Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. február 17.
Voltaképpen a magyarok tehetnek arról, hogy olyan szélsőségesek, mint amilyen Funar is, egyáltalán színre léptek, jelentette ki Iliescu elnök a Die Zeitben, Michael Thumannak nyilatkozva. Nem indokoltak a magyar panaszok. Az emberi jogok érvényesülése területén, Iliescu szerint, előbbre tartanak a térség országainál. /Die Zeit (Berlin), febr. 17./
1995. február 20.
Sikerült kimozdítani a holtpontról az ukrán-román viszonyt, felgyorsulhat az alapszerződés előkészítése, jelentette ki Kijevben, febr. 16-i sajtóértekezletén Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. Taraszjukot Romániában Iliescu elnök és parlament vezetői is fogadták. Taraszjuk bejelentette, hogy a jövő héten ukrán szakértői küldöttség utazik Bukarestbe, májusban a két külügyminiszter találkozik. A szakértői tanácskozásokon elhangzott, hogy el kell ismerni a jelenlegi határokat. Idén Odesszában román, Konstancában pedig ukrán főkonzulátust avatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Taraszjuk szerint a román társadalomban vannak olyan vélemények, amelyek elutasítják a jelenlegi határokat kijelölő Molotov-Ribbentrop paktum érvényességét, a román politikai elit szerint a Romániától elszakított területek visszaszerezhetők. - Ukrajnában a hivatalos adatok szerint 135 ezer román él, Romániában az ukránok száma negyedmillió. Ukrán részről nehezményezik, hogy míg Ukrajnában óvodai, iskolai és főiskolai anyanyelvi oktatási hálózat áll a román nemzetiség rendelkezésére, addig Romániában mindössze egy iskolában folyik ukrán nyelvoktatás. /Magyar Hírlap, febr. 20./
1995. február 20.
A febr. 18-i román lapok idézik Iliescu elnököt, aki szerint a román hatalomnak nincs oka tárgyalni az RMDSZ-szel, az atlantai találkozó nem hivatalos jellegű volt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke figyelmeztetett: ez legyen az utolsó ilyen találkozó. /Új Magyarország, febr. 20./
1995. február 20.
A francia sajtó egyre gyakrabban szakít a trianoni klisékkel és a területet etnikai-kulturális körülményeit érzékelve mutatja be. A Liberation ismerteti az autonómiát követelő RMDSZ-t és a szervezet betiltását sürgető román nacionalista megnyilvánulásokat. A Le Monde elmarasztalóan ír Iliescu elnöknek az exkommunista nacionalista alakulatokkal kötött paktumáról. /Új Magyarország, febr. 20./
1995. február 24.
Febr. 22-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Richard Holbroeke európai és kanadai ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes. Febr. 23-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel. Holbroeke kijelentette, hogy a közép-európai országok közül Románia folytatja a legjobb katonai együttműködést az USÁ-val. Holbroeke-ot fogadta Iliescu elnök, Melescanu külügyminiszter és Florin Georgescu pénzügyminiszter. Az amerikai vendég leszögezte, hogy a közép-európai országokat azonos módon kezelik a NATO-ba való integrálásuk során. Romániában lassan folyik a privatizáció, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
1995. február folyamán
Romániának jó esélye van az EU-hoz és a nyugati biztonsági szervezetekhez való majdani csatlakozásra, ami rendbe teszi a gazdaságot, jelentette ki a Bukarestbe érkezett Rühe német védelmi miniszter. Volker Rühét fogadta Iliescu elnök. - Románia és az EU társulási megállapodása febr. 2-án lép hatályba. /MTI/
1995. március 2.
Horn Gyula miniszterelnök márc. 2-án telefonon beszélt Vladimír Meciar szlovák kormányfővel és Iliescu román elnökkel, az alapszerződésről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., Magyar Hírlap, márc. 3./ Iliescu közölte Horn Gyulával, hogy minden feltétel adott az alapszerződés véglegesítéséhez. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1995. március 3.
Márc. 3-án a kormány tagjai, szenátorok és képviselők, pártok vezetői köszöntötték Iliescu elnököt 65. születésnapján. /MTI/
1995. március 6.
"Iliescu elnök márc. 4-i rádióinterjújában azt hangoztatta, hogy a román-magyar feszültségek egyik eredője az volt, amikor "1990 elején a magyar szélsőséges nacionalista vezetők követelték a román és magyar iskolák elkülönítését". A román államfő bírálta a márc. 15-i ünneplést, ami bujtogató, provokatív törekvés, mert románok "tízezrei haltak meg akkor", a magyar katonaság agresszivitása miatt. Iliescu elfogadhatatlannak nevezte "egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét". Szerinte "ez a háború előtti gyakorlatra emlékeztet, amikor Hitler a más államokban élő németeket területi expanzióra használta fel." Hozzáfűzte: nem hinné, hogy a magyar állam ilyesfajta célokat tűzne maga elé. Iliescu szerint elfogadhatatlan "az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelés", amelyet "egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSZ politikai harcosai sürgetnek". /Népszava, márc. 6./"
1995. március 8.
Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./
1995. március 10.
Márc. 8-án tartotta első ülését a Cotroceni palotában, az államfő rezidenciájában az a bizottság, amely kidolgozza Románia fejlesztésének koncepcióját az Európai Unióba való integráláshoz. A bizottság koordinátora Tudorel Postolache akadémikus. Iliescu kijelentette, hogy júniusig ki kell dolgozni az integrációs stratégia vázlatát, amely alapját képezi az Európai Unió szakértőivel való tárgyalásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1995. március 11.
Románia európai integrációja, az ezzel kapcsolatos romániai előkészületek állása került szóba Ion Iliescu elnök és Jacqes Santer márc. 10-i találkozóján Brüsszelben. /Új Magyarország, márc. 11./ Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter a koppenhágai szociális csúcsra utazva állt meg Brüsszelben, ahol kizárólag az Európai Unió központját kereste fel. Jacqes Santer bizottsági elnök és Hans van der Broek, a testület kelet-európai kérdésekért felelős tagja fogadta a vendégeket. Iliescu vázolta a romániai gazdasági-politikai reformok állását, további támogatást kérve az EU-tól. /MTI/
1995. március 11-12.
A román sajtóban előkelő helyen szerepel az ún. Patapievici-ügy. Horia Patapievici, a 22 című ellenzéki lap munkatársa nyolc vezető értelmiségivel együtt nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy egy Soare nevű rendőrtiszt adatokat gyűjt nézeteiről szomszédainál. A nyilatkozat aláírói szintén ezt tapasztalják. Stefan Augustin Doinas költő, ellenzéki szenátor a belügyminiszterhez interpellált ez ügyben, de nem kapott érdemi választ. Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 9-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tisztázni fogja a tényállást. Iliescu elnök nem figyelteti azokat, akik őt bírálják. Az SRI közleményt adott ki: nem is tudnak Soare hadnagyról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./
1995. március 12.
Romániát meghívták a Közép-Európai Kezdeményezés szeptemberben esedékes miniszterelnöki találkozójára, közölte Iliescu elnök szept. 12-én az otopeni repülőtéren, amikor megérkezett Koppenhágából, a csúcsértekezletről. /MTI/
1995. március 13.
Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./
1995. március 14.
Juan Carlos Wasmosy, Paraguay elnöke hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. Vacaroiu miniszterelnök 1994-es paraguayi látogatásakor több egyezményt kötöttek, melyeknek gyakorlatba ültetése folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1995. március 16.
Iliescu elnök is elküldte üzenetét a sepsiszentgyörgyi Adrei Saguna Keresztény-Művelődési Ligának, amely márc. 14-én ünnepelte hároméves fennállását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1995. március 18.
A Rompres közzétette Clinton amerikai elnök és Iliescu elnök levélváltását. Clinton örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Magyarországgal kötendő átfogó szerződés érdekében tesz. Iliescu válaszában biztosította az elnököt, hogy a szomszédokkal való kapcsolat javítása az összes román politikai erő támogatását élvezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1995. március 22.
Iliescu elnök márc. 21-én ismét kifejtette a rádióban, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Népszabadság, márc. 22./
1995. március 23.
"Gabriel Andreescu kiáll Tőkés László mellett, visszautasítja a szerepét lebecsülő megnyilvánulásokat, így Iliescu elnököt is, aki Forradalom és reform című könyvében nem is palástolja, mennyire zavarja az, hogy Tőkés László a forradalom szimbóluma, amikor így ír: "ez is csak olyan mese, a Tőkés Lászlóról szóló..." "Afféle dicsfény arculata övezte akkoriban, mint a temesvári eseményeket kirobbantó tényezőt." Andreescu elismeri Tőkés László érdemeit, de hozzáteszi: ma már az RMDSZ "kemény magját" képviseli. Hallatlan erő van a hangjában. "_ nem tárgyal, hanem prédikál." Tőkés Lászlónak inkább azokra kellene hallgatnia, akik párbeszédre szólítanak. /22 (Bukarest), márc. 1., magyar fordításban: A Hét (Bukarest), márc. 10., /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./"
1995. március 23.
"Jelentős mértékben kiterjeszti a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek körét az Iliescu által elnökölt Legfelsőbb Védelmi Tanács javaslata, ilyen például a "területi szeparatizmusra szólító felhívás", a Románia épségét fenyegető "etnikai alapú autonómia-törekvések", az "autonóm enklávék létrehozása". /Magyar Hírlap, márc. 23./"
1995. március 24.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 23-i sajtóértekezletén cáfolta, hogy Románia diplomáciai vereséget szenvedett az alapszerződés elmaradása miatt. Bírálta Magyarországot, mondván, "Romániára nem lehet rákényszeríteni megfogalmazásokat és álláspontokat". A szóvivő által felolvasott nyilatkozatában Iliescu visszautasította az alapszerződés megkötésének elmaradása miatti bírálatot. Az 1201-es ajánlást a román elnök szerint "senki sem fogadja el Európában". Iliescu szerint a szerződés megkötésének akadályát a magyar fél "tarthatatlan követelései" jelentik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Hírlap, márc. 24./ "
1995. március 25.
Márc. 24-én reggel 4 és 6 között leállt a metró, azt követően, hogy márc. 23-án több mint százezer alkalmazott tüntetett Bukarestben, de sok más városban is. A tömeg mindenütt Iliescu elnök, Vacaroiu kormányfő lemondását, nagyobb béreket, szociális védelmet követelt. Mind több városban robbant ki vadsztrájk. /Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 25./
1995. március 25.
Magyarország és Románia között nincs konfliktushelyzet, nyilatkozta Iliescu elnök a Cronica Romana márc. 24-i számában. Az alapszerződés megkötését elsősorban Magyarország, valamint az RMDSZ szélsőséges magatartása hátráltatja, jelentette ki az elnök. /Magyar Hírlap, márc. 25./
1995. március 27.
"Ötéves a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a politikusok zöme elégedett munkájukkal, ahogy a tévé márc. 25-i adásából kiderült. Márc. 24-én avatták fel Iliescu államfő, Vacaroiu miniszterelnök jelenlétében az SRI új bukaresti központját. Iliescu elnök a jogállam egyik fontos intézményeként méltatta a titkosszolgálatot, amely az országban működő nyolc hírszerző ügynökség közül a legjelentősebb, és az egyedüli, amely parlamenti ellenőrzés alatt áll. Az SRI egyik feladata a "szepartista-autonomista törekvések" elleni harc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"
1995. március 28.
"Három év alatt több mint százezer zsidó vándorolt ki Izraelbe a volt Szovjetunió területéről, Románián keresztül. Uri Godron, az izraeli székhelyű Zsidó Ügynökség képviselője márc. 24-én Bukarestben személyesen köszönte meg Iliescu államfőnek a kivándorlók elszállításához nyújtott segítséget és a szervezet a "Barátság" érdemrenddel tüntette ki az elnököt ebből az alkalomból. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
1995. március 28.
Márc. 26-án dél-európai körútra indult Iliescu államelnök, eleget téve albán, olasz és vatikáni meghívásoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Márc. 26-án Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatása Albániába érkezett, Sali Berisha elnök fogadta. A hivatalos megbeszélések márc. 27-én kezdődnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./ Iliescu elnököt elkísérte útjára Melescanu külügy- és Liviu Maior tanügyminiszter. Iliescu több kisebb várost meglátogatott Albániában, majd találkozott az ottani arománok képviselőivel, akiknek lélekszámát 300 és 700 ezer között adják meg a különböző források. Véglegesítették a Bukarestben aláírt és azóta mindkét ország parlamentje által elfogadott barátsági és együttműködési egyezményt./Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./
1995. március 29.
Funar, az RNEP elnöke Iliescu elnökhöz írt újabb, márc. 28-i levelében követelte, hogy váltsák le a román külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést újra kell tárgyalni, szerepeljen benne, hogy Magyarországnak kártérítést kell fizetni a bécsi döntés utáni pusztításért, végül népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Magyar Hírlap, márc. 29./
1995. március 30.
Iliescu elnök márc. 28-án Albániából Rómába érkezett, a Vatikánban fogadta II. János Pál pápa. Áttekintették az állam és egyház viszonyát és megvizsgálták a görög katolikus egyház javainak helyzetét. Iliescu elnök megújította a pápa romániai látogatására szóló meghívást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
1995. március 31.
A román-olasz kapcsolatok fejlesztéséről és a román EU-tagságról tárgyalt márc. 29-én Rómában Iliescu elnök Oscar Luigi Scalfano államfővel és Lamberto Dini miniszterelnökkel. Olaszország Románia egyik legfontosabb nyugati partnere. A két ország közti külkereskedelmi forgalom 1994-ben meghaladta az 1,5 milliárd dollárt. Iliescu elnök márc. 30-án Genovában 600 millió dollár értékű megállapodást ír alá a Cernavodában működő atomerőmű bővítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./