Az Ötödik Kerék /Sepsiszentgyörgy/ szatirikus lapot és főszerkesztőjét, Lukács Sándort beperelte L. Barbulescu /Bukarest/, mert a lap Iliescu elnököt sértő rajzot közölt. A bírósági tárgyalás júl. 9-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Brassói Lapok, júl. 5./ Barburescu feljelentő levele szerint az Ötödik Kerék karikatúrája az egész román nemzetet sérti és ez bűncselekmény. A júl. 9-re kitűzött tárgyalást elnapolták. /Brassói Lapok, júl. 12./

Iliescu államelnök júl. 11-én Venezuelából Costa Ricába utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

"Ion Iliescu elnök alig tért meg több országra /Portugália, Marokkó, Venezuela, Costa Rica/ kiterjedő látogatásáról, idehaza súlyos parlamenti válság várta. Júl. 18-án az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyalt, majd sajtóértekezletet tartott. Bírálta a sajtót, amely hamisan tájékoztatja a nagyvilágot az országban történtekről. Felelőtlennek tartja a Romania Mare antiszemita cikkeit, azoktól elhatárolta magát. Iliescu nem említette a Romania Mare magyarellenes cikkeit. Az elnök keményen bírálta Antall József miniszterelnök Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatát, aki a jugoszláviai helyzetre utalva egy úgynevezett trianoni szerződésről, egy úgynevezett párizsi szerződésről beszélt, mely szerződések Magyarország határait Jugoszlávival és nem Szerbiával jelölték ki, és hogy ennek megfelelően ismét nyitottá válhat a határkérdés. Iliescu hangoztatta, hogy az ilyen kijelentések "veszedelmesek, illojálisak és ellenségesek egy szomszédos állammal szemben..." Iliescu bírálta az RMDSZ-t is. /Gyarmath János: Sajtóértekezlet a Cotroceni Palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./ Jeszenszky Géza külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi határokat. /Magyar Nemzet, júl. 18./ "

"A magyar külügyminisztérium júl. 19-i közleményében megállapította, hogy Iliescu elnök bizarr módon fejezte ki magát Magyarországnak a jugoszláviai válsággal kapcsolatos álláspontjáról. Az ilyen nyilatkozatokat az európai gyakorlattól idegenek és nem járulnak hozzá a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A magyar fél nem kapott választ máj. 10-i javaslataira. A román külügyminisztérium közleményében válaszolt erre. Fontosnak tartják a kapcsolatok fejlesztését. Antall József miniszterelnök júl. 9-i beszédéből azt kifogásolták, hogy a párizsi békeszerződésről "úgynevezett szerződés" megfogalmazást használta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A New York Times júl. 2-i számában jelent meg Henry Kamm cikke: A románok tudomást szereznek nemzetük zsidóirtáshoz való hozzájárulásáról. Ebben Elie Wiesel beszédét ismertették, aki családjából egyetlen túlélőként felhívta a figyelmet az újjáéledő antiszemitizmus veszélyeire. Mindenhol ismertek voltak a tények a román zsidóüldözésről, csak Romániában nem. Romániában tömegesen gyilkolták a zsidókat, "néha a németeket is megrázó brutalitással, pogromok voltak, melyeket a katonaság és rendőrség rendezett, zsidók dolgoztak, éheztek, fagytak meg a románok által létesített koncentrációs táborokban." Kétszeresen ölték meg őket, mondta Moses Rosen főrabbi a bukaresti zsinagógában: az 1941-ben kezdődött pogrom végül 400 ezer zsidó halálát okozta, akikről csak zsidók között vagy csak külföldön lehetett beszélni. "Megölték őket a holocaust során és még az elsiratásukat is eltiltották." - mondta Moses Rosen. Ezen a gyászünnepen nem vett részt Iliescu elnök, sem Petre Roman miniszterelnök, hanem koszorút küldtek. Moses Rosen elítélte, hogy a román kormány semmit sem tesz az antiszemitizmus ellen, holott erre ő felhívta a figyelmet. A román népnek tudomására kell hozni a zsidóirtásra vonatkozó teljes igazságot, mondta a főrabbi és tiltakozott Antonescu rehabilitálása ellen. /A cikk szövegének fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott Genfben Csáky Zoltánnak, a Magyar Rádió munkatársának. Nagy várakozással készültek a konferenciára, mondta a püspök, azonban észre kellett venniük, hogy megint a nagyhatalmi érdekeknek rendelődik alá a kisebbségi kérdés. Tőkés László Iliescu elnökhöz írt korábbi levelében szót emelt a magyarságukban megsértett keresztények ügyében. Úgy gondolta, hogy mint püspök, kötelessége megvédeni egyháza népét. Tőkés László fontosnak tartotta, hogy magyarországi látogatása előtt eljusson a pápához, ahol előterjesztette az egyházi és nemzetiségi vonatkozásban legfontosabb kéréseket, beszélt a moldvai csángók helyzetéről is. A pápa megértéssel hallgatta előterjesztését. /"Isten elé terjesztem ügyemet, elé viszem nyomorúságomat". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26."

"A magyar középiskolák csökkentése miatti tiltakozásra a román sajtó és egyes pártok ellenségesen reagáltak, például a Román Nemzeti Egységpárt nyilatkozatot adott ki /közli: Adevarul de Cluj, jún. 29. - júl. 1./, ebben elutasították azt, hogy az RMDSZ Iliescuhoz fordult az iskolák ügyében. A román párt szerint jelenleg elegendő magyar tanár van, nincs szükség újabb pedagógiai iskolákra, a nemzetközi egyezményeknek ellentmond, hogy ne az ország hivatalos nyelvén tanítsák a földrajzot és történelmet; az 1965-ös tanügyi törvényre való hivatkozást szeparatizmusnak minősítik; a határon túlról provokálják a szeparatista és románellenes tevékenységet; felhívják a kormány figyelmét, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetiségek jogait, de nem szabad privilégiumot adni nekik. Ugyanez a lap közli Dan Rebreanu cikkét /Limba tarii este si istorie si geografie/, aki szerint furcsa követelés egyesektől, hogy a történelmet és földrajzot más nyelven tanulják, mint a román, mintha a román nekik nem lenne a hivatalos nyelv. Ezek román kenyeret esznek... Ilyen követelés hazaárulást jelent. "

Tőkés László nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, elítélve a törvénytelen gyakorlatot, a diszkriminatív jellegű intézkedéseket, a magyarságot sújtó szélsőjobboldali hecckampányt, a református lelkészek zaklatását, a katonai szolgálatukat töltő magyar fiatalok bántalmazását. /MTI/

Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

"Ion Iliescu elnök vezetésével aug. 19-én ülést tartott a Legfelső Védelmi Tanács, melyen részt vettek a parlament két házának elnökén kívül a kormány képviselői. Megvitatták a szovjetunióbeli fejleményeket. A tanácskozás résztvevői kifejezték aggodalmukat a Szovjetunióban végbement események miatt, amelyeknek "Moldovai köztársaságbeli testvéreinket is érintő súlyosbodása veszélyeztetheti a demokratikus átalakulás folyamatát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "

"Iliescu elnök nyilatkozatot adott ki a Szovjetunióban zajló eseményekről: "közvetlenül érdekeltek vagyunk a demokratikus folyamatok folytatásában, annál is inkább, mert ettől függ a Moldovai Köztársaságban élő testvéreink sorsa is." A reformfolyamatok nem állíthatók le. Összefogásra van szükség az országban, mondta az elnök, hozzátéve: "kétezer éves történelmünk van". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ "

Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

"A moldovai parlament aug. 27-én kinyilvánította teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségének képviselői távol maradtak a szavazástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kisinyovi parlament döntése után néhány perccel közölték, hogy Románia kormánya elismerte Moldávia függetlenségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédében kifejtette, hogy "valóra vált a szívünk-lelkünk mélyén dédelgetett álom: Moldova Köztársaság végül szabad és ura sorsának", minden román ünnepnapjának nevezte a történteket. Petre Roman szintén nyilatkozatban üdvözölte az eseményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Bukaresten és más román városokban gyűléseket tartottak a moldovai függetlenség támogatására. Bukaresten a nagygyűlés egyben kormányellenes, királypárti volt. /MTI/"

Iliescu elnök Herzog izraeli államfő meghívására küldöttség élén szept. 2-án hivatalos látogatásra Izraelbe utazott. Útjára több miniszter elkísérte. Iliescu elutazása előtt a kétoldalú kapcsolatok kedvező összetevőjeként említette a romániai származású izraeli állampolgárok négyszázezres közösségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A képviselőház szept. 2-i ülésén Dan Lazarescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta, hogy a szovjet államcsínykísérlet alatt kommunistabarát tüntetések voltak. Követelte a Román Kommunista Párt és utódszervezete, a Szocialista Munkapárt törvényen kívül helyezését, továbbá Románia vezetői valljanak színt a kommunista ideológiát illetően. Claudiu Iordache felszólította Dan Martian képviselőházi elnököt, hogy mondjon le. A szovjet államcsíny kísérletekor egyikük sem állt ki határozottan a puccsisták ellen, Iliescu elnök is csak szőrmentén nyilatkozott, várták a fejleményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete aug. 30-án tanácskozásra ült össze Nagyváradon. Kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. Támogatják az RMDSZ javaslatát a román-magyar kerekasztal rendezésére. Elhatározták az egyházi népszámlálást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

"Iliescu elnök válaszolt Antall József miniszterelnök májusi levelére, egyetért a kapcsolatok fejlesztésére, a tárgyalások megkezdésével. Ajánlotta, hogy rendszeresen találkozzon a két ország külügyminisztere. Megérti az érdeklődést a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet "gyámkodást". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./ Antall József levelét jún. 7-én adta át Somogyi Ferenc Iliescunak."

"Iliescu elnök interjút adott - izraeli tartózkodása alatt - a Jediót Ahronót és a Maariv izraeli napilapoknak. Ennek fordítását olvashatjuk a Romániai Magyar Szóban. Romániában a nemzeti kisebbségeknek parlamenti képviseletük van, ismertette a romániai állapotokat Iliescu. Lech Walesa lengyel elnök izraeli látogatása során bocsánatot kért a zsidó néptől, hasonló módon nyilatkozott Antall József miniszterelnök is, mondta a riporter, mit mond Iliescu. "Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában." A "román népet nemcsak a toleranciával, hanem szolidaritással is jellemezhetjük..." "Észak-Erdélyben a fasiszta rendszer alatt a zsidókat tömegesen elhurcolták és koncentrációs táborokba küldték, Romániában viszont bizonyos oltalomnak örvendtek." Ugyanakkor elítélte a romániai fasiszta erők magatartását és szerepét a iasi-i vérengzésben. Megígérte Elie Wieselnek, hogy a román hatóságok reagálnak az antiszemita megnyilatkozásokra, emlékeztette a riporter, azóta viszont nem csendesett az antiszemitizmus. Elítélte az antiszemitizmust, válaszolt Iliescu, de szabad véleménynyilvánítás van az országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./"

Az RMDSZ Maros megyei szervezete Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen, szept. 11-én a felvételi vizsgán rendőrök voltak az iskola épületében, ahol közölték, hogy Gheorghe Stefan tanügyminiszter telefonon közölte: megváltoztatja az anyanyelven történő felvételi engedélyezését. A miniszter intézkedése törvényellenes, ellenkezik az alkotmány 22. cikkelyével, a 28/1978-as tanügyi törvénnyel és az 521/1990-es kormányhatározattal. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Csien Csi-csen kínai külügyminiszter Bukarestben találkozott Petre Roman miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel és a pártok képviselőivel. Csien Csi-csen melegnek és barátinak nevezte az eszmecserét, a két ország közötti barátság érintetlen maradt, mondta. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./

Turgut Özal szept. 18-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Özal és Iliescu elnök aláírta a két ország közötti barátsági, együttműködési és jószomszédi szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./

Ján Carnogursky, Szlovákia miniszterelnöke szept. 19-én kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./ Megállapodtak, hogy Szlovákia és Románia együttműködik a nemzetközi szervezetek keretében a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben, így abban is, hogy ne éljenek vissza ezzel a problémával olyan célok érdekében, amelyeknek semmi közük az emberi jogokhoz. Carnogursky tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel is. /MTI/

Az élet minden területén visszarendeződés történt, olvasható a Maros megyei RMDSZ elnöksége nyilatkozatában, a földművesek nem kapták vissza földjeiket, a hatóságok gyakorlattá tették a diszkriminációt. A kormány nem vette figyelembe a prefektusi és egyéb kinevezéseknél az RMDSZ javaslatait. Maros megyében a prefektúra elzárkózott minden együttműködéstől, sőt magyarellenes magatartást tanúsít. Az RMDSZ megyei elnöksége többször fordult a kormányhoz, Iliescu elnökhöz, a főügyészhez, kérve a törvénytelen helyi intézkedések megakadályozását. Sok esetben válaszra sem méltatatták beadványaikat. Maros megyében a hatalom továbbra is a kommunista rendszer hűséges kiszolgálóinak kezében van. Ezért határozták el - összefogva az ellenzéki erőkkel - tiltakozó népgyűlés szervezését. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.

"Mircea Snegur moldovai elnök szept. 26-án telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, jelentette a Moldova Press. A Romania Libera szept. 25-i száma Románia kész egyesülni Moldova Köztársasággal címmel ismertette Petre Roman miniszterelnöknek a Die Presse szept. 21-i számában megjelent interjúját. A Romania Libera szerint a román kormányfő azt nyilatkozta, hogy a Moldovában élő oroszoknak javasolhatják, hogy térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Iliescu megígérte Snegurnak, hogy megvizsgálja a nyilatkozat elhangzásának körülményeit. Külügyminisztériumi közleményt adtak ki, amely pontosan idézi a Die Pressében közölteket. Petre Román az interjúban kimondta, hogy a Moldova Köztársaságban élők "a mi testvéreink; a történelmi alapok közismertek, világos, hogy az egyik legrégebbi román terület. Ám a moldovaiak maguk döntenek jövőjük felől." Az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette, hogy sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak. Petre Roman nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e az oroszok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./ "

Románia egységes, homogén állam, amely a román népesség túlnyomó többségén alapszik és ezzel a román népességgel az ország egész területén szétszórva nemzeti kisebbségek élnek együtt - jelentette ki Iliescu elnök sajtóértekezletén. Veszélyesnek minősítette azokat az elképzeléseket, hogy Románia föderatív vagy konföderatív alapon átszervezhető lenne. Románia nem többnemzetiségű állam, amelyben valaha is felmerülhet autonóm egységek kiválása, hangoztatta. Egyesek be akarják bizonyítani, hogy Románia kormányozhatatlan.- Ugyanolyan hevességgel támadta a Romania Marét, mint a Romania Liberát. /BBC, MTI/

Egy hónapi önkéntes szüneteltetés után újból megjelent a Romania Mare hetilap, legújabb számában támadta Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt a hetilapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. /MTI/

Avram Iancu halálának 119. évfordulójára emlékezett a Hunyad megyei Cebén a Vatra Romaneasca és a Nagy-Románia Párt /Romania Mare/. Megjelent Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/

"A bányászok hazautazása után néhány órával Iliescu elnök elhalasztotta a Zsil-völgyébe tervezett útját a "nemzeti nyitás" új kormányának megalakítását célzó tárgyalások miatt. /MTI/"