Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Iliescu, Ion
2676 tétel
1993. április 2.
"Soros György Bukarestben találkozott Iliescu elnökkel és Melescanu külügyminiszterrel. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Soros György kijelentette, örül, hogy alapítványának egyik ösztöndíjasa a Vatra Romaneasca egyik vezetőjének a lánya, mert ez mutatja, mennyire pártatlan. Tőkés Lászlóról kijelentette: "Tőkés Lászlót hősies személynek tartom." "Azt hiszem, hogy túlfűtött nacionalizmus jellemzi." /Cseke Gábor: Sors És Iliescu bukaresti találkozója.= Magyar Nemzet, ápr. 2./ "
1993. április 5.
"Alábecsüli a székelyföldi román prefektusok kinevezése elleni tiltakozó megmozdulásokat Adrian Vlad Casunean, Kovászna megye újonnan kinevezett vezetője. A húszezres sepsiszentgyörgyi tüntetés ellenére azt állította, a megye lakosságának zöme nem ért egyet az RMDSZ akcióival. Mindezt sajtóértekezleten fejtette ki. Casunean a tüntetést politikai terrorizmusnak minősítette. Traina Chebeleu, Iliescu elnök szóvivője "komoly alapokat nélkülözőnek" mondta a tiltakozó hullámot. Leszögezte: Budapest szüntelen beavatkozása megnehezíti a romániai magyar kisebbség helyzetének rendezését. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román kifogások a magyar tiltakozás ellen. = Magyar Hírlap, ápr. 5./ "
1993. április 6.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy Iliescu elnök a magyar iskolákkal kapcsolatban ma is a szeparatizmus vádját hangoztatja, mint évekkel ezelőtt. Sokan azt hitték, hogy az RMDSZ a brassói kongresszusa után ellágyítja politikáját, valójában tisztázódtak a célok. A "román közvéleményben bizonyos legitimációs folyamat ment végbe szövetségünkkel kapcsolatban." - Át kell térni a kezdeményezőbb magatartásra. Fontos, hogy több párbeszédet folytassanak a többség képviselőivel. /Magyar Nemzet, ápr. 6./ "
1993. április 13.
Iliescu elnök ápr. 13-án Bejrútba érkezett, ahol a libanoni vezetőkkel a két ország közötti kereskedelemről tárgyalt. /MTI/
1993. április 14.
Ion Iliescu elnök Florin Georgescu pénzügyminiszter, Constantin Teculescu kereskedelmi miniszter, Gheorghe Tinca külügyi államtitkár és más hivatalos személyiségek kíséretében ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Emirátusba látogatott. Három kormányegyezményt írtak alá: a tőkeberuházások ösztönzéséről, a kettős adóztatás elkerüléséről és a kétoldalú kereskedelem fellendítéséről. Iliescu elnök kíséretével - körútja során -, ápr. 12-én Szíriába látogatott, majd Libanonba repült. A gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Üzleti körút ? elnöki szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1993. április 14.
"Az arab országokban körutat tevő Iliescu elnök, értesülve a szakszervezetek által meghirdetett ápr. 13-i tüntetésről, az újságíróknak nyilatkozott: "Amennyiben ezt folytatják, nincs más választásom, szembe kell szállnom velük. Kiállok az emberek elé és ellenük hangolom őket...". /Cseke Gábor, Bukarest: A román elnök megfenyegette a szakszervezeteket. = Magyar Nemzet, ápr. 14./"
1993. április 14.
"Traian Chebeleu, az elnöki hivatal szóvivője tájékoztatta az újságírókat arról, hogy Iliescu elnök ápr. 19-23-a között az Egyesült Államokba utazik. "A látogatás nem magánjellegű, de nem is hivatalos." - mondta. /Új Magyarország, ápr. 14./ "
1993. április 16.
"A nemzeti kisebbségek kérdése volt a központi témája Jozef Prokes, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke vezette küldöttség ápr. 15-i bukaresti tárgyalásának. Iliescu elnök fogadta a küldöttséget. A két fél egyetértett abban, hogy egyedül a magyar kisebbség elégedetlen. /A szlovák parlament alelnöke magyarellenes támadásra használta fel bukaresti látogatását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./ A Rompress beszámolója szerint a két fél tárgyalásán megerősítést nyert, hogy "összefoghatunk a magyar kisebbség problémájának megoldása érdekében a koncepciók, az elvek terén, országaink alkotmánya alapján". Megállapították, hogy a panaszok nem a magyar etnikumúaktól erednek, hanem egyes politikai vezetőktől, akik állandóan reklamálnak az európai szervezeteknél. Prokes hozzáfűzte, hogy Magyarország asszimilációs politikát folytat: "1950-ben 250 ezer szlovák volt Magyarországon, ma pedig Budapestről csak 10 ezret jeleztek." Magyarország "visszaél a szomszéd országoknak a magyar kisebbség iránt tanúsított türelmével." /Szlovák-román egyetértés. = Új Magyarország, ápr. 16./"
1993. április 16.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezető személyisége, aki egyben az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének politikai alelnöke indítványára aláírási akciót kezdeményeztek Erdélyben az ártatlanul elítélt erdélyi magyarok ügyében. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 decemberében három román és három magyar, közismerten népnyúzó rendőr, szekus lett a népharag áldozata. A románlakta vidékeken is voltak hasonló népítéletek.1990 márciusában a Vatra Romaneasca vezetőinek felbujtására román falusiak tömegei érkeztek Marosvásárhely főterére, ahol összecsaptak a békésen tüntető magyarokkal. Az 1989-es népítéletben résztvevők számára közkegyelmet hirdettek, ennek ellenére néhány székelyföldi faluból lehurcoltak több embert. Közülük néhányat kiválasztottak és a magyarság megfélemlítésére törvénysértő módon /hiszen amnesztiát hirdettek/ az oroszhegyi és zetelakai magyarokat súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek. Hasonlóan a magyarság megfélemlítése vezette az igazságszolgáltatást az 1990. márciusi magyarellenes pogrom miatt ártatlan magyarokat ítéltek el. Ekkor ítélték öt évre a marosszentimrei Szabadi Ferencet 5 évre, az erdőcsinádi Füzesi Albertet és Füzesi Andrást, valamint Papp Árpádot egyenként 4-4 évre, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet és Hanzi Valentint 3-3 évre. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál tíz éves büntetést kapott. Oroszhegy és Zetelaka szervezetei korábban aláírásgyűjtési akciót indítottak. Összegyűlt közel húszezer tiltakozó aláírás. Tőkés László kezdeményezésére a magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levélben fordultak Iliescu elnökhöz, felemelve szavukat a jogtiprás ellen. Sok nyugati emberjogi szervezet szintén tiltakozott. Mindeddig eredménytelenül. Ezért döntött úgy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, hogy felvállalja ezt az egész romániai magyarságot érintő ügyet. Beadványukat eljuttatták a nemzetközi emberjogi szervezethez. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teljes támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, aki ellen súlyos támadást indítottak. Verestóy Attila szenátor a nagy nyilvánosság előtt cáfolta a püspöknek a romániai magyarság veszélyeztetettségéről tett megállapítását. Ezért platformjuk követeli, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki a szenátor megnyilatkozását. /Botlik József: "Az erdélyi magyarok jogsérelme egyértelműen politikai és etnikai jellegű" = Magyar Nemzet, ápr. 16./ "
1993. április 17-18.
Dr. Boros Béla címzetes érsek a 85. évében jár. Titokban szentelték püspökké 1948-ban. 1951-ben egy koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, ebből 14 évet letöltött. Már háromszor kérte Iliescu elnöktől a rehabilitálást, vonják vissza az 1951-es Vatikán elleni per ma is érvényes ítéleteit, de nem kapott választ. /Gazda Árpád: Harmadszor kértem Iliescu elnöktől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. április 19.
"Iliescu elnök is részt vesz az ápr. 19-én Washingtonban a Holocaust Múzeum megnyitása alkalmából rendezett emlékezésen. Iliescu Moses Rosennel, Románia főrabbijával utazik Washingtonba. Iliescu elnököt és pártját a zsidóellenes szélsőséges pártok is támogatják. Nemrégiben Moses Rosen külön kihallgatáson volt Iliescunál, és kérte az Europa, illetve Romania Mare antiszemita lapok betiltását. Iliescut nem hívta meg az amerikai kormány, ezért útja magánvállalkozásnak minősül. Iliescu szívesen találkozott volna Clinton elnökkel, de kérését elutasították. A bukaresti elnöki hivatal cselhez folyamodott: felbérelt egy lobby-társaságot, amely megkíséri elérni az Iliescu-Clinton-találkozót. Állítólag a társaság 200 ezer dollárt kap fáradozásáért. /Botos László: Rendhagyó román "páros" Washingtonban. = Új Magyarország, ápr. 19./"
1993. április 20.
Iliescu elnök ápr. 18-án részt vett a bukaresti zsinagógában a holocaust áldozataira emlékező szertartáson és beszédében kiemelte: országa megszakítás nélkül diplomáciai kapcsolatot tartott Izraellel, a román alkotmány szavatolja minden állampolgár egyenlőségét. Hangsúlyozta, hogy a román hatóságok fellépnek az antiszemitizmus ellen. Rosen főrabbi kiemelte: a zsidó közösség hatszáz éves történelme során először lépett be román államfő a zsinagógába. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatszáz év óta először lépte át zsinagóga küszöbét román államfő. = Magyar Hírlap, ápr. 20./
1993. április 21.
"Románia "a világ egyik legliberálisabb kisebbségi törvényével" rendelkezik, állította a Nyezaviszimmaja Gazeta ápr. 20-i számában az újonnan kinevezett moszkvai román nagykövet, Constantin Girbea. Elutasította azt, hogy a "magyar-kérdés" aktuális lenne Romániában. Kolozs megyében például, ahol a magyarok mindössze 20 %-át adják a lakosságnak, több magyar újság jelenik meg, mint román, mondta. "Hallották volna, hogy elnökünk, Iliescu úr a világ összes románjának elnökévé kiáltotta volna ki magát?! Magyarország kormányfője, Antall József ugyanis ezt tette! /V. L.: Az új moszkvai román diplomata a kisebbségekről. = Magyar Nemzet, ápr. 21./"
1993. április 21.
A régi megszüntetett Udvarhely megye visszaállítását követelték többen Székelyudvarhelyen. Élükön áll Katona Ádám, aki bejárta Udvarhely szék falvait. Az Udvarhelyi Híradó márc. 16-i számában már úgy fogalmazott, hogy csak az Iliescu-rezsim magyar kiszolgálói ragaszkodnak a mostani Hargita megyéhez. Az Erőszakkal Megszüntetett Megyék Ligája 1991 tavaszán Iliescu elnöktől 21 történelmi megye visszaállítását kérte. Akkor az elnök 7-8 megye visszaállítását ígérte meg, újabban pedig már csak háromról van szó, de Udvarhely megye benne szerepel. Székelyudvarhely 41 ezer lakosának 95 százaléka magyar, mindössze 750 román él a városban. Marosi Barna felhívta a figyelmet arra, amennyiben újra megyeközpont lenne a város, 72 megyei intézményt kellene felállítani, ez 4000 embert jelentene, családtagokkal 12 000 fő. A megyei intézményekben jóformán nincs is magyar, ezért a hatalom az új megyében is románokat nevezne ki, megindulhatna a románok betelepítése. Emiatt nem célszerű most megyésíteni. /Marosi Barna: Etnikai csapda: Udvarhely megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1993. április 21.
Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
1993. április 22.
"Iliescu elnök egyik szövetséges pártjának antiszemita programja van. A Nagy Románia Párt lapjában, a Romania Mare hetilapban Corneliu Vadim Tudor durva, antiszemita verssel emlékezett meg a holocaust áldozatairól. Ebben szerepel: "Aki románul érez, az gyűlöli ellenségeit: a cigányokat, magyarokat és zsidókat..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Zsidógyűlölők előnyben! = Pesti Hírlap, ápr. 22./"
1993. április 23.
Bill Clinton amerikai elnök ápr. 21-én fogadást adott a Fehér Házban a Holocaust Emlékmúzeum felavatása alkalmából Washingtonban tartózkodó kilenc államfő és három miniszterelnök tiszteletére, közben az elnök és Al Gore alelnök találkozott a vezető politikusokkal. A 15 perces Clinton-Iliescu találkozó után az amerikai elnök jónak ítélte a megbeszélést. Iliescu elnök ismertette a demokratizálódás és gazdasági reform folyamatát. Iliescu elnök néhány perces megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. /Göncz ?Iliescu beszélgetés a fehér házi fogadáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1993. április 24.
Győzelemként értékelik romániai politikai körök, hogy Iliescunak mégis sikerült találkoznia Clinton elnökkel. Ugyanakkor Iliescu elnöknek az amerikai kongresszusi külügyi bizottsága, köztük Tom Lantos előtt a romániai magyarság helyzetéről kellett beszélnie. Tom Lantos leszögezte: a legnagyobb kedvezményt csak akkor kapja meg Románia, ha Kolozsváron újra megnyílik a Bolyai Egyetem. Az Amerikai Zsidók Bizottsága vezetői a Romániában ismét felerősödő antiszemitizmust és fajgyűlöletet hozták szóba. /Bogdán Tibor: Kényelmetlen kérdések Ion Iliescu elnöknek. = Magyar Hírlap, ápr. 24./
1993. április 24-25.
Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
1993. április 24-25.
Iliescu elnök ápr. 22-én Washingtonban találkozott Al Gore amerikai alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
1993. április 26.
"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke és a két alelnök Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét publikálták ápr. 23-án. A fasiszta eszméket hirdető pártvezér a levélben hevesen bírálta az elnököt, mert Washingtonban részt vett a Holocaust Múzeum megnyitásán. Ez a múzeum a "sátán otthona", mert a romániai zsidóüldözésről is megemlékezik: a román fasiszták közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék tagadják mindezt, aljas történelemhamisításnak mondják. Iliescu Romániát a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani, mindezek miatt a Nagy Románia Párt megvonja a bizalmat tőle, tudatják levelükben. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, ápr. 26./ "
1993. április 26.
"Az Amerikából hazatérő Iliescu elnököt durván támadta szövetségese, a szélsőséges Nagy-Románia Párt. Corneliu Vadim Tudor pártelnök az Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében dühödten kikelt azért, mert Iliescu megjelent a washingtoni Holocaust Múzeum megnyitóján. C. V. Tudor szerint ez a múzeum "a sátán otthona". A román fasiszták a világháború idején közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék szerint ez hazugság. Iliescu a zsidók kezébe került, olvasható Tudor levelében. A szélsőséges pártvezér ugyancsak elutasította Antonescu marsall elítélését. /Bogdán Tibor, Bukarest: A Nagy-Románia Párt vádaskodó levele Iliescuhoz. = Magyar Hírlap, ápr. 26./ "
1993. április 27.
Dr. Balázs Sándor elnök a Bolyai Társaság nevében Ion Iliescu elnökhöz és a kormányhoz írt nyílt levélben kifogásolta, hogy 1992. nov. 23-i felterjesztésére, melyben a romániai magyarság kérését tolmácsolta a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban, nem kapott választ. Iliescu kijelentette, biztosítják a kisebbség jogát a legmagasabb nemzetközi mércével, hogy anyanyelven tanulhasson minden szinten. Nem egy európai országban a romániai magyarság számarányához mérten jóval kisebb népcsoportoknak biztosítanak önálló, államilag fenntartott egyetemet, így Finnországban a svéd kisebbségnek, továbbá Spanyolországban, Belgiumban és máshol. Ehhez lenne szükség az egyetemre. /Levél Ion Iliescu elnök úrnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1993. április 28.
"Micea Pascu - korábban Iliescu elnök tanácsadója, jelenleg védelmi minisztériumi államtitkár - elemző cikke az angol nyelvű japán Daily Yominsi című lapban jelent meg. A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte Pascu elemzését. Pascu szerint Magyarország kezd c fő potenciális ellenségévé válni, de a nagyhatalmak nem támogatják Romániával kapcsolatos céljai elérésében. Magyarországnak meg kell elégednie kisebb eredményekkel, és elnapolni a legfontosabbat /Erdély kérdését/, addig, amíg egy nagyhatalom nem lesz hajlandó Magyarország problémáját "rendezni". A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatban Magyarország előnye jelentős. Bukarestben nem kell dramatizálni ezt az előnyt, sem alábecsülni, amíg a magyarországi vezetés és a romániai magyarok tovább folytatják ellenséges akcióikat Románia ellen. /Románia keresi helyét az új rendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"
1993. április 29.
Ápr. 27-én Iliescu elnök fogadta az ET jogi bizottságának küldötteit, akik a Belügyminisztérium, a rendőrség demilitarizálásáról érdeklődtek, továbbá az SRI felügyeletéről, felvetették a szélsőséges nacionalizmus, antiszemitizmus jelenlétét. Példának hozták fel Paul Everac antiszemita hangvételű esszéjét, megkérdezve, miért nem lép fel ilyen embernek a televízió éléről történő eltávolításáért. Az ET-küldöttek találkoztak George Ioan Danescu belügyminiszterrel is. /ET-tagságunk feltétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1993. április 29.
Dr. Octavian Buracu, az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete elnöke Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifejtette, aggodalommal töltik el Funar kolozsvári polgármester ismételt, etnikumközi provokációi. Az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete kéri, hogy az elnök tegye meg a megfelelő intézkedéseket ezek megfékezésére, a békés együttélés légkörének megteremtésére. /Ion Iliescuhoz, Románia elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. április 29.
Ápr. 17-én Marosvásárhelyen ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete igazgatótanácsa. A szervezet nevében a szócserét a rövidítés könnyebb kiejthetőségével indokolta: MÚRE. Az egyesület új székhelye: Marosvásárhely, Városház u. 1. Az ülésen tárgyaltak a Spectator Alapítvány bejegyzéséről és megválasztották kuratóriumát. Kántor Lajos, a MÚRE elnöke ismertette a Korunk és más kolozsvári kiadványok helyzetét. A MÚRE igazgatótanácsa tiltakozó nyilatkozatot fogadott el. Tiltakoztak amiatt, hogy a kolozsvári szerkesztőségeket kilakoltatással fenyegetik. A tiltakozó nyilatkozatot elküldték Iliescu elnöknek. /MÚRE igazgatótanácsi ülés Marosvásárhelyen. = Média, ápr. 29./
1993. április 30.
Szelíd hangú levélben válaszolt a román elnöki hivatal a Nagy-Románia Párt Iliescu elnökhöz intézett, durva hangú levelére, amelyben a fasiszta eszméket hirdető párt a Holocaust Múzeum megnyitásán való jelenléte miatt ítélte el az elnököt. Az udvarias hang azt mutatja, hogy Iliescu nem kíván szakítani ezzel a szélsőséges párttal. /Durva levélre szelíd válasz. = Magyar Hírlap, ápr. 30./
1993. április folyamán
A Göncz Árpád-Ion Iliescu találkozóról az Evenimentul Zilei az MTI híre alapján számolt be, az Adevarul már Göncz úr feltételeket szab címmel tudósított. /MTI/
1993. május 10.
Iliescu elnök máj. 7-én indul ötnapos körútra, Szlovéniába, Horvátországba, hazatérőben pedig Belgrádba látogat. / Iliescu délszláv körútra indul. = Magyar Hírlap, máj. 10./