"A tanügyi törvény szerint a 2003-2004-es tanévtől át kell térni a kilencosztályos kötelező oktatásra, A négyéves általános iskolai oktatás egy évvel történő meghosszabbítása helyett a minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy az óvodák iskolára előkészítő nagycsoportját átviszik az iskolákba, ahol tanítónők foglalkoznak majd a hatéves gyermekekkel. A kísérleti programot egyelőre 12 megyében vezetik be (köztük Maros megyében is), majd a 2003-04-es tanévtől kiterjesztik az egész országra. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő törvénytelennek tartja a kísérlet bevezetését, annál is inkább mivel előzőleg nem kérték ki a parlamenti szakbizottságok véleményét. Kovács Júlia, Maros megyében az óvónőkért felelős tanfelügyelő elfogadhatatlannak minősítette, mivel ezelőtt két hónappal az ország hat megyéjében, köztük Maros megyében is beindítottak egy kísérleti programot, amelynek az a célja, hogy minden öt-hét év közötti óvodás korú gyereket bevonjanak a kötelező foglalkozásba. Eddig ugyanis a 12.057 óvodás korú gyerek 10 százaléka nem járt óvodába. Az óvoda egy jól működő rendszer, amit felborítani több, mint vétek. Az óvónők körében óriási a felháborodás, mivel, ha valóban kötelezővé teszik az előkészítő osztályt, sokan állás nélkül maradnak. A gyermekeknek az óvodában van a helyük, ahol játékosan, a koruknak megfelelő környezetben annyi mindenre meg lehet tanítani őket. /(bodolai): Hatévesen az iskolába. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter asszony bombasztikus kijelentései nagy visszhangot váltanak ki az ország közvéleményében. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy a címzetes (tituláris) tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsgán ötös alatti minősítést elért szakképzett pedagógusoknak nincs helyük a tanügyben, a következő tanévre nem kaphatnak katedrát. A miniszter asszony egy szót sem ejtett arról, hogy a vizsgatételek összeállítása körül sem volt minden rendben, hisz olyan módszertani kérdésekre kellett feleletet adni, amire a tudományegyetemeket, főiskolákat frissen végzett fiatalok nincsenek felkészítve. A legújabb elméleti ismeretekből elégtelenre vizsgázó tanárok között akadnak olyanok is, akik többéves pedagógusi pályafutásuk során bebizonyították, hogy eredményesen tudnak tanítani. Emellett a tanügyben nagyfokú a hiány szakképzett pedagógusokban. /(bodolai): Bombasztikus kijelentések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./"

"Nagyváradon ünnepélyes keretek között került sor a frissen végzett lelkészek kinevezéseinek átadására. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Esperesi Kollégiumának elnöke közölte, hogy a Szatmári Egyházmegye keretén belül négy új lelkészt nevezett ki a püspök. A zsinat legutóbbi döntése alapján azok a lelkészek, akik betöltik a hatvanötödik életévüket, nyugalomba kell hogy vonuljanak. Ettől függetlenül vállalhatnak szolgálatokat ott, ahová meghívják őket. /Elek György: Négy fiatal lelkész a Szatmári Református Egyházmegyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./"

"Idén nyáron újra Magyarországon szerepelt a Kolozsvári Magyar Opera társulata: július 11 és 16 között Gyulán mutatták be Erkel Ferenc vígoperáját, a Saroltát, és Rossinitól A sevillai borbélyt, majd július 20-23. között Esztergomban a Bátori Máriát játszották. A vendégszereplés élményeiről Hary Béla karmester és Dehel Gábor rendező számolt be. Rendszeresen visszatérő vendégei a gyulai Várszínház nyári évadjának. Több mint százötven személy - ezenkívül a díszletek, ruhák, hangszerek - utaztatása, elszállásolása nem könnyű feladat. Az egyre fogyatkozó kolozsvári társulat megállta a helyét, kiváló teljesítményt nyújtva. Az énekkar a múlt évadot nagy ember-veszteségekkel zárta. Viszont a Magyarországra átszerződött énekkari kollégák eljöttek az esztergomi Bátori Mária próbáira, és felléptek az előadáson. /Hintós Diana: Júliusban Magyarországon vendégszerepelt a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Megjelent a Tordaszentmihályon született, s immár hatvanadik évét is betöltött egykori kolozsvári író, Köntös Szabó Zoltán családi krónikájának negyedik kötete. Vaskos kötet, majdnem 500 oldalas. A nagyapa, K. tiszteletes úr diáriumába az író elég gyakran belefűzi saját élményeit, s az 1970 utáni Ceausescu-korszak történeteit is. Köntös Szabó Zoltán családi krónikájának fő címe: Trianon gyermekei vagyunk. Nagyon sok az unoka feljegyzése ebben a kötetben. Mégpedig ma is körünkben élő személyekről, akiket kikészített a Ceausescu nacionalista-marxista korszak, s azokról is, akik csak éppen megütötték a bokájukat, vagy - mint egyes írók - lelkendezve írtak e korszak nagy-nagy vívmányairól, vagy egyszerűen csak 1989 után köpönyeget fordítottak, és beálltak a nagy demokraták közé. /Kovács Ferenc: Köntös Szabó Zoltán: Torda felől hírt hoz a szél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Aug. 11-én a szamosújvári református templomban emlékeztek az ötven esztendeje elhurcolt Kolozsvár-belvárosi lelkipásztorra, László Dezsőre családjának és egykori gyülekezetének tagjai, valamint Szamosújvár lakossága. Kabay Ferenc lelkipásztor méltatta munkásságát: "László Dezső Erdély legnagyobb igehirdetője, akinek minden szava áldás volt. Halála óta 29 év, meghurcoltatása óta pedig 50 esztendő telt el, de emléke még mindig hat, mert Isten dicsőségéről tett tanúbizonyságot". Dávid Gyula irodalomtörténész osztotta meg a gyülekezettel László Dezsőhöz fűződő személyes emlékeit, aki a szamosújvári börtönben is rendszeresen tartott egyháztörténeti előadásokat rabtársainak. "Élte a hívő ember Istenben bízó börtönéletét" - foglalta össze az előadó. Leleplezte az emléktáblát. Felirata arról tudósít, hogy a kolozsvári református lelkipásztort ebben a házban tartóztatták le 1952. augusztus 15-én. /S. B. Á.: "Tiportatunk, de el nem veszünk" László Dezső-emléktáblát avattak Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Aug. 9-től aug. 11-ig, vasárnapig zajlott idén a hagyományos Borszéki Napok rendezvénysorozat. Aug. 9-én a 110 éve elhunyt Baross Gábor "vasminiszter" emlékművének megkoszorúzására került sor. Fellépett Kilyén Ilka marosvásárhelyi előadóművésznő, majd szabadtéri diszkó zárta a napot. A "Borszék és Maroshévíz korabeli képeslapok fényében" című album bemutatója után a Barátság parkban sor került Zimmethangen Antal sírjának megkoszorúzására. Vasárnap fellépett a római katolikus egyházi énekkar, a borszéki iskola tánccsoportja, énekkara. /(Farkas Aladár): Sikeres Borszéki Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./"

"Aug. 11-én, vasárnap este a Magyar ATV műsorában Lovas István Tasnádi Péter első fokon elítélt, házi őrizetben lévő bűnöző kihívására a nyílt vitán nem jelent meg, emiatt a műsor árnyékbokszolássá vált. A maffiavezérnek tartott Tasnádi többször is megfogalmazta, hogy féljenek a magyar jobboldal reprezentánsai, mert őket levadásszák. Ez a műsor roham volt a magyar polgári erők, a demokrácia ellen. Egy házi őrizetes, alvilági maffiózókapcsolatokkal vádolt potenciális bűnöző tévényilvánosságra engedése a Medgyessy-féle kémbotrányról hivatott elterelni a figyelmet."Jó volt a cenzúra", "ne vonuljon külön a jobb és a bal", hanem "együtt vitassák meg...", "Lovas válassza a lámpavasat", "kérjen Kövértől kötelet", hagyja ott a Pázmány Péter Egyetemet, "gyakoroljanak önkritikát", jelentette ki Tasnádi. /Sylvester Lajos: A jobboldal levadászása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./"

"Életének 79. évében elhunyt Engel-Köllő Károly /Kisszederjes, 1923. szept. 25. - Kolozsvár, 2002. aug. 12./ tudományos kutató, közíró, művészettörténész, bibliográfus. 1957-től az Akadémia kolozsvári fiókjának Nyelv és Irodalomtörténeti Intézetében tudományos kutató. Tanulmányai jelentős részében a román-magyar művelődési kapcsolatokkal foglalkozott. Köllő Károly néven jelentek meg műfordításai. Temetése aug. 15-én lesz a Házsongárdi temetőben. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

""Vagy kiszállunk a buszból, amely rossz irányba halad, vagy megváltoztatjuk a haladás irányát" - jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatában annak kapcsán, hogy könnyen szakadáshoz vezethetnek az RMDSZ-en belül az utóbbi időben egyre fokozottabban jelentkező feszültségek. A Szabadság Tőkés László püspököt, a szövetség tiszteletbeli elnökét, Toró T. Tibor képviselőt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnökét és Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, kérdezte: hogyan tovább, RMDSZ? Tőkés László szerint csak a szakadás veszélye körüli szenzációkeltő szándékok teszik rendkívülivé a kérdést. Amennyiben az RMDSZ hivatalos politikája hosszú távon nem szolgálja a magyarság érdekeit, akkor változtatni kell ezen a helyzeten. A püspök szerint rövid időn belül dűlőre kell vinni a kérdést, amelyre alkalmat szolgáltat a közelgő kongresszus. Egyházi emberként a püspök mindig a belső megoldások híve volt. A hivatalos RMDSZ vezetés kezében van a megoldás. Amennyiben bebetonozódnak az utódkommunista bukaresti és budapesti politikai erők mentén, akkor egyszerűen kikényszerítik a politikai szakadást. Amennyiben a szakadást támogatók kerekednének felül, az új struktúra magját nemcsak a Reform Tömörülés képezné, mert létrejött a Polgári Szárny, a Polgári Együttműködés Tanács, a Polgári Együttműködés Mozgalom, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, továbbá egyes területi szervezetek. Tőkés László szerint a legjobb volna együtt maradni. - Elsősorban nem a szakadás forgatókönyve foglalkoztat minket, jelezte Toró T. Tibor. Igazából a Reform Tömörülés már régóta szorgalmazza a versenyhelyzet kialakulását az RMDSZ-ben, és a tiszta, átlátható és a játékszabályokat betartó független testületeket. A küszöbön álló kongresszus a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a közösség gyakorlatilag a képviselőin keresztül döntsön arról, hogy milyen érdekvédelmi politikát kíván. Van alternatíva, folytatta Toró, amelyet Markó Béla és a hozzá közel álló kör folyamatosan megkérdőjelez. Ez a nemzeti és a modern keresztény értékrenden alapuló polgári alternatíva, ez a Polgári Együttműködés Tanácsa, illetve a most induló Polgári Együttműködés Mozgalom, amely átfogja a különböző RMDSZ, civil és ifjúsági szervezeteket. Toró szerint szükség van az általános, belső választásokra. Sajnos ez a kérdés már régóta nincs napirenden. Markó Béla leszögezte: Aki az egységet szétzúzza, a romániai magyarságot zúzza szét Az RMDSZ a legstabilabb romániai politikai szervezet, sőt, a Kárpát-medencei magyar szervezetek sorában is a legegységesebb. Ez nem egyszerűen tény, hanem érték. Ezt az értéket tönkre tenni nagy felelőtlenség lenne bárki részéről. Markó szerint ugyanazok az emberek immár egy évtizede, többek között a püspök úr és a Reform Tömörülés vezetői is, ugyanazokat a kifogásokat emelik az RMDSZ-szel szemben. Az RMDSZ most is ugyanazt a támogatottságot élvezi, mint korábban. Eddig is közös úton haladtak, ezután is ez szükséges. Markó hajlandó párbeszédet folytatni. /Papp Annamária: Legjobb volna együtt maradni. Hogyan tovább, RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Negyedik alkalommal gyűlnek össze aug. 15. és 18. között a Kárpát-medence határokon kívül rekedt magyar közösségeinek és Európa más kisebbségeinek, népcsoportjainak, kis népeinek, regionális kultúráinak képviselői, hogy számot adjanak népük, régiójuk népzenei és néptánc hagyatékáról. Negyedik alkalommal készülnek lázas izgalommal öt Kolozs megyei település - Kolozsvár, Magyarfenes, Bánffyhunyad, Mákófalva és Bálványosváralja - magyarjai, hogy a fesztivál helyi rendezvényeit közösségi ünnep rangjára emeljék. Aug. 20-a táján, Szent István királyra nemzetközi néptáncfesztivál keretében emlékezik sok ezer Kolozs megyei magyar. Jelezheti, hogy nem vagyunk egyedül. Jelezheti, hogy ha már nem is vagyunk sokan, együtt azért még elegen vagyunk, írta Pillich László. Az elszármazottak számára legyen a hazalátogatás ünnepe, az otthonlévők pedig bár e néhány órára öltözzenek ünneplőbe, kérte. /Pillich László: "Ave beate Stephane"= Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Az RMDSZ átfogó gazdasági és szociális stratégiájának kidolgozását, a magyarlakta régiók konkrét, gazdasági gondjainak összegzését, az idei évi költségvetési kiegészítését, illetve a jövő évi költségvetés kidolgozását érintő szövetségi javaslatok megvitatását célozta az aug. 15-én tartott szakmai tanácskozás, amelyet az RMDSZ parlamenti képviselőinek, önkormányzati vezetőinek és gazdasági szakembereinek részvételével tartottak Nyárádszentmártonban, a Lovasfogadóban. Markó Béla elnök kifejtette: a szövetség a jövőben határozottabban foglalkozik majd az általános és regionális gazdasági problémák megoldásával, a román politikai életben pedig jelentősen növelni kívánja ilyen jellegű szerepét. Ugyanakkor az RMDSZ eddig követett sem volt hiábavaló. Az RMDSZ jelentős eredményeket könyvelhetett el többek között az anyanyelvű oktatás, valamint a tulajdonkérdés rendezése terén. Idén mintegy 5500 magyar diák érettségizett sikeresen, számukra pedig a romániai állami és magánegyetemek több mint 4700 magyar nyelvű oktatást nyújtó egyetemi helyet kínálnak. /Gazdasági tanácskozás Nyárádszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Aug. 11-18. között 13-ik alkalommal rendezték meg a Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet szervezésében a Nagy Pál alkotótábort Makfalván. A táborban készített alkotások évről évre gyűlnek, a közel százhatvan műből öt állandó kiállítást rendeztek be, jövőre kiadványt terveznek a tábor anyagából. Az alkotótábort idén az Illyés Közalapítvány támogatta. Jelenleg négy képzőművészeti tábor zajlik: Marosvásárhelyen, Szárhegyen, Kóródszentmártonban és Makfalván. Ha az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felvállalná a hasonló jellegű rendezvények időpontjának egyeztetését, el lehetne kerülni a táborok egymásra torlódását. /Antal Erika: Jövőre katalógus is készül. Zajlik a Nagy Pál képzőművészeti alkotótábor Makfalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Évtizedeken keresztül nem lehetett Világoson az 1944-es szeptemberi eseményekről beszélni, mert az akkori atrocitások elkövetői még befolyásos emberek voltak a községben. Az 1944. szeptember végi napokon közönséges gyilkosságok történtek Világoson. Csizmadia Sándor már nem Világos község lakója, bátrabban meri feleleveníteni az eseményeket. Szeptember 19-én a magyar egységek már visszavonultak a településről, amikor megjelentek a faluból elmenekült Maniu-gárdisták. Csizmadia édesanyja kiszaladt az utcára, hogy megnézze, mi történik. A románok figyelmeztetés nélkül agyonlőtték. Petcovici Teodor, a csendőr és a falu bírája vezette a románokat. Összefogdostak a faluból néhány magyar embert: Kiss Györgyöt, Herrlingéket, apát és fiát, Frajna Istvánt és fiát, apját, Csizmadia Sándort, két ismeretlen gyorokit. Csizmadia Sándor ennyiükre emlékszik. Kivitték a falu szélére, s agyonlőtték őket. A cigány drótot kötött a lábukra, úgy húzta be őket a vályogvető gödrökbe, s betemette őket egy földréteggel. A tettesek ráparancsoltak, hogy hallgasson az esetről, mert megjárhatja. Utólag azt hazudták a faluba bevonult, s a helyi lakosság elleni bosszúhadjáratot leállító oroszoknak, hogy géppuskát találtak a magyaroknál, de azt a fegyvert senki sem látta soha. Nem is volt fegyvere egyetlen civilnek sem. Petica Stefan volt a bíró, nagyon jól ismerte a település minden lakójának vagyoni helyzetét. Miután Csizmadia Sándort és feleségét lelőtték, azonnal elhajtottak tőlünk 56 merinói juhot, elvitték a kocsit és a lovat. Soha vissza nem adták, semmiféle papír nem készült a rekvirálásról. Hárman maradtak árvák: a 16 éves nővére, a 6 éves húgom ő, ifjabb és ő, ifjabb Csizmadia Sándor. Árvák és szegények. A gyilkosság után három nappal kiásta apja holttestét. Fehér ládakoporsóban eltemették. A gyilkosok lelkiismeret-furdalás nélkül hagyták, hogy egész az árvák szegények maradjanak. Később szüleinek sikerült tisztességes síremléket állítania: Itt nyugszanak CSIZMADIA SÁNDOR élt 45 évet és neje GIZELLA élt 34 évet. Hősi halált haltak 1944. szept. 23-án Nyugodjanak békében. A sír mellett a Frajna család meggyilkolt tagjainak síremléke, a Herrling család, István, az apa, illetve fia, a mindössze 16 éves György emlékműve. - Ferenczes István Székely apokalipszis címmel megdöbbentő dokumentumkönyvet közölt a Maniu-gárdisták garázdálkodásairól, a lefejezett, agyonlőtt áldozatokról, a megetetett magyar trikolórról. A vasgárdista, nacionál-kommunista ideológián nevelkedett többségiek a mai napig nem hajlandók elismerni a tagadhatatlan történelmi tényt. A magyarországi Sarusi Mihály Fekete- Zaránd címmel nemrég közölt sokkoló hatású kötetet az egykori történelmi Zaránd megyében a két világháború végén elkövetett gyilkosságokról. /Ujj János: "Hideg napok" Világoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./"

"Bemutatták az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának második kiadványát Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban: "Két könyv az Egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről". Ez a korai unitarizmus egyik legfontosabb latin nyelvű, 1568-ban kiadott antológiájának első magyar fordítása. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arról az örömről beszélt, amit lehetővé tesz az a lehetőség, hogy saját nyomdájukban megjelentetett könyveket tehetnek le az erdélyi tudományos élet asztalára. Balázs Mihály szegedi irodalomtörténész azt sajnálta beszédében, hogy mennyre nem tudta a világ, mi is történt itt a 16. században a hitviták tekintetében. Komoly műveltségről tesznek tanulságot a névtelen szerzők által írt fejezetek. /Csomafáy Ferenc: Unitárius ereklye - latin után magyar nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

"Király László új verseskönyvében /A szibárdok története. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002 / nagy visszatérő témái mellett egy nagy halottnak, az édesapjának is emléket állított. /Bogdán László: Kik azok a szibárdok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./"

"Nem tette le a rögzített határidőre a szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az RMDSZ. A szövetség képviselői így próbálják elérni, hogy tovább folyjék az egyeztetés. Szándékosan nem tette le az RMDSZ szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság által megjelölt augusztus 20-i határidő előtt. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ azért nem írta alá a megállapodást, mert úgy értékelte, az leszűkíti az alkotmánymódosító bizottság munkájának területeit. /Gazda Árpád: Különutas RMDSZ. Politikai egyeztetést kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Az elmúlt hét folyamán több támadás is érte az RMDSZ-t. Szász Attila szerint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Curentul aug. 12-i számában közzétett "vagdalkozó interjújában" bejelentette: amennyiben az RMDSZ nem változtat jelenlegi politikai irányvonalán, szellemi követőivel együtt szakadást okoz, és megalakítja a romániai magyarság új érdekvédelmi szervezetét. A cikkíró szerint ez pánikhangulat szítása. Brassóban Victor Ciorbea, később Valeriu Stoica támadta a Szövetséget, akik szerint Romániának nincs szüksége az RMDSZ-re, az etnikai alapon tömörülő politikai alakulatokra. Victor Cirobea ex-miniszterelnök egykor a magyarság nagy rokonszenvének örvendett, csakhogy akkor (1996-1997-ben) a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, amelynek most az újraépítésén fáradozik, erős volt, kormányon volt. A 2000-es parlamenti választásokon Cirobea bukását követte egykori pártjának leszereplése, a KDNPP a Parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5%-ot sem érte el. Ezért érthető, hogy kétségbeesésében immár bármilyen kártyát kijátszik ahhoz, hogy pártjának népszerűségét legalább az 5%-os küszöb fölé tornássza. Valeriu Stoica addig lavírozott a zavaros román politikai viszonyok között, míg a 2000-es parlamenti választásokon sikerült pártját bejuttatnia a parlamentbe. Ugyanakkor a liberális pártot belviszályok marcangolják. /Szász Attila: Kényelmetlenek vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Aug. 22-én Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a kedvezménytörvénnyel az előző kormányzatnak sikerült jogi kapcsolatot teremtenie a határon túli magyarok és az anyaország között, ezért az több mint kedvezménytörvény. Szavai szerint fontos, hogy az iskoláztatási és nevelési támogatást továbbra is a határon túl élő, a törvény szerint legalább kétgyermekes magyar nemzetiségű családok közvetlenül kapják meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint a Magyar Állandó Értekezleten tapasztalható volt, hogy a Medgyessy-kormány még nem tudott szakítani azzal a "folklorisztikus nemzetpolitikai felfogással", amely a rendszerváltás előtt volt jellemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy ami a határon túli magyarsággal történik, az Magyarország jövőjét is közvetlenül befolyásolja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: az ottani magyarság sorsfordító ponton van, amikor eldőlhet, hogy teljesen asszimilálódik-e, vagy megmaradhat szülőföldjén életképes nemzeti kisebbségnek. Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség életképes legyen, legalább 150-200 ezer főt kell számlálnia. Toró T. Tibor, az RMDSZ országos elnökségének tagja elmondta: az erdélyi magyarok 14 százaléka, 270 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt, a kormányváltással azonban ez a folyamat megtört. /Végre kell hajtani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A Brassó Megyei Tanfelügyelőség sajtótájékoztatón közölte: új iskolát építenek a városban. Az új iskola azért épül, hogy a felújítási munkálatok alatt álló Áprily Lajos Gimnáziummal egy épületben lévő 6-os Általános iskolát költöztessék át oda, s így oldják meg a RMDSZ-SZDP egyezménybe is belefoglalt brassói magyar oktatás problémáját. Az Áprily középiskola igazgatója beadta lemondását. Az iskola új igazgatójának kiléte a napokban dől el. A felújítás során az építők nem oldották meg a talajvíz elvezetését, emiatt az alagsor bevizesedett, a friss parketta felázott, a falak penészednek. Azoknak, akik ismerik a Világbankkal kötött szerződés feltételeit, kötelességük lenne (lett volna) felügyelni a munkálatok helyes lefolyását. /(Tóásó Áron Zoltán): Iskola épül Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"A temesvári Szórvány Alapítvány és a megyei RMDSZ szervezésében augusztus 17-18-án Szent István emléknapokat tartottak Buziásfürdőn. A rendezvény fő szervezője, Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke leszögezte: a találkozó célja a megyebeli, sőt, régióbeli magyar civil szervezetek és önkormányzati képviselők közötti kapcsolatok építése, Szent István napjának közös megünneplése. Több színvonalas előadás hangzott el. A Temes megyei magyarság lélekszáma 11.386-tal lett kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Marossy Zoltán hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta: a Bánságot külön régióként kell kezelni, konkrét programokat kell életbe léptetni. A lélekszám csökkenése miatt egyes településeken az RMDSZ nem éri el a választási küszöböt. Ezentúl évről évre megszervezik a Szent István emléknapokat, a bánsági magyarság közösségi ünnepeként. A hagyományápolásról tartott előadást Szekernyés János (Temesvár), Kudlik Gábor (Vajdaság) és Nagy Albert (Szeged). Kudlik Gábor a vajdasági magyarság Trianon óta elszenvedett és máig feldolgozatlan traumáiról beszélt: az 1944-es mészárlásokról, az 1956-os megtorlásokról és az 1990-es évek elején lezajlott háborús eseményekről. Végül Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője beszélt a bánsági népzenei és népi tánchagyomány újjászületéséről. Bemutatták a Járd ki most! - Hagyományápoló együttesek Temes megyében című kiadványt. /Pataki Zoltán: Szent István emléknapok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Aug. 22-én Tamás József püspök Gyergyószentmiklóson felszentelte a kápolnát Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után. Ez a gyulafehérvári egyházmegyében - 1990 óta - Isten dicsőségére épített 50. szent hajlék. Az 1992-ben - Kalamár Csaba tervrajzai alapján - megkezdett építkezés 800 személy hozzájárulásának, 130 család munkájának és 130 család jelentősebb anyagi támogatásának köszönhetően fejeződött be. /Bajna György: "Hajlékot Istennek..." = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Az idén februárban megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája első írótáborára került sor a napokban Zetelakán. Aug. 20-án a gálaesten vendégek és vendéglátók köszöntötték egymást, és megünnepelték Szent István napját is. Az ötnapos tábor aug. 25-én ér véget, ezalatt felolvasások, irodalomelméleti és irodalomkritikai előadások, filmvetítések, koncertek és színházi előadások váltogatják egymást. Szonda Szabolcs a bukaresti hungarológián diplomázott és a román irodalmi jelenségekről készített keresztmetszetet. Orbán János Dénes tartott költői szemináriumot, Szávai Géza pedig írói szemináriumot. Szávai Géza Magyarországon él és alapító tagja vagy az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Fontosnak tartja az EMIL megalakulását. Szerinte az Erdélyi Magyar Írók Ligája sem egy helyi, önérdekű szövetség, hanem összhangban a magyar egyetemes írói elkötelezettséggel, annak olyan távlatot tud adni, amit úgy nevezhetünk, hogy európai identitás. Erdély olyan kulturális-történelmi hely, ahol három náció együttélése mutat a múltból a jövőbe, magyarázta Száva. Létay Lajos, a nyolcvankét éves költő a Búcsú a lányoktól című új verseskötetével a kezében jelent meg. /Írótábor Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Harminc évvel ezelőtt, 1972-ben Kónya Ádám tanár diákjaival Csernátonban táborozott, ez volt egyben a múzeum alapjának a lerakása is. Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum igazgatója emlékezett: Cseh Gusztáv összefogta a képzőművészeket. Így született meg Gergely István két szobra Bod Péterről és Végh Antalról. Cseh Gusztáv elkészítette a 60 főember, s a Jeles házak sorozatát. 1973. január 24-25-én a falu közössége elhatározza, hogy meg kell nyitni a múzeumot. Megszületett a múzeum mellett a Csernátoni Népfőiskola, s a Bod Péter Közművelődési Egyesület. Mindhárom lényege a népművészeti tevékenység összefogása, alkotótáborok létrehozása. /Gazda Zoltán: Harminc éves a csernátoni csoda. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 23./"

"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége a hét végén Nagyváradra és Székre látogatott. A Nagyvárad-Rogériuszi református templomban tartott Partiumi Nagytalálkozó keretében aug. 24-én átadták Orbán Viktor volt miniszterelnöknek a korábban neki ítélt Pro Partium-díjat. Tolnai István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület főjegyzője a díj átadását megelőző üdvözlő beszédében a "nemzet miniszterelnökeként" méltatta Orbán Viktort. A volt kormányfő, akinek Tőkés László püspök a díjjal együtt átnyújtotta a Váradi Biblia hasonmáskiadásának egy példányát is, köszönő szavaiban a díjat adományozó partiumiak tevékenységét méltatta. Tőkés László püspök az elmúlt 80 esztendő statisztikai adataival érzékeltette az erdélyi magyarság folyamatos, jelentős fogyását. Megítélése szerint "árulók" vannak a magyarság köreiben, és őket "néven kell nevezni". A revíziós politika óta "senki sem tett annyit a magyarságért, mint Orbán Viktor és csapata" - mondta a püspök. Tőkés - magyarországi újságcikkekre utalva - szembeállította, hogy míg Orbán kormánya magyar egyetem létrehozását támogatta, utóda bevásárló központ létesítését segíti. Fontosnak nevezte, hogy a romániai magyarság is alakítson nemzeti-polgári köröket. Orbán Viktor beszédében a magyarságra nézve két meghatározó közelmúltbeli eseményt emelt ki, a magyarországi parlamenti választást és a romániai népszámlálást. Az európai uniós csatlakozás várható előnyös hatásai közt említette a nemzeti kultúra megerősödését. Fontos, hogy okosan és jól csatlakozzunk, úgy, hogy a határon túliakkal való kapcsolatok ne csorbuljanak - hangsúlyozta. A volt kormányfő az egymásra épülő problémák sorában említette, hogy Magyarországon szocialista kormány alakult, és - mint utalt rá - figyelni kell arra, hogy az új kormány milyen álláspontot foglal majd el a határon túli nemzetpolitikában. A volt kormányfő fontosnak nevezte a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést az Európai Unió szellemében. Az erdélyi magyarság fogyásának megállítása érdekében Orbán Viktor szerint nemcsak a politikusoknak kell tenniük, hanem fontos a polgári körök mozgalmának romániai kiteljesedése is. A Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetője Közép-Európa legnagyobb politikai mozgalmának nevezte a polgári köröket. /Orbán Viktort Nagyváradon is kitüntették. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Huszonöt éve, 1977. aug. 25-én halt meg Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus.Kós Károly 1883. dec. 16-án született Temesváron. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki. Még nem volt 30 éves, amikor a főváros őt és társát, Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével. 1910-ben építette sztánai házát, a híres Varjúvárat, és megírta A régi Kalotaszeg című könyvét. 1911-től adta ki Kalotaszeg című folyóiratát, és megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. 1919 tavaszán megszervezte a Kalotaszegi Köztársaságot, amelynek címert, zászlót, pénzt és bélyeget tervezett. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Kós Károlyt a transzszilvanizmus atyjának szokták nevezni, munkásságának központjában a szülőföld értékeinek megbecsülése, a hagyományok továbbvitele, a kor kihívásainak megválaszolása állt. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumeczky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvárt a Műcsarnok, a Monostori úti református templom. Ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, s számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről. Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében. Paál Árpáddal és Zágoni Árpáddal röpiratokat adott ki Kiáltó szó címmel, részt vett a Magyar Néppárt és a Magyar Szövetség megalakításában, s szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját. Sztánai nyomdájában elkészítette Erdély kövei és Attila királról ének című műveit, amelyeket maga illusztrált. 1924-ben alapította meg az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931-44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Regényeinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette, művei nagyban hozzájárultak a romániai magyarság nemzeti tudatának kialakításához. Első regénye, A Varjú nemzetség (1925) a Bethlen Gábor halála utáni kort, Az országépítő (1934) Szent István tragédiáját idézte fel. Budai Nagy Antal című drámája (1936) az 1437-es felkelés vezetőjének tragikus sorsát ábrázolta. 1940-44 között mezőgazdasági építészetet tanított Kolozsvárt. 1944-ben sztánai otthonát kifosztották, kéziratait elpusztították, Kolozsvárra kellett menekülnie. 1945-ben a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, a Romániai Magyar Képzőművész Szövetség elnöke, 1946-ban képviselő lett, 1952-től nyugdíjasként főleg irodalommal foglalkozott. 1937-65 között a református egyházmegye főgondnoka. Kolozsvári otthona 1977-ben bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. /25 éve halt meg Kós Károly. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"A Kolozsvárott élő Nagy Károly, a romániai magyar irodalomban egykor fontos szerepet játszó, tekintélyes munkásíró, Nagy István fia eljuttatta a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez Tények és tettek. Visszaemlékezések (tanúság) c. kéziratát, ezzel a megjegyzéssel ajánl az olvasó figyelmébe: "Apám és mindazok emlékére akik életükben ha hibáztak is, de tiszta szívvel egy emberibb jövőért küzdöttek". A lap szept. 2-tól folytatásokban közölni fogja. Emlékezése után Nagy Károly közreadja édesapjának azt a könyvtöredékét, amelyet önéletrajzi sorozatának V. kötetéből megírt, de amelyeket a fiának naponta el kellett rejtenie, egy esetleges házkutatástól tartva. Nagy Károly előre jelezte, hogy kommunistákról ír s többnyire pozitívan. /Hamarosan közreadjuk: Hogyan látta édesapját Nagy István munkásíró fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"A vádlott neve Wass Albert /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel füzet jelent meg. Szakács István Péter kötetének célja: hozzájárulni a négy éve elhunyt író hazai rehabilitációjának elkezdéséhez. Dokumentumok sorakoznak a Wass Albert-dossziéból, amelyek először jelennek meg együtt nyomtatásban. Először tájékozódhat hitelesen az olvasó az úgynevezett Wass Albert-ügyről. Az összeállításban szerepel a Kolozsvári Népbíróság Ítélőtanácsa 1946. évi 1. számú iratcsomójának Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét érintő anyaga (románul és magyarul), Wass Évának, az író volt feleségének 1979-ben tett tanúvallomása és az író 1979-ben írt Rövid önéletrajz című írása. /(nagyálmos): Vékonyka füzet Wass Albertről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"

"Aug. 29-én összeül a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő közös bizottság, amelynek napirendjén többek között az alkotmánymódosítás kapcsán kirobbant vita is szerepel. Adrian Nastase kormányfő előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha a tervezett alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a kormánypárt és az RMDSZ között. Ezzel kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Nastase az ilyen kijelentésekkel saját pártjának nacionalistáit akarja megnyugtatni, "másrészt pedig minket akar zsarolni". Borbély László ügyvezető alelnök hozzátette: a protokollumnak nem része az alkotmánymódosítás. Ion Iliescu államfő úgy vélekedett: nincs szükség előrehozott választásokra. /Kenyértörés az RMDSZ és az SZDP között? Markó: Zsarolni akar a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Alig valamivel több, mint száz kilométerre Temesvártól található a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ iskolatábora. Ötödik esztendeje, néhány lelkes tanár és volt diák jóvoltából, tudományos összejövetel színhelye is, ahová az ország szinte valamennyi magyar iskolájának érdeklődő fiatalját meghívják, de a jelentkezők között mindig van külországi vendég is. A táborhelyet támogatásként bocsátja a rendelkezésükre az iskola, a Bartók Béla Alapítvány. Jó csapat jött össze, alkalmas az elmélyült kísérletezésre. /Sipos János: Tudományos diáktábor a hegyek lábánál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./"

"Szávai Géza /Budapest/ hajdanában a bukaresti Hét szerkesztője, többkötetes prózaíró, kritikus és kiadói ember Sepsiszentgyörgyön beszélt az általa létrehozott hiánypótlásra vállalkozó Pont Kiadóról. Szávai Géza, amiután bemutatta a Pont Kiadót és könyveit, átadta a Pont Fix igazgatójának, Szonda Szabolcsnak a könyveket, a Pont-kiadványokat ezentúl Sepsiszentgyörgyön lehet megvásárolni. /Éltes Enikő: Pont, s ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"