"Szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban bemutatták Kakas Zoltán néprajzos két újabb munkáját: az általa gyűjtött népmeséket tartalmazó kötetet /Felsőcsernátoni népmesék, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár/ és a Beszélő kövek című multimédia CD-lemezt, értékleltározó munka gyümölcsét. Az utóbbi az ország 17 megyéjéből 97 érdekes alakú, a népi képzelet által legendák, mesék, történetek révén magyarázott, értelmezett követ, sziklaképződményt egybegyűjtő lemez. Az esten Dr. Keszeg Vilmos etnográfus, kolozsvári egyetemi tanár méltatta a népmese-gyűjteményt és a CD-lemezt, mondván: mindkettő Kakas Zoltán néhány évtizedes terepmunkájának, néprajzosi és természetjáró tapasztalatát, élményeit osztja meg az olvasóval. /Szonda Szabolcs: Eseményszámba menő kettős bemutató: "Beszélő kövek" CD-lemezen és felsőcsernátoni népmesék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

"Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Valahányszor bizonyos újdondászok a többségi nemzet közmondásos erényeit taglalják sajtószerte, a Ceausescu-érában elkoptatott "szorgalmas és tehetséges" minősítés helyett előszeretettel használják a "szelíd, toleráns és vendégszerető" jelzőcsokrot. Az egyik Nagyváradon megjelenő román napilap erről a legutóbbi nemzeti jó tulajdonságról tett derekasan tanúbizonyságot, amidőn oldalnyi terjedelmű doronggal "várta" okt. 4-én Nagyváradra a magyar miniszterelnököt. A cikkíró szerencsétlen konstellációnak minősítette az Orbán-kormány és a tavaly leköszönt, RMDSZ-részvételű koalíció részbeni egyidejű országlását, hiszen szerinte ez az időszak tette lehetővé "a hungarizmus zavartalan megnyilvánulását Romániában az európaiság jegyében". Ilyen szemszögből kell megítélni Orbán Viktor és külügyi államtitkára, Németh Zsolt mostani egyetemi tanévnyitó látogatását is - vélte Razvan kolléga -, amely "visszavágásnak tekinthető Adrian Nastase Hargita és Kovászna megyei, illetve Ion Iliescu nagyváradi vizitjére". Cikkében párhuzamot vont a két eseménysor között: míg Nastase és Iliescu Erdély összes lakójának azt az üzenetet hozta, hogy "ők mindannyian román állampolgárok, s a bukaresti hatóságok valamennyiük érdekeit meg óhajtják védeni", addig a budapesti vezetők "Nagy-Magyarország agyrémét elevenítik fel a romániai magyarok számára". Míg Iliescuék "náluk, odahaza az integráció, a multikulturalitás, a hazafiság eszméjéről szólnak", addig Orbánékról tudni véli, hogy "a román Erdélyben egy exkluzív magyar magánegyetem avatószalagját elvágva értelemszerűen a szegregáció, a román állam iránti megvetés - és amennyiben nem tűnik túl durva megfogalmazásnak: a rasszizmus védelmére kelnek". C. Razvan cikkében javasolta: a határrendőrség akadályozza meg Orbán Viktor belépését az országba, továbbá javasolta: zárják be a román piacot a magyar export elől, hiszen "ez katasztrofális hatással volna szomszédunk gazdaságára". Szilágyi Aladár megjegyezte: a magyar külkereskedelmet 0,8 százalék erejéig "sújtaná" ez az intézkedés. /Szilágyi Aladár: A hagyományos vendégszeretet... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Okt. 5-én Szófiában találkoztak a NATO-csatlakozásra jelölt országok, hogy kifejezzék szolidaritásukat az Egyesült Államok terrorellenes harcáért. A tíz ország képviselői ugyanakkor megerősítették csatlakozási szándékukat. Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Szlovákia, Albánia, Makedónia és Horváthország államfőin kívül részt vett még a találkozáson a NATO főtitkára, George Robertson, az európai csapatok vezére - az amerikai Joseph Ralston tábornok. A találkozáson Ion Iliescu elnök elmondta: a csatlakozásra váró országok konkrét javaslatokkal kell, hogy előálljanak a terrorista hálózatok felszámolására. /Megerősítették csatlakozási szándékukat". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./"

"Alföldi László kolozsvári főkonzul elmondta, hogy konzulként két éve van Erdélyben, de ezt megelőzően hat és fél évet Bukarestben, négy és fél évet pedig Kolozsváron töltött, tehát magyar diplomataként 15 éve teljesít szolgálatot Romániában. Kolozsvár ma már csak a második legnagyobb erdélyi város Marosvásárhely mögött, de 78 ezer magyar benne él egy 330 ezres románsággal együtt, amelynek nagy része, sajnos, támogatja Funar polgármestert, magyarellenes, nacionalista politikájában, és ez rányomja a bélyegét a város életére. Magyarországnak polgári kormánya van, amelyik nyíltan hirdeti, hogy a határon túli magyarságot kötelessége segíteni, s mindent meg is tesz ennek érdekében. Ennek az időszaknak megvalósítása az erdélyi magyar magánegyetem. A kolozsvári főkonzulátus óriási forgalmat bonyolít le, a világ összes magyar külképviselete közül a második legnagyobb forgalom az övéké, ami azt jelenti, hogy az idén 20 ezer vízumot fognak kiadni, amelynek nagy része munkavállalói és tanulói vízum. Ezeket több mint 90 százalékban az erdélyi magyaroknak adják, hogy huzamosabb ideig tudjanak Magyarországon dolgozni vagy tanulni. /Gál Éva Emese: Beszélgetés a kolozsvári magyar főkonzullal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

"1999-ben indította útjára a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Reményforrás programot, melynek célja sokgyerekes családok számára épített lakóházak átadása. Ilyen házat adtak át idén a mezőségi Vicén, ahol hat árva gyerek számára építettek otthont, megfelelő felügyelettel ellátva. Az átadásnál Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozta: Vicén az MVSZ a Reményforrás akciójának keretén belül immár az ötödik házát avatta fel. Kolozsváron pedig a Reményforrás-programmal együtt átadták a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága "Szent Kamill" otthonát. A Hajnal negyedben magasodó 4000 négyzetméteres épület magán hordozza a Társaság elnöknőjének, Tokaji Rozáliának kézjegyét, aki bebizonyította, hogy testi fogyatékosként tízszer annyi energiája és akarata van, mint bármely más egészséges embernek. Sorstársainak nehézségét átérezve felvállalta ennek az otthonnak a felépítését, amely nyolcvan hátrányos helyzetű és magára hagyott idős embernek ad otthont, ugyanakkor az MVSZ elnökének, Patrubány Miklósnak az erkölcsi és valamelyest anyagi támogatását is élvezve, az épületben helyet kapott egy sokgyerekes család elhelyezését szolgáló lakás is. /Köllő Katalin: Csodák márpedig vannak... Reményforrás a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága számára is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Török Viola Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékának mutatta be okt. 6-án, Kolozsváron a sepsiszentgyörgyi együttes. Sipos Zoltán karmester és Kerezsi János kórustag, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az ősbemutató 2000 pünkösdjén szólalt meg a csíksomlyói búcsún. Idén augusztusban 12 napos turnén hat magyarországi településen, illetve a vajdasági Magyarkanizsán mutatták be a darabot. A jelenleg 86 személyből álló társulat egyetlen színésze, a fiatal Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésznője sikeresen játszotta Kingának, IV. Béla Árpád-házi király elsőszülött gyermekének a szerepét. Kinga életéből több legenda is fennmaradt. Kinga Boleszláv krakkói fejedelem feleségeként - akivel örök szüzességet fogadtak és Szent Ferenc eszméinek kötelezték el magukat - a lengyel népért nagy áldozatokat hozott, a szegényeket segítette, a betegeket oltalmazta, erős hitével és imával megvédte a lakosságot a tatárok újabb betörései ellen. Vagyonát az ószandeci kolostor építésére fordította. Egyik szülőföldi látogatása alkalmával édesapjától az egyik máramarosi sóbányát kapta ajándékba, a saját kérésére, mivel Lengyelország sóhiányban szenvedett. Szokás szerint a tárnába dobta gyűrűjét. Amikor visszatért hazájába, Krakkó környékén ásatni kezdett, és megtalálta a Máramarosból az angyalok által elköltöztetett sóbányát, és benne a gyűrűt. Ez a legendája Lengyelország legnagyobb sóbányájának, a Wieliczkának. /Gyenge Ágnes: Szent Kinga gyűrűje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Több mint háromszázan vettek részt az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés és a Frontszolgálatosok Baráti Köre által okt. 5-én Baróton, a református templomban megtartott közös találkozón emlékezni és az azóta elhunyt bajtársak emléke előtt. Idén második alkalommal találkoztak az erdővidéki bajtársak. Az emlékezőket székely ruhás lányok és cserkészek fogadták. Krizbai Imre helybéli református lelkész üdvözlője után a frontszolgálatosok nevében Boér Imre nyugalmazott tanár, egykori frontharcos és hadifogoly szólt az egybegyűltekhez. Az anyaországiak jókívánságát dr. Bogdán Emil országgyűlési képviselő és Miklós Árpád volt MDF-es parlamenti képviselő hozta el Erdővidékre. A megjelentek hangsúlyozták: a történteket meg kell ismertetni a fiatalabb nemzedékekkel, hogy tanuljanak belőle. /(hecser-benkő): Bajtársak találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./"

"Jozef Migas szlovák és Valer Dorneanu román parlamenti elnök okt. 8-án Pozsonyban egyaránt elutasította a magyar státustörvény rendelkezéseit és úgy vélekedett: a "diszkriminatív" jogszabály nehezíti a térség országainak együttműködését. Dorneanu szerint a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály a magyar- román alapszerződés szellemével is ellenkezik. Hozzátette, hogy a szlovák kollégájával folytatott eszmecseréje "nem tekinthető egyfajta, a státustörvény elleni koalíció létrehozásának." Migas - aki a szlovák kormányhoz tartozó Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) is az elnöke - azért is elfogadhatatlannak tartja a magyar jogszabályt, mert az "a belpolitika kereteit túllépve avatkozik be azoknak az államoknak a függetlenségébe, amelyek területén a magyar nemzetiségi kisebbséghez tartozók élnek" - fogalmaz két házelnök pozsonyi megbeszéléseiről kiadott jelentés. /Szlovák-román egyetértés. Elvetik a magyar kedvezményeket. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Okt. 5-én a temesvári magyar közösség az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjaira és hőseire emlékezett a régi városháza tanácstermében megtartott ünnepi műsorral, majd másodszor is felavatta a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A bevezetőben Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, történelemtanár ismertette a temesvári születésű honvédtábornok példamutató életpályáját. Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt és most a Bánságban különösen nagy jelentősége van e megemlékezéseknek, mert sokan vannak, akik ki akarják radírozni a történelemből ama félezer évet, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott ezeken a tájakon, és nem átallnak kalapácsot ragadni a magyar jelképek szétzúzása céljából. Az ünnepség fénypontjának bizonyult a Ne feledd a tért c., Mészáros Ildikó magyartanárnő irányításával készült verses összeállítás, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére. Az ünneplők átvonultak a közeli Szent-György térre, ahol másodszor is sor került a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. A plakettet Ungor Csaba szobrászművész készítette, a márványtábla magyar és román nyelvű szövegét Andrássy Sándor kőfaragó mester véste ki. "Ezentúl minden évben itt fogunk összegyűlni október hatodikán, a magyar szabadságharc vértanúira emlékezve. Remélem, hogy Temesvár lakossága is megbékél ezzel a táblával és nem kell évről évre újból felavatnunk az 1999-ben már egyszer leleplezett és ismeretlen tettesek által összezúzott emlékművet!"- jegyezte meg Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): Évente újraavatjuk a Klapka-emléktáblát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

"Méltán örvendezhetünk az önálló magyar tannyelvű Sapientia Egyetem tanévnyitójának, szögezte le Fodor Sándor. Azonban győzelem akkor lesz, amikor majd a hallgatók első generációjának sikerül diplomát szereznie az egyetemen. Fodor emlékeztetett Adrian Nastase miniszterelnök okt. 5-i bejelentése (a csíkszeredai évnyitó napján), miszerint az ország egyetemi ifjúságának a jogos panaszait orvosolni kívánja a kormány a magánegyetemek jövedelmének 10 százalékából, amely a hallgatóság száma szerint akár 40 százalékig is nőhet. Nastasenak éppen a magyar magánegyetem megnyitóján jutott eszébe ez a rendelet. Megtörténhet ugyanis, hogy ez nehéz anyagi helyzetbe hozza a magyar egyetemet is. "A miniszterelnöki bejelentés után arra is kell gondolnunk: előfordulhat, hogy a Partium-Sapientia egyetemet csak az egész romániai magyarság aktív összefogásával menthetjük meg, akár tetemes anyagi áldozatok árán is." - írta Fodor Sándor. /Fodor Sándor: Vigyázat: a "java" még hátra van! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 3-i ülésén a neves történésznek, Erdély és Székelyföld múltja kiváló kutatójának, a kolozsvári Imreh István nyugalmazott egyetemi tanárnak ítélte oda az alapítvány 2001. évi díját, a Kriterion-koszorút. Imreh István könyveiben a székely faluközösségek önfenntartó és jól szervezett közösségi életét tárta elénk. A székely falutörvényekről, a rendtartó székely faluról, az erdélyi hétköznapokról írt könyvei és értekezései mutatták, hogy a helyi nemzeti közösségek sorsának vizsgálatában látta legfontosabb feladatát. 1945-től 1983-as nyugdíjba vonulásáig tanított a kolozsvári Bolyai, majd Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Munkásságát az évtizedek során számos díjjal és oklevéllel jutalmazták. /Kriterion-koszorú Imreh Istvánnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./"

"A magyar státustörvény által érintett országoknak meg kell vitatniuk a közös fellépés szükségességét - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Dragisa Pesic jugoszláv kormányfővel, aki okt. 9-én kezdett háromnapos hivatalos látogatást Romániában. A találkozó napirendjén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatása szerepelt a fő helyen, de szó volt a nemzeti kisebbségek, a státustörvény kérdéséről is. - Adrian Nastase kijelentette: a Romániában élő szerbek rendelkeznek az Európai Unió által garantált összes joggal. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek a Jugoszláviában élő román nemzetiségűek is. - Románia eddig is folytatott konzultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal - jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője, akit a Nastase-Pesic találkozón a státustörvénnyel kapcsolatban elhangzottakról kérdezett az MTI. Micula elmondta: természetesnek tartja, hogy konzultáljanak a többi érintett országgal is a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. /Szlovákia után Jugoszláviát is hergelik a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Okt. 7-én avatták Biharpüspökin az új könyvtárat. A 10 ezer kötetből kb. 3000-t a Békés megyei könyvtár adományozott Püspökinek. A román-magyar kulturális együttműködés bizonyságaként mindkét szaktárca delegálta képviselőjét. Kopcsay Ágnes, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának tanácsosa és Valeria Stoian a Román Művelődési és Kultuszminisztérium részéről megerősítették, fontos a nemzetiségek kultúrájának ápolása. Nagyváradon három új fiókkönyvtár létrehozását tervezik. /Reprezentatív könyvtáravató Biharpüspökiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Az elmúlt héten Székelyföld számára meghatározó konferencia színhelye volt Csíkszereda. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem fővédnöksége alatt zajlott a II. Székelyföld Konferencia. Az érdeklődők négy szekcióban hallgathattak meg előadásokat: a természeti erőforrások és környezetvédelem, kultúra, néprajz, oktatás, egyházügy, gazdaság, társadalom, szociális politika, történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás területeken. A mintegy kilencven előadó által megfogalmazott gondolatokat a második napon plenáris ülés keretében összegezték. Romhányi András a kultúra, néprajz, oktatás, egyházügyi szakbizottságban elhangzottakról szóló beszámolójában elmondotta: fontos elkészíteni a Székelyföld kulturális értékkataszterét, ki kell dolgozni a Székelyföld kulturális stratégiáját. Végezetül Birtalan Ákos a gazdaság, társadalom, szociális politika szekció ajánlásait, Kajtár István professzor pedig a történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás szekció javaslatait foglalta össze. Kolumbán Gábor, a II. Székelyföld konferencia lezárásaként megállapította: jövő évi konferenciára sikerül egy olyan, tudományos megalapozottságú tanulmánykötetet összeállítani, amely a régió ezredfordulós helyzetképét tükrözi. /(Daczó Dénes): II. Székelyföld Konferencia. Gondolatok és cselekvési tervek a jövő számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A II. Székelyföld Konferencia napjaiban jelent meg az előző évi tusnádfürdői tanácskozáson elhangzott előadásokból összeállított válogatás. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben címen kiadott kötetet a Székelyföld 2000 munkacsoport jelentette meg dr. Papp Kincses Emese, Kassay János és Kánya József szerkesztésében. A könyvben közreadják a konferencián elhangzott előadásokat: Kolumbán Gábor: Az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásai; Horváth Gyula: Regionális fejlődés és politika Kelet-Közép-Európában; Rechnitzer János: A területfejlesztési stratégia építésének folyamata; Dr. Faragó László: Regionális szintű tervezés; Dr. Gál Zoltán: Az innováció-orientált régiófejlesztés lehetőségei a Székelyföldön; Prof. Egyed Ákos: A székely társadalom tagolódásának főbb irányzatai a XIV. századtól a XX. századig. Bő válogatást közölnek a négy szekcióban előterjesztett közleményekből. A Hargita Megye Kulturális Központjának támogatásával megjelent kiadványban megtalálható a konferencia szervezőinek névjegyzéke, valamint az előadók névsora. /Székelyföld 2000. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

"Egész hetet átívelő ünnepségsorozattal emlékezett Temesvár római katolikus közössége és minden magyar nemzetiségű lakosa a gyárvárosi plébániatemplom felszentelésének századik évfordulójára. A magyar millennium évében, 1896-ban tették le az alapkövét, és alig öt esztendő múlva elkészült a nagy mű. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrálta. Közreműködött Böcskei László vikárius, aki a Rómában hivatalos úton tartózkodó Roos Márton megyés püspök köszöntő szavait is tolmácsolta. A világi meghívottak közül Szabó Dénes esperes Csallóközi Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjét, dr. Cseh Áron Gusztávot, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának konzulját, Toró T. Tibor Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Halász Ferencet, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökét, az évfordulóra a Millenniumi templom száz éves történetét könyvalakban megjelentető Szekernyés János helytörténészt köszöntötték. Csallóközi Zoltán hangsúlyozta, hogy az anyaország erejéhez mérten anyagiakkal is támogatja az idegen országba szakadt, szórványban élő magyarságot kultúrájának ápolásában a szülőföldjén. /Bánsági Csilla: "Tornyán a kereszt, felül emelkedik mindenen..."A gyárvárosi Millenniumi templom centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"

"A Magyar Professzorok Világtanácsa Agrártudományi Szekciójának legutóbbi konferenciáján szóvá tették, sajnálatos, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem indultak be az agrárgazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó szakok, olvasható az Erdélyi Gazda októberi számában. Ezek szervezését és beindítását az MPV Agrártudományi Szekciójának professzorai a legfontosabb és legsürgősebb teendőknek tartják. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy a 2002-2003-as tanévben Marosvásárhelyen kertészeti, Csíkszeredában pedig általános agrármérnöki felsőfokú oktatás indul. /(ferencz): A jövő tanévben beindul az agrárszakember-képzés is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./"

"Változik a magyarul tanulók aránya a Bánságban: gyarapodott a gyermekek száma a bánsági magyar óvodákban. Lugoson lehetett ezt tapasztalni. A magyar óvodában tanuló gyermekek aránya azonban itt is messze a helyi magyar lakosság aránya alatt maradt. Az ötvenezer lakosú Lugos mintegy tíz százaléka vallotta a legutóbbi népszámláláson magyarnak magát. A magyar óvodát 1998 márciusában költöztették át a város széléről a belvárosi református templom melletti ingatlanba. Induláskor tizenegy gyermekre, közülük hét árvaházira kellett felügyelnie a három pedagógusnak, számuk ma már több mint ötvenre emelkedett. Valószínű, hogy egyes szülők döntését a státustörvénnyel kapcsolatos hírek is befolyásolták. Lugos egyetlen magyar óvodájának végzősei közül az idén öten iratkoztak a város egyetlen magyar első osztályába. Jövőre hét-nyolc iskolakezdőre számítanak. Fazakas Csaba református lelkipásztor különösképpen a magyar osztályok fenntartása miatt tartja fontosnak az óvoda létrejöttét. Temesváron egyébként nem minden óvodában nőtt a magyar kiscsoportosok száma. Újszentesen a lakosság fele magyar. A három román csoportba beiratkozott 45 gyermek mellett 18 gyermekkel egyetlen magyar csoport működik. /Gurzó K. Enikő: Keresettebb magyar óvodák. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"A Kovászna megyében folyó tankönyvháború és az iskolai könyvtárak tisztogatására vonatkozó tanügyminisztériumi rendelet utasításainak életbe ültetése 1989 előtti hangulatot keltenek az oktatásban dolgozókban. Márton Árpád képviselő okt. 16-án felkereste Ecaterina Andronescu tanügyminisztert és tájékoztatta a megyében kialakult helyzetről. A képviselő ígéretet kapott, hogy a tárca nem sieti el a döntést. A jelenlegi tankönyvháború és könyvtártisztogatás ellentmond a Románia által is elfogadott bécsi és koppenhágai konferencia záródokumentumainak, sérti az információ szabad áramlására vonatkozó alapvető emberi jogot, jelentette ki Márton Árpád. A Románia által is elfogadott említett nemzetközi dokumentumok tételesen biztosítják a könyvtári gyűjtemények nyitottságához való jogot is. A Tanügyminisztérium iskolai könyvtárakra átirata megsérti azt az európai jogrendet is, melyet Románia elfogadni készül, egyenesen Ceausescu diktatúrájának szellemét idézi. Feltételezhető, hogy ez a kormánypárt egyes köreinek érdeke, vagy a titkosszolgálatok igyekeznek bizonyítani létüket. Közben szemmel láthatóan mindkét csoport azon munkálkodik, hogy szétverje az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, mely nem felhőtlen, hisz jó egy éve olyan kirekesztősdi folyik, melynek során jeles magyar személyiségeket váltanak le vezető funkciókból. Kemény centralizálási folyamat tanúi lehetünk, állapította meg a képviselő. /Simó Erzsébet: Összehangolt megyeellenes hajsza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./ 1989 után ezrével érkeztek Romániába a különböző magyarországi kiadók könyvei. A a magyarországi tankönyvek romániai használatával kapcsolatos gondok azóta sem oldódtak meg. Kovászna megyében például - főtanfelügyelői engedéllyel érkeztek adományként azok a magyarországi tankönyvek, amelyek most a tanügyminisztériumi inkvizíciós akciójának főszereplői. Közismert, hogy a Kovászna megyei románok legismertebb ügyvéd-szószólója már jónéhány éve ügyködik azon, hogy a régi kormány utolsó le nem váltott főtanfelügyelőjét, Keresztély Irmát menesszék. A nagy kérdés az: mennyire veszik majd komolyan az inkvizítorok a "kivizsgálást". Azaz: találnak-e valami olyan "tiltott jelenséget" a Székelyföldön, ami eddig /Szabó Csaba: Irredenta könyvkereső akció. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"A magyarországi román közösség számára nagyon hasznos lenne, ha Romániáról szóló videokazettákat, könyveket kapna az anyaországtól - jelentette ki Traian Cresta, az országos román önkormányzat vezetője a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. A magyarországi románok vezetője elmondta, hogy az országos román önkormányzat nagyon jó együttműködést alakított ki romániai oktatási intézményekkel, elsősorban az Arad megyei tanfelügyelettel. Rendszeresek a tapasztalatcserék az Arad megyei román iskolák és a Gyulán, Méhkeréken, Battonyán működő román nyelvű iskolák között. A magyarországi román közösség létszáma jelenleg mintegy 25 ezer fő. Cresta a magyarországi román iskolák legsúlyosabb gondjának a szakképzett tanárok hiányát nevezte. Tavaly a román állam 21 ösztöndíjat ajánlott fel, ezek felére akadt jelentkező. Az idén az ösztöndíjak számát 18-ra csökkentette Bukarest, de így is csak hat magyarországi fiatal vett igénybe romániai ösztöndíjat. /Támogatás a magyarországi románoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Az állami lapterjesztő vállalat hibájából okt. 17-től kénytelen szüneteltetni nyomtatott formában való megjelenését a Romániai Magyar Szó. A lap jelenleg csak interneten jut el az olvasókhoz. Gyarmath János főszerkesztő elmondta: a Rodipet már három és fél hónapja nem hajlandó átutalni a kiadónak az előfizetési díjakat. A Rodipet közel 500 millió lejjel tartozik az újság kiadójának, s egyelőre tárgyalni sem hajlandó arról, hogy mikor és miként kívánja rendezni adósságát. Emiatt a lap nem képes a nyomdai számlát fizetni. A Romániai Magyar Szó 12 éves történetében most először fordult elő, hogy nem tudtak az utcára kerülni. /Nem jelenik meg a Romániai Magyar Szó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Okt. 19-én Szófiában találkoztak a NATO-tagságra pályázó országok nagykövetei. A vilniusi csoport kilenc ország - Albánia, Bulgária, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - részvételével alakult meg, később Horvátország is csatlakozott a csoporthoz. Adrian Nastase miniszterelnök az okt. 19-i telekonferencián kijelentette: Romániának az elmúlt időszakban tett előrelépéseknek, illetve a terrorizmussal kapcsolatban képviselt álláspontjának köszönhetően megnőtt a NATO-csatlakozási esélye. /NATO-tagjelölt országok nagyköveteinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"

"Életének 62. évében elhunyt Karácsonyi Péter /Budapest, 1940. márc. 25. - Nagykároly, 2001. okt. 20./ tanár, zenekarvezető, szinte valamennyi nagykárolyi könnyűzenész mentora. Karácsonyi Péter Kolozsváron zenetanári képesítést szerzett, majd immár gyakorló pedagógusként, magánúton ugyancsak Kolozsváron 1967-71-ben elvégezte a Gheorghe Dima konzervatórium zenepedagógiai és zenetudományi szakát. 1978-ban karmester lett. Országos első díjat nyert zenekarával. 1994-ben Karácsonyi Péter művelődési díjat kapott, ugyanebben az évben a Kastélylakó Trió egymás után három alkalommal is első helyre került az RTV-1-es adásában a videoklipek toplistáján. Emellett Nagykárolyban és környékén fellelhető, zenével kapcsolatos dokumentumok, illetve az erdélyi magyar örmények múltjának és jelenének a kutatására is jutott ideje. /Elhunyt Karácsonyi Péter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./"

"A státustörvény kérdését csak nyugalommal és párbeszéddel lehet megoldani - jelentette ki Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke. A Jurnalul National hétfői számában megjelent interjújában elismerte, hogy minden államnak joga van ahhoz, hogy területén bizonyos általa meghatározott személyeknek vagy személyek csoportjának kedvezményeket nyújtson. Severin szerint a magyar kormánynak olyan rugalmasságot kell tanúsítania. - Hangsúlyozta, hogy Románia nem fogadhat el bizonyos, etnikai alapon megállapított gazdasági és szociális jogokat. Szerinte a gazdasági és szociális jogokat ki kellene terjeszteni a törvény által érintett országok valamennyi állampolgárára - kezdeményezte. Példaként említette a magyarországi munkavállalás lehetőségét, amit minden román állampolgárnak, nem csak egy meghatározott nemzetiségnek kellene élveznie. /Severin: Tanúsítson rugalmasságot a magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A 2002. évi költségvetés tervezet megvitatása céljából kétoldali tárgyalásokra került sor okt. 22-án és 23-án az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői között. A konzultáción részt vett Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Viorel Hrebenciuc a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Gheorghe Gherghina és Gheorghe Oana a Pénzügyminisztérium államtitkárai, az RMDSZ részéről pedig jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, az Szövetség költségvetési szakcsoportjának tagjai: Birtalan Ákos, Winkler Gyula, Vida Gyula képviselők, Pete István, Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke. Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a költségvetés tervezet átvétele után Birtalan Ákossal megfogalmaztak egy 26 pontot tartalmazó kérdéscsomagot a tervezettel kapcsolatban. A találkozó kezdetén Tanasescu írásban átadta az RMDSZ képviselői által összeállított kérdéscsomagra megfogalmazott válaszokat, elismerve a csomag kiemelkedő szakmai szintjét. A minisztertől kapott válaszok részben kielégítők, részben viszont nem lépnek túl az általánosság szintjén, különösen a költségvetési újraelosztás kritériumainak, valamint a bizonyos bevételek és költségek összegének megállapításának esetében. Az RMDSZ szakemberei felvetették a 2002. évi költségvetés tervezettel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket illetve módosító szándékaikat. Fontosnak tartják a jövedelemadóból a helyi költségvetések részére járó összegek, illetve százalékok megemelését. A személyi jövedelemadó alkalmazásakor az adófizető személy az adózási alap 3 százalékát egyházi, kulturális, tanügyi, közművelődési célokra, illetve a Romániában hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek támogatására ajánlhatná. A tárgyalásokon felvetődött az RMDSZ képviselettel rendelkező megyékben megkezdett illetve új infrastrukturális beruházások finanszírozási szintjének emelése. Az RMDSZ szakemberei kimutatták az erdélyi megyék költségvetési hozzájárulásának és a költségvetésből való részesedésüknek arányait. - Okt. 24-én újabb konzultációkra kerül sor, miután az RMDSZ módosító javaslatait a pénzügyminisztérium kiértékeli. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./"

"Okt. 19-20-án Debrecenben 1956 a közvéleményben és a közművelődésben címen konferenciára került sor az 1956-os magyarországi forradalom 45. évfordulója alkalmából. Az tanácskozást az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság kezdeményezte. A szervezésben részt vett: a magyar Nemzeti Örökség Minisztériuma, az 56-os Erdélyi Szövetség, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Rákóczi Szövetség, Debrecen Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem és a helyszínül is szolgáló debreceni Újkerti Közösségi Ház. A tanácskozás zárónyilatkozattal ért véget. Magyarországon jelenleg 19 szervezet, egyesület létezik, mely az 1956-os eseményekhez kapcsolódik, ebből is látszik, hogy még mindig vannak egymástól igen eltérő vélemények, megítélések, érdekek. Ezen szervezetek közül hét már korábban elfogadta a zárónyilatkozatot. De volt olyan egyesületvezető, aki kijelentette, hogy ha egy másik ötvenhatos társaság vezetője csatlakozott a nyilatkozathoz, akkor ő azt nem látja el kézjegyével. A Kárpát-medencei Emlékbizottság nevében a magyarországi társelnök, Székelyhidi Ágoston író-történész-egyetemi tanár (korábban, az MDF-kormányzás idején a vezető alakulat választmányi elnöke volt) olvasta fel a zárónyilatkozatot. (Az Emlékbizottság erdélyi társelnöke Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze, aki maga is ötvenhatos elítélt volt.) Ebben "demokratikus forradalomnak és nemzeti szabadságharcnak" nevezik azt, ami 1956-ban Magyarországon (és ennek következtében a szomszédos államok magyarlakta vidékein) történt. A mai megemlékezők úgy vélik, hogy "a nemzeti szabadságharc igazságát (...) a kommunista birodalmi erőszakhatalom a hadüzenet nélküli véres megszállás után még harmincöt évig hamisította, titkolta, tiltotta." Az Emlékbizottság a teljes igazság feltárását vállalta/vállalja magára. 56 jelentőségét abban látják, a világon első ízben tett kísérlet volt a személyi, a szellemi, a közösségi és nemzeti önrendelkezést elfojtó kommunista birodalmi erőszak felszámolására. Az ötvenhatosok ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a magyar törvényalkotók és végrehajtók gondoskodjanak az elszigetelten sínylődő egykori forradalmárokról, hogy a történelemoktatásban megfelelő súlyt és jelentőséget kapjon 1956. Visszautasítják azt, hogy a reformkommunizmust, reformszocializmust ma összemossák az 56-os forradalom eszmeiségével, tömegmozgalmával. Bűnpártolásnak tartják azt, hogy 1956 egykori és későbbi árulói, megtorlói számára most egyesek felmentést keresnek. A nyilatkozat ugyanakkor elítéli egyes 56-os csoportoknak azt a törekvését, hogy a saját szűkebb igazságukat hangoztatják, és azt a kizárólagosság rangjára akarják emelni. Leszögezik: "Az egyetlen magas rang a hősi halottakat és a megtorlás áldozatait illeti meg." Egyetlen céljuk 1956 igazságának a fenntartása és kiteljesítése. Ezért az ötvenhatosok egységéért szállnak síkra. /Máthé Éva: Tanácskozás Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"

"A meglévő pénzügyi bizottság mellett okt. 23-24 között megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Tanács öt újabb szakbizottsága: a jogi, a külkapcsolatok és civilszféra, gazdasági és szociális, oktatási és ifjúsági, művelődés és sajtó. A pénzügyi szakbizottság elnöke Czédly József. Markó Attila államtitkár helyettes tájékoztatása szerint a jogi és külkapcsolatokkal foglalkozó szakbizottságok felvetették az Európa Tanács kisebbségi és regionális jellegű chartájának ratifikálásának ügyét. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2065. sz./"

"Sebesi Karen Attila nyílt levelet írt Jancsó Miklósnak, közölve, egyetért a Moszkva téri színház megalapításáról szóló tervezetével /Szabadság, okt. 20./, de több megjegyzéssel, ötlettel állt elő. Színt kellene hogy valljanak mindazok akik eddig hallgattak. "Megígérjük egymásnak, hogy bárki is legyen társulatvezetőnk, beleértve az alternatív gondolkodásúakat is, a szex ilyen-olyan, főként az oralitásra vonatkozó tételeit magunk között, nem pedig a kiszolgáló személyzet soraiban alkalmazzuk, ha egyáltalán ebben kell kiélnünk testi éhségünket." Egy színház fenntartásához szükséges a közönség. Megbeszélést kellene indítani a kolozsvári, közpénzből fenntartott színházról. /Sebesi Karen Attila: Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A MÁÉRT negyedik ülését megelőzően, okt. 24-én este Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadást adott a résztvevők tiszteletére a Parlament Vadász-termében. A fogadáson nagykövetek is jelen voltak, többek között Románia és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjében így értékelte a találkozás pillanatát: "Úgy érzem, hogy ez a mostani, rendkívüli alkalom: olyan ülése következik a Magyar Állandó Értekezletnek, ahol már a munkánk gyümölcsét szüretelhetjük. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényre gondolok, nem feledve, hogy végrehajtásáig számos akadályt kell még leküzdenünk. A törvény megalkotását a MÁÉRT egyhangúlag kezdeményezte, szakértői bizottságainak közreműködésével a magyar kormány előkészítette, és végül az Országgyűlés több mint 90 százalékos többséggel elfogadta.... Olyan törvény született, amely a magyarországi és a határon túli magyarok együttes munkájának az eredménye.... Bízunk benne, hogy ezek a szándékaink megvalósíthatóak és jól szolgálják valamennyiünk javát a határait keleti irányba kiterjesztő Európai Unióban. Ebben erősített meg bennünket, hogy az Unió Bizottsága úgy ítélte meg, a törvény összhangban van a Magyarország által vállalt Uniós kötelezettségekkel." /(Guther M. Ilona): Ülésezik a IV. Magyar Állandó Értekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"