Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
2002. április 13.
A nemrég elhunyt Veress Dániel irodalomtörténészre, Németh László egykori levelező partnerére emlékezett Nagy Pál. 1959 és 1974 között Németh László, a magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb egyénisége egy erdélyi kisvárosba, egy lelkes irodalmár fiatalembernek írta vallomásos leveleit zaklatott életének eseményeiről. Veress Dániel munkái maradandóak: esszéi, tanulmányai, színpadi művei, a monográfiák Erdély múltjának nagyjairól, Mikes Kelemenről, Wesselényi Miklósról, Kemény Zsigmondról. Veress Dániel Sepsiszentgyörgyön élt mindvégig, a székely kisvárosban megteremtette a maga sokablakos szellemi őrhelyét. /Nagy Pál: Baráti búcsú Veress Dánieltől. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./
2002. április 14.
A Bukarestben megjelenő Viata Cultelor című egyházi lap március 7-i száma szerint, Klézse falu lakosai jó kétszáz éve gúnyból kapták a csángó nevet. A lap hivatkozott Zöld Péter székely pap Batthyány Ignác erdélyi püspöknek 1780-ban írt levelére, mely szerint a csángók a románokéhoz hasonló viseletben járnak. Augustin Pascaru, a 2000 klézsei katolikus lelkipásztora a Formula AS-nak márciusban adott interjújában felpanaszolta, hogy a faluból húszan beiratkoztak a Csángómagyarok Egyesületébe, az egyik házban valamiféle magyar iskolát nyitottak, néhány hónapja Magyarországról ösztöndíjakat folyósítanak. Céljuk magyar tannyelvű osztályokat kérni. Budapestről teherautók érkeznek segélyadományokkal, a falubelieknek ingyenes magyarországi utazásokat ajánlanak, pénzt adnak nekik, ígéretekkel kecsegtetik őket. Újságban, televízióban a románok által elnyomott nemzeti kisebbségként tüntetik fel a klézseieket. ?A valóság más ? állította Augustin Pascaru lelkész. ? Az emberek katolikus románoknak tartják magukat. A probléma politikai természetű, mint volt 1953-ban, amikor a MADOSZ (a romániai magyarok kommunista politikai szervezete) magyar tanárokat vitt a csángó falvakba és megtiltotta a gyermekeknek, hogy románul tanuljanak. Most is mindent kívülről mozgatnak. Nekünk pedig nincs hatalmunk mindaddig, amíg a jelenlegi kormány az RMDSZ-szel árul egy gyékényen. (?) Harcolnunk kell azokkal, akik szerint aki nem ortodox, az nem román. Pedig a mi egyházunk magasra emeli a romanizmus zászlaját, s ebben segíti a Vatikán és személyesen a szentatya.? /Román katolikusok a klézseiek? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 14./
2002. április 15.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint több mint másfél millió ember vett részt ápr. 13-án Budapesten, a Kossuth téren a FIDESZ választási nagygyűlésén. Egy héttel a választások második fordulója előtt a jobboldal megmozdulása látványos volt, kiváltva ezáltal a riválisok tiltakozását. Mindig lehetnek olyanok, akik gyűlölnek, de csak akkor győzhetnek le, ha te is gyűlölöd őket, ezért mi hiszünk az összefogás, a szeretet erejében ? mondta Orbán Viktor miniszterelnök a gyűlésen. A kormányfő utalt arra, hogy a jelenlegi kabinet négy év kormányzás után több bizalmat kapott az első fordulóban, mint 1998-ban. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az összegyűlt tömeg folytatni szeretné a négy éve elkezdett lépéseket. A kormányfő álláspontja szerint az első fordulóban voksolók közül sokan elfelejtették, hogy mi volt 1994 és 1998 között. ? Akik nem emlékeznek, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék a múltat ? fogalmazott a kormányfő. Hozzáfűzte azt is, hogy ápr. 21-én, a választások második fordulójára mindenkinek hoznia kell magával egy embert. ? A választásokig mindennap többen kell legyünk, így ápr. 21-én éppen elegen leszünk, és a polgári erők győzni fognak, Magyarország pedig nyerni fog ? zárta beszédét a miniszterelnök. Egy igazi versenyző nagy erénye, ha a hajrában győzni tud ? idézte Pokorni Zoltán pártelnök Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó levelét a Fidesz ? Magyar Polgári Párt nagygyűlésén. Írásában a sportoló sok sikert, a kitűzött célok megvalósítását kívánta, hangot adva annak a reményének, hogy Orbán Viktor keddi, ?tűzzel átitatott és igazságot tükröző" beszéde meggyőzi majd a szavazópolgárokat, hogy érdemes erre a jövőre szavazni. ? Ismét együtt a nemzet ? fogalmazott beszédében Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A politikus kijelentette, nem gondolja, hogy két részre szakadt a magyar társadalom, de tudja, annak egy jelentős része már felismerte, hogy a forradalom elkezdődött, egy másik része pedig nem. Szavai szerint ?mindannyiunkon múlik, hogy ezt elmagyarázzuk nekik, és akkor ismét mindenben együtt lesz a nemzet". Kovács László szocialista pártelnök szerint Orbán Viktornak a budapesti Testnevelési Egyetemen elmondott beszéde óta szembe kellett néznie azzal, hogy a magyar választók többsége nem fogékony a háborús hangvételre, elutasítja az indulatok felkorbácsolását, a kormányfő bizonyára ezért váltott hangnemet. A politikus a Fidesz választási kampánygyűlésén elhangzottakra reagált. Kovács László úgy látja: Orbán Viktor megismételte ugyan a szocialista párttal szembeni hamis vádakat, de a szeretet fontosságát hangsúlyozta a gyűlöletkeltéssel szemben. Nagyon rossz ötletnek tartom ilyen mértékben kivinni a politikát az utcára, ez tovább fokozza a politika által gerjesztett mesterséges megosztottságot a társadalomban ? közölte Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök. MTI. / FIDESZ választási nagygyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./ A Kossuth téren a díszvendégek között volt Tőkés László püspök és Tempfli József püspök.
2002. április 15.
Ápr. 12-én Aurel Berca jászvásári római katolikus segédpüspök fogadta a pusztinaiak küldöttségét, akik a magyar mise ügyében utaztak Iasi-ba. Az egyházfő azt állította, hogy korábban csángó misét kértek, és felszólította őket, ha meggondolták magukat, és magyar nyelven szeretnék hallani a szentbeszédet, importáljanak papot és nyelvet Magyarországról. Nyisztor Tinka, a küldöttség vezetője elmondta, ismételten tájékoztatták Bercát, hogy eddig sem kértek csángó misét, és ezután sem teszik, ők magyarok, és magyar anyanyelvükön szeretnének imádkozni. A segédpüspök elutasító érvelését Petru Gherghel püspök jelen lévő tanácsadója azzal támasztotta alá, ő a helyszínen meggyőződött, hogy Pusztinában nincsenek is igazi igénylők, az aláírók részegesek vagy szellemi fogyatékosak, a többi pedig hamisítvány. Ezt a pusztinaiak cáfolták, elmondták, hogy tudnak arról, alig néhány órát tartózkodott a tanácsadó falujukban, mialatt hamis jegyzőkönyvet írt, és azt vitte a püspök elé. A pusztinai asszonyok felszólították az egyházfőt, hogy vegye tudomásul, ők becsületes háziasszonyok, és férjeik se nem részegesek, se nem fogyatékosak. Papot és nyelvet pedig nem importálnak sehonnan, mert mindkettő van itt, az országban, Erdélyben, és ők ugyanolyan magyarok, mint az erdélyiek ? szögezték le a küldöttség tagjai. Az Aurel Bercával folytatott tárgyalás kurtán és furcsán ért véget. Amikor a terembe beengedték az újságírókat, és azok kérdezősködni kezdtek, a segédpüspök összepakolt, és elhagyta a helyiséget. A pusztinaiak ezt követően az új római katolikus katedrálisba vonultak, ahol magyarul énekelték a Szent István-éneket, imádkoztak, majd a kultúrházban megtekintették a néprajzi kiállítást. /(fekete): Magyar misét kérnek a pusztinaiak. Importáljanak papot Magyarországról! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./
2002. április 15.
Ápr. 13-án a Balaton közeli Monostorapát képviselői Szucságra látogattak, aláírták a testvértelepülés-kapcsolat szándéknyilatkozatát. Ez a kapcsolat nem hivatalosított, mert a kis költségvetésű települések nem engedhetik meg maguknak az okiratintézéssel járó tetemes költségeket. A lényeg az, hogy az emberek között valódi barátságok alakuljanak ki, amelyek "családra bontva" sokkal hatékonyabbak és ésszerűbbek lehetnek. /Borbély Tamás: Testvértelepülési kapcsolat Szucság és Monostorapát özött A vendégek a házigazdák vendégszeretetét dicsérték. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2002. április 16.
Adrian Nastase miniszterelnök az ápr. 15-16-án hivatalos látogatást tesz Svájcban. Találkozik különféle személyiségekkel, és előadás tart az Emberjogi Bizottság 58. konferenciáján. Adrian Nastase találkozott Alexandru Safrannal, Genf főrabbijával. A találkozón a romániai zsidóság jelenlegi helyzetéről és a kormány által a kisebbségi jogok védelméért tett lépésekről beszéltek. A találkozó során Alexandru Safran értékelte a kormány kezdeményezte lépéseket, amelyeket a romániai zsidóság kulturális és szellemi identitása, valamint történelmi értékei megőrzéséért tett. - Nagyon fontos, hogy a jelenlegi nemzedék megismerkedhessen a zsidók fájdalmas sorsával a második világháborúban - mondta Safran. Alexandru Safran 92 éves, romániai származású, és a két világháború között Románia főrabbija volt. /Nastase Genf főrabbijánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 17.
Kétnapos rendezvénnyel ünneplik e hét végén Erdőszentgyörgy lakói sárkányölő Szent György, a község névadójának ünnepét. Az ünnepségre Svájcból, Plan les Ouates-ből 15 tagú küldöttség, Celldömölkről és Bajáról pedig 4 tagú küldöttség érkezik. Plan les Ouates-tel és Celldömölkkel aláírják a testvértelepülési szerződést. A termékkiállítással egyidejűleg szarvasmarhák kiállítására is sor kerül, amelyet néhány mezőgazdasági gépek forgalmazására szakosodott cég termékbemutatója is kísér. Marosszentgyörgy egy héttel később ünnepli Szentgyörgy napját. A többnapos ünnepség egyik jelentős mozzanata a katolikus templomban tartott Szent György-napi (ápr. 24.) búcsús szentmise lesz, amelyen ez alkalommal bérmálásra is sor kerül. A bérmálás szentségét Jakubinyi György érsek szolgáltatja ki. /Korondi Kinga: Szentgyörgy-napi ünnepségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./
2002. április 18.
Az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának sepsiszentgyörgyi szervezete a kormánypárt és az RMDSZ között készülő megyei egyezménnyel kapcsolatos állásfoglalást adott ki. A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi szervezete aggodalommal figyeli a háromszéki RMDSZ és a kormánypárt között, a két párt helyi megállapodása érdekében zajló egyezkedési folyamatot. Visszás helyzet, hogy csupán a kiszivárgó információkból szerezhetnek tudomást a konkrét kérdésekről. A Reform Tömörülés elfogadhatatlannak tart bármilyen további egyezkedést és együttműködést. Az intézményvezetői tisztségek jelenlegi, hátrányos helyzetének megpecsételése árt a magyarság megmaradásának. Újólag bebizonyosodott, hogy az RMDSZ ? lemondva az autonómiatörekvésekről, a romániai magyar közösség önálló útjáról, s ezáltal a kiváró, egyezkedő politika talajára lépve ? még konkrét kérdésekben is elveszítette tárgyalási pozícióit. /Reform Tömörülés. Kifogásolják az információhiányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2002. április 19.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere vastag kötéllel erősítette az asztalhoz az öt "összeférhetetlen" tanácsos székét, és gyászjelentéshez hasonlító szövegben hozta tudomásukra: "Ne ragaszkodjanak foggal-körömmel a székükhöz, mivel a helyi közigazgatási törvény és a 2002/1489-es törvényszéki határozat érelmében már nem tekinthetők tanácsosnak." A polgármester a tanácsosoktól a szeptember és május közötti fizetést, a tömegszállítási eszközökre szóló ingyenbérletet, valamint a tanácsosi igazolványt is követeli. A tanácsosok a fizetésért küzdő perükben kedvező bírói határozatot kaptak, ennek ellenére március végén a közigazgatási bíróság Molnos Lajos és Ruja Nicolae tanácsosok esetében a két tisztség közötti összeférhetetlenséget állapította meg. Dan Canta, Kolozs megye alprefektusa is minősíthetetlennek nevezte Funar újabb botrányos tettét, és felháborítónak tartja a városháza körüli cirkuszokat. A városatyák végül eloldozták a székeket, és részt vettek az ülésen. /Borbély Tamás: Asztalhoz kötözte a polgármester az "összeférhetetlen" tanácsosok székét. Az " ötök" mégis részt vettek az ülésen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2002. április 20.
Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az észak-atlanti szövetség tagja legyen, és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO-csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek ? ápr. 19-én Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A New York-i székhelyű HHRF küldöttségét Mircea Geoana román külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nastase amerikai útja során ? a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt ? nem sikerült létrehozni a román fél részéről javasolt találkozót. A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élő 1,6 millió fős magyar közösséget képviselő szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítéséről. Hámos felhívta Nastase figyelmét a régóta megoldásra váró, magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvűvé tételének ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását. A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják őket emiatt. /Tiszteletben kell tartani a magyarság jogait - figyelmeztet Hámos László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Mintha nem is ugyanarról az eseményről szólna az a közlemény, amelyet a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) és a román Tájékoztatási Minisztérium adott ki Hámos László és Adrian Nastase megbeszéléséről. Az alapítvány tájékoztatása hosszasan sorolta azokat a magyar jogsérelmeket, amelyek magyar részről elhangzottak. A Tájékoztatási Minisztérium viszont arról számol be, hogy Hámos vállalta, arra biztatja az amerikai kongresszus tagjait, szavazzák meg Románia NATO-felvételét. A jogsérelmek csak olyan kontextusban jelennek meg a szövegben, hogy Hámos üdvözölte az RMDSZ és a kormánypárt megállapodását, mely keretet teremt a tulajdonjoggal, anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémák megoldására. A HHRF vezetője alig jutott szóhoz a döbbenettől, amikor meghallotta, hogyan tálalta beszélgetésüket a román kormány. /Gazda Árpád: Félretájékoztatás minisztériuma? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./
2002. április 20.
Ápr. 19-én megnyílt Marosvásárhelyen az első Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia, amely Erdély-szerte nemcsak magyar, de román nyelven is úttörőnek számít. Többször felmerült az igény egy ilyen jellegű konferencia meghonosítására, a Sapientia EMTE elindulása tudta megadni a szükséges erőt a megrendezésére. A kétnapos konferencián a diákok előadásai mellett a hallgatók részt vehettek dr. Toró Tibor akadémikus, atomfizikus, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagjának előadásán, ápr. 20-án pedig dr. Csegzi Sándor fizikus, Marosvásárhely alpolgármestere, Papp Sándor, Kacsó József illetve Buksa Árpád mérnökök előadásai hangzanak el. /(korondi): Tudományos tevékenység anyanyelven. Zajlik az első műszaki TDK. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2002. április 22.
Arany János születésének 185., halálának 120 éves évfordulójának állított emléket az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-, és Irodalomtudományi Szakosztálya által szervezett tudományos konferencia ápr. 19-én Kolozsváron, az EME-házban. Szabó Levente doktorandus a szemlélődő, kritikus Arany Jánost idézte fel, Ile Erzsébet tanárnő a szalontai Arany János-emlékmúzeum könyvtárában található széljegyzetekről (a nyelvtani megjegyzések, fordítások, számolások sokat elárulhatnak) írott dolgozatát olvasta fel, a költő életművének egy kevésbé ismert részét tárta fel Török Zsuzsa diák: a töredékeket, a félbehagyott műveket. Szilágyi N. Sándor, a BBTE professzora nyelvész-szemszögből mutatta meg Arany Jánost, annak "nyelvi hitelét" keresve. Olosz Katalin marosvásárhelyi néprajzkutató a költő Koszorújának három erdélyi munkatársáról tartott előadását Nagy Magdolna tanárnőé követte, amelyben Arany balladáiról beszélt hiedelemkontextusuk tükrében. /(benke): Arany János és kora (1817?1882). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2002. április 22.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ápr. 19. és 21. között rendezte meg a Kölcsey Napok 2002 rendezvénysorozatot. Az immár nyolcadik alkalommal megszervezett iskolabemutató ünnepségen az intézmény két testvériskolájának - Vásárosnamény és Nyíregyháza - diákjai mellett pásztói, temesvári, nagyváradi, nagykárolyi, máramarosszigeti és avasfelsőfalui középiskolásokat is vendégül láttak. Mohy Sándor festőművész tárlatának megnyitója után az iskola MADIPO színjátszócsoportja mutatkozott be. A történelemóra Kossuth Lajosról szólt; a fizikakatedrán az iskola VII. osztályos diákjai mutatták be az általuk készített találmányokat, a matematikusoknak csoportversenyt szerveztek, volt angol és német nyelvű csoportverseny is. /anikó: Kölcsey Napok 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 22./
2002. április 23.
Ápr. 18-án elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök. 1943. január 6-án született a Szatmár megyei Túrterebesen. Márton Áron püspök szentelte pappá 1967-ben Gyulafehérváron. Papi pályáját káplánként kezdte Máramarosszigeten, aztán püspökségi titkár és zárdalelkész Szatmáron, majd két éven át ? püspöki kinevezéséig ? újra Máramarosszigeten szolgált, ezúttal plébánosként. 1990. május 1-jén szentelték püspökké. Beiktatási beszédében kifejtette: 38 év után újra megyéspüspök fogja vezetni az egyházmegyét. Az utolsó szatmári püspök, dr. Scheffler János vértanú nyomdokait követni nehéz feladat. Számos szociális-karitatív létesítmény született meg főpásztori munkássága ideje alatt. Súlyos cukorbetegsége ellenére példásan látta el főpásztori feladatait. /Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára: Elhunyt Reizer Pál megyéspüspök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2002. április 23.
A Nagy István Művészeti Líceum /Csíkszereda/ égisze alatt megrendezett Csak tiszta forrásból elnevezésű III. csíkvidéki népdalvetélkedő első három területi szakasza az elmúlt két hétvégén, ápr. 12-én zajlott le Csíkszentmártonban, valamint 20-án Gyergyószentmiklóson és Csíkdánfalván. A vetélkedő bizonyította, hogy érdemes felkutatni a még meglévő helyi hagyományokat. A középiskolai diákoknak nincsenek hivatalos zeneóráik, így nem volt, akitől szakmai útbaigazítást kapjanak. /Szalay Zoltán: Sikeres területi népdalvetélkedők Alcsíkon, Felcsíkon és Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./
2002. április 24.
Betartjuk az SZDP és az RMDSZ között létrejött protokollumot, melynek egyik előírása, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium újra magyar tannyelvűvé váljon, nyilatkozta ápr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Ion Solcanu, az SZDP szenátusi csoportjának elnöke, a két párt protokollumellenőrző bizottságának ápr. 22-i találkozása után. A szétválásra valószínűleg a jövő tanévben kerül sor - hangzott el. Az RMDSZ és az SZDP vezetőinek ápr. 21-i tárgyalásán nem született megoldás Bolyai-ügyben. Mindkét fél egyetért abban, hogy a protokollumban foglaltakat be kell tartani. Ápr. 22-én Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott: a diákoknak demokratikus joguk abban az iskolában érettségizni, ahová felvételiztek. Véleménye szerint csak a líceumi ciklus befejeztével, azaz négy év múlva történne meg a csere, a mostani román kilencedikesek érettségizése után. - A Nemzeti Liberális Párt parlamenti bizottság létrehozását kérte a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében. /Jakab Benke Nándor: Kizárt a protokollummódosítás. Fokozatos szétválás valószínű a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2002. április 25.
Idén háromszáz résztvevője volt a magyar doktoranduszok hatodik, Gödöllőn tartott Tavaszi szél konferenciájának és világtalálkozójának. A magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) és határon túli hasonló magyar szervezetek közti együttműködésnek köszönhetően százan a Magyarországgal szomszédos országokból érkeztek. - A DOSZ 1994-ben alakult meg és 1997-ben megszervezték az első Tavaszi szél konferenciát. Körülbelül 4000-es tagságával a DOSZ a legnagyobb magyarországi érdekszövetség. Céljuk szakmai fórumok és az érdekképviselet megszervezése, a doktori jegyzék folyamatos bővítése. A DOSZ jogsegélyszolgálatot működtet doktoranduszok részére. A konferencián belül a posztergaléria keretében ki-ki felvázolhatja kutatásainak eredményét, ami fontos a doktori kreditpontok szerzésében is. Az erdélyi doktoranduszok fele magyarországi doktori iskolákban tanul. Évente a zárónap témája a határon túli felsőoktatás kérdése. A RODOSZ-szal, a Márton Áron Kollégiummal és az Agorával közösen valamiféle doktori tájékoztató kalauzt is szeretnének kiadni erdélyi fiataloknak. /Balla Tünde: Tavaszi szél: ifjú kutatók együttműködése határok nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2002. április 26.
A Ditróban tanuló 17 óradnai középiskolást és óradnai mentorukat, Bauerné Madarász Ilona tanárnőt felszólította a Puskás Tivadar Középiskola igazgatósága, hogy május 1-jéig fizessék ki a bentlakási és ellátási költségeket, különben kénytelenek felmondani a tanulóknak. Az eddig alapítványi ösztöndíjjal anyanyelven tanuló diákok kénytelenek lesznek átköltözni más iskolába, vagy egyszerűen visszamenni Óradnára, mert a megígért támogatás ? még ki nem derített okokból ? nem érkezett meg. Óradnán 1965-ben szűnt meg minden szinten az anyanyelvi oktatás. A rendszerváltás után a római katolikus egyház, valamint néhány lelkes önkéntes, élen a Bauer családdal, újraindította a magyar oktatást és civil szervezetek működését. Elkezdték a fakultatív magyar nyelvű oktatást az I?VIII. osztályosoknak, ami jelenleg is folytatódik. Mindez Bauerné Madarász Ilona tanárnő magánkezdeményezésének és önkéntes munkájának eredménye. 1999-ben megalakították 1999-ben a Reményik Sándor Művelődési és Nevelési Központot. Az épületet ugyanaz év májusában avatták fel. Az intézményes magyar nyelvű oktatás a 2000?2001-es tanévben indult be óvodai szinten, a római katolikus plébánia épületében. Az anyanyelvű fakultatív oktatás eredménye, hogy 1994-től az óradnai magyar családokból származó gyermekeket a tömbmagyarság oktatási központjaiba sikerült küldeni, ahol anyanyelven tanulhattak, az ellátásukhoz szükséges ösztöndíjakat alapítványok vagy külföldi magántámogatók jóvoltából biztosították. Jelenleg 48 óradnai diák tanul magyar tagozaton Gyulafehérváron, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Gyergyóditróban, Borszéken és Szászrégenben. - Közvetítve Bauerné Madarász Ilona kérését, felhívást intéztek az összes magyar civil szervezetekhez, találjanak minél előbb megoldást az ösztöndíjak folyósítására. ?Több mint tíz éve önkéntesen dolgozok a szórványmagyarság ügyéért. Nagy felelősséget vállaltam, amikor olyan magyar gyerekeket küldtem a Székelyföldre magyarul tanulni, akik alig tudtak anyanyelvükön beszélni. Ezek közül kettő már egyetemen tanul; a lányok közül többen a Székelyföldön mentek férjhez; az ott tanulók nagy része nem is akar hallani arról, hogy visszajöjjön, ezekből biztosan magyarok lesznek. Ne szakítsuk meg ezt a folyamatot bizonyos kuratóriumi elgondolások miatt. Vagy akkor mondják meg nyíltan, hogy nem érdekel a szórvány. Mi akkor sem állunk le, de kell tudnunk, hogy milyen felelősséget vállalunk" ? mondta Bauerné Madarász Ilona tanárnő. /Kresz Béla: Veszélyben a Ditróban magyarul tanuló 17 óradnai középiskolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2002. április 27.
Ápr. 26-i telekonferenciáján Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, egyetlen pillanatig sem hitte, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumot, ahová felvételiztek. Másfelől azonban kötelessége belátni, hogy a gimnázium vegyessé változtatása azután, hogy több mint 400 évig magyar tannyelvű iskolaként működött, erőltetett volt. Rámutatott: nem hiszi, hogy a kizárólag a kisebbségek nyelvén működő iskolák hosszú távon életképesek lennének. Nyilvánvaló tendencia, hogy az iskolák vegyesekké váljanak. /Nastase: Soha sem hittem, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a Bolyait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2002. május 3.
Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya nyílt levelet intézett Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz, azt kérve, hogy ne kezdeményezze a határon túli magyarokról szóló törvény (közismert nevén státustörvény) és a hozzá kapcsolódó dokumentumok módosítását. A határon túli magyarokról szóló törvény, valamint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása olyan közösen megvalósított eredmények, amelyek reményt nyújtanak az erdélyi magyarság számára a megmaradásra, az itthon maradásra. /Nyílt levél Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2002. május 3.
Ápr. 30-án Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság ülésén Bolyai Jánosról tartott előadást Benkő Samu művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Oláh Gál Róbert matematikus, egyetemi adjunktus. Ugyanakkor került sor a KZST Bolyai János életével és művével kapcsolatos Sortis pályázatának díjkiosztó ünnepségére. Oláh Gál Róbert beszámolt kutatásainak eredményéről. A KZST Sortis néven pályázatot hirdetett középiskolások számára Bolyai János alakjának leírására, műfaji megkötöttség nélkül. A zsűri három munkát érdemesített díjra. A pályázatot az NKÖM támogatta. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. A Sortis pályázat nyertes diákjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./
2002. május 4.
Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön - hangsúlyozta Markó Béla a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A szövetségi elnök máj. 2-án, illetve 3-án, RMDSZ-küldöttség élén tett kétnapos körutat Bákó megyében, mely során felkereste a Klézsén, Külsőrekecsinben, illetve Pusztinán élő csángómagyar közösségeket. A körút első napján az RMDSZ küldöttsége Bákóban megbeszélést folytatott Viorel Hrebenciuckal, a Szociáldemokrata Párt alelnökével, Radu Catalin Mardare prefektussal, Ghiorghi Iorga megyei főtanfelügyelővel, illetve Livia Liliana Silisteanu tanfelügyelő-helyetessel. A megbeszélésen jelen volt még Bartha András, valamint Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. Markó Béla ugyanakkor még elmondta, felkérték a hivatalos szerveket, ne zaklassák tovább a csángómagyarok szervezeteit, szüntessék meg a magyar gyerekek megfélemlítését az iskolákban. A körút másnapján az RMDSZ politikusai megtekintették a csángó-magyar oktatási program keretében működő klézsei magyar tanulmányi házat, majd a Szeret-Klézse Alapítvány székházában találkoztak a helyi lakossággal. A fórumon elhangzott, a magyar oktatás megteremtése mellett a csángómagyarok a földek és erdők visszaszolgáltatásában, szociális és gazdasági gondok megoldásában is kérik az RMDSZ támogatását. A szövetségi politikusok ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják a csángómagyar településeken működő kis- és középvállalkozásokat, valamint bejelentették: nagyarányú anyagi támogatást nyújtanak egy, a klézsei magyarság szellemi és tárgyi kulturáját bemutató falumúzeum létrehozásához is. Az RMDSZ politikusok megbeszélést folytattak a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. A kétnapos körút a Pusztinán tartott lakossági fórummal zárult. /RMDSZ-küldöttség Csángóföldön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./
2002. május 4.
A magyar kultúra nagyon sokat vesztett pozíciójából Váradon — fogalmazott Pomogáts Béla, aki az Anyanyelvi Konferencia képviseletében vett részt a Varadinumon, a máj. 2-i magyar—román kulturális közeledés napjának pedig egyik szorgalmazója volt. "Az EU sokat adhat Váradnak, használják ki! Sürget az idő, a város határozott identitással az eurointegrációban nagyobb szerepet kaphat" - javasolta Pomogáts azon a kerekasztal megbeszélésen, melyen a román kulturális folyóiratok főszerkesztőivel és nagyváradi magyar írókkal, költőkkel találkozott. Hubay Miklós drámaíróval díszvendégei voltak a román—magyar kulturális közeledést szorgalmazó egész napos eszmecsere-sorozatnak. Fölvetődött, hogy próbáljanak két nyelvű, kulturális folyóiratot indítani, amelyben magyar szerzők románra átültetett alkotásait, illetve a román írók, költők magyarra fordított munkáit közölnék. A Körösvidéki Múzeumban bemutatkozott valamennyi folyóirat és fiatal váradi testvérük, a Várad, melyet a helybeli Ady Társaság és elnöke, dr. Indig Ottó ad ki, mindenféle támogatás nélkül. Tavaszy Hajnal az Ady Társaság titkára a provincializmus kérdését taglalta: a távolságok miatt nem igazán tudni, mi történik a két fővárosban a kulturális kapcsolattartás szintjén. Dénes László költő, az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a kultúrát, s benne a váradit is, megölték a kommunizmus évei. /(Balla Tünde): Magyar—román kulturális közeledés a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 6.
A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva? – írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asszony is. Ecaterina Andronescu – pártja döntését semmibe véve – kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. - Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Nastasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Nastase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Ráadásul Gheorghe Funar azzal fenyegette meg a kolozsvári magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. /A Bolyai líceum ál- és valós problémái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./
2002. május 6.
Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön – hangsúlyozta Markó Béla máj. 3-án, a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak, és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői végül elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét, és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. /S. D.: Ősztől magyar tannyelvű csoportok indulhatnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./
2002. május 6.
Máj. 5-én tartották Felsőboldogfalva falunapját. A templom előtti emlékkertben a kopjafás márványtáblát leplezték le: a Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója által tervezett címert és zászlót avatták fel. A falu 410 éves iskolájánál emléktáblát, az iskola névadójának, Fülöp Áronnak az emlékére pedig szobrot állítottak. Beder Tibort kérték fel, leplezze le a falu szülöttének szobrát, Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkáját. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő beszélt arról, ki is volt valójában Fülöp Áron. Méltatlanul elfelejtett költőről, aki nem magának élt, hanem a közösségnek. Az ünnepi beszédek után a Fülöp Áron Általános Iskola diákjai, valamint az óvodások szavalata, tánca következett. /Nagyálmos Ildikó: Felsőboldogfalva ünnepe. Szobrot emeltek Fülöp Áron tiszteletére. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./
2002. május 7.
Székelyföldi Önkormányzati Színházak Szövetsége elnevezéssel szervezetbe tömörülnek a marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi színházak. Erről döntöttek a Székelyföld Munkacsoport színházi alszakosztálya által szervezett tanácskozáson. A Székelyföld Munkacsoport októberben szervezi meg a harmadik Székelyföld Konferenciát. Ennek előkészítéseként a munkacsoport tanácskozást szervezett máj. 3-án Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régió fejlesztésében. Lehetséges jövőképek címmel, amelyen a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának képviselői vettek részt. Az elmúlt 12 évben ez az első olyan találkozó, ahol mindhárom fél, a színházak fenntartói, a munkaadók és a munkavállalók, így az önkormányzatok, a színházak vezetősége és a színészek is jelen voltak. Középtávú célkitűzéseik között szerepel a bérletcsere-rendszer koordinációja, a vidéki bérletszervezési rendszer kidolgozása, tanácsadás és koordináció a színházak műsorpolitikájának a kidolgozásában, egységes pályázási rendszer felállítása, pályázatfigyelés, színész-szakszervezet létrehozása és működtetése, nyári előadások létrehozása, fesztiválok szervezése, színházi szaklap működtetése, a színházi menedzser-képzés szorgalmazása. /Kiss Edit: Szövetségbe tömörülnek a színházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2002. május 7.
Az Európai Unió kiemelten támogatja a különböző országokban élő kisebbségek könyvtári ellátásának fejlesztését - hangzott el a Kárpátok Eurorégió könyvtári szekciójának Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn tartott konferenciáján. A lengyel, magyar, szlovák és ukrán könyvtárosok tanácskozásán - a régió ötödik tagországa, Románia képviselői ezúttal nem vettek részt a rendezvényen - Zongor László, a budapesti KultúrPont Iroda munkatársa elmondta: Brüsszel a Kultúra 2000 elnevezésű keretprogramjából évi 35 millió eurót, mintegy 9 milliárd forintot nyújt a könyvtárak fejlesztéséhez. A konferencián Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője azt hangsúlyozta: az Európai Unió követelményei szerint minden nemzetiségnek biztosítani kell, hogy kulturális hagyományait megőrizhesse, bárhol éljen is. /Kárpátok Eurorégió. A kisebbségek könyvtári ellátása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./
2002. május 7.
A napokban látott napvilágot ANYÁK NAPJA című műsorfüzet Kassay-Vigh Katalin szatmárnémeti tanítónő, valamint Gábor Zsuzsánna, Szatmár megyei tanfelügyelőnő munkájának köszönhetően a Corvin Könyv- és Lapkiadó Vállalat szerkesztésében. A szerzők az anyák napi vallásos és iskolai műsorokhoz próbálnak segítséget nyújtani e gyűjteménnyel. /Műsorfüzet óvodásoknak és iskolásoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 8.
Máj. 7-én a szenátus ülésén Adrian Paunescu arra kérte az RMDSZ vezetőit, nyilvánosan határolódjanak el bizonyos erdélyi magyar lapokban megjelent románellenes cikkektől. A Háromszékben, az Európai Időben és a Történelmi Magazinban megjelent cikkek többek között a román nép eredetét taglalják — állítja a Mediafax hírügynökség szerint Adrian Paunescu. A szociáldemokrata szenátor által minősíthetetlennek nevezett cikkek elítélik a Hargitai Ortodox Püspökség azon döntését, hogy a magyarlakta falvakban görög-keleti templomokat építsenek annak érdekében, hogy megerősítsék a román közösséget. Paunescu szerint az említett kiadványokban az jelent meg, miszerint a székelyek jöttek legelőször Erdélybe, miközben a románok csupán a 18. században értek ide. Ezáltal — állítja a szenátor — a dák-római kontinuitást "legendaként" tüntetik fel. Kijelentette: egy olyan párt tagja, amely túl sok lépést tesz a harmónia irányában, elfogadva az RMDSZ "túlzott követeléseit". /Paunescu magyar lapok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./