"A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ "

"BBTE szociológus hallgatóinak szaklapja a WEB, a Max Weber szakkollégium folyóirata, amely okt. 25-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban éppen tizedik számával mutatkozott be. Három mostani szerkesztője Csata Zsombor, Kiss Dénes és Veres Valér az egyetem tanárai. A WEB tanárok és diákok közös munkájának terméke. A mostani szám a román rendszerváltás utáni civil társadalom problémáit tanulmányozta. Mostantól a szakkollégium szociológia-esteket, nyílt szemináriumokat rendez minden második csütörtökön. /Kónya Klára: WEB. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter okt. 30-án Gyulán részt vett nyolcadik alkalommal megrendezett magyar-román jogásztalálkozón. Előtte találkozott Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével, aki felvetette vendégének, hogy a román kisebbségi önkormányzatokba az idei választásokon nemcsak román származású jelöltek kerültek be. Tárgyalása során felvetette ezt a kérdést vendéglátójának, Bárándy Péter magyar igazságügy-miniszternek, aki jelezte, hogy a magyar kormány keresi a megoldást. /Magyar-román igazságügy-miniszteri találkozó Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Az RMDSZ okt. 30-i sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ támogatna bizonyos módosításokat az általános, az elnöki, illetve a helyhatósági választásokra vonatkozóan. Kifejtette az elnöki választások időpontjának az általános választásoktól való elkülönítésének szükségességét. Az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választások megrendezését. Markó Béla elmondta: az RMDSZ több képviselője úgy véli, fölösleges a tiszteletbeli elnöki tisztség, ezért módosítani kellene a szövetség alapszabályzatát. /Az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választásokat. Egyesek szerint fölösleges a tiszteletbeli elnöki tisztség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Okt. 30-án Szilágypéren a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után, a templomkertben avatták fel Budai Ézsaiás bronzból készült mellszobrát. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök nem maradhatott ott a szobor leleplezésénél, mert néhány órával később részt vett Budapesten azon az ünnepségen, amelyen édesapjának, dr. Tőkés István professzornak a Károlyi Gáspár-díjat adták át. A szoboravatási ünnepség egyik kezdeményezője, Tolnai Ferenc református pap 1991 óta lát lelkipásztor a gyülekezetben. Budai Ézsaiás 1766-ban született Szilágypérben. Tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban kezdte, majd Göttingában és Oxfordban folytatta. Visszatért Debrecenbe, ahol élete végéig tevékenykedett a tudomány és a református egyház szolgálatában. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvtankönyv szerkesztése és kiadása is. 1822-ben, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották. Szilágypéri szobrát a debreceni Kövér József készítette. /E. Gy.: Szilágypér: Felavatták Budai Ézsaiás szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"Okt. 26-án leleplezték Bernády György, Marosvásárhely volt polgármestere arcmását. A leleplezést megelőző napon egy nagyromániás szenátor egyszerűen letépte a falról a domborművet. Pár nappal az avatóünnepség után a Hősök Kultusza Egyesület, a "román nemzet elleni durva sértésnek" nevezte, hogy az RMDSZ, a "civilizált világ szeme láttára, szégyentelen módon" kitette a volt polgármester arcmását. Szeparatistának, szélsőségesnek, revizionistának nevezték azt az "etnikumot", amely "minden demokratikus és emberi jóérzést" félretéve, annak a "magyar" polgármesternek állított emléket, aki "nem engedte meg az erdélyi többségi románoknak, hogy letelepedjenek, munkát vállaljanak, vagy házasodjanak Marosvásárhelyen". /Mózes Edith: Tényleg van még tennivaló. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/"

"A Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás hétvégi képzést indít. A Mocsáry Lajos Alapítvány által támogatott szociálismunkás-képzés célja, hogy a résztvevőkből majd a térség falugondnokai váljanak. Az elméleti előadások Gyulakután lesznek. /Korondi Kinga: Falugondnok- képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/"

"Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető elnöke kifejtette, azzal, hogy ő lett az RMDSZ Kolozs megyei kulturális alelnöke, hitelesítést nyert az RMDSZ-nek legalább a megyei szintjén az autonóm intézményépítési, polgári önszerveződési koncepció. A Heltai Alapítvány tevékenységének jelentős hányada Kolozs megyében zajlik, az intézményépítéstől a könyvtárfejlesztésig és a népi hagyományokat ápoló tevékenységek szervezésétől a nemzetközi kapcsolatok építéséig. Pillich szeretné arra ösztönözni a falvakat, illetve vidéki kisközösségeket, hogy szerveződjenek, próbáljanak saját szellemi értékeik megőrzésére egyesületi, jogi kereteket létrehozni. Két éve megszervezték a Kolozs megyei civil szervezetek első fórumát. Most a közösségi kötődés lazulásától, a kulturális, szellemi szórványosodástól, a demográfiai szórványosodástól, az asszimilálódástól kell megóvni a közösséget. Egyre inkább a tanácstalan, kulturális identitását és nyelvét vesztett magyarokkal kell foglalkozni. /S. B. Á. : Politikai és civil összefogással a közösségért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Az Udvarhelyi Híradó nov. 4-től napilappá válik. A rendszerváltás után hetilapként jelentkező Udvarhelyi Híradó alig másfél év alatt áttért a heti kétszeri megjelenésre, aztán a következő tíz esztendőben folyamatosan növekedett, bővült, az egykori négyoldalas újság 16 oldalassá, idéntől már hetente háromszor került ki a standokra. A kezdeti 3000-es példányszám 10.000-re nőtt, a felmérések szerint jelenleg a történelmi Udvarhelyszék legolvasottabb újságjának számít, de Maros, Kovászna, Brassó és Szeben megyei előfizetők is vannak. Nov. 4-e helyi sajtótörténeti pillanat, hiszen Székelyudvarhely történelmében először jelenik meg itt napilap. /Pintér D. István főszerkesztő: Napilappá válunk! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./"

"Húsz esztendeje, 43 évesen lett öngyilkos Bölöni Sándor, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának irodalmi titkára. Egyszemélyben volt újságíró, műfordító, irodalom- és művelődésszervező, egyszemélyes intézmény, akire két évtizeddel halála után azt mondják: nélküle más lett volna, nélküle szegényebb lett volna Nagyvárad magyarságának szellemi élete azokban a nehéz években. Bölöni Sándort zaklatták, feljelentették mint újságírót, mint az irodalmi Kerekasztal intézményesítőjét, mint irodalmi titkárt. Egyszer csak azt mondta: "Elég volt!" Nagyon is úgy, mint a barátai: Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Nagy Kálmán... Halálának hírére Balogh Edgár a következőket vetette papírra: "Vannak sarkcsillag emberek, akikhez igazodni lehet, akik meghatározzák környezetünket. Választott emberek ezek, akikre szükség van, mert lényegük szerint egy-egy sorsképlet kulcsai. Nagyváradra gondolva, a Holnapok városára, új viszonyok között, új összefüggésrendszerek szövevényében Bölöni Sándor volt a kiválasztott, minden dolgaink intézője, sorsoldó és sorsot sodró, beteljesült holnapok után a holnaputánok kicirkalmazója. Elment, s mert a fejlődés logikáját képviselte, nem űrt hagyott maga után, hanem kereteket és tartalmakat, folytonosságra ingerelve..." Most, halálának 20. évfordulóján, nov. 1-jén Bölöni Sándor sírjánál megemlékezés lesz. /Nagy Béla: Bölöni Sándor emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./"

"Amióta Erdély Romániához tartozik, mindig is fel-feltűntek itteni magyarok román pártokban. A Szabadságban mostanában is cikkező Váradi Goia János egy magát románok és magyarok pártjának tartó szervezetben tűnt fel 1990-ben. Miután az RMDSZ-nek felajánlott szolgálataival a szövetség nem élt, Boda József az Iliescu-féle kormánypártban, később pedig a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Pártban jutott vezető szerephez. Mindenki tudja, hogy Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségében kapott helyet egy ideig, Jenei Imre, a román labdarúgó válogatott volt edzője pedig a Demokrata Párt vezércsapatában. Gyergyószentmiklóson a legutóbbi választások idején a helyi RMDSZ-jelöltekkel szemben az érvényesülni másképp nem tudók a Nemzeti Liberális Párt csapatát erősítették. A kolozsvári politikatudomány szakos magyar diákok Péter Pál-féle csoportja a Demokrata Pártba lépett. Meghökkentő, hogy éppen Emil Bocot tekinti példaképének a hangadó. Boc következetesen minden magyar kérésnek ellenszegült, ellenezte a magyar egyetemet, a kétnyelvű helységnévtáblákat és a státustörvényt. /Balló Áron: Magyar tagok, román érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Nov. 3-án Csíkmindszenten és Taplocán a templom búcsúját. Csíkszentimrén is nov. 3-án, vasárnap tartották meg a Szent Imre-búcsút. Csíkszentimrén szoboravatás is volt, Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa és családja adományozta szülőfalujának azt a Márton Áron-szobrot, amelyet Ercsei Ferenc szobrászművész készített. /Szent Imre-búcsú Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Nov. 4-én Bukarestben első ízben ülésezett az RMDSZ alapszabályzatának módosítását előkészítő bizottság. A testület Borbély László képviselőt, ügyvezető elnökhelyettest és Márton Árpád képviselőt társelnökké választotta. Az RMDSZ területi szervezeteit, platformjait és társszervezeteit is be kívánják vonni az alapszabályzat módosítását előkészítő tevékenységébe. A bizottság várja a módosító javaslatokat. Ugyancsak nov. 4-én ülésezett az RMDSZ programjának módosítását előkészítő bizottság, amelynek tagjai: az SZKT megbízottaiként Szatmári Tibor, Pataki Júlia, Tokay György; a SZET részéről dr. Kötő József és Sebestyén Csaba; az ügyvezető elnökség képviseletében pedig Kerekes Gábor. A Kerekes Gábor és Tokay György által vezetett bizottság feltett szándéka, hogy a módosított program tükrözze egész közösségünk jövőképét. A bizottság felkérte az RMDSZ minden tagját, hogy tegye meg észrevételeit. /Ülésezett az alapszabályzat- és programmódosító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője nov. 5-én politikai nyilatkozatban tiltakozott a Nagy Románia Párt szenátora múlt heti megnyilvánulása ellen, amelynek során az NRP színeit képviselő politikus - kivetkőzve emberi méltóságából - eltávolította a Marosvásárhelyen a városháza előcsarnokának faláról Bernády György emlékplakettjét. "Nem hinném, hogy a hasonló jellegű cselekedetek jelentenék számunkra az Európai Unióba vezető egyetlen járható utat" - szögezte le. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 5., 2321. sz./"

"Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "

"Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A Digital Stúdió Kft. társtulajdonosa, Toró Attila /sz. Barót, 1969/ 1991-től grafikusként tevékenykedik. A cég honlapkészítéssel, reklámgrafikával és multimédia-tartalmak szerkesztésével foglalkozik. A közelmúltban internetes portált nyitott www.sepsiszentgyorgy.info címmel, ahol helytörténeti anyagok, városbemutató fotók, térkép, programajánló, képes eseménynaptár lesz elérhető. Most folyik az anyag felvitele. Ugyanitt civil szervezetek számára nyújtanak bemutatkozási lehetőséget. Már fellapozható a Csigalépcső ifjúsági folyóirat legfrissebb száma, a Háromszék Táncegyüttes bemutatkozója, a virtuális művészeti galérián helyi képzőművészek, fotósok, szobrászok munkáit mutatják be. Tervezik, hogy elérhetővé váljanak a Sepsiszentgyörgyön megjelenő újságok is. A www.webexpo.ro portálon a vállalkozók fogják bemutatni termékeiket, szolgáltatásaikat. /Czompó János: Háromszékiek az interneten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./ "

"Peren kívüli megállapodást ajánlott a délutáni magyarórákat szervező Szeret-Klézse Alapítványnak a Bákó Megyei Tanfelügyelőség, mely korábban az alapítvány betiltását követelte. A bíróság elfogadta, hogy egy hét múlva újabb tárgyalási fordulót tartsanak, és ezzel időt hagyjanak a megállapodásra. A csángóügyekben illetékes főtanfelügyelő-helyettes, Livia Liliana Sibisteanu tegnap nem kívánta kommentálni a megegyezési szándékot. Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nov. 8-án találkozik a tanfelügyelőség képviselőivel, hogy a részleteket megbeszélje, hajlik arra, hogy elfogadja az ajánlatot. A tanfelügyelőség tavaly decemberben a Szeret-Klézse Alapítvány betiltását kérte a bíróságtól, mert az - álláspontja szerint - törvénytelenül tartott délutáni magyarórákat a klézsei csángó gyermekeknek. A pert alapfokon elveszítette, ám fellebbezett az ítélet ellen. Bákó megyében egyébként a délutáni magyarórákat azt követően sem szüntették be a csángó szervezetek, hogy szeptembertől két faluban: Klézsén és Pusztinán immár az iskolai oktatás keretében is elkezdődhetett a magyar nyelv tanítása. /G. Á.: Hátrál a tanfelügyelőség. Befejeződik a csángó szervezetek elleni persorozat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./"

"Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"

"A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"Nov. 7-én megnyitotta kapuit a Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. Idén először megjelentek kárpátaljai, felvidéki és vajdasági kiadók is. Tizennégy romániai magyar kiadó állította ki köteteit. Péliné dr. Bán Éva, a NKÖM főtanácsosa jelentős ajándékkal érkezett: Hollanda Dénes professzornak, a Sapientia Egyetem vásárhelyi karai dékánjának átadta a szaktárca egy millió forint értékű könyvadományát. A kiállítás szponzorai: a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram, a vásárhelyi önkormányzat, az Illyés Közalapítvány és a Lyra Kiadó. /(Máthé Éva): Megnyílt a VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készült interjúban leszögezte, hogy 1990 óta eltelt néhány esztendő, és ez alatt a biztonsági szervek kényük-kedvük szerint kivehettek iratokat, vagy akár hamis adatokat csempészhettek a személyi iratgyűjtőkbe, így ezek megbízhatatlanokká váltak. A Zsinatban döntöttek arról, hogy nem veszik igénybe a Securitate információit, az egyház inkább "családban" szeretné kimosni a szennyesét. Ez azt jelenti, hogy meg kell alakítani az egyházkerületi és egyházmegyei átvilágító bizottságokat, amelyek majd beidézik a tisztségviselőket és elbeszélgetnek velük. A beidézettek listája nyilvános lesz, így bárki panasszal élhet a beidézett múltjával kapcsolatban. A cél nem az igazságszolgáltatás, hanem az, hogy lehetőséget adjanak mindenkinek, hogy bűnéről vallomást tegyen, és arra bocsánatot kapjon. Trianon után a református egyház közel 500 iskoláját elveszítette. A 30-as évek táján Makkai Sándor püspök egyik jelentésében már arról számolt be, hogy a református egyháznak saját erejéből sikerült 300 iskolát felépítenie. Azután 1948-ban az egyházellenes hatalom felszámolta az egyházi oktatási rendszert. 1990 után a református egyház szűkös keretei között ismét megkezdte az újrakezdést. Nagyrészt külföldi testvéregyházak segítségével, de a gyülekezeti tagok aktív részvételével és támogatásával templomok, parókiák, gyülekezeti házak, aggmenházak épültek. Néhány évvel ezelőtt megjelent az Építő egyház című kiadvány, amely a református egyház elmúlt 12 évben felépült 150 épületet mutatta be. Ma ezeknek száma már 200 fölé tehető. A sürgősségi kormányrendeletekkel kapcsolatban vannak negatív tapasztalataik. A Biblia szerint a terhességmegszakítás bűn. /Makkay József: Az egyház Isten kegyelméből mindig talpra állt. Beszélgetés Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Könyves Céh nemzetközi könyvvásárának megnyitóbeszédeinél a felszólalók majd mondatról mondatra váltogatták a nyelvet. Egy mondat, gondolatsor románul, majd magyarul, vagy megközelítőleg magyarul. Azonban nem biztos, hogy most az illemhez kellett ragaszkodni. Ezúttal egyetlen román hivatalosság, egyetlen román kultúrfelelős sem jött el, értelmetlen volt románul beszélni. "Hadd bajlódjanak legalább egy kis fordítással a lehallgatók..." - tette hozzá az újságíró, Makkai. "Már csak a méltóság kedvéért sem kell erőltetni a rossz beidegződést. Az együttélést egyoldalúan nem lehet komolyan gondolni." /(makkai): Mindent kétszer mondani. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./"

"Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Elértéktelenedne, üres papírrá válna a magyar igazolvány, ha a parlament elfogadná a kedvezménytörvény kormány által javasolt módosítását - jelentette ki Németh Zsolt fideszes képviselő nov. 8-i sajtóértekezletén. - A magyar igazolvány nem csupán kedvezményeket és támogatásokat jelent tulajdonosai számára, hanem a magyar állam felelősségvállalását, a határon túli magyarokkal való közösség vállalását jelenti - fogalmazott Németh Zsolt. Megállapította, hogy a kormány tervezete visszalépést jelent. A fideszes politikus szerint nem szabad kiiktatni a törvényből a munkavállalási kedvezményt csak azért, mert nagyon kevesen éltek vele. Németh Zsolt szükségesnek tartja azt is, hogy a kedvezménytörvény egészüljön ki egy olyan paragrafussal, amely meghatározza, hogy a mindenkori magyar költségvetés hány százalékát kell biztosítani a törvény végrehajtására. Kelemen András, az MDF külügyi kabinetjének vezetője hangoztatta, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Párt állásfoglalásának minden pontja tartalmazza az MDF álláspontját is. - A szocialista képviselők értetlenül fogadják a Fidesz és Németh Zsolt aggodalmait a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban - közölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti képviselőcsoportjának sajtóirodája. A közlemény szerint "a jelenlegi kormány valódi felelősséget érez a határon túli magyarságért, ezért érdemi segítséget és nem újabb konfliktusokat kínál neki". Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára reagált a Németh Zsolt által mondottakra: Elfogadjuk a nemzetközi fórumok azon álláspontját, hogy a kedvezménytörvény célja csak a kulturális és nyelvi identitás megőrzése lehet. Ez azt is jelenti, hogy az etnikai hovatartozás nem lehet alapja gazdasági, szociális típusú támogatásnak, ezeket ugyanis a kisebbségi jogok európai felfogása kizárja." Bársony hangsúlyozta: a hozzáférhető kedvezményeknek nem lehet feltétele a magyar igazolvány megléte. Az oktatási támogatásról szólva a politikai államtitkár leszögezte: ennek a kedvezménynek csak a gyerekek lehetnek alanyai, akik tanulnak, nem pedig a szüleik. Bársony András szerint ezért szükséges az, hogy felnőtt közösségek, társadalmi szervezetek, iskolai és szülői közösségek osszák szét, hasznosítsák a gyerekek érdekében a támogatásokat. /Magyarországi vita a kedvezménytörvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Nov. 10-én Margittán rendeztek ünnepséget Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából. A református templomkertben megtartották a hagyományos Ady-ünnepséget. Püski András MDF-es képviselő tolmácsolta dr. Dávid Ibolya üdvözletét. Székely Ervin, a román parlament RMDSZ-frakciójának képviselője Ady Endre nagyságáról, az általa mondottak mai igazságairól szólt. A helyi Művelődési Házban a helybeli vegyes kórus fellépése után dr. Kürti László a magyar irodalom legnagyobb kritikusainak szemszögéből értékelte a költőóriást. /Dérer Ferenc: Bensőséges Ady-ünnepség Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./"

"A kolozsvári magyarságnak nagyobb önbecsülésre van szüksége, a fogyást jelző népszámlálás dacára is még mindig az egyik legnagyobb magyar közösség, Erdélyben, egy településen belül, hangsúlyozta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. A román kormányzat a várost még mindig az erdélyi magyarság központjának, vezetőerejének tekintik. Kolozsvár Erdély fővárosa, művelődési-oktatási-gazdasági-politikai stb. központja. Az erdélyi magyarság körén belül is ellentétek húzódnak meg elsősorban Marosvásárhely, de székely városok vagy akár Nagyvárad és Kolozsvár között. Kolozsvárnak nagy szüksége van ragyogó értelmiségének összefogására a település felemelése szempontjából. Együtt kell működni a Kolozsvárt valóban szerető, és annak érdekeit vállalni merő románsággal is. Ha meg is figyelhető egy olyan nemzetstratégia, amely a Magyarországot körülölelő országokban új magyarságközpontokat próbált létrehozni a hagyományosak helyett - Pozsony és Kassa helyett Révkomáromban vagy Dunaszerdahelyen Szlovákiában, Újvidék helyett Szabadkán, sőt most már inkább Zentán a Vajdaságban vagy Ungvár helyett Beregszászon Kárpátalján - azonban Kolozsvár feladásának még nem jött el az ideje. /Balló Áron: Egy megújuló Kolozsvárért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Egy ideje megszokott kórus fogadja Bukarestben a csíkszeredai vagy gyergyószentmiklósi jégkorongozókat. Változatlanul ugyanaz: "Kifele a magyarokkal az országból!" Replikaként a Székelyföldön a "cigányok, cigányok" skandálás dívik. Így a sportág egyre inkább etnikai háborúskodás színezetét kapja, mert a két bukaresti együttes mellett két - többnyire magyar játékosokból álló - székelyföldi együttes van jelen. Románia színeiben az évek folyamán számos magyar nemzetiségű sportoló indult a nemzetközi versenyeken, s nagyon sokszor hoztak dicsőséget hazájuk sportjának. Amikor belföldön, főleg Bukarestben próbálnak helytállni a magyar sportolók, akkor mindjárt ellenségnek számítanak, és az agresszív magatartás áldozatai. Néhány hete egy bukaresti szuperliga-mérkőzésen a házigazdák vezetője megtiltotta a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi asztaliteniszezőknek, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Az ügyben az RMDSZ is tiltakozott a szakminiszternél, s a szakszövetség is kivizsgálást ígért, de nem siet vele. November 9-én Bukarestben, a Dinamo-Csíkszereda találkozón a vendégcsapat két játékosát baseball-ütőkkel felszerelt bűnözők tízfős csoportja verte agyba-főbe. /Szurkoló: Baseball-ütős tolerancia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Nov. 9-én az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ-platformja tartott közönségtalálkozót Csíkszeredán. Katona Ádám, a platform elnöke vázolta az elmúlt 12 év autonómia-törekvéseinek kérdéskörét. Véleménye szerint az EU- csatlakozás előtt újra aktuálissá vált a problémakör. Az RMDSZ feladata lett volna, hogy tiltakozzon Románia régiós felosztása ellen. Katona szerint a stratégiákban szereplő hét régió nem felel meg a romániai magyarság érdekeinek, épp ezért most jött el annak az ideje, hogy a történelmi régiók: Székelyföld, Partium és Bánság is harcoljanak érdekeinek megjelenítéséért. /(Daczó Dénes): Az autonómia kérdésköréről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai dicsérte Markó esszéjét az autonómiáról. Markó válaszában leszögezte: "Vitakultúrában fölfele kell igazítanunk a mércét." Markó ismételten támadta Tőkés Lászlót azért, hogy a bírósághoz fordult. Markó szerint az egyházat nem kellene belerángatni a napi politikai küzdelmekbe. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa állásfoglalásában elítélte Markó Bélát. Ő református, "hogy jön ahhoz ez az igazgatótanács, hogy bárkiről is így ítélkezzen" - kérdezte Markó. Az újságíró elítélte az egyházi vezető /Jakubinyi/ kishitűségét: "a Batthyaneum kapcsán megszólaló egyházi főméltóság nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy úgysem kapják ezt vissza. Mondja ezt két megnyert per után. Mi ez, ha nem a felkínálkozó lemondás?" Markó annyit megengedett: "történelmi okaink vannak arra, hogy gyanakvóak, bizalmatlanok legyünk", majd hozzátette: "A bizalmatlanságot, kishitűséget, gyanakvást hagyjuk a múlt században". A kedvezménytörvényről Markó: az oktatási támogatás és a munkavállalás ügyében egyetértés körvonalazódik. Amit Markó nem tud elfogadni: "hogy kevesebb támogatást kapjanak a határon túli magyar közösségek, mint amit ez a törvény eredetileg előírt vagy az alkalmazás során kialakult." /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./"