlítja. Ebből nehezen lesz román-magyar megbékülés. /Vitáim az elnökkel. Bantusztánból Abszurdisztánig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./"
1993. október 27.
Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök okt. 25-én Bukarestbe érkezett, az embargóról, a kétoldalú kapcsolatokról és a Jugoszláviának nyújtandó humanitárius segélyről tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel. Politikai megfigyelők szerint Belgrád balkáni közös piacot szeretne létrehozni és ehhez keresett Romániában hídfőt. /Magyar Hírlap, okt. 27./
1993. október 27.
Bukarestben járt Stephen Oxman, az amerikai kormány európai és kanadai ügyekért felelős miniszterhelyettese, találkozott Vacaroiu miniszterelnökkel, Iliescu államelnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és az ellenzék képviselőivel. A román média szerint Oxford látogatásának egyik célja Románia és a NATO közti viszony megtárgyalása volt. A partnerviszony kialakításában nem lesz diszkrimináció, mondta Oxman. /Leszavazták az ellenzéket. Nyugati bátorítás. = Pesti Hírlap, okt. 27./
1993. október 28.
Okt. 26-án tárgyalt a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártja és a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal a kormányban való részvételről, megállapodás nem született. Funarék a kétnyelvű feliratok betiltását követelték, továbbá öt tárcát. A kormánypárt azt kérte, hogy mérsékeljék kisebbség-ellenességüket, ne támadják Iliescu elnököt. - A várható sztrájkhullámra tekintettel az igazságügyminisztérium szigorú rendeletet dolgozott ki: az illegális sztrájkakciók szervezőit 5-20 év közötti börtönnel sújtják. /Magyar Hírlap, okt. 28./
1993. október 28.
"Tőkés László püspök két hetet tölt Angliában, okt. 23-án beszédet mondott Londonban, a Brit-Magyar Baráti Társaságban. Angol nyelvű sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a kétmilliós erdélyi magyarság szervezett rágalomhadjárat áldozata, a hatalom gyakran használja bűnbaknak. Iliescu elnök nemrég azt állította, hogy a magyar kisebbség a magyar kormány "ötödik hadoszlopa". Románia nem szolgált rá az Európa Tanácsba /ET/ való felvételre, nemzetiségi politikájában a Ceausescu-rendszer hagyományait folytatja, azonban elképzelhető. hogy hosszabb távon az ET erkölcsi és politikai nyomást gyakorol rá. /Jotischky László: Tőkés László Angliában a kisebbségekről. = Új Magyarország, okt. 28./"
1993. október 30.
Iliescu elnök okt. 29-én a helyszínen, a legzsúfoltabb határátkelőhelyen, Nagylakon ismerkedett a bővítési tervekkel. /Iliescu Nagylakon. = Magyar Nemzet, okt. 30./
1993. október 30.
Iliescu elnök nem ért egyet Antonescu rehabilitációjával. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy az államfői hivatal most tanulmányozza az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatát az Antonescu-szoborral kapcsolatban. /Iliescu nem rehabilitálná Antonescu marsallt. = Népszabadság, okt. 30./
1993. november 1.
Iliescu elnök együttes ünneplésre szólította fel az ellenzéket: együtt ünnepeljék Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, dec. elsejét, amely idén jubileumi is: 75 évvel ezelőtt mondta ki a gyulafehérvári népgyűlés Erdély Romániához csatolását. Az ellenzéki pártok azonban emlékeznek az 1991-es ünneplésre, amikor a Vatra Romaneasca által felbujtott tömeg az ellenzéki szónokokba belefojtotta a szót Iliscu elnök és Petre Roman volt kormányfő nem leplezett helyeslésével. Corneliu Coposu követelte, hogy Iliescu kérjen bocsánatot az akkor történtekért. Az ellenzék külön ünneplést tervez. /Elmarad a közös ünnep. = Magyar Nemzet, nov. 1./
1993. november 1.
Az ellenzéki pártok vezető szerint a közeljövőben hasonló tiltakozó beadványaik lesznek, de ezek már Iliescu elnök ellen irányulnak. Az ellenzéki akciók azért folynak, mert a néhány héttel ezelőtt kinevezett miniszterek beiktatása a parlament együttes ülésének jóváhagyása nélkül történt. /Botos László: Újabb beadványok Romániában? = Új Magyarország, nov. 1./
1993. november 6.
"Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./"
1993. november 8.
Erdélyre mind a románság, mind a magyarság érzékeny, állapította meg Ion Iliescu elnök a The Washington Postnak még októberben adott interjújában, melyet most a Dimineata napilap közölt. Iliescu elnök értetlenkedését fejezte ki, hogy még nem írták alá a magyar-román alapszerződést. Az elnök magas szintű találkozót sürgetett magyar vezetőkkel. Iliescu magas szintű találkozót sürget. = Magyar Hírlap, nov. 8./
1993. november 10.
"Vasile Manea Dragulin főügyész négy hónapi vizsgálódása eredményeit összegezve válaszolt Iliescu elnök júl. 10-i levelére. Az elnök ebben aggodalmának adott okot Hitler Mein Kampfjának megjelenése, a különböző neveken /Nemzeti Jobb, Mozgalom Romániáért, A Hazáért/ újjáéledő vasgárdista mozgalom, továbbá egyes soviniszta, antiszemita cikkek miatt. A főügyész közölte, hogy senki sem sértette meg az alkotmányt, nem minősül fasiszta propagandának Hitler művének kiadása, a soviniszta, antiszemita cikkek ellen tett feljelentéseknek nem adtak helyt a bíróságok, illetve a megindult perekben még nem hirdettek ítéletet. Sokan úgy látják, hogy nem őszinte szándék vezette Iliescut a levél megírásában, hanem taktikai meggondolás, a nyugati kötök megnyugtatása. /Gyarmath János, Bukarest: "Romániában nincsenek fasiszta pártok és kiadványok" = Magyar Nemzet, nov. 10./"
1993. november 16.
"Iliescu elnök az elnöki hivatal mellett működő, szakértőkből álló gazdasági-társadalmi konzultatív csoportot hozott létre. A testületnek kell kidolgozni a húsz évre szóló gazdasági stratégiát. Politikai megfigyelők szerint Iliescu saját pozícióját akarja erősíteni. /Iliescu "szakértői árnyékkormánya". = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 16./"
1993. november 17.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, de az RMDSZ is feltételhez kötötte részvételét a Románia nemzeti ünnepén Gyulafehérváron rendezendő ünnepségen: biztosítékot kértek Iliescutól, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-bn történtek. /Akkor ugyanis a két párt szónokát, Corneliu Coposut és Szőcs Gézát a tömeg - Iliescu és Petre Roman akkori kormányfő megelégedésére - kifütyülte./ Iliescu végül erre hajlandó volt és szóvivője útján elnézést kért az akkor történkekért. Azóta újból elromlott a viszony. Most a Demokratikus Konvenció pártja és a vele szimpatizáló társadalmi szervezetek vezetői sorra bejelentették, hogy bojkottálják Románia nemzeti ünnepén a Gyulafehérváron rendezendő ünnepséget, amennyiben a kormány nem engedi be az országba Mihály volt királyt. A kormányt ez az újabb feltétel zavarba hozta, sem igent, sem nemet nem mondott. /Gyarmath János: A román ellenzék újabb feltételei. = Magyar Nemzet, nov. 17./
1993. november 20.
Bővített vezetőségi ülést tartott Marosvásárhelyen a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége, beszámoltak a végzett munkáról. A szövetség nevében levélben fordultak Iliescu elnökhöz, a parlamenthez, az Alkotmánybírósághoz, kérve, szüntessék meg a három erdélyi megyében fennálló diszkriminációs állapotot, és az itt élők is kaphassanak kárpótlást. /A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége nevében Daróczi József alelnök: Szerényen, de él, működik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
1993. november 25.
Iliescu elnök nem fogadta a Demokratikus Konvenció /DK/ küldöttségét, amely választ várt a volt román király beutazási engedélyével kapcsolatban. Ezután a DK közleményben szögezte le, hogy nem vesz részt Gyulafehérváron a közös ünnepségen, mert a volt király nem lehet jelen. /Magyar Nemzet, nov. 25./ Nov. 24-én a távolmaradási döntés felülvizsgálatára szólította fel az ellenzéket Iliescu elnök. /Népszabadság, nov. 25./
1993. november 26.
Iliescu elnök nem hajlik a párbeszédre, csak a hatalom által megszabott feltételek között, állapította meg Emil Contantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke. Iliescu elnök a rádióban beszélt arról, hogy megdöbbentette a DK döntése: külön ünneplik meg december elsejét. Adrian Nastase, képviselőházi elnök azt tervezi, hogy hozzanak határozatot arról, hogy a volt román király 10-15 évig ne utazhasson be az országba. /Gyarmath János, Bukarest: Ion Iliescu a konfrontációt választja. = Magyar Nemzet, nov. 26./
1993. november 29.
Az emberi és kisebbségi jogok terén számos európai ország elmarad Románia mögött, jelentette ki Iliescu elnök a francia TV5 műsorának nyilatkozva. Bukarestben a szakszervezetek nov. 29-én hatalmas tüntetésre készülnek. /Tömegtüntetés készül Bukarestben. = Népszabadság, nov. 29./
1993. november 30.
Nov. 29-én a szakszervezetek hatalmas tüntetést szerveztek Bukarestben, mintegy 60-70 ezer ember jelent meg, hogy meghallgassa a szakszervezeti vezetők beszédeit. A tüntetők a kormány és Iliescu elnök lemondását követelték. Közben megkezdődtek az ország nemzeti ünnepének rendezvényei. Iliescu elnök a Cotroceni palotában rendezett fogadást, melyet az ellenzéki pártok vezetői bojkottáltak. /Gyarmath János: Románia tüntet és ünnepel. = Magyar Nemzet, nov. 30./ Bukaresten kívül tucatnyi városban tüntettek, követelve a Vacaroiu-kormány menesztését. /Petíció az élelmiszerkosárban. = Népszabadság, nov. 30./
1993. december 2.
Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1993. december 2.
Iliescu elnök beszédében emlékezett 1918-ra, utalt az azt megelőző eseményekre is, Besszarábia és Bukovina Romániával való egyesülésére. Iliescu hangsúlyozta, hogy az ország összes polgárai, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden jogot élveznek, amit nem lehet elmondani a határon túl élő románokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1993. december 2.
Gyulafehérváron dec. 1-jén rendezték meg a hivatalos ünnepséget, de ez elmaradt az előző évek ünnepléseitől. Iliescu elnök mondott beszédet, ismét hangsúlyozva, hogy egyenlő jogokat biztosítanak mindenkinek, az európai országok példát vehetnének Romániától, a kisebbségekkel szembeni bánásmódot illetően. Gyulafehérváron is hallatszottak Iliescu-ellenes jelszavak. - Az ellenzéki erők dec. 1-jén külön ünnepeltek, Bukarestben. /(cseke): Iliescu-ellenes jelszavak. = Magyar Nemzet, dec. 2./ Gyulafehérváron az ünnepségen az emelvény felett Nagy-Románia térképe állt, a Moldovai Köztársasághoz, Ukrajnához és Bulgáriához tartozó területrészekkel. Hivatalos ünnepség Nagy-Románia térképe alatt. = Magyar Hírlap, dec. 2./
1993. december 4.
Nő az infláció és a munkanélküliség, ebben a helyzeten a román politikai élet radikalizálódik, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Iliescu elnök a hatalom megtartása érdekében felhasználta a nacionalizmust, emiatt a szélsőjobb egyre erősebb. /Magyar Nemzet, dec. 4./
1993. december 7.
"Iliescu elnök a belgrádi Politika lapnak nyilatkozott. Országában nincs magyarellenes légkör, állapította meg. Szerinte a kisantant nem magyarellenes szervezet volt. "A holmi etnikai és területi autonómiáról szóló elméletek nem korszerűek, nincsenek összhangban az európai valósággal..." Ezek az elméletek "káros gyakorlathoz vezetnek még a kisebbségek szempontjából is: bizonyos csoportok többségtől való elkülönüléséhez...", nyilatkozta a román elnök. /Pesti Hírlap, dec. 7./"
1993. december 9.
Közel 30 ezer ember tüntetett Bukarestben dec. 8-án a szakszervezetek felhívására. A Vacaroiu-kormány menesztését, Iliescu elnök lemondását követelték. A tüntető egyetemisták az elnöki palota /Cotroceni/ felé indultak, mire a palota őrsége ütlegelni kezdte az egyetemistákat. A tüntetők a követeléseiket tartalmazó petíciót átnyújtották a parlamentnek. /(cseke), Bukarest: Harmincezres tüntetés Bukarestben. = Magyar Nemzet, dec. 9./