"Okt. 20-án a romániai kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ küldöttsége is meghívót kapott a Cotroceni palotába, ahol Iliescu elnökkel folytattak megbeszélést. Az RMDSZ küldöttségének tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba és Csapó József. A megbeszélés után Domokos Géza elnök nyilatkozott. Az RMDSZ-t megelőző pártküldöttségekkel lezajlott tanácskozásokon már eldőltek a lényeges kérdések: az Iliescu által megálmodott nemzeti egységkormány nem jöhet létre. Iliescu értetlenkedett: miért ragaszkodik az RMDSZ annyira az ellenzékiséghez. Iliescu azt fejtegette, hogy ő nem nacionalista. - Közölték az államelnökkel, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzék lesz. Kifejtették a nemzetiségi minisztérium szükségességét, Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy a nemzetközi fórumokon "valótlanságokat" állít a nemzetiségi problémákról. Szőcs Géza azt válaszolta, hogy kész az elnök rendelkezésére bocsátani beszédeinek szövegét. Végül Iliescu javasolta: az RMDSZ nyújtson be memorandumot a nemzetiségi kérdéssel, illetve a román-magyar viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. Vállalta, hogy közvetít az RMDSZ által felvetett problémák megoldása érdekében. Domokos Géza jelezte: e csomagterv összeállítására bizottságot hoz létre az RMDSZ. /Kiss Zsuzsa: Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./"

"Csutak István az RMDSZ elnökségéhez intézett nyílt levelében kifejtette: azért fordult az Evenimentul Zileihez, mert sürgősnek ítélte, hogy nyilvánosságra kerüljön a titkos tárgyalás. Több kérdést tett fel: 1990 nyarán, a véres marosvásárhelyi események és a bukaresti tragikus június után Domokos Géza Iliescu elnököt elkísérte Párizsba. Domokos Géza az RMDSZ melyik testületével konzultált erről? Az alkotmánytervezet vitájában Domokos Géza lemondott a kollektív jogokról. Kivel tanácskozta meg ezt? A legnagyobb kedvezmény megadásának vitájában Domokos Géza az Iliescu mellett kiálló Richard Schifterrel tárgyalt. Milyen testület határozott erről? Okt. 8-án Verestóy irodájában titkos tanácskozás volt. Verestóy szerint véletlenül kialakult eszmecsere volt, Madaras Lázár szerint nyílt eszmecsere történt. - Az Evenimentul Zileiben megjelent hírt a titkos tanácskozásról az "RMDSZ sajtóirodája" cáfolta. Milyen sajtóirodáról van szó? Az RMDSZ szóvivője, Csapó József miért nem értesült minderről? /Csutak István: Levél az RMDSZ Elnökségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./"

Iliescu elnök bejelentette, hogy a 49 éves Nicolae Vacaroiu közgazdászt nevezte ki miniszterelnöknek. Vacaroiu 1989 után a nemzetgazdasági minisztérium helyettes vezetője, majd a gazdasági és pénzügyi minisztérium adó- és illetékosztályát irányította. Vacaroiu hitet tett a reformpolitika folytatása mellett. /Magyar Nemzet, nov. 5./

Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy Iliescu elnök a kormány összeállításával kapcsolatban valamennyi parlamenti párttal tanácskozott, kivéve az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 9-én ülésezett Bukarestben. Elhatározta, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a román és magyar közvélemény és mass media rendelkezésére. Az Országos Elnökség tiltakozott Ion Iliescu elnöki beiktatása alkalmából mondott beszéde miatt, melyben az RMDSZ belső önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit elferdítve, megbélyegző támadást indított az RMDSZ ellen. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Dr. Szász Zoltán, a National Confederation of American Ethnic Groups, Inc. főtitkára és bevándorlási igazgatója, aki 1992. áprilisában memorandummal fordult a washingtoni román nagykövetséghez, az erdélyi magyarság ügyében, nov. 16-20-a között Romániában járt. Tárgyalt Melescanuval, felvetette a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a magyar nyelv hivatalos használatát, a belső önrendelkezés kérdését. Fogadta Iliescu elnök is, akitől Szász Zoltán a marosvásárhelyi események miatt ártatlanul elítéltek amnesztiáját kérte. Dr. Szász Zoltán találkozott Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével és Tokay György képviselővel, parlamenti RMDSZ-frakcióvezetővel is. /Pesti Hírlap, nov. 23./

"Ion Iliescu elnök nov. 24-én egynapos munkalátogatásra Párizsba érkezett, fogadta Francois Mitterand elnök. Iliescu elnök Le Figaróban közölt interjújában kijelentette, hogy Funar polgármester nacionalizmusa csak a szélsőséges magyar álláspontra kialakult reakció. A román államelnök élesen bírálta a magyar irredentizmust, amelyet szerinte "felelős budapesti körök táplálnak nem csupán Romániában, de a Vajdaságban, Szlovákiában és Ukrajnában is". /Népszava, Magyar Nemzet, nov. 25., Le Figaro, nov. 24. /"

Kodolányi Gyula címzetes államtitkárral készített interjút közölt a Romania libera. Nem hiszi, mondta Kodolányi, hogy Iliescu szövetségre lépne a szélsőséges erőkkel. Magyarország barátságot akar minden szomszédjával. /Romania libera (Bukarest), nov. 26, ismertette: Magyar Hírlap, nov. 27./

Iliescu elnök szerint a magyar-orosz szerződés nem áll összhangban az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal és veszélyt jelent az európai kontinens fejlődésére. Iliescu a nemzetközi sajtóértekezleten kijelentette továbbá: Oroszország és Magyarország igyekezete a kisebbségek jogainak védelmére, a régi idők birodalmi nosztalgiáit idézi és ellentmond a független államok kapcsolatainak. /MTI/

"Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsőséges román körök magyarellenes akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt. Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fő mozgatója Gheorghe Funar polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát, ugyanúgy a még megmaradt néhány magyar utcanevet, a benzinilleték bevezetése újabb vasfüggöny mögé akarja rejteni az országot. Mindez azt mutatja, hogy Romániában felgyorsult a visszarendeződés. "Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó" szögezte le Szőcs Géza. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Este - rendőri erősítéssel -, mégis elhelyezték a szobor talapzatára a Iorga-idézetet: "Győztes a háborúban, csak Baia-n győzte le saját népe, amikor megpróbálta legyőzni a legyőzhetetlen Moldvát." /Pesti Hírlap, dec. 2./ "

"Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

A Bolyai Társaság Balázs Sándor elnök aláírásával Iliescu elnöknek, Vacaroiu miniszterelnöknek és Liviu Maior oktatási miniszterhez intézett beadványában követelte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, jelezve, hogy számos hasonló beadványukra nem kaptak választ. /Beadvány a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemre vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Tőkés László nyílt levéllel fordult az Iliescu elnököt tiszteletbeli tagjává fogadó Pécsi Magyar-Román Baráti Társasághoz. Iliescu elnök bűnpártoló magatartást tanúsít az antiszemitizmusra emlékezető nacionalista uszító propaganda iránt, néma cinkosa az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres eseményeknek. A társaságban való jelenléte megcsúfolása a népek barátságának. /Magyar Fórum, dec. 17./

Moses Rosen főrabbi dec. 17-én találkozott Iliescu elnökkel, akinek elmondta: Romániában az antiszemita megnyilvánulások veszélyeztetik a zsidó közösséget. Azért fordult Iliescuhoz, mert a főügyész arra hivatkozik, hogy a törvénykönyvben nincs példa erre az ügyre. Van egy törvénytervezet, amely az etnikai, vallási, faji gyűlöletre való uszítást büntetné, ezt több párt támogatja. Nem tűrhetünk újfasiszta mozgalmakat, mondta. Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu szept. 27-e óta a parlamentben is antiszemita nézeteket hirdetnek. /Pesti Hírlap, dec. 18./

Verestóy Attila RMDSZ-szenátor elmondta, hogy a december elsejei protokoll-fogadáson személyesen tiltakozott Iliescu elnöknél a Mátyás-szobor miatt, aki azt felelte, hogy ez a végrehajtó hatalomra tartozik. Ezután Vacaroiu miniszterelnökhöz fordult, aki a kormányfőtitkárhoz küldte. Végül is nem tudott eredményt érni. A Madarasi Hargita menedékháza ügyében viszont sikerült elérni, hogy az ne kerüljön a katonaság birtokába. - A Kolozsvári Nyilatkozat elleni parlamenti támadások viszont lehetővé tették, hogy az RMDSZ-képviselők ismertessék az európai normákat. Verestóy azt is hozzátette, hogy az autonómia-koncepciót hiba volt egyetlen nyilatkozatba szorítani, azt szakszerűen ki kell dolgozni. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 18./

Emil Constantinescu professzor, az ellenzék elnökjelöltje a legtöbb erdélyi megyében többséget szerzett. A Magyar Hírlapnak nyilatkozott: a hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a televíziót. Iliescu elnök csak a szélsőséges nacionalista pártok támogatásával győzött. Részletezte Funar szerepét, látványos jogsértéseit. Funar az RMDSZ teljes energiáját leköti, a párt védekezésre kényszerül. Liviu Maior oktatásügyi miniszter Funar pártjának embere. /Magyar Hírlap, dec. 24./

Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. A beadványt elküldték Ion Iliescu államelnöknek, Nicolae Vacaroiu kormányfőnek, valamint Liviu Maior oktatási és tudományügyi miniszternek. A Bolyai Társaság azzal a céllal alakult 1990-ben, hogy harcoljon a Bolyai Egyetem újraindításáért. A beadványban visszatekintettek a magyar nyelvű egyetemi oktatás múltjára. A magyar történelmi egyházak vezetői szintén ezt kérték beadványaikban és megfogalmazták ezt 1991. máj. 22-én az elnöki kihallgatáson, megismételve a kérést Iliescu elnök előtt. 1992. jan. 17-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az RMDSZ memorandumot állítottak össze és nyújtottak be Románia kormányának az egyházak vallásszabadságára és a tanügyi törvénytervezetre vonatkozóan. 1991. aug. 6-án a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Dr. Balázs Sándor elnök, dr. Bodor András és Jenei Dezső/ fogadta dr. Stefan Gheorghe oktatási miniszter, akik ezúttal is megerősítették a magyar egyetemre vonatkozó kérést. Választ nem kaptak, ugyanúgy, ahogy előző memorandumaikra /1990. jan. 16., 1990. márc. 27., 1990. ápr. 16., 1990. máj. 5./ sem. A Bolyai Társaság beadványában részletesen megindokolta az anyanyelvű egyetem szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

A román külügyminisztérium megelégedéssel nyugtázta Jeszenszky Géza külügyminiszter levelére adott Melescanu-válasz magyarországi visszhangját. - Traian Chebeleu külügyi államtitkárt felmentették hivatalából, mert kinevezték Ion Iliescu elnök külügyi tanácsosának. Chebeleu utóda Ion Gorita. /Mag Péter: Javul a román-magyar viszony. = Népszabadság, jan. 7./

"Roland Dumas francia külügyminiszter Bukarestbe látogatott, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu kormányfővel és Melescanu külügyminiszterrel. Franciaország támogatja Románia fölvételét az Európa Tanácsba, jelentette ki. A két ország között "bizalmi kapcsolatok" épültek ki. Melescanu elmondta, hogy a közeljövőben több román-francia találkozó lesz. /Bogdán Tibor: Gazdag a francia-román diplomáciai naptár. = Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jan. 13./ Az Iliescu-Dumas találkozón felvetődött a kisebbség kérdése is. Ennek megítélésében Párizs és Bukarest álláspontja továbbra sem azonos. Román részről hajtogatják, hogy az Erdély körüli problémákért elsősorban "bizonyos budapesti vezetőket" terhel a felelősség. Bukarestben aggodalmaskodnak amiatt, hogy a francia diplomácia hagyományos "kisantant" szemlélete megváltozott. /T. S.: Az Iliescu-Dumas találkozón felvetődött a kisebbség kérdése is. = Magyar Nemzet, jan. 13:/"

"Egy példa a román uszító sajtóból: a hírhedt antiszemita Europa lap szerint Iliescu "szájtátva hallgatja a kaméleon-akadémikus Moses Rosent, a románok legnagyobb elképedésére. A rabbi pedig törvénytervezettel jött elő, melyben javasolta, hogy büntessék meg a hazafiakat és kedvezzenek az árulóknak, a jöttmenteknek és a nomádoknak." /Ilie Neacsu: Axa Cotroceni-Sinagoga = A Cotroceni-Zsinagóga Tengely/, Europa (Bukarest), 1992. dec. 22-31. - Idézi: Média (Nagyvárad), jan. 14./"

"Tőkés László püspök válaszolt Ágoston Vilmos írására: nem igaz, hogy ő Budapesten az autonómia gáncsolója, Kolozsváron viszont a kezdeményezője lett volna. A püspök mindig is elkötelezett híve volt az önrendelkezésnek, a kisebbségi autonómiának. Visszautasította Ágoston Vilmos állítását, hogy Magyarországon kormánypárti tévét követelt, továbbá, hogy értelmetlen kifejezés az RMDSZ belső autonómia-megfogalmazása, végül azt, hogy Ágoston Vilmos szerint "az autonómia-törekvések fegyveres konfliktushoz vezettek. Ennek oka a kisebbségek türelmetlensége...". Tőkés László leszögezte, hogy Románia alkotmánya nem tiltja az autonómiát. Bántó, hogy erdélyi származású anyaországi a "kisebbségek türelmetlenségéről" példálózik, "nekünk, türelmes megalázatosítottaknak."- írta Tőkés László. Ezt egy vatrás is írhatta volna. Ismerős motívum. Legutóbb Iliescu elnök Párizsban nyilatkozta, hogy Funar polgármester és társai intoleráns nacionalizmusa csupán válasz a szélsőséges kisebbségi megnyilvánulásokra. /Tőkés László: Helyesbítés és hozzászólás. Cs. Gyimesi Évának és körének. = Erdélyi Híradó (Nagyvárad), jan. 7./ Ágoston Vilmos cikke: Köztársaság (Budapest), 1992. nov. 27. - 29. sz. 104. p./ Mindkét írást /Tőkés Lászlóét és Ágoston Vilmosét/ egymás mellett közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10. 5. p. A Köztársaság is közölte Tőkés László írását "Tőkés László hozzánkszólása" című rövid kommentárral. Nem értik, hogy Tőkés László miért közölte a "hozzánk írt levelét előzetesen máshol" és miért ajánlotta Cs. Gyímesi Évának és körének? "Egyesek úgy vélik, hogy ezzel szeretné megfenyegetni az RMDSZ-választások előtt az irányítható egységtől eltérő "máskéntgondolkozókat". /Köztársaság (Budapest), jan. 15./"

"Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./"

Másfél éve ismeretlen tettesek agyonlőtték a chicagói egyetemen tanító Ioan Culianu román teológust. Legtöbben úgy vélik, hogy Bukarest hallgatta el, mert hevesen bírálta az Iliescu-kormányt és a Securitate továbbélését. Egy másik román emigráns, Andrei Condrescu szintén a Securitatera gyanakszik. A washingtoni román nagykövetség szóvivője cáfolta ezt a feltételezést, mondván, hogy a román sajtó is bírálja a kormányt. /The New York Times, jan. 17. ismertette: Tovább gyilkol a Securitate. = Új Magyarország, jan. 18./ Ion Culianu meggyilkolásáról: The Washington Times, 1991. máj. 31. - ismertette: MTI/

Iliescu elnök a tévében azt állította, hogy a Demokratikus Konvenció és akkori elnöke, Corneliu Coposu a legnagyobb kedvezmény Romániától való megtagadását kérte az amerikai kongresszustól. Coposu cáfolatként a sajtó rendelkezésére bocsátotta a szóban forgó dokumentumot, amelyből hiányzik az Iliescu által idézett rész, egyben bejelentette, hogy kérni fogja Eagleburgert, tanúsítsa a nyilvánosság előtt, hogy a román demokratikus ellenzék a legnagyobb kedvezmény megadása mellett volt. /Magyar Hírlap, jan. 8., Új Magyarország, jan. 21./

Először adott interjút román lapnak Mihai Pacepa, volt román kémfőnök, a Securitate hajdani vezérezredese, aki 1978-ban az Egyesült Államokba távozott és politikai menedékjogot kapott. Nyugaton napvilágra hozta a kémhálózat névsorát, 1987-ben megjelent Vörös horizontok című könyvében leleplezte Ceausescu rendszerét, a diktatúra működését. Most az Evenimentul Zilei kezdte közölni nyilatkozatát. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ rákos daganatként behálózza az országot, a lehallgatás, a levelek felbontása folytatódik, az új kormányban legkevesebb nyolc olyan tag van, akik hajdan a Securitateval együttműködtek. Pacepa szerint az új román titkosszolgálat a régi Securitate több ezer tisztjét alkalmazza. Őket terheli Ion Culianu történész meggyilkolása Chicagóban, 1991-ben. Egy hónappal korábban Dumitru Mazilut támadta meg genfi otthonában két románul beszélő álarcos férfi, elvéve tőle Ellopott forradalom című, Iliescu elnök és Moszva kapcsolatait tárgyaló könyve kéziratát. Romániában ismét titkos listákat állítanak össze azokról a személyekről, akiket egyszer majd le kell tartóztatni. /Evenimentul Zilei (Bukarest), jan. 19: I. rész, ismerteti: Magyar Nemzet, Pesti Hírlap, jan. 21./

Ion Iliescu elnök részvételével ünnepelték meg Iasiban Moldva és Havasalföld egyesülésének 143. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt a Moldovai Köztársaság küldöttsége Alexandru Mosanu parlamenti elnök vezetésével. A két politikus kezet fogott egymással, közben a tömeg az egyesülés szót skandálta. /Románia-Moldova: = Népszava, jan. 25./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Iliescu államelnökhöz írt válaszlevelében megköszönte az elnök üdvözletét és kifejtette, hogy az RMDSZ folytatja a jogállami elvekért folytatott harcát, szüksége van a különböző autonómiaformákra. Aggodalommal tölti el, írta, hogy "a feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják, és súlyosan megsértve a magyar lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelvhasználatban." /Markó Béla válaszlevele Ion Iliescu elnökhöz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ "

Az Iliescu elnököt támogató Demokratikus Nemzeti Megmentési Front több szélsőséges képviselőt is bejuttatott az Európa Tanács közgyűlésére küldendő román küldöttségbe, így Adrian Paunescut, Ceausescu udvari költőjét, Adrian Motiut, a Román Nemzeti Egységpárt tagját és Fúró Gyulát, a Romania Mare Párt tagját. /Magyar Hírlap, jan. 28./

Aradon is utcát neveztek el Antonescuról. A város 680 utcájából mindössze 11 visel magyar nevet. Arad megye 110 tanácsi alkalmazottjából 5, a polgármesteri hivatal 66 tisztviselőjéből mindössze egy magyar, amikor Arad lakosságának 18-19 százaléka magyar. Arad megye kétszáz iparvállalata közül egyetlennek az élén áll magyar igazgató. A megyei tanfelügyelőség 26 tanfelügyelőjéből kettő magyar, a megye 28 líceuma közül egy magyar és egy magyar tagozat létezik. Az igazgatók közül csupán ketten magyarok. A megyei bíróság 34 bírójából egy, a 67 ügyvédből négy magyar. Közben Iliescu elnök, a kormány tagjai a nemzetiségi kérdés példás megoldásáról nyilatkoznak. /Ujj János: Teljes jogegyenlőség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28. - átvette: Új Magyarország, márc. 6./

Jan. 27-én Iliescu elnök fogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlése mellett Romániát képviselő küldöttség tagjait. Az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ, nem értenek egyet a küldöttség összetételével. /Magyar Hírlap, jan. 29./