Máj. 25-én végződött a kecskeméti Gáspár András Szakközépiskola 7 diákjának a gyakorlata Marosvásárhelyen. Székely Ildikó, az iskola aligazgatónője elmondta, hogy a két oktatási intézmény közötti kapcsolat már több éve tart és mára már testvériskolai szerződés is létrejött. Ennek megfelelően évente egy-egy csoport diák jön Magyarországról Marosvásárhelyre és innen oda. Idén 6 kecskeméti fiatal kőműves-tanuló érkezett gyakorlatra. Egyhetes itt-tartózkodásuk alatt persze jutott idő kirándulásokra és egyéb tevékenységekre is, így részt a csíksomlyói búcsún is. /Korondi Kinga: Cserediákok gyakorlaton. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Hároméves tervezés után máj. 16-án kézbe vehették az érdeklődők a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tudományos periodikáját, mely a Partiumi Egyetemi Szemle nevet viseli /380 oldalas kiadvány/. A félévente kiadásra kerülő lap a Partiumban élő magyar kutatók és értelmiségiek fóruma kíván lenni. Kovács kiemelte, hogy egy alkotó nemzetnek nemcsak a múltba kell tekintenie, hanem időnként magának is alkotnia kell. A rektor még hozzátette, hogy 2002-ben már 40 doktorandusa volt a PKE-nek, az ő kutatásaik méltóak arra, hogy egy ilyen kiadványban nyilvánosságot kapjanak. /(fábián): Szellemi erőtérként kívánnak megnyilvánulni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

Az RMDSZ a következő időszakban találkozni fog az új magyar kormány képviselőivel, hogy tárgyaljanak a romániai magyar oktatásnak és kultúrának szánt támogatásról, közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 28-án, sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: a MÁÉRT-en kívül "kétoldalú megbeszélésekre is szükség van" az RMDSZ és a magyar kormány képviselői között. /RMDSZ–MSZP-tárgyalássorozat kezdődik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Szatmár megyében a múlt évben négy nehezen kiharcolt magyar szaklíceumi osztály nem azért nem indulhatott, mert nem volt elég magyar VIII. osztályt végzett fiatal. Az szülők úgy döntöttek: jobban érvényesül a gyermek, ha románul tanul tovább. E fiatalok jó része aztán Érden, Óbudán, Győrben, Veresegyházán ácsolja, vakolja, festi majd a magyar újgazdagok villáit. Szatmárnémetiben a magyar gyermekek 20-23 százalékát már az elemi első osztályától román iskolába íratják a "felvilágosult" szülők. Vajon hány, magát magyarnak valló vállalkozónak van Erdélyben kétnyelvű cégtáblája? Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsvárt még egyharmaduknak sincs. Hónapok óta érvényben az új közigazgatási törvény, de a tanácsüléseken ott sem használják a kétnyelvűséget, ahol a magyar képviselők aránya az 50-60 százalékot is meghaladja. /Sike Lajos: Hívjanak meg egy henteslegényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Máj. 25-én éjszaka román hackerek feltörték a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának honlapját (www.mutf.nextra.ro). Miután letörölték az intézmény saját honlapját, egy tiltakozó hangvételű, helyenként szélsőségesen nacionalista tartalmú oldalt helyeztek el. Az utóbbi időben több ilyen jellegű támadás is történt a romániai és magyarországi magyar tartalmú honlapok ellen. /Román hackerek romániai magyar intézmények ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Ha van jelentkező, több magyar osztály is indulhat Déván, a Traian Líceumban. Nagy erőfeszítést jelentett a három magyar középfokú, két líceumi és egy szakiskolai osztály beindítása a 2001-2002-es tanévben. Tavaly 19 diákkal sikerült a volt Autólíceumban, a mostani Colegiu Tehnic Transilvania iskolában magyar tagozatú autószerelő szakot beindítani. Idén a szakmunkásképzés beindulásához 30 diáknak kell beiratkoznia. A dévai Traian Elméleti Líceumban ismét engedélyezték a két középiskolai osztályt. Minimum 28 x 2 =56 diák kell a líceumi osztályokba ahhoz, hogy beinduljanak. A tanszercsomagokat a 2002-2003-as tanévben is megkapják a magyar iskolába járó diákok, nemcsak elsősök, hanem a nagyobb osztályosok is. A Hunyad megyei magyar oktatás támogatására idén is elnyerte a Szent Ferenc Alapítvány és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei szervezete azt az 5 millió Ft-os támogatást, mellyel diáktáborokat szervez a IV. és VIII. osztály számára, tanulmányi kirándulásokat, versenyeket, fiatal pedagógusok szakképzését, továbbtanulását biztosítja. /Kofity Magda, kisebbségi tanfelügyelő: Bővülő lehetőségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Szabó Vilmos politikai államtitkár máj. 29-én találkozott Markó Bélával. Szabó Vilmos elmondta, megértik és tiszteletben tartják, ha a határon túli pártoknak, illetve szervezeteknek más véleményük van, de minden esetben konzultálni kívánnak velük arról, ami őket érinti. Ide tartozik az Magyar Állandó Értekezlet, a kedvezménytörvény végrehajtása, illetve a különböző minisztériumokat érintő egyeztetés is. Hangoztatta, folytatni kívánja mindazt, ami az elmúlt 12 évben elindult ezen a területen, mert véleménye szerint nagyon fontos értékek születtek. Markó Béla RMDSZ-elnök találkozott Szabó Vilmossal. Markó kifejtette: örömmel üdvözölték Szabó Vilmos államtitkári kinevezését, aki eddigi tevékenysége során is hangsúlyt fektetett a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolatra, ugyanígy azt, hogy Bálint-Pataki József lett a HTMH elnöke. Markó Béla szerint a hivatalnak minél nagyobb súlyt kell kapnia a határon túli magyaroknak szóló támogatási rendszer áttekintésében és összehangolásában. Szabó Vilmos a státustörvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet: a magyar–román egyetértési nyilatkozat előirányozta, hogy tekintsék át a tapasztalatokat, a munkaerő témájában pedig a két kormány között megkezdődött tárgyalás még be sem fejeződött. Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ véleménye szerint nem kell módosítani sem a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, sem pedig a státustörvényt. Markó Bélát fogadta Magyar Bálint, az oktatási tárca SZDSZ-es vezetője is. Megállapodtak abban, hogy június második felében munkadelegáció érkezik az RMDSZ-től a határon túli oktatás egyes kérdéseinek áttekintésére és a továbblépés lehetőségeinek kialakítására. Magyar Bálint hangsúlyozta: a kedvezménytörvénnyel összefüggő oktatási támogatásokat a lehetőségekhez mérten szeretnék bővíteni. Ezek közül a magyar nyelven tanulók és oktatók különböző juttatásait emelte ki, példaként említve a továbbképzéseket és a tankönyv-ellátást. Jelezte: adott esetben lát lehetőséget új típusú támogatási formákra is. A szaktárca vezetője fontosnak tartja azt is, hogy az oktatáspolitikai kérdésekben az RMDSZ oktatási szakértői a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak. /MSZP-elképzelések a határon túliakról. A kolozsvári Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A dési Amicitia baráti társaság civil szervezet két éve kezdeményezett terve vált valóra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével: felállították Kádár József tanár, író, közéleti személyiség emléktábláját. Ráskai Mária, az Amicitia elnöke méltatta e napot, amikor az utókor hálával adózik a kiváló szakírónak és tanárnak, a dési református egyház örökös főgondnokának, aki írói munkásságával a közösség, a város tekintélyét emelte. Kiss Ferenc történelemtanár ismertette Kádár József életét, munkásságát. Kádár József /Várfalva, 1850. jan. 23. –Dés, 1939. febr. 12./ A magyar irodalom-történelem szakos tanár mindenhol ott volt, ahol közössége javára cselekedni kellett. Helytörténeti kutatásának eredményei: Deési egyházkerület története (1882), Belső Szolnok és Doboka megye története 1848-49 (1890), Szolnok-Doboka Vármegye nevelés- és oktatásügyének története (Dés, 1896), A dési Kaszinó történetét (Dés 1897). Tíz éves munkájának eredménye az 1900–1905 között Désen megjelent Szolnok–Doboka Vármegye Monographiája hét hatalmas kötetben. Kádár munkája a magyar vármegyékről írt hasonló jellegű művek közül mindmáig a legjelentősebb. "Ő volt a Szamosok völgyének Orbán Balázsa" írja róla halála után a korabeli sajtó. /(lukács): Kádár József-emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A nemrég véget ért erdélyi ortodox püspöki zsinat sajtóközleménye szerint a görög katolikusok "mesterségesen szítják a feszültséget szabadtéri misékkel, a konfliktus túlméretezésével és az általuk indított intenzív médiakampánnyal", a közvéleményt "az igazság elkendőzésével és féligazságok közzétételével vezetik félre". A közlemény szerint statisztikailag bizonyított tény, hogy az unitusoknak nincs annyi hívük, hogy megtöltsék az általuk visszakövetelt templomokat. Az 1948-as adatok szerint Romániában 1 644 000 görög katolikus volt, az 1992-es népszámláláskor "csak 223 000-ren vallották magukat a felekezet tagjának, vagyis alig 13,5%-a az előző számnak, és vannak arra utaló adatok, hogy a 2002-es népszámlálás sem fog nagy változásokat mutatni." A majdnem két és félszázezer görög katolikusnak viszont most is 5 egyházmegyéje van, mint 1948-ban, "holott ez a szám nem indokolja még egy egész egyházmegye fenntartását sem". Az ortodox egyházi méltóságok "egy őszinte, tartós és érdekmentes megbékélésre, valamint a párbeszéd újrafelvételére" szólították fel a másik felet, az erdélyi görög katolikus egyházat. /Fehér Adél: Az ortodoxok szerint a görög katolikusok "túl hangosan követelik a jussukat". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

Máj. 31-i ülését Székelyudvarhelyen újra eredeti összetételében tartotta a tanács, visszatértek az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. A személyeskedő viták közepette folyó ülésen a napirend nagy részét, így a polgármester évi beszámolójának meghallgatását, értékelését elhalasztották. /Bágyi Bencze Jakab: Személyeskedő viták az udvarhelyi tanácsülésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Jún. 1-jén II. János Pál pápa fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihail Dobrét. A pápa kifejtette, reméli: hogy a romániai ortodox és katolikus egyházak között aláírt egyezményekben foglalt kitételek megvalósulnak. Arra van szükség, mondotta a pápa, hogy a hatóságok megfelelő megoldást találjanak az elkobzott egyházi javakat visszaszolgáltatásra, amelyek lehetővé teszik a katolikus egyháznak a restitúciót. Erre azért van fokozottan szükség, hogy e javak birtokában az egyház betölthesse hivatását. /Restitúciót sürget a pápa. II. János Pál fogadta Románia új vatikáni nagykövetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Szatmárnémetiben 200-225 hely várja azokat, akik a líceum után is magyarul szeretnék folytatni tanulmányaikat. A Babes-Bolyai Egyetem Közigazgatási Főiskolájának magyar tagozata mellett ott van a magyar (angol) tanítóképző főiskola, aztán vagy négy-öt posztliceális tagozat. A református gimnáziumnál könyvelés-adminisztráció szak, a Hám János Katolikus Líceumnál könyvelési és egészségügyi, a Kölcsey Főkollégiumban ősztől földmérő- topográfus és idegenvezetői szak indul. Mindegyik szakra általában 25 hallgatót vesznek fel, s a tanulmányi idő két-három esztendő. /(sike): Nyolc magyar főiskolai (posztliceális) tagozat Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Cristian Niculescu külügyi államtitkár a múlt hét végén járt Magyarországon, ahol Benedek Fülöppel, a magyar mezőgazdasági minisztérium államtitkárával folytatott megbeszéléseket. Mint mondta, a találkozón a magyar államtitkár átadta azt az üzenetet, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök küldött a román kormánynak. Niculescu hangsúlyozta: az új magyar kormány politikájának rendkívül jelentős vonása az a tény, hogy Medgyessy Péter a Magyarországon élő tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát, és csak segíteni kívánja a határokon túl élő ötmillió magyart, s elődjétől, Orbán Viktortól eltérően nem a 15 millió magyar képviselőjének nevezte magát. - Mi is ugyanígy igyekszünk eljárni, a következetes kölcsönösség alapján közösen gondoskodunk a Romániában és Magyarországon élő magyar, illetve román nemzeti közösségről — mondta a román államtitkár. /Medgyessy Péter üzenete a román vezetésnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Marosvásárhelyen, a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában adták át a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei négy jutalmazottjának az alapítványdíjat. Az eddig díjazottak között meghívottként vett részt Szombati Attila, a Református Mentő Misszió-Mentőöv Segítőszolgálat /Marosvásárhely/ képviselője is, aki munkájukról beszélt, mely kiterjed a teljes Maros megyére. Iszákosmentő szolgálatukban az Erdély-szerte dolgozó Jó Pásztor Alapítvány munkatársai is támogatják őket. Lelkigondozást biztosítanak az alkoholbetegeknek, a családlátogatás, a szenvedélybetegek felkeresése is része munkájuknak. Foglalkoznak a hajléktalanokkal, romákkal, és évente országos konferenciát szerveznek. Csoportjukat felekezettől, anyanyelvtől függetlenül keresik fel a gyógyulni vágyók. /Járay F. Katalin: Saját missziós otthon kellene! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Trianon — második Mohács. Sokáig így látta a közvélemény az első világháborút lezáró békeszerződést, de a történettudomány és a politika számára is értelmezhető párhuzam volt. Trianon is "a magyar kálvária" keserves stációjává, a nemzeti tragédia jelképévé vált. Az igazságtalan béke azonban nemcsak Magyarországot büntette, hanem az utódállamokat is, mert a Duna–völgye gazdasági, földrajzi központjának agresszív szétrombolásával saját békéjük reménye is sírba szállt. – A trianoni döntés hihetetlen egységbe kovácsolta a szétszaggatott magyarságot. Lehetett az illető ókonzervatív vagy liberális, netán szociáldemokrata, egy dologban mindenféleképpen egyetértettek: az anyaországnak minden erejével arra kell törekednie, hogy orvosolja Trianon igazságtalanságait. És az anyaország foggal–körömmel küzdött elszakított testrészeiért 1945–ig. Az ezt követő változások jó időre feledtették velünk nemcsak Trianont, hanem magát a nemzeti gondolatot is. 1990-ben megcsillant ugyan a reménysugár, az első jelentős lépésre mégis 2001–ig kellett várni. A státustörvény ugyanis de jure is eggyé kovácsolja a Kárpát–medencei magyarságot. A leköszönt Orbán–kabinet megtette a magát, s ezzel Magyarország hosszú évtizedek stagnálása után elindult a helyes úton — külpolitikája terén is. "Nekünk — a trianoni határokon kívül rekedt magyaroknak — pedig nincs más tennivalónk: kíváncsian (és reménykedve) várni a folytatást, közben pedig tovább munkálkodni a megmaradásért" – írta Kereskényi Gábor egyetemista. /Kereskényi Gábor joghallgató: 82 évvel ezelőtt írták alá a trianoni diktátumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Gyergyószentmiklóson a Mark House Kiadó és nyomda reprint kiadásban tette az olvasó asztalára Kölönte Béla (1883-1934) főgimnáziumi történelemtanár eredetileg 1910-ben megjelent, Gyergyó története a kialakulástól a határőrség megszervezéséig (tekintettel a nemzetiségi kérdésre) c. könyvét. A szerző két jelentős történelmi munkája: Gyergyó története (1910) és Székely nagyjaink (1924). A Gyergyó története koronként tárgyalja a vidék történelmi szakaszait (vajdaság, fejedelemség kora), majd a románság betelepedését a vidékre - Vasláb kivételével, ahová román zselléreket a Lázár család valamivel korábban betelepített, a többi román település a XVII. század végén és a XVIII. sz. folyamán jött létre. Kölönte Gyergyót a székelység egyik keleti bástyájának tekintette, aggódott jövőjéért. Dezső László, a Mark House Kiadó /Gyergyószentmiklós/ igazgatója 100 példányt ingyen fölajánlott a Gyergyói medence könyvtárainak - beleértve az iskolai és egyházi tékákat is. /Gál Éva Emese: Közel száz éves könyv hasonmás kiadásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál az évek folyamán Marosvásárhelyen az erdélyi magyar műkedvelő kórusok valóságos fórumává vált. Az idei jún. 8-án illetve 9-én lesz, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar szervezőmunkájának köszönhetően, a Kultúrpalota nagytermében. Hangversenypódiumra lép a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi református templom ifjúsági kórusa, az alsóvárosi református templom vegyes kara, továbbá a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a szintén marosvásárhelyi Sfanta Ana ortodox templom kórusa, valamint a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum Armonia-Harmónia vegyes kara, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a Négyfalusi Kórus, továbbá a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara, végül a marosvásárhelyi Laudate Domini Kórus. /Járay: XI. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ máj. 5-i sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az előzőleg megtartott Operatív Tanács ülésének főbb napirendi pontjairól. Az ülésen elemezték az RMDSZ és a kormánypárt között fél éve érvényben lévő megállapodás megvalósításait. Megvitatták az alkotmány módosítását érintő aktuális kérdéseket, és tárgyalni fognak az új magyar kormánnyal kiépítendő kapcsolatokról is. Az RMDSZ érdeke fenntartani kapcsolatait az ellenzékbe került politikai erőkkel, és egyaránt fejleszteni kívánja mind a magyar–magyar, mind pedig a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke elmondta, hogy a két ország minél jobb együttműködésének érdekében szorgalmazni fogják a két állam parlamenti bizottságainak szorosabb együttműködését is. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban a szövetségi elnök közölte, hogy az RMDSZ kinevezte azt a négy jogászból álló tárgyalóbizottságot, amely a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait fogja fenntartani. A bizottság tagjai: Frunda György és Eckstein–Kovács Péter szenátorok, valamint Tokay György és Varga Attila képviselők. /Ülésezett az Operatív Tanács. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./

A Román Hírszerző Szolgálat államellenes tevékenység vádja miatt újságírókat és szakszervezeti vezetőket vont megfigyelés alá a 90-es évek elején – derül ki a titkosszolgálat 1991-ből származó, az Evenimentul Zilei jún. 7-i számában megjelent folyamodványából. Ebben többek között Boros Zoltán bukaresti tévés újságírót is megnevezték. Tizenhárom újságíró, szakszervezeti vezető esetében kért lehallgatási és megfigyelési engedélyt 1991 októberében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A katonai ügyészség elé terjesztett kérvény szerint az illető értelmiségiek az 1991 szeptemberében lezajlott bukaresti bányászjárás idején erőszakra bujtottak fel. A kérvényt Gheorghe Donose ezredes, a SRI jogi főosztályának egykori vezetője juttatta el a főügyészséghez, és ebben arra hivatkozva kérte a fent nevezettek hat hónapos megfigyelését, hogy veszélyt jelentenek az állam biztonságára nézve. Boros Zoltán bukaresti televíziós újságíró a Krónikának elmondta, a nyilvánosságra hozott dokumentum kapcsán csupán annak indítékát tartja felháborítónak. "Már a 90-es évek elején tudtuk, hogy a titkosszolgálat figyel bennünket, és lehallgatja beszélgetéseinket." "A bányászjárás diverziójellegéről, szervezettségéről az elektronikus sajtóban kizárólag a magyar adásból értesült a lakosság. Emellett akadtak újságírók az írott sajtóban is, például Stelian Tanase, akik utánajártak a történteknek, és tényszerűen írták meg mindazt, amit megtudtak a bányászjárásról" – nyilatkozta. Daniela Buruiana, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke bejelentette, hogy a testület vizsgálatot indít Borosék megfigyelése kapcsán. Emellett a testület úgy véli, hogy a hasonló kérések meglétét még nem lehet politikai titkosrendőrségi tevékenységként felfogni. A Román Hírszerző Szolgálat közleményt bocsátott ki az ügyben, amelyben az áll, hogy az "előzetes vizsgálatok szerint" a SRI 1991-es megfigyelési folyamodványát "az akkori társadalmi valóság" indokolta, amikor veszélybe került a demokratikus intézményrendszer léte. /Rostás Szabolcs: Ma is működik a politikai rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./ Ismert értelmiségiekről és médiaszemélyiségekről – köztük Stelian Tanaséról és Boros Zoltánról – kiderült, a kilencvenes évek elején a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ lehallgatta őket. Rájöttek arra: a romániai rendszerváltásban nincs csodás átváltozás, a SRI sem más, mint a Szekuritáté eltakaríthatatlan romhalmazának újrahasznosítása. Azonban a jún. 7-én kirobbant, sokadik román lehallgatási botránynak van egy elgondolkodtató részlete, melynek neve: Donose ezredes. 1991-ben a kormány félreállításával államcsínyt szervező SRI egyik operatív csoportjának vezetőjeként Donose maga kérte az ügyészségtől azoknak az értelmiségieknek a megfigyelését, akik akkor esetleg leleplezhették volna e manipulációt. NATO-nyomásra az SRI megszabadult kompromittált tisztjeitől, Donose már az Igazságügyi Minisztériumban tevékenykedik. Onnan védi a "nemzeti érdeket". Donose tehát továbbra is köztünk van. /Bakk Miklós: Donose köztünk van. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Az előző kormány egyik utolsó ülésén megtárgyalta és elfogadta a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó előterjesztést - derül ki a kormány hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának legutóbbi számából. A május 24-i dátummal, Orbán Viktor miniszterelnök által szignált kormányhatározatból kiderül: az előző kabinet megtárgyalta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztést, és azt a Magyar Állandó Értekezlettel folytatandó egyeztetés alapjául fogadta el. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: az átadás-átvétel során ezzel kapcsolatban szóban semmilyen információ nem hangzott el. - Egyelőre nyomozunk azután, hogy mi a dokumentumok tartalma és miért nem került az ügy eddig nyilvánosságra - közölte az államtitkár. Hozzáfűzte: a külügyi tárca illetékes területi főosztálya egyelőre nem tud a dologról. Az MTI megtudta, hogy a kedvezménytörvény módosításával összefüggő kormányhatározatot a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közösen terjesztette az Orbán-kabinet elé. A HTMH-nál az MTI érdeklődésére csak annyit közöltek, hogy egy vitaanyagról van szó, amelynek tartalma egyelőre nem nyilvános. /Kedvezménytörvény. Az előző magyar kormány módosítást készített elő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

Sógor Csaba szenátor beszámolt arról, hogy a szenátusban Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora Antonescu mellett állt ki. Erre Sógor Csaba szenátor reagált. Beszédében Antonescutól idézett: "Személy szerint a teljes besszarábiai és bukovinai zsidó elem erőszakos migrációja mellett vagyok, át kell dobni őket a határon"; illetve "teljesen mindegy számomra, hogy a történelemben barbárnak könyvelnek-e el, vagy sem". S még azt is mondta: "Ha szükséges, gépfegyverrel lőjetek". A szenátor által idézett szövegrészek a minisztertanács 1941. július 8-i ülésén hangzottak el. A kormánypárt részéről Adrian Paunescu kapcsolódott be a vitába, védve Antonescut. Paunescu a hazai magyar sajtó ellen is kirohant: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a szenátusban az RMDSZ vezetőinek feltett sorozatos kérdéseimre és felkéréseimre, miszerint határolódjanak el a magyar nyelvű sajtó gyalázatos túlkapásaitól, elzárkóznak a válaszadástól. E túlkapások megkérdőjeleznek mindent, ami maradandó a mi alkotmányunkban, alapjában véve a mi létformánkat. Követelem, hogy Frunda úr válaszoljon nekik egy újság hasábjain, öv alatti ütésekkel. Azon a tájékon, ahol – megkérném – többet ne támadjon, mert én még akarok gondot okozni a sajtónak azon gyermekek által, akiket ezután szándékszom csinálni...". Paunescu a szenátusban Frunda Györgyhöz intézte a következő szavakat: "Azt szeretném mondani az ügyvéd úrnak, nem lehetetlen, hogy megérje azt az átkot, hogy történelmi távlatban lábjegyzetben azt írják neve mögé: Jó és rossz ügyek ügyvédje Adrian Paunescu korából." /Sarány István: Napirenden Antonescu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Vajdasági orvosok egy csoportja érkezett a Szilágyságba. Dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság elnökségi tagja, több éve rendez orvostalálkozókat, amelyeken ezúttal nem a szakmai megbeszélések, hanem a személyes emberi kapcsolatok ápolása a cél. A magyar tájegységek történelmének és kultúrájának jellegzetességeit szeretnék megismerni és megismertetni a kollégákkal is. Jún. 6-án érkezett Szilágysomlyóra a 21 vajdasági orvos — családostól —, másnap Erdély hajdani fővárosával, Kolozsvárral ismerkedtek. Jún. 8-án a Szilágyságot járják, Zilahon, Zsibón Ady Endre és Wesselényi emlékeit kutatva. Dr. Széman Péter a Magyar Egészségügyi Társaság segítségével tíz éve szervezi Szilágysomlyón a szakmai orvoskonferenciákat. A kárpátaljai látogatások és az ottani orvosok szilágysági fogadása után most a délvidékiekkel akarnak megismerkedni, barátkozni. /Farkas F. Lajos: Magyar orvosok határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Júl. 17-21. időszakban az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Nyárádszentmártonban Nyári Egyetemet szervez. A mintegy 250 meghívott és résztvevő között szerepelnek politikai vezetők (RMDSZ országos vezetői, román Ifjúsági és Sportminisztérium, magyar Ifjúsági és Sportminisztérium, Határon Túli Magyarok Hivatala), ifjúsági vezetők (román és magyar politikai szervezetek ifjúsági szárnyainak vezetői), ifjúsági kérdésekben illetékes szakemberek. A MIÉRT programjának kidolgozása a Nyári Egyetem egyik kiemelt témája. /I. MIÉRT Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

P. Boros Fortunát csíksomlyói ferencesrendi szerzetes (a kegytemplom monográfiájának tudós szerzője) az iskola névadója, lévén maga is zetelaki. Születésének 107. évfordulója alkalmából több napos rendezvénysorozat színhelye volt az intézmény, a község. Az iskolatörténet, a magyarságtörténet témáiban rendeztek vetélkedőt, és jó sok sport is volt. /Iskolanapok Zetelakán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A Fidesz - Magyar Polgári Párt a státustörvény érdemi módosításához semmilyen körülmények között nem járul hozzá – szögezte le Németh Zsolt az MTI-hez eljuttatott közleményben. A Fidesz- alelnök, volt külügyi államtitkár hozzátette hogy technikai jellegű módosításokra r szükség lesz, de azok csakis a törvény és a végrehajtási utasítások összhangjának megteremtésére irányulhatnak. A Fidesz álláspontja az, hogy a kedvezménytörvény technikai módosításának módjáról és idejéről kizárólag a Magyar Állandó Értekezlet egyetértésével születhet döntés. "A Fidesz - Magyar Polgári Párt aggodalommal tekint a magyar-magyar viszonyt fenyegető feszültségre, amely abból adódhat, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció nem rendelkezik világos és átgondolt koncepcióval sem a státustörvényről, sem a román-magyar egyetértési nyilatkozattal kapcsolatban" - zárul a közlemény Fidesz-állásfoglalás a kedvezménytörvényről. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.

A Szatmár megyei RMDSZ Állandó Bizottságának jún. 7–én megtartott ülésével és a kiadott közleménnyel kapcsolatban Pécsi Ferenc képviselő nyílt levelet intézett Ilyés Gyulához, az RMDSZ megyei elnökéhez. Az Állandó Bizottság ülésén megfenyegették Pécsi Ferencet, Kereskényi Sándor kilátásba helyezte, hogy a jún. 14–én megrendezendő polgári fórum alkalmával tanút állít ellene. Ilyés Gyula a kolozsvári Krónika című lap újságírói előtt azt a kijelentést tette, hogy "Pécsi Ferenc politikai tőkét csinált az 1989–ben meggyilkolt fia ügyéből". - Amióta Ilyés Gyula az RMDSZ megyei elnöke, Pécsi számtalan beadványt nyújtotta be, javasoltam a következő témák megtárgyalását: RMDSZ–kezdeményezések Szatmár megye gazdasági fellendüléséért, a megye gazdasági prioritásai, tervezet a gazdasági–szociális szakcsoport működési szabályzatára vonatkozóan, javaslatok az RMDSZ megyei szervezet tevékenysége hatékonyságának fokozására. Ilyés Gyula azonban általában nem tekintette fontosnak javaslatainak megvitatását. – Az RMDSZ–nek is kötelessége foglalkozni a korrupcióval és meg kell vonnia a támogatást a korrupcióbarát tisztségviselőktől. Pécsi felfüggeszti tevékenységét a Szatmár megyei RMDSZ–szervezet Állandó Bizottságában addig, amíg nem lesz biztosítva a belső demokratizmus és pluralizmus jegyében a platformszabadság, amely 1991 óta szerepel az RMDSZ Alapszabályzatában. Pécsi továbbra is a megyei választmány tagjának tekinti magát. /Pécsi Ferenc: Nyílt levél Ilyés Gyula úrnak, Az RMDSZ megyei elnökének. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 12./

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Véget ért az a 2001–2002-es tanév. Jún. 13-án főleg a magyar tannyelvű iskolákban volt az évzáró. Reformtanévnek mutatkozott, hiszen két újítás is szerepelt: az első félév vakációjának megszüntetése, és a kötelező kilencedik osztály bevezetése. Az utóbbi elmaradt, és most sem tudni, hogy szeptemberben életbe lép-e, vagy sem. Az óvodai tanévzáró ünnepségek terén újdonságok is tapasztalhatók, ugyanis az idén megtört a székelyruhás-fonós évzáró előadások egyeduralma, és egyre több helyen búcsúznak a nagycsoportosok polgári jellegű előadásokkal. /Szabó Csaba: Véget ért a 2001–2002-es tanév. Megtört a székelyruhás előadások egyeduralma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/