Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Iliescu, Ion
2676 tétel
1993. május 12.
"Dr. Balázs Sándornak a Bolyai Egyetem ügyében Iliescu elnökhöz írt levelére Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt. Elutasította a magyar egyetem újraindítását, még azt is kétségbe vonta, hogy az a romániai magyarság egyöntetű kérése lenne. Traian Chebeleu azt állította, hogy a Bolyai Tudományegyetemet nem szüntették meg, csak egyesítették. Jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen 179 tantárgyat hallgat magyarul 869 magyar hallgató. A Bolyai Egyetem visszaállítása "szegregációs intézkedés lenne", szeparatizmus, fokozná az etnikumközi feszültségeket. Traian Chebeleu nem fogadta el Balázs Sándor érvelését, hogy a romániai magyarság állampolgári joga állami felsőfokú intézményben anyanyelven tanulni. Az elnöki szóvivő leszögezte: ilyen jog nincs. Szerinte a magyar egyetem létrehozása "nem az emberi jogokhoz, illetőleg a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogaihoz kapcsolódó kérdés." /Traian Chebeleu válasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ "
1993. május 12.
"Chebeleu szóvivő azt állította, hogy Iliescu nem kapta meg a Bolyai Társaság 1992. nov. 23-i levelét. A Romániai Magyar Szó ezzel szemben cáfolatul közölte az átvétel igazolását. Chebeleu válaszában figyelmen kívül hagyta az erdélyi magyar főiskola 400 éves létét. Ez a főiskola oktatás önkényes, külső beavatkozással szűnt meg. /Cseke Gábor: Az "elveszett" memórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ "
1993. május 15.
Ion Iliescu elnök körutat tesz a volt Jugoszlávia államaiban, először Szlovéniába látogatott /máj. 14./, ahol a szlovén elnökön kívül a boszniai elnökkel is tanácskozott. Innen Horvátországba indul, végül Belgrádban is tárgyalni fog. /Ion Iliescu elnök a volt Jugoszláviában tájékozódik. = Magyar Hírlap, máj. 15./
1993. május 18.
"Iliescu elnök máj. 17-én Zágrábba érkezett. Mit keres a román államfő a "délszláv darázsfészekben"? - találgatja a román sajtó. Az Evenimentul Zilei szerint a látogatás csak ürügy arra, hogy Iliescu nem hivatalosan találkozhasson Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével. /Mag Péter, Bukarest: Bukarest közvetíteni akar? = Népszabadság, máj. 18./"
1993. május 20.
A szlovén, a horvát és a bosnyák vezetőkkel folytatott tárgyalásokról és látogatásának céljáról szólva Iliescu elnök leszögezte, csak segíteni akar, hogy mielőbb béke legyen a térségben. Iliescu elnök Belgrádban folytatja látogatását, ahol Jugoszlávia elnökével találkozik. /Románia csak segíteni akar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1993. május 24.
Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./
1993. május 25.
Iliescu elnök máj. 24-i sajtóértekezletén hatpontos nyilatkozatban foglalt állást a korrupciós botránnyal kapcsolatban: meghirdeti a harcot a visszaélésekkel szemben. Ez volt az első elnöki állásfoglalás ebben az ügyben. Egyben figyelmeztetett: a korrupció elleni harc nem ölthet politikai színezetet. Be kell tartani az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét, tért át a kisebbségi kérdésre. Törekvés tapasztalható, hogy egyes államok védnökséget vállaljanak más ország területén élő kisebbségek fölött, ez Románia számára elfogadhatatlan. /Gyarmath János: Iliescu elnök is hadat üzent a korrupciónak. = Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 26.
A romániai ellenzéki pártok - köztük az RMDSZ - Paul Everac tévéelnök leváltását követeli. Az Iliescu elnök által kinevezett elnök fasiszta jellegű, nacionalista és antiszemita nézeteiről közismert. /B. T., Bukarest: A román ellenzék a tévéelnök leváltását követeli. = Magyar Hírlap, máj. 26./
1993. május 26.
"A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ "
1993. május 29.
A román-magyar viszonyban jelenleg feszült a helyzet, az egyetlen megoldás a dialógus lehet, nyilatkozta Iliescu elnök máj. 28-án a magyar tévé Debrecen központú regionális híradójának. /Iliescu: párbeszéd a megoldás. = Magyar Hírlap, máj. 29./
1993. június 3.
Douglas Hurd brit külügyminiszter jún. 2-án Bukarestben kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. Hurd a román parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett foglalkozott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyzetével is, hangsúlyozva, hogy kormány figyelemmel kíséri az intézmény ellenőrzés alá helyezését. Hurd találkozott Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ vezetőivel is. /Magyar Nemzet, jún. 3./
1993. június 4.
C. V. Tudor jún. 3-án Iliescu elnöknek, Ioan Danescu belügyminiszternek és Corneliu Coposu ellenzéki vezetőnek címzett nyílt levelet tett közzé, kilátásba helyezve lemondását szenátori tisztségéből, amennyiben támadója nem bűnhődik meg. - A képviselőház döntést hozott: megtiltotta a képviselők fegyverviselését a parlamentben. /Pesti Hírlap, jún. 4./
1993. június 4.
Octavian Buracu nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, jelezve, továbbra is várják az államfő válaszát az Etnikumközi Párbeszéd Társaság által május elején elküldött táviratára, amelyben intézkedéseket kértek Funar polgármesternek a város etnikumai együttélése elleni intézkedéseivel kapcsolatban. /Dr. Octavian Buracu elnök: Felhívás Románia elnökéhez, Ion Iliescu úrhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
1993. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatában ismételten leszögezte, hogy a kommunista hatalom elkobozta a nagyváradi püspökségi székházat, amely az 1930-as évek végén a hívők önkéntes adományaiból épült. Pert indítottak a visszaszerzésére. Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 31-i sajtóértekezletén azt állította, hogy az épület mindig is a román állam tulajdona volt, Iliescu elnök pedig amerikai útján nyilatkozott hamisan a székházról. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1993. június 5-6.
"A megyei tanácsok képviselői Kolozsvárott értekezletet tartottak, az előző napon a miniszterelnök, jún. 4-én pedig Iliescu elnök látogatott Kolozsvárra. Iliescu a megyei tanácsok képviselőinek értekezletén kijelentette, nem szép dolog, hogy egyes pártok, egyes személyek, például Doinea Cornea azt állítják külföldön, hogy Romániában nem változott semmi. Erre a teremben helyeslés helyett morgás hallatszott, mire Iliescu visszakozott, ő nem nevezett meg személyeket /holott a hangfelvételek tanúsítják, említette Cornea nevét./. A tanácskozáson a helyi autonómia kérdéseiről volt szó. Majd Funarral és más vezetőkkel átvonult egy másik terembe, ahol találkozott az Avram Iancu Társasággal. Ezután Iliescu elnök találkozott a 4. számú /erdélyi/ hadsereg parancsnokával, Paué Cheler tábornokkal. /Nits Árpád: Ion Iliescu elnök munkalátogatása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Iliescu államelnök találkozott a Vatra Romaneasca vezetőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./ Kolozsváron háromnapos értekezletet tartottak a megyei tanácsok képviselői. A találkozón min a négy államhatalmi szerv legmagasabb szinte képviseltette magát, a kormányt Vacaroiu miniszterelnök, két miniszter, több államtitkár, eljött maga Iliescu elnök, a törvényhozás /Oliviu Gherman/, az ügyészség és a törvényszék tisztségviselői is eljöttek. /"Négyhatalmi" csúcs. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5-6./ "
1993. június 8.
Romániában illegálisan kiadták Hitler Mein Kampfját, ehhez köze volt az Új Jobboldal nevű fasisztoid szervezetnek. A könyvet elkobozták. Most viszont - a hírek szerit - a főügyész hatálytalanította a könyv eladását tiltó határozatot. Moses Rosen főrabbi szerint ez a román demokrácia öngyilkossága. Moses Rosen elmondta, hogy próbálkozások történnek Antonescu, több százezer zsidó hóhérának rehabilitálására. Nagyváradon és Aradon utcát nevezetek el róla. Moses Rosen többször kérte Iliescu elnöktől a Romania Mare és az Europa antiszemita és magyarellenes lapok betiltását, eredménytelenül. /A Mein Kamp román nyelve. = Pesti Hírlap, jún. 8./
1993. június 9.
Az Evenimentul Zilei jún. 8-i számában látott napvilágot a Nemzeti Megmentési Front korábbi első alelnöke, egykori parlamenti képviselő, a neves ellenzéki politikus, a temesvári Claudiu Iordache Iliescu elnökhöz írt nyílt levele. Ebben Iordache Iliescut tette felelőssé a kialakult helyzetért, ahol a szabadság illúzió, a jogállam színjáték. A tisztségére méltatlan államelnököt el lehet távolítani, olvasható a levélben. /Menjen Iliescu! = Magyar Hírlap, jún. 9./
1993. június 10.
Max van der Stoel EBBEÉ kisebbségi főbiztos jún. 9-én a román vezetőkkel /Iliescuval, Vacaroiuval, Gherman és Nastase házelnökökkel/ folytatott megbeszéléseivel zárta romániai tárgyalásait. Iliescu elnök kifejtette a főbiztos előtt, hogy a kisebbségek problémái a súlyos gazdasági helyzetből erednek. A gazdasági fejlődéssel egyidőben ezek a kérdések rendeződnek. /Iliescu szerint a kisebbség-gondok gazdasági jellegűek. = Magyar Hírlap, jún. 10./
1993. június 10.
A Demokratikus Konvencióba /DK/ tömörült ellenzékben vihart kavart annak híre, hogy Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jún. 5-én találkozott Iliescu elnökkel. Coposu először tagadta a találkozó hírét.- Vita után elfogadták a DK új alapszabályát: ezentúl végrehajtó bizottság és elnök vezeti. Az elnök - a megállapodás szerint két évig - Emil Constantinescu. /Gyarmath János, Bukarest: A román ellenzék rendezi sorait. = Magyar Nemzet, jún. 10./
1993. június 12-13.
Dr. Octavian Buracu összefoglalta a Vatra Romaneasca lényeges vonásait: sovén idegengyűlölet, magyarellenesség, tiszteletbeli elnöke a vasgárdista Iosif Constantin Dragan. Legutóbbi kolozsvári látogatása alkalmából Iliescu elnök találkozott a Vatra vezetőségével, ahol a vatrások követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek törvény elé állítását. Az államelnök nem találkozott Kolozsvárott az ellenzék képviselőivel, ellentétben az EBEÉ kisebbségi főbiztosával, Max van der Stoellel, aki ezt nem mulasztotta el. Buracu előtte is kifejtette, hogy a Vatra Romaneasca súlyos károkat okoz Romániának. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Merre tart a Vatra Romaneasca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./
1993. június 13.
A hatalomhoz közel álló Adevarul jún. 22-i számában Dumitru Tinu főszerkesztő Kegyelem a vadállatnak címen hevesen támadta Friedrich Königet, az Európa Tanács jelentéstevőjét, aki Bécsben közölte Iliescu elnökkel, hogy Románia ET-csatlakozásához szükséges lenne, hogy megkegyelmezzen Cseresznyés Pálnak, illetve az oroszhegyi és zetelaki elítélteknek. Tinu szerint az utóbbiak bestiálisan lefejezték és labdának használták az áldozat fejét. /Pesti Hírlap, jún. 23., MTI/
1993. június 15.
Bécsben megkezdte munkálatait az ENSZ emberi jogi világkonferenciája 180 ország részvételével. A szervezők 50 államfőt és 180 külügyminisztert várnak. A román küldöttséget Teodor Melescanu külügyminiszter vezeti, Iliescu elnök 15-én érkezik meg. /Az emberi jogok világkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1993. június 17.
"A Dimineata jún. 16-i száma közölte Iliescu elnöknek a bécsi emberi jogi konferencián elmondott beszédét. Az államfő kifejtette, hogy Romániában széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. "vannak kormányok és politikai erők, amelyek hajlanak arra, hogy a kisebbségi jogok felettébb nemes céljával helyettesítsék a területi igények meghirdetését, mivel ezeket másképpen semmiképpen sem fogadhatja el a nemzetközi közösség." Ez az irányzat a "legfontosabb destabilizáló tényező és veszélyforrás." "A kisebbségi kérdésekre helyezett túlzott hangsúly csak arra szolgál, hogy fenntartsa és ösztönözze a nemzeti és nacionalista érzéseket, sőt szenvedélyeket..." Iliescu szükségesnek tartja magatartási kódex kidolgozását az államok egymás közötti viszonyára vonatkozóan, a kisebbségek védelmét illetően. /MTI/ Iliescu elnök bécsi tartózkodása alkalmával találkozott Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral, továbbá Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, az emberi jogi konferencia egyik legnagyobb szorgalmazójával, Thomas Klestik osztrák elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral és Friedrich Königgel is. /Iliescu a kisebbségi kérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"
1993. június 17.
Iliescu államelnök a svéd Dagens Nyheternek adott interjújában kifejtette, hogy Erdély a dák birodalomtól kezdve mindig is román volt. Az interjút a bukaresti Dimineata jún. 16-i száma is átvette. Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek irányítani akarják más országok magyar kisebbségeinek tevékenységét. A romániai magyarság teljes jogegyenlőségnek örvend, iskolái vannak. Erdély 9 millió lakosából alig 1-1,2 millió magyar. /Iliescu: Erdély mindig román volt. = Magyar Hírlap, jún. 17./
1993. június 19-20.
Jún. 12-én Markó Béla RMDSZ-elnököt fogadta Iliescu államelnök. Markó Béla az RMDSZ brassói kongresszusa után Iliescu elé terjesztett problémákra tért vissza, megállapítván, hogy azóta nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ elvárásait az ET jelentéstevői is magukévá tették. Az RMDSZ síkraszáll azért, hogy a megfogalmazott elvárások megoldást nyerjenek, az RMDSZ csak ezután mondhat igent Románia ET-be való felvételére. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 19-20.
Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 23.
Iliescu államelnök Bécsből, az emberi jogi konferenciáról Genfbe utazott, ahol az európai leszerelési fórumon, majd az ENSZ Munkaügyi Szervezetének közgyűlésén is felszólalt. Románia súlyos gazdasági válsága orvoslására több segélyt vár a fejlett országoktól, mondta. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1993. június 23.
"Iliescu elnök Svájcban részt vett Crans Montanában a gazdasági világfórumon és ott jún. 19-én sajtóértekezletet tartott, kifejtve, hogy a magyar kisebbség számára biztosított az anyanyelvi képzés egyetemi fokon is, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Másnap, jún. 20-án Iliescu elnök felszólalt a stabilitás és biztonság kérdéseivel foglalkozó összejövetelen, ahol figyelmeztetett: a feszültségek fokozódásához vezethet, ha valaki "más államokbeli kisebbségek által lakott területek védnökének" kiáltja ki magát. /Magyar Hírlap, jún. 21./ Iliescu államelnök Svájcban sértődötten magyarázta Lalumiére-nek, az ET főtitkárának, hogy Románia ET-tagságához igazságtalanul kemény feltételeket szabnak. /Magyar Hírlap, jún. 23./ "
1993. június 24.
Ion Iliescu elnök jún. 23-án fogadta Gheorghe Funar polgármestert, a Román Nemzeti Egységpárt elnökét és a párt más vezetőit. A megbeszélés zárt ajtók mögött folyt, utána viszont Funar a tévében összegezte a tárgyalás eredményét. Elmondta, hogy beolvastak Iliescunak: nem eléggé elnöke a románoknak. Több miniszter leváltását követelte, így Misu Negritoiu reformügyi miniszter menesztését, továbbá Hargita és Kovászna megyékbe román alprefektusok kinevezését. /Látogatóban a román elnöknél. Gheorghe Funar étvágya végtelen. = Pesti Hírlap, jún. 24./
1993. június 24.
Iliescu államelnök sajtóértekezletén az RMDSZ-t támadta. Szerinte igazságtalan, hogy egyedi ügyekből /prefektusok kinevezése, magyar bebörtönzöttek kérdése/ az egész romániai magyarság helyzetére következtetnek. A román-magyar kapcsolatok helyzetéért a magyar vezetőket hibáztatta: nem kezdtek magas szintű tárgyalásokat. Iliescu szerint a külügyminisztériumnak fehér könyvet kellene összeállítani az utóbbi három év magyar-román eszmecseréiről. Iliescu a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt a törekvést, hogy védnöknek kiáltsák ki magukat más országban élő kisebbségek szervezeti fölött. /Bogdán Tibor, Bukarest: Fehér könyv a magyar-román kapcsolatokról? = Magyar Hírlap, jún. 24./