" Magyarország, amint felkerült a NATO és az Európai Unió éltanulóinak a listájára, agresszív nacionalista politikába kezdett - állította aug. 30-i számában a bukaresti Cronica Romana, amely szerint ennek egyik jele és megtestesülése a státustörvény. "Magyarország erős nemzet, mondják a magyarok, meg kell tehát oldani a szomszédos államokban élő magyarok problémáját. Magyarok lévén, nekik is Magyarországhoz kell tartozniuk, még ha más területeken élnek is. S a nyilatkozatokat tettek követték." - fejtegette a bukaresti lap főszerkesztője. A lap az RMDSZ-t is támadta. A bukaresti Adevarul című nagy példányszámú politikai napilap főszerkesztője is vezércikkben foglalkozott a státustörvénnyel. "Budapest politikájának célja, hogy a romániai magyarok kiváltságos kaszttá váljanak, akik nincsenek alávetve az egységes román nemzetállam törvényeinek" - írta a lap, hozzátéve: "Bármelyik magyar kormány ideálja marad Nagy-Magyarország helyreállítása, még ha csak virtuálisan is." /Végenincs román sajtókampány a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"

"Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./"

"A washingtoni Newseum nevet viselő sajtómúzeumban a Freedom House társadalmi szervezet A világ ezen a héten című rendezvénysorozatának keretében Magyarországnak és sajtójának szenteltek egy egész napot augusztus utolsó hetében. Az esemény során Jeszenszky Géza magyar nagykövet és Purger Tibor, az Újvidéki Magyar Szó és a Duna Tv tudósítója az Egyesült Államok fővárosa sajtójának képviselői és az érdeklődő közönség kérdéseire válaszolt a C-Span televízióadó egyenes adásában. A Szabadság a magyar határokon kívül rekedt magyar nemzetrészek megjelenítése felől érdeklődött a magyararországi sajtóban. Jeszenszky Géza exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy állandóan tájékoztatja az amerikai közvéleményt a magyar kisebbségek létéről, gondjairól. Az amerikai társadalom nem nagyon érti az etnikai kérdést. Tud ugyan a balkáni fegyveres konfliktusokról, látja tévén a borzalmakat, de annak okait már kevésbé ismeri. A balkáni vagy más problémák olykor alkalmasak a határon túli magyarok helyzetének a bemutatására. Az utóbbi két-három évben a nemzetközi közvélemény figyelmének előterébe kerülhetett, hogy a határokon túl élő magyarok erőszakmentesen küzdenek céljaikért. Az erdélyi magyarság már hosszú évek óta küzd az erdélyi magyar állami egyetemért. Közben a macedóniai Tetovóban is az állami albán nyelvű egyetem rejlik a feszültségek kirobbantásának fő okai között. Amikor a világ pénzügyileg is támogatja félmillió macedóniai albán egyetemét, akkor mennyire járna ugyanilyen támogatás a kétmillió erdélyi magyarnak. /Balló Áron: Magyar minta a Balkánnak, macedóniai érvek Erdélynek. Nemzetközi támogatást a kisebbségek békés küzdelméért. Exkluzív interjú Jeszenszky Gézával, a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Szept. 1-jén tartották a Makfalva községhez tartozó Szolokmán, az elszigetelt kis székely településen a kortárstalálkozót és emlékművet avattak a második világháborúban elhunyt hősi halottak emlékére. A közel négyszáz lakosú falu földművelői, állattenyésztői ma is megállják a helyüket. A lakosok száma az utóbbi harminc évben több mint kétszázzal csökkent, s ma az egykori népes nyolc osztály helyett az I-IV. osztályba csak 19 gyerek jár. A 303 éves református templom harangjának hívására szép számban gyűltek össze a szolokmaiak és az innen elszármazottak. Szolokmának ma is van vonzereje, mert az elnéptelenedett házakat hétvégeken benépesítik a hazaérkezők. Az 1996-ban épült gyülekezeti ház udvarán Tatár Mihály nyugalmazott lelkipásztor leleplezte a Jakab Dávid által megálmodott és Jakab Márton kőművesmester által készített emlékművet. /Mezey Sarolta: Kettős ünnep Szolokmán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Az Unitárius Nők Országos Szövetsége (UNOSZ) a hétvégén tartotta évi közgyűlését Torockón. Szabó Árpád unitárius püspök üdvözölte a konferencia részvevőit. A Torockói Nőszövetség zászlójának felavatása után Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zeneiskola diákjai zenés műsort tartottak. Szabó Árpád konferenciazáró beszédében elmondta, hogy az unitárius egyház részt kíván vállalni a tizennyolcadik életévüket betöltött állami gondozottak sorsában. Olyan családokkal tervezik felvenni a kapcsolatot, akik vakációk alatt árva gyerekeket vennének magukhoz, és a későbbiekben felvállalnák azok nevelését. Szabó Árpád szerint így meg lehetne akadályozni falvak teljes kiöregedését és felkérte a nőszövetségek segítségét. Az UNOSZ fennállása óta széleskörű szociális tevékenységet fejt ki. Rendszeresen látogatják a Lokodi Öregotthont, többgyerekes családoknak, idős embereknek anyagi támogatást nyújtanak, fiatalokat segítenek a továbbtanulásban. Az UNOSZ-hoz jelenleg hetven helyi nőszövetség tartozik. /Máté Erzsébet: Unitárius nők országos találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A román külügyminiszter programjának módosulása miatt Bukarest a magyar-román kormányközi vegyes bizottság plenáris ülésének szeptember végére történő halasztását kérte - közölte Victor Micula, külügyi szóvivő. A vegyes bizottság ülését eredetileg szept. 18-ra tervezték. A kért halasztást az teszi szükségessé, hogy ezen a napon Gerhard Schröder német kancellár magánlátogatást tesz Romániában. - A bukaresti javaslatban szereplő, szeptember végi időpont nem megfelelő a magyar-román kormányközi vegyes bizottság külügyminiszterek vezette budapesti ülésének megtartására - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő szept. 5-én. Szeptember utolsó hetében Martonyi János külügyminiszter ugyanis az ENSZ által tervezett időpontban szólal fel New York-ban, a világszervezet közgyűlésének ezévi ülésszakán. A magyar fél fontosnak tartja, hogy a kormányközi vegyes bizottság ülésére sor kerüljön. /Elhalasztják a magyar-román vegyes bizottság szeptemberi ülését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A romániai magyar írott és elektronikus média képviselői évi rendszerességgel a háromszéki Árkoson találkoznak két napos vitafórumra. A Romániai Magyar Újságírók Egyesülete (MÚRE) által szervezett rendezvény célja a hazai magyar nyelvű sajtó aktuális gondjainak a megvitatása. Az idei rendezvény számos témája között szerepelt a hazai magyar napilapok többé-kevésbé sanyarú helyzete. A kemény viták során egyértelművé vált, hogy a rendszerváltás után 11 évvel napilapjaink válaszút elé kerülnek: igent vagy nemet mondjanak-e az irántuk érdeklődő hazai vagy külföldi felvásárlónak? Mindegyik megyei napilap még a kilencvenes évek elején az ott dolgozó újságírók tulajdonába került részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság formájában. E tulajdonosi formának köszönhető, hogy a lapok az elmúlt évtizedben következetesen a közszolgálatiság mellett szálltak síkra. A magyar lapok helyi olvasottsága minden megyében magasabb a helyi román lapokénál, ami azt bizonyítja, hogy a romániai magyar olvasók zöme kitartott mellettünk. Magyarországi kollégák szerint az úthengerként közeledő globalizmust az erdélyi magyar sajtó sem kerülheti el. Magyarországon a külföldi kézbe került megyei napilapok gyakorlatilag bulvárkiadvánnyá váltak, amelyeknek alig van közük a magyar identitás megőrzéséhez. Egy hasonló fordulat Erdélyben igen tragikus következményekkel járhat, amelyre nehéz lesz alternatívát találni. A nagy vihart kavaró Bihari Napló privatizációja - amelynek során az új nyugati tulajdonos gyakorlatilag össze akarja vonni a helyi román és magyar lapot - intő kell legyen azok számára, akik felelősséget éreznek a romániai magyar olvasóval szemben. /Makkay József: Lapeladás, nincs maradás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Kristófi János, Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

"Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

"A február 14-én megjelent 10. számú ingatlantörvény (a visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról) alapján országszerte számtalan olyan épületet, kastélyt, palotát kérnek vissza a jogos tulajdonosok illetve ezek örökösei, amelyek többek között történelmi és építészeti szempontból is hatalmas kincset, örökséget jelentenek. Ioan Opris művelődésügyi államtitkár ezen a héten megbeszélést folytatott a szenátus kulturális bizottságával, mivel szerinte a "visszaigénylési komédia" súlyosan érinthetné a nemzeti kulturális örökséget. A művelődési minisztérium államtitkára egy listát is bemutatott a szenátoroknak, amelyen feltüntették azokat a visszakért épületeket, amelyeknek a visszaszolgáltatása esetén "a román államot hatalmas veszteség érné". A szenátus kulturális bizottságának kormánypárti valamint nagyromániás tagjai javasolták, hogy vagy külön törvénnyel, vagy a 10. törvény kiegészítésével gondoskodjanak a nemzet eme örökségeinek megőrzéséről. A művelődésügyi minisztérium által összeállított jegyzék 34 visszaigényelt ingatlant sorol fel, többek között a Batthyaneumot, a hunyadi várkastélyt, bethleni kastélyt, Kolozsváron a Bánffy-palotát, Bonchidán a Bánffy-kastélyt. A központi sajtó meghúzta a vészharangot. Eckstein-Kovács Péter szenátor meggyőződése szerint nem fogják módosítani az ingatlantörvényt. /Ú. I.: Ingatlantörvény-módosítást fontolgat több politikus. Eckstein-Kovács: Nem lesz gyakorlati következménye az államosító gondolatnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Vetési László református lelkipásztor, a Diaszpóra Alapítvány vezetője szept. 3-4-re kétnapos tanácskozásra hívta meg a szórványügyekkel foglalkozó református egyházmegyei vezetőket, a szórványegyházmegyék espereseit, illetve a szórványgondozó lelkipásztorokat a Hunyad megyei Algyógyra. A két egyházkerületből mintegy ötven lelkész és tiszteletesasszony jelent meg. Vetési László nehezményezte, hogy a szórványgondozás még mindig a lelkipásztori szolgálat kezdeti állapota, ahonnan legtöbben igyekeznek a szűkös megélhetés miatt mielőbb nagyobb gyülekezetekbe elpályázni. A szolgálók közül dr. Tőkés István érdemeit méltatta, aki augusztus 8-án volt 85 esztendős és akit méltán lehet a mai magyar református gondolkodásnak és igehirdetésnek köszönhetően az élő klasszikus névvel jellemezni. A megbeszélések gerincét az eltelt egy esztendő munkájának kiértékelése, a szolgálati beszámolók, az anyanyelv használatának gondjai és nehézségei, a kétnyelvűség kényszere, illetve a jövőbetekintés irányelvei, az egyházfegyelem, a missziós központok kialakításának a szükségessége alkották, de szó volt a két egyházkerület közös szórványgondozói tanácsáról, illetve a Czelder Márton- és Földes Károly-díjak odaítélésére vonatkozó javaslattételekről és a díjátadás lehetséges helyszíneiről. /Krassay Szörény: Az Algyógyi Munkaközösség kilencedik munkagyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./"

"Tavaly februárban hunyt el Jeney Lám Erzsébet /Kolozsvár, 1931. szept. 14. - Kolozsvár, 2000. febr. /, aki most lenne 70 éves. Édesapja Lám Béla mérnök, író, Áprily Lajos és Reményik Sándor szellemi köréhez tartozó jó barát. Jeney Lám Erzsébet a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textiltervezői szakát végezte, részt vett a Román Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának munkájában. 1954-ben Moldvában a Szentimrei Judit, Nagy Jenő, dr. Kós Károly vezetése alatt dolgozó diákcsoport tagjaként készített illusztrációkat az 1981-ben megjelenő Moldvai csángó népművészet című kötethez. Vásznain megörökítette a Csíki-havasok szépségét és Torockó környékét. A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított ábrázoló rajzot, végül a Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba. Társtalan volt, de nem magányos. Tág, értékes baráti köre volt. Orosz származású édesanyja által adományozott becenéven (Koszinka) szólította mindenki. Képeivel 14 alkalommal lépett a tárlatlátogató közönség elé. Utolsó gyűjteményes kiállítására 1999 júniusában került sor Kolozsváron. /H. L. I.: Jeney Lám Erzsébet emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatója emlékeztetett: az első Kisebbségi Színházi Találkozót 1978-ban szervezték Sepsiszentgyörgyön. 1980-ban megismételték, aztán csak 1992-ben kerülhetett sor a mindmáig utolsó találkozóra. A színházi seregszemle újraélesztése Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközti Kapcsolatok Hivatala igazgatójának az ötlete volt. Most Szabó Tibor igazgató szervezi a színházi találkozót. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

"Adrian Natase kormányfő és Markó Béla RMDSZ-elnök vezette két küldöttség szept. 10-én a Bukarest környéki Snagov üdülőhely egyik kormányvillájában találkozott. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ folytatja együttműködését - jelentették be a két politikai szervezet vezetői, miután áttekintették a tavaly decemberben egy évre kötött együttműködési megállapodás eddigi teljesítését. A tárgyalások után mindkét politikus mérsékelt optimizmussal nyilatkozott az együttműködés jövőjéről. A miniszterelnök főleg arra helyezte a hangsúlyt, hogy az SZDP és az RMDSZ politikai és parlamenti párbeszédét olyan külső tényezők befolyásolták, mint a határon túli magyarok jogállásáról hozott státustörvény. A kormányfő leszögezte: a külkapcsolatokban a román kormány képviseli a romániai magyar kisebbséget. Nastase szerint a magyar státustörvény elfogadásával magyarázhatók a román kormánypárt egyes képviselőinek nacionalista nyilatkozatai, amelyek az RMDSZ rosszallását váltották ki. A kormányfő szerint a státustörvény nacionalista jellegű, mivel "a kiterjesztett nemzet eszméjét" tartalmazza. Markó Béla leszögezte: a romániai magyarok és a többi kisebbség helyzetét a román parlamentben hozott törvényekkel kell megoldani. Hozzátette: mi másként látjuk a státustörvény szerepét. Az az elv, amelyen a státustörvény alapszik, az egész térség számára érvényes kellene, hogy legyen. - Markó Béla hangsúlyozta: a két szervezet közötti ellentétek nem az együttműködési megállapodásra vonatkoznak. Markó Béla ugyanakkor elmondta: a román kormány két héten belül közzéteszi a közigazgatási törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításokat. Hangsúlyozta: a közigazgatási törvényből az anyanyelv használatára vonatkozó előírást valójában csak azokon a településeken használják, ahol a magyarok többségben vannak. A végrehajtási utasítás megjelenése remélhetőleg változtat ezen a helyzeten. - Nem történt előrelépés az állami magyar oktatásban. Az RMDSZ méltányolta, hogy megkezdheti működését a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de felhívták a figyelmet arra, hogy az állami oktatásban semmilyen előrelépés nem történt. Szakértői egyeztetés lesz a közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű országos adásának kérdéséről is. Markó hangsúlyozta: az elvi politikai döntés már megszületett arról, hogy bővítik a magyar nyelvű adásokat, és a műszaki kérdéseket is megvitatták. - Az egyházi ingatlanok kérdéséről akkor kezdődik a konkrét egyeztetés, amikor az RMDSZ elkészíti az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetét. Egyeztetések következnek a készülő nyelvtörvény ügyében is. - Az RMDSZ és az SZDP találkozóján megegyezés született a házasságkötések ceremóniájának nyelvét illetően is. /Folytatódik a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. Mérsékelt optimizmussal tekintenek a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Az RMDSZ-platformvezetők eltérően értékelik az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közötti szept. 10-i tárgyalások sikerességét. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör nevű RMDSZ-platform vezetője szerint a két párt közti együttműködés jó ütemben indult, de néhány hónap múlva lassulás következett be. Ha ez a lassulás tovább tart, el kell gondolkodni, hogy érdemes-e felújítani még ezt a protokollumot. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte: a kormánypárt továbbra sem akar foglalkozni a számunkra sorsdöntő kérdésekkel, és az RMDSZ vezetése sem akarja komolyabban napirendre tűzni ezeket, példa erre az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, amelyet ismét elodáztak. Ennek ellenére nem értékeli úgy, hogy a paktumot azonnal fel kellene bontani. Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője úgy vélekedett: Ha igaz, hogy két hét múlva kész lesz a helyi közigazgatási törvény alkalmazási jogszabálya, hogy az RMDSZ valóba ígéretet kapott arra, miszerint elhárítják az akadályokat a termőföldek és erdők visszaszolgáltatása útjából, hogy az egyházi ingatlanok törvénytervezete is napirendre kerül, a magyar felsőfokú oktatást kiszélesítik, a közszolgálati televízió és rádió magyar adásai is kibővülnek, akkor üdvözölni tudom ezt a megállapodást. A platformvezető szerint az ígéreteket szigorúan követni kell, a szakítópróba az egyházi ingatlanok kérdése legyen. /Kormánypárti fogadkozások. Platformvezetők az RMDSZ-SZDP tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Az RMDSZ törvénytervezetet dolgozott ki az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet a magyar történelmi egyházak beleegyezésével a parlament elé terjesztenek. Ekstein-Kovács Péter elmondta: a kormánypárt meglehetősen visszafogott magatartást tanúsít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával szemben. "Az RMDSZ-nek erkölcsi kötelessége felvállalni ezt az ügyet függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a parlamentben a többség" - mondotta a szenátor. Az RMDSZ teljes alkotmányreformot szorgalmaz, a klasszikus értelemben vett európai parlamenti modellt támogatja. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a kormánypárt részéről tett ígéretek többnyire az ígéretek szintjén maradtak. Kónya-Hamar Sándor a helyhatósági törvény alkalmazására szólította fel az önkormányzati képviselőket emlékeztetvén az erdőfeleki román polgármester precedensteremtő gesztusára, miszerint utasítására Györgyfalván kifüggesztették a kétnyelvű településtáblát. Az RMDSZ-politikus szorgalmazta, hogy a házasságkötésre anyanyelven is sor kerülhessen. Kónya-Hamar hangsúlyozta: az a tény, hogy a kormánypárt tárgyalni sem akar az állami magyar egyetem ügyéről, illetve az, hogy függővé tették az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását a státustörvényhez való viszonyulástól, rendkívül elgondolkoztató. A kormánypártnak ez a megnyilvánulása egyfajta "politikai zsarolásnak" tekinthető. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése szerepelt az erdélyi magyar történelmi egyházak szept. 14-i találkozójának napirendjén. Az egyházak jogi szakértőkkel közösen törvénytervezetet dolgoztak ki. A tegnapi tanácskozáson sikerült szakaszonként végigtárgyalni a tervezet szövegét, amelyet az RMDSZ vezetői a parlament elé fognak terjeszteni. Az egyház képviselői a törvénytervezetet személyesen fogják Ion Iliescu államfővel Adrian Nastase miniszterelnökkel ismertetni. /Papp Annamária: Elkészült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"A diszkrimináció minden formájának felszámolását sürgető és az európai romák helyzetének javítását szolgáló ajánlások elfogadásával ért véget az EBESZ három napos nemzetközi konferenciája szept. 12-én Bukarestben. A bukaresti konferencián megkezdték ama 10 évre szóló akcióprogram kidolgozását, amelyről az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén hoztak határozatot a tagállamok. A tanácskozás három munkacsoportja közül az első tevékenységét Tabajdi Csaba magyar országgyűlési képviselő, az európai romák helyzetéről készülő európai parlamenti jelentés összeállítója irányította, s a diszkrimináció minden formája elleni fellépés, a hatékony romapolitika kérdéseit elemezték. A második munkacsoport a romák politikai és közéleti szereplésével, míg a harmadik a válsághelyzetben élő romák helyzetével foglalkoztak. /EBESZ-konferencia az európai romákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Helyi magyar üzletemberekkel találkozott az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökeként fájlalta, hogy az nincs érdembeni kapcsolat a politikusok és vállalkozók között, pedig kezdeményezésükre hasznos törvénytervezetek születhetnének. Készül a szövetkezeti törvény, melynek tervezetéhez az RMDSZ 180 módosító javaslatot nyújtott be. Ugyanakkor sínen van a találmánytörvény és az új értékpapír-törvény kidolgozása. Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) mikrohitel-konstrukciója mellett közismert a kamattámogatás, melynek során a hazai bankoktól felvett összeg kamatjának egy részét törleszti az ÚKK. A vita során a vállalkozók egyéni gondjaikat, illetve általános észrevételeiket fogalmazták meg. /(Máthé Éva): A vállalkozóbarát környezetért. Sapientia-meghívás, egyetem avatóra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szeptember elején Horváth István szülőfalujában, Magyararózdon találkoztak a kortárs magyar irodalmi élet képviselői, hogy megvitassák az irodalom és a nemzeti sors kapcsolatát. Sütő András kifejtette: "Amikor Horváth István feltűnt az erdélyi magyar irodalomban, akkor egy ilyen csillagkép volt ismeretes, akikhez kapcsolódott szellemiségében: Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál. Ezek voltak azok a csodaemberek, akikről kezdő íróként ámuldoztam. Egyszerű parasztemberek négy, vagy hat elemivel a magyar szellem csodái lettek. Közülük Veres Pétert Ilyés Gyula így búcsúztatta: lángelmét temetünk." "Senkinek közülünk nem volt vátesz-komplexusa, mégis mindig halljuk, hogy le kellene mondani már a vátesz-komplexusról. A most induló íróifjaknak első kiáltása, követelése, fenyegetése az, hogy majd ők minden váteszt agyon fognak ütni. Úgynevezett váteszségünk az a közösségi élmény, morális parancs és követelés, amit Horváth István behozott már az első kötetével." Horváth István Ózdról indult Kolozsvár felé. "Irodalmi sikereinek a legszebb napjaiban fordult vissza ahhoz a forráshoz, ahonnan indult - amikor érezte, hogy milyen veszélyek fenyegetik." A veszedelem volt az a követelmény, amely Gaál Gáborral az élen őt és az egész írói csapatot" "marxista- követelmények alá szorítva próbálta tovább énekeltetni." Horváth István csalódott egy politikai áramlat tündöklésében, illetve garázdálkodásaiban, diktatorikus embertelenségében. Azonban ezt a korszakot, a 30-40 esztendőt nem lehet egyedül az írástudók árulásának mondva félresöpörni. Az önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől olyan sokan kértek, valójában Horváth István verseiben és az 1960 utáni köteteiben jelen van. "Az ő életműve jó útmutató irodalom és nemzet kapcsolatának a kérdésében." Csoóri Sándor bevallotta, hogy már évek óta nem jár el írótalálkozókra. Felolvasta az alkalomra írt rövid írását. Ebben kifejtette: "Csodálatos erőfeszítés volt minden korban a magyar irodalom. A rendszerváltásnak nevezett fordulat után az irodalom alól kifutott a történelem." Az elmúlt tíz évben másként történt mint ahogy elképzelték, mert az irodalom helyzete és szerepe megváltozott. A demokrácia megjelenésével Kelet- és Közép Európában egy nagy irodalomnak kellett volna megszületnie, a 20. század nagy tragédiái után. "A demokrácia az első pillanatoktól kezdve nálunk szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományaival. Irodalom és társadalom feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta" A gondokat a négyévenkénti szavazással akarták megoldani. Azonban az irodalom nem fogadhatja el az alkukat. Azt mondták, hogy ne az írók politizáljanak, hanem a pártok, maga a parlament. - A magyarul írók zöme hallgat. Illyés Gyula azt mondta: "sajnos kell politizálnunk, a legnehezebb, a legveszélyesebb módon, hibátlan műveinkkel ". Amikor Illyés ezt leírta, volt irodalmi élet, amely sokat segített az íróknak az alkotásban. "Most az irodalmi élet kevésbé sugalmazó. Néha úgy látom, mintha a parlamentekben zajló életet utánozná, legalább annyi gyűlölettel és idegenséggel." /Valkai Krisztina: Hibátlan művekkel politizáljon az író. Irodalmárok találkozója Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Van az erdélyi magyar szellemiségnek egy virtuális térképe, melynek főbb tájékozódási pontjai egy-egy irodalmi székhellyel azonosak. Faluneveket rajzolt fel az idő erre a képzeletbeli földabroszra: Kisbacon és Sztána, Farkaslaka és Apáca, Mikháza és Pusztakamarás, Szabéd és Nagygalambfalva, Bözöd és Magyarózd (hogy tovább ne is soroljam) - Benedek Elek és Kós Károly, Tamási Áron és Bartalis János, Kacsó Sándor és Sütő András, Szabédi László és Kányádi Sándor, Bözödi György és Horváth István szülőfalujának körvonalai bontakoznak elénk, írta Nagy Pál. - Magyarózdon volt legutóbb irodalmi találkozó. Horváth István annak idején megírta volt nagyívű falurajzát Magyarózdi toronyalja címmel. "Én vagyok ez a könyv. De nem csak én. Az a nép is, amelyhez tartozom..." - vallotta az előszóban. /Nagy Pál: Találkoztunk Magyarózdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Temesváron, a Bánság Múzeumában megnyílt Ormós Zsigmond egykori Temes megyei főispán híres gyűjteményének romantikus akvarelljeit bemutató tárlata. A bécsi és a müncheni festőműhelyek néhány jelentős alkotójának legjobb akvarelljeiről van szó. /(Sz. I.): Először láthatja a közönség az Ormós-gyűjtemény akvarelljeit. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./"

"A több mint félévszázadon keresztül elfektetett, elhallgatott kézirat Kötő József színháztörténész gondozásában, utószavával és jegyzeteivel ellátva a Korunk Baráti Társaság Komp-Press Kiadójánál látott napvilágot. E pótolhatatlan kötet révén immár teljessé válhat a kolozsvári színjátszás dokumentumokkal hitelesíthető története a kezdetektől napjainkig. Kötő hangsúlyozta, hogy "Janovics Jenő új könyve bennünket a kisebbségi létforma vállalásának dilemmáival, a történelmi rendszerváltások tragikus tényével szembesít, a többségi nemzetet egy valós demokráciára, toleranciára buzdítja, a szülőföldet otthonná tevő új rend kialakításának igényével konfrontálja". A Hunyadi téri színház története a huszadik század eleji kolozsvári magyarság története is. Azoké a városlakóké, azé a magyarságé, amelynek életében a színház központi szerepet játszott. A kötet állandóan visszatérő motívuma a nemzeti jellegének hangsúlyozása. "Nem magyarkodásról, hanem értékek helyretételéről volt szó - írja az utószóban Kötő József -, a magyar szellemiség átörökítése volt a tét, annak az igazi hazafiságnak a felmutatása volt a cél, amely versenyképessé tehet egy nemzetet, s amely elhatárolódik a hazafias ünnepélyek frázisaitól." Az 1919-es "kiűzetés" után Janovics még egy évtizedig küzdött a magyar szellem színpadi uralmáért, majd miután egész vagyonát feláldozza a magyar színjátszás érdekében, egy időre megvált a színháztól. 1945 tavaszán visszatért egykori sikerei színhelyére, és az igazgatói székbe, de csakhamar másodszor is el kellett hagynia a Hunyadi téri színházat. Janovics 1954-ben meghalt. /Németh Júlia: Janovics Jenő és a Hunyadi téri színház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jóvoltából 913 kötetes adomány érkezett a nagybányai RMDSZ égisze alatt működő Németh László Könyvtárba. Nagybánya magyarságának gyakorlatilag ez az egyetlen közkönyvtára, jóllehet a most újjáépülő Megyei Könyvtárban is létezik egy régi könyvállomány, amely jelenleg hozzáférhetetlen és a Németh László Középiskolának is van egy kis könyvtára. Az adomány a Duna Televíziótól kapott könyvekből, folyóiratokból áll. A helyi magyar könyvtár több mint ezer olvasójának eddigi tizenkétezer kötetes volt az állománya. /Bővül a Németh László Könyvtár könyvállománya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

" Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő egészen másként viszonyul a NATO-hoz most Románia vezetőjeként, mint két évvel ezelőtt ellenzéki politikusként - állapította meg szept. 17-i számában a Curentul című napilap. Az ellenzéki román újság emlékeztetett arra, hogy 1999-ben - a NATO jugoszláviai katonai beavatkozása idején - Iliescu és Nastase felesleges és sajnálatos szolgalelkűséggel vádolta az ország akkori vezetését az észak-atlanti szövetség akciójának támogatása miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Adrian Nastase 1999-ben azzal vádolta Emil Constantinescu akkori államfőt: a NATO fellépését támogató nyilatkozata "rendkívül súlyos, semmivel sem igazolható hiba, amely teljes mértékben ellentmond az ENSZ gyakorlatának". Romániában működnek olyan érdekcsoportok, politikai pártok, alapítványok, újságok és tévéállomások, amelyek azért kapnak külföldről pénzt, hogy a közvéleményben, a politikai életben, a hadseregben, a titkosszolgálatokban, a rendőrségben és a közigazgatásban Amerika-ellenes, antiszemita, demokráciaellenes, antiliberális és NATO-ellenes nézeteket tápláljanak - hangsúlyozta a Ziua című lapban Dan Pavel neves politológus. /Nastase pártja ellenzékben elítélte a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"

"A Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának elnöksége Sepsikőröspatakon ülésezett szept. 8-9-én. Megvitatták az RT alkotmányreformot célzó javaslatcsomagját és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét. A platform kiemelten fontosnak tartja, hogy a román alaptörvény tartalmazza a nemzeti közösségek kulturális autonómiához való jogát, megteremtve ezáltal a valós önrendelkezés alapjait. Az RT síkra száll a regionalizmus elvének határozott érvényesítéséért az alkotmányos reform folyamata során. Az elnökség üdvözölte az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ párbeszédét. Az RT elnöksége tudomásul vette, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának szept. 7-ei marosvásárhelyi ülésén sajnálatos módon csak négy területi szervezet - Temes, Arad, Fehér és Gyergyó - állt ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítása mellett. (A csíkiak már korábban megtették.) A reformisták aggasztónak tartják és elítélik, hogy az Ügyvezető Elnökség igyekszik fenntartani az ex lex állapotot, és semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy megakadályozza az SZKT - és az egész RMDSZ - működésének demokratizálását. Mivel a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság azóta sem ült össze megvizsgálni az SZKT saját megújítását ismételten elodázó döntésének szabályosságát, az RT ez ügyben a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz fordul. Az elnökség felkéri az RMDSZ-nek a politikum feletti társadalmi felügyeletet biztosítani hivatott testületét, éljen szabályzat adta jogával, és kérje az SZKT korábbi, önhatalmúlag és szabályzatellenesen hozott döntésének felülvizsgálatát, írja ki a szövetségi választásokat. /Az RT szerint továbbra sincs belső demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Új vezetőség áll a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület élén. A lemondott Seprődi József helyett nyár óta Iszlai Géza tölti be az elnöki tisztséget. Az alelnök, Ilyés Lajos a folytonosságot biztosítja; a titkári teendőket Balázs Éva látja el. A Magyar Házat patronáló három történelmi magyar egyház képviselőiből álló kuratórium az egyesület kincstárnokának Rencz Andrást nevezte ki. A Magyar Ház Dicsőszentmárton központjának egyik legízlésesebb épülete, ennek ellenére rengeteg a gond körülötte. Az alagsorban felgyülemlő vizet rendszeresen kell szivattyúzni. Rencz András könyvtáros is. A nyolcezer kötetet számláló könyvállomány gazdája naponta két-két órát, keddenként négyet áll az olvasók rendelkezésére. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jóvoltából nemrég 799 kötetnyi könyvvel és 219 folyóirattal gyarapodtak. A könyvtárnak közel háromszáz rendszeres olvasója van. A már régebben működő Dicsőszentmártoni Magyar Ifjak Szövetsége (DEMISZ) mellett a Magyar Házban talált otthonra a holland-magyar baráti társaság, a Holma, valamint a nemrég alakult ALKISZ, az Alsó-Küküllő menti Ifjúsági Szövetség. Tavaly jelentették meg a Város a Kis-Küküllő partján című helytörténeti füzetet, amint sikerül pénzt szerezniük kiadják a három helyi magyar egyházközség rövid történetét tartalmazó füzetet is. /(szentgyörgyi): Dicsőszentmárton. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Már 11 éve rendszeresen megtartják a Bihar megyei MIDESZ szervezte Határmenti Ifjúsági Találkozót, bihari, magyarországi és más külföldi fiatalok részvételével. Szept. 14-én a vidéki tagszervezetek hat tehetséges fiataljának alkotásaiból nyílt képzőművészeti tárlat Nagyváradon, a kanonok-sori Tibor Ernő Galériában, ez volt az ifjúsági találkozó megnyitója. Szept. 15-én zajlott a MIDESZ-Kupa focibajnokság, amelyen Nagyszalonta, Hegyközcsatár, Érkeserű, Kiskereki, Székelyhíd, Érmihályfalva, Margitta és Bors ifjú focistái mérkőztek egymással. A kupát a szalontaiak nyerték meg. Szept. 16-án volt táncbemutatót, majd következett a Republik-buli. /(Balla Tünde): XI. Határmenti Ifjúsági Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "

"Románia NATO-csatlakozásának kérdéseiről, a biztonságpolitikai együttműködésről, valamint az európai uniós integrációról és az azon belül megvalósítható magyar-román kooperációról folytatott szept. 18-án Budapesten konzultációkat a magyar-román kormányközi vegyes bizottság külpolitikai, európai és euroatlanti integrációs stratégiai együttműködési szakbizottsága. Lőrincz Csaba helyettes államtitkár, a szakbizottság magyar tagozatának elnöke hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy 2002-ben, a prágai NATO-csúcstalálkozó alkalmával az arra felkészült országok meghívást kapjanak a szövetségbe. Mihnea Ioan Motoc, a testület román tagozatának elnöke közölte, hogy Románia kellőképpen felkészült a NATO-tagságra. /Ülésezett a román-magyar vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

"Magyarországnak engednie kell, és el kell fogadnia a CEFTA-megállapodások módosítására tett román javaslatokat - jelentette ki Mihai Lungu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára bukaresti sajtóértekezletén. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) agrárkereskedelmi albizottsága a múlt héten Bukarestben tanácskozott, de az ülésen nem tudtak semmiféle döntést hozni, mivel Magyarország hevesen elutasította azt a román javaslatot, hogy a tagállamok, a CEFTA eddigi gyakorlatától eltérően, ne csak többoldalú, hanem kétoldalú megállapodásokat is köthessenek egymással. - Lungu szerint Románia kedvezőtlen helyzetbe került, agrárkereskedelme valamennyi tagországgal szemben deficitet mutat. Romániát 1997-ben vették fel a CEFTA tagállamai közé. A román statisztikák szerint a CEFTA tagállamok közül a román exportból a legnagyobb arányban Magyarország részesedik. 1997-ben 182,63 millió dollár volt a Magyarországra irányuló román kivitel értéke, ez 2000-ben 355,4 millió dollárra nőtt. A román export a CEFTA tagállamok közül egyedül Magyarország esetében mutatott folyamatos növekedést, s az idei év első hat hónapjának adatai szerint ez folytatódik. /CEFTA-nézetkülönbségek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./"