Robert Fico várhatóan Szlovákia legfőbb ügyészének álláspontját küldi meg válaszul Gyurcsány Ferencnek, aki levélben kérte a szlovák kormányfőt, hogy a dunaszerdahelyi rendőri beavatkozásról folytasson le egy önálló, a rendőrségtől független vizsgálatot, és annak eredményét küldje meg Magyarországnak. „Nem egészen értem, miért nem tegnap (a révkomáromi találkozón) fogalmazta meg ezt az elvárását Gyurcsány Ferenc” – mondta Fico november 16-án, vasárnap este a TA3 szlovák hírtelevízió stúdiójának vendégeként. Fico elmondta: számos, Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott dologról nem a révkomáromi megbeszélésük során, hanem csak az azt követő sajtótájékoztatón értesült. Ilyen volt például az, hogy az őt Budapestre invitáló meghívás sem a négyszemközti megbeszélés alatt, hanem csak a sajtótájékoztatón hangzott el. Gyurcsány megbeszélésre hívta az öt parlamenti párt elnökét, valamint az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, hogy tájékoztatást adjon a szombati magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón történtekről. /Gyurcsány írt, Fico válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Tizenhatodik évébe lépett Sepsikőröspatak és a magyarországi Mezőtúr város testvértelepülési kapcsolata. A tizenötödik évfordulót nemrég közösen ünnepelték meg a Vadas alatti faluban. A kapcsolat ápolásában nemcsak a községközpont, hanem a hozzá tartozó Kálnok is jeleskedik. Évente kölcsönösen meglátogatták egymást a települések küldöttségei. Mezőtúr önkormányzata emléktáblát és mellszobrot állított a kálnoki Bedő Albert (1839–1918) erdőtörvény-alkotónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, s szeretné megörökíteni a sepsikőröspataki Szinte Gábor (1855–1914) néprajz- és művelődéstörténeti kutató emlékét is. /Kisgyörgy Zoltán: Tartós kapcsolat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Még nem érkezett válasz a Krónika napilap kiadójának magyarországi vezetőitől arra a szerkesztőségi levélre, amelyet a lap belső munkatársai azzal a céllal írtak, hogy a vezetőség vonja vissza a két kollégájukra – Papp Attila Zsolt, a Szempont melléklet szerkesztőjére, valamint Burus János Botond, a kultúra rovat szerkesztőjére – vonatkozó elbocsátási határozatát. /F. H. : Krónika: még zajlanak a tárgyalások a kiadóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Nagy felháborodást keltett Kolozsvár legnagyobb kábeltévé szolgáltatójának, az UPC-nek a múlt heti döntése, amelynek következtében két magyar nyelvű tévéadót (Minimax és a Hálózat) száműzött a műsorrács analóg változatából. Az UPC most félig visszakozott: Kolozsvárott a Minimax magyar változata visszakerült a műsorrácsba. /Póka János András: Engedmény az UPC-től: ismét van Minimax. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Értelmiségiek és szakmai csoportok dolgoztak november 19-én „Székelyföld újjászületésén”, közös Kovászna és Hargita megyei szakpolitikák kidolgozásán. A Székelyföld másképp konferenciának az árkosi Európa Tanulmányi Központ adott otthont; Markó Béla RMDSZ-elnök, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke és Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke nyitotta meg a Székelyföld felzárkózásának témakörét elemző rendezvényt. Előadások hangzottak el a székelyföldi közművelődés-, oktatás- és egészségügyi ellátás témákban, de Székelyföld helye az erdélyi társadalom szerkezetében, illetve a székelyföldi romák társadalmi integrációjának irányai témákban is voltak előadások. Végül bemutatták a Székelyföld, mint turisztikai márkanév kutatási tervet. /Kovács Zsolt: Székelyföld újjászületésén dolgoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Hangsúlyt kell fektetni a székely önazonosság és öntudat erősítésére, ki kell alakítani a közös fejlesztési stratégiát, és regionális fejlesztési intézetet kell létrehozni – hangzott el többek közt a Székelyföld másképp című konferencián. /Bíró Blanka: Bizonyíték a Székelyföld létezésére. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánát térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – mondta az MTI-nek Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánát térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és a romániai Zsombolya város tanácsa közösen szervezte a tanácskozást a térség településeinek polgármesterei, megyei és tartományi politikusai részvételével. /A Bánát felértékelődik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ „Nem a régiókat kell etnicizálni, ahogyan az eddig történt, hanem az itt élő etnikumokat regionalizálni, helyreállítani a hagyományos bánsági identitástudatot” – mondta Törzsök Erika, aki a határ menti térségek együttgondolkodásában, szellemi potenciáljának kiaknázásában látja a régió jövőjét. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Normatív, kiszámítható finanszírozásról szóló támogatási szerződést kötött november 19-án a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), valamint a Partiumi Katolikus Egyetem (PKE). Az aláírók szerint a mostani tanévre, működési célokra 1,42 milliárd forintot kap a magyar költségvetésből a két magánegyetem, amelynek már magyarországi hallgatói is vannak. A Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke által aláírt megállapodás hosszú távon teremthet kiszámítható körülményeket az erdélyi magyar magánegyetemek számára – ebben egyetértettek az aláírásnál jelen lévők, Gémesi és Kató mellett Szilágyi Györgyi, a PKE rektor-helyettese, valamint Dávid László, az EMTE rektora. Kató Béla elmondta, hogy a Magyarországtól kapott összeg mellé 300 millió forint önrészt kell összegyűjteniük. Ezt a pénzt például a tandíjakból, egyszázalékos támogatásokból és román–-magyar vegyesvállalatok, erdélyi cégek hozzájárulásaiból szeretnék előteremteni. A csaknem egyéves előkészítés és tárgyalás eredményeként létrejött megállapodással a minőségi oktatás támogatása is célja a magyar kormánynak – mondta Gémesi Ferenc. A munkaerő-piaci helyzetre való tekintettel három nagy csoportba (kiemelten támogatott, támogatott és kevésbé támogatott) sorolták be az egyetemi szakokat. Dávid László, a Sapientia rektora az aláírás előtt újságíróknak elmondta, hogy amikor az európai uniós „bolognai oktatási rendszerre való áttérés megkérdőjelezi a minőségi oktatást, fontos, hogy kiszámítható rendszerben tudjunk dolgozni”. Szerinte a „Sapientia akkor lehet sikeres, ha hosszú távú, kiszámítható támogatást kap”. Kató Béla az állami egyetemekhez képest a Sapientia egyértelmű önállóságát hangsúlyozta, mert „így egy közösség gyorsan reagálhat a kihívásokra”. Egyelőre csak néhány hallgatójuk van az anyaországból, de már ez is egyfajta tendencia – mondta –, amely az egyetem akkreditációjának elfogadása után felgyorsulhat. /Budapesten aláírták az EMTE és a PKE támogatási szerződését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A Magyarországról jövő támogatás azonban csak a szűkös fennmaradásra elég – romániai támogatásra pedig kevés remény van. 2006–2007-ben az EMTE egy meghatározott összeget – 200 millió forintot – kapott működésének és fejlesztésének finanszírozására, most három, új típusú normatívát határoztak meg számára. A három normatíva: a képzési a tandíjmentes hallgatói létszámra épül, a tudományos a főállású oktatókra és tudományos teljesítményükre, a hallgatói pedig ösztöndíjaikat, államvizsgadíjaikat, a hallgatói önkormányzat támogatását fedező normatíva. Az új finanszírozási rendszer, az eddigiektől eltérően, az egyes szakok teljesítményét például lemorzsolódási, elhelyezkedési arányokat is figyelembe véve három kategóriába sorolja, így létrejöttek kiemelten támogatott, támogatott és feltételesen támogatott szakok. A megállapodásban az egyetemek többek között vállalják, hogy évről évre növelni fogják a saját anyagi hozzájárulásukat. Szilágyi Györgyi, a PKE rektora beszámolt arról, hogy az egyetem alig egy hónapja akkreditációt kapott, ami a román állami finanszírozás feltétele, de véleménye szerint támogatásra mégsem számíthatnak. Hasonló a helyzet az EMTE esetében is, bár ők még az intézményi akkreditációt nem kapták meg. Dávid László, az EMTE rektora szerint a gond az, hogy eddig még egyetlenegy magánegyetem sem kapott támogatást a román államtól. A rektor, hogy az egyetem olyan szűkös keretből működik, amely csak az oktatás fenntartását biztosítja, a MeH-től kapott eddigi összeg pedig a tavalyi szintet fenntartó működésre elég. /Kánya Gyöngyvér Sapientia: új rendszer, kis pénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Visszaszerzett kastélyaik, udvarházaik uniós alapokból való felújítására biztatja az erdélyi nemeseket a fejlesztési tárca vezetője, Borbély László. A miniszter november 18-án Marosvásárhelyen találkozott a magyar arisztokrácia képviselőivel, az erdélyi arisztokrácia leszármazottjait tömörítő Castellum Alapítvány tagjaival, akikkel tudatta, hogy a Regionális Operatív Program keretében ingatlanonként akár 25 millió eurós összegre is pályázhatnak. Ennek feltétele, hogy a tulajdonosok társuljanak egy civil szervezettel, vagy kössenek legalább tízéves bérleti szerződést az önkormányzatokkal. A 2 és 50 százalék között mozgó önrész is elengedhetetlen feltételnek számít. A miniszter felhívása vegyes fogadtatásban részesült. Többen nehezen visszaszerzett ingatlanjaik újraállamosítását látják a hosszú távú szerződés megkötésében. Olyan örökös is akadt, aki kimondta: mindez csak kampányfogás az RMDSZ részéről. Erdély szinte valamennyi műemlék jellegű kastélya vagy udvarháza romokban hevert, vagy legjobb esetben lelakott állapotban van. /Szucher Ervin: Feltételes kastélymentés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Erdély egyetlen Árpád-szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrász műkőből készített alkotását 2003. július 26-án avatták fel Altorján. Nemrég Daragus Attila, Torja polgármestere kezdeményezésére a szobor előtti téren bekerített Árpád parkot létesítettek, melyhez Pethő Sándor helyi faragó, a világ legnagyobb székely kapujának elkészítője nem hagyományos székely gyalogkaput, hanem farönkökből a pogány korra emlékeztető, faragott oszlopkaput készített és állított fel. /(Iochom): Árpád park és -kapu Torján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

A magyar tudomány napja, a tudomány világnapja és Az ember tragédiája ősbemutatójának 125. évfordulója alkalmából tartott előadást Temesváron, a Magyar Ház Bolyai emlékszobájában Toró Tibor atomfizikus, az MTA külső tagja. A tudomány, a tudás és a tudós szerepe Madách Tragédiájának eszmerendszerében című, vetített képekkel illusztrált előadása során Toró Tibor professzor a fizikus szemével elemezte Madách Imre halhatatlan művének tudományfilozófiai vonatkozású sorait, olyan meglepően helytálló tudományos gondolatokat tárva fel, mint a Földön kívüli élet feltételezése, a súlytalanság állapota vagy a világ energiagondjainak megoldására tett javaslat. Az ember tragédiája a világ legtöbb, mintegy 40 nyelvére lefordított magyar irodalmi mű, ez alkalommal Toró professzor a hallgatóságnak bemutatta a különböző nyelvű fordításokból összeállított emlék-kiállítást. /Pataki Zoltán: A Magyar Tudomány Ünnepe a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Aláírták a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorblokkjának megépítésével és üzemeltetésével megbízott nemzetközi vállalat létrehozásáról szóló egyezményt. A román állam birtokolja az újonnan alapított vállalat részvényeinek 51 százalékát. A 2015-ben üzembe helyezni tervezett két reaktor építésére a román állam körülbelül 2 milliárd eurót fordít, vagyis a várhatóan 4 milliárd eurós összköltség felét állja. A Fekete-tengerhez közeli, Duna-parti Cernavoda mellett jelenleg két reaktor üzemel, az atomerőmű Románia áramszükségletének körülbelül 18 százalékát fedezi. A négy reaktor várhatóan Románia áramszükségletének 40 százalékát termelheti majd meg. /Egyezmény a cernavodai atomerőműről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Asztalos Lajos megnézte a 24 kötetes Nagy Katalán Lexikont (Grande Enciclopedia Catalana, GEC). A lexikonban a román ún. folytonossági elmélet alapján írták meg a történelmi múltat. Ezért Asztalos Lajos levelet írt a lexikon kiadójának, sok adattal cáfolva a román folytonossági elméletet, mely szerint a román nép a dákok ellatinosodásával alakult ki. Asztalos Lajos választ kapott a kiadó igazgatójától. Elfogadták észrevételeit és jelezték, a lexikon következő kiadásában módosítani fogják a szöveget. Asztalos később hozzájutott Kazár László Tények a fikció ellen: Erdély – oláh/román őshaza Kr. e. 70 óta? című könyvéhez. Ebben a szerző egybevetette többek között az Encyclopaedia Britannica jó néhány kiadásának, több osztrák, dán, finn, francia, görög, holland, magyar, német, olasz, portugál, brazil, román, spanyol, svájci stb. lexikonnak az első világháború előtt és után, illetőleg a második világháború után Magyarországra, illetőleg Erdélyre és Romániára vonatkozó történeti részét. Ebből kiderül, hogy az első világháború előtti, de az utána kiadott lexikonok egy része is a valós történelmi adatokat közli. A második világháború után megjelentek viszont majdnem mind a román, ún. folytonossági elmélet alapján íródtak. A magyar történészeknek figyelemmel kellene kísérniük a különböző nyelvű lexikonok meg más, történeti adatokat tartalmazó könyvek Erdélyre vonatkozó szövegét, és a hamis adatokat meg kellene cáfolniuk. Miért nem teszik ezt? Félelemből? Nem akarják „sérteni” a szomszédok érzékenységét? /Asztalos Lajos: Történelem a Nagy Katalán Lexikonban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Két külföldi és négy saját produkció, egy fotó- és egy installáció-kiállítás megnyitó, egy könyvbemutató, egy felolvasószínház, előadás-vetítések, két emeleti előcsarnokbeli beszélgetés a két külföldi produkció alkotóival: ez lenne a Kolozsvári Állami Magyar Színházban zajló Európai Színházi Unió 17. Fesztiváljának eddigi „leltára”. Tizenegy éves várakozás után végre átadták a stúdiószínházat, a teremben először a portugálok léptek fel, a Teatro da Rainha Ella című előadás avatta a 100 férőhelyes stúdiószínházat. /Musca Szabolcs: UP FEST: az Európai Színházi Unió 17. Fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

A Bestseller avagy a bestia nem alszik /Belvárosi Könyvkiadó, Budapest/ című kötet Korpa Tamás értékelése szerint Lászlóffy Csaba prózájának szintézise, markáns gyűjteménye. Szilágyi Júlia irodalomkritikus méltatásában kifejtette: Lászlóffy Csabának külön helye van az irodalomban, amely nem téveszthető össze senki máséval. A kötetbe foglalt írások értéke a nyelvi gazdagság, a lelemény. A másik bemutatott könyvről Kántor Lajos elmondta: a Kolozsvár Társaság fennállása óta először mutatnak be román nyelvű könyvet. A szerző, Lukács József, a Román Írószövetség kolozsvári lapja, az Apostrof szerkesztőségében dolgozik. Először Kolozsvár történetét írta meg röviden, és a kötet akkora sikert aratott, hogy folytatásként vállalkozott arra, hogy Kolozsvár történelmének egy kevésbé ismert korszakával, a gótikával foglalkozzon. Lukács József hangsúlyozta: nem távolodott el a magyar kultúrától, éppen ellenkezőleg, ezt szeretné átmenteni a román nyelvű befogadók felé. Érzékeli, hogy hiányzik az erdélyi kultúrák közötti párbeszéd, törekvései pedig arra irányulnak, hogy a román és a magyar kultúra ne párhuzamosan haladjon egymás mellett, hanem közeledjen egymáshoz. /S. B. Á. : Kettős könyvbemutató a Kolozsvár Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Dr. Benedek István Marosvásárhely városi tanácsosa szerint valakik félrevezetik a sajtót, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ-tanácsosok között. Kijelentette: a frakció jogi megbízottjának rossz menedzsmentje miatt topog egy helyben a Somostető-ügy, ezért személyesen indít jogi eljárást a polgármesteri hivatal ellen. Arra a kérdésre, hogy ki akar széthúzást, konfliktust a frakcióban, Benedek István nem válaszolt, mondván, még nincsenek konkrét adatai, de ezeket a dolgokat hamarosan tisztázni kell. /(mózes): Valakik meg akarják bontani az RMDSZ- frakció egységét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Bemutatkozó látogatásra Temes megyébe érkezett Szilágyi Mátyás, frissen kinevezett kolozsvári magyar főkonzul. Temesváron a Magyar Házban megtartott sajtótájékoztatóján Szilágyi Mátyás beszámolt bánsági körútjának eddigi tapasztalatairól, végül bejelentette: Konstanca és Jászvásár után, a közeljövőben tiszteletbeli magyar konzulátust hoznak létre Temesváron is, amelynek feladata lesz a magyar-román gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése. A kolozsvári főkonzul Zsombolyán részt vett a román-magyar-szerb határon átnyúló együttműködési lehetőségeket áttekintő konferencián, példa értékűnek nevezte a magyar nyelv és a város magyar elnevezése szabad használatának gyakorlatát: „Zsombolyai mintára, követendő a törvények rugalmas, permisszív alkalmazása. Kolozsvár is tanulhatna a zsombolyai példából, ahol a magyar lakosság aránya megközelíti a 20%-ot, mégsem tették ki város magyar nevét feltüntető táblát” – mondta Szilágyi Mátyás, aki ugyanakkor negatív tapasztalatként értékelte azt a tényt, hogy az 1930-as években a helyi magyar közösség adományaiból épített, jogtalanul elkobzott temesvári Magyar Házat a rendszerváltás után közel 20 évvel sem szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának. „Szóvá teszem a magyar külügyminisztérium illetékeseinél a Magyar Ház kérdését” –mondta a főkonzul. Szilágyi Mátyás hangsúlyozta: minden eszközzel meg kell akadályozni a magyar szórvány-közösségek asszimilációját, ezért a román és a magyar államnak is kötelessége támogatni a magyar nyelvű oktatási és kulturális intézményeket, az identitás-megőrzésben fontos szerepet játszó egyházakat. A főkonzul elégedett volt a Bartók Béla Líceumban, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban tett látogatása során szerzett tapasztalatokkal, az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélések eredményével. /Pataki Zoltán: Tiszteletbeli magyar konzulátus létesül Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

„Nem lett volna természetes, ha az államfő ölbe tett kézzel ül, mikor egyre nyilvánvalóbbak a pénzügyi és gazdasági válság jelei Romániában is” – indokolta az Traian Basescu, miért járta körbe a múlt héten az országos érdekeltségű vállalatokat. Traian Basescu azokra a vádakra válaszolt, miszerint kampányérdekekből látogatta meg a Dacia üzemet, az Oltchimet, a galaci Mittal kombinátot, majd a kolozsvári Nokiát és a marosvásárhelyi Azomurest. A látottakról az államelnök azt a következtetést vonta le: nem áll fenn az a veszély, hogy az elmúlt évek nagybefektetései csődöt mondjanak. Újságírói kérdésre válaszolva Basescu azt mondta: mindenképpen politikust nevez ki miniszterelnöknek. /Basescu: a válság leküzdhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke ellen tett feljelentést a sepsiszentgyörgyi illetőségű Dan Tanasa, kifogásolva a Hargita Megye Tanácsa honlapjának egynyelvűségét. A feljelentés kapcsán Borboly Csaba elmondta, hogy a megyei tanács honlapján az információk vegyesen szerepelnek, van ami csak románul, van ami csak magyarul és van ami csak angolul van rajta. Ennek oka a jelenleg használt rendszer elavultsága. /Újabb feljelentés Sepsiszentgyörgyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./

November 22-én tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a Tudományos Diákkörök VII. Erdélyi Konferenciájának díjkiosztó ünnepségét. A középiskolai tudományos élet megmérettetésére 300 vendég érkezett, Erdély számos jelentős közép- és ipari iskoláját képviselve. Hét szekcióban bemutatott tízperces kiselőadásaikat a gondolatok frissessége, a témák változatossága és időszerűsége jellemezte. A jó tudományos dolgozat ismérveit sorolta fel dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, a rendezvény fővédnöke. Erdélyt a Kárpát-medencei döntőn, amelynek helyszíne a tavasszal Pannonhalma lesz, 27 diák képviseli. Erdély Loránd, a Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke szerint valamennyien esélyesek, hogy díjat nyerjenek. /Bodolai Gyöngyi: "Mai fiatalok, mai pedagógusok. " Eredményhirdetés a TUDEK-en. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/

Dr. Lőrinczi Gyula egyetemi tanár a román vezérkar ezredeseként vonult nyugdíjba. Utána, 1996–2000 között a színromán Giurgiu megye szenátora volt, az RMDSZ képviseletében. A 80 éves Bukarestben élő dr. Lőrinczi Gyula elmondta, Szilágy megyei Zsibó szülöttje, Zilahon, Ady Endre iskolájában érettségizett, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika fakultásán szerzett diplomát, azóta Bukarestben él. A Katonai Akadémián a professzori fokozatig jutott el, 1965-ben doktorált. Abban az időben a Katonai Akadémián más-más tanszékeken ugyan, de három magyar tudós vett részt a román hadsereg elitjének szakmai képzésében: dr. Márton Gyárfás, udvarhelyi származású geodéta, dr. Györfi Jenő matematikus, mérnök, jelenleg a csíkszeredai Sapientia Egyetem tanára és dr. Lőrinczi Gyula. Az utóbbi pályafutása új fordulatot vett, amikor a Nagyvezérkar kötelékében megalakult a Katonai Műszaki-Technológiai Intézet. Újdonsült igazgatója, Lupescu tábornok Lőrinczi ezredesre bízta egy tizenhét tagú kutatócsoport irányítását, hogy matematikai módszereket dolgozzanak ki harcászati jelenségek leírására. Munkájának elismerését jelzi, hogy a kozmikus háromszögelés kiegyenlítésére vonatkozó kutatásainak eredménye a román nyelvű közlés után megjelent angol, orosz és francia nyelven is. Hiába voltak azonban szakmai sikerek, a politika törést hozott katonai pályafutásában. Lőrinczi Gyula felesége magyar, három gyermekük anyanyelvén tanult a jelenleg Ady Endre nevét viselő líceumban, de ezt a Ceausescu idején román középiskolává változtatták. A megalakult RMDSZ első követelései közé tartozott, hogy a bukaresti magyarság kapja vissza jogos tulajdonait, a Petőfi Házat és az 1815-ben alapított iskoláját. Ebben a küzdelemben tevékeny szerepet vállalt Lőrinczi Gyula is, mint az iskola szülőbizottságának elnöke. Többször nyilatkozott a tévében. A vége az lett, hogy a magyarok visszakapták ősi iskolájukat, de Lőrinczi Gyula ezredest a hadsereg nyugállományba helyezte, egyedül őt a vezérkar azonos életkorú főtisztjei közül. Ekkor egy volt tanítványa elintézte, közbenjárt, hogy a Román Akadémia Geodinamikai Intézete szerződtesse Lőrinczi Gyulát kutatónak. Ez megtörtént. Új munkahelyén matematikai módszerekkel feldolgozta a földkéregmozgások nyolc éven át végzett romániai méréseinek eredményeit. Erre s az intézet addig nem talált vállalkozót, mert ilyen munkához geodéziai, geofizikai, csillagászati, modellezői ismeretekre is szükség volt. Ezzel továbbfejlesztette Hazay István professzor, a budapesti Műegyetem egykori rektorának a földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítésére javasolt és világszerte elismert elméletét. Vonatkozó tanulmányát Lőrinczi Gyula 2002-ben bemutatta Csíksomlyón is, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság Geodéziai Főosztályának találkozóján, majd közölte Budapesten, a Geodézia és Kartográfia c. szakfolyóiratban. /Barabás István: Vendég Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, hogy a székelyföldi közösség nemcsak területi, hanem kulturális és személyi elvű autonómia elérésére törekszik. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester arról szólt, hogy a Székelyföldnek etnikai súrlódásoktól mentes autonómiát kell kivívnia. A Székely Nemzeti Tanács átadták a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukennek, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséjának az autonómia-statútumot. Kuszálik Péter újból ironikusan írt az autonómia-tervekről /az autonómia egy olyan gumicsont, amivel bő másfél évtizede játszadoznak a karrierpolitikusok és az amatőrök/. Borbély Zsolt Attila "a 15 évvel ezelőtti neptuni titkos RMDSZ–PSD- tárgyalásokkal kezdődött folyamatról tartott előadást". Kuszálik megjegyezte, hol van már a PSD és Neptun? /Kuszálik Péter: Olvasom az újságban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Elhunyt Kónya Ádám tanár, aki a miénk, a magyaroké, egész életet átfogó magyar nemzetépítő munkássága predesztinálta őt. Kónya Ádám a székelymagyarság eredeztetésében is a maga útján járt, históriai tényekre alapozott meggyőződése vezette, nyelvészeti, néprajzi, etnobotanikai, történeti ismeretek alapján közelített a kérdéshez, emellett Kőrösi Csoma Sándor útjának-sorsának, Szentkatolnai Bálint Gábor életművének, II. Rákóczi Ferencnek és általában a kuruc korszaknak, majd Kossuth törökországi emigrációjának elkötelezett kutatója volt, Enciklopédikus tudása, páratlan műveltsége tettél élménnyé előadásait. Sylvester Lajos negyven éven át együtt munkálkodott vele. Kónya Ádám nem volt ,,könnyű ember". Az igazáért, az ügyekért kiálló, vitapartnereit néha meg is leckéztető, elkötelezett antikommunista. Halála előtt néhány nappal felháborodással tiltakozott a Háromszék napilap kilakoltatása ellen. Nem volt olyan helytörténeti, történeti, néprajzi, művészettörténeti, kultúrhistóriai, művelődéstörténeti téma, s nem volt olyan, a tudományokban, művészetekben, nemzetépítésben értéket teremtő személyiség, forradalmár, ellenálló, akiről Kónya Ádám egy papírfecnire felírt néhány eligazító szóból ne rögtönzött volna sodró ívű előadást, s a témát ne tudta volna írásban is kibontani. Sokan biztatták: közöljön többet. Remek előadásainak témáit bontsa ki könyvben, kiadványban is. Ezt nem tette, de ennek az ember teherbírásának végessége volt az akadálya. Sepsiszentgyörgyi otthonában a nagyszoba padlóján összevisszaságban voltak bizonyos oldalakra kinyitott könyvek, lapszámok, rajzok és fotók. Könyvek púposodtak széken, asztalon, kredencen, szekrények tetején. Tanítványai rajongtak érte. Meg nem jelent könyvei, tudományos értekezéseinek sokasága tanítványainak és hallgatóinak emlékeiben, tudásában él és gyarapszik tovább. /Sylvester Lajos: Nem várt szellemi napfogyatkozás: meghalt KÓNYA ÁDÁM. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

A szlovák kormány nem támogatja a Magyar Koalíció Pártjának javaslatát az oktatási törvény módosítására. Az MKP két képviselője – Berényi József és Szigeti László – által előterjesztett javaslat a földrajzi megnevezések használatát érintette a szlovákiai nemzeti kisebbségek számára készített tankönyvekben. A szlovák oktatási tárca a módosítás elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes az érvényben lévő államnyelvről szóló törvénnyel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) irányítása alatt működő oktatási tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a földrajzi neveket a tankönyvekben és a szakmai publikációkban kötelező módon államnyelven kell használni. /A szlovák kormány nem támogatja az MKP javaslatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Lelkésztől szokatlan hangnemben támadta egy, a YouTube-on is látható kisfilmben az RMDSZ ellenzékét, Luther Mártont és a protestánsokat Rózsa Gáspár deményházi plébános. A magát közösségi vezetőnek nevező római katolikus pap kijelentette: aki nem szavaz a szövetségre, vasárnap majd agyonveri a templomban. Az egyházfők elítélik Rózsa magatartását. “Nem tette jól Luther, amikor 1546-ban kiállt az egyházból. Agyon kellett volna verni három püspököt és két papot, és azt mondani, hogy egyek maradunk, katolikusok maradunk” – jelentette ki a tévékamera előtt Rózsa Gáspár deményházi plébános. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nem tudott érdemben hozzászólni az ügyhöz. A Krónika munkatársától szerzett tudomást a nyárádmenti lelkész megnyilvánulásáról, akit nem is vett védelmébe, és nem is határolódott el tőle. “Amíg nem látom a filmet, nem tudok hozzászólni. De, ha tényleg ezt mondta, amit ön most beolvasott nekem a telefonba, akkor biztos botrány lesz belőle” – nyilatkozta az érsek. “Egy ilyen embernek nincs is mit válaszolnom – szögezte le Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházközség generális direktora. Nagy László vásárhelyi unitárius esperes reményének adott hangot, miszerint Rózsa nem az egyház, hanem kizárólag a saját álláspontját hozta nyilvánosságra. Rózsa lealacsonyítóan beszélt Markó Béla ellenjelöltjéről, Kincses Elődről is, akit nem tart embernek, és teljesen esélytelennek vél. A felvételen a pap feltette a kérdést a jelen levő Markó Béla szövetségi elnöknek és népes kampánystábjának: “Gyerekek, miért vagytok úgy beszarva?” A felvételen addig többször felnevető Markó Béla is megszólalt, mondván, hogy “ha a választókat is így fogja bátorítani, mint minket, akkor nem lesz gond”. A Mediafax hírügynökségnek az esetet firtató kérdésére válaszolva Markó kifejtette: “Mi nem veszünk részt negatív kampányban, bár megpróbálnak belerángatni. Az RMDSZ nem használ ilyen módszereket”. Az RMDSZ-elnök ellenjelöltje, Kincses Előd elkeserítőnek tartja, hogy a római katolikus egyház egyik papja városszéli hangnemben ostorozza a politikailag és felekezetileg máshová tartozókat. /Szucher Ervin: Kampányoló plébános. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Minderről a Népújság úgy számolt be, hogy nem közölte, mit mondott a plébános. – Dr. Kincses Előd független szenátorjelölt szerint "elfogadhatatlan kampányfogásokat" rögzít az a videofelvétel, melyet a jelölt sajtótájékoztatója keretében vetítettek le. A filmrészlet a deményházi római katolikus plébánián készült, és a helyi plébános látható rajta az RMDSZ parlamenti jelöltjei társaságában, amint arról biztosítja a szövetség politikusait, hogy a helyi választók rájuk fognak szavazni. Kincses kifejtette, hogy szerinte az RMDSZ és Markó Béla mocskosan kampányolnak ellene. /(benedek): "Leleplező" filmfelvétellel támadja az RMDSZ-t Kincses Előd. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Az RMDSZ csúcsvezetősége ismét beigazolta, hogy fél a versenyhelyzettől, állapította meg Kincses Előd független szenátorjelölt, Markó Béla pedig retteg a tévévitától. Sebtében, kormányrendelettel, RMDSZ-hozzájárulással módosították a választási törvényt, amely a független jelölteknek nem teszi lehetővé, hogy saját pénzükön politikai kampányhirdetéseket sugároztassanak a területi rádióadókban. A választók leggyakrabban a munkahely-teremtést, az utak, járdák kiépítését, a földek és erdők visszaszolgáltatási folyamatának a felgyorsítását kérték. Kincses egy tiszta Romániát, tiszta Erdélyt és tiszta Maros megyét szeretne. Elmondta, hogy néhány községben feketelisták készültek az ő támogatóiról. „Ez már nem érdekvédelem, hanem érdekfélelem!” – minősítette. Ennek ellenére a jó ügy érdekében együtt fog működni az RMDSZ-szel, mert a szövetség eredeti programjának a kidolgozásában ő maga is kivette a részét. /Szucher Ervin: Tiszta Erdélyt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az egyéni választókerületes rendszerben a Gyergyói-medencét három részre osztották? Ez bizonyítja, hogy az úgynevezett érdekvédelmi szövetség mennyire törődik a székelység sorsával, jelentette ki Becsek Garda Dezső független képviselőjelölt. A Gyergyói-medencében természetes történelmi közösség fejlődött ki, a város és a körülötte lévő községek mindig is egységet képeztek. Ez az intézkedés nem az egységet szolgálja, hanem bizonyos emberek parlamenti pozíciójának a megőrzését. Garda három mandátum idejére az RMDSZ színeiben volt képviselő a parlamentben, most azonban nem támogatja őt a szövetség. „Az RMDSZ-ben mindig én voltam a fekete bárány, mert volt önálló véleményem, és kiálltam mellette. Az erdővisszaszolgáltatás és az autonómia ügye, amiért küzdöttem, az RMDSZ programjában benne volt, a szövetség azonban igazából sosem állt ki mellette. 2003-tól kezdődően mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak tőlem” – vallotta. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosságra hozta, hogy Garda nyilatkozatot írt alá, miszerint sem függetlenként, sem más párt színeiben nem jelölteti magát. Ehhez tudni kellene, hogy mi történt azon a bizonyos küldöttgyűlésen, de a részleteket Garda nem hozza egyelőre nyilvánosságra, a tisztességes kampány elve alapján. Garda Dezső eddigi munkáját szeretné folytatni. A tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvény ugyan megszületett, viszont a tulajdonosok nem birtokolhatják erdeiket, illetve korlátozzák tulajdonjoguk gyakorlását. /Jánossy Alíz: Folytatná a munkát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A napokban tárgyalóasztalhoz ültek Avasújvárosban a helyi tanács RMDSZ-es és MPP-t képviselő tagjai. A megbeszélés eredményeképpen az RMDSZ helyi szervezete nyilatkozatot tett közzé, kifejtve: a helyi RMDSZ-es és MPP-s egyezség szerint az RMDSZ jelöltjeire voksoljanak. A helyi önkormányzatban jelenleg a román többség dönt, meg sem kérdezi a magyarság képviselőit. Ezért döntöttek úgy, hogy egységesek lesznek a szavazásnál. /Avasújvárosban nagy lépés történt a magyarság összefogása érdekében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Sajtótájékoztatón adott hangot felháborodásának dr. Garda Dezső független képviselőjelölt, amiért az RMDSZ a kampány során számtalanszor ellehetetlenítette munkáját, most pedig megakadályozza, hogy választóival találkozzon, rágalmakkal akarja szavazóbázisát eltántorítani az ő támogatásától. Volt település, ahol az RMDSZ-esek botrányt csaptak, televíziók tiltották meg kampányfilmje bejátszását, vagy csillagászati összeget kértek a sugárzásért. Dr. Garda Dezső nyilatkozatot adott át a sajtó képviselőinek azon vádra válaszolva, mely szerint neki lakása lenne Bukarestben. Elmondta, Demény Lajos akadémikuson, neves történészen segített, ellentétben az RMDSZ-es társaival, akiknek „nem jutott pénzük" a tudós lakásgondjának megoldására. A nyilatkozat szövege szerint: „ha az RMDSZ rágalmazó, fizetett hirdetésben törvénytelen tettnek minősíti azt a tényt, hogy kölcsönnel és anyagi támogatással járultam hozzá Demény Lajos akadémikusnak az ANL-lakáshoz való hozzájárulásához, az érdekvédelmi szervezet saját magát rágalmazza, mivel a lakás Borbély László középítkezési miniszter jóváhagyásával került a kilakoltatott tudós tulajdonába. Nekem azért kellett felvállalnom a jelzáloghitelt, mivel az ilyen lakásokhoz való hozzájutás csakis bankon keresztül valósulhat meg. Az RMDSZ vezetése Demény Lajos lakásügyét Markó Béla lakásszerzéséhez hasonlóan is megoldhatta volna" – áll a nyilatkozatban. /Balázs Katalin: Garda akadályoztatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

Az elhunyt Kónya Ádám emléke előtti tisztelgéssel kezdődött a Tőkés László részvételével tartott fórum november 26-án Sepsiszentgyörgyön, majd a kommunizmus éveire emlékezett a református püspök. Felidézte a falurombolás elleni nyilatkozatot, majd a kommunizmus elleni küzdelem kapcsán hangsúlyozta: a papságon, sőt, a református egyházon belül is voltak besúgók, közülük sokan ma is közéleti szerepet vállalnak. Szükséges a totalitárius rendszer elleni küzdelem, hogy a közélet megtisztulásához járuljon hozzá – mondta a püspök, rávilágítva: a kommunizmus ma is tovább él a mentalitásban, ezt bizonyítja, hogy ma sem szívesen beszélnek erről az emberek, mind az egyházban, mind az Európai Parlamentben kerülik ezt a témát. A Református Világszövetség európai nagygyűlésén a résztvevők azt mondták, nem lehet elítélni a kommunista rezsimet, mert nincsenek bizonyítékok az áldozatokra. A globális kommunizmus áldozatainak száma százmillióra tehető, ezért lenne fontos, hogy az Európai Parlament elítélje a rendszert a nácizmussal együtt, mint tette azt a román államfő a Tismaneanu-jelentés bemutatása után – mondta Tőkés, hangsúlyozva: képviselői munkájának ez az egyik fontos célkitűzése. Ugyanakkor szeretnék elérni, hogy a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák augusztus 23-át, az 1939-es Ribbentrop–Molotov-paktum aláírásának dátumát. A rendezvényen Toró T. Tibor képviselő a kommunizmus elleni küzdelem parlamenti tapasztalatairól beszélt, hangsúlyozva, a több mint másfél évtizede a Temesvári Kiáltványban megfogalmazott átvilágítási törvény (amely megtiltaná, hogy közéleti szerepet vállaljanak azok, akik az elnyomó apparátus részesei voltak) elakadt a törvényhozás labirintusában, nemrég pedig a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság működésére vonatkozó jogszabályt is alkotmányellenesnek ítélték, sürgősségi rendelettel kellett biztosítani az intézmény további munkáját. /Farcádi Botond: Szemben a kommunizmussal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./