Balázs Sándor emlékezett Tóth Sándorra, a Bolyai Egyetem Diákszövetségének egykori alelnökére, az egyetem párttitkár-helyettesére, akit megrázott a magyar egyetem megszüntetése. Egyszer kijelentette román kollégái előtt, hogy Lenin óta nem volt a nemzetközi munkásmozgalomnak igazi vezetője. Feljelentették a Securitatén, azt állították, hogy ezzel lebecsülte Gheorghiu-Dej szerepét. Kihallgatták, zaklatták. Az utcán egy milicista molesztált egy magyarul beszélő idős nőt. Tóth Sándor a nő védelmére kelt, erre őt is lebangyinozta a milicista. Tóth Sándor rájött, hogy a szép elmélet és a valóság összeegyeztethetetlen, később öngyilkos lett. A Babes-Bolyai Egyetem párttitkár-helyettesét csendben temették el, az egyetem vezetősége nem képviseltette magát. 1990-ben az RMDSZ négytagú küldöttsége tárgyalt az akkor még elnökjelölt Iliescuval. Balázs Sándor, a küldöttség tagja a Bolyai Tudományegyetem megszüntetését hozta fel, mint hibás döntést. Iliescu azonban helyesnek tartotta az egyetem megszüntetését. /Balázs Sándor: A Bolyai Egyetem megszüntetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Kelet-európai körutazása keretében Romániába érkezett Johannes Rau, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, akit Iliescu elnök fogadott, majd a kormányfő. Rau előzőleg Magyarországra látogatott, innen előbb Temesvárra érkezett, amit az magyaráz, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliának szoros kapcsolatai vannak a Bánáttal, melyet segélyprogramokkal támogat. /Johannes Rau Bukarestbe érkezett. = Magyar Nemzet, aug. 26./

"Iliescu elnök a Le Monde-ban megjelent interjúját újraközölte a bukaresti Dimineata aug. 27-i száma. Iliescu kitért a kisebbségi kérdésre, hangsúlyozva, hogy Románia az európai normák fölött áll a kisebbségi jogok biztosításában. Az anyanemzet és a határokon túli nemzetrészek kapcsolatáról szólva megjegyezte: "E téren, úgy vélem, egyes budapesti körök politikája nem tisztességes, nem felel meg az európai országok közötti kapcsolatok elveinek. Amikor egy kormányfő minden magyar miniszterelnökének tartja magát,...akkor nem akármilyen atyáskodásról, hanem más országok ügyeibe való beavatkozásról van szó." Egyesek etnikai tisztogatással vádolták Romániát, mondta a riporter. Az államfő cáfolta, hogy az etnikai tisztogatás jellemezné országát: "Tőkés László olyan megjegyzéseket tett, melyek még csak nem is jellemeznék, s amelyek élénk ellenérzést váltottak ki." /Iliescu a Le Monde-nak nyilatkozott. = Magyar Nemzet, aug. 28./"

Háromnapos magyar-román polgári fórum kezdődött aug. 27-én Pécsett, a Magyar-Román Baráti Társaság rendezésében. A megbeszélések témája a hétköznapi nacionalizmus. Iliescu elnök levélben üdvözölte a tanácskozást, kifejtve, hogy Románia példamutatóan oldotta meg a kisebbségek problémáit. /Magyar Hírlap, aug. 28./

"Jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közelebb van a döntés centrumához, mint a múltban. Nem a Nemzeti Megmentési Front hozta létre az SRI-t, hanem fordítva, ez a csoport /Iliescu elnök, Magureanu, az SRI elnöke teremtették meg a Nemzeti Megmentési Frontot, a Románok Nemzeti Egységfrontját, a Nagy-Románia Pártot, állapították meg összefoglalójukban Bányai Péter és Saszet Ágnes, elemezve a nemrég megjelent SRI-jelentést. A Ceausescu-diktatúra idején lassan kialakult egy különleges Securitate-ideológia. Ennek egyik lényeges eleme a nacionalizmus volt. Ezek a szeku-vezetők felkészültek a jövőre. Lassan kialakították ideológiájukat. Ennek alapelemei: a marxizmus gúnyos megvetése, a központosított nemzetállam kultusza, az állam és az ortodoxia /mint államvallás/ egységének kultusza és az idegengyűlölet. 1989 előtt létezett már az ortodox egyház Telegraful Roman című lapja, amelynek xenofób, történelemhamisító propagandája a Romania Mare előfutára. Az SRI-jelentés szerint Romániában kémkedés folyik, információ-gyűjtés minden tevékenységi területen, köztük az etnikai és demográfiai területen is. Ezek szerint minden kutató, szociológus, etnográfus stb. tevékenysége kémkedés? Ha a népszámlálás adatai hitelesek, miért fél az SRI az etnikai, demográfiai információk gyűjtésétől? Az SRI jelentésében az áll: "Paramilitáris edzőtáborokat azonosítottunk Erdélyben, amelyekben nagyszámú fiatal román állampolgár tartózkodott." Itt "az RMDSZ terrorista-akciójáról" van szó. Ezekről a paramilitáris edzőtáborokról régóta ír a Romania Mare és más uszító lap. Ezek ugyanis a cserkésztáborok. /!/ A jelentés azt állította, hogy "legalábbis középtávon fennmarad a nemzetbiztonság elleni konkrét fenyegetettség": "a sovén irredenta megnyilvánulások fejlődése és az autonomista jellegű cselekedetek" miatt. /Bányai Péter, Saszet Ágnes: Román titkosszolgálat. Az állam mi vagyunk. = Beszélő (Budapest), aug. 28./"

"szept. 1-jei román lap hírül adta, hogy az RMDSZ "ellenzi Románia ET-tagságát" és az RMDSZ memoranduma támadás a román állam integritása ellen. A román külügyminisztérium szept. 1-jei sajtóértekezletén közölték, hogy Melescanu külügyminiszter levelet intézett Lalumiére asszonyhoz és Gunar Jansson főraportőrhöz, akiknek megmagyarázta "a valós helyzetet az RMDSZ problémabeállításával ellentétben." /(cseke). Az RMDSZ memoranduma vihart kavar. = Magyar Nemzet, szept. 2./ Melescanu szerint az RMDSZ memoranduma "tele van valótlansággal és hamisítással". A román külügyminiszter szerint az ártatlanul elítélt magyarok "súlyos társadalomellenes bűncselekményeket" követtek el. Arról nem írt, hogy az 1989. dec. 22-én elkövetett bűncselekmények elkövetői elnöki amnesztiában részesültek. Melescanu cáfolta, hogy a fasiszta jellegű sajtó-megnyilvánulások büntetlenek és utalt Iliescu elnök júliusi levelére. Arról hallgat, hogy azóta semmi sem történt. A memorandum kétségbe vonja, hogy Románia egységes nemzetállam és felpanaszolja, hogy a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Ez az igény súlyosan sérti a román állam nemzeti egységét, ezért megengedhetetlen, szögezte le Melescanu. /Bogdán Tibor, Bukarest: Melescanu üzent az ET-nek. = Magyar Hírlap, szept. 3./ Melescanu Catherine Laumiére-hez írt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

Chebeleu elnöki szóvivő szept. 3-i sajtóértekezletén hevesen támadta az RMDSZ Európa Tanácshoz küldött memorandumát, mondván, az RMDSZ-t ne tévesszük össze Tőkés úrral, de szélsőséges vezetőivel sem. Ezek a vezetők nacionalisták, destruktívak, sovének, ugyanakkor Iliescu elnök célja a tolerancia, a megértés. A memorandum hazugságokat tartalmaz, nyelvezete arrogáns. Chebeleu szóvivő nem értette, miért lépett ki az RMDSZ a Kisebbségi Tanácsból. Chebeleu szerint a memorandum felszólító hangneme azt mutatja, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni. Chebeleu sajtóértekezletén kirohant még a román ellenzéki pártok ellen is. /F. L. I.: Cotroceni-szólam a kórusban. Hazug, arrogáns? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Eddig a háttérből támogatta a kormányt a Románok Nemzeti Egységpártja, jelezte Ioan Gavra alelnök, most bizonyos feltételek esetén kész részt venni egy megalakítandó koalíciós kormányban. Az RNEP 17 pontban foglalta össze követelései listáját, ezek között szerepel négy miniszteri tárca is, továbbá a kormánynak ki kellene jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. Vacaroiu miniszterelnök nem zárkózott el az RNEP-vel való tárgyalástól. Vacaroiu miniszterelnök nagy dilemmája: Funar vagy Európa? - írta az Evenimentul Zilei. Ha ugyanis nemet mond Funarnak, elveszíti parlamenti többségét, ha viszont igent mond, az ET rosszallását váltja ki. - Egyébként Iliescu elnök az előző napokban Corneliu Coposuval tárgyalt az eljövendő kormány összetételéről. /Gyarmath János, Bukarest: A Vacaroiu-csapat dilemmája: Funar vagy Európa. = Magyar Nemzet, szept. 7./

Washingtonban magas rangú román küldöttség folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal a hosszú ideje zárolt készenléti kölcsön felszabadításáról. A kérdésről csaknem egy éve folyó tárgyalások rendre kudarcba fulladtak. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a nagymértékű költségvetési hiánnyal, a reformfolyamatok megtorpanásával. Iliescu elnök ugyanakkor cáfolta a nézeteltéréseket, szerinte kizárólag technikai jellegű kérdések miatt késik az egyezmény aláírása. /Népszabadság, szept. 8./

"Tőkés László levelére hónapokig nem jött válasz az RMDSZ központjából. Egy kisebb, jobban fizetett csoport, a parlamenti csoport veszi át a nehézkesen működő RMDSZ néhány szerepkörét. Markó Béla is tagja a csoportnak. Markó tudott az amerikai PER közvetítésével folyó nem titkos, de azért titokzatos tájékozódó megbeszélésről a hatalom és az RMDSZ parlamenti csoportjának három meghívott tagja között. A jövő majd kideríti, miért történt mindez pontosan így, írta Gajdos Balogh Attila. Sok RMDSZ-vezető nem ismeri kellőképpen az elmúlt 75 év történetét, mert valójában a nagyromán nacionalizmus nemzetállami ideológiájáról van szó. E tekintetben alig van különbség kormánypárt és ellenzék között. A román hatalom részről még mindig a félrevezetési készség a nagyobb, s a PER-t is erre akarták felhasználni, az Európa Unió tagsága, valamint a legnagyobb kedvezmény elérése érdekében. Iliescu elnök többször kijelentette, nem a kisebbségek helyzetével kell foglalkozni, mert az rendben van, hanem a külföld "helyes" tájékoztatásával. A problémák nem söpörhetők a szőnyeg alá, amint Tokay György képzeli, aki egyszerűen apokaliptikus rémlátásnak tekinti azt, ha Tőkés László etnikai tisztogatásnak nevezi az etnikai tisztogatást, függetlenül attól, hogy az milyen eszközökkel valósul meg. Tokay frakcióvezetőnek nem elég apokaliptikus a zsidók, a németek és a magyarok exódusa, és az sem, hogy semmi sem történik ennek megállítására. /Gajdos Balogh Attila: Információkeringési zavarok egy mamutszövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"A Vatra Romaneasca Déván tartott országos értekezletét üdvözölve Iliescu elnök üzenetében azt írta, hogy a Vatra története összefonódik "a román társadalom újbóli önmeghatározásának folyamatával", s érdeme, hogy felvállalta "a törődést a nemzetállam egysége iránt", s jelentősen hozzájárult "a nemzeti érzékenység ösztönzéséhez". A "Vatra Romaneasca tevékenysége még nyilvánvalóban arra irányul, hogy a tolerancia és a jó megértés légkörét javítsa." /Bogdán Tibor: Iliescu elnök köszöntötte a Vatrát. = Magyar Hírlap, szept. 13./"

A parlamentben folytatódott az SRI-ről szóló vita. A kormánypárt és szövetségesei az intézmény felszereltségére voltak kíváncsiak és arra, mely erők próbálják destabilizálni az országot, az ellenzék arról faggatta Magureanut, hogy kik voltak 1989-ben a terroristák, kik provokálták 1990 márciusában Marosvásárhelyen a tragédiát, hogyan érkeztek 1990 júniusában, majd 1991 szeptemberében a bányászok Bukarestbe. Magureanu négyórás válaszában felelt a kérdésekre. Szerinte Marosvásárhelyen nem magyarellenes pogrom volt. Azt állította, hogy léteznek félkatonai kiképzőtáborok, de ezeket nehezen lehet megközelíteni. Nincsenek adatok arra, hogy Romániát valamiféle veszély fenyegetné. /Gyarmath János, Bukarest: Erdély nem fegyvertár, de? = Magyar Nemzet, szept. 15./ Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ, nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt az SRI élére. Megengedhetetlennek tartják, hogy Magureanu kinevezése még mindig nem hagyta jóvá a parlament és ő maga még nem tette le a hivatali esküt a parlament előtt. /Magureanu kitérően válaszolt. = Magyar Hírlap, szept. 15./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 11-én ülésezett Kolozsvárott. Elemezték az RMDSZ memorandumának visszhangját, ismételten leszögezték hogy ellenzik a memorandum parlamenti megvitatását, mivel pártok programja nem képezheti parlamenti vita tárgyát. A memorandumban foglalt igények megismertetéséért az RMDSZ javasolja kerekasztal-megbeszélés összehívását a pártok vezetői és Iliescu elnök. Részvételével. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

"Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./"

"Arges megyei munkalátogatásán Iliescu elnök először mondott véleményt a kolozsvári "Caritas-jelenségről": elítélte az "önsegélyező szervezet" tevékenységét, amelyet, ahogy mondta, sajnos, törvényes előírások alapján nem lehet leállítani. A hatalom nem mer beavatkozni, mert a Caritas betiltása elszabadítaná az indulatokat. Szerinte nincs sok hátra a Caritas csődjéig. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./"

Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 21-én Brüsszelbe érkezett, ahol találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral. Melescanu kifejtette: Románia is tagja akar lenni a NATO-nak, egyben átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét, aki szintén Románia együttműködési szándékát erősítette meg. Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele az, hogy valamennyi kelet-európai állam igyekezzen javítani kapcsolatait szomszédaival. /Bogdán Tibor: Románia egyenlő elbánásra számít. = Magyar Hírlap, szept. 22./

Michal Kovác szlovák köztársasági elnök meghívására szept. 23-án kétnapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Ion Iliescu elnök. Ezzel párhuzamosan a két ország külügyminiszterei között is tárgyalások kezdődtek. /Ion Iliescu Szlovákiában. = Pesti Hírlap, szept. 24./ A megélénkült román-szlovák kapcsolatépítést jelenti Iliescu elnök látogatása. Ebben az évben már járt Romániában a szlovák kormány és parlament vezetése is, a közelmúltban sor került a környezetvédelmi egyezmény megkötésére, a hét elején a belügyminiszterek aláírták a román-szlovák toloncegyezményt. Iliescu látogatásával párhuzamosan a védelmi minisztériumok képviselői is találkoztak. /Megélénkült román-szlovák kapcsolatépítés. = Magyar Hírlap, szept. 24./

"Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./"

"Szept. 24-én Pozsonyban Iliescu elnök és Kovác szlovák elnök aláírta a román-szlovák alapszerződést. Megbeszélést folytatott a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Janek Moravcík. A megbeszélésekről nyilatkozva Pozsony kiemelte, hogy a egyértettek a kisebbségi kérdéssel összefüggő kérdésekben. /Egyetértés a kisebbségek kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ "Én soha nem neveztem magam harmincmillió román elnökének" - jelentette ki Iliescu elnök Pozsonyban a sajtófogadáson. Kovác utalt rá, hogy a két ország Magyarországhoz fűződő viszonyáról sok szó esett a tárgyaláson. Az alapszerződés értelmében Románia és Szlovákia a jövőben koordinálni kívánja nemzetiségi politikáját. /Magyar Hírlap, szept. 25./"

"Az RMDSZ üdvözli Románia ET-felvételét, erősítette meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke a párt sajtótájékoztatóján, majd az újságírók rendelkezésére bocsátotta az RMDSZ erről szóló közleményét. "Csupán az Európa Tanács felvételi határozatában szereplő indítványok tiszteletben tartásának szigorú ellenőrzése vezethet a fő problémák megoldásához" - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, mert az ellentmond azon ígéretnek, hogy tiszteletben tartják az ET elveit. Iliescu ugyanis beszédében megkérdőjelezte az ellenőrző mechanizmus létjogosultságát Romániával szemben. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1. ? az RMDSZ közleménye: Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

A mintegy hárommilliós romániai cigányság öt képviseleti szervezete levélben kért határozott fellépést a hadrévi lincselés ügyében Iliescu államfőtől és Vacaroiu miniszterelnöktől. /B. T., Bukarest: Elégtételt kérnek a romániai cigányok. = Magyar Hírlap, okt. 1./

"Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata Románia szövetségesei címmel arról értekezett, hogy a "történelemben először nincs egy birodalom sem a szomszédunkban." Felmerül a kérdés, hogy Románia a nyugati hatalmakhoz, a NATO-hoz közeledjen vagy Oroszországhoz. Ott van viszont "egy hőbörgő és bosszúvágyó Magyarország". A következtetés: "Miért félnénk az orosz szövetségtől? Csak a vakok nem látják előnyét ebben a helyzetben, amikor Magyarország nem módosította irredenta követeléseit, a Nyugat pedig nyíltan bátorítja..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Oroszország vagy a Nyugat. Mi jobb Romániának? = Pesti Hírlap, okt. 4./"

Hadrév román és magyar lakosai Iliescu elnökhöz írt levelükben kifejtették, hogy nem ellenzik a cigányok házainak újjáépítését, de ezeket ne Hadréven építsék fel, mivel itt nem rendelkeznek törvényesen megvásárolt ingatlannal. /Hadréven nincs helye a cigányoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

"Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./"

Okt. 10-11-én Bukarestben tárgyalt Frank Wisner, a Pentagon államtitkár-helyettese, a román-amerikai védelmi munkacsoport első ülésén. A közös nyilatkozat szerint a megbeszéléseken lerakták a két ország közötti katonai és védelmi együttműködés alapjait. Az amerikai vendégeket fogadta Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter. /Román-amerikai katonai együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ - Egy hete fogadta el a szenátus az új védelmi törvényt, melynek célja a román fegyveres erők gyors korszerűsítése, tekintettel a NATO-hoz való csatlakozásra. A román fegyveres erők létszáma 200 ezer fő. /Pentagon-Küldöttség a román fővárosban. = Népszabadság, okt. 12./ Okt. 5-én fogadták el a törvényt.

"A bukaresti Dimineata okt. 8-i száma közölte Iliescu elnöknek a Keleti Románság Konzultatív Tanácsa résztvevőivel lezajlott, bukaresti találkozóján elmondott beszédét. Iliescu kifejtette a magyar kisebbséggel kapcsolatos felfogását. Beszámolt arról, hogy Jeszenszky Gézával folytatott legutóbbi bukaresti megbeszélésén Hitler második világháború előtti politikájához hasonlította a más államok területén működő magyar kisebbségi szervezetek pártolását. Ez a más országok belügyeibe való beavatkozás egyik formája, amelyet Hitler alkalmazott, "amikor megszervezte az ötödik hadoszlopot, felforgató módon támogatva a németek tevékenységét azoknak az államoknak a területén, amelyeket azután meghódított." Iliescu leszögezet, hogy a kisebbségekkel való kapcsolat az adott ország problémája. /Ion Iliescu vérlázító beszéde. = Pesti Hírlap, okt. 11./ Keleti Románság Konzultatív Tanácsa: okt. 8-i jegyzet."

Bécsben okt. 8-án befejeződött az Európa Tanács csúcsértekezlete a dokumentumok s a nyilatkozat elfogadásával. Az elfogadott egyik függelék a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbséghez tartozók védelmét. Az álalmoknak szavatolniok kell a törvény előtti egyenlőséget, tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől, az egyenlő esélyek biztosítását. A kisebbséghez tartozók használhatják mind a közéletben, mind a magánéletben anyanyelvüket, szögezte le ajánlásként a függelék. Az ET állam-és kormányfői találkozóján Romániát Iliescu elnök képviselte. Az ET megalakulása óta először tartott kormányfői összejövetelt. /A kisebbségi jogok tiszteletben tartása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

"Iliescu elnök a Der Standard bécsi lapnak nyilatkozott. Romániában "már a kommunista uralom idején is elismerték a nemzeti kisebbségeket, s azok minden jogot élvezhettek. 1989 óta ez fokozott mértékben így van." "Románia alkotmánya biztosítja ezeket a jogokat, és szavatolja megvalósulásukat." /Iliescu nyilatkozata a Der Standardnak. = Pesti Hírlap, okt. 12./"

Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu elnök beszéde, amelyet a Dimineata okt. 9-10-i száma közölt, kezdte okt. 12-i sajtóértekezletét Hermann János külügyi szóvivő, majd emlékeztetett rá, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozót mindkét ország kedvezőnek minősítette, a magyar kormány nem gördített akadályt Románia ET-tagsága elé. Hermann János elmondta, hogy amikor Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta Iliescu elnök, akkor az elnök kifejtette, hogy a magyar politika kötődése a határon kívüli magyar kisebbséghez hasonlatos a Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbséggel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. Jeszenszky visszautasította ezt az otromba vádat, de a jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. /(pietsch): Hitleri hasonlat. Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt. = Magyar Nemzet, okt. 13./

Az amerikai kongresszus Képviselőháza okt. 12-én megadta Romániának a legnagyobb kedvezményt. A felszólaló képviselők egy része fenntartásainak adott hangot. Tom Lantos az erdélyi magyar nemzeti kisebbség, valamint a cigányság sorsa fölötti aggodalomnak adott hangot, bár elismerte, hogy történt haladás ezen a téren. Aurel Dragos Munteanu Washingtoni román nagykövet szerint a legnagyobb kedvezmény megadása talán a legjelentősebb momentum a román-amerikai kapcsolatok alakulásában. Iliescu elnök szerint ez a döntés a kétoldalú kapcsolatokban történő nyitás megnyilvánulása. /A legnagyobb kedvezmény Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./