"Négy falu hátrányos helyzetű elemistáit tanították írni-olvasni, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja programjának keretében. A roma, magyar, román és ukrán gyerekek a Kolozs megyei Egeres-Gyártelep, a Szilágy megyei Kémer, az Arad megyei Temesfűzkút, a Szatmár megyei Mikola falvak lakói, akiket a szülők nehéz anyagi helyzete miatt a tanulás abbahagyásának a veszélye fenyeget. Az elemisták hetente kétszer találkoztak a tanítóval. /(borbély): Írni és olvasni tanulni otthonos környezetbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke, Toró T. Tibor nyílt levélben fordult Magyarország parlamenti pártjainak elnökeihez, a határon túli magyarok anyaországi státusának alkotmányos rendezése ügyében, a küszöbön álló alkotmánymódosítás alkalmából. Két javaslatot ajánlott. Az első az alkotmány 6. paragrafusának 3. bekezdésére vonatkozik, amely kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." Az RT javaslata, hogy az "érez" kifejezést, amely "egy nehezen megfogható" belső hozzáállást feltételez, az aktív cselekvést kifejező "vállal" megfogalmazás váltsa fel. A másik javaslatuk, hogy "a magyar alkotmány tételesen rendelkezzen a határon túli magyarság anyaországi különleges státusáról", mivel - olvasható az okfejtésben - "az integrálódó Európában nincs általános szabályozás sem az anyaországoknak a határaikon kívül rekedt kisebbséggel ápolt viszony, sem általában a kisebbségi jogvédelem kérdésében", hanem országról országra változó, "többé vagy kevésbé kisebbségbarát jogszabályok és ezeknek gyakorlata létezik". /Toró T. Tibor alkotmánymódosítást javasol a magyar országgyűlésnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./"

"Megjelent Dr. Kozma Dezső egyetemi professzor Ady Endre - A földobott kő című legújabb Ady-tanulmányát, amely az Aranyhal Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A szerző felvázolta Ady életútjának és költészetének leglényegesebb vonásait. A könyv ajánlatos a magyar szakos tanárok és a középiskolás diákok számára. /Oláh Margit, Kémer: Legújabb Ady-tanulmány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"Iliescu államfő Románia NATO- és EU- csatlakozásának ügyében, valamint a legfontosabb aktuális belpolitikai kérdésekről kezdett konzultációsorozatot a parlamenti pártokkal. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetése a hét elején úgy foglalt állást: a 2004-ben esedékes törvényhozási választásokat egy évvel korábban kellene megrendezni. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerint rövid időn, két-három héten belül döntést kell hozni a választások időpontjának kérdésében - jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután Ion Iliescu konzultált az RMDSZ vezetőivel. Az eddigi nyilatkozatok alapján az előrehozott választások gondolatát a PSD mellett csak a Nagy- Románia Párt támogatja fenntartások nélkül. Az államfővel folytatott konzultáción az RMDSZ képviselői ismételten felvetették azt a problémát, hogy a romániai magyar kisebbségnek bizonyos intézményekben - így a rendőrség, a titkosszolgálatok, a hadsereg soraiban, illetve a külügyminisztériumban - nincs képviselete. Markó szerint erre a kérdésre konkrét megoldást kellene találni. /Az RMDSZ Iliescunál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./"

"Az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának külügyi és integrációs munkacsoportja megvitatta a kedvezménytörvény módosításának tervezetét. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a munkacsoport vezetője elmondta: a tervezet figyelembe vette a határon túli magyarok érdekeit, a kedvezmények körét bővíti. A módosítás az oktatási támogatást kiterjeszti az egygyermekes családokra, az utazási - menettérti - kedvezmény pedig egy évben négyszer vehető igénybe. A három hónapos munkavállalásról a politikus azt mondta, "erről a kedvezményről kiderült, hogy nem működőképes". Tabajdi Csaba hangulatkeltő és torzító nyilatkozatnak nevezte Németh Zsolt fideszes politikus megállapítását. A Magyar Állandó Értekezleten az MSZP-t Kovács László pártelnök, külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Hárs Gábor, a parlament külügyi bizottságának alelnöke képviseli. /Az MSZP a kedvezménytörvény módosításáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./"

"Aradon, nov. 15-én délelőtt a Jelen Házban kezdte meg régióbeli találkozói sorát az E-MIL alkotóinak egy csoportja. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen szerkesztője mutatta be a vendégeket: a 75. életévében járó Fodor Sándor prózaírót, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnökét, s a jóval fiatalabb nemzedéket képviselő Sántha Attila költőt, a Liga ügyvezető elnökét, Kinde Annamária költőt, a Nyugati Jelen főszerkesztőjét, Orbán János Dénes költőt, prózaírót és Karácsonyi Zsolt költőt, a Nyugati Jelen egykori munkatársát. Az E-MIL alig egy éve alakult, és olyan feladatokat is felvállalt, amelyekre az írószövetségnek nem terjedt ki a figyelme. A megjelent fiatalok "transzközépnek" nevezik magukat. Ennek kifejtésére nem került sor. Szépírásaik azonban a szabadszájúság és a hangsúlyozott modernség jegyében születtek. Orbán János Dénes székely nyelvjárásban írt és székely tematikájú novellájára "rímelve" Sántha Attila egy prózát és egy "székely" verset, Kinde Annamária költeményét, Karácsonyi Zsolt három versét, Fodor Sándor humoros elbeszélését olvasta fel. /Puskel Péter: A jó vers a lélek gyöngyszeme...= Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./"

"Nov. 17-én Szatmárnémetiben ünnepelték a Láncos templom orgonája javításának befejezését és az énekkar új zászlajának avatását. A lelkész üdvözölte a megjelenteket: a sárospataki vendégeket, a gyülekezeti tagokat és az RMDSZ megyei szervezetének megjelent tisztségviselőit. /Orgona- és zászlóavatási ünnepség a szatmárnémeti Láncos templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Máért záró sajtótájékoztatóján a kedvezménytörvény módosításáról szóló megállapodásból két fontos kérdést emelt ki: az oktatás-nevelési támogatás egy gyermekes családokra való kiterjesztését, illetve azt, hogy a munkavállalás terén lehetőség lesz kétoldalú megállapodások keretében kedvezménynyújtásra. A költségvetés határon túli magyarságot érintő tételei kapcsán jelezte: kifogásolták, hogy a Sapientia Egyetem jövőre 100 millió forinttal kevesebb támogatást kapna, mint az idén, s ígéretet kaptak a korrekcióra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke hangsúlyozta: megnyugvással vették, hogy a Máért résztvevői elfogadták azon javaslatukat, amely lehetőséget ad arra, hogy az oktatás-nevelési támogatás címzettje az iskolák mellett hivatalosan működő pedagógus, vagy szülői szövetség is. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy kellő figyelmet fordított a MÁÉRT ülése a Jugoszláviát és Ukrajnát érintő vízumkényszer közelgő bevezetésére. A Máért tagjai megelégedéssel nyugtázták, hogy a testület közös döntésének megfelelően a kormány érdemi egyeztetéseket folytatott a határon túli magyar szervezetekkel és a magyarországi parlamenti pártokkal a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról. A Máért résztvevőiből álló ad hoc bizottság rögzítette a módosítások tekintetében követendő elveket, amelyek a zárónyilatkozat mellékletét képezik. Magyarország teljes jogú tagként történő belépése az Európai Unióba a magyarság egészének érdekeit szolgáló nagy horderejű esemény. A Máért résztvevői közös célnak nevezték, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettségek vállalása ne járjon együtt új válaszfalak emelésével. Egyetértettek azzal, hogy 2003 tavaszán rendkívüli Máért összehívására kerüljön sor, amelynek elsődleges célja közös ajánlások megfogalmazása Magyarország Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatban. Üdvözölték azon intézkedéseket, amelyeket az RMDSZ következetes érdekképviseleti tevékenysége nyomán Románia az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatása érdekében hozott, beleértve az egyházi ingatlanok kérdésének rendezéséhez szükséges jogi keretek kialakítását. A Máért üdvözölte a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, amelyre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatiságának megvalósításában fontos szerep hárul a közösség jövője tekintetében. A Máért résztvevői támogatásukról biztosítják a nyugati magyarság helyzetének szakszerű, az érintettekkel egyeztetett szociológiai felmérése elvégzését. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítására kidolgozott tervezettel kapcsolatos javaslatok és észrevételek tekintetében a Máért résztvevőinek közös álláspontjának rögzítésével megbízott szakértői ad hoc bizottság által támogatásra javasolt elvek: 1. A nevelési-oktatási támogatás kérdéskörével kapcsolatosan: támogatják a nevelési-oktatási támogatás kiterjesztését egy gyerekre is; alapszabályként elfogadják, hogy a támogatás kedvezményezettje a gyerek, a pályázatot benyújtó szülő vagy törvényes képviselő által; elfogadja az MKP javaslatát, hogy a támogatás címzettje lehessen a nevelési és oktatási intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus-szervezet is; javasolja a folyósítási eljárásra vonatkozó rendelkezések kiemelését a törvényből, amelyeket az eljárási jogszabályok szintjén tart rendezendőnek. 2. A munkavállalással kapcsolatban: támogatják az e célból kidolgozott szövegváltozatok egybedolgozását a következők szerint: "Az e törvény hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi megállapodás az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet." 3. A törvény jogalanyaira vonatkozóan: egyetértenek azzal, hogy a kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultságot a magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány testesíti meg. 4. A Magyar igazolványok, illetve a Magyar hozzátartozói igazolványok kiadása rendjének szabályozásával kapcsolatban: egyetértenek azzal, hogy a Kormány ezt a kérdést a végrehajtási utasítások szintjén oly módon rendezi, hogy minden relációban a MÁÉRT-ben részes érintett szervezetek képviselőivel egyeztetve alakítja ki a gyakorlati végrehajtásban szerepet vállaló szervezetek körét. /Konszenzussal zárult a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Nov. 17-én Tamás József segédpüspök mutatott be szentmiseáldozatot a 200 éves évfordulót ünneplő székelylengyelfalvi templomban. Az ünnepségre Székelylengyelfalva egyháztanácsa fényképes ünnepi kiadványt is készíttetett. Ugyanakkor a falu, Orbán Balázs szülőfalujának értékeit tartalmazó képeslapokat is forgalomba hoztak. /(Bajna György): 200 éves templom ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"

"Nagy port kavart a román pártokba belépő magyar fiatalok esete. Nem csak tíz, Demokrata Pártba beiratkozó politológus hallgatóról van szó. Herédi szerint egy egész magyar szervezet, a Magyar Politológus Hallgatók Szövetsége testületileg csatlakozott e párthoz. Azóta a tagok már nem magyar szervezetként vannak jelen a DP-ben. A DP-ben legalább ötven magyar fiatal van Vizsgálni kellene, hogy az RMDSZ-ben biztosított-e a ranglétrán való emelkedés lehetősége? A fontosabb politikai pozíciók többnyire telítettek, és eléggé be vannak "betonozva". A romániai magyar sajtó egyedüli sztárjai a politikusok. Az élvonalban lévő néhány politikus mögött viszont az alacsonykeresetűek vagy ingyen dolgozók egész hada áll. Ez különösen érvényes az RMDSZ-re, amely kevesebb embert tud elhelyezni a különböző kormányhivatalokban. Jelenleg a magyarok Erdély minden nagyobb településén, számarányukhoz képest, messzemenően alul vannak képviselve a közigazgatásban. Székelyföldön sok magyar, akit a helyi RMDSZ vezetői nem láttak szívesen, Székelyudvarhelyen például önálló szervezet (UPE) színeiben indultak a választásokon. Egyetlen román párt sem foglalkozik programjában a kisebbségek gondjainak kezelésével. Sőt, a román pártok szerint Románia már rendezte a kisebbségek problémáit. Erről az RMDSZ segítségével sikerült a Nyugatot is meggyőzniük. Egyetlen gond, a cigányság kérdése. A román pártokba lépett magyar ifjaknak egy adott szint után már el kell határolódniuk a magyar igényektől. Volt már a Nagy-Románia Pártnak is magyarnak kikiáltott képviselője, Iuliu Furo személyében, aki még a nevében is elhatárolódott az eredetétől, és pártjának eszméivel azonosulva magyargyűlölő lett. /Herédi Zsolt: Miért jelentkeznek magyar fiatalok a román politikai pártokba? A tévhit és a túlkínálat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., folyt.: nov. 20./"

"Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártküldöttség élén nov. 20-án hivatalos látogatásra érkezett Romániába. A pártelnököt felesége és Ara-Kovács Attila külügyminisztériumi helyettes államtitkár kísérte el erdélyi útjára. Kuncze Gábor Nagyváradon az Erdélyi Riport hetilap munkatársaival és a helyi RMDSZ vezetőivel találkozott, majd Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péter szenátorral, a szövetség Szabadelvű Kör platformjának elnökével tárgyalt. Szóba került az erdélyi magyarság létszámának csökkenése. Kuncze Gábor elmondta: megvizsgálják, hogy az SZDSZ irányította tárcák miképpen járulhatnak hozzá az RMDSZ és az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósításához. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy liberális pártként az SZDSZ természetes partnere az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Kuncze Gábornak címzett - szerkesztőségünkbe is eljuttatott - levelében adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kolozsvári szervezők nem tették lehetővé az SZDSZ elnökével való találkozását. Konya-Hamar ebben "azt a fajta megosztó szándékot" vélte felismerni, amely "nemcsak az erdélyi, de a kolozsvári magyarságot" is célba vette. /T. Sz. Z.: Gyakorlatias kapcsolatokra törekszik az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnök megkezdte erdélyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Nov. 21-én ünnepelte tizedik évfordulóját a Bethánia Alapítvány /Kolozsvár/ és az általa működtetett Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon Adorjáni László református lelkipásztor, alapítványelnök tartotta a nyitóbeszéde. A gyógyterápiás óvoda holland segélyekből indult, és mai napig is ezeknek köszönheti működését. Jelenleg három magyar és három román csoportot működtet. A holland küldött megjegyezte, ideje, hogy a román kormány és a hivatalok is felismerjék a civil szervezetek fontosságát, és felelősséget vállaljanak ezekért. /Herédi Zsolt: Tizedik születésnapját ünnepelte a Bethánia. Az óvoda holland segélyeknek köszönheti működését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Megjelent a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának idei 2. száma. A tartalomból: Juhász Gyula, Illyés Gyula, Nagy Gáspár és Fábián Imre versei; Szobrok száz éve (Murádin Jenő); Gróf Bethlen Pál emlékirataiból; Szent István ünnepe Délvidéken (Csoóri Sándor); 200 éve született Kossuth Lajos (Csetri Elek); Nyitva maradt sorskérdéseink (Halász Zsuzsa). A folyóirat főszerkesztője Cseh Tibor, erdélyi főmunkatársa Horváth Arany. /Transsylvania. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./"

"A nov. 25-én a kézdivásárhelyi bíróságon Reiner Antal hagyatéki tárgyalását dec. 20-ra halasztották, mivel az érintett felek közül csak a felperes Agache-fiú jelent meg, Reiner Antal és ügyvédje távolmaradt. Az 1989-es forradalomkor meglincselt milicista fia 70 millió lejes kártérítést követel azoktól, akiket apja haláláért gyilkosság vádjával elítéltek és bebörtönöztek. A bebörtönzött Reiner Antalt nem hozták el. Reiner az ún. Agache-ügyben született ítélet szerint 52 millió lejjel tartozik Agachénak. A kirakatper szereplője ezt az összeget erkölcsi kártérítés és perköltség címén kellene hogy kifizesse az egykori őrnagy (post mortem ezredesi rangra emelték) családjának. A börtönben levő férfinak mindössze egy esztelneki ingatlantöredék van a nevén, de annak tulajdonhelyzete annyira zavaros, hogy hagyatéki tárgyalást kellett kezdeményezni. /Bartos Lóránt: Reinert senki sem képviselte. Halasztották a hagyatéki tárgyalást ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./"

"Markó Béla szövetégi elnök az RMDSZ alapszabályzatának, illetve programjának módosítása kapcsán nov. 25-én Bukarestben megbeszéléseket folytatott a Nemzetépítő Platform elnökével, Vekov Károllyal, majd a Reform Tömörülés vezetőivel, Toró T. Tibor elnökkel és Szilágyi Zsolt alelnökkel. A Reform Tömörülés vezetőivel folytatott megbeszélés során megállapodtak abban, hogy a továbbiakban folytatni kívánják a kétoldali egyeztetéseket. /Egyeztetés a belső ellenzékkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ "

"Számos, egymásnak ellentmondó álláspontot fogalmaztak meg a kedvezménytörvényről annak kapcsán, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes szerint az Európai Unió számára most már elfogadható a törvény, Csáky ezt röviddel azt megelőzően nyilatkozta, hogy a szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda Budapestre indult volna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bársony András külügyi államtitkár is: Okafogyottá válhat Erik Jürgens holland jelentéstevőnek a kedvezménytörvényt elemző jelentése, mire az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kerül. - A Szlovákiában élő német kisebbséget Németország összehasonlíthatatlanul bőkezűbben támogatja, mint Magyarország a szlovákiai magyarokat. Ez azonban senkit sem zavar; a magyar kisebbség vonatkozásai viszont érzékeny kérdésnek számítanak Szlovákiában - vélekedett a Národná Obrada nevű polgári napilap nov. 26-i számában Miroslav Kusy szlovák politológus. Kusy szerint a magyar támogatási szándék Európában nem számít egyedülállónak. - Gyanús postai küldeményt kapott nov. 26-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák törvényhozás alelnöke. Szlovákiában a vezető politikusok többsége már kapott hasonló küldeményt, de egyik sem tartalmazott antraxot vagy más egészségkárosító anyagot. /Újabb egyeztetés a kedvezménytörvényről. Budapestre látogatott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"

"Páskándi Géza születése 70. évfordulójának méltó megemlékezésére készül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a Páskándi Géza Baráti Társaság és a Kossuth-díjas költő szülőfaluja: Szatmárhegy Község Helyi Tanácsa. Az ünnepség keretében 2003. máj. 17-én avatják fel Szatmárhegyen a költő Erdei István képzőművész által készített és Volosin György szatmári vállalkozó által finanszírozott mellszobrát. /Muzsnay Árpád: Szoboravatásra készül Szatmárhegy. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 30./"

"Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma szűkebb körben köszöntötte a 75 éves Sütő Andrást, majd nov. 30-án a 70, 75, 80 évet idén betöltő irodalmárokat tüntették ki ünnepi rendezvényen. A díjazottak között szerepelt Faragó József néprajzkutató, a csángó népballadák gyűjtője, Fodor Sándor író, akit sok-sok regény és novelláskötet mellett főként a Csipike szerzőjeként ismernek, Jánosházy György író, kiváló Shakespeare-fordító, Marosi Ildikó irodalomtörténész, a Molter-életmű és az erdélyi irodalom nagy búvárlója, Sütő András író, drámaíró, valamint Szász János író, az európai kulturális jelenségek egyik legjobb értelmezője. Pomogáts Béla nyújtotta át az ünnepelteknek a Magyar Írószövetség emléklapját. Kiosztották ugyanakkor a Híd-díjat is, melyet az erdélyi magyar irodalom külföldi népszerűsítésében szerzett érdemeiért Szépfalusi Márta, a nemrég elhunyt kiváló bécsi író és lelkész, Szépfalusi István özvegye vehetett át. A díjazottak nevében Fodor Sándor köszönte meg az elismerést, majd az est a bécsi Bornemisza Péter Társaság tagjainak barokk- és népzenei előadásával zárult. Az eseményen (az EMIA elnöke, Lőrincz György meghívására) jelen volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma mellett a frissen alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya is. /Sántha Attila: Az idős írókat köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/"

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron, dec. 2-án tartotta rendkívüli kongresszusát, melyen a küldöttek - leszavazván az elnökséget - eldöntötték, a platform nem vesz részt az RMDSZ Szatmárnémetibe összehívott kongresszusán. Egyhangúlag elfogadták a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott polgári alternatívát. A távolmaradásról szóló döntés a meglepetés erejével hatott. A bojkottot a székelyföldi küldöttek határozták el. A kongresszusi részvételről szóló szavazás előtt Borbély Zsolt Attila és Szilágyi Zsolt alelnökök, majd Toró T. Tibor elnök is megkísérelte meggyőzni a küldötteket, hogy próbáljanak mindenki által elfogadható megoldást találni. Borbély Zsolt Attila kötött mandátumú részvételt javasolt. Elmondta, könnyebben lehetne kifejteni a Reform Tömörülés álláspontját, ha küldöttei elmennének Szatmárnémetibe. A vitában azonban a székelyföldiek hangja volt erősebb, akik elutasították a további kompromisszumkeresést. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hangsúlyozta: a távolmaradás mellett döntenek. A marosvásárhelyi küldöttek nevében Izsák Balázs közölte, ők már otthon eldöntötték, a Reform Tömörülésnek nincs mit keresnie az illegitimnek tartott szatmárnémeti kongresszuson. A szavazás eredménye: a szatmári részvételt 41 küldött utasította el, 31 küldött támogatta, négyen tartózkodtak. A távolmaradás oka: az RMDSZ vezetősége elmulasztotta megtartani a belső választásokat. A kongresszus végül az érintettek egyéni belátására bízta a részvételt. A kongresszus egyetlen tartózkodással fogadta el a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott "polgári alternatívát", és megbízta a platform vezetőségét, hogy kezdjen tárgyalásokat az alternatíva érvényesítése érdekében. A polgári alternatíva szerint az erdélyi magyar közösség egységes közképviseletének egyaránt kellene támaszkodnia a politikum, a civil társadalom és az egyházak oszlopára. Toró emlékeztetett arra, hogy Markó Béla a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson kijelentette, személye a garancia a belső választások megszervezésére. Úgy vélte, e választások elmulasztásával az erdélyi magyar politikai elit kivonta magát a társadalmi ellenőrzés alól. Szász Jenő szerint nem RMDSZ-kongresszust kell tartani, hanem belső választásokat. A kongresszuson az RMDSZ országos vezetőségét Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Köszöntőbeszédében az alelnök az RMDSZ egyik valóban működő részeként jellemezte a Reform Tömörülést. Levélben üdvözölte a kongresszust Jakubinyi György római katolikus érsek és Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke. A párt képviseletében Illés Zoltán elnökségi tag jött el Kolozsvárra. A kongresszus Illés bejelentette, hogy a Reform Tömörülés elnöke kezdeményezésére a Fidesz már be is nyújtotta a magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó előírásainak a módosító javaslatát. A Magyarok Világszövetsége képviseletében felszólaló Borbély Imre régióelnök arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság egysége csupán eszköz, melyet a célok igazolnak. A célok között pedig a kulturális autonómiát, a Székelyföld területi autonómiáját és az összmagyar nemzeti integrációt említette. Tőkés László tiszteletbeli elnök leszögezte: a Reform Tömörülés a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseletében reális alternatívát nyújthat. - Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kolozsvári döntés az RT válságát bizonyítja. /Gazda Árpád: Bojkottálják az RMDSZ kongresszusát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja 288 helyen módosítaná a szövetség alapszabályzatát - közölte a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke. Toró szerint a legfontosabb módosító javaslatok értelmében kettőre korlátoznák az RMDSZ-elnök mandátumának számát, egységes struktúrát adnának a döntéshozó hatalomnak, és módosulna a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács döntéshozó hatásköre. "Jelenleg csupán az egyik struktúrának van döntéshozási joga, a másik csupán konzultatív hatáskörrel rendelkezik. Kérni fogjuk, hogy mindkét szerv rendelkezzen döntési joggal, hogy ezzel a civil szervezetek képviselői is élhessenek, továbbá világosan elkülönüljön a két struktúra döntési szférája" - mondta Toró. Az RT elnöke sérelmezte, hogy az RMDSZ vezetése nem konzultál a belső ellenzékkel a magyar közösség számára fontos döntések meghozatala esetén. A Reform Tömörülés elnöke sérelmezte a romániai magyar közösségnek szánt pénzek kezelésének átláthatatlanságát. Sérelmezte, hogy jelenleg nincs reális dialógus a román és a magyar társadalom között, ehhez többek között megfelelő intézményi keret szükséges. /Toró T. Tibor az RMDSZ megreformálását akarja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"Fél évvel elhalasztotta a Legfelsőbb Bíróság a nagyváradi római katolikus püspöki palota perének tárgyalását. A döntés ellen dec. 2-án Nagyváradon imádkozva tiltakoztak: több száz ember gyűlt össze a püspöki palota bejáratánál. Tempfli József római katolikus megyés püspök köszönetet mondott azért, mert nemzetiségtől és vallástól függetlenül sokan eljöttek a demonstrációra /lelkészek, katolikus, református, evangélikus és más felekezetű résztvevők is/. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője kifejtette, hogy lelkiismereti kötelességük a katolikus egyház mellé állni. Tempfli püspök kérte, hogy azután minden vasárnap, a délelőtti szentmise után a püspöki palota elé vonuljanak imádkozni. /Tököli Magdolna: Imádkozva tiltakoztak megvalósítása érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"A tudomány a lírában - a líra a tudományban - e kettősség jegyében tartották november 29-30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének kétnapos bicentenáriumi emlékülését a szovátai Teleki Oktatási Központban. "A semmiből egy új, más világ világot teremtettem" címet viselő emlékülés Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámájának második részével kezdődött. Lászlófy Pál, a szövetség elnökének nyitóbeszédét követően Toró Tibor egyetemi tanár, az MTA külső tagja tartott előadást. A marosvásárhelyi Kiss Elemér professzor a több mint ezer oldalas Bolyai-kéziratok sorsáról és az általa megtalált számelméleti felfedezések jelentőségéről értekezett. Dr. Oláh-Gál Róbert, a BBTE adjunktusa számolt be a Bolyaiak családfájáról, illetve Bolyai János életének levéltári dokumentumairól. Az V. posztulátum történetéről Dáné Károly marosvásárhelyi matematikus, az Appendix Egyesület elnöke beszélt. /(bodolai): A Bolyaiak emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"A Kárpát-medencei magyar katolikus közösségek Háló nevű egyesülete Nagyváradon tartott találkozót november 29-én és 30-án. Tempfli József római katolikus megyés püspök beszélt a Háló lényegéről, a közösségek megtartó erejéről. Nagy György Attila, a Háló romániai egyházi elnöke úgy fogalmazott: A lényeg, hogy baráti kapcsolatok alakuljanak ki. A Hálónak több mint 800 közössége van, ebből mintegy 500 erdélyi. A találkozóra a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett dévai és szászvárosi gyermekotthonból mintegy 50 gyermek érkezett. /Tóth Hajnal: Háló-találkozót tartottak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Románia és Magyarország stratégiai partnersége mellé az RMDSZ is természetes módon oda tud állni, mivel ez a partnerség a romániai magyarságnak is érdeke - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a román és a magyar miniszterelnök budapesti tárgyalásait követően, hangsúlyozva: a Budapesten tárgyaló hivatalos román küldöttségben az RMDSZ vezetőségének két tagja, a szövetség két parlamenti csoportjának vezetője is helyet kapott. Markó Béla szerint a most aláírt partnerségi nyilatkozat igen fontos elvi egyetértést fejez ki azzal kapcsolatban, hogy a két ország stratégiailag, tehát hosszú távon alapvető kérdésekben - például a kisebbségi kérdések megoldásában, vagy a gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlesztésében - együtt kíván működni. /A partnerség az erdélyi magyarság létérdeke is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ "

"Mindössze hatmillió lejt sikerült összegyűjtenie az RMDSZ csíkszeredai szervezetének Reiner Antal megsegítésére. Ráduly Róbert, a szervezet helyi elnöke kijelentette, hogy az eddig összegyűlt hatmillió lejből is egymilliót ő maga adományozott, míg szintén egymillió Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőtől származik. Reiner Antal az egyetlen, aki börtönben van Aurel Agache milicista halála miatt, akivel az 1989-es decemberi forradalomban végzett a népharag Kézdivásárhelyen. Reiner a csíkszeredai fegyházban tölti büntetését, és 60 millió lejes kártérítést kell fizetnie Agache családjának, ezért az RMDSZ helyi szervezete gyűjtést kezdeményezett a megsegítésére. Ráduly a Mediafaxnak adott nyilatkozatában elmondta, a milicista meggyilkolásával vádolt öt személy pere "nyilvánvalóan politikai természetű volt, hiszen számos ember közül, akik elítélendő cselekedetet hajtottak végre, ötöt juttattak börtönbe, valószínűleg ártatlanokat". A milicista haláláért később öt embert vontak felelősségre a törvény előtt: Orbán Fülöpöt, akit hét év szabadságvesztésre ítéltek, Héjja Dezsőt, aki ez év márciusában kapott kegyelmet, Paizs Ottót, akit négy évre ítéltek, valamint Reiner Antalt és Konrád Jánost, akik három-három évet kaptak, mindannyian halált okozó ütlegelés miatt. /M. I.: Hatmillió lej gyűlt össze Reiner számára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/"

"A Pro Minoritate kisebbségpolitikai folyóirat /Budapest/ idei második száma nemrég jelent meg. A tartalomból: Magyar Sándor "Magyarbarát" románok 1848-1849-ben címmel közölt történelmi dolgozatot, Nagy Levente írásának címe Nyelvművelés, nemzetkép és hamisítás, s benne a 19. századi "tudós nyelvész, románszakértő" (valójában gátlástalan szöveg- és okmányhamisító) Kemény József dicstelen pályafutását foglalta össze. A Kisebbségi autonómiák blokkban két tanulmány olvasható: a Rainer Bauböcké Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? és az Apáti Zsófia-Győri Szabó Róbert szerzőpárosé Devolúció és nemzeti identitás: Skócia, Wales címmel. Végül Kovács Péter nemzetközi jogász, miskolci egyetemi tanár mutatta be Adrian Nastase és három bukaresti szerzőtársa nemrég megjelent, külföldnek szánt propagandakönyvét, amely a romániai kisebbségvédelmet magasztalja úgy, hogy közben a magyar kedvezménytörvény eurokonformitását próbálja minduntalan kétségbe vonni. A Protecting minorities in the future Europe. Between political interest and international law című angol nyelvű kiadvány tudományos igénnyel készült munka számos vonatkozásában magyarellenes. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"

"Csanádi János Nagyzerinden született, ott is járt iskolába. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar-román szakos tanári diplomát és 1961 óta, azaz 42 esztendeje szülőfaluja magyartanára. Munkáját a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1997-ben Árpád-díjjal tüntette ki. 1969-ben fiatal nagyzerindi értelmiségiekkel megalakították Arad megye akkor egyetlen falusi irodalmi körét, amely 1977-ben felvette az akkor elhunyt egykori helikonos Olosz Lajos nevét. Csanádi évtizedek óta gyűjti a Körösmente folklór- és néprajzi hagyományait. Munkának eredménye a Bús gerlice csengő hangja című körösközi népballadakötete, amely az Alma Mater Alapítvány kiadásában jelent meg. 12 éve létrehozta a Körösmente Irodalmi Kört Kisjenőben, s azóta a két műhely minden olyan alkalommal jelen van a táj művelődési életében, amikor anyanyelven kell szólani. Csanádi János az Erdőháti Napok egyik irányítója és rendszeres szervezője. Nov. 30-án megkapta az EMKE Kun Kocsárd-díját. /Matekovits Mária tanár, az EMKE Arad megyei elnöke: Csanádi János, az Arad megyei Nagyzerind község iskolájának magyar nyelv- és irodalom szakos tanára. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./"

"A romániai magyarság abban érdekelt, hogy a kétoldalú román-magyar kapcsolatok minél sokrétűbbek, szorosabbak és gazdagabbak legyenek - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nov. 3-i bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke különösen nagy jelentőségűnek nevezte a magyar és román kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó megelégedéssel nyugtázta és ma már természetesnek mondta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is. A román kormányfő budapesti megbeszélései sem szorítkoztak csupán a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdésekre, ami nagyon jó jel - mondta Markó. Az RMDSZ kongresszusi előkészületeivel kapcsolatban Markó Béla sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szövetség tíz platformjának egyike, a Reform Tömörülés (RT) úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tanácskozáson. Bár az RT súlyos belső megosztottsága miatt sem volt képes reális alternatívát felvázolni az RMDSZ számára, a kongresszuson készek figyelembe venni a tömörülés minden ésszerű javaslatát - hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla a román-magyar viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

"Ébert Tibor életműve elválaszthatatlan szülővárosa, Pozsony múltjától és örök jelenétől. Prózai írásainak és verseinek drámaisága és mondhatni: egész drámaírói útja az elveszített, elidegenített szülőváros létéhez kötődik. Ébert Tibor abszurd drámái először Franciaországban arattak sikert; későbbi: Bocatius Jánosról, Klapka Györgyről, Bartók Béláról és Esterházy Jánosról írt drámái (is) a Felvidékhez kapcsolják későn indult, mindenképpen szabálytalan életpályáját. (1926-ban született Pozsonyban, zenei, jogi, filozófiai tanulmányokat végzett; nyugdíjazásáig a budapesti Állami Hangversenyzenekar muzsikusa volt.) Ébert Tibor új könyve a Kaleidoszkóp /(C.E.T.) Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 2002./ novellák, portrék, útirajzok gyűjteménye és lírai életrajztöredék ("Önéletrajz-fantázia") is ugyanakkor. Az író a kötet első ciklusában a huszadik századi magyar történelem mártír alakjának, a vértanú és máig rehabilitálásra váró gróf Esterházy Jánosnak állít emléket. Ebből közölt részletet a lap. Pozsonyi magyar értelmiségiek 1945-ben emlékiratban fordultak a csehszlovák kormányhoz a szlovákiai magyarok érdekében, kérve a magyarellenes intézkedések leállítását. A memorandum érdekében Esterházy kihallgatást kért Gustav Husák belügyi megbízottól - a későbbi államelnöktől. Husák letartóztatta a nála megjelent Esterházyt és átadta a KGB embereinek. 1945. június 25-én a pozsonyi szovjet parancsnokság őrizetbe vette őt. Esterházy Jánost a vele letartóztatott Neumann Tiborral, Csáky Mihállyal, Teszár Bélával, Jabloniczky Jánossal, Párkány Lajossal, Böjtös Józseffel, Vircsik Károllyal, Szüllő Sándorral és Birnbaum Frigyessel Moszkvába deportálták. Koncepciós perükre a moszkvai butirszkajai börtönben került sor. Esterházy Jánost tíz évre ítélték. Közben odahaza Szlovákia első számú háborús bűnöseként akarták elítélni. Koncepciós per volt A Nemzeti Bíróság elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő Esterházy János ellen. /!/ Micsoda komédia! A Szlovák Nemzeti Bíróság tanácsa Karol Bedana elnökletével mintegy 15 percnyi tanácskozás után in contumaciam kimondta az ítéletet: halál. Kötél általi halál. "Azért kötél általi, mert az agyonlövetést általában becsületes halálnemnek tartják, és az eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek a halálbüntetés végrehajtásának ilyen módját indokolnák." De elhangzik egy másfajta indoklás is Igor Daxner szájából, aki a bíróság elnöke. Dr Anton Rasla ügyész kérdésére, hogy miért kellett olyan szigorú ítéletet hozni Esterházy ügyében, Daxner azt válaszolta: "De hiszen ő magyar". Karol Bedrana, a perek hírhedt bírája, elutasította a kegyelmi kérvényt. Esterházy ott messze, a gulagon nem tud semmiről. Elhatalmasodik rajta a tuberkulózis. Barátai kegyelmi kérvényt adtak be. Végül döntöttek: nem fogják kivégezni. A halálbüntetést átváltoztatták börtönbüntetésre. A Szovjetunióból hazahozták, de börtönben maradt. Végül a morvaországi Mirov börtönében őrizték. Egyre romlott a fizikai állapota. Már csont és bőr, alig tud járni. 1955. május 9. Csehszlovákiában általános amnesztiát hirdettek. Esterházyt két szomszédja támogatta, olyan gyenge volt. A kapu kinyílt. Őrök megállították a menetet, a tántorgó Esterházynak vissza kellett jönnie.. Esterházy már annyira gyenge volt, hogy állni sem tudott, vacogott a hidegtől, vért hányt. Az őrök hordágyon vitték a beszélőbe. Testvére a börtön igazgatójától próbálta kikönyörögni, hogy a foglyot átvigyék a nyitrai kórházba. A válasz: "Nem adom ki maguknak a foglyot, sem élve, sem halva." 1957. március 8. Távirat Mirovból: "Fivére meghalt ma. Hamvasztással temetjük." Testvére kérte, hogy az urnát adják ki neki, hogy Újlakon eltemethesse édesapja sírjába. A börtönparancsnok így válaszol: "Egyszer már megmondtam, nem adom ki a foglyot sem élve, sem halva." Azóta eltűnt az urna. /Esterházy Jánosról születésének századik évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

"Száldobos, Bardoc, Bölön, Barót, Nagyajta, Köpec, Bodos, Erdőfüle, Olasztelek közbirtokosságainak képviselői létrehozták az Erdővidéki Erdőtulajdonosok Szövetségét. Elsődleges céljai között van a tagok érdekvédelme; a vissza nem juttatott erdők visszaszerzése, valamint a folyamatban levő ügyek jogorvoslatának biztosítása. A magánerdészet létrehozása nagy anyagi áldozatot követel az alapító tagoktól (előzetes számítások szerint mintegy kétmilliárd lejbe kerül), ezért az Új Kézfogás Közalapítványhoz fordulnak, hogy kamatmentes kölcsön helyett vissza nem térítendő hitelt kapjanak. /(hecser: Megalakult az Erdővidéki Erdőtulajdonosok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ "