"A múzeum épülete biztosított otthont Székelykeresztúron június 23-án a Domus tízéves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat megnyitójának. Szőcs Pál, a Domus Egyesület elnöke ismertetőt tartott az egyesület eddigi tevékenységéről és további céljairól. A polgári egyesületekkel szervezett találkozót közös cél hozta össze: segíteni a rászorulókon. A következő szervezetek mutatkoztak be: Budvár Szociális Központ - Székelyudvarhely, Szinfo - Székelyudvarhely, Pro Kindergarten - Székelykeresztúr, Hart for Romania - Anglia, Zsebike - Székelyudvarhely, Eutikus Egyesület - Kányád, Humán Reform - Székelyudvarhely, Ház a Holnapért - Székelykeresztúr, L. I. A. - Lókod, Forrás - Marosvásárhely, Domus Egyesület - Székelykeresztúr. A találkozón megvitatták a hátrányos helyzetű, fogyatékos fiatalok problémáit; a leányanyák helyzetét; a "családi házakból" kikerülő fiatalok lakásproblémáinak megoldását; földterületek bérlését a fiatalok számára. Június 27-én a keresztúri Domus vezetősége találkozott a németországi társegyesület, valamint a társulni szándékozó angliai tömörülés képviselőivel. Este kezdődött a Pipacsok néptáncegyüttes műsora. /S. D.: Segíteni a rászorulókon! Tízéves a keresztúri Domus Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"A zsibói Wesselényi Társaság és a zsibói Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának március 20-án tartott közös gyűlésén elhatározta, hogy szobrot állíttat ifj. Wesselényi Miklós emlékének. A szobrot Zsibón, a nagy Wesselényi szülőföldjén, a református templom kertjében, a főbejárat mellett állítanák föl. Alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Támogatást kérnek a szobor felállításának költségeihez. A szobor felavatására 2002. október 13-án kerül sor. /Wesselényi-szobor Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"Júl. 6-án Kolozsváron lesz a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnök találkozója. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint van ennek a látogatásnak egy szimbolikus jelentősége is. Azzal, hogy első útja egyikén Erdélybe jön a magyar miniszterelnök, Kolozsvárra, illetve Nagyváradra, mindenképpen hangsúlyozni akarja azt, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak, meg a határon túli magyarokkal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonít. Markó szerint egyelőre egyfajta probléma-felleltározó, problématisztázó megbeszélések lesznek az RMDSZ-szel is és a román miniszterelnökkel is, mivel ez tulajdonképpen nem hivatalos látogatás. Valószínűleg szóba kerül a státustörvény. Arról nincs szó, hogy esetleg valamiféle végkövetkeztetéseket is megfogalmazzanak ezzel kapcsolatosan. RMDSZ szeretné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a gazdasági kérdések a két ország közötti viszonylatban. Az RMDSZ valamiféle közvetítői szerepet próbált betölteni a román és a magyar kormány között. /Holnap Nastase- Medgyessy találkozó. RMDSZ-várakozások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"

"Egyenruhás tiszt kereste fel nemrég a csíkszeredai József Attila Általános Iskolát, ahol az évek folyamán beiskolázott csángómagyar diákokról szóló dokumentumokat vette szemügyre. A megyében nem ez az első hasonló eset, ám a megyei rendőrparancsnoknak egyetlen ilyen akcióról sincs tudomása. Veress Emőke igazgató elmondta, az udvariasan, de határozottan fellépő férfi dokumentumok tömkelegét kérte ki az iskola archívumából, majd ezeket megvizsgálva továbbállt, közölve, hogy minden rendben van. A tiszt fénymásolatokat kért a megvizsgált dokumentumokról, amelyekért aztán utólag nem jött el. Az akciónak köze lehet a Bákó megyei Desteptarea című megyei napilap által elindított sajtókampányhoz: azzal vádolják a csángómagyar szövetséget, hogy tanulmányaikat be nem fejezett oktatókat foglalkoztat. Néhány, Moldvából Csíkszeredába átiratkozott diák esetében ugyanis szülőfalujuk iskolájának anyakönyvi kivonatába "iskolai cserbenhagyást" jegyeztek be. A bákói napilap azt állítja, legkevesebb húsz hasonló "cserbenhagyásról" tud, akik mind a diószéni iskola volt tanulói. Az iskola igazgatója, Eugenia Baciu a napilap egyik, ez év eleji cikkében közölte, hogy a gyerekek "valószínűleg egy Hargita megyei iskolában fejezték be a nyolc általánost". Említést sem tesz azonban arról a számtalan hivatalos átiratról, amelyek a József Attila Iskolából, mindegyik tanuló esetében külön, névre szólóan érkezett Diószénre, kérve az anyakönyvi kivonatok átküldését. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai iskola egykori igazgatója kifejtette, hogy vezetése idején 171 csángómagyar gyerek fordult meg az iskolában. Közülük 164-en tudták folytatni tanulmányaikat a székelyföldi középiskolákban, huszonhatan pedig valamely felsőfokú oktatási intézményben. Borbáth Erzsébet hangsúlyozta, egyedül a diószéni iskola nem reagált átirataikra, hiszen Pusztinából és Rekecsinből végül megérkeztek az anyakönyvi kivonatok. Ezért két diószéni diáklány, Füstös Gabriella és Farkas Mónika anyakönyvét, akik a tanítóképzőbe felvételiztek, hiányosan küldték át a középiskolába. A dokumentumok csak a hatodik, illetve a hetedik osztálytól, a József Attilába való átigazolásuktól volt kitöltve, hiszen az I-V., valamint az I-VI. osztályra vonatkozó adatok, a többszöri felkérés ellenére, nem érkeztek meg. Az iskolába látogató rendőrtiszt Borbáth Erzsébet véleménye szerint arra volt kíváncsi, hogy Csíkszeredában kitöltötték-e a hiányzó rubrikákat az anyakönyvben a diószéni adatok hiányában, mert amennyiben ezt megtették volna, okirat-hamisítást követtek volna el. Látván azonban, hogy erről szó sincs, távozott, és ezért nem tért vissza a fénymásolatokért sem. Ioan Negrusa dandártábornok, Hargita megye rendőrparancsnoka közölte: "a rendőrségnek nincs joga semmiféle etnikai érintettségű vizsgálatot végezni. Gazdasági ellenőrzéseket tarthatunk, de jelen esetben nem tudok ilyesmiről, amely a József Attila Iskolában zajlott volna". Bartha Csaba, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nem tartja kizártnak, hogy valójában a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytat nyomozást az ügyben. /Rédai Attila: Bartha a SRI-re is gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"A szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) sajnálattal vette tudomásul az utóbbi hetek történéseit a magyar közéletben. Kiderült, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a 70-es, 80-as évek fordulóján a Belügyminisztérium 3/2-es alosztályának tisztje volt, és múltjának árnyékát magas megbízatásában is tovább kell cipelnie. Elszomorító, hogy a kormánykoalícióhoz közel álló sajtóban megkezdődött az ellenzéki vezetők közvetett lejáratása. Így került sor Pokorni Zoltán Fidesz-elnök és parlamenti frakcióvezető édesapjának, Pokorni Jánosnak meghurcolására a nyilvánosság előtt, melynek következtében a politikus tisztségeiről lemondott. A szatmárnémeti MIK reméli, hogy a Fidesz-MPP folytatni fogja megkezdett útját, Pokorni Zoltán leköszönt elnök pedig továbbra is aktív tagja marad a magyar közéletnek. Az erdélyi magyarság sem nélkülözheti a nemzetben gondolkodó politikai erőket, akik tudják, hogy csak hitelesen magyar eszmékre alapozva lehet itt és most, de a jövőbe nézés igényével is, lakható hont építeni. /A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés Elnöksége: Állásfoglalás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./"

"Kulcsár Székely Attila, a szatmári színház Harag György Társulatának egyik legsokoldalúbb fiatal színésze az utóbbi hónapokban a Caritas szervezet erdődi és petei tanulóházaiban nemrég beindult drámapedagógiai foglalkozásokat vezeti. Munkájának eredményeként mostanra két, hátrányos szociális helyzetű kiskorúakból kinevelt színjátszó csoport működik a megyében. Ezek egyike (a petei) szinte teljes egészében szellemi fogyatékosnak minősített gyerekekből áll. Munkáját Kulcsár Székely Attila leginkább a drámapedagógia egy rájuk szabott változatának nevezné. /Báthory Éva: Kulcsár Székely Attila: Drámapedagógiai foglalkozások - hátrányos helyzetű gyermekek között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./"

"A Háló a Kárpát-medencei, magyar katolikus kisközösségeket összekötő szervezet. A Háló Pedagógiai Munkacsoportjának szervezésében Bélfenyéren megtartott konferencia központi gondolata: a keresztény pedagógus szerepe a jövő társadalmában. Elekes András, a csíksomlyói Jakab Antal tanulmányi központ rektora a fogyasztói társadalom meghatározásával indította előadását. Jelenits István budapesti piarista volt tartományfőnök kifejtette, hogy a pogány világ nem csupán a missziós területeken lakókra értendő. A ma embere elszakadóban van a kereszténységtől. Feledésbe merült, hogy már az írásbeliség előtt imádkozott az ember. Diaszpóra-helyzetben van az egyház, nem elzárkózni kell, hanem szigeteket teremteni, hidat verni, szót érteni a közösségen kívüliekkel. Huszonhat erdélyi, magyarországi, vajdasági pedagógus találkozott Bélfenyéren. /Tüzes Bálint: Konferencia Bélfenyéren. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"Júl. 6-án ünnepelték a Vasvári Pál Emléknapokat Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. Kőrösfőn a kultúrotthonban Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszöntötte a közönséget. Dr. Egyed Ákos történész-professzor vázolta Kalotaszeg helyzetét a szabadságharc idején, hangsúlyozottan kitérve Vasvárira és Kossuth Lajosra. A diákok Ki tud többet Vasvári Pálról? című hagyományos történelmi vetélkedőjén három csapat vett részt. Tóthpál Tamás Vasvári Pál a román források tükrében címmel beszélt. Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, Dr. Egyed Ákos, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke, illetve a somoskőújfalusi Murányi Sándor szólt a jelenlévőkhöz, majd koszorúkat helyeztek el a Vasvári-kopjafánál. Júl. 7-én Kőrösfőn istentisztelettel vette kezdetét az ünnep második napja. Az idei Vasvári Pál-díjakat az alábbi öt személy kapta: Tóthpál Tamás, aki tavaly először szervezte meg a Vasvári-napokhoz szorosan kapcsolódó Vasvári-biciklitúrát, Major István, a zilahi Colorprint nyomda igazgatója, aki a Vasvárival és a magyar szabadságharccal kapcsolatos tájékoztató jellegű nyomtatványokat immár évek óta önzetlenül elkészíti, Szabó László magyar ifjúsági államtitkár-helyettes, aki jelentős támogatást nyújtott a tavalyi Vasvári-napok megszervezésére, Kator Tamás, a Forráshely Alapítvány által szervezett Csáfordjánosfai Nemzetközi Diáktábor főmunkatársa, valamint Murányi Sándor, aki már 1990 előtt is foglalkozott Vasvári sírjának felkutatásával. /K. E.: Nem hanyatlik a Vasvári-napok népszerűsége. A megmaradás ünnepe Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ "

"Júl. 5-én a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar Marosvásárhelyen, a Vártemplomban koncertezett. Fellépnek még Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. A fiatal hangszeresek turnéját, nyári táborát a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola szervezte. Székelyföldön - Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön - jó nevű művészeti iskolák működnek, tehetséges fiatalokból állt össze zömében a zenekar, anyaországi diákok is tagjai a zenekarnak. Bodurian János, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára elmondta, távlati tervük: létrehozni egy székelyföldi szimfonikus zenekart (nem egész státussal), hogy a székelyföldi városokban is havonta, kéthavonta egyszer hangversenyt adjanak. A Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar székelyföldi turnéját az Illyés Közalapítvány, az NKÖM, Hargita megye művelődési-, egyházügyi Igazgatósága, valamint a Harmopan Rt. támogatta. /(lokodi): Diákhangszeresek Vásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"

"Értesülései szerint Tempfli József katolikus megyés püspök a magyarországi ellenzéki pártok felkérésére járt közben a miniszterelnöknél, hogy a korábban elkezdett folyamatok ne szakadjanak meg, jelezte Simon Judit a Medgyessy Péter miniszterelnökkel készített exluzív interjúban. Nincs szükség arra, hogy bárki közbenjárjon azért, hogy a tizenötmilliós magyar nemzet érdekeit jól képviselje a magyar miniszterelnök, válaszolta Medgyessy, ehhez nincs szükség az ellenzék kérésére. Medgyessy tiszteli Tempfli püspököt, szándéka, hogy közvetítsen ott, ahol konfliktus lehet a felek között. "Nekem az a felősségem, hogy itt legyenek könyvtárak, újságok, magyar nyelvű oktatás, magyar egyetemek, és ehhez biztosítsunk anyagi és más segítséget. Továbbá az a felelősségem, hogy a magyar beruházók, befektetők is hozzájáruljanak a térség gazdasági fejlődéséhez."- hangsúlyozta a kormányfő. Példának felhozta a máramarosszigeti iskolával kapcsolatban, hogy megvan a szándék a magyar nyelvű iskolára, de rossz állapotban van az épület, segíteni kellene a felújításban. Medgyessy bátorítja az Országos Takarékpénztárt, hogy bankként működjön Romániában, Erdélyben. Üdvözölte a román miniszterelnök stratégiai együttműködési javaslatát, amibe a közlekedés közös fejlesztése is bele kell hogy férjen. "Nyitott vagyok minden karakteres erdélyi politikussal a párbeszédre, aki azt akarja, hogy az itteni magyarság jobban éljen " - jelentette ki. /Simon Judit: Exkluzív interjú Medgyessy Péter miniszterelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ Szép nyilatkozata ellenére Tőkés László püspököt nem hívta meg a nagyváradi megbeszélésre."

"Pozsony Ferenc néprajzkutató a hét végén Jászvásáron megrendezett, a csángók eredetét, nyelvét vizsgáló nemzetközi konferenciának egyik résztvevője volt. Pozsony Ferenc nemrég kiadta a csángókról szóló román nyelvű kötetét. Ahogy a dr. Kós Károly, Szentimrei Judit és Nagy Jenő szerzőhármas által 1981-ben megjelentetett A moldvai csángók népművészete című kötet elhagyta a nyomdát, csakhamar átírták és 1985-ben nagy példányszámban kiadták Dumitru Martinas csángókról szóló munkáját. A dilettáns szerző művében azt próbálta bizonygatni, hogy a moldvai csángók ősei voltaképp Délkelet-Erdélyben félig-meddig elmagyarosított románok. A római katolikus egyház közreműködésével forgalmazott kötet tételeit a hivatalos propaganda csakhamar dogmává merevítette, majd 1990 után angol és olasz nyelven is megjelentette. A Benda Kálmán történészprofesszor által vezetett munkacsoport kutatásaiból megszületett Moldvai Csángó-Magyar Okmánytár című munka vitathatatlanul alátámasztja az erdélyi magyarság folyamatos kitelepedését a Kárpátok és a Szeret folyó közötti területre. A csángók anyanyelve tükrözi a moldvai magyar közösségek folyamatosságát is, hiszen közöttük találunk középkori nyelvjárásban beszélőket, mások pedig éppen a 18-19. századi Székelyföld nyelvállapotát őrizték meg. A hatalmas mennyiségben összegyűjtött magyar nyelvű folklóralkotásaik szintén magyar eredetüket és kultúrájukat támasztják alá. A kutatók csupán Klézsén az utóbbi másfél száz év alatt több ezer magyar népköltészeti alkotást gyűjtöttek össze, ami egész Európában páratlanná és híressé teszi ezt a moldvai falut. A konferencia légkörét tükrözi, hogy Tánczos csak háromperces felszólalási lehetőséget kapott, ő a moldvai csángóság nyelvi asszimilációjának a tényét igyekezett nyomtatott szöveggel dokumentálni. Felolvasta az 1880-ban, Szamosújváron megjelent Amicul Familiei-ből egy szövegrészt, amelyben Ioan Polescu helybéli író a kéthetes moldvai útján tapasztaltakról számolt be. Az erdélyi román értelmiségi megrökönyödve tapasztalta, hogy Moldvában az erdélyinél is rosszabb a helyzet, mivel kéthetes utazása alatt román nyelven még vizet sem tudott kérni a helybéliektől. Sokatmondó, hogy a 19. század végén a csángó gyerekek még jó napotot sem tudtak köszönni románul. Az író levélben tájékoztatta az akkor bukaresti román kultuszminisztert, akit felszólított a román nemzeti érdek által megkövetelt gyors románosítás végrehajtására. A szamosújvári író a leghatékonyabb asszimilációs eszközként a román nyelvű iskolai tanítás és liturgia bevezetését jelölte meg. - Az 1992-es népszámlálás szerint Moldvában összesen 239 938 római katolikus élt. Tánczos Vilmos terepkutatásai szerint a kilencvenes évek közepén a moldvai katolikusok 25,8 százaléka beszélte még ősei anyanyelvét, a magyart. A néprajzkutató a magyarul beszélők számát, különböző terepmódszerek segítségével 62 ezerre becsülte. A tizenkilencedik század végén a moldvai csángóknak több mint 70 százaléka magyar anyanyelvű volt. Bő száz év alatt a csángóság háromnegyede veszítette el anyanyelvét. - Az idei népszámlálás torz, mert számos megfélemlítési és manipulálási technika érte a moldvai csángókat. Például a jászvásári püspök körlevélben igyekezett befolyásolni a csángók identitásválasztását, amit a papok minden templomban tovább magyaráztak. Többek között azzal is győzködték híveiket, hogy ők azért románok, mert "sunteti romano-catolici", tehát a felekezet megnevezésében római szó voltaképpen a román eredetükre utal. Ezt csak betetőzték a számlálóbiztosok által elkövetett csalások is, amit akkor részletesen tálalt a magyar nyelvű sajtó. /Borbély Tamás: Az anyanyelvű mise esélye a csángóknál. Beszélgetés Pozsony Ferenccel, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"A népszámlálási adatok közzétételét követően a legnagyobb példányszámú bukaresti román napilap címoldalán állt: "Clujul nem lesz többé Kolozsvár". Nekünk, magyaroknak mindig is kincses Kolozsvár, "ezeréves erdélyi történelmünk fellegvára és fővárosa, melynek valamennyi régi épülete, emléke a magyarsághoz kapcsolódik" - állapította meg Ferencz L. Imre újságíró. Erdélyi román városokról beszél a történelemtudomány, miközben a román nyelvben a vár, a város szavak a Regátban is magyar eredetűek (Temesvár - Timisoara, ill. oras). Nagyszebenben minden bizonnyal nem él immár 20 százaléknyi szász, de a város neve ott olvasható németül is a román alatt. Hasonlóképpen Szászrégenben is a román meg a magyar alatt. De Kolozsváron hallani sem akarnak az erdélyi toleranciáról, az ott élők hagyományainak, kultúrájának kölcsönös megbecsüléséről. A gyarapodás egyik garanciája az ésszerűbb anyaországi támogatás lehet. Az itthonmaradás alapfeltétele a gazdasági megerősödés, a munkahelyteremtés, a fiatalok kiemelt megsegítése. /Ferencz L. Imre: Csakazértis Kolozsvár! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Varga Attila képviselő az alkotmánymódosítás indoklásául leszögezte, hogy a jelenlegi román alkotmánynak vannak fogyatékosságai. Néhány lényeges alkotmányos alapelv nincsen, vagy hibásan van megfogalmazva az alaptörvényben. Ilyen a hatalommegosztás elvének a hiánya, a szuverenitás elve egy teljesen elavult formájának a szentesítése, a nemzetállam szintén anakronisztikus megjelenítése, az integrációs feltételek alkotmányos szabályozásának a hiánya. Az anyanyelv használatának alkotmányos szabályozást kell biztosítani; garanciális jelleggel kell biztosítani a kisebbségi jogokat, ezen belül pedig különösen az oktatási és kulturális intézményalapítási és fenntartási jogokat; a helyi autonómia bővítését. Szükséges az alkotmánybíróság szerepének a növelése, a nép ügyvédje tekintélyének a növelése, a prefektus intézményének a megszüntetése. Fontos, hogy az anyanyelv használata szóban és írásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, általában a közéletben alkotmányos jog legyen, továbbá hogy a felekezeti iskolák mint különálló oktatási forma megjelenjen az alaptörvényben. /Mózes Edith: Romániának elsősorban Románia-konform alkotmányra van szüksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"Minden alapot nélkülöz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének azon állítása, amely szerint 1998 után az UMDSZ és tagszervezetei elvesztették döntéshozó pozíciójukat az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javára - közölte Brenzovics László, az alkuratórium elnöke arra a nyilatkozatra reagálva, amelyet a múlt hét végénTóth Mihály, az UMDSZ elnöke adott az MTI-nek. Brenzovics, aki egyben a KMKSZ alelnöke, az MTI ungvári tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ mindössze három fővel képviselteti magát az alkuratóriumban, a többi tagot az UMDSZ két tagszervezete: a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség és a történelmi egyházak - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház - delegálják. Vagyis rágalom az UMDSZ elnökének a kijelentése, hogy kilenc-kettő lenne az alkuratóriumi helyek aránya a KMKSZ javára - tette hozzá. /Cáfol az Illyés Közalapítvány vezető tisztségviselője. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Kőrösi Csoma Sándor emlékplakettet adományozott az erdélyi származású Erőss Zsoltnak, a Magyar Mount Everest 2002 Expedíció tagjának, aki első magyarként jutott fel a Mount Everestre. /A HTMH elnöke emlékplakettet adományozott a Mount Everestre feljutott Erőss Zsoltnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"Megjelent a Bukaresti Magyar Közlöny, az RMDSZ bukaresti szervezete lapjának új száma /2. évf., 5. sz./, melyben a népszámlálás előzetes eredményeit elemezte Czédly József statisztikus. A lapban a bukaresti Demény Lajos történészprofesszor beszámolt a július elején Iasi-ban megrendezett nemzetközi csángó konferenciáról. /Bukaresti Magyar Közlöny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"Sokkolóak voltak az idei népszámlálás nyilvánosságra hozott előzetes eredményei. Erről beszélgetett a lap munkatársa Bíró A. Zoltánnak, a csíkszeredai székhelyű KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának intézetvezetőjével. Az elmúlt években folytatott kutatások nagyjából hasonló irányzatokat jeleztek. A fogyatkozás mértéke nagyobb volt, mint amit vártak, de a székelyföldi gazdasági, szociális állapotokat figyelve nem meglepetés ez az eredmény. Hová "tűnt el" több mint 190 ezer erdélyi magyar? Sokan áttelepedtek Magyarországra vagy más külföldi országba, továbbá nem magyarnak vallották magukat, hanem feltehetően románnak, végül csökkent a születések száma. Biztosabbat a sokkal részletesebb adatközlés után lehet majd mondani. Négy-öt évvel kitolódott a fiatalok körében a házasságkötés és a gyerekvállalás közötti időszak. Ennek részint munkaerőpiaci okai vannak, állást és pénzt kell keresni, másrészt egyre többen vesznek részt felsőfokú vagy még magasabb szintű képzésben. Most a versenyképesebb csoport egy jelentős része az, amelyik elmegy. Lehet, hogy másutt kap állást, ezért elköltözik más városba, Magyarországra vagy még tovább. Az 1990 utáni kivándorlási hullám mérséklődött valamelyest, a gyerekvállalás is több lesz talán, megnő a családalapítások száma, de mindenekelőtt arra kell gondolni, hogy vajon a fiatalok rendelkeznek-e olyan tudással, amellyel itthon versenyképessé válhatnak. Az a felsőfokú képzés, amelyben a fiatalok többsége részesül, nem egyezik a hazai munkaerőpiaci kínálattal, mert vagy túl magas, vagy túl gyakorlatias. Ezen kellene javítani. /Pataky Lehel Zsolt: Hová tűnt el közel 200 ezer magyar? Interjú Bíró A. Zoltán társadalomkutatóval a népszámlálás előzetes eredményeiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./"

"Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának szövegét úgy állították össze, mintha a várost örök időktől csak románok laknák. Ugyanakkor megjelent egy könyv Szatmárnémetiről /Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése/, amelyet korabeli dokumentumok, köztük sok eredeti térkép, rajz, fénykép alapján állították össze. Dr. Bura László érdeme, hogy ez a kötet összeállt. Júl. 13-án, a kölcseys véndiákok világtalálkozóján mutatták be ezt a könyvet. Varga Attila parlamenti képviselő jelezte, hogy a könyv megjelenése (az Identitas Alapítvány idei ötödik kötete) kulturális esemény a szatmári magyarság számára. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte dr. Bura László évtizedes kitartó kutatómunkáját, méltatva a társszerzők (köztük Bara István, Bara Csaba, Muhi Sándor és Erdei Líviusz) érdemeit is. /Sike Lajos: Ez már igazabb történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Az idén januárban a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ egyesítésével Budapesten létrehozott Balassi Bálint Intézetben most két új ösztöndíjpályázatról számolt be Újvári Gábor főigazgató. Egyrészt egy külföldön élő, nem magyar anyanyelvű diplomások, illetve egyetemi hallgatók számára kiírt pályázat eredményét hirdette ki. Az Oktatási Minisztérium ennek keretében harminc év alatti, a magyar nyelv és kultúra oktatását, népszerűsítését célul tűző fiatalok tíz hónapos magyarországi tanulmányait támogatná ingyenes kollégiumi elhelyezéssel, oktatással, tanszerekkel és ösztöndíjjal. A harminc fős keretre százhárman jelentkeztek huszonhárom országból, így a Balassi Intézetben most azon dolgoznak, hogy további húsz jelentkező számára tudjanak biztosítani ingyenes ellátást, oktatást. Határon túli magyar diplomások utóképzésére vonatkozó pályázatot is bejelentettek a tájékoztatón. Húsz helyet ajánlanak azoknak az érdeklődőknek, akik nem anyanyelvükön végezték tanulmányaikat, és most szívesen elsajátítanák munkaterületük szaknyelvét azzal, hogy szülőföldjükön segítenék magyar kollégáik tájékozódását. Ők is tíz hónapon át tanulhatnának itt ingyenes elhelyezéssel, ösztöndíjjal. A Balasi Bálint Oktató és Kulturális Központ az egyetlen egyébként a háttérintézmények közül, amelytől az oktatási tárca nem vont el pénzt. /Új ösztöndíjak a budapesti Balassi Intézetben. A fiatal diplomások megtanulhatják a magyar szaknyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ "

"Az RMDSZ Szatmár megyei vezetői - köztük Ilyés Gyula megyei elnök, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei D. István képviselő, Kabai István megyei ügyvezető elnök, valamint a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői - az elmúlt héten jártak Bogdándon, ahol megbeszélték a magyar közösség problémáit. Sipos András polgármester sérelmezte, hogy Bogdánd két rendőre közül egyik sem tud magyarul. Ilyés Gyula elmondta, a rendőrök jogállásáról szóló törvény előírja, hogy ilyen településeken a magyar nyelvet ismerő rendőrök kell hogy szolgáljanak, ám a törvény szövege és alkalmazása között jelentős különbség van. A megyei elnök elismerte, hogy mindeddig nem foglalkoztak a jogszabály gyakorlati alkalmazásával, de a jövőben megpróbálnak nyomást gyakorolni a rendőrség megyei vezetőire és a prefektúrára. Bogdándon szeretnének egy emlékművet építeni a község világháborús áldozatainak emlékére, valamint próbálják feleleveníteni a község néptánc- és népzenei hagyományait. /Túrós Lóránd: Vidéki körúton az RMDSZ megyei vezetői. Kevés rendőr tud magyarul. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./"

"Domokos Pál Pétert 1931-ben érték- és nemzetmentő törekvése volt az Ezer Székely Leány Napja megrendezése. Idén hatszáz fellépő táncolt a csíksomlyói Hármashalom oltár színpadán, fiúk-lányok vegyesen. Négy éve Ezer Székely Leány Napja néven alapítvánnyá szerveződött az a társaság, amely az újból hagyományossá vált rendezvényt hívja életre minden júliusban. Idén is több mint 25 csoport jelentkezett Erdély több részéről, és Magyarországról is két társaság jött el. András Mihály, az Erdélyi Néptáncszövetség elnöke, aki egyben a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója sürgette, el kell dönteni azt, hogy hogyan tovább. Szerinte fontos lenne az iskoláikban magyar népzenét és néptáncot is tanítani. /Kristály Lehel: Az Ezer Székely Leány Napjának néhai és mai intelmeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnevezésű RMDSZ-platform közleményében megütközésének adott hangot, mert "Markó Béla szövetségi elnök sietett köszönteni a Magyar Köztársaság országgyűlési választásait követően a kommunista utódpártot". A platform vezetői úgy vélik, Markó Béla elnöknek "el kell gondolkodnia a jelenlegi miniszterelnök demokratikusnak vagy antikommunistának aligha tekinthető titkosszolgálati, hálózati tiszti múltján". A tiltakozó levél megfogalmazói elfogadhatatlannak tartják, hogy "a szövetség évek óta bel- és külpolitikáját a csődbe vezető tevékenységét támogató, többségükben kommunista múltú személyek klikkjével irányítja". Továbbá megállapítják: "az RMDSZ csúcsvezetősége csakúgy elsorvasztotta a nemzeti közösségünk megmaradásához elengedhetetlenül szükséges három szintű autonómia-rendszer érdekében folytatandó küzdelmet, mint az alanyi jogon minden romániai magyar számára kivívandó magyar állampolgárság érdekében folytatott politikai küzdelmet". Végül, a levelet aláírók kijelentik, "az EMK minden olyan szövetségen belüli parlamenti vagy egyéb megújítási törekvést támogat, amely az RMDSZ három szintű autonómia-programjának és a kettős állampolgárságnak a megvalósítását, valamint szövetségünk elmélyülő erkölcs-politikai válságának megszüntetését tűzte ki célul". /EMK-vádak az RMDSZ vezetősége ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ "

"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút kért Bálint-Pataki Józseftől, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökétől a Magyar Állandó Értekezletről. Nem lesz előre lefektetett napirend, inkább ismerkedés a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőségével, gondjaival, a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárásaival. Az új magyar kormányzat bemutatkozik a Máért ülésén. Van egy érvényes kormányrendelet is, amelyet a Medgyessy kabinet a hetekben fogadott el, s amely szerint minden tárcánál van egy illetékes, akinek a határon túli magyarsággal való törődés a feladata. - A HTMH részt vesz a Magyar Állandó Értekezlet tényleges szervezésében a Miniszterelnöki Hivatallal együtt, annak irányításával. A HTMH kötelessége lesz végrehajtani mindazokat a határozatokat, döntéseket, amelyek a Máért ülésén születnek. - Bálint-Pataki József leszögezte, a magyar törvényhozás csak ott kíván a kedvezménytörvényen módosítani, ahol az nincs összhangban az ajánlásokkal, de úgy, hogy az eredeti céljának továbbra is megfeleljen. A népszámlások mutatják, hogy mindenütt csökkent a magyarság száma. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ezt a folyamatot leállítsák. Az anyaország elszívó hatása mindenképpen befolyásolta az erdélyi magyarság fogyását, szükséges a támogatási politika átgondolását, vetette közbe a lap főszerkesztő. Bálint-Pataki József szerint is szükséges a támogatási rendszer, stratégia átgondolása. /Gyarmath János: Ma ül össze a MÁÉRT ötödik értekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ "

"Júl. 17-én tartotta a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) ülését Budapesten. Medgyessy Péter kormányfő beszédében hangsúlyozta, a kedvezménytörvényre vonatkoztatva, hogy a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. - Örülnénk, ha jobban megismernének bennünket azok, akik sandán, néha gyanakvóan néznek ránk - tette hozzá a miniszterelnök. Kabinetje céljai között említette a hagyományok, a nyelv ápolását, a nemzeti identitás megőrzését, növelését az európai integráció keretei között, továbbá: azonos jogokkal csatlakozni az Európai Unióhoz. A lényeges elemek között említette a kormányfő a szülőföldön boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében. A MÁÉRT-ot levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök, fontosnak nevezte "a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje" intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok "szomorú, de nem eleve elrendeltetett" létszámfogyásának megállítását. A határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány - jelentette ki Kovács László a MÁÉRT ülésén. A támogatások elosztását az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül kell végezni. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Kovács szerint bonyolult jogi helyzetet teremtett a Orbán-Nastase-megállapodás. Kovács László jelezte: a helyzet tisztázására megkezdték a szomszédos országok kormányaival való konzultációt. A külügyminiszter jelezte: a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére Közép-európai Híd elnevezéssel alapítványt hoznának létre. Bővítenék a vállalkozás-fejlesztési irodák hálózatát, és az elképzelések között egy olyan kedvezmény bevezetése is szerepel, amely a magyar vállalkozókat a szomszédos országokban történő befektetésekre ösztönözné. A hazájukban tanuló magyar anyanyelvű középiskolások, egyetemisták támogatására egy Ady Endréről elnevezett ösztöndíjrendszert hozna létre a kormány, a szórványmagyarság anyanyelvi képzésére pedig szórványkollégiumokat létesítenének. A MÁÉRT következő ülésén tárgyalnak a kedvezménytörvény módosításának az alapelveket nem érintő javaslatáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint eredményesnek és rendkívül fontosnak nevezhető a tanácskozás, hiszen sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Kiemelte: egyetértés van abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a Kárpát-medencei magyarság jó helyzetben van, hiszen dinamikusan fejlődő anyaországgal rendelkezik és jó pozíciót értek el hazájukban a határon túli magyar szervezetek is. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arról beszélt, megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a magyar-magyar és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval párhuzamosan, összhangban valósul meg. /Eddigi legbékésebb MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ "

"Kádár Gyula Sepsiszentgyörgyön élő történész, a Történelmünk szerkesztője kifejtette véleményét a népszámlás eredményéről. A kilencvenes évek elején - amikor a hivatalos román statisztikai adatok mintegy 1,7 millió erdélyi magyarról beszéltek -, Kádár Gyula makacsul kitartott azon álláspontja mellett, hogy létszámunk több mint 2,5 millió. A Regio kisebbségi szemle 1992/3-as számában szembeszállt azzal az érveléssel, miszerint nincs különösebb jelentősége a lélekszám pontos ismeretének, mert úgymond mi akkor is létezni fogunk, ha a román statisztikák megszokott módszereivel százezrekkel kevesebbet fognak nyilvántartani. Kádár Gyula tíz évvel ezelőtt az 1910-es népszámlálási adatokat véve alapul jutott arra a következtetésre, hogy a romániai magyarság összlétszáma 2 millió 530 ezer fő. A román külügyminisztérium tíz évvel ezelőtti nyilatkozata is ezt támasztotta alá: "a romániai magyar kisebbség számszerűleg állandóan gyarapodott, az ország lakosságának demográfiai rátájával megegyező ütemben". A valóságban azonban nagyobb lehetett az asszimiláció. Van ugyanis etnikai beolvasztási kísérlet a többségi nemzet részéről. A nemzetiségek eltüntetése nyugat-kelet irányú. A határ menti magyar vármegyéket elrománosították, mondhatni a Partium elveszett, a magyar többségű megyéket felszámolták néhány évtized leforgása alatt. Egyedül a 800 ezres tömb, a Székelyföld maradt meg. És ennek felszámolása a következő cél. Ijesztő, hogy 2002-ben a székely főváros, Marosvásárhely magyar ajkú lakosságának aránya 50% alá esett... Szomorú, hogy a Maros megyei, magyar anyanyelvű iskolások 70%-a nem magyarul tanul! Háromszéken a rendőrség létszámát növelik, Sepsiszentgyörgyön csendőrkaszárnya épül. A vezető funkciók 70%-a román kézbe került: rendőrség, titkosszolgálat, vasút, törvényszék, a volt állami vállalatok élén ma már román nemzetiségűek állnak. Félelmet gerjeszt az ún. "jó munkahelyek" román kézbe kerülése. Az erdélyi magyarság létszáma Kádár szerint jelenleg is megközelíti a két milliót, de 1992-höz viszonyítva nagy számú, egyébként magyar anyanyelvű cigány vallja magát romának. "Ugyanakkor a Magyarországról érkező nemzetellenes gondolkodásmód Erdély-szerte negatívan befolyásolja a fiatal nemzedéket." A kétmilliós tömegből több százezren lehetnek azok, akik az asszimiláció útján vannak, nem vállalják magyarságukat. Tény és való, hogy a kilencvenes évek elején számolt népesség egyötöde elhagyta az országot, illetve feladta nemzetiségét. Egyetlen megoldás lehet: a megmaradt, 800 ezres tömb területi autonómiájának, átmenetileg pedig kulturális autonómia biztosítása. Magyar főtanfelügyelőségeket, teljesen önálló magyar iskolarendszert kell teremteni. Ha ez tíz-tizenöt éven belül nem valósul meg, akkor az erdélyi magyarság kiüríti egykori életterét, és belátható időn belül elvándorol - vallotta Kádár Gyula. /Kocsis Cecília: Az elnemzettelenítés következő célpontja: a Székelyföld - interjú Kádár Gyula volt történelem szakos tanfelügyelővel. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./"

"Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"A magyarok kibékültek a magyarokkal címmel számolt be a Magyar Állandó Értekezlet budapesti üléséről júl. 19-én az Evenimentul Zilei című román újság. A napilap szerint az értekezlet a hajdani pártgyűléseket idézte: békésen, a teljes konszenzus jegyében zajlott. A román lap kitért arra, hogy Tőkés László református püspök nem volt jelen, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke áldozatnak érzi magát mellőztetése miatt. "Eddig csak Bukarest szigetelt el, most ez a folyamat kiszélesedett és Budapest óhajának megfelelően a magyar-magyar politikai életből is eltávolítottak" - idézte az újság a püspök nyilatkozatát. A Curierul National azt emelte ki tudósításában, hogy az új magyar kormány szülőföldjükön akarja tartani a szomszédos államokban élő magyarokat. /A magyarok kibékültek a magyarokkal. A MÁÉRT a hajdani pártgyűléseket idézte. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ "

"Marosvásárhelyen júl. 20-án szervezték meg a magyar óvónők szakmai konferenciáját. A neves anyaországi és felvidéki szakemberek részvételével szervezett tanácskozás kezdeményezője a Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete volt. A rendezvényen Kovács Júlia, az óvodákért felelős tanfelügyelő nyújtotta át Varga Erzsébet nyugalmazott óvónőnek Románia tisztikeresztjét, amelynek adományozásáról még Emil Constantinescu volt államfő döntött. A neves marosvásárhelyi pedagógus bábáskodott a tanító- és óvónőképző megszületésénél, és hosszú ideig az intézmény aligazgatója volt, s részt vett a kántor-tanítóképző főiskola megalakításánál is. A tanácskozáson Zilahy Kata, a játékkal, mesével történő óvodai nevelés programjának megalkotója az anyanyelv fontosságáról beszélt. Beszámolt arról is, hogy a Soproni Óvónőképző Főiskolán tanítják Sütő András művét, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat. - Devalválódott az erkölcs, s ma az emberek nem az elkárhozástól, hanem a pénztelenségtől félnek, miközben az egész felnőtt társadalom, s benne az iskola tekintélye is megcsappant, hangzott el a konferencián. Szlovákiában a magyar óvónőknek meg kell vívniuk mindennapi harcukat az önálló óvodák fennmaradásáért. /(bodolai): Játékkal, mesével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"