"A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szemében: a PER régóta vörös posztó, a neptunfürdői informális találkozó óta a püspök a PER-t a román hatalom érdekeit kiszolgáló eszköznek tekinti. A püspök Neptuni jelentés címen, nov. 8-án keltezett közleményében ezt leszögezte: "a PER-nek a romániai magyarságot minden áron - akár saját akarata ellenére is - "boldogítani" akaró becses vezetői, a PDSR iránti csodálattól áthatva, "precedens nélküli" eredményekről és "egyedülálló példákról" áradoznak". Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nem közli Tőkés közleményét, hanem saját véleményét. Gyarmath minden alkalommal hangsúlyozta, mennyire nem ért egyet a püspökkel, most is ezt tette. Megmagyarázta, hogy ha sokszor feszült is a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között, jó néhány téren jelentős elmozdulás történt. Többek között az anyanyelvnek a közigazgatásban való használata, az oktatás, az egykor államosított ingatlanok visszaszármaztatása, a közbirtokossági erdők visszaadása terén. /Gyarmath János: Csak veszőparipa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ / Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Neptuni jelentés címen állásfoglalást adott ki azzal kapcsolatban, hogy néhány hónapja a Project on Ethnic Relations (PER) kiadásában megjelent a Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein (Political will: Romania's path to ethnic accomodation) c. jelentés a 2001. február 22-24-i predeáli szemináriumról, amelyet a PER kezdeményezett, s amely az RMDSZ, a román politikai pártok, a kormány, valamint a NATO, az Egyesült Államok és a szervező PER képviselői részvételével számba vette a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Tőkés László szerint a PER "elhíresült politikai botránnyal", a Neptun-üggyel hívta fel magára a figyelmet működése elején, amit állítólag az RMDSZ is elítélt. A tb. elnök szerint a "Tokay György, Borbély László és Frunda György nevéhez fűződő, a posztkommunista román hatalommal való, mandátum nélküli, titkos tárgyalások és egyezkedések - mint utóbb sajnálatos módon beigazolódott - hosszú távon meghatározóak voltak az RMDSZ politikájára, és nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az RMDSZ mostani - gyászos - protokollum-politikájának is az elhibázott kiindulópontját jelentik". /Neptuni jelentés. Tőkés László "gyászosnak" nevezi az RMDSZ "protokollum-politikáját" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ Az RMDSZ nem állítólag /ahogy a lap írja/, hanem valóban elítélte a Neptun-ügyet."

"Nov. 10-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) nevezett szervezet rendezésében tiltakozó demonstrációt tartottak Románia budapesti nagykövetsége előtt a romániai magyarokat ért sérelmek miatt. Toroczkai László, az ifjúsági mozgalom elnöke kijelentette: fel kívánják hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a 2002-ben tervezett NATO-bővítés során Romániát csak abban az esetben vegyék fel a katonai szövetségbe, ha elősegíti a romániai magyar nemzeti és etnikai kisebbség politikai és gazdasági önrendelkezését. A demonstrálók tiltakoztak Verespatak bányaváros tervezett lerombolása ellen, és kérték, hogy hagyják érintetlenül az ottani három magyar templomot. A tiltakozók követelték az 1989-es kézdivásárhelyi események után bebörtönzött magyar nemzetiségű személyek azonnali szabadon bocsátását és kárpótlását. Miután Toroczkai László átadta a román nagykövetség alkalmazottjának a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által megfogalmazott petíciót, a jelenlévő néhány száz ember elénekelte a Himnuszt, a Székely Himnuszt és a Szózatot. A megjelentek többször skandálták: Vesszen Trianon! /Demonstráció Románia budapesti nagykövetsége előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

" Az Erdélyi Református Egyházkerület Lelkészi Értekezlete nov. 6-i kolozsvári ülésén kiadott állásfoglalásában leszögezi: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szept. 29-én nemcsak Tőkés Lászlót részesítette megrovásban, hanem a magyar történelmi egyházakat is. Úgy vélik: Gergely István római-katolikus plébánosnak, az etikai bizottság tagjának az elhallgattatásával újabb tanújelét adták annak, hogy az erdélyi magyarságért jó szolgálatot végző lelkipásztor társaikat és véleményüket semmibe veszik. "Teljes szakadás lett népünk, az erdélyi magyarság és a kormányzásban résztvevő képviselők között, akik nem a történelmi egyházakkal szeretnének egyeztetni a sorsdöntő kérdésekben, hanem a magyarellenes román párttal (Szociáldemokrata Párt) szövetkeztek, hogy hatalmon maradhassanak. Tizenegy év után a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ kapcsolata ide jutott. Meggyőződésünk, hogy nem a mi hibánkból. Szerintünk a "tisztesség több, mint a hivatali tisztség" - áll a közleményben. /Tiltakozás Tőkés László megrovása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"

"A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és az Magyar Amerikai Koalíció (HAC) ügyvezető elnöke, Lauer Edit nov. 12-én találkoztak Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New York-i román konzulátuson. Hámos László hangsúlyozta: minden érintett közösség alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amik elengedhetetlenül szükségesek a NATO-csatlakozáshoz. Számos, a romániai magyar közösséget érintő probléma még mindig megoldásra vár. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a román kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség alkalmazásával, valamint az 1959-ben megszüntetett állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Lauer Edit hangsúlyozta, hogy a Koalíció tagjai fokozott figyelemmel követik a visszaszolgáltatandó közösségi ingatlanok helyzetét, mivel rendszeresen segítik a romániai magyarokat, támogatást nyújtva a kormány mulasztása miatt hátrányosan érintett intézményeknek. Az ügyvezető elnök rámutatott a román kormánytisztviselők gyakori magyarellenes retorikájának negatív hatására is, amely visszaigazolást nyújt a nacionalista indulatok számára. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közösségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. Közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy ezeket nem csak Románia csatlakozási törekvésének függvényében kell tárgyalni, mivel megvalósítandó célként egy jóval tágabb kontextusnak, az ország demokratizálódási folyamatának részei. Az alapítvány memorandumában felsorolt ügyeket illetően a külügyminiszter "megfelelő adatok hiányában" nem tudott választ adni, viszont ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ vezetőivel való mihamarabbi egyeztetés után a kormány majd érdemben reagál a felvetett kérdésekre. Egyetlen részeredményről számolt be: a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejét 2002. febr. 14-ére halasztja el a román törvényhozás. /(HHRF): Amerikai magyar közösségi vezetők találkozója Románia külügyminiszterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Nov. 14-én Mérában, Földes Károly szülőfalujának templomában átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat. Földes Károly indította el a szórványmissziót. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. Ma négy lelkipásztor végzi azt a munkát, amit hajdanában egymaga látott el. A róla elnevezett díjat Szabó János görgényszentimrei gondnok vehette át, aki immár 27 esztendeje szolgálja a száznál valamivel több lelket számláló Görgényszentimre és környékének szórványmagyarságát. A Czelder-díjas Erősdi Ferenc immár 38 éve áll szolgálatában. Szolgálati területe Kiskapustól Konstancáig és Jászvásártól Bukarestig tart. Vasárnapokon hétszer is prédikál, öt alkalommal oszt úrvacsorát. Az ünnepségen elhangzott Andrásháza példája, ahol már a templom sem áll, és a ma már csak nevében magyar Magyarnádas, ahol az utolsó magyart 1996-ban temették el. /Kerekes Edit: Élet a romok felett. Átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat Beástak a középkori temetőbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Nov. 14-én a csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről adott ki állásfoglalást az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. Az állásfoglalás az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének a romániai csángók helyzetéről készített júniusi ajánlását erősítette meg. Perényi János nagykövet, a strasbourgi magyar ET- képviselet vezetője kiemelte, hogy a határozat úttörő jelentőségű, amennyiben első ízben teremtette meg a csángó anyanyelvi oktatás megoldásához szükséges feltételeket. Az ET-ben megfigyelői státussal rendelkező Vatikán konstruktívan együttműködött a döntés előkészítésében, s jelezte, hogy kész lépéseket tenni a romániai csángók magyar nyelvű vallásoktatási és lelkipásztori ellátásának szavatolására. Az ET-testület állásfoglalása szorgalmazza, hogy abban az időszakban, amíg a román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban kialakítják a megfelelő anyanyelvi oktatás hátterét, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett csángó anyanyelvű tanárokat a moldvai helyi iskolai intézményekben. Szükségesnek ítéli, hogy a csángó szülők tájékoztatást kapjanak a román oktatási törvényekről és azok alkalmazásáról az érintett nyelvek tekintetében. Az ET felhívásban fordult a román és a magyar tudományos közösségekhez, ösztönözve őket, hogy az ET Európai Kulturális Konvenciójának szellemében működjenek együtt a kérdéssel összefüggő közös kutatásokban. A miniszteri bizottság végezetül sürgette Romániát és a szervezet mindazon tagországait, amelyek még adósak e lépéssel: ratifikálják és léptessék érvénybe az ET által elfogadott regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját. /ET-állásfoglalás a csángó kisebbségi kultúra védelméről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ "

"Pro Ecclesia-díjban részesítik a Szinérváraljai Református Egyházközséget, valamint Szilágyi Bélát, a Nagybányai Református Egyházmegye főgondnokát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 16-17-i Új Ezredévi Közgyűlésén. A közgyűlésen bemutatják a "A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története" című kiadványt. /(déel): Elismerés Szinérváraljának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 16./"

"Hargita megye katolikus templomai ellen indítottak valakik sorozattámadást, a rendőrségnek nem sikerült azonosítani a tetteseket. Úgy tűnik, hogy szervezett rablótámadások sorozatáról van szó. Szeptemberben Gyergyóalfalu templomából emeltek el kisszobrokat, előtte a székelyszentléleki és a parajdi templomokat vették célba a rablók, ahonnan nagyobb méretű kegyszobrokkal távoztak. Próbálkoztak a korondi templomban is, ezúttal sikertelenül. A legnagyobb méretű templomfosztogatás a közép- és felcsíki katolikus templomokat érte. Egyetlen éjszaka, október 26-án több község templomába törtek be a rablók. Feltörték a csíkpálfalvi templom kórusának bejárati ajtaját. Csíkdelnén felfeszítették az Úr kápolnájának ajtaját, s elemeltek egy gipszből készült, 1,70 magas Mária-szobrot és egy, a feltámadt Krisztust jelképező értékes faszobrocskát, s elvittek egy hangszórót is. A csíkszentmiklósi plébános tájékoztatása szerint, ugyanazon éjszaka felfeszítették a borzsovai templom vaskos, vasazott tölgyfaajtaját, s magukkal vittek két szőnyeget meg egy régi gyertyatartót. A csíkszépvízi Havas Boldogasszony kápolna sekrestye ablakát betörték, azonban nem vittek semmit magukkal. Csíkmadaras templomában a legnagyobb a kár: 6 értékes faszobrot emeltek el, egy másik, gipszből készült szobor festékrétegét megkaparva, nem tartották érdemesnek elvinni. Ugyanakkor két olajfestményt is leszereltek a falakról. Október 31-re virradólag Csíkcsicsó templomának ajtaját felfeszítve, elvittek egy 160 éve készült Krisztus-faszobrot. Csíktaplocán is betörtek a templomba. /Kristó Tibor: Templomrablás sorozatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./"

"Nov. 16-án a CEFTA-ülés keretében Bukarestben találkozott Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A találkozót követően Orbán Viktor elmondta: sikerült a jogszabállyal kapcsolatos konkrét problémákról tárgyalniuk, és ezzel jelentős lépést tettek előre. A magyar kormányfő közölte: megkapta kollégájától azt a dokumentumot, amelyben a román fél összefoglalta valamennyi felvetését. Orbán megígérte, hogy a következő időszakban a magyar kormány ezeket áttanulmányozza, a felvetett kérdésekre pedig mihamarabb elkészíti válaszát. A román miniszterelnök is hasznos baráti megbeszélésként értékelte a találkozót, amely szerinte letette a két szomszédos ország jövőbeli kommunikációjának alapjait. Adrian Nastase közölte: a megbeszélésen nemcsak a státustörvényt, hanem egész sor gazdasági kérdést is áttekintettek, érintvén a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésből adódó problémákat is. A román kormányfő rámutatott: a levéllel együtt átadta kollégájának azt a részletes táblázatot is, amely a jogszabállyal szembeni román álláspontot foglalja össze. Nastase ugyanakkor legitimnek minősítette a romániai magyarok identitás megőrzését célzó magyar törekvéseket. A román kormányfő a törvény által biztosított gazdasági és szociális előjogokat kifogásolta elsősorban. /Nincs látványos áttörés. Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Megkezdődnek a szakértői tárgyalások a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos konkrét román észrevételekről - jelentette be nov. 16-án Bukarestben Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök, akik áttekintették a két ország közötti kapcsolatok szinte minden lényeges kérdéséről szó esett. Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy román részről jogosnak tartják az identitás megőrzését szolgáló törődést kulturális, vallási és nyelvi téren, de a két fél álláspontja eltér a nemzeti kisebbségeknek nyújtott gazdasági és szociális jogosultságok ügyében. Orbán Viktor megfontolandónak minősítette ezt a román felvetést. Mint mondta, kissé erősnek tartja azt a román véleményt, hogy etnikai alapú diszkriminációról lenne szó, de kilátásba helyezte, hogy meggondolják a törvényben szereplő három hónapos munkavállalási lehetőséget. Mindkét miniszterelnök azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az elkövetkező szakértői tárgyalásokon megtalálják a szükséges megoldásokat. A román miniszterelnök rendkívül fontosnak nevezte a közvetlen magas szintű párbeszédet. Orbán Viktor szerint is a legtöbb gondolkodást, erőfeszítést a kedvezménytörvény kérdése igényli. Ugyanakkor természetesen vannak más kérdések is, mint a gazdasági viták, a határátkelők ügye és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzete. /Magyar-román miniszterelnöki találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

" Nov. 17-én került negyedszerre sor a Gábor Dénes Főiskola erdélyi kirendeltségeinek diplomakiosztó ünnepségére. Öt városból, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről érkeztek hallgatók okleveleiket átvenni. Dr. Selinger Sándor, a főiskola erdélyi konzultációs központjának elnöke elmondta, hogy az Erdélyben végzettek közül ez már a negyedik évfolyam, eddig 157, idén 46 hallgató kapott diplomát. A végzett diákok nyolcvan százaléka Erdélyben, a szakmában dolgozik, három éve pedig a román oktatási minisztérium elismeri a Gábor Dénes Főiskola budapesti központja által kiadott diplomát. A Vajdaságban és Felvidéken is léteznek kirendeltségei a főiskolának, szerte a Kárpát-medencének mindeddig 2000 oktatója és 3000 végzettje van. Jelenleg pedig a frissen megnyílt Sapientia jelenthet konkurenciát: "semmilyen tartalmi kapcsolat a két főiskola között nincs. Annak ellenére, hogy a Gábor Dénes Főiskola vezetősége mindennemű szakmai és egyéb együttműködést felajánlott, erre a mai napig semmilyen választ nem kaptunk." - mondta Selinger Sándor. /Jakab-Benke Nándor: Diplomakiosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület új ezredévi közgyűlésén /nov. 16-17/, Nagyváradon foglalkoztak a státustörvény közelgő alkalmazásával "Jó kezekben van a státustörvény" - hangoztatta Tőkés László püspök a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ s a civil szervezetek közti, november 7-i kolozsvári hármas-egyeztetéssel kapcsolatban. Nagyon sok apró településen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyház az egyedüli megoldás a törvény alkalmazására. Tőkés László püspök felolvasta az egyházkerület státustörvénnyel, illetve az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentésével kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A püspök javasolta, hogy Sulyok István Református Központnak kereszteljék az egyházkerületi székházat, a Partiumi Keresztyén Egyetemet, az Arany János Kollégiumot és a Várad-Újvárosi Református templomot, illetve a parókiát magába foglaló épületegyüttest. - Közgyűlési határozatban tiltakoztak az egyházi javak, ingóságok, kegyszerek, levéltári dokumentumok állami összeírása ellen. Kiosztották a Pro Partium, Pro Ecclesia és Pro Ecclesia Militans díjakat is. Másnap, a hagyományokhoz híven, felszentelték a frissen végzett lelkészeket. /(Balla Tünde): Ezredévi közgyűlés Királyhágómelléken. Jó kezekben a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Újabb államosítási kísérlettől tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - hangzott el a közgyűlésen. A szaktárca több ízben is sürgette az egyházkerület vezetőit, hogy adjanak át pontos jegyzéket az ingó vagyonról "a védelem biztosítása végett". A közgyűlés tiltakozik az eljárás ellen. Vetési László szakelőadó ismertette a szórványügyi helyzetet és az ez ügyben tervezett további lépéseket. A közgyűlés Vetési Lászlót megerősítette a Református Szórványgondozó Szolgálat vezetői tisztségében. Az egyházkerület vezetőségét egyre sürgetőbb felszólításokkal próbálja rávenni a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a rendőrség arra, hogy adjon le egy pontos jegyzéket ingó vagyonáról. Ebben szerepelnie kell a levéltári anyagnak, könyveknek, kegytárgyaknak. A leltárt követelők arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti örökség része, és biztosítani akarják a védelmüket. A jogtanácsos gyanúsnak minősítette a kérelmet, rámutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzék átadása után az elvtársak el is szállítottak mindent. Majd akkor hisszük el, hogy segítő szándék vezeti őket, ha előbb visszaadják a múlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ülésen. A résztvevők felhatalmazták az igazgatótanácsot, fogalmazzon meg tiltakozást az újabb államosítási kísérlet ellen. Nov. 17-én lelkészszentelés zajlott, majd bemutatták a II. Helvét Hitvallás revideált fordítását és tudományos magyarázatát tartalmazó kötetet. Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyvének második részét, az 1945-től 1989-ig terjedő időszakot felölelő kötetet Forró László tanácsos méltatta. Pro Partium-díjat kapott Beke György író, dr. Bodnár Ákos orvos, a németországi Gustav Adolf Werk, dr. Kis Boáz lelkipásztor, dr. Molnár Ambrus lelkipásztor-néprajzkutató (post mortem), Gellért Sándor költő (post mortem), Szabó Dániel főgondnok, Lakóné Hegyi Éva tanárnő, Pávai Gyula tanár, Péter I. Zoltán újságíró, dr. Tonk Sándor főgondnok. Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki dr. Semjén Zsolt magyarországi helyettes államtitkárt, Balog Zoltán magyarországi miniszterelnöki főtanácsadót, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipásztort, Olosz Lajos költőt (post mortem), Szilágyi Béla főgondnokot, Waritzné Herdeán Gyöngyi lelkipásztort. Pro Ecclesia gyülekezeti díjban részesült Sándorfalva-Szolnokháza, Szinérváralja, Bályok és Szilágyballa. A Pro Ecclesia Militans-díjat Székely Lajos lelkipásztor kapta. /T. Szabó Edit: Államosítanának? Figyelmeztet az egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"A román fél Budapest nyitási gesztusának tekintette és ezért üdvözölte a CEFTA-tagállamok miniszterelnökeinek múlt heti bukaresti találkozóján résztvevő Orbán Viktor megbeszéléseit Adrian Nastaseval. Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatta: Nastase "hasznosnak és célszerűnek" tekintette Orbán Viktorral lezajlott megbeszéléseit. Románia "Magyarország álláspontjának rugalmasabbá válását" reméli Orbán Viktor válaszától. Magyarország mindenképpen elvégez bizonyos kiigazításokat a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletében, amivel szó szerint követi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. /Státustörvény: Rugalmasabb álláspontok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Az európai közös gyorsreagálású erők esetleges román alkotóelemeiről tárgyalt a brüsszeli Európai Biztonsági és Védelmi Értekezleten Mircea Geoana külügyminiszter és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. Románia 1200 katonával járulna hozzá a gyorsreagálású erőkhöz, de egy hegyivadász, egy utász zászlóaljat is felajánl a jövendőbeli európai különleges hadseregnek. Mircea Geoana külügyminiszter nov. 20-án Románia Európai Uniós vízumkényszerének megszüntetésének esélyeiről tárgyalt Brüsszelben Antonio Vitorinoval, az Európai Unió belpolitikai biztosával. Geoana úgy vélte, arra is esély van, hogy az EU Parlament képviselői egységesen álljanak ki Románia ügye mellett. /Román katonai segítség az Európai Uniónak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Sógor Csaba RMDSZ-szenátor nov. 19-én Klézsén járt, meglátogatta a két családot, ahol oktatás folyik. Azért is tartotta fontosnak a személyes megjelenést, hogy érezzék az emberek, nincsenek egyedül. Elmondta, hogy senkit ne engedjenek be, csak ha házkutatási parancsuk van, semmit ne írjanak alá. /(Sógor Csaba): Szenátori vizit Klézsén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

"Az Európai Unió tagországainak regionalista szemléletű pártjai által alapított Szabad Európai Szövetség brüsszeli ülésén tagjai közé fogadta a Sabin Gherman vezette, bejegyzés előtt álló Erdély Bánság Ligát. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. Takács emlékeztetett: a Nagy-Románia Pártra (NRP) Erdélyben 2,5 millióan szavaztak. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke leszögezte: Romániában mindig a Bukarest-centrikusság jellemezte a központi hatalmat. A Sabin Gherman által megfogalmazottak lényege: az erdélyi közösség szembenállása a központi végrehajtó hatalommal. Az RMDSZ autonómia tervezete eltér valamelyest a Sabin Gherman által megfogalmazott autonómia képtől és programtól. Az RMDSZ autonómia-elképzelése kétsíkú. Egyik a kulturális vagy személyi elvű autonómia, a másik a területi autonómiák rendszere. Az elmúlt öt évben az RMDSZ programjának ez a része zárójelbe került. /Papp Annamária: Hatékony decentralizációra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"A magyar ATV sajtóklubjának médianagyságai, Juszt úr és körülülőinek mostanában visszatérő motívuma a magyar státustörvény. Mivel a magyarság jelentős többségének törekvéseit következetesen behelyettesítik egy balliberális pesti csoport véleményével, támadják a törvényt, érveket, ötleteket tálalnak a gátlástalanul magyarellenes, nem magyar szélsőséges nacionalista propaganda számára. Szánalmasan primitív érvekről van szó, ezekkel Aczél úrék agresszivitással előhozakodnak: eddig az erdélyi román szomszéd a magyarral egyetértésben jól megvoltak egymással, ezután ellenségekké válnak, mert a magyarelőjogokat élvez a jó szomszéddal szemben. Arról nem beszélnek, hogy a Romániában élő szlovákok, horvátok, németek, mondhatni a magyaron kívül mindenik nemzetiség tagjai milyen előjogokat élveznek az anyaországban, nem óhajtják észrevenni, hogy a Magyarországot körülvevő minden utódállam a határokon kívüli saját nemzetrészei számára milyen módon és milyen mértékben nyújt segítséget. Úgy tesznek, mintha nem tudnának arról, hogy a moldáviai románságnak Románia miként biztosít, legutóbbi intézkedése alapján még útlevélpénzt is; hogy hány tízezren tanulnak román állami ösztöndíjjal - a romániai magyar adófizető pénzén is - Romániában, hogy a moldáviai kifizethetetlen energiaszámlák mekkora összegeit vállalja a román állam magára. Továbbá a románra, magyarra mindenkire egyaránt vonatkozó nyolcezres munkavállalási keretegyezményt mindössze ezerkétszázan vették igénybe. A másik szakállas téma az '56-os ünnepségek valóban nem a temetőkbe és az ünnepségek magasztosságához illő füttye és bekiabálásai. Ez a csőcselék történetesen az '56-os bebörtönzöttek és kiátkozottak köréből, illetve ezek szimpatizánsaiból került ki. Az említett urak már megelégelték a sok ötvenhatos cécót. Azt mondják, hogy azóta már eltelt egy fél évszázad, nem az az érdekes, hogy akkor ki mit cselekedett, hogy viselkedett, a barikád melyik oldalán állt. /Sylvester Lajos: A hamis könny becse. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

"Megjelent Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából. XIX-XX. század /Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2001/ című hiányt pótló, Csetri Elek, Egyed Ákos, Kerekes Jenő és Somai József szerkesztette kötet. Amint az előszót jegyző Egyed Ákos megállapítja: a könyv "első, szerény kísérlet arra, hogy az erdélyi magyarság történetét új fejezettel egészítsük ki". ki. A könyv gerincét három átfogó történészi elemzés alkotja, amely a XVIII. század végéig (Csetri Elek), a XIX. században (Egyed Ákos), illetve a XX. században (Csucsuja István) vizsgálja az erdélyi gazdasági gondolkodás irányvonalait és jelenségeit. Kerekes Jenő és Somai József az erdélyi gazdasági oktatás, Vincze Gábor pedig az erdélyi magyar szövetkezeti mozgalom történetét összegezte. /Tibori Szabó Zoltán: Gazdasági gondolkodásunk múltjának első összefoglalója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Az 1945 után Romániában államosított összes egyházi ingatlan visszaadásáról szól az a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ képviselői nyújtottak be nov. 21-én a parlamentben - ismertette a dokumentumot Márton Árpád képviselő. Az alapelv az, hogy adjanak vissza mindent, amit elvettek. Ennek megfelelően a tervezet kiterjed az épületekre, a földekre, az erdőkre és bizonyos esetekben az intézményekhez tartozó ingóságokra is. Egy államosított egyházi könyvtár esetében például a visszaszolgáltatás természetesen a könyvekre, kiadványokra és kéziratokra is vonatkozik. A tervezet készítői szerint több ezer ingatlanról van szó. Csak a katolikus egyház közel 4 ezer ingatlant követel vissza, ezek közül mintegy - ezer iskolát. A törvény tervezetét a Romániában működő négy magyar történelmi egyházzal egyetértésben dolgozták ki. /Teljes restitúciót követel az RMDSZ. Törvénytervezet az elkobzott egyházi javakról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Krónika napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnöknek átadott dokumentumhoz Adrian Nastase román miniszterelnök egy levelet is csatolt. Ebben Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román kormány több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján állította össze észrevételeit. A felsorolás az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését. "Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi szabályozásokkal" - mutat rá levelében Nastase, említve, hogy az Európai Bizottság jelentése világosan kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi normákkal, a Velencei Bizottság következtetéseivel, és sérti az amszterdami egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket. Nastase utal ugyanakkor Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi bizottsága elnökének javaslatára, mely szerint a törvény alkalmazását fel kell függeszteni. Adrian Nastase leszögezte, ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelezve érzi magát, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése révén keletkező negatív következmények megelőzésére". A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román fél kész volt a párbeszédre rögtön a Velencei Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően, javaslatcsomagját pedig az RMDSZ vezetésével folytatott tárgyalásokon közölte. "Ezt a magyar fél visszautasította. A román fél továbbra is kész a párbeszédre, és kész meghallgatni minden ésszerű javaslatot, amely a magyar törvény miatt keletkezett gondok megoldását célozza" - írta Nastase az Orbán Viktornak átnyújtott levélben. A dokumentumhoz csatolt észrevételek három részre osztva párhuzamosan közlik a magyar törvény kifogásolt részét, illetve a Velencei Bizottság, illetve a román kormány ezekkel kapcsolatos ellenvetéseit. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. (A törvény szerint a jogszabály hatálya kiterjed a meghatározott személy "együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek"). A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román-magyar párbeszédet érintően. A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak. A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye - amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár egyforma elbírálásban részesül. Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal szemben. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely) foglalhat magába. Ugyanakkor világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról. /Szőcs Levente: Módosítani és törölni kell. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Ady Endre születésének 124. évfordulóján, nov. 22-én idén is megkoszorúzták a költő mellszobrát Nagyváradon, az emlékmúzeum előtti téren. A tisztelgést a nagyváradi Ady Társaság a helyi RMDSZ-szel és a Diákszövetséggel karöltve szervezte. A megjelentek javasolták, hogy szervezzenek jövőre Ady-szavalóversenyt, az emlékhelyeken újítsák fel az emléktáblákat, a képzőművészeknek írjanak ki a költőhöz kapcsolódó alkotói pályázatot. A leromlott állapotban levő váradi Ady Múzeum felújítása lenne az egyik legméltóbb tisztelgés a költő emléke előtt. /(Balla Tünde): A 125. Ady-évfordulóra készülődnek a Pece partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"A 2001. esztendő Németh Lászlónak, a XX. századi magyar szellemiség egyik legnagyobb alakjának születési centenáriuma. A Németh László Társaság országos gyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Budapesten állítsanak méltó szobrot a nagy írónak. A társaság és Németh László családja hivatalosan is kezdeményezte a szoborállítást, és jelentős összeget ajánlott fel a kivitelezés segítésére. A Bethlen Gábor Alapítvány lehetővé tette, hogy egyik alszámláján gyűjthessék össze a szoborállítás költségeit. /Szobrot Németh Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Nov. 23-án bensőséges megemlékezéssel kezdődött a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem által a hazai magyar felsőfokú színészképzés 55. évfordulója alkalmával szervezett kétnapos rendezvénysorozat. Az intézet volt és jelenlegi tanárai, diákjai, a Nemzeti Színház színművészei, rokonok, ismerősök lerótták kegyeletüket a hajdani rektorok sírjánál. A református temetőben Szabó Lajos, a katolikus temetőben Tompa Miklós és Csorba András nyughelyeinél. Kovács Levente, a magyar tagozat tanszékvezető tanára, Béres András rektor és Ion Doljan, a román tagozat tanszékvezető tanára személyes emlékeiket idézték fel. /Vajda György: Tisztelgés Thália nagyjai előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"November 24-25-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (HGKA) szervezésében megtartott Csángó Napok gazdag programjának legkiemelkedőbb eseményét a könyvbemutatóval és kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepi műsor jelentette. 2000. november 5-én Klézsén az MCSMSZ, a Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet és a Szeret-Klézse Alapítvány cselekvési tervet írtak alá a moldvai csángó közösség beolvadásának, elvándorlásának vagy más úton történő felszámolásának megakadályozására. Elsődleges alapelvként fogadták el, hogy "a csángókérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges." Ugyanakkor leszögezték: "magunkat a magyar nemzet részének tekintjük, számítunk a Kárpát-medence magyarságának segítségére". Azon a találkozón határozták el, hogy ügyük érdekében különböző településeken rendszeresen szerveznek csángó napokat, ahol sajátos kultúrájukat és életkörülményeiket népszerűsítik. Erre emlékeztetett Pozsony Ferenc, amikor megnyitotta az immár nemzetközileg is védett népcsoportnak számító moldvai csángómagyarok életét bemutató fényképek és textíliák kiállítását. Tánczos Vilmos egyetemi docens Lukács atya (polgári nevén Daczó Árpád) Csíksomlyó titka című könyvét mutatta be. A plébános a csíksomlyói kegytemplomban található, Európa legnagyobb gótikus fából készült Mária-szobrának a titkát kereste. A kulcsszó a csángóknál előforduló Babba (= szép, erkölcsileg tiszta) Mária szóhasználat. A jelző ugyanakkor egy ősi holdistennőt is jelent, ami a régi, pogány időkbeli kultusznak és a keresztényi tanoknak az összefonódását, megőrzését bizonyítja. Fellépett a Katolikus Ifjúsági Csoport. /Ördög Béla: Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 24-én nyilatkozatot adott ki, az RMDSZ nevében, a magyarellenesség ügyében. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint a romániai magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezete, egyre nagyobb aggodalommal figyeli az utóbbi időben a közéletben eluralkodó magyarellenes megnyilvánulásokat. Ennek egyfajta összegezése a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jelentése, amely teljes egészében ellentmond annak, amit felelős román politikusok itthon és külföldön hivatalos álláspontként hirdetnek. Ez a dokumentum ugyanis az országot instabilnak mutatja be, megkérdőjelezi a magyar közösség jogos törekvéseit és a nemzetbiztonságot fenyegető etnikai konfliktusok veszélyét idézi fel. Veszélyforrásnak tűnteti fel az anyanyelvű oktatást, a nyilvános anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű tájékozódást, sőt, még a vállalkozást és tulajdonszerzést is, ha ezáltal magyar nemzetiségű személyek gyarapodnak. Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló - és mellesleg minden parlamenti eljárási szabályt súlyosan megszegő - jelentés tulajdonképpen nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít leplezetlenül. Mindeddig azt reméltük, hogy az RMDSZ-szel való kormánypárti együttműködés nemzetközi síkon is elismert gyakorlata hozzájárul a bizalmatlanság feloldásához, és a kölcsönös bizalomra ép1tve, közösen a huszonegyedik századi fejlődés főáramába segíthetjük Romániát., hogy megtalálja helyét a demokratikus értékekre alapozott egységes Európában. Ennek a politikai döntésnek számunkra és az egész ország számára is fontos eredményei születtek az elmúlt hónapokban. Az RMDSZ támogatásával elfogadott reformintézkedések, a tulajdonviszonyokat rendező jogszabályok, a helyi közigazgatás reformjának folytatása, a kisebbségek jogállásával kapcsolatos kormányzati intézkedések egyértelműen beilleszkednek Románia integrációs törekvéseibe. Mindezeket az eredményeket ássák alá az elmúlt hetek fejleményei. Úgy ítéljük meg, hogy az éppen mostanság tízéves "Hargita-Kovászna jelentés" szándékai elevenedtek meg, és akik ezekkel az eszközökkel élnek egyidejűleg akarják a magyar közösség jogos igényeit elfojtani, és az egyébként is lassú általános reformfolyamatot visszafordítani. Ezt észre nem venni végzetes történelmi rövidlátás. A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság jelentése tényekkel alá nem támasztott hazug rágalmak sorozata, amely a többségben magyarok által lakott megyéket idegen testként kezeli. Ezt a példátlan támadást többek közt azért sem tekinthetjük elszigetelt esetnek, mert jól beilleszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt hasonló megnyilatkozások sorába, akár a tankönyvek, akár a csángók anyanyelvtanulási törekvései szolgáltak ezek ürügyéül. Sajnálattal kell megállapítanunk ugyanakkor, hogy a magyarellenes kampány a demokratikus ellenzék pártjaiban is támogatókra talált, veszélybe sodorva azokat az elvi-eszmei értékeket, amelyeket négy év közös kormányzása alatt teremtettünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is meggyőződése, hogy többég és kisebbség harmonikus együttélése a belső és egyúttal a nemzetközi stabilitás fontos eleme. Szövetségünk nem mond le a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek következetes képviseletéről. Céljaink nyilvánosak és változatlanok: kivívni a magyar nemzeti közösség szülőföldön való magmaradását biztosító jogi és politikai feltételeket. Nem tántoríthat el ettől semmiféle magyarellenes hangulatkeltés, mert törekvéseink jogosak, és minden tekintetben összhangban állnak a mai Európa eszmeiségével, a jogállamiság követelményeivel, Románia alapvető és hosszú távú érdekeivel. Az ország integrációs esélyeit kihasználni csak egyértelmű programmal, csak félreérthetetlen európai irányultsággal lehetséges, és erre nem alkalmas az olyan kétarcú politika, amely nem képes fékentartani saját visszahúzó erőit. Éppen ezért határozott állásfoglalást várunk el minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a miniszterelnöktől. A parlamenti pártoktól, egyértelmű jelzést az egész társadalom számára, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /Nyilatkozat magyarellenesség tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Szinérváralja évente megemlékezik nagy fiáról, néhány esztendeje testvérvárosával együtt. A sárváraik éppen úgy magukénak vallják Sylvester Jánost, mint a váraljaiak. Nov. 24-én emlékünnepségen a sárváriak is rangos küldöttséggel képviseltették magukat. Dr. Gábor Csilla irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár elsősorban a nagy humanistát és bibliafordítót idézte meg. A Sárvár üzenetét tolmácsoló Gróf István alpolgármester azt a reményét is kifejezte, hogy a státustörvény alkalmazása révén még közelebb kerülhet az, ami összetartozik, vagyis a nemzet szétszabdalt részei. Hasonlóan vélekedett Szinérváralja másik jeles szülötte, dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke is. Szilágyi Béla tanár, az RMDSZ helyi elnöke bejelentette: Szinérváralja szobrot állít a magyar és az egyetemes kultúra nagy alakjának, Sylvester Jánosnak! A szobor a városka egyik legszebb terén, a református templom előtt fog állni. A költségek előteremtésében a testvérváros is segít. Az avatóünnepségre 2003-ban, Sylvester János születésének 500. évfordulóján kerül sor. /Sike Lajos: Szobor Sylvester Jánosnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"A megyei és a helyi önkormányzat, az RMDSZ, az Írószövetség temesvári fiókja képviselői és a helyi magyarság részvételével, a Temes megyei Dettán, november 25-én, vasárnap műsoros összeállítással emlékeztek meg Revicky Gyula költőről és dettai múzsájáról, Bakálovich Emmáról. Az ünnepség keretében az egykori Bakálovich-ház falán felszentelték a Költő és Múzsája emléktábláját, amelyet a helyi RMDSZ-szervezet készíttetett el, a dettai önkormányzat támogatásával. /(Pataki Zoltán): Emléktábla a Költőnek és Múzsájának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke levélben meghívta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyi kirendeltség-vezetőjét az önkormányzat nov. 27-i ülésére, arra kérve, hogy tájékoztassa a megye választott vezetőtestületének tagjait az utóbbi időben felelős állami tisztségviselők nyilatkozataiban elhangzott és Kovászna megyét is érintő, az állami hatalom csorbulását érintő kérdésekről. Azonban csak egy levél érkezett, amelyben a hivatal vezetője kiemelte: nem tartozik illetékességéhez e kérdésről nyilatkozni. Kiss Jenő, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kérte, vegyék fel az ülés napirendjére a "különfélék"-et, amelyben értesüléseink szerint a megyei tanácsnak a kérdéssel összefüggő állásfoglalás elfogadását javasolja. /(Flóra Gábor): Jelenlét helyett levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Miközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezető elitje bizonyítási kényszerből fakadó, jobb ügyhöz érdemes odaadással igyekszik meggyőzni politikájának eredményes voltáról, másfelől pedig a "két alakulat" együttműködésének hamis képzetéből kiindulva próbálja legitimálni az utódkommunista kormányzó párttal folytatott paktumpolitikáját - olvasható Tőkés László püspök Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart című írásában. Az "RMDSZ kizárólag a belső ellenzékével való leszámolás terén mondhatja magát igazán sikeresnek." A pártpolitikai visszaélések egyik kirívó esete a Hargita megyei, illetve a székelyudvarhelyi önkormányzatok Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben bejutott képviselőinek a román hatalmi közreműködéssel való jogfosztó és andtidemokratikus eltávolítása. Folyik az RMDSZ pártvezetőségének a Reform Tömörülés ellen folytatott kiszorító hadjárata. A balliberális sajtó eszközeit és a Szövetségi Képviselő Tanács fórumát is igénybe vevő akciósorozat célpontja azonban nem csupán az RT, hanem legalább annyira a jövő évi országos választásokra készülő Fidesz MPP, illetve maga a magyar kormány. - A kommunista visszarendeződés erőivel szövetséges "hivatalos" RMDSZ nemzetidegen politikájának szenvedő alanyai között olyan vezető személyiségeinket találjuk, mint Király Károly, Szőcs Géza, Katona Ádám, Borsos Géza, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Toró T. Tibor, Szász Jenő és az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A kiszorítottak között a Magyar Ifjúsági Tanács is ott található - szögezte le a püspök. /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Gyarmath János, Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismét kirohant Tőkés László püspök ellen. Szerinte egyazon időben támadott rá a magyarságra, az RMDSZ-re a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, másfelől Székelyudvarhelyen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökkel az élen nyílt fórumot, majd gyertyás felvonulást szerveztek az UPE védelmében, Gyarmath szerint "lényegében tehát az RMDSZ és választott vezetősége ellen." Az első provokációra az RMDSZ hivatalosan tiltakozott. Székelyudvarhelyen Gyarmath szerint "igen súlyos és legalább oly hamis vádak hangzottak el, mint ama ominózus jelentésféleségben. " Tőkés László püspök "Testvérharc, avagy magyarral üttetni magyart" címen a sajtóhoz is eljuttatta írását. A Romániai Magyar Szó erről Markó Béla RMDSZ-elnököt kérte véleményezésre. Markó Béla kifejtette, hogy román oldalról igyekeznek megbontani a romániai magyarság egységes politikai szervezetét, súlyos rágalmakkal illették Székelyföldet és az erdélyi magyarság egészét. Markó hangsúlyozta: "aki magyaroknak szervez gyertyás tüntetést magyarok ellen, az gúnyt űz Marosvásárhely 1990-es gyertyás tüntetéséből", az nem veszi észre, hogy az egység éppúgy elsődleges ma is, mint ahogy elsődleges volt tíz, tizenegy vagy tizenkét évvel ezelőtt. - Az RMDSZ nem szól bele a Magyarországon történtekbe. "Cserében viszont elvárjuk - és ezt nagyon határozottan leszögezem -, hogy a mi belső viszonyainkba se szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat." - szögezte le Markó. A főszerkesztő feltette a kérdést, miként lehet értelmezni azt, hogy a pár száz fős székelyudvarhelyi tüntetéshez a magyar kormány egyik tagja, a külügyminisztérium politikai államtitkára táviratot intézett, Németh Zsolt abban "együttérzéséről és támogatásáról biztosította" Szász Jenőt, a nagygyűlés és a tüntetés egyik fő szervezőjét "a magyarság érdekében kifejtett munkájában."? Markó válaszában leszögezte, reméli, hogy az államtitkárt félretájékoztatták - Markó úgy fogalmazott, hogy a székelyudvarhelyi ügy helyi ügy. /Gyarmath János: Ki ütteti magyarral a magyart...Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"