Iliescu elnök a magyar-román alapszerződés kapcsán megfogalmazott RMDSZ-elvárásokról szólva a bukaresti rádióban szept. 21-én kifejtette: az RMDSZ követelések a romániai magyar lakosság és a román állam közötti viszony körébe tartoznak, éppen ezért nem képezhetik a két szomszédos ország közötti kapcsolatok tárgyát. Az alapszerződés a kisebbségek jogainak európai elvekhez igazodó elveit tartalmazhatja csupán. Az állam belső szervezetét illető kérdések az adott állam hatáskörébe tartoznak, senki sem kényszeríthet rá valamilyen modellt. Azzal érvelt, hogy Magyarországon nem létezik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás, az ottani románok sem részesülnek román nyelvű oktatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Népszabadság, Új Magyarország, szept. 22./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

Iliescu elnök szept. 22-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a román hadseregnek nincs titkos terve etnikai konfliktus esetére, Pascu államtitkár szavait félremagyarázták. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa az RMDSZ által kidolgozott nemzetiségi oktatással kapcsolatos törvénytervezetnek, amelyet közel félmillió állampolgár támogatott aláírásával, először azt válaszolta, hogy nem ismeri a tervezetet, de megkérdőjelezte annak szükségességét, majd kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, illetve a parlament egyik háza által elfogadott törvény rendezi. Iliescu elítélte az apparátus korruptságát. A bűnözési hullám terjedését a határok megnyitásával hozta összefüggésbe. /Magyar Nemzet, szept. 23./

Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le szept. 25-én Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökének beiktatása, még a zarándokbuszok is szirénázó rendőrautókkal érkeztek. Megjelent Adrian Nastase képviselőházi elnök, Ion Solcanu, a Szenátus alelnöke, a védelmi és a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Iliescu elnök üdvözletét tolmácsoló elnöki tanácsos, valamint 11 megye prefektusa. Az ünnepi beszédek az esemény történelmi súlyát emelték ki, hogy Románia szívében évszázados álmot teljesítettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./

Iliescu elnök szept. 25-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés szept. 26-án kezdődő ülésszakán és találkozzon Bill Clinton elnökkel. Iliescu elnök találkozott Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Lettország elnökével, Simon Perez izraeli külügyminiszterrel, majd Clinton elnökkel. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése során Clinton elismerően szólt Románia belső stabilitásáról és a térségben stabilitási tényezőként betöltött aktív szerepéről. A román államfő kifejezte reményét, hogy a jelenleg egyéves határidőre szóló legnagyobb kedvezményt kiterjesztik határidő nélkülire, majd meghívta az amerikai elnököt, aki a meghívást elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./ Iliescu az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében felvetette a világszervezet szerepének újradefiniálásának kérdését. Románia részt vesz a regionális konfliktusok elsimítására tett nemzetközi kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Iliescu elnök szept. 27-én Washingtonban találkozott a Világbank alelnökével, Franc Thalwitzcal, megbeszéléseket folytatott amerikai kongresszusi képviselőkkel. Iliescu sajtónyilatkozatában rendkívül konstruktívnak minősítette a megbeszélések légkörét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Iliescu szept. 28-án - Melescanu külügyminiszter kíséretében - találkozott a Képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Hamiltonnal, majd a Szenátus külügyi bizottságának elnökével, Bell szenátorral és más kongresszusi tagokkal. Lloyd Bensen pénzügyminiszterrel tartott megbeszélésén a romániai reform haladását méltatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Miguel Angel Martineznek, az Európa Tanács /ET/ parlamenti közgyűlése elnökének meghívására okt. 4-én Strasbourgba érkezett Iliescu elnök. A román államelnök találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. A vele érkezett Melescanu külügyminiszter több dokumentumot írt alá, többek között az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Iliescu beszédében a nemzeti kisebbségeket a nemzetek közötti kapcsolatteremtés tényezőinek nevezte. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Cseresznyés Pál egyértelműen bűnös, ezért nem segíthet rajta. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. Kifejtette, hogy a magyar kisebbség az európai államokhoz viszonyítva a legtöbb jogot élvezi. /Szabadság, okt. 5., Új Magyarország, okt. 5./

Okt. 2-án és 3-án Háromszék rendőrőrseinek homlokzatáról is eltávolították a magyar feliratot. A döntés ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé az RMDSZ háromszéki szervezete. Okt. 3-án Markó Béla elnök és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tárgyalt erről Victor Herbenciuc kormányfőtitkárral. Verestóy Attila telefonbeszélgetést a Strasbourgba készülő Iliescu elnökkel, okt. 4-én a belügyminiszterrel és Adrian Nastaséval, a parlament elnökével tárgyalt. A megkeresettek ígérték, hogy politikai megoldást fognak hozni. Kiderült, hogy Pitulescu tábornok, az országos rendőrfelügyelőség főnöke adott utasítást az intézkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Iliescu elnök okt. 8-án népes kíséretével megjelent és beszédet mondott Brassóban, a román-magyar polgári fórumon, amelyet a pécsi Román-Magyar Baráti Társaság szervezett. Kifejtette, hogy az ellentétek, a feszültségek a két nép, a két ország között mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok. A kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Romániában az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Magyar-Román Baráti Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache felszólalásában azt ajánlotta, hogy az európai normákat minimumnak kellene tekinteni. Végül a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Vita alakult ki egy mondatról, mely szerint pozitívnak tartják, hogy a szélsőséges erők a magyar választáson vereséget szenvedtek, ám sajnálatos, hogy ilyen erők részt vesznek a román kormányban. Szavazás után a többség elvetette ezt a megfogalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11., Magyar Nemzet, okt. 10./

Okt. 10-én az RMDSZ-honatyák több interpellációval éltek. Szabó Károly szenátor Liviu Maior tanügyminiszterhez intézte szavait. Iliescu elnök strasbourgi kijelentésével ellentétben a magyar nemzetiségű diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Példának idézte a szatmári 3. sz. Líceumot, ahova sikerrel felvételizett 18 tanuló, de még mindig nem alakították meg részükre a magyar osztályt. Antal István képviselő a pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy mikor módosítják az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből származó, a privatizációt fékező törvényt. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

Iliescu elnök okt. 11-i sajtóértekezletén amerikai és strasbourgi útjának jelentőségét hangsúlyozta, a volt király látogatásával kapcsolatos incidenssel kapcsolatban kijelentette: senki sem boríthatja fel az ország alkotmányos rendjét. Funar előző napi kijelentéséről, követeléseiről nincs tudomása, mondta, de megjegyezte, ezért nem szabad az alapszerződést belpolitikai kérdések függvényévé tenni, mert ilyen fejleményekig lehet eljutni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

"Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./ "

"A moldovai parlament kénytelen lesz felkérni az ENSZ-et, az Európa Tanácsot, hogy ítéljék el a román vezetőknek a határok megváltoztatására irányuló felhívásait, jelentette ki okt. 18-án Nicolae Andronic, a moldovai parlament alelnöke. Andronic Iliescu elnöknek Herkulesfürdőn, a külföldön élő románok kongresszusán elmondott beszédére reagált. Iliescu kijelentése, hogy Moldávia "mesterséges állam" és egyesülni fog Romániával, a hivatalos Bukarest rövidlátásáról tanúskodik, mondta Andronic. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

Okt. 19-én Iliescu elnök fogadta a Romániába látogató Michel Camdessust, a Nemzetközi Valutaalap elnökét. A találkozó után Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentette, hogy a megbeszélések tartalmasak voltak. A vendég nagyra értékelte a román gazdaságban elért haladást, a Nemzeti Bank tartalékainak növekedését, a privatizációban látott lemaradást. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Okt. 21-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Zoran Lilics, Jugoszlávia elnöke, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. A két ország kapcsolatai hagyományosan jók, hangoztatta a két elnök a tárgyalás után. Lilics hasznosnak nevezte bukaresti tárgyalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ Nem írták alá az alapszerződést, sőt erről nem is esett szó, ami a román fél óvatosságát jelzi. Iliescu elnök a szankciók feloldása mellett van. /Magyar Hírlap, okt. 24./

"Iliescu elnök okt. 25-én Nagykárolyban mondott beszédet, "az ősi román föld utolsó darabkájának horthysta-fasiszta megszállás alóli felszabadítása 50. évfordulója" alkalmából rendezett ünnepségen. Ez a rendezvény betetőzősét jelentette a nacionalista megemlékezés-sorozatnak, a felszabadítás fél évszázados évfordulója alkalmából. Iliescut aggasztja, hogy ismét jelentkeznek a határrevízióra buzdító erők. /Magyar Hírlap, okt. 26./"

Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az utóbbi időben összehangolt támadás indult az RMDSZ ellen: magyarellenes sajtókampány, Iliescu elnök számtalan valótlan állítása, a kormánypárt elnökének felszólítása, hogy a pártok dolgozzanak ki RMDSZ-ellenes lépéseket, az oktatási és közigazgatási szinten folyó diszkrimináció, Funar pártjának okt. 24-én közzétett provokatív nyilatkozata "etnikumunk fizikai megsemmisítését is kilátásba helyezi". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./"

Traian Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében Iliescu elnök nevében fenntartásainak adott hangot az RMDSZ legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a szervezet tiltakozott az erősödő magyarellenes támadások miatt, s elmarasztalta az államelnököt az igazságnak meg nem felelő kijelentései miatt. Chebeleu kétségbe vonta, hogy az RMDSZ jogosult-e a romániai magyarság nevében szólni és azzal sem értett egyet, hogy az RMDSZ az egész román néppel kíván tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Hírlap, nov. 2./ - Az RMDSZ pert indított a kolozsvári ásatások engedély nélküli kiterjesztéséért Funar és az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum ellen. Az első tárgyalást nov. 2-án tartják Ploiestiben. /Magyar Hírlap, nov. 1./

Iliescu elnök Marokkóba utazott, ahol okt. 31-én és nov. 1-jén részt vesz Casablancában a közép-keleti és afrikai térséggel foglalkozó értekezleten. Itt találkozik II. Hasszán marokkói uralkodóval, illetve a tanácskozáson részt vevő állam- illetve kormányfőkkel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A romániai Emberjogvédő Liga, a LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Stefanescu-Draganesti nyilatkozott. A szakszervezeti jogok helyzete sem rendezett, mondta. Eddig minden sztrájkot törvénytelennek nyilvánítottak az ügyészségen. - Az igazságszolgáltatás javarésze korrupt.- A LADO több esetben bíróság elé tudta állítatni azokat a rendőröket és csendőröket, akik megvertek embereket a vizsgálat során.- A magyarok egyfajta irányított kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Funar többször kijelentette, a magyarok menjenek Magyarországra, a határ szabad. Corneliu Vadim Tudor pedig azt mondta: ha ő lenne az államfő, minden magyart lelógatna a harangtoronyból. Iliescu elnök álláspontjából tükröződik, hogy ő a magyar kisebbség ellen van. /Új Magyarország, nov. 1./

Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár okt. 27-én érkezett Bukarestbe, még aznap beszédet mondott a parlamentben, okt. 28-án Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, okt. 29-én az egyetem díszdoktorává avatták, ezzel Gáli befejezte romániai látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A Demokratikus Konvenció /DK/ okt. 31-i ülése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a román kormány hivatalosan is mondja fel az 1970. június 7-én a Szovjetunió és Románia által húsz évre aláírt barátsági szerződést. Amennyiben egyik fél sem kifogásolja, a szerződés öt-öt évenként automatikusan meghosszabbodik. 1989 után a Szovjetunió és Románia, Mihail Gorbacsov és Iliescu új alapszerződést kötött, de ezt a román parlament nem ratifikálta. A román-orosz tárgyalások megkezdődtek, de Bukarest követelései miatt hamar elakadtak. A román fél szeretné belevenni a dokumentumba, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény semmis, ez elismerné, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina jogtalanul került szovjet fennhatóság alá, így utat nyitna a román igények teljesítésének. A DK bejelentette: ha nov. 6-ig nem történik meg a szerződés felbontása, kérni fogják a kormány és Iliescu lemondását.- Sietve jött a külügyminisztériumi közlemény, amely javasolta a kormánynak a szerződés felmondását. /Magyar Nemzet, nov. 2./

Okt. 4-én Iliescu elnök Strasbourgban aláírta a Helyi Autonómia Chartáját, rá nyolc napra, okt. 12-én adták ki a 706-os számú kormányhatározatot, mely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta át a kommunista párt megyei székházait, melyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács a bírósághoz fordul a törvénytelennek vélt kormányhatározat megsemmisítése érdekében, ugyanezt kéri a 442-es kormányhatározatra vonatkozóan is. Ez utóbbi a megyei fennhatóság alól központi fennhatóság alá vonta a kulturális intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Nov. 1-jén Márton Árpád, az RMDSZ frakciójának alelnöke a Képviselőházban felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásokra hívta fel a figyelmet. Iliescu államfő, Oliviu Gherman szenátusi házelnök, a kormánypárt elnöke az RMDSZ legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatai, Funarnak az Informatia Zilei lapban /okt. 27./ megjelent interjúja nem elszigetelt megnyilvánulások, hanem a magyarságot súlyosan sértő állásfoglalások. Felolvasott egy mondatot Funarral készült interjúból, amely a jelzett lapban jelent meg. Ez egy nép felsőbbrendűségét jelzi, ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Iliescu elnök nov. 2-án érkezik Nagy-Britanniába. Az elnök egy nemzetközi konferenciára hivatalos, amelyet a Brit Iparágak Konföderációja szervez, a látogatás többi része magánjellegű, ezt a brit külügyminisztérium is megerősítette. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./ Iliescu elnök nov. 2-án Londonban tárgyalt John Major kormányfővel. Iliescu hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az egyetlen nyugati ország, amellyel Romániának növekszenek a gazdasági kapcsolatai. Maior bejelentette, hogy megszüntetik a romániai brit beruházások kormánygaranciáinak korlátozását. Nov. 14-én jelentős üzletember-küldöttség látogat Romániába. Iliescu találkozott a Brit Nagyiparosok Szövetségének képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

"Iliescu elnök nov. 4-én Londonból Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-központban találkozott Willy Claes főtitkárral, majd Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ A "régi rendszer illata lengi be" Iliescut, írta a The Times. A román sajtó lelkesen beszámolt a "teljes pompával zajló állami látogatásról", közben csak rövid munkavizitről volt szó, írta a The Times. Iliescu indulatos gesztusokkal cáfolta a londoni lapnak adott nyilatkozatában, hogy ő rendelte volna a bányászokat Bukarestbe a liberális reformot követelők brutális szétverésére. /Pest Megyei Hírlap, nov. 5., The Times, nov. 4./"

"Iliescu elnök nov. 3-án Londonban két előadást tartott, az egyiket a Business Week amerikai gazdasági folyóirat szervezésében tartott kerekasztal-tanácskozáson, a másikat a Brit Királyi Külügyi Intézetben. Iliescu figyelmeztetett: új vasfüggöny veszélye fenyeget, amennyiben a nyugati országok nem támogatják gazdaságilag a szegényebb keleti "rokonokat". A Külügyi Intézetben kiemelte, hogy a még nem versenyképes gazdaságok elszigetelése olyan következményekkel járhat, amelyek helyrehozatala a jövő évszázadban sem lesz lehetséges. Iliescu óvott Oroszország birodalmi politikájának újjáéledésétől. A Romániát fenyegető külső veszélyek között említette a katonai konfliktust és az agresszív nacionalizmust, amely revizionista jellege miatt destabilizáló erejű. A BBC-nek nyilatkozott a magyar kisebbség helyzetéről: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó magyar panaszok csak kitalált dolgok. A magyar kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./"

Iliescu elnök kijelentette, hogy nincs szükség közvetítőre, ez derül ki a Vocea Romaniei című kormánylapnak adott nyilatkozatából, ezzel reagált arra, hogy esetleg Németország közvetítsen a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. /Vocea Romaniei (Bukarest), nov. 7., Magyar Nemzet, nov. 8./

"Iliescu elnök nov. 4-én és 5-én járt nem hivatalos látogatáson Brüsszelben. A kisebbségek problémája nem szűkíthető le a magyar kisebbségre, olvasható a román elnöknek a La Libre Belgique című lap nov. 7-i számában megjelent nyilatkozatában. "A románok egyharmada a határokon túl él: huszonhárom millióan vagyunk, de több mint tízmillióan közülünk külföldön élnek." - Nem Oroszország dolga, hogy megszabja, miként viselkedjenek más országok, mondta. /Új Magyarország, nov. 8./ "

Iliescu elnök nov. 8-án fogadta Philippe Séguint, a francia nemzetgyűlés elnökét, mindketten méltatták az igen jó kapcsolatokat. Séguin meghívta Iliescut. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./