Egyre elkeserítőbbé válik a patikák helyzete, a gyógyszertárak kamarájának képviselői bejelentették: raktáraik lassan kiürülnek, mivel a szállítók egyelőre minden szolgáltatást visszautasítanak a lej leértékelődése, illetve amiatt, hogy az árakat több mint egy éve nem változtatták. /D. I. : Krónikus gyógyszerhiánnyal küzdenek a patikák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A sáromberki Patronus Pro Sarumberg Egyesület pályázatot nyújtott be A sáromberki kulturális örökség turisztikai potenciáljának az értékesítése címmel az Európai Gazdasági Térség civil alapjához. A Teleki-kripta teljes renoválására, a Teleki-emléknap megszervezésére, valamint a grófi család nevéhez fűződő népszerűsítő tevékenységek végzésére pályáznak. Az egyesület és partnerei, a Nagyernyei Polgármesteri Hivatal és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint 53. 000 eurót pályázott meg, továbbá az önkormányzat 6. 000 eurós önrésszel járul hozzá a munkálatokhoz, közölte Bakó Levente, a Patronus Pro Sarumberg elnöke. /A Teleki-kripta felújítására pályáztak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Eltérően magyarázta Basescu államfő és a miniszterelnök a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) október 14-i ülésének felfüggesztését. Basescu azzal indokolta döntését, hogy a CSAT tagjainak előzetesen nem mutatták be a nemzetbiztonsági szempontból fontos intézmények költségvetését, ugyanakkor kifogásolta a belügyminisztérium autóbeszerzéseit. Tariceanu kormányfő az elnök politikai játszmájának nevezte a vádakat. Felfüggesztette az október 14-i kormányülést Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, mert a pénzügyi és a munkaügyi tárca vezetői csak a kormányhoz közvetlenül tartozó ügynökségek fizetéseit tartalmazó jelentéssel érkeztek a megbeszélésre, míg a kormányfő a minisztériumokhoz tartozó hatóságokét is kérte. /B. S. : Asztalt borított Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Balla Antal élete és neve egybeforrt faluja, Jobbágytelke nevével, sorsával. Bartók Béla a század elején többször is megfordult a faluban, s 1914-ben 40 népdalt vett fonográfra. Évtizedek óta működik Jobbágytelke népi együttese. Az együttesnek Balla Antallal szerencséje volt. Balla Antal /sz. Jobbágytelke, 1926. jún. 15./ meghatározó egyénisége lett falujának: 31 évig tanácstitkár, 10 évig tisztviselő. 1945-től szervezte és vezette a Jobbágytelki Népi Együttest. Neki köszönhető, hogy a falu elkerülte a kollektivizálást annak idején. A budapesti Stoller Antal szorgalmazására falumúzeumot létesítettek Jobbágytelkén, és az avatási ünnepséget egybekötötték a 80 éves Balla Antal köszöntésével, 2006. június 18-án falunap keretében megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum. Balla Antal 2008. március 30-án, 82 éves korában hunyt el. Az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében október 19-én nyílik a Balla Antal emléke előtt tisztelgő fotókiállítás. /B. D. : Fotótárlat. Balla Antal emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében mutatták be október 14-én Hebe Kohlbrugge: Kétszer kettő néha öt. Ingázó tanú Kelet és Nyugat között című kötetét. A ma kilencvennégy éves szerzőnek oroszlánrésze volt abban, hogy kialakultak és megerősödtek a holland–erdélyi magyar egyházi kapcsolatok. Kohlbrugge a vasfüggöny kialakulását követően, az erdélyi magyar protestánsok sorsán próbált javítani. Munkájának eredményeként Nyugaton jobban megismerték Erdélyt, beindult a „fordított peregrináció” (amelynek köszönhetően 1968–1995 között 24 holland teológia szakos fiatal tanult Kolozsváron), kapcsolatok alakultak ki a két országban élők között. A könyvet hollandból magyarra Kállay Csabáné Miklós Tünde fordította. /Ö. I. B. : Egy emberséges tanú vallomásai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Az egyházi személyek és a volt kommunista pártaktivisták múltjának átvilágítását szorgalmazta október 15-én a szenátus plénumában Eckstein-Kovács Péter. A szenátus jogi bizottsága kivonta az egyházi személyeket a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által vizsgálhatók köréből. Eckstein-Kovács Péter a szenátus jogi bizottsága által megszavazott előírások módosítását kérte az RMDSZ frakció nevében. „Ebben a tekintetben maradéktalanul egyet értek Tőkés Lászlóval” – mondta a Szabadságnak az RMDSZ-es szenátor. Korábban Tőkés László EP-képviselő is bejelentette: az Európai Bizottsághoz fordul, ha a most készülő átvilágítási törvénytervezet mentesíti az egyházakat az átvilágítás alól. /Eckstein-Kovács teljes átvilágítást szorgalmaz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Verbálisan zaklatta a szenátusban Serban Nicolae /Szociáldemokrata Párt – PSD/ szenátort Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor egyik fiatal meghívottja. A meghívott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) működését szabályozó törvény megvitatásán vett részt, ahol lekommunistázta Nicolaet, akit Ion Iliescu szolgájának, valamint a szekusok védelmezőjének nevezett. A szenátor kilépett a folyosóra ahol a fiatallal további szópárbajba keveredett. A bekiabálót George Simionnak hívják, és az Új Golánok szervezet képviselőjének vallotta magát. Mint elmondta, Eckstein Kovács Péter meghívottjaként vett részt a szenátus plénumában. A szenátor elismerte, hogy meghívta mindazokat, akik részt vettek a CNSAS-törvény megvitatásán, azonban sajnálatosnak nevezte az incidenst. /Botrány a szenátusban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Brüsszelben áttekintette a vitás kérdéseket Göncz Kinga magyar és Jan Kubis szlovák külügyminiszter október 15-én, az Európai Unió csúcstalálkozója előtt. Szlovák részről elismerték, hogy az oktatási törvénnyel ellentétesen csak szlovákul szerepelnek a földrajzi nevek a magyar nyelvű tankönyvekben. Dusán Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes utasította az iskolákat, hogy a jövőben olyan régebbi tankönyveket használjanak, amelyekben a földrajzi neveket mindkét nyelven, így magyarul is feltüntetik. Göncz Kinga nehezményezte az Európai Uniós források elosztásának diszkriminációját, a támogatottak között ugyanis egyetlen magyar tannyelvű iskola sincs. Kubis szerint a pályázatok még nem teljesen zárultak le, ezért ez korrigálható. Megállapodtak abban, hogy rövidesen összeül az illetékes vegyes bizottság, amelyik áttekinti a pályázati ügyeket. /Elismerték a szlovákok, hogy törvényt sértettek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Szeptember végén úgy tűnt, hogy a hóstáti gazdák föld nélkül maradnak, mert a parlament megszavazta a tudományos kutatással foglalkozó állomások helyzetére vonatkozó törvényt, amely közel 172 hektárban állapította meg a kertészeti kutatóállomás területét, ahol tudományos munkát folytathatnak. A gazdák kérték, az RMDSZ-politikusok járjanak közbe Traian Basescu államfőnél, hogy küldje vissza a képviselőház által már elfogadott törvényt a parlamentnek újbóli megvitatásra. Ez sikerrel járt: az államfő nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt a parlament két házának. Az RMDSZ Kolozs megyei politikusai pozitívan értékelték ezt a fejleményt. /Nagy-Hintós Diana: Visszaküldte a parlamentnek az államfő a kutatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Megkezdődött a Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár térben és időben című tudományos konferencia, amelyet Egyed Péter író, egyetemi tanár vezetett be. Rathmann János Budapestről Corvin Mátyás levelezéséről beszélt, ezt követően az olasz Luciano Artese Girolamo Fortis itáliai humanista íróról értekezett. Fortisról kevesen tudják, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix udvarában élt és tevékenykedett. Nicolae Sabau a jezsuiták kincses városbeli jelentőségéről beszélt, és bemutatta a rend kiemelkedő építészeti nevezetességeit a városban. Janó Mihály a Szent Mihály katedrális Schleuning kápolnájának falképeit ismertette. /Varga Melinda: A tér és idő reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Ukrajnába bejutni, sem innen kijutni nem könnyű, de a kárpátaljai magyarok vendégszeretete és a táj szépsége sok mindenért kárpótol, ezt érezte négynapos kárpátaljai útjáról visszatérve a lap munkatársa, amelyre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hívta meg. Kolozsvárról mintegy 30 fős küldöttség vett részt szeptember 25–28. között a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatán, amelyet ezúttal Kárpátalján tartottak, Beregszászon. A küldöttség gerincét a kolozsvári Zurboló néptáncegyüttes alkotta, Könczei Csongor koreográfus vezetésével. Ukrajnában ugyanaz az időzóna van érvényben, mint Romániában, a kárpátaljai magyarság mégis a magyarországi időt követi. Beregszászon Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ ügyvezető alelnöke fogadta a vendégeket, az UMDSZ volt a rendező. Kárpátalján: mintegy 100 ezer református magyar embert, 70 ezer római katolikust, 35 ezer görög katolikust és 25 ezer egyéb vallásút tartanak számon, és eddig 138 ezer magyar igazolványt bocsátottak ki a térségben. Gajdos István, Beregszász polgármestere és az UMDSZ elnöke elmondta, magyar tannyelvű líceumot alapítottak, Petőfi-mellszobrot lepleztek le, az ungvári egyetemen magyar nyelvű tanszék indult. Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. Szót kapott a megnyitón Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a közös magyar kultúra utazó nagykövete és a rendezvény ötletgazdája is mondott beszédet. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Ficseri gyermekstúdiójának műsorát láthatták a vendégek. Másnap, szeptember 26-án adták át Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet, amelynek homlokzatán az Európa-Magyar Ház felirat látható. A Szülőföld Alap támogatásával felépült intézményben otthonra talál majd a kárpátaljai magyarság összes kulturális jellegű szervezete. A küldöttségek vezetői bemutatták a magukkal hozott könyveket (az erdélyi könyvtermést dr. Kötő József ismertette). Tanácskozás kezdődött a Kárpát-medencei magyar művelődési élet lehetőségeiről. 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolták a magyarokat, becslések szerint 40 ezren pusztultak el. Kevésnek bizonyultak a vagonok az összegyűjtött emberek számára, így a pusztítást már helyben elkezdték. Az utóbbi években összeírták az elpusztultak nevét, és emlékparkot létesítettek. A küldöttek megnézték a vereckei emlékművet. A hét kőtömbből álló emlékmű végül elkészülhetett, ukrán nacionalista nyomásra a hatóságok igyekeztek minden lehetséges módon hátráltatni az ügyet 12 évig. A hét kőtömb utal a hét vezérre, valamint a hét trianoni elszakított országrészre, így lesz belőle magyar Golgota. Sólyom László magyar köztársasági elnök ukrajnai látogatása során sikerült megállapodni, szerződésbe foglalták az emlékmű befejezését, és ennek fejében Budapesten is emlékművet emeltek a kommunizmus idején 9 millió, éhínségben elpusztult ukrán áldozatnak. A munkácsi várban tartották szeptember 27-én a XIX. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, ahol a magyar történelmi vonatkozású emléktáblák mellett áll bizonyos Korjatovics Tódor bronzszobra. Elmondták, hogy ő az a ruszin nemes, aki a várat építette, az ukránok nyilván ezt hangsúlyozzák. Munkácson áll a város nagy fia, Munkácsy Mihály mellszobra, amelyet egy magyarbarát ukrán szobrász, Beleny Mihály készített és ajándékozott a helyi magyarságnak. A küldöttség az egykori Rákóczi-kastélyt is útba ejtette, itt ma iskola működik, udvarán a sztálini terror áldozatainak emléket állító táblán 149 név sorakozik. /Sándor Boglárka: „Túl a Tiszán ott van Beregszász” XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A beszámoló nem ejt szót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségről. Ez a szervezet ragaszkodik a vereckei turulmadaras emlékmű újraállításához.

Kereszténység és Európa címmel nemzetközi ökumenikus konferenciát tartanak október 17-én és 18-án a Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) és Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájának szervezésében. Tőkés László püspök, EP-képviselő bemutatja a Keresztény Európát! című programot, előadást tart többek között Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. /Konferencia a kereszténységről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Torday Cecília idén februártól a Kovásznai Városi Művelődési Ház igazgatója, menedzsere. Kicsit fájlalja, hogy több hónapos munkájának, az elmúlt időszakban szervezett művelődési eseményeknek alig volt visszhangja. Kovásznának nincs rádiója, újságja, így tevékenységükről csak a Székely Hírmondó vagy a Háromszék írhatna. Elmondta, hogy megszervezik a nagyon népszerű képzőművészeti kiállításokat mind amatőrök, mind profik számára. Elindították a filmklubot, az eszközöket külföldi adományokból szerezték be, s mivel sokat segített a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház, Kovásznán is Uránia Filmklubnak nevezték el az övéket. Új kezdeményezés a táncház. Ennek Kovásznán nincs hagyománya, s kudarccal indult. A felnőtt-táncház nem volt sikeres, de a gyermek-táncházba legutóbb annyian jöttek, hogy nem fértek el a teremben. Az épület, melyben most dolgoznak, korábban szociális intézmény volt. Nagytermük nincs, valószínűleg ez az oka annak, hogy elszoktak az emberek innen. Kovászna város művelődési életében igen fontos szerepet tölt be a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, ők működtetik az Ignácz Rózsa Irodalmi Klubot, a Fábián Ernő Népfőiskolát. Nagyon aktívak, mindig hangsúlyosan jelen vannak a város életében. Sikeres a nyár folyamán indított rendezvény, a Kovásznai Nyári Esték. Ennek célja: a város lakosságán kívül egyfajta szórakoztatást biztosítani az itt megforduló fürdővendégeknek is. /Simó Erzsébet: A visszhangtalanság sem ölheti meg a terveket (A kovásznai művelődési életről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

1958 a romániai magyarság történetében a véres megtorlásokkal, kivégzésekkel, példátlan retorzióval társuló esztendőként marad meg a közös emlékezetben. A román kommunista diktatúra számára a megtorlásokhoz az impulzust a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22. és 28. közötti látogatása jelentette. Kállai Gyula 1958. február 24-én Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy Magyarországnak a szomszédaival szemben semmilyen területi követelései nincsenek, majd kijelentette, hogy az 1956-os magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Románia területi integritása számára jelentett veszélyt. A csúsztatás abban állt, hogy revíziós követeléssel egyetlen program sem lépett fel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem programjában 16. pontként szerepelt, hogy a magyar kormány nemzetközi fórumokon képviselje a határon túli magyarok ügyét. Kállai Gyula arra is felhívta a ,,román elvtársak” figyelmét, hogy az ellenforradalmárokat példásan meg kell büntetni. Ennek a kijelentésnek azonnali hatása volt: véres kezű magyar gyilkos, Kádár János és kísérete még el sem hagyta az országot, amikor a Kolozsvári Katonai Törvényszék Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök, Csiha Kálmán református lelkész – a későbbi püspök –, Hajdu Géza, Szőcs Ignác, Szentmártoni Bálint Ferenc-rendi szerzetes perében példátlanul szigorú büntetéseket mondott ki: Fodor Pált, Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester (1996–2000) édesapját 25 évi kényszermunkára, a többieket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítélte. 1958. május 30-án Temesváron tíz személyt ítéltek halálra. Kegyelmi kérvényüket visszautasították, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa 1958. augusztus 22-én megerősítette a halálos ítéleteket. Ötven évvel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében a tíz értelmiségit, köztük dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, kivégezték. Az ötvenedik évfordulón álljon itt a névsoruk: Szoboszlai Aladár magyarpécskai római katolikus plébános, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános, báró Huszár József abafáji földbirtokos – letartóztatásakor Aradon élt –, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd, a Nemzeti Parasztpárt egyik Arad megyei vezetője, Orbán Károly mezőmadarasi, nyolc nyelvet beszélő földbirtokos, dr. Kónya Béla István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán István csíktaplocai tisztviselő, földműves, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Tamás Imre csíksomlyói tanító, Tamás Dezső csíksomlyói tisztviselő. A hozzátartozók ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai. Tamás Imre tanító három gyermekének a börtönből kiadták édesapjuk véres foltokkal tele nagykabátját. Szoboszlai Aladár úgy képzelte, hogy Háromszék lesz az általa kidolgozott Keresztény Dolgozók Pártjának és programjának központja. Bérmakeresztapja, Ábrahám Árpád torjai plébános révén a szervezkedés egyik legfontosabb központja Torja lett. A mozgalomnak sejtje működött Kézdivásárhelyen, Csernátonban. Azért fontos, hogy a mozgalom hiteles történetét a Háromszékben közölt sorozat révén elsősorban a megye lakossága ismerje meg. 50 évvel ezelőtt, 1958. október 4-én a nagyvárad-velencei művelődési házban mondták ki az ítéletet az érmihályfalvi csoport perében. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost, később magyar-francia-latin szakos tanárt halálra, 13 személyt életfogytiglani kényszermunkára és a többieket 5–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben végezték ki. Ez volt a legkegyetlenebb per, a túlélők nagy része a börtönből való szabadulás után elhunyt. A Háromszék folytatásokban közli Tófalvi Zoltánnak a Szoboszlai-per anyagát feldolgozó munkáját, emléket állítva Erdély mártírjainak. /Ötvenhat véres megtorlása Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

A Magyar Polgári Párt (MPP) autonómiareferendum-kezdeményezése politikai trükk – állította sajtónyilatkozatában Tamás Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. Fekete Károly, az MPP kézdivásárhelyi elnöke valótlanságot állított, amikor azt nyilatkozta, hogy Kézdivásárhelyen döntés született a népszavazás időpontjának kitűzéséről, jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint a népszavazásról szóló kézdivásárhelyi tanácsi határozatot az MPP-frakció szakbizottsági jelentés nélkül terjesztette elő. Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ezt cáfolta. Előzőleg Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke úgy nyilatkozott, szerinte a tanácsosoknak meg kellene szavazniuk a referendumról szóló határozatokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, hogy a referendumról szóló tanácsi határozat tervezete megfelel az alkotmánynak, de szerinte azt kellőképpen elő kell készíteni. A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei vezetősége felszólította a prefektúrát, hogy akadályozza meg a kézdivásárhelyi népszavazás megszervezését. /Kovács Zsolt: Tamás Sándor: politikai trükk az autonómiareferendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Egyöntetűen fogadta el a kézdivásárhelyi tanács az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Két nap múlva a helyi RMDSZ júniusban lemondott elnöke, Tamás Sándor közleményben tiltakozott a tanácsi döntés ellen. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor elismerte, utólag tudta meg, valóban szerepel az időpont a határozatban. Az RMDSZ-frakció megszavazta a határozatot, ennek ellenére Tamás Sándor utóbb nevükben tiltakozott. Tamás Sándor legfeljebb ideiglenes vagy leköszönt elnöknek nevezheti magát. /Farkas Réka: Tiltakoznak a népszavazás kiírása miatt (öngólt rúgott a kézdivásárhelyi RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

A magyar és román oktatási tárca által aláírandó nyilatkozat ajánlása szerint a romániai és a magyarországi oktatási intézményekben kibocsátott érettségi és egyetemi diplomákat, mesteri és doktori fokozatokat automatikusan kölcsönösen elismerik a két ország illetékesei. Román és magyar értelmiségiek fordultak nyílt levélben Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökhöz a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának menesztése ügyében. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy lejárató hadjárat folyik Traian Stef író, az intézmény vezetője ellen azért, mert számos olyan rendezvénynek is teret engedett, ahol részt vettek a magyar és a román irodalom ismert alakjai. Az aláírók közt szerepel Gabriel Andreescu, Smaranda Enache, Vladimir Tismaneanu, Ágoston Hugó, Bakk Miklós és Konrád György is. A magyar kormány évente milliárd forintos nagyságrendű összegekkel támogatja a két egyetemet /a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet/. A román kormányilletékesek ígérete szerint a PKE az akkreditálást követően kaphat pénzügyi támogatást a kabinettől. Levélben kérte a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége a román–magyar együttes kormányülés résztvevőit, hogy tűzzék az összejövetel napirendjére az erdélyi, illetve partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatását. Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája közleményében hangsúlyozza: a törvény adta keretek kihasználásával immár lehetőség nyílhat arra, hogy az anyaországi költségvetési támogatás mellett az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásban is részesüljön. /Bogdán Tibor Román–magyar diplomaelismerés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Nyilatkozatban kérte az RMDSZ-ből való kilépésének tudomásul vételét Borbély Ernő, a szövetség csíki szervezetének egyik legrégebbi aktív tagja, 18 évnyi tagság után. Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke úgy fogalmazott: „Természetesen tudomásul vesszük Borbély Ernő kilépési szándékát, megköszönjük 18 éves munkáját, és reméljük, hogy minél hamarabb visszatér erre a döntésére, ugyanis rá szükség van az RMDSZ-ben. ” Borbély Ernő 1990-ben tért haza Magyarországról, ahová az 1982-es politikai alapú bebörtönzése után vándorolt ki. 1990 és 1992 között az RMDSZ parlamenti képviselője és külügyi titkára, majd 1994 és 1996 között a területi szervezet elnöke volt. 2000 és 2008 között a szövetség színeiben két mandátumon keresztül vállalt megyei tanácsosi tisztséget. Borbély Ernő hangsúlyozta: egyéni megfontolás alapján döntött az RMDSZ-ből való kilépés mellett, egyelőre nem kíván sem más pártba belépni, sem a parlamenti választásokon indulni. Mint mondta, gyakorlatilag RMDSZ-es pályafutása első éveitől kezdve voltak a szövetség politikájának zavaró elemei, amelyek felgyűlve elviselhetetlenné váltak. Az egyik ilyen, hogy volt politikai fogolyként ugyanahhoz a szervezethez kellett tartoznia, mint egykori besúgói. Kritikusan szólt a szövetség 1992 utáni egypártrendszerre törekvő politikájáról is, és arról, hogy az RMDSZ lejáratja az autonómia eszméjét. Kitért arra is, hogy Csíkban először elnöksége alatt választották ki a szövetség tisztségviselőit és jelöltjeit előválasztások révén. Jelenleg a megyei tanács jelöltjeit egy szűk körű társaság válogatta ki. Ez tulajdonképpen az előválasztások intézményes megszüntetése – fogalmazott Borbély, hozzátéve: mindezek után felvetődik a kérdés, miért is harcolt az ember. /Orbán Ferenc: Borbély Ernő. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Együttes ülést tartott október 21-én a magyar és a román kormány Szegeden. A felek abban a házban kötötték meg kétoldalú megállapodásaikat, amelyben Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu annak idején aláírta a két nemzet megbékéléséről szóló tervezetet. Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök tizenöt miniszterrel (köztük Borbély László fejlesztési és Borbély Károly távközlési tárcavezető), államtitkárokkal érkezett. A késés miatt kétórás helyett mintegy kilencven percesre rövidült ülésen a két ország villamosenergiai és gázvezeték-hálózatának összekötéséről, az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról volt szó. A két kormány nyilatkozatot írt alá arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenek közös határ menti fejlesztésekre, napirenden volt a határ menti egészségügyi együttműködés is. Áttekintettek környezetvédelmi kérdéseket, szó volt a verespataki aranybányáról. Egyezséget kötöttek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításának folytatásáról. Nem tértek ki a Magyarországra települtek nyugdíjának problémájára, a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozására vagy a 112-es egységes európai hívószámmal kapcsolatos problémákra. A román kormányfő a 2005-ben, Bukarestben tartott első közös kormányülés egyik kiemelt napirendi pontjával, a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre nem tudott optimista hangvételben válaszolni. Újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc az autonómiára a tőle már megszokott módon érvelt: ő „csakis az európai normákkal összhangban” képzeli el bármiféle autonómiaformák megvalósulását. – „Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását” – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfőt kisebb csoport kifütyülte. „Hazaáruló!, Mocskos Gyurcsány!” – hangzottak a szidalmak. Tariceanu találkozott a magyarországi román közösséggel, biztatta őket: beszéljenek otthon is anyanyelvükön, és ragaszkodjanak nevük romános írásmódjához. Tariceanu elítélte a Magyarországon elterjedt „etnobizniszt” és a romániai magyar közösséggel példálózva hangsúlyozta: a magyarországi románok követeljék jogaik elismerését, érvényesítését. /Salamon Márton László: Közös ülések után házasságkötés Szegeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Az év végéig aláírhatják az előzetes kormányközi megállapodást a Nabucco-projektről – mondta a román miniszterelnök a magyar–román kormányülés után. A román miniszterelnök támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie. /Hamarosan megszülethet a kormányközi szerződés a Nabuccóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Az RMDSZ programjának a felvállalásával és kivitelezésével lát neki a választásoknak Kincses Előd, Maros megyei független jelölt, a sajtónak úgy nyilatkozott: RMDSZ programja jó politikai program, és „kár, hogy a szövetség csúcsvezetői nem tartották tiszteletben”. „Ha bejutok a szenátusba, nekem csak az lesz a feladatom, hogy életbe is ültessem” – mondta el az ismert marosvásárhelyi jogász. Kincses hozzátette, hogy felvállalja a Magyar Polgári Párt programját is, prioritásként kezeli az anyanyelvhasználat ügyét és az autonómia kérdését. Az indulásához szükséges 4369 aláírás helyett jóval több, mint hatezret gyűjtött össze, de csak 4900-at nyújt be a választási irodához. A listák három példányban való hitelesítése ugyanis jelentős kiadással jár. Kincses Előd nem biztos abban, hogy az RMDSZ nem óvatja meg valakivel a jelöltségét. Erre már volt precedens, mondta, amikor 2000-ben azért nem hagyták jóvá a választásokon való részvételét, mert nem csak román, hanem magyar állampolgársággal is rendelkezett. Az akkor indított perek és az uniós nyomás következtében időközben ezt a megszorító kitételt törölték a törvényből. Kincses elmondta, hogy Maros megyében számos olyan kis település létezik, ahol az emberek, mielőtt aláírtak volna, azon morfondíroztak, hogy mi lesz, ha erről tudomást szerez a polgármester. /Szucher Ervin: Tart az óvásoktól. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Telt ház előtt játszották a kolozsváriak Ványa bácsit Budapesten, az előadásokra már hónapokkal azelőtt elkeltek a jegyek. A kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi című Csehov darabjának útját siker és díjak kísérik. Diadalmenete természetesen Budapesten, a Nemzeti Színházban sem állt meg. /Kánya Gyöngyvér: Ványa bácsi, a hódító. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Nem hajlandó pontosítani a pozsonyi államfői hivatal, honnan vette Ivan Gasparovic szlovák elnök azt, hogy Szlovákiában nem 520 ezer, csupán 300 ezer magyar él. A pozsonyi Új Szó Ivan Gasparovic szóvivőjétől, Marek Trubactól szerette volna megtudni, mire alapozta az 520 528 magyar nemzetiségű ember közel felének „eltűnését”, és azt a választ kapta: „a köztársasági elnök úgy véli, nem mindenki magyar, aki a népszámláláskor annak vallotta magát”. Gasparovic kijelentette, hogy a révkomáromi székhelyű magyar felsőoktatás intézmény, a Selye János Egyetem hallgatóinak kétharmada nem tud szlovákul és szlovákokkal íratják meg a záródolgozataikat, a lap erről is megkérdezte a szóvivőt, aki erre vonatkozóan sem szolgált forrásmegjelöléssel. Albert Sándor, az egyetem rektora reagált erre: „a köztársasági elnökről ilyet nem illene mondani, de véleménye egy nagy szamárság”, mert az egyetem diákjainak nincs szüksége szlovák segítségre. A jelzett munkáikat – magyar egyetem hallgatójaként – ugyanis magyarul írják. Az egyetem szlovákiai magyar hallgatóiról elképzelhetetlen azt feltételezni, hogy ne tudjanak szlovákul, ugyanis a szlovákiai magyar középiskolákban korábban már kötelezően szlovák nyelvből is érettségiztek. Göncz Kinga magyar külügyminiszter az elmérgesedett szlovák–magyar viszonyról úgy nyilatkozott: Magyarország óvatos, nem szeretné, ha vitája Szlovákiával nacionalista-ellennacionalista összecsapásnak tűnne. A kormánypárti 168 Óra című hetilapnak adott interjúban leszögezte: „Óvatosak vagyunk. Uniós értékek alapján vetünk fel ügyeket, jogszabályi hivatkozással. ” Hozzátette: az EU a vitát nehezen érti, a gyűlöletbeszédet, a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést igen, a nacionalizmust viszont nem. /Elveszett felvidéki magyarok? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Kolozsváron a VII. „Puck” Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiváljának második napján a Metamorfózis című produkciót a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem harmadéves diákjai adták elő. /Ferencz Zsolt: Zene, mozgás és a szent láng útja a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Sólyom László hivatalos látogatása során bejárja Székelyföldet, azt a térséget, amelynek etnikai alapon is megvan a maga ,,mássága”, különbözősége, mint az ország többi régiójának, írta Sylvester Lajos. A látogatás nem követi a jelenlegi megyehatárokat, Apáca Brassó megyéhez és e város vonzásköréhez, Gyimesbükk és Sósmező Bákó megyéhez tartozik. E települések felkeresése a magyar együvé tartozás tudatának erősítésén túl jelzésértékűvé válik: ezeket a falvakat és emberi közösségeiket nem lehet és nem kell leválasztani a magyar nemzet testéről. Sólyom László a jelenlegi politikai paletta minden áramlatával és árnyalatával kapcsolatot teremt. Találkozik az RMDSZ, az MPP és az SZNT képviselőivel, egyházi és világi, civil és pártszervezetek vezetőivel. /Sylvester Lajos: Sólyom László Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Méltósággal zajlott október 23-án Sepsiszentgyörgyön az 1956-os forradalomra emlékezés. A koszorúzás az Erzsébet parkbeli kopjafánál kezdődött, majd a városháza emléktáblájánál folytatódott, végül a városi művelődési ház udvarán található emlékoszlopnál műsor zárta a megemlékezést. Kozák Albert történész ünnepi beszédében Sólyom László magyar köztársasági elnök gondolatait idézte, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy lehetőségük van azokkal együtt feleleveníteni a történteket, akik részesei voltak a forradalomnak. /Farcádi Botond: Ezerkilencszázötvenhatra emlékeztek – Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Világok között: Corvin Mátyás és kora címmel 15 ország legkiválóbb szaktekintélyeit egybegyűjtő négynapos nemzetközi konferencia kezdődött október 23-án Kolozsváron, a Román Akadémia, a Babes–Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Történeti Múzeum, a Művelődési Minisztérium és a Patrimonium Transsylvanicum Társaság szervezésében. A konferencián több mint száz előadó méltatja Mátyás király életét, uralkodását és munkásságát. Az utóbbi évtized legjelentősebb európai szakmai konferenciájának ad otthont Mátyás király szülővárosa. Ioan Aurel Pop, a konferencia tudományos bizottságának elnöke megnyitó beszédében Mátyás román, magyar és német kötődéseit ecsetelte. Viorica Crisan, a Történeti Múzeum ideiglenes igazgatója sajnálkozását fejezte ki nem sikerült létrehozni az állandó Mátyás-kiállítást, amelyről a tavalyi román–magyar közös kormányülésen döntöttek. Ő a Mátyás szoborra a legszerencsésebbnek a Mathias Rex feliratot találja. /Kerekes Edit: Nemzetközi konferencia Mátyás királyról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Meghatódottan hallgatta végig Sólyom László köztársasági elnök október 24-én Csíkszeredában, a Márton Áron Líceumban az egyik végzős tanuló gondolatait arról, hogy milyen minőségű oktatásban részesülnek a székelyföldi magyar diákok, és milyen reményeik vannak arra, hogy a szülőföldjükön maradjanak tanulmányaik befejezése után. Sólyom a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizett, találkozott az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegét, felkereste a Segítő Mária Római Katolikus Líceumot és a Márton Áron Gimnáziumot, megbeszélést folytatott Hargita megye és Csíkszereda vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyalt. Tőkés László arra kérte az államfőt, segítsen abban, hogy az erdélyi oktatási intézmények működéséhez szükséges támogatást a magyar állam továbbra is biztosítsa. Kérte továbbá, hogy az elnök a Székelyföld mellett a Partiumra is fokozottan figyeljen. – Teljes odaadással támogatom azokat a törekvéseket, amelyek a Székelyföldet önálló fejlesztési régióként képzelik el – szögezte le Sólyom László. Rámutatott: a Sapientia Egyetemnek minőségi intézménnyé kell válnia. Ugyancsak október 24-én látogatott el Sólyom László Barótra, Nagyajtára, Apáczára és Sepsiszentgyörgyre. /Tibori Szabó Zoltán: Sólyom: a Sapientiának minőségi intézménnyé kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Tőkés László püspök Sólyom Lászlónak beszélt a romániai magyarság politikai megosztottságáról is, véleménye szerint ennek az az oka, hogy Markó Béla, az RMDSZ, illetve Szász Jenő, az MPP elnöke nem találta meg a közös hangot. Sólyom László későbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a romániai választások kérdésébe egy magyar államfő nem avatkozhat be, csak egy tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni. /A magyar nemzet kulturális egységet alkot (Sólyom László Csíkszeredában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adta át október 24-én Csíkszeredában Sólyom László köztársasági elnök tizenöt volt politikai fogolynak, köztük két román származású egykori elítéltnek: Harai Pálnak, a medgyesi római katolikus plébánia nyugalmazott plébánosának, esperesnek, Orbán Péternek, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége alelnökének, az ’56-os Bajtársi Társaság alelnökének, Toader Stanca volt parlamenti képviselőnek, Alexandru Maier nyugalmazott orvosnak, Szilágyi Árpádnak, Török Józsefnek, Páll Lászlónak, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége alapító tagjának adta át. Kitüntetést kapott még ugyanezen szervezet tagjaként Sándor Bálázs, Puskás Attila, Kelemen Csongor és Biczó János, valamint Orbán Etelka, Czimbalmos Károly, Vorzsák János és Kovács Gyula. /A magyar államfő kitüntetéseket adott át Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről szeretne országos népszavazást tartani november 30-án Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert az RMDSZ veszélyezteti a nemzetbiztonságot, ha ugyanezen a napon referendumot szervez ,,Székelyföld autonómiájának kikiáltásáról”. Vadim Tudor azt is bejelentette, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a kormány, az elnöki hivatal és az RMDSZ-székházak előtt a magyar kisebbség képviselőinek kezdeményezése miatt. /Népszavazást akar Vadim Tudor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona meséjét a marosvásárhelyi Ariel Színház magyar társulata mutatta be a VII. Puck Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiváljának utolsó napján, Lengyel Pál rendezésében. /H. R. : Véget ért a Puck-fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke adta át a Háromszék szerkesztőségének az Árpád fejedelem díjat. Laudációjában hangsúlyozta, a Háromszék olyan magyar szellemi műhely, mely „romániai-erdélyi viszonylatban a legnagyobb példányszámban, legnépesebb olvasóközönség számára sugároz a Kárpát-medencéből világmagyarságig kihajló nemzeti megmaradást és jövőépítést célzó eszmeiséget anélkül, hogy bármely politikai vagy hatalmi szférával szembeni függetlenségét feladta volna. Ezért ma már nagyon sokan a Háromszéket a magyar nyelvterület hatalmi szféra által legbefolyásolhatatlanabb, legfüggetlenebb napilapjának tekintik. ”Történelmi nemzettudat-építését értékfelmutatás jellemzi. Népszerű összefoglalókat közölt a magyar nép történetéről (Nemeskürty Istvántól), s még tudományosabbat Székelyföld históriájáról (Egyed Ákostól) több mint ötven-nyolcvanezer olvasója ébresztésére. Rendszeresen megemlékezik nemzetünk történelmének, irodalmának, művészetének nagyjairól, figyeli a magyar diaszpóra szellemi világát is. A Háromszék a napilapok közül legkövetkezetesebb elkötelezettje az autonómia eszméjének. A lap újságírói: Sylvester Lajos, Kisgyörgy Zoltán, Bogdán László, B. Kovács András, Simó Erzsébet, Magyari Lajos, Ferencz Csaba, Fekete Réka, Áros Károly, Váry O. Péter, Farkas Réka, Farcádi Botond, Szekeres Attila, Mózes László. /Gubcsi Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszék szerkesztőségének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./